Önköltségstatisztikai elemzés a pamutfonodákban

(1)

SZEMLE

413 6. Az ipari tanulóintézetek tennelési és

pénzügyi adatainak elemzésre

Az alábbiakban csak néhány olyan elem- zési szemponttal kívánok foglalkozni, amelyek sajátosan az [ipari tanulóképzés terűle—

tén alkalmazandók. Emellett természetesen általános szempontok (tervteljesítés, pénz- ügyi fegyelem betartása stb.)

kell elemezni az intézetek termelési és pénz—

ügyi adatait.

A tanulóműhely'ben az egy tanulóra eső termelési érték havti alakulását elsősorban a tanulók szakmai fejlődése befolyásolja:

a tanulók termelékenysége a tanév kezdeté—

től a szakmunkásvizsgáig általában egyen- letesen kell hogy emelkedjék, Ha azonban ebből a mutatószámból következtetéseket kívánunk levonni, úgy néhány körülményt figyelembe kell venni.. Ilyenek a tanuló- műhelytben termelőmunkát végző szakmun- kások száma, vagy az I. és II. éves tanulók aránya. Emellett tekintetbe kell venni azt is, hogy amikor a tanmenet bonyolultabb műveletek elsajátítását írja elő, a tanulók termelékenysége átmenetileg alacsonyabb lehet, mint az előző időszakban, amelyben:

egyszerűbb műveletekből álló munkát vé- geztek.

A gépállásolc részl—etes, okok szerinti vizs- gálata az oktatás szempontjából is rend- kívül fontos, mert az wállásidő nemcsak a termelésből, hanem a gyakorlati képzésből is kiesést jelent.

A számvitel és a statisztika közös feladata az egy tanulóra eső képzési költségek elem- alapján is _

zése. Ezen a héten még nem értünk el ered- ményeket. Természetesen ki tudjuk mutatni.

hogy a MTH évi költségvetéséből átlagosan ; egy-egy tanulóra hány forint esik; ez azonban nem ad választ anra, hogy mibe kerül egy-egy tanuló teljes kiképzési költsége ——

a felvételtől a szakmunkásvizsgáig —— a kii—

löntböző iskolatípusokban, Eltérőek a költ—

ség—ek aszerint, hogy a tanuló egy- vagy két—

éves tanulóidejű szakmát tanul, tanuló—

műihelyibem vagy terimelőüzemben dolgozik, tanulóotth-onban, vagy szüleinél lakik. Hiá—

ny—ossá'ga ennek a mutatószámnak, hogy csak a MTH költségvetés-ben jelentkező kiadásokat tartalmazza, a termelőüzemeknek a tanuulóképzésne fordított kiadásait nem.

, Mindamellett a mutatószám alapos (költség- nemenkénti) elemzéséből igen fontos követ—

keztetéseket lehet majd levonni. , Az egy tanulóra eső tényleges átlagkölt- siéygck kiszámításánál az átlagos tanulólét- számot kell alapul venni. Mivel azonban az ipari tannlóképze's eredmény-ébe csak a szakmunkásvizsgát tett tanulók számitha- tók be, a tannlóképzxés "önköltségét" úgy kapjuk meg, ha a költségeket egy szakmun- kxásvizsgát tett tanuló—ra vetítjük. Ha ugyan,- akkor arra az esetre is kiszámítjuk az egy tanulóra eső költségeket, ha lemorzsolódott—'la nem történt volna és az összes felvett ta—

nulók letett—ék volna a szakmunkxásvizsgátt, úgy a két mutató különbsége adja meg a lemorzsolódás által okozott költségtöbbletet Ezeknek az adatoknak a kimunkálása a leg- közelebbi feladatok egyike.

. Sebes László.

Önköltségstatisztikai elemzés a pamutfonódákban*

A havi önköltségstatisztikáknak és a ne- gyedéves mérleg—beszámolók önköltségi be- tétlapjainsak elemzése általánosságban ko—

moly feladatokat jelent a statisztikusok részére, Igen sok helyen előfordul azonban még ma is, hogy ezeket az elemzéseket vagy egyáltalában nem, vagy felületesen végzik,

sőt nem is maga a statisztikus készíti el,

pedig az tönköltségstatiszt'ika az, amely va- lamely gazdasági egységnek egy bizonyos időszakában végzett munkáját sűrítve adja, amely összefoglalja a tárgyidőszakokról már elkészített, vagy kimunkált jelentések lénye—

gét.

