A kassai tőkepiac 1914 előtt

5. szám —— 581 —— 1939 vágányhálózatba 93 váltó van beépítve. A szesen 989513 kWó elektromos áramot lefektetett sínek összsúlya 1.764 tonnát tesz.

' A vasút a forgalmat 47 megállóhelyen át bonyolítja le, melyek közül 8 várócsar- nokkal is rendelkezik. A vontatást 3 elek- tromos mozdony és 18 mótorkocsi látja el.

Szonte'lykocsdja 10 van a vasútnak. A mó- tor- és személykocsikban összesen 1.176 hely áll a közönség rendelkez—ésére, ezek közül 616 ülőhely, 560 pedig állóhely. Egy 9. tengelyre átlagban 21 hely jut, A teher- forgalom lebonyolítását 10 teherkocsi végzi, ezek közül 3 fedett, 7 pedig nyitott kocsi- szekrényű. Ezenkívül van a vasútnak még 3 pályakoesija. 1 öntözőkocsija, 1 vontató- kocsija, 1 szerelőkocsija és 1 hóekéje is.

A vasút az 1938. év folyamán 365 na- pon át volt üzemben és összesen 121.991 vonatot indított. Egy üzemnapra átlagban 334 vonat esett. Az év folyamán a vona—

tok összesen 728.638 vonatkiloméft—ert telje- sítettek, melyből 715650 vonatkilométer a személyszállító vonatokra esett. Az összes vonatok teljesítménye 13,320.048 elegy- tonnakilométer és 1,579.864 tengelykilo-

méter ;'volt. A kocsitengelykilométerekből

" km üzleti hosszra naponta 28072 km

Az elektromos" mozdonyokat és mótor- ikat 800 volt fesZültségű egyenáram

hajtja, amelyek az 1938. év folyamán ösz-

használtak fel, 50.964 pengő értékben.

A vasútvállalat az 1938. év folyamán összesen 2,835.276 személyt szállított és a személyszállítással 7,863.654 személykilo—

métert ért el. Egy km üzleti hosszra 183882 szállított személy és 509.998 .sze- mélykilométer esik. A vasút teherforgalmat az év folyamán 98.745 tonna volt s így egy km üzleti hosszra 6.404 tonna áru jut. A vasútvállalat összes bevétele az 1938. évben 465.580 pengő, összes kiadása pedig 421.281. - % pengő volt, az üzleti évet tehát 44.299 *" - pengő felesleggel zártaf) A vasút üzleti hányada kedvező (és 90'49%-ot tesz.

A vasút szolgálatában .az 1938.

átlagosan 175 személy mállott, akik közül 71 állandó, 104 pedig nem állandó alkal- mazott volt. Az összes alkalmazottak évi fizetése 228791 pengő volt, amiből 137395 pengő az állandó alkalmazottak fizetése.

Nyugdíjasa hat van a vasútnak, özvegyi nyugdíjasa négy, kegydíjas árvája pedig tíz. Az év folyamán a vasút vonalain 3 bal- eset fordult elő, melyek során 2 ember megsérült, 1 pedig meghalt.

Petrichevích—Horváth Miklós br. dr.

évben

1) Előzetes adatok.

Résumé. Le développement des établissements édit de Kassa refléte Pévolution du marché nil; des capitauyc. LOI'S des guerres napo-

; et pendant la période venne immédiate—

és, Kassa étaít déja un centre regional ím— point de vue écanomigue, industriel et ,, et les Capitauac privés ysatisfaísaient de crédit. Én 1844, on y a créé une

;;argne; dont l'évolntíon a été ralentie re de Pindépendance et le régime absolu.

plusieurs b'angues y furent fonde'es les guarante années suivantes jouaieni geant dans les affaires de crédit de 3 environs. A partit de 1905, épogue salion des capitaux, les bangues de

ÁRAK, PÉNZÚGY ,

A kassai tőkepiac 1914 előtt.

Le marché des capitaux á Kassa avant 1914.

A XVIII. század végén megindul egész Európában a tőke sz-ervezkedése, az állami és társadalmi tényezők törekvése e szerve—

zés elősegítésére. 1819-ben megalakul az első osztrák takarékpénztár, 2 évre rá a lombardiai, majd 'a prágai, Hazánkban Széchenyi Hitele vitte át a köztudatba a té—

teleket, melyek nagyrészt az ő agitációján'ak eredményeképen a magyar birtokpolitika, a hitel, különösen a jelzáloghitel és a tőke- ellátás alapelveivé lettek. A megszervezés szükségét a nagybirtokok, a Grassalko- vich, Esterházy, Pálffy—féle sokmilliós kölcsönök nyilvánvalóVá tették, Fáy And- rás akciója is Csatlakozott Széchenyi agi- tációjához 5 Ausztria mintájára megindult nálunk is a takarékpénztári mozgalom.

