A Magyar Gazdaságkutató Intézet külön kiadványai: 1. szám Varga István: A budapesti tőzsdén jegyzett részvények jövedelmezősége; 2. szám. Varga István: A Magyar Nemzeti Bank és az Osztrák-Magyar Bank bankjegyforgalmi, váltótárca és érckészlet adatainak ma

§ e IRODALMISZEMLE e

Könyvísmertetések.

Chronigue de livres.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet külön kiadványai.

Publieaíions tut Hongro'is de az i (] u a s.

1. szám. Varga István: A budapesti tőzs—

dén jegyzett részvények jövedelmezősége.

NO 1673 Etienne Varga : Le revonu des actions cotées á la Bowsc de Budapest.

Budapest, 1929. 16 l. — Budapest. 1.029. 10' pages.

spéciales (le [Insti-

Rceherches Econo—

Résume'. Llouteur (lémonlre gue pendant Io

période enuísagée dans son étude, le revenu des

actions cotées () la Bourse de Budapest a été én

moyenne inférieur au tam: (I'm-compte des effels de commerce et ou revemz dc l'emprunt ,íorcé.

D'oprés des calculs busás sur les cours du 15 oc—

tobre 1929, le reoenu des actions émil (z ee moment sans pondémtion de 6'15% et en ne considérant (;uc les actions ("1 (livídemle, (le 8'2%_

*

A tanulmány szerzője vizsgalótla'ls tárgyául az 1926—1929. éveket választotta. liz idö alatt a hu-

dapesti értéktőzsdén igen szélsöséges árfolyam—

alakulások jöttek létre. A vállalatok osztalékpolili—

kaja azonban nagyjában nem változott, s így az egyes részvényeknek vagy részvényesoportoknak az árfolyam százalékában kifejezett jövedelmező—

sége nagy eltéréseket, mutat. A, számításokat nagy körültekintés jellemzi. A jövedelmezőség minden év- ben két, illetve három idopontra vonatkozólag is meghalározlalott. KiiliÉ—nhséget kellett tenni ugyanis:

az év első lu'mapjz'xilmn és az év második felében osz- Szerző számítá- sainál a január 15-i és július 15—i e'lrtolyamolmt vette figyelembe, melyeket az osztalékokkal Csök- kentett. Tekintettel volt azonkívül még a pengő—

értékre bekövetkezett

talékot fizető részvények között.

való áttéréssel egyidőben részvényösszevonásokra is.

A megejtett részletes számítások szerint 1926

első felében —— a felszínre került alacsony árfolya- mok miatt _— az egyes értt'lklullegériák jövedelme- zősége aránylag igen magas volt:

árfolyamok alapján az

lembevételével 9'52%-otl az

a január 1571

összes YÓSZVÖHYCli figye- tize lő részvények figyeleml'nwétele nélkül pedig 8'37%—ot

osztalékot nem

tett. A pangás után l')ekövetkezelt gyorstilen'n'i tőzsdei hosszmozgalom 1926 közepétől 1927 má-

tartott. A

kialakult magas z'u'folyamok

jus haváig hosszmozgalom folyamán

a jelzett időszakban

a részvények jövedelmezőségét rohamosan csök—

kentették. A emelkedése

ugyanis nem a jövedelmezőség növekedésének, ha—

részvényárfolyamok

nem az általános gazdasági helyzet javulásába ve—

tett hitnek volt az eredménye.

Az 1927. évi július 15-i árfolyamok alapján

már csak 3'95%, illetve 5'35"o mutatható ki A buda—

pesti tőzsde árfolyamnivója 1927 május havában kulmináll. Az azóta bekövetkezett hanyatló irány-

zat szokatlanul alacsony árfolyamokat hozott fel- színre. melyek a jövedelmezőséget ismét lényege- sen módosították. Az osztalékot nem fizető részvé—

nyek figyelembevétele nélkül 1928 elején 6'23"o, 192!) elején 6'78%_októher ha ráhan pedig már 8'21% volt a részvények hozadéka. A jövedelmezőség azonban

még így is nagy átlagban alacsonyabb, mint akár

a kereskedelmi váltók leszámítolási kamatlába, akár pedig a kényszerkölcsön hozadéka.