A statisztikai gyakorlatban a havi statisztikai gyorsjelentésen keresztül mutatjuk be

' A ,,Statisztikai Szemle"

nyert cikk.

pályázatán V. dijat

azt az elemzési módszert, amelyet a Sze-

gedi Textilművekniél már több, mint egy éve bevezettek.

Ez az elemzési módszer bár a pamutfono- dák számára készült ——- és azt több vállalat már át is vette —— nem jelenti azt, hogy általánosságban ne lenne használható bár- mely iparágban.

Tételezzük fel, hogy a megfigyelt gyárt- mány a ,,MA 0133 kárt-olt pamutfonal 3'4/1 mg", amely mint kiemelt cikk a havi ön- költségstatisztikában jelentésre kötelezett.

A megfigyelésne kiválasztott időszak le—

gyen március hónap, amelyet az előző év 1952 átlagához, mint bázishoz és a tárgy- időszakot illető negyedéves tervhez viszo- nyitjuk.

A havi statisztikai jelentésben a követke-

zőket találjuk: -

(2)

Köz- vetlen '

, * munka-

Gyúrtmány Teljes Közvetlen Anyag- Köz- bért, kí— GW" Mű— Gyári Selejt- (cikkelem. cikk) termelt, anyag 1833. vetlen egészltő §??? helyi általá- veszte—

_, száma és mennyiség hulladék sam munka- mm;— kjllon mma- nos ség

§ megnevezése nélkül bér nek és koltsé- POS, költség

d köz- gek koltseg

§ terhek

3 a b c d a f g h i

Ma 0133 4 230 28 398 196 1 242 450 — 4 232 1 228 44

Kárt—olt 1 108 ' 28640 196 1 154 574 — 4 504 1 538 ?.

pamutfonal 395 28 486 212. 1 180 418 —— 4 544 1 580 4

34/1 %%kg" 395 000 11 252 84 466 165 —— 1795 624 2

Fentiek alapján az ! tonnára eső

önköltség a _kövolkezőképpen alakult:

; tervvel szemben: ;

2. az. táblázat.

. NOKS'otl- , . .

Megmeze'e Bázxs éves terv ,Mamms hu

! .

A Közvetlen anyag ... ; 29 3558 ; 28 640 is 486 B Közvetlen bér ... l 242 , I 154 1 180 () Általános költség . ... 6 524— 7 360 7 m Önköltség 1. összesen: 36 464 37 154 _37 196

A mami-us havi önköltség főbb tételei a következő eltéréseket mutatják a bázissal és!

Eddig megállapilouuk, hogy az önköltség lábon az chérésekel melyik főbb költség- tényező és milyen irányban befolyásolta. Az eltérések okainak vizsgálatához azonban további bontások alkalmazása szükséges.

Mintahogy a vállalatok többségben vagy anya—gigényes, vagy munkaigényes terméket

' [állítanak elő, az elemzésnek ennek követ—

keztében a legdöntőbhen a

3. sz. táblázat.

1 ;

Bázíssal § Negyedéves

Megnevezés szemben ; tevwl szemben

)

i

A Közvetlen anyag ... %— 88 — 154, B Közvetlen bér .; ... —— 6'2 %— 2

0 Általános költség ... ju 706 % 170

Önköltség I. összesen : —j— 732 A; 42

ki az egész Önköllség I. legnagyobb száza—

lékát. Amint példánkban az l tonnára esö.

önköltség adataiból is megállapítható (2.

számú táblázat) a pamutfonodrákm'a az anyag- igényesség a jellemző, minthogy 75—80"/—

ban anyagifgónyes terméket állítanak elő.

