Alapvető tények és számok. Nemzetközi oktatási és kulturális statisztika

STATISZTIKAI IRODALMI HGY'ELÖ

488

Szerző szerint ezek az árak nem alkal—

masak a rájuk háruló öm fonton köz——

gazdasági funkció ellátására. Az ilyen árak alapján végzett számvetés megtévesztő kö—

vetkeztetések levonásához vezethet. A vál—

lalatok munkájának értékelése ilyenkor csak a ráfordítások és a termelés mennyi?

ségi adatainak figyelembevételével végez—

hető el. , *

(Ism.: Andorka Rudolf)

KULTÚRSTATISZTIKA

ALAPVETÓ TÉNYEK És SZÁMOK.

NEMZETKÖZI OKTATÁSI És KULTURÁUS STATISZTIKA

(Basic facts and figures.

UNESCO. 182 p.

Összefoglaló kulturális adatokat tartal—

mazó UNESCO kiadványok 1952 óta je- lennek meg, ezek azonban szélesebbkörű összehasonlítás céljára alig voltak hasz—

nálhatók. Az 1959. és 1960. évi kiadvány lényegesen több államra vonatkozó, job- ban összehasonlítható táblái azt bizonyit—

jék, hogy a Szervezet jelentős előrehala- dást tett az adatgyűjtések megszervezése terén. A régebbi összeállítások különböző felépítésű és célú jelentések feldolgozása útján készültek, az itt ismertetett kiad—

vány nagyobbrészt az UNESCO által egy- ségesített adatszolgáltatás eredménye.

Az 1960. évi kötetben 11 tábla foglalko—

zik az oktatás statisztikájával; országon—

ként sorolja fel az oktatási adatokat, az óvodáktól' az egyetemig, Az oktatási ada—

tok nemzetközi összehasonlitásánál az is- kolarendszerek különbözősége okozza a legtöbb problémát. Eltérések vannak emellett az egyes országok között a tan—

kötelezettség időtartamának meghatáro- zásában. Emiatt az alsó— és középfokú ok-

tatási intézmények létszámadatai még a

magyarázatok figyelembevételével is alig hasonlíthatók össze, legfeljebb csak ösz- szesitve és a lakossághoz viszonyított arányszámok segítségével alkalmasak ál—

talánosítható következtetések levonására.

Még az ilyen módszerű számításokat is zavarja, —— különösen a felsőfokú oktatás területén —- hogy az esti és levelező ta- gozatok létszámát különbözőképpen veszik

figyelembe és sokszor még a megfelelő

erre vonatkozó magyarázatok is hiányoz—

nak

Bár az UNESCO 1960. évi kiadványa sok értékes oktatási adatot közöl, olyan összehasonlitásra alkalmas mutatókat is, mint például az egy tanerőre jutó tanulók száma, vagy a nők aránya stb. —- az alap—

vető összehasonlíthatóság problémáját még mindig nem oldja meg. Előrelépést jelentene e téren, ha koré'venként vagy legalább egységes korcsoportonként kö- zölné az UNESCO a népesség és az isko—

lába járók számát és az országonként ér—

1960.) Paris. 1961.

vényben levő rendelkezéseknek megfele-

Az 1960. évi kiadvány közöl olyan 16—

nyeges adatokat is, melyek a korábbi ki—

adványokból hiányoztak, így például az egyetemi, főiskolai oklevelek számát.

Ezek az adatok azonban még nem elég részletesek, így alaposabb elemzésre nem alkalmasak.

Az oktatás költségvetési kiadásait is is- merteti a kiadvány országonként, az illető-

áilam pénznemében. Ez a ,,nyers" adat—- halmaz önmagában igen kevésre használ—

ható. Többet mond a 'nemzeti jövedelem százalékában kifejezett mutatószám, de az összehasonlithatóságot ez sem oldja meg, mert sok államban az oktatás jelentős

részben magánjellegű. *

A népművelés területét 19 táblában dol- gozza fel a kiadvány. A könyvtárakkal foglalkozó részben a négy legfontosabb adat (könyvtárak, könyvállomány, olva—

sók, kölcsönzések száma) szerepel, nem túl részletes csoportosításban. A rendkívül sok jegyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy a könyvtárstatisztika egységesítése terén is sok még a tennivaló.

Ugyanez vonatkozik a könyvtermelési és sajtóstatisztikára is. 61 állam könyv—

termelési adatait részletezi az egyik tábla a tizedes osztályozás szerinti műfaji bon—

tásban —— csak éppen a ,,könyv" és "füzet"

fogalmának meghatározását nem sikerült még egységesíteni. A fordításokról szóló;

"táblák az UNESCO évenkénti, a fordítá- sokról kiadott, Index Translationum 11.

kötetéből készültek. Figyelemre méltó azoknak a szerzőknek a felsorolása, akik—

nek műveit legtöbbször fordították más nyelvekre.

A kiadvány az időszaki sajtó statisztikai mutatóit, a lapok számát, átlagos meg——

jelenési példányszámát és az ezer lakosra jutó napi példányszámot, *a folyóiratok számát és megjelenési példányszámot is tartalmazza. Az UNESCO csoportosítása"—

annyiban tér el a hazai gyakorlattól, hogy napilapnak minősíti a hetenként 4 vagy többször megjelenő általános tárgyú úisá—

gokat, külön csoportban szerepelteti a heti háromszor vagy kevesebbszer megjelenő általános tárgyú újságot és megjelent—sétál függetlenül "egyéb folyóiratnak" minősíti

484

az évenként egynél többször megjelenő kham általános" tárgyú összes ldadványo—

t.

