Kislégi Nagy Dénes 100 éves

SZEMLE

KISLÉGI NAGY

A Pécsi Janus Pannonius Tudományegye- tem 1984. március 7-én.Kis/égi Nagy Denes nyugalmazott egyetemi tanár közelgő 100.

születésnapja alkalmából. tudományos ülést tartott, amelynek keretében több előadó ismertette sok évtizeden keresztül végzett közgazdasági, statisztikai és szociológiai kutatómun'kajának eredményeit az idős pro- fesszor jelenlétében. Közgazdaságtudományi és statisztikai egyetemi oktatói tevékenysé- gét dr. Hoóz István tanszékvezető egyetemi tanár értékelte.

Kiislégi Nagy Dénes 1884. június 21—én született Titelen, A budapesti egyetemen tanári és jogi diplomát szerzett, a párizsi, a londoni és a bécsi egyetemen pedig szociológiát és közgazdaságtant tanult. A tízes években kapcsolatba került a kor ha- ladó, radikális gondolkodású értelmisége képviselőivel, a 'lőrsadalomtudományi Tár- saság tagja, Szabad Iskolájának titkára lett. A Tanácskiöztársaság idején a Tanár- képző főiskolán szociológiát oktatott.

1925-ben az újjászervezett Közgazdasági Társaságban és a Közgazdasági Szemle szerkesztőségében tevékenykedett. Külön—

böző középiskolákban tanított, majd 1926—

ban a Budapesti Kereskedelmi Akadémia közgazdaságtan tanára lett. 16 évi műkö—

dés után 1942-ben a kolozsvári egyetem Közgazdaságtudományi Kara Közgazdaság—

tudomálnyi és Statisztikai Tanszékének élé- re nevezték ki. Mindkét tantárgyat szocioló—

giai szemléletben oktatta. 1948—ban a Pé- csi Tudományegyetem Állam- és Jogtudo-

mányi Karán tanszékvezető egyetemigigtanár lett. Kapcsolata a Pécsi Tudományegyetem- mel nem ezzel a kinevezéssel kezdődött, ugyanis ,,Az emberi munika bölcselete" ci—

mű 1930—ban írt könyve alapján a Kar már 1932-ben magántanárnaik harbilitálta.

A Pécsett töltött első években készi- tette el ,,A statisztikai megismerés ter- mészete" című kandidátusi értekezését, melyet 1955—ben, 71 éves korában védett meg. A disszertáció témája nemcsak fon—

tosnak, hanem hézagpótlónak minősült ab- ban a heves szakmai és ideológiai vitá-

DÉNES 100 ÉVES

ban, amely a statisztika tárgyáról folyt a hazai és a többi európai szocialista ország szakirodalmában. A vita arról zajlott. hogy a statisztikát (: valóság minden területen aikalmazható matematikai módszernek vagy önálló kutatási területtel rendelkező társa- dalomtudomanynak kell-e tekinteni. Kislégi Nagy Dénes a statisztika társadalomtudo- mány jellegét hangsúlyozta. és disszertá—

cióját részben e tétel igazolásának, bizo- nyításának szentelte. Utalt arra, hogy min- den statisztikai számban egy minőségi. fo—

galmi és egy mennyiségi elem kapcsolódik össze, és ennek a minőségi elemnek el- sőbbsége különbözteti meg a matematiká—

tól. Minden statisztikai kutatás egy társa—

dalmi jellegű fogalom tartalmának feltárá- sára és tanulmányozás-ára irányul. Disszer—

tációjának néhány fejezete és más írásai megjelentek a Statisztikai Szemlében (1955.

évi 8—9. sz. 714—735. old.; 1956. évi 6. sz.

502—511. old.; 1957. évi 11. 52. 951—967.

old.).

1957-ben történt nyugdíjazása után sem hagyta abba a kutató munkát. Ouetelet—

ről vagy a Malthu—s előtti népesedési el- me'letekről írt tanulmányai fontos forrás—

munkák.

Megingathatatlan optimizmusának és máig sem csökkenő mun'kakedvéne'k bizo—

nyítéka volt az is, amikor 80 éves korában elhatározta. hogy elkészíti akadémiai dok—

tori értekezését. 87 éves volt, amikor meg—

védte Durkheimről és követőíről készitett disszertációját. Szokatlanul hosszú ideig tartó szellemi alkotóerejét igazolja, hogy szociológiai és demográfiai jellegű szak—

cikkeket publikált még 90 éves korában is.

Sokoldalú érdeklődésére jellemző, hogy si- keres szépirodalmi tevékenységet is folyta—

tott. Önálló verses kötetei jelentek meg.

verseit és egyéb irásait közölte a Nyugat és több más irodalmi lap.

Az ünnepi tudományos ülés előadói és résztvevői nagy tisztelettel köszöntötték Kis- légi Nagy Dénes professzort gazdag és tu- dományos sikerekben bővelkedő életpályá—

jának e jeles állomásán. Dr. H. [_