Ennélfogva ez az a terület, ahol az önköltség alakulásáról a termelési egység vezetői hasz—

(3)

SZEMLE

41 5

táblázat

MY'ÉIÉÉPÖU' Dunán,, Önk. indexe?0

még Önkllilteég WV 231; _ mox —

.. .. ' _ ny- . 01/

Igazgatási Elkuloni- Önkoltség . Önköltség

65 értékeeii tendő I' tsaba?! egyéb lliaegzessi II. geg? telj. M - 100— ,

költés? k költségek (b't'ől k-ig) ágból)- okból külön- (tinta) mennyiségre 01"

Be ' ,

(:t) (i) böíete ("x") m15.% . 100

9' k ! m ! n o 1) r a

576 %106 36 464_ _ _- 98 _ 36 366 153 828 101,9

512 4—34 37 154 —— ———4OO —— 36 754 40 723 102,0

674 4—98 37 196 ——-— —290 ——- 36 906 14 578 101,5.

266 -l—39 14 692 -— ———ll4

—— 14578 14 578

áltekmvhhetőség kedvéért az (önköltség I. té- nyezőinek A—B—C sorrendjében, legelső- sorban a közvetlen anyag elemzésével foly-

!aíjuk.

,,A" KÖZVETLEN ANYAG

A pamutfonmlák a termelés nyersanyagát különböző fajta minőségekből, úgynevezett keverékekböl állítják össze. Nem elegendő tehát a felhasznált közvetlen anyag glObá- ' lis megfigyelése, hanem az eltérések kiszű- *

a; x:. táblázat

rése érdekében szükséges elemzés alá venm' ' a Jhxulladéknélküli alapanyagfelhasználás fajták, azaz keverékek szerinti megoszlását. ' Ez ugyanis fényt derít majd ama, hogy a megfigyelt időszak önköltsége a közvetlen anyagfelhasználásbcm beállott változások miatt milyen mértékben tér el az előző idő- szakokétól.

Ha az összes bevitt ny$rsanyyagot 1007—

nak vesszük, az egyes keverékek megoszlá—

sára vonatkozólag a következőket tapasztal—

juk:

Keverékek megoszlása a bevitt összes nyersanyag (fg-ában

í

Keverék ) Bázis. (%) NÉÉÉÉÉZGS ? Március hó (04)

2-es ... 9,4 ! _— ; —-—

3-as ... 66,5 em ! se,;

4-68 ... 7,_7 2,0

é—ös ... 33 ——

ő-os ... I ll,() 059

7-es ... ! ?,O ! —

100,o 3 mao § ma, a

A pamutipari keverékefknek az a jelleg—

. zetessége, hogy minél kisebb a számuk (2———8-as), annál drágább a nyersanyag, de összetételén-él fogva annál több fonalat lehet belőle termelni, így tehát az anya.,—

kihasmálás (mendement) annál jobb. Fordí-

tott esetben, azaz a keverékszám mennél magasabb, az anyag ára annál olcsóbb, az

anyagkihasználás annál rosszabb.

Amint példámle is kitűnik, márciusban egészen más arámyban használtuk fel az

egyes keverékeket, mint akár a bázisidőszaki-f ban, vagy akár az előirányzatban láttuk.

Ez az eltérés— az önxkölrls—égre és még köze- lebbről a közvetlen anyagköltségre két irányban (is befolyást gyakorol. Azáltal, hogy eltérő keverékeket használt fel a vállalat

márciusban '

!. eltérés mutatkozik az önköltségben, ill.;

a közvetlen amyagkölrtgégtbm, a megfigyelt;

időszakek bármelyike és március között az;

anyagár változása miatt,

(4)

- 416 mm

2. de további eltérést— jelent a különbözö _ kevenékmegoszlás azért is, mert ezáltal az _ anyagkihasználás szrintérí megváltozott, ami annyit jelent, hogy több, vagy kevesebb gyártmányt lehet az anyagból kihozni. Ez pedig befolyásolja az egységköltség, azaz a fajlagos költség alakulásárt.

a termelés önköltségének összefüggéseit meg—- vizsgálhassuk, elemzésünket most tovább kell bővítemünk és meg kell vizsgálnunk.

hogy a keverék elbérések miatt mutatkozó Ft eltérések milyen tényező hatására követ—

keztek be.

v Az egyes időszakok fajlagos anyagfelhasz—

Annak érdekében, hogy a keverékfelhasz— nálása a következő volt: _ Hálás—ban a tapasztalt elbénések hatás—ait és

( . ez. táblázat.