Marosvásárhelyen 1835-ben, Baján 1837-

5. szám

ben, Pesten a Hazai Takarék 1840-ben, Po—

zsonyban 1842-ben, Sopronban és Lőcsén 1843-ban, Győrött és Kassán pedig 1844—

ben létesül takarékpénztár. A legutóbbi 30.000 frt. alaptőkével, melyből azonban csak 15.000 frt. lett befizetve, 15.000 frt. be- fizetésére csak 1858-ban került sor. Kassa aránylag későn került sorra. Ennek magya—

rázata, hogy Kassa .a napoleoni háborúk alatt és után élénk gazdasági és társadalmi központ volt. Ipara, kereskedelme virág- zott. A magántőke így pénzintézeti meg—

szervezés nélkül is ellátta a hiteligényeket.

Ez az oka ismét annak, hogy Széchenyi Hitelét legkeményebb kritikában kassai ember, gróf Dessewffy József részesítette.

Tagla'latja német és magyar nyelven Kas—

sán 1831-ben VVerfer Károly kiadásában jelent meg. A mű a szervezetlen hitel jelle—

gét érdekesen világítja meg a következő szavakkal: ,,Meg kell vallani, felette becsü- letes emberek a magyar hitelezők. Az én hitelezőim legaláb-b mind barátaim egy- szersmint és nem tudok olykor eléggé! cso—

dálkozni szívességükön, de esmernek és tudják, hogy nem kell engem nógatni, hogy mihelyt lehet, elébe jövök kivánsá- gaíknak: hogy nekem jobban fáj, mint ne—

kik, ha nem lehetek oly pont—os mindév, mint akarnám". '

Az ily környezetben létrejött Takarék- pénztár lassan xfejlődött. Megtépázta 1848—- 1849 is. Utána az abszolútizmus. Ez hi- vatva volt 48 örökét: az ősiség és úrbériség kérdését is szabályozni. 1852 november 29-én napvilágot látott az őwsiségi, 1853 március 2-án a magyar és 1853 október 2—án az erdélyi úrbéri pátens. A földbirto—

kok beinstruálásának szüksége s a városok fejlődése jelentékeny tőkeigényeket tá—

masztott. Fokozta azokat a jobbágyi szol—

gáltatások megszüntetése és az adók beho—

zatala folytán a gazdasági üzemi kiadások hirtelen felszökkenése. Az igények részben a földtehermentesítési kötvények 50—

60%—os értékesítése, részben pedig külön—

böző egyházi alapitványi pénztárak, városi és megyei árvapénztár, részben egyes bir—

tokrészek eladása útján nyertek kielégítést.

De Kassának és a Felvidéknek viszonylag virágzó kereskedelme és ipara elég jelenté—

keny összegű magántőkét termelt. Utak, vasútak, telegráfhálózat. kaszárnyák, kór—

házak épültek, amelyek ide mind tőkét hoztak. A közlekedési viszonyok javulása egy csapásra megnyitotta a Kassa környé- kén lévő nagyértékű erdők értékesítési le—

hetőségét. Ha a régi kassai telekkönyveket

——4 582 —— _ (1339

átnézzük, úgy nagy számmal találunk ben—er nük magánhitelezők javára történt bekebe—

lezéseket. Ez a magyarázata annak, hogy a pénzintézetileg szervezett hitelhiánya ke—

vésbbé volt érezhető.

Pedig szükség lett volna erre a megszer- vezett hitelre. A rendelkezésre álló tőke kevés volt, a földbirtok pedig kezdett kisza- ladni az eddigi birtokososztály, úgy az úr, mint a paraszt lábai alól. *

Érdekesen vázolja a tőkeszervezés 1857 előtti állapotait Stubenbrauch az Osztrák——

Magyar Monarchia egyesületeiről szóló munkájában. 1856—ban Magyarországon és Erdélyben, ideszámítva a vajdaságot is, 32 takarékpénztár volt. A magyar takarék—

pénztárak összb'etétállománya 179 millió, úgyhogy minden egyes lakosra 2 forint 2 krajcár esett. A vajdaság betétállománya

11 millió, fejenkénti 43 krajcár, Erdélyé 1'6 millió, fejenkénti 41 krajcár átlaggal.

Az átlagok elég alacsony voltát mutatja az a körülmény, hogy ugyanakkor Bécsben a fejenkénti átlag 60 forint, Ausztriában 20 forint, Steyerben 5 forint 32 krajcár, Csehországban 4 forint 16 krajcár, Lom- bardiában 6 forint 45 krajcár.

