Kislégi Nagy Dénes dr.: Bevezető a közgazdaságtanba. Tizenöt rádióelőadás

(1)

1. szám

Kislégi Nagy Dénes dr: Bevezető a köz—

gazdaságtanba. Tizenöt rádióelőadás,

Dr Danis Kislégi Nagy: Introduction Et l'éca- snomie polttzgue. 15 confe'rences radiodiű'use'es.

Tudományos gyüjtemény. 36. sz.

Recueíl Scieníiíigue. No 36.

Budapest, 1939. 232 l. —— 1).

Ahhoz vagyunk szokva, hogy a ,,Bevezetők"

valamely tudomány teljességét, rendszerének és eredményeinek egészét adják elemi módon, a kívül- állók számá 'a is érthető előadásban. Ezért Kislégi Nagy e könyvének átolvasóját meglepetés is éri, mert nem egészen azt kapja, amit a szokásos nyelv- használat alapján a könyv címe után várt. A könyv az utolsó 3 év alatt szerzőjének a rádióban elhang- zott előadásait tartalmazza, melyekkel a szerző a rádió igazgatóságának óhaját: a közönség közgaz—

dasági érdeklődésének felkeltését és ébrentartását

igyekezett kielégíteni. A cél adva volt, ehhez kellett

a szerzőnek alkalmazkodnia. Le kellett tehát mon- dania a teljességről és a rendszerességről, mert — mint elt'iszavz'iban mély elnberismeretért'il tanuskodva mondja: ,,A bevezetések éppen rendszerességiik foly- tán nem mindíg képesek a szélesebb körű közönség

szellemi másirányú lekötöttségből

eredő közömbösség ellenállását. leküzdeni". A köz- gazdaságtan rendszeres egészének ismertetése lie—

lyett a kitűzött cél érdekében 15 előadásában a köz-

gazdaságtannak jórészt a történetéből tárt lö olyan fejezetet hallgatósága elé, melyek a közgazdasági fogalmak megértését és a közgazdasági ismeretek őregbítését, szélesebb körök számára is alkalmassá

kényelmet , a

teszik. A fejezetek egymáskőzti összefüggése csekély

s egyenkinli előadásra szz'uitsz'ignlmál fogva mind- egyik önálló egészként is olvasható.

Az 1. előadásban ,,Mi a társadalom?" cím alatt

társadalmnbölcseleti alapon ismerteti a társadalom individualisztikus, majd univerzalisztikus felfogását és a kétféle felfogás közti eltérésből származó kii-

lönt'éle politikai l'eli'ogz'isokat.

A 2, előadásnak ,,limber és munka" a cime; eb ben végigvezet az unberi munka megnyilvánulásá—

nak legfőbb terein és megmutatja, hogy az ember ll'ltlltktljtlllttk köszönheti sajátos hatalmát.

,,A kapitalizmus kezdetei" című 3. fejezetben a termelési rendünk mibenlétét és kialakulását tár-

_gyalja.

A —l. és 5. fejezetekben ,.(iazdaságpolitika há—

romszáz évvel ezelőtt", ,,A gazdasági szabadság első hirdetőjeH cimek alatt a nierlmntilizmus és a fiziokra—

tizmus gazdasági felfogása nyer ismertetést.

A ö——t$. fejezetek ,,A közgazdaságtan atyja", ,,A népesedéstan klasszikusai" és a ,,.!ovedeleinelméletek

klassziktism cím alatt az angol klasszikus iskola

három nagyjainak: Smith, Malthns és Ricardo—nak

tanításaival foglalkoznak

A 9. fejezetet Saint—Simon—nak szenteli s róla,

;a tudomány munka és testvériség társadalma hir-

"— 53_ ₁₉₄₀

detőjéről ,,A dolgozók társadalmának prófétája" cí- men mondja el a tudnivalókat.

A 10. fejezetben List Frigyest, a gazdasági na- cionalizmus hirdetöjét, a ,,Németek legnagyobb köz-

gazdája" címen ismerteti meg olvasőival.

A 11. fejezet a liberális szocializmus képviselő—

jéről, John Stuart Mill-ről, ,,Az angol közgazdaság—

tan ntolsó klasszikusáról" és tanításairól szól.

12——14., hazánk

esztendejének pénz(valuta—)történetét

ismerteti ,,A fekete bankótól a Kossuth-bankóig", ,,A forintból korona lesz", és ,,A koronából pengő lesz"

cimeken. Az. első kettőben Ausztriával való kapcso-

latunk folytán az osztrák, majd az osztrák—magyar pénzrendszer, illetőleg valutaret'ormok, a harmadik-

ban pedig az önállósult Magyarország pénzviszonyai

és a pengő története nyernek tárgyalást.

Az utolsó előtti 3 fejezet, a

utolsó száz

Az utolsó, 15. fejezet7 ill. előadás társadalom—

bölcseleti és gazdaságpolitikai alapon világítja meg ,,Az igazságos munkabér" problémáját.

A Bevezető tehát, mint tartalmának vázlatos felsorolásából is kitűnik, nem a közgazdaságtanba, hanem inkább a közgazdaságtan történetébe vezeti be az olvasót, oda azonban ötletesen és szó 'akoz- tatóan.

A közgazdaságtan történeti korain való végig—

járás minden bizonnyal alkalmas szélesebb körök

közgazdasági érdeklődésének felkeltésére, ébrentar—

tására azonban —— - úgy hisszük —— s a közgazdaságtan aktuális problémái inkább látszanak alkalmasaknak.

Ebből a szempontból sajnáljuk, hogy a különböző

szocializmusoknak, ,,a közgazdaságtan pártütő

gyermekeinek" (Földes) ismertetését és bírálatát nem illesztette szerző előadási keretébe. Pedig ezek is közgazdaságtani rendszerek s mert társadalmunk gazdasági szervezetét nemcsak bírálják, hanem meg- változtatásukért jelenleg is harcolnak, aktualitások kézenfekvő. Ennélfogva közgazdaságtani alapokon való tudományos ismertetésiik emelhette volna a közgazdaság tudománya iránti érdeklődést.

Eredetiségretörekvés nem volt a szerző feladata, ezért a könyv újat nem is adhat, de mit ad, azt új- szerűen, érdekesen adja; áttanulmányozása lehetővé teszi a közgazdaságtudoniányi ismeretek tágnlását, a bonyolult társadalmi, közgazdasági és politikai prob- lémák közötti összefüggések megértéséti (). (). dr.

Kislégi Nagy Dénes dr.: Bevezető a közgazdaságtanba. Tizenöt rádióelőadás

1. szám