* Bázis Nawedévec terv Mamim hó

Keverdk .

kg ; Ft kg Ft. kg m

'2-es ... 103 2 835 —_ _— — ——

3—as ... 732 19 266 1072 28 2l5 889 23 398

4-es ... 85 2 203 22 570 57 1 477

5-ös ... 38 970 —— — -—- ——

6-os ... 121 3 064 10 253 163 4 127

7-es ... 21 364 —— —— —— -—

Összes . . ; ... 1100 28 702 , 1104 29 038 1 109 29 002 le hulladék ... —— 100 , —— 304 —— 104 -— 398 —— 109 —— 516 Fajlagos anyag-

felhasználás

összesen: ... 1 000 28 398 1 000 28 640 1 000 28 486

érdekében a március havi keverékfelhasz—

nálást a bázis és a negyedéves terv 95—01 arányban tüntetjük fel a 4. sz. táblázat sze—

A kapott forinbévtékek eredményei meg- , egyeznek az 1. sz táblázatban közölt köz-

vetlen anyag értékekkel.

Az időszakok közötti eltérések kiszűrése rint.

6. sz. táblázat.

Egységút Bázis Negyedéves terv Március hó

Keverék

kg Ft. kg Ft kg Ft

2-es ... 27,52 104 2862 —— w —— —-

3—as ... 26,32 737 19398 1077 28 347 889 23 398

4-es ... 25,92 86 2229 22 570 57 1 477

ő-ös ... 25,52 38 970 — —— —— ——

6-os ... 2532 122 3088 10 253 163 4 127

7—es ... 17,32 22 381 —— —— —— ——

Összes ... '. . .. —— 1100 28928 1100 29170 1100 20 002

16 hulladék . . . . -——109 —-—516 ——109 —-—516 ——109 ——516 Fajlagos anyag ...

felhasználás ...

összesen: ... — 1000 28412 1000 28654 1000 28486

A rendelkezésre álló adatok segítségével tatkozó fajlagos

(5)

SZBMLE

417 '

Változások :: bázissal szemben:

a) változás a fajlagos anyagárban (az eLtérő keverékfelhasználá-s miatt 6. sz. tábla össze—

sen sor) ,

Március , 29002 '

Bázis ' ... 28 928 4- 74 Ftlto emelkedés

b) eltérés az anyagkíhozatal változása miatt (az eltérő keverékfolhasznalás következtében, ami az egységre (to) eső költséget befolyásolja)

Bázis március arányában:

(6. sz. tábla—)

Eredeti bázis (5. sz. tábla)

28 398 — 4— 14 Fl/lo emelkedés

Gászegezve: a közvetlen anyagban a bázis és március hónap között következő a fajlagos feltevés:

?. sz. táblázatból.

Bázis . . . . 28 398 Március .. 28 486 emelk. %- 88 Pilla

Keverékva'ltoza's okozla eltérések:

Fajlagos anyag-árban 4- 74

Anyi'agkihozata'l változás . . . . d' 14

emelkedés ' *i— 88 Ft/to

Ezekből az adatokból azt olvashatjuk ki, hogy márciusban drágább és jobb minőségű nyersanyagot használtunk fel, ami meg—

emelte az önköltséget. Ebből a jobb nyers- anyagból azonban a vállalat még azt az anyagkiihaszniálást sem érte el, mint ami a bázisidőszakban volt, több hulladékot tetr- melot és ezért az egységre eső, azaz a fajla—

gos költség emelkedett.

Változások a negyedévi tervvel szemben:

a) változás a fajlagos anyagárban:

Március 29002

negyedéves terv

(6. sz. tábla összesen sor)

— 168,— Ft/to csökkenés b) eltérés az anuagkihozatal változása miatt:

Negyedéves terv március arányában (6. sz, tábla összfonad termi) ZSW Eredetinegyedéves terv

(?5. sz. tabla össz. fonal termi.) 28 640

'I- M Ft/lo emelkedés.

