I. V. Kocsetov: Vasúti statisztika

IRODALOM

KÖNYVISMERTETES

I. V. Kocsetov: Vasúti statisztika

Statisztikai Kiadóva'llalat. Budapest. 1952. 388 old.

A ,,Szocialista Statisztika Könyvtára" c.

sorozatban megjelent tankönyv célja, hogy ismertesse a vasúti statisztikai munka meg- szervezésének alapelvei—t, áttekintést nyújt- son a szovjet vasúti statisztika fejlődéséről és megvilágítsa a vasúti statisztikának a vasút irányításában elfoglalt fontos sze—

repét.

A vasúti statisztika feladata, hogy a leg- nagyobb pontossággal visszatükrözze az állami szállítási terv teljesítését és fel- deritse a szállítás területén lévő belső tar—

talékokat a kocsik jobb kihasználása, a szál- lítás gazdaságosságának fokozása, az állami tervek haltáridőelőttiv teljesítése Cél—

jából. A vasúti statisztikának a rendelke- zésére álló valamennyi eszközzel támogat—

nia kell a szállítás további fellendítését.

A vasúti szállítás, mint összetett és sok- oldalú gazdaság tág lehetőséget nyújt a statisztikai módszerek alkalmazására.

A vasutak alapvető munkáját ——— az áru—

és személyszállítást —— a töm—egszerűség jel- lemzi. E munkájuk elvégzése céljából a vas—

utak nagyszámú mozdonnyal és vasúti ko- csival rendelkeznek és sok millió embert foglalkoztatnak. A vasútgazdaságnak és munkájának mindezen elemei azonban nem mechanikus egységet alkotnak, hanem a vasút szervezetének alkotórészei. A vasút feladatainak __sikeres teljesítéséhez feltétle—

nül szükséges, hogy a "vasúti futószalag"

minden egyes része és e részek munkája szigorúan megállapított rendben egybe le- gyen hangolva. Ezért lehetetlen a vasúltgaz- daságnak és munkájának tanulmányozása a statisztikai módszerek alkalmazása nélkül.

A statisztika feladata, hogy a vasútgazda-

súgnak és munkájának szerkezeti felépíté—

sét és belső összefüggéseit felmérje, még- pedig mind valamely adott időpontban meg- lévő állapota, mind pedig időbeli változásai szerint. A statisztika szerepe rendkívül nagy magában a vasútgazdasági tervek elkészi- tésének folyamatában is. A statisztika meg- adja a terv elkészítéséhez a kiindulási ala- pot, azaz az egész vasútgazdaság helyze—

tének átfogó jellemzését a tervidőszak kez-

detén. "

Kocsetov tankönyve öt alapvető részre oszlik: *

az I. rész —— a szállítások statisztikája, a vasutak alapvető munkájára, az áru- és személyszállításra vonatkozó adatok szám- bavételi és feldolgozási módszereit ismer-

teti;

a II. rész —— az üzemi statisztika. a szál- lítás állóalapjainak a mozdonyoknak és vas—

úti kocsiknak állományára, állapotára, mun- kájára és kihasználásának mértékére vo- natkozó adatok számbavételi és feldolgo- zási módszerét tárgyalja;

a III. rész _ a munkaügyi és munka- bérstatisztíka a dolgozók létszámának, a munkabérnek, a munkatermelékenységnek és a munkaidő kihasználásának számba- vételi módszerével foglalkozik.

a IV. rész —— az állóalabok és a technikai felszereltség statisztikáját ismerteti;

az V. rész —— az összesítő—analitikai (elemző) munkálatokat tárgyalja.

Az ismertetett részek feiezetekre oszla- nak, éspedíg az I. rész három fejezetre.

A vasúti szállítást rendszerint nemcsak a szállított személyek száma és a teher- áruk tonnamennyisége alapján szokás számbavenni, hanem a szállításokat még a küldemény fajtái szerint is megkülönböz-

528

tetik. Ezzel egyidőben a szállítások minő- ségi összetételét, irányát, sűrűségét, stb. is tanulmányozzák. Ennélfogva a szállítási statisztikában tanulmánvbzandó kérdések száma a fent emlitett mennyiségi adatokkal nincs kimerítve, a kérdések köre sokkal szé—

lesebb, ami megköveteli az adatok részle—

tes. sokoldalú csoportosítását.