Ugyanakkor az egész Osztrák-Magyar Monarchiában csakis 4 bankintéze't jött számításba: a Nemzeti Bank 159 millió, a Niederösterreichische Escompt Gesellschaft 16 millió, a Kreditanstalt 60 millió és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 2 millió saját tőkével.

Az Osztrák Nemzeti Bankon kívül, mely akkor vezette be a záloglevélkölcsö—

nőket, a galíciai Stándische Kreditanstalt foglalkozott jelzáloghitellel. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jelzálogtárcája ez év"—

ben még csak 360.384 forint volt.

A Kassai Takarékpénztár vagyoni hely—

zetét ebben az időpontban a következőt számadatok világítják meg: saját vagyona volt 15.143 forint, 31 krajcár tartalékalap, betétállománya 737.148 forint, amely ösz—

szegből váltóban 399.387 forint volt elhe—

lyezve, 44.183 pedig kézizálogokra nyujtott előlegekben. Jelzálogkölcsön erről az idő—

ről nincs kimutatva.

A gazdálkodás vázolt nehézségei, a hi—

vatalnoki elem szaporítása, a gyermek—

nevelés, a városi megélhetés könnyebb volta, a föld megkötöttségének megszünése folytán a birtokosok nyakra-főre adták el ingatlanaikat. Kassa város gazdasági ha—

táskörébe eső területen (Abaúj, Zemplén, Sáros, Szepes) lassúbb volt e folyamat, mint másutt. De itt is találunk községeket,

5. szám

például hogy csak egy körjegyzőséget ve- gyünk, Csány, Zsa'dány, Gecse, Gönyü köz—

ségekben a 70—es években már senki se volt a régi birtokos családokból. Párhuza- mosan haladt ezzel a kisgazda lakosság birtokainak felvásárlása. A mobiltőke je—

l—entőségének emelkedése folytán az új bir—

tokszerzők között a zsidók nagy szerepet játszottak. Ezért 1853 október 2—án az ab- szolútkormány a zsidók birtokszerzési jo—

gát, amely csak pár évvel előbb adatott meg, megszüntette. A föld gazdaváltozása a földhitel megszervezése a Földhitelinté—

zetnek 1863-ban történt alapítása, az Oszt—

rák Nemzeti Bank jelzálogosztályának lé—

tesítése után is folytatódott, azonban ez—

időben, mint alább látni fogjuk, a parcel- lázási tevékenységgel és a kivándorlással függött Össze.

Az abszolútkorszak alatt Kassán a bank- alapítás nem váltott ki nagyobb érdeklődést.

1867-ben az alkotmányosság visszaállítása után létesült az Első Felsőmagyarorszá—gi Zálogkölesönintézet —— később Kassai Hitel- bank —— 400000 névleges és 120.000 forint tényleges befizetett alaptőkével. 1871—ben létesült a Kassai Népbank 132.780 frt. alap- tőkével, 1873-ban pedig a Szövetkezet, mely- ből később 1898-ban 500000 korona töké- vel a Kassai Jelzálogbank lett.

Ez intézetek közül az első 3 a "JO—es évek alapítási láza által elragadtatta magát. Rész—

ben ebből kifolyólag, részben pedig a túl—

zott hitelnyujtás és agiotáge folytán vál—

ságba jutottak. A válság különben országos , volt s a vállalkozás jóformán minden ágára kiterjedt. A kassai pénzintézetek kiküldöttei fölmentek Bécsbe az Osztrák Nemzeti Bank—

hoz támogatást kérni. Ott azonban jótanács-

* nál egyebet nem kaptak. A válságból az egy—

'másért való kölcsönös felelősségyállalás se-

gélyével lassú és becsületes munkával mégis , Éibontakoztak. Veszteségeiket rövidebb- '*kesszabb idő alatt saját erejükből leírták.

Ebben az időben az intézetek kihelye—

eikben nagy szerepet játszott a jelzálog- lolyószámlahitel. A váltókihelyezés jó- án— kizárólag a városi lakosságra szo-

ozott. A gazdaember bekebelezés elle-

faében kapótt kölcsönt, aminek egyik Oka az volt, hogy az Osztrák Nemzeti Bank s később az Osztrák Magyar Bank sem látta szríVesen a gazda, különösen a kisgazda,—

váltót; A tőkeszükséglet fedezésében csak—

kizárólag a betétek játszottak szerepet.