Értékelés a bázissal szemben:

Összegezve az eltéréseket: ;

2. sz. táblázatból

negyedéves terv ... 28 640 Március . . . 4 ... 28 %86

Csökkenés ——- 154 Ft/to

Keverékva'ltozás okozta eltérések:

fajlagos amyagárban ... —-— 168 anyagkibozawtal vált. miatt 4- 14

csökkenés —— 164 Ft/to

A tervezett önköltséggel szemben azért tudott tonnánként 164 Ft—os csökkentést elérni a vállalat, mert lényegesen olcsóbb nyersanyagot használt fel. Ennek következ—

tében — amint az vánható is volt —— az amyagkihozatal kisebb lett, a hulladék meny—

nyisége megnövekedett ugyan, de mégsem olyan mértékben, hogy az anyagárban je- lentkező csökkenést emelkedéssé változtat- hatta volna az önköltségbenü A vállalat anyagellá—tása —-— anyeaggazd'álkodása tehát

helyes volt.

,,B66 KÖZVETLEN BÉR

Közvetlen bűnben a negyedéves tervvel szemben 216 Ft/to emelkedést, a bázissal szemben pedig 642 Ft/to csökenoést ért el a vállalat (3. sz. táblázat). A, két kiválasztott időszakkal szemben az eltérést ,, időszakon- ként két tényező hatása okozta. Az egyik a termelt mennyiség volumenének változása, a másik pedig az abszolút, tényleges eltérés a két időszak között. A bázis—, a tervidőszak és a megfigyelési időszak, azaz március kö—

zötti eltérések-et csak úgy vizsgálhatjuk, ha

a bázisnak, mint az 1952. évi témyszámnak

az átlawgvolumen-ével, tehát az 1. sz. táblá—

zatban szereplő 4230 to tizenketted részével (3515 to), a negyedéves tervnek pedig, amely 1108 to harmadrészével (369,3— to), vagyis ezen időszakok egy hónapra vonatkozó át- lagával állítjuk szembe a beszámolási idő- szakot. Ez esetben ugyanis sem a bázis sú- lyozása, sem a tervszám egységköltsége nem változik meg.

Közvetlen bér Bázis Március hó

Teljes értékben (1000 Ft) 438 466

Termelés tonnában 352,ő 395,0

,

(2, sz. táblázat B)

Egy tonnára eső közvet-

* ien bérköltség ... 1 242,—— 1 130,—

5 Statisztikai Szemle

(6)

a) Változás a volumen miatt : Eredeti bázis ...

Bázis a márciusi volumennel b) Változás abszolut azámban :

. Március ...

Bázis a. márciusi volumennel

(Összegezve az eltéréseket:

Közvetlen bér a bázis időszakban ...

Közvetlen bér márciusban

Csökkenő!)

Értékelés :; negyedéves tervvel szemben:

Közvetlen hir Terv március

Teljes értékben (1000 Ft) 426 466

Termelés ton—nában 3693 3951)

Egy tonnára eső közvetlen _

bérköltség 1154 1180

a) Változás a volumen miatt:

Eredeti terv 1154 Terv március

arányában 1078 —— 76 Fl/to csökkenés b) Változás abszolút számban:

Terv márciusi

volumennel 1078 * 102 Fl/lo emelkedés

Összegezve az eltéréseket:

Közvetlen bér márciusban 1180 Közvetlen bér tervben 1154

Emelkede's 4- 26 Ftlto

változás a volumen miatt — 76 változás abszolút számban 4- 102

emelkedés ' -l- 26 Ft/lo

A negyedéves tervvel szemben mutatkozó emelkedés annak következménye, hogy már- ciusban a kevemékfelhaszmuálás jelentősen el- tér a tervezettől. Márciusban 16,9%—kal kevesebb B-as, de ugyanakkor a tervezettnél 3,1%—kal több 4-es és 13,8%-kal több 6-os keveréket használt fel a vállalat és ezáltal a bevitt nyersanyag minősége a tervezettnél gyengébb volt. Az anyagminőség romlása maga után vonta a termelékenység csökke-

7. ez. tábla.