A szállítások jellege, a vonatösszeállítás feltételei, a szállítások alkalmával igénybe- vett gördülőanyag típusa és a szállítási for- galom megszervezése alapján a szállításo—

kat két kategóriára: áru- és személyszállí- tásokra lehet felosztani. Éppen ezért Kocse- tov tankönyve a szállítási statisztika vizs—

gálati módszereit e két kategória az áru—

szállítás és a személyszállítás statisztikája szerint különválasztva ismerteti. Önálló fe- jezet foglalkozik az áruszállítási statisztikai

speciális felvételekkel.

A II. rész öt fejezetben a tulajdonképpeni szállítóeszközök (mozdonyok, vasúti kocsik), valamint a vasúti pálya gépi berendezései—

nek kihasználásával foglalkozik. Az útvona- lon bármely adott időpontban rendelkezésre álló gördülőanyag mennyiségének ismerete nélkül a mozdonyok és vasúti kocsik kihasz- nálásának fokát jellemző mutatószámok ki-

számításáról ,szó sem lehet.

A gőzmozdonynak. mint a legfőbb vontató—

eszköznek a vasutak munkájában betöltött szerepe meghatározza a rendelkezésre álló gőzmozdonyok számbavételének fontossá- gát. A gőzmozdonyok számbavétele szoro—

san összefügg a mozdonyok kihasználásá- nak és állapotának számbavételével. A gőz- mozdonyok állandó üzemképességének biz- tosítása, pontos és gyors javítása, a moz—

donyok racionális kihasználásaamozdony- szolgálat dolgozóinak legfontosabb feladata.

Ezért az üzemi statisztika első fejezete a rendelkezésre álló gőzmozdonyok kihaszná- lását és állományát ebből a szempontból vizsgálja.

A vasúti kocsikat rendeltetésük szerint két csoportra, teher- és személykocsi állo—

mányra osztják fel. E két kocsikategória felhasználásában mutatkozó lényeges kü—

lönbségek következménye, hogy a teher- és személykocsi állományba tartozó vasúti kocsik számbavételének módja teljesen el—

tér egymástól.

A kocsiállomány állapotát elsősorban a javítás alatt levő vasúti kocsik száma jel—

lemzi. A javításra szoruló kocsik számának

IRODALOM

csökkenése azt mutatja, hogy a kocsik álla-- potában javulás következett be. Ezért a javitásban levő kocsik számában egyrészt a javítás minősége, másrészt pedig a kocsi-—

állomány kihasználásának foka is kifeje— ,, zésre jut.

A gördülőanyag mozdonyokra és vasúti;

kocsikra való felosztásának megfelelően a vasúti statisztikában megkülönböztetjük a mozdonyok és a kocsik kihasználásának mu- tatószámait. A mennyiségi mutatószámok közé tartoznak a tonnakilométerek, utas—

kilométerek, mozdonykilométerek, a javítás- ból kikerült mozdonyok, vagy vasúti kocsik száma, stb. A minőségi mutatószámok közé tartoznak a tengelyre eső terhelés, az átla- gos kocsiforduló ideje, az egységre eső őn—

költség, stb.; ezek a munka minőségét jei—

lemzik és mint átlagos és fajlagos mennyi- ségek közvetett úton számíthatók ki.

A III. részben tárgyalt munkaügyi és munkabérstatisztika feladata, hogy minden erejével előmozdítsa a vasúti szállítás terv- szerű vezetését, kötelessége, hogy az állami statisztika igényeinek megfelelően megvilá—

gítsa a munkával kapcsolatos összes kérdé—

seket. A statisztikai vizsgálat alapvető objektumai a munka területén a követke- zők: a dolgozók létszáma. a dolgozók anyagi és kulturális színvonala, szakkép—

zettsége, a munka termelékenysége, a munkabér színvonala. a munkabéralap fel—

használása.

