KLINGER ANDRÁS:
A RÁKHALÁLOZÁS ALAKULÁSA'
A felszabadulás óta Magyarország természetes szaporodása fokozatosan emelkedett és 1953-ban magasabb volt, mint az elmúlt 22 évben bármikor.
Ehhez elsősorban a születések számának növekedése, másodsorban a halálo- zások csökkenése járult hozzá. Ez utóbbit a csecsemő- és gyermekhalandó—
ság, valamint a fertőző megbetegedések miatt történt halálozások számának csökkenése eredményezte.
Egyes megbetegedések okozta halálozások azonban nem csökkentek kellő mértékben, sőt vannak olyanok, amelyek a felszabadulást követő években emelkedést mutattak. Ezek közül kiemelkednek a daganatos meg- betegedések következtében előállott halálozások, melyek az összhalálozás—
nak jelenleg már egyhetedét képezik. Szükségesnek látszik ezért a rákhalá- lozás kérdésével: struktúrájával és emelkedésének körülményeivel behatób—
ban foglalkozni.
Először a rákhalálozás általános alakulását, majd a rákhalálozást fel- tehetően befolyásoló körülmények (kor, nem, foglalkozás) hatását és a rák-*
halálozás lokalizáció szerint való megoszlását fogjuk vizsgálni.
I. A rákhalálozás általános alakulása
Vizsgáljuk meg, hogy a század eleje óta — amióta megbízható haláloki adatokkal rendelkezünk — hogyan alakult Magyarországon a rákhalálozás abszolút számban, az összhalálozáshoz viszonyított arányban és a lakosság számához viszonyított arányszámban. (1. sz. grafikon.)
A grafikon adataiból látható, hogy a rákhalálozás a század eleje óta jelentősen emelkedett. Míg a század elején a kimutatások szerint az összes halálozásnak csupán másfél-két százalékát okozták daganatok, addig jelen- leg a rákhalálozás már megközelíti az összhalálozás lZO/O—át. A rákhalálozás 10.0001akoshoz viszonyított aránya az elmúlt fél évszázad alatt mintegy három és félszeresére emelkedett.
Az emelkedés az első világháborút követően lassú volt, majd a két Világháború közti időben nagyobbarányú lett. (A rákhaláloZás aránya 1900—1918—ig 240/o—kal, 1919—1936-ig ——-— ugyancsak 18 év alatt —— 840/0-kal emelkedett.) Az emelkedés üteme a két időszakon belül egyenletes volt. A
" A tanulmányban a rosszindulatú, valamint a jóindulatú daganatok kérdésével egyaránt foglalko-' zunk. A kifejezés egyszerűbbé tétele céljából a rákhalálozás kifejezést átfogóan használjuk.
KLINGER: A RAKHALALOZAS ALAKULASA
29
második Világháború idején bizönyos csökkenés következett be, majd 1945-—
től 1950-ig ismét nagymértékben emelkedett a rákhalálozás, azóta a halá—
lozás aránya stagnál.
1. ábra. A rákban és egyéb daganatban elhaltak számának alakulása 1900—1953*
% ezer
11. l— rm
Mo 13 — 15
450 3 12 ——12
11 —11 120
$ 110 a 10 ——10
§ 9 — 9 100
% 'S R a _a a sox
? 13 x
ao to
!: § x 7 *" 7 §
s s
703?: a (e s
*
A 5 § s 7M0mlskam7jw§ ,._ , 60 D
§? x ,,v §
?; lo B A ""-_ 50 %
;; N
%
N 5 —— s _
?" ékszasáa/of/ %- 30 2 _" 2
1 —— 1 20
10 o --o
0
1950 1955
0 T' N K') N'!
O') 5) m 01 O'!
x— t—
c- r— :—
* Fels-ig Magyarország 1914. előtti területe, azóta a jelenlegi terület.
1953-ban a rákhalálozás aránya 2410/0—kal volt magasabb, mint 1900—
ban és 100/0—kal magasabb, mint 1937—ben (a háborút megelőző években 1937—ben volt a rákhalálozás a legmagasabb).
Vizsgáljuk meg, hogy vajjon ez a fentiekben kimutatott nagymérvű emelkedés valóban fennáll-e, vagy csak látszólagos, a pontosabb haláloki bejegyzések és a kormegoszlás eltolódása okozta jelenség?
A haláloki bejegyzések pontossága nagy jelentőségű, mivel a diagnosz—
tika hibái nagymértékben meghamisítják a rák gyakoriságát jellemző szám- adatokat. Igen gyakori —— különösen' laikus halottkémeknél — a rák fel nem ismerése, és aránylag ritkább az olyan eset, amikor tévesen, olyan esetben minősítik ráknak a halál okát, amikor nincs daganat. így ——-— a diag—
nosztizálás pontatlansága miatt — a haláloki statisztika által kimutatott rákhalálesetek száma általában alacsonyabb a ténylegesnél.