—— 133 Ft/to csökkenés

1 180

1 109 4— 71 Ft/to emelkedés

1 242 változás volumen miatt .. — 133 1 180 változás abszolut értékben 4— 71

62 Ftlto Csökkenő: —' 62 Film

nését, amelyet kisebb mértékben 'a norma—

előia'ámyzat is követett. Ez fajlagos béremel- kedést okozott. Fordított anányban ugyanez vonatkozik a bázisra

,,C" ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK

Ezen a téren a bázissal szemben 706!

Ft/to, a negyedéves tervvel szemben pedig 170 Ft/to emelkedés jelentkezik (3. sz. táb- lázat). Az így kimunkált eltérések azt mu—

tatják meg, .hogy az egyes időszakok költ- ségtényezői között az általános költségeken belül abszolút számokban mekkora és mia lyen hatású (csökkentő vagy növelő) eltéré-

sek jelentkeznek.

Az általános költségek legnagyobb több—

sége azonban állandó jellegű és a termelés—

emelkedése, vagy csökkenése mellett is változatlanul terheli a gyártmányokat. Ezért annak érdekében, hogy az általános költsé- gek fajlagos iktatását kiszűrhessük, külön) kell választanunk a volumenváltozás okozta.

fajlagos eltéréseket és az abszolút számok- ban mér—hető eltwénéseket.

Elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy az eltxénések mészleteilnhem melyik költsé — helyen jelentkeznek. Elemzésük során elő- szőr a bázissal szembeni eltérések— vizsgála—

tával kezdjük:

Megnevezés $$$?) 321323? Emelkedés Csökkenés

Anyagigazgatási költség ... . . . . 196 212 16 _—

Kiegészítés fizetés —l— közteher . . . . 450 418 — 32

Műhelyt általános költség . ... 4 232 4 544 312 —.

Gyári általános költség ... . 1 220 1 580 360 Ha

Selejtveszteség ... . . 44 4 ' —— 40

Igazgatási költség ... 576 674 98 _—

Elkülönitendő ... 106 98 —-— 8.

Összesen...'.. 6824 ———-7530 786 80

—— 6' 824 ——'— 80 Összes emelkedés a bázissal

(7)

SZEMLE

A következő lépésünkben kiszűrjük al)-

szolút értékben az elténésekxet a két időszak között azáltal, hogy a márciusi volumennel

mérlegeljük a bázis költségtényezőit. Ezúttal is, mint a közvetlen bérek elemzésénél 'a

8. az. tábla.

házisiwdxőszxaknzál az egyhavi átlagvolumem—

vesszük alapul az eredeti

meghagyása mellett. Az egyhavi átlagvolu—

mm a bázisban 3525 to.

egységköltségek )

__Bázis (időszaki Bázls egység .

Megnevezés OSSZÉÖIÉÉÉÉHOS 531355; Március hó Emelkedés Csökkenés Ft,-ban volumene

Anyagigazgatás ... 69 175 212 37 —

Kiegészítés fizetés . . . 158 401 418 17 ——

Műhelyi általános költs. 1 492 3 777 4 544 767 ——

Gyári általános költs. . 430 1 089 1 580 491 ——

Selejtveszteség . . . 16 40 4 —— 36

Igazgatási költség . . . . 203 614 674 160 ——

Elkülönített költség . . 37 94 98 4 ——

Összesen ; ... ' 2405 6090 7530 1476 36

Összes általános költség márciusban_Bázis 7 530 Fia/to Az abszolút eltérés mellett azonban szük- ' egység költsége márciusi volumennel 6 090 Ela/to

Összes abszolút emelkedés a bázissal

szemben % 1 440 Ftlto.

9. az. tábla.

zls és a márciusi

séges megismemünk a

okozta eltéréseket is, amelyek az eredeti bá- volumexmuel átszámított bázis között mutatkognak.

voluménváltozás

Bázis márciusi

Magnevezés Eredeti báli? voluínennel Emelkedés Csökkenés

' I.