A munkaügyi és munkabérstatisztika az általa megoldandó feladatnak megfelelően a következő fejezetekre oszlik: munkaerő—

létszám, munkaerőösszetétel és munkaerő- forgalom statisztikája, a munkabéralap fel—

használásának és a dolgozók átlagos munkabérének statisztikája, a munkaidő- kihasználás és a munkatermelékenység sta- tisztikája.

A IV. rész a vasúti szállítás állóalapjai—

nak és műszaki felszereltségének számvite- lével és statisztikájával foglalkozik.

Az állóalapok számbavétele értékben és természetes mértékegységben történik. Az rállóalapok mennyisége és jellemzése ter—

mészetes mértékegységben csak konkrét megnevezések: szerint és különböző mér- tékegységekben (darabszám szerint, súly—.

hossz—, terület-, térfogat-egységekben) adha— . tók meg. Az állóalapokat legáltalánosabb formában, értékben fejezhetjük ki. Az egyes objektumok értékelése külön—külön és együttesen kétféleképpen lehetséges: a teljes, eredeti beszerzési értékalapján és

IRODALOM

az adott időpontnak megfelelő elhasználó- dás mérvének figyelembevételével.

Az állóalapok számbavétele egy idő- pontra vonatkozóan végrehajtott feljegy- zések (leltározás) útján történik. Maga a leltározás jellegénél és az alkalmazott osz- tályozási módszereknél fogva, az állóala- pok élettartamának és elhasználódási ide—

jének megállapítása tekintetében statisz—

tikari művelet. A leltározás szoros kapcso- latban van a könyvelési számvitellel is.

minthogy az állóalapok mérlegértéke és az amortizációs leírások kiszámításának az utóbbi az alapja.

A vasúti állóalapok között az első és a legfontosabb helyet a vasúti pálya tog- lalja el. A vasútvonalak sikeres és zavar- talan munkája nagy mértékben a pálya- fenntartás jó munkájától függ. A vasúti pálya a felépítményekből, a pályatestből, a műtárgyakból, a védő— és segédberende—

zések elemeiből áll.

A pályafenntartási műszaki eszközök sta- , tisztikájának alapja az osztálymérnökség műszaki törzskönyve, amely a pályalienn- tartás összes elemeinek részletes jellemzé- sét tartalmazza kilométerek, állomások és összesítve az egész osztálymxérnökség sze—

rint. -

A mozdonyok leltári számbavételének kettős célja van: a mozdonyoknak mint állami vagyontárgyaknak számbavétele és az, hogy a vasutak mozdonyállományá- nak megállapításakor a mozdonyok álla—

potánaik és kihasználásának kiértékelésére alapot nyújtson.

A vasuti kocsik leltári állományáról a vasútigazgatóságok külön beszámolójelen- tést készítenek, amelyet a január l—i álla—

pot szerint évente egyszer állítanak össze.

Szerző a tankönyv V. részében a vasúti statisztikai elemző munkával foglalkozik.

Bevezetőben rámutat arra, hogy az elszi- getelt statisztikai számok jelentősége az ismeretszerzés szempontjából igen őkorlá—

tozott. A statisztikai szám .csak akkor szemléltető, hai speciálisan szervezett rendszerben számos más satisztikai adattal együtt vizsgáljuk. Az ilymódon megszer- vezett statisztikai anyag szolgáltatja az alapot a vállalat munkájának műszaki gazdasági elemzéséhez. A statisztikai anyagnak elő kell segítenie a vasút tevé- kenységének mindenre kiterjedő kiértékelé- sét, lehetővé kell tennie a vasút élenjáró és elmaradt láncszemeinek feltárását, a vál- lalat munkáját akadályozó tényezők tanul—

529

mányozását és lehetővé kell tennie a meg—

felelő gyakorlati rendszabályok megalapov zását.

Az elemzés célja különböző lehet, ame—

lyeket a legáltalánosabb formában két egy- másután következő szakaszra lehet osz- tani: l. a statisztikai adatok elemzése he- lyességük felülvizsgálása céljából és 2. a statisztikai adatok elemzése a lényegre vo—

natkozó kérdések vizsgálata, vagyis azok—

nak a következtetéseknek és intézkedések- nek tanulmányozása céljából, amelyek ezekből a vasútüzem és a vasúti munka irányításának megjavításához szükséges adatokból következnek.