Nagyon mérsékelt jelentősége volt a vissz- leszámítola'sí hitelnek. Másutt, mint az Osztrák—Magyar Banknál, az intézetek alig

—583 — ₁₉₃₉

vettek Visszleszámítolási hitelt igénybe. így például a kassai intézetek 1889. évi mérle—

gében nincs visszleszámítolás. Lassanként azonban átalakult a helyzet és habár a be- tétállomány folyton szaporodott, a fejen—

kénti országos átlag 1871—ben 11frt. 91 krajcár, 1880-ban pedig 22 frt. 10 krajcár volt, a kassai összbetétállomány 1908—ban a 22 millió koronát, 1910—ben a 26 milliót meghaladta. 1908—ban az említett 4 inté—' zet visszleszámítolása 22 millió koronás váltótárcából eléri az 5 milliót, 1910—ben

pedig 26 milliós váltótárcából .a 8'8 milliót.

Miután a jelzálogkölcsönök egyrészét is be- lorgatták az intézetek, nyilvánvalóvá lett a kassai hitelszervezetnek a fővárossal való szorosabb egybekapcsolódása.

Érvényesült a tőkekoncentrálódás fo—

lyamata más vonatkozásokban is. 1905-ben

a Kassai Jelzálogbankot affiliálta a Pesti

Magyar Kereskedelmi Bank. Követte a Kas- sai Népbank, amelyet 1911-ben az Egye—

sült Fővárosi atfiliált. A Kassai Takarék—

pénztár részvényt—öbbségét az 1907. évi vál—

ság szanálásának eredménye-képen a F ővá- rosi Intézetek Szinrdikátusa szerezte meg, míg a Kassai Hitelbankot az Angol—Magyar Bank afl'iliálta, az Országos Központi Ta- karékpénztár pedig a Feslsőmagyarországi Központi Takarékpénztár létesítése útján szerzett 1907-ben a kassai piacon érdekelt—

séget. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó

Bank fiókja 1902 Éebruárja, a Magyar Álta-

lános Hitelbank pedig 1905 óta működött a kassai piacon. Mindez azt mutatja, hogy lé- nyegesen csökkent a kassai piac régebben vitathatatlan önellátóke'pessége. Hiszen meg- állt itt a tőketermelő ipar s kereskedelem fejlődése. Megszűntek a nagymértékű vál- lalkozások, út— és vasútépítkezések, csök—

kent a távolabbi vidékek tőkéjének Kassa felé áramlása s érvényesült a tőkekoncent-

ráció törvénye.

Érdekes jelenség az 1900 körüli évek- ben, hogya cseh nagy pénzintézetek, az Ustredny s a Zsivnotenska visszleszámíto- lási ajánlataikkal sűrűn keresték fel a kas—

sai piacot. Bajos ma már megállapítani, hogy ez akciójuk mögött messzebbrejlő cé—

lok voltak-e, vagy az csupán a piac jó híré—

nek s a nagy cseh tőkeffeleslegveknek ered- ménye volt-e, de 1912-ben a balkáni hábo—

rúk alkalmával ez a tőkeforrás elapadt. Pa,—

rallel haladt ez a külföldi, különösen a

francia tőkének a Monarchia területéről való visszavonulásával.

Az intézetek kihelyezéseinek visszleszámítolás jelentőségének

jellege a emelke—

43

55. " szám

dése folytán változott. Minden hitelnyújtás a továbbadhatás érdek—ében váltóformát öl—

tött. A mobilitás érdekében a kereskedelmi váltó rendkívül előnyös feltételekben része- sült s miután a helyi piac nem nyújtott elég. anyagot, fölkeresték a kassai intézetek visszleszámítolási ajánlataikkal a Felvidék,—

Szabolcs, Szatmár, sőt Erdély kisebb inté-

zeteít is. Értékpapírtárcájukat is fokozták,

hogy válság metán legyen mihez nyúlniok.

A kassai piac kamattételei elég kedve—

zőek voltak. Addig, míg a piac önmagát látta el, azokat bizonyos stabilitás jelle—

mezte, úgyhogy néha az országos átlagon alul maradtak. Később az országos átla4 gokhoz alkalmazkodtak. Természetszerű folyománya volt ez annak, hogy a piac.

belekapcsolódott a fővárosi piacba.