Anyagigazgatási költség ... . 196 175 — 21

Kiegészítés fizetés %- közteher ... 450 401 __ 49

Műhelyi általános költség ... 4 232 4 777 —— 455

Gyári általános költség ... 1 220 1 089 —— 131

Selejtveszteség ... 44 40 * -——— 4

Igazgatási költség ... 576 ' 514 —— 62

Elkülönítendő ... 106 94 —— 12

* .. 6 824

Összes általános koltség 6' 090 6 090 —— 734

Összes csökkenés volumenváltozás

miatt ... , " 734

A 8. és 9. sz. tábla emelkedés-einek és csökkenéselnck egyenlegei megegyeznek a 7. sz. tábláiban kidolgozott emelkedéssel és

5!

csökkenéssel. Ezek egy—bevebéséből megkap- juk az eredetileg is kimunkált (7. sz. tábla) eltérés összegeit fajlagosan:

(8)

Számításunk helyességéről

420 szama

10. sz. tábla.

M 6 ' ÖNWB — Összeg Emelkedés Csökkenés

e nevez : .. M

8 emelkedés csokkenes eltérések

_ Anyagigazgatási költség ... 37 21 16 -——

Kiegészítés fizetés —l— közteher 17 49 —— 32

Műhelyi általános költség ... 767 455 312 ——

Gyári általános költség ... 491 131 360 —

Seleitveszteség ... —— 40 —— 40

Igazgatási költség ... 160 62 98 —

Elkülöníteudő .! ... 4 12 —— 8

Összes emelkedés a bázissal szemben 4— 706 4— 706

A rendelkezéshez álló ( tényezőkből most 8.531, táylából abszolút emelkedés % Hl!)

' ', "' ' " . leS-Sa' szem en ...

már klfe—IÉZRÉEÉtJuk " altalam? k.elf's'sg v? 9. sz. táblából csökkenés

Hálám" a bazmmdőszak és melus lhonap kO— volumenvááltozás miat ... .— 731;

zotti fajlagos elténések nagyságát és az elte— 7. vagy 10. SL táblázat 658725

"33 Hányat: emelkedése bázissal szemben is 706 ill/xm

meggyőződhet—ünk a következőkből is:

Általános költség Bázis t Március

?

Eredeti összegben

(1000 Ft) ... 2 405 '2 975

Termelt mennyiség (to) 352,5 ?!)5

Egy tonnára eső álta-

nos költség Fly/to 6 824 t 7 530

a) Változás abszolút számban:

Március hó 7530 Bázis március

arányában 6090 "I- 1440 Flllo emrllmdv's b) Változás volumeneltérés miatt:

Eredeti bázis 24 Bázis március

arányában 6090 —- 231; Flllo csökkent-'s

Összegezve:

Változás abszolút értékben Változás bázissal

szemben — 734

Összes emelkedés 4— 706 Ft/to 'l-v 1440

Az emelkedés tehát abszolút értékben még nagyobb mértékű volt, mint amennyi az összes általános költségekben jelentkezett, azomban az összes emelkedés mértékét csökkentette a volumonváltozásra eslő fajlagos csókkal—és. A 8. sz. táblázatból meg- állapíthatóan különösen a műhelyi lés gyári általános költséghelyeken jelentkezik az

a vállalat fajlagosan több segédanyagol hasz—

nált fel márciusban—, mint a' bázisidőszak—

ban. Az igazgatási költségekben a bázissal szem-ben mutatkozó költségemelkedés csak látszólagos, mert egy előző időszakban töm"—

txént téves könyvelés m—álrciusi helyesbítésé—

nek a következménye.

Említésre méltó még az olk'ülönítmulő költségekben mutatkozó fajlagos emelkedés, amely az adott kötbérxek következtében nö- vekedett meg.

A tervvel szembeni elbánás elemzését ugyancsak ilyen módon végezzük el a 7_8_9_ sz. táblázat alapján. Attól függően, hogy az összes általános költség alakulása a :terv és. a tény időszaka között fajlagosan milyen :hatást gyakorol az önköltségre (emelkedés vagy csökkenés), figyeljük meg az abszolút eltérések vagy a volumen- változások miatti eltérések mértékét. Ezek—

nek megállapítása után könnyüswnrel le lehet olvasni az utó—kalkuláció adataiból az