Az elemzés egyik alapvető szakasza az üzemi költségek, nevezetesen a vasúti munka legfontosabb minőségi mutatószá- mának, a szállítások önköltségének elem- zése. A termelés önköltségének csökkentése és a munkatermelékenység fokozása a szo—

cialista gazdaság fejlődésének, nevezetesen a vasutak fejlődésének is legfontosabb tel- tétele.

A tankönyv külön fejezetben foglalkozik a statisztikai anyag elemzésének legfonto—

sabb módszereivel. Ismerteti a statisztikai adatok logikai ellenőrzésének módszereit, az abszolút számokban mutatkozó hibák- nak a viszonylagos (minőségi) mutatószá—

mokra gyakorolt hatását és ennek elemzé- sét, valamint a statisztikai anyagnak az adatok tartalmának lényege szerint való elemzésére szolgáló módszereket, végül be- hatóan foglalkozik a tervteljesítés mérésé- nek kérdésével.

A tankönyvet három melléklet egészíti ki, éspedig az 1. sz. melléklet az állóalapok 1940. évi leltározásánál alkalmazott nomen- klatúrát, a 2, sz. melléklet a pálya műszaki állapotára vonatkozó beszámolójelentés váz- latát és a 3 sz. melléklet a fontosabb vas- úti okmányok mintáit tartalmazza.

Kocsetov tankönyve mutatía, hogy a sta—

tisztikai adatoknak a vasúti munka szem—

pontjából is milyen nagy jelentőségük van.

Ezek alapján értékelik a vasúti dolgozók munkáját, a tervek teljesítését, és ezek alap—

ján vonják le az operatív munkához szük- séges következtetéseket.

- Ahhoz, hogy vezetni tudjunk — tanitja Sztálin elvtárs —— az szükséges, hogy előre—

lássunk. Statisztika nélkül nem lehet az egyik vagy másik termelési szakaszon fenn:

álló helyzetet kellőképpen kiértékelni. Ezért a vasúti statisztika alapvető módszereinek ismerete nem csak a statisztikai-számviteli

530

dolgozók, hanem az összes vasúti dolgozók számára is kötelező.

A könyv nemcsak a vasúti tervezők, statisztikusok, üzemgazdászok részére nyújt nélkülözhetetlen segítséget a vasúti

lRODALGM

munka elemzéséhez és irányításához, ha'—

nem a vasúti külszolgálati főnökségek ve—

zetői részére (különösképpen a forgalmi, kereskedelmi, vontatási és pályaienntartá'si

szolgálatnál) is alapvető segédkönyv.

KÖNYVSZEMLE*

POLITIKAI ! IIODAL OM

Dimitrov, G. M.: A munkásosztály a fasizmus ellen. Beszéd a Kommunista Internacionálé VII.

Világkongresszusán. 2. kiadás. 166 old. Szikra.

Budapest. 1952. (Időszerű politikai kérdések. 65.) Kim Ir Szen : A koreai nép harca a szabadságért és függetlenségért. Fordította: Lovas Gy. 177 old.

Szikra. Budapest. 1952.

Rákosi M.: Népi demokráciánk útja. 63 old- Szikra. Budapest. 1952.

POLITIKAI GAZDASÁGTAN

Puch Zs.: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyar- országon. 278 old. Szikra. Budapest. 1952.

TERVGAZDASÁG

A Német Demokratikus Köztársaság népgazdasága fejlesztésének ötéves terve. (1951—1955.) (1951 november 1—i törvény.) 4—2 old. Tervgazdasági Könyvkiadó. Budapest. 1952.

Az iparvállalatok rejtett tartalékai. 38 old. Az Országos Tervhivatal tanulmányi osztályának kiadványai. Budapest. 1952.

Grigorjev, A.: Mvnkaszervezés és munkabérek a Szovjetunió iparában. ( Organyízacíja truda izarabot—

noi nlati v promislennoszty SzSzSzR.) 2. kiadás, 68 old. Népszava. Budapest. 1952.