Az amerikai kivándorlás a 90—es évek-' ben öltött nagyobb. méreteket. Visszahatá-—

sát megérezték a pénzintézetek is. *Egyik eredménye volt az, hogy a—kivándorlottak' hazaküldött pénze a pénzintézetek betét- állományát nagyon jelentékenyen szaporí—

totta. Másik hatása, hogy megindultak a

__ 584) __ (11939

bírtokparcellázások is. A nagybirtokokat egymásután darabolták fel s azok a kisgaz—

dák kezébe jutottak. Ezekből a vételekből folyólag igen nagyméretű hiteligények ál—

lottak elő, de kielégítésük nem okozott na- gyobb. nehézséget, mert a földárak rend- kívüli emelkedése dacára is a vevők főleg az Amerikában szerzett kereSményükhől kölcsöneiket meg tudták fizetni. Ebben a folyamatban a kassai pénzintézetek sze- repe elisnierésreme'ltó volt, nem pályáztak;

a paroellázás külön hasznára, jobbára meg- elégedtek a normális hitelnyujtás feltéte—

leivel.

VA kassai pénzintézetek fejlődése hü képe a magyar tőkepiac fejlődésének.

A szervezetlenség helyébe lép a szervezett—

ség, melynek első fázisa a piaeönellátása, később a tőkekoncentrálődási folyamat eredményeképpen a "fővárosi" pénzintéze—

tekhez való kapcsolódás,.küzdelem a tőke- hiánnyal s "átalakítása arégebbir hitelnyuj—

tási formáknak a mobilitás szemmeltartá- sával meghonosított váltóhitelekre.

Nyulászi János dr.

Aranytartalék, bankjegytorgalom és bankkamatláb nemzetközi adatai.

Réserves—or, circulation des billets de bangue et taux en bangue ;

Táblázatunknak a Népszövetség közlésén ala—

puló adatai (azt mutatják hogy 1938- ban a nem- zetközi politikai. élet moz galmassága a pénrbzüyi viszonyokra is erősen kihatott.

Az arany árarnlása az Egyesült Államokba erős ütemben folytatódott s főleg az év őszén volt nagyarányú. A magyarországi arany és devizakész- let jelentős növekedése részben technikai okoknak tudható be, annak t. i., hogy .a korábban .az egyéb

données internationales.

követelések között nyilvántartott készletek része az arany— és devizakószletbe tétetett át.

A bankjegyforgnlom általános emelkedését, mely az év szeptember havában kulminált, több- helyiitt a háborús készülődésck idézték elő. Magyar—

országon a betételvonások, a katonai kiadások. a

felvidéki pénzbeváltás stb. közel kétszeresére duz—

zasztották a bankjegyforgalmat.

egy

1. Aranytartalék és bankkamatlábJ)

1) A Népszövetség adatai.

! Aranytartalék Bankkamatláb Aranytartalék Bankkamatláb

Ország 1936 ! 1937 I 1938 1936] 1937 l1938 Ország 1936 ] 1937 I 1938 19361 193711938

milligvailígyglén gő évek átlaga (0/0) mil liéóvazígg'engó évek Átlaga ("/ol

- Albánia . . . . s: s 6 7-23 613 600 Görögország. . 911 80 91 zoo 6'01i6'00'

Ami Egy. Áll. . 38.016 43.087 48.999 150 1'33 1'00 Japán ... "1.561 881— 555 3'38 3'29 3'29 Argentina . . . 1.692 1.584 1.469 3'50 350 (350 Jugoszlávia . 166 172 194 500 500 500

Ausztráliai áll. Kanada . . . . 640 623 635 2'50 250 2503

szövetség . . . 11 11 11 4-25 4'25 4'25 Lengyelország . 252 , 280 286 5'_0_0 498 450 Ausztria . . . . 154 154 . 3'50 3'50 . Lettország . . . 51 51 ' 57 5'42 5'00 5'00 - Belgium . . . . 2.133 2.018 1.961 2'00 2'00 2'61 Litvánia . . . . 40 46 34 . . .

Brit—India . . . 926 926 926 3'00 3'00 3'00 Magyarország . 84 84 ! 124 400 400 400 Bulgaria . 69 80 80 600 600 6 '00 N agy-Britannia . 8.742 9.102 9.102 200 200 200 Cseh- Szlovákia. 309 309 320 3'00 300 300 Németalföld . 1.652 3.139 3.356 2'83 200 200 Dánia ... 183 183 183 3'56 400 400 Németország . . 91 97 97 4'00 4'00 4'00 Délat'rikai Unió 686 640 743 3 50 350 350 Norvégia . . 263 246 274 353 400 3'51 Egyiptom 183 183 183 . . Olaszország ?. . 7 081 7 09 709 469 5150 450 Észtország . . . 51 51 51 4 50 450 4 50 Románia 383 406 452 450 450 384 Finnország 109 ( 91 91 4' 00 400 400 Svájc ... 2.213 2.190 2.361 230 1'50 1'50' Franciaország 10.114 8.668 8.205 3'67 381 276 Svédország 812 823 1.086 250 250 2'50