Az egyes érlékkategóriák jövedelmezősége kö—

zött lényeges eltérés mutatkozik. 1926 elején a lex- tilipari vállalatok jövedelmezősége volt a legmaga—

sabb (10'18%l, a biztosító vállalatoké a legalacso—

nyalih lfl'7%l. A legnagyobb eltérést a faipari vál—

lalatok mutatják. 1926 elején 6'9%, 1929 október

havában pedig már 13'2% volt a faipari vállalatok

jövedelme. A bányák és téglagyárak 1926 elején 8'5no-Ot hoztak. 1927 nyarán. a tőzsdei hossz tető- pontjának idején, a hozadék 3'5"0-ra esett vissza, a vizsgált időszak végén pedig ismét 8'7% volt. A bankok értékkategóriájába tartozó részvények jöve- delmezősége szükebb határok között mozog. A vizs—

galt időszak végén a faipari vállalatok és a cukor-

gyárak jövedelmezősége volt a legmagasabb.

A szakszerűen vezetett vizsgálódás eredményeit

tálhazaiokon kívül még néhány grafikon is szem—

lélteti.

2. szám. Varga István: A Magyar Nemzeti Bank és az Osztrák-Magyar Bank bankjegytor- galmi, váltótárca és érckészlet adatainak magya- rázata.

NO 2. Etienne Varga: La nirculatíon des billets, le portefeuillc (fels et la résezve métollz'gue de la Bong/ue Nationale de Hongrie et de la Banoue Austro-Hongroisc,

Budapest, 1929. 55 lap. —— Budapest, 1929. 5.5 pages.

Re'sumé. I,,auteur compare Io politigue (lc l'onciennc Bangor Almira-Hongroise et de la Hongrie Nationale de Hongrie, et présente un tableau emrt, emblí dlaprex llne nouvelle méthode moihémotiguc

4. szám.

-——38t)— 1931

des recherches économigues, de la íluctuation des

séries de données caracte'rísant I'actiuité des deux instituts. Il démontre (juc pour la circulation de:;

billets et le porteíeuilIe-efiets, les fluctuations sai- sonniéres sont á la Bangue Nationale de Hongrie

paralléles d celles de la Bangue Austro—Hongroise.

En examinant les dépóts dlépargne et les dépóts

en compte-courant place's dans les établissements hongrois de crédit, il indigue gue le portefenille—

effets de llinstitut d3émission diminue chague fois

gue la formation des capitaux devient vigoureusr.

*

Az Osztrák-Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank működésére vonatkozó adatsorok összehason—

lító tanulmányának az ad gyakorlati jelentőséget, hogy az még jobban kidomboritja a régi monarchia és a jelenlegi Csonka-Magyarország gazdasági élete között fennálló különbséget. A gazdasági élet ugyanis mindenkor híven tükröződik vissza a jegy—

bankok igénybevételében. A jegybankok tevékeny- ségét jelző adatsorok vizsgálata révén pedig a jegy- bankpolitikába is betekintést nyerhetünk, mely úgy a pénzpiacra, mint az idegen tökeáramlásra kiha—

tással van. A tanulmány már azért is érdeklődésre tarthat számot, mert a gazdaságkutatás új mód—

szereinek akalmazása révén pontos képet ad a két jegyintézet működését jellemző adatsorok hullam—

zásáról s ezáltal a két jegybank politikája is éle—

sebb megvilágításba kerül. A jegybankpolitika ugyanis rendkívül bonyolult s nemcsak országon—

kint változik, de a pénzpiac általában a gazdasági

helyzet változása folytán ugyanazon országokban

is más és más lehet a különböző időkben. Az Osztrák—Magyar Bank váltt'itárcaállonn'xnya pl, 1902 december közepén még csak 253 millió aranykorona

volt, 1912 azonos időpontjában pedig, a gazdasági élet jelentős kiterjedése következtében már 1219

millióra szökött fel.