Sirinszkíj, 1. D.: A népgazdaság tervezése a Szovjetunióban. 79 old. Tervgazdasági Könyv- kiadó. Budapest. 1952.

STATISZTIKA

Kocsetov, [. V.: Vasúti statisztika. (Zseleznodo—

rozsnaja sztatgisztyika. ) 388 old. Statisztikai Kiadó- vállalat. Budapest. 1952.

SZ ÁMVITEL

Erdőgazdasági vállalatok kötelező számlakerete 1952. 197 old. Pénziigyminisztériumi Könyv- és Lapkiadó Vállalat. Budapest. 1952.

Számvitel. Operatív számvitel. Vállalaton belül önálló elszámolás. Műhelyelszámolások. 88 old.

Pénzi'igymínisztériumi Könyv- és Lapkiadó. Buda- pest. 1952.

EGYÉB

Molnár E. : A történelmi materializmus ideológiai előzményei. 188 old. Szikra. Budapest. 1952.

FOLYÓIRATSZEMLE**

POLITIKAI GAZDASÁGTAN

Gatovszkii, L. M.: A szocialista újratermelés a Szovjetunióban a háború utáni időszakban. 3—25.

old.(Izvesztyija Akagyemiji Nauk SzSzSzR. 1952/1.) Kozlov, G.: A pénz a szocializmusban. 58—69.

old. (Bolsevik. 1952/8.)

TEBVGAZIlASÁG

Csatár Gy. : A műszaki munkanormákról. 431—

447. old. (Társadalmi Szemle. 1952/5.)

Fáy K.: A tervszerű anyagellátás és a termelés ütemessége. 11—18. old. (Többtermelés. 1952/4.)

Gerő Gy. : Termelékenység emelésének tervezése a szovjet tapasztalatot: alapján. 97—105. old. (Élel- mezési ipar. 1952/4.)

Ollé L.: Az ötéves tervben épülő ipari erőművek tervezésének szempontjai. 131—138. old. (Magyar energiagazdaság. 1952/5.)

* Ebben a rovatban a Központi Statisztikai

Hivatal könyvtárába érkezett fontosabb munkák címeit közöljük szakszerinti csoportosításban.

" Ebben a rovatban a Központi Statisztikai Hivatal könyvtára által beszerzett legfrissebb colyóiratszámnk jelentősebb cikkeit soroljuk fel szakszerinú csoportosításban. A külföldi cikkek fímeit magyar fordításban adjuk.

Somkuty Á. : Szovjet tapasztalatok a vasút szerve—

zetének tervszerű felépítésében és üzemvitelében. 114—

124. old. (Közlekedéstudomáuyi Szemle 1952/4.) Szmehov, B.: A beruházások tervezése. 329--——842.

old. (Magyar—szovjet közgazd. szemle. 1952/4.) STATISZTIKA

Kápolnaí P.: A termelékenység alakulásának elemzése normaórák alapján. 8—12. old. (Bér és

norma. 1952/5.) *

Rédei J. : A dolgozók elnyomorodása a tőkés világ—

ban —— növekvő jólét a Szovjetunióban, 456—463.

old. (Társadalmi Szemle, 1952/5.)

Szvszlov, I.: A statisztikai elmélet és gyakorlat és a gazdasági tevékenység elemzésének összefüggése.

23—28. old. (Buhgaltyerszkij ucsoi. 1952/4.) SZ ÁMVITEL

Afanaszjev: A termelési költségek összetételének befolyása az eszközök forgási idejére. 16—25. 016.

(Számviteli adatszolgáltatás. 1952/1.)

A számviteli munka ütemterv (grafikon) szerinti megszervezése a Magyar Acélárngyárban. A Lozín—

szkij-módszer első magyarországi bevezetése. 333—1 336. old. (Számvitel. 1952/5.) _ A Szovjetunió állami költségvetése és a számvitel!

dolgozók feladatai. 3—9. old. (Buhgaltyerszkij chot.

1952/5.) ,

Bakai M.——Grabner P.: A szovjet könyvviteli irodalom hatása számvitelünk fejlődésére. 369—380.

old. (Számvitel. 1952/5.)