A filmgyártás adatait 34, a mozik ada—

tait 114 országra vonatkozóan szerepelte—

tik, a főbb csoportosítások alkalmazásá—

val.

A rádióelőfizetők számát 159 ország je— * lentette A lakosságszámhoz viszonyított ellátottsági arányszámot is közli a kiad—

vány, a televízióval való ellátottság mu—

tatószáxnával együtt.

A kiadvány függeléke summa közli az 1958. évközepl becsült tetü

letet és népsűrűséget. Az. oktatásnál 88616

részhez segitséget nyújt a muzulman táblázatosan összeállított ismertetés az egyes államok oktatási rendszerének né—

hány alapvető kérdéséről (a tankötelezett—

ség ideje és korhatára, valamint az alsó- és középfokú oktatás tartama és korhatá—

ral).

(ism.: Hankó Zoltánné)

TERULETI STATISZTIKA

BRADISTILOV, DOBRI:

A GAZDASÁGI RAYONIROZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

(Problema de méthodoiogle en matier'e de répartltlon économigue regionale.) -— Emacs Economicues.1960 120—121.sz. 1—48. p.

Szerző tanulmányában —- főként bul—

gáriai tapasztalatok és szempontok alap- ján —— a gazdasági körzetek kialakításá—

nak jelentőségével és a feladat megoldá—

sának módszerével foglalkozik. Előre—

bocsátja, hogy a gazdasági rayonirozás voltaképen' a termelőerők megfelelő te- rületi elosztását célozza. Az e téren fel—

merülő nehézségek egyik oka, hogy a kér—

déssel sem a marxista politikai gazdaság—

tan, sem a gazdasági földrajz nem foglal—

kozott eddig elég behatóan. A másik ok pedig, hogy e téren modellekkel-dámák—

kal nem lehet boldogulni, hanem a rend- kívül bonyolultan összefüggő feladattö—

meg sok szakértő által végzendő, igen gondos tudományos előkészítést kiván.

-' Az első fejezet a gazdasági rayonirmás jellegével és módszertani alapjaival fog—

lalkozik. Szerző megállapítja, hogy bár speciális gazdasági jellegű területek mind a szocializmusban, mind a kapitalizmus- ban találhatók, ezek lényege egyáltalán nem azonos. Az alapvető különbség köz- tük az, hogy míg a kapitalista országok gazdasági régiói spontánul alakulnak, ad—

dig a szocialista társadalomban, a gazda—

sági erők fejlődésével és a specializálódó munkamegosztással nemzetközi méretek- ben is tervszerűen számoló állam, tuda- tosan alakíthatja ki azokat a gazdasági körzeteket, melyekre a távlati tervezés—

ben támaszkodhat.

Szerző általános, a tényezők komplex vizsgálatán alapuló és részleges, csak bi—

zonyos -— rendszerint földrajzi —— szem- pontokat figyelembe vevő rayonirozást különböztet meg. Ez utóbbi a mezőgazda- sági termelés szempontjából hasznos.

* A következőkben szerző a rayonirozást

meghatározó tényezőkkel foglalkozik.

Ezeket 4 csoportba sorolja: 1 a szocializ- mus gazdasági törvényei, 2. a gazdasági viszonyok fejlettségi foka 3 a ternúszeti adottságok, illetve a földrajzi viszonyok, 4. a kulturális és a történelmi fejlődés eredményei.

A harmadik fejezet a gazdasági körze- tek fogalmi meghatározását, tartalmát és határait körvonalazza. Szerző szerint -—- szocialista szempontból —-— a gazdasági körzet olyan összetett, arányosan ki- egyensúlyozott, viszonylag tüggetlen,bár nem mereven körülhatárolt bizonyos mértékig specializált termelési—területi egység, amely állandó fejlődésben van.

A többi egységekkel kialakitott leg—

célszerűbb munkamegosztásban dolgozik a népgazdaság feladatainak megoldásán A gazdasági körzet kialakulása komplex történelmi fejlődés eredménye. _A feilődés folyamán a komplexitás különböző foko—

zatai alakulhatnak ki A gazdasági körze—

tek határait nehéz megvonni, földrajzi határokról itt általában nem is beszél hetünk. A gazdasági körzetek száma és határa nem tekinthető változatlannak, hanem az állandóan fejlődő termelőerők függvényének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy folytonos változtatások szüksé- ges és hasznos lenne A gazdasági körze- tek módosulását alakító tényezők válto—*

zása viszonylag lassan, 10—15 év alatt megy végbe. A rayonok megváltoztatása csak akkor válik szükségessé, ha a ter—

melőerők fejlődése, a körzetek közti munkamegosztás, a megváltozott felada—

tokra tekintettel a specializáció tovább—

fejlesztését, átalakítását szükségessé teszi.

,,A földrajzi elhelyezkedés osztályozásá- nak rendszere a bolgár népgazdaságban"

c. Záró fejezetben szerző az első három fejezet általános jellegű fejtegetéseinek a bulgáriai konkrét helyzetre való alkal-—

mazásával foglalkozik.

(.lsm: Juhász László)