A jegybankok adatainak liulláinzásában igen erős idényszerű behatások érvényesülnek, tanul—4 mány írója azért a konjunkturális hullámzások

mellett az idényszerű hullámzást jellemző szezon—

indexeket is meghatározta s a két jegyintézet jegy—

forgalmában és váltótárcájában mutatkozó idény—

szerű hullámzások párhuzamosságát is kimutatta.

Mivel a Magyar Nemzeti Bank adatai még csak néhány évre visszamenőleg állanak rendelkezésre,a konjunkturális hullámzások teljes összehasonlitása

nem volt megejthető. A háború előtti bankjegy—

forgalom és váltótárca idényszerű ingadozásai kö—

zötti párhuzamosságot, szerző a kiszámított korc- lációs együtthatóval is kifejezte. Az Osztrák—Magyar

Banknál a váltótárcaállomány idényszerű megduz—

zadása jóval erősebb volt, mint a Magyar Nemzeti azonban ennek Banknát A bankjegyforgalomnál

éppen az ellenkezője tapasztalhatt'). amit a külföl—

dön felvett rövidlejáratú idényhitelekkel lehet ma—

gyarázni, melyek ma lényegesen nagyobbak, mint

voltak a háború előtt.

Az érekészlet hullámzása azonban egészen más a Magyar Nemzeti Banknál, mint volt az Osztrák- Magyar Banknál, mely utóbbinál a háború előtt

idényszerű ingadozás alig mutatkozott. És ha volt is

valami ingadozás, az éppen az őszi hónapokban mozgott a legszűkebb keretek között. A Magyar

Nemzeti Bank érckészletében jelentkezö szezon-

ingadozás maximális kilengése ellenben éppen az őszi és téli hónapokra esik, mely körülményt a szerző az exporthitelek megduzzadásával hozza ösz- szet'ügge'sbe. Az idényszerű hullámzás kifejezésére szolgáló indexszámok a Magyar Nemzeti Bank ada-

tainál a pénzpiacnak az őszi hónapokban beálló

feszültségét jelzik, ami kizárólag az ország agrár—

jellegével van szerves osszefuggesben. A szerző ta- nulmányában még részletes leírását adja az alkal—

mazott mathematikai eljárásoknak is. Vizsgálódá-

sait a magyarországi pénzintézetek takarék- és

folyószámlabetét adataira is kiterjesztette s az ezek—

ben jelentkező idényszerű hullámzásokat is kimu—

tatta azzal az összefüggéssel, mely a takarékbeté- tek álladéka és váltótárca között mutatkozik. Ez abban jelentkezik, hogy a közgazdaság a jegyban—

kot akkor veszi nagyobb mértékben igénybe, ami—

kor a tőkegyiijtés folyamata nem kielégítő, a kisebb

igénybevétel pedig akkor következik be, amikor a tőkegyüjtés viszonylagosan erőteljesebb. A szerző

értékes tanulmányát Persons módszerével meg—

határozott idényindexszámok táblázatai s a rend-

kívül szemléltető grafikonok teszik teljessé.

Sipos Sándor.

A magyar búzatermelés irányelvei.

Les prznczpes de la production hongrotsc du fronumt.

Az Országos Mezn'ígazdasági Kamara 1931 január 8. és február 20. között tartott búzanapjain elhangzott előadások és hozzászólások.

(fmzfrfrrncrrs rt observations aux sécmcrs Mines au Sliíl'f du fromení mire 11' N jarwíw' et le 20 févzier 1931 par la Chambre dlAgv'imItm'e de Hongrie.

Az Országos Mezőgazdasági Kamara kiadványa.

1931. 408 lap

Publication de la Chambre tl'Agricultmr dr Hon-

grie. 1931. als p.

Résztme'. Ce volumineuz' ouvrage comprend les

confe'rences faites aux de la Chambre d*Agriculture de Hongrie consacrées á la (]uesiion du froment, ainsi gue les observations présentées au sujet des lhéses ;] développées. On ;; trouve d'amples données intérieures et internationales sur

séances

cette guestion dlactualité.

*

Az Országos Mezőgazdasági Kamara -— mint az erre egyik legilletékesebb tényező —— a mező—

gazdasági válság romboló hatásának sürgős ellen—

súlyozása érdekében a szakkörök bevonásával a