Az első világháborút megelőzően a halál okát az eseteknek mintegy 400/0—ában nem orvos állapította meg; ez az arány a két világháború közötti időben 10—20% között mozgott. Jelenleg már gyakorlatilag minden halott—
nál orvos állapitja meg a halál okát.
A halálokok pontatlan megállapítása miatti hiba kiküszöbölésére az aggság és öregkor (végelgyengülés) diagnózisában elhaltak számát is meg kell Vizsgálni, mivel orvosi tapasztalat szerint az itt kimutatottaknak mint—
* egy egyötöde ténylegesen rákban hal el.
30
1. AArákban és egyéb daganatokban elhaltak száma korrigálva az aggság és öregkor-i' ' ' halálozás miatt elhaltak egyötödével, 1900—1953 '
10 000 lakosra jutó _
, öt '"
Év $$$; agggáalgálozggkor Egy utt
egyötöde
1900. ... . . 4,0 6,2 10,2
1905. ... 44 7,1 11,5
1910. ... 4,9 6,1 ILO
1915. ... 5,0 7,8 12,8
1920. ... 6,8 6,4 133
1925. ... 8,4 4,7 13,l
1930. ... 10,3 490 14,3
1935. ... 11,8 4,5 16,3
1945. ... 10,6 7,7 18,3
1950. ... 13,7 3,4 N,].
1953. ... 13,5 3,9 17,4
Az adatokból láthatjuk, hogy míg a diagnosztizált adatok szerint 1900- tól 1953—ig a rákhalálozás 2410/0-kal emelkedett, a korrigált adatok alapján az emelkedés 710/0-os. A rákhalálozás tehát —— a pontatlan diagnózist kor- rigálva is —— emelkedett, azonban 'az emelkedés a valóságban korántsem volt olyan mértékű, mint azt a nyers arányszámok mutatták.
E módszer helyességét látszik bizonyítani az a vizsgálat is, amelyet a klinikai és kórbonctani diagnózisok eltérésére vonatkozóan folytattunk. A Vizsgálat az ország kórházaiban elhalt betegek 130/o-ára terjedt ki és azt mutatta, hogy a boncolás során daganatosnak talált esetek 7,3,%-ánál a kór- házi kezelésnél nem ismerték fel a daganatos megbetegedéseket. Ez csupán az intézetben elhalt esetekre (az összes rákos halottak 240/0-ára) vonat—
kozik. Az intézeten kivül elhaltakra vonatkozóan ilyen jellegű adatokkal nem rendelkezünk. (1938. évi szovjet reprezentatív adatok alapján a fel nem ismert rosszindulatú daganatok az összes boncolt rosszindulatú dagana- tok l7%-át teszi ki.) Ha tehát az intézetben diagnosztizált eseteknél is ilyen különbség áll fenn, akkor minden valószínűség szerint a laikus halottkém, vagy pedig az intézeten kívüli orvos által diagnosztizált eseteknél a fel nem ismert rákosok száma lényegesen magasabb.
A halálozás alakulása az egészségügyi viszonyokon kívül elsősorban a lakosság kormegoszlásától függ. Vonatkozik ez különösen a rákhalá- lozásra, mely — mint a későbbiekben látni fogjuk -—— minden korcsoportban előfordul ugyan, ám nagymértékben csupán a 60. életév után jelentke—
zik. Igy a lakosság kormegoszlásának változásától függ a rákhalálozás ala—*
kulása is.
* A halálozási arány csökkenésével meghosszabbodott Magyarország lakosságának élettartama. a lakosság körében nagyobb az idősebb korúak aránya, tehát aránylag többen vannak olyan korúak, akik a rák veszélyének ki vannak téve. Ennek következtében olyan módszerrel kell megvizsgálf nunk a rákhalálozást, amely kiküszöböli a lakosság kormegoszlása változá—
sának zavaró hatásait. Erre a célra az ú. n. standard számítást alkalmazzuk.
A BAKHALALOZAS ALAKULASA
31
2. A 10.000 lakosra jutó rákhalálozás
(Nyers és standardizált arányszámban, mamam—1953.) A 10 000 lakosra jutó rákhalálozás
a tárgyévi ] az 1953. évi
ÉV kormegoszlás szerint
1901/1904. 1901 1904. '
szamba" százalékában szamban százalékában
1901—1904. . .. 3,75 100 5,47 100
1923. ... . . . . , 7,43 198 9,97 182
1930. ... 9,29 248 11,60 ' 212
1937. ... . 11,34 302 13,27 243
1948. ... 12,11 323 12,86 235
1949. ... .. . l2,76 340 1334 244
1952. . . . 13,07 349 13,19 241
1953. ... 12,93 345 12,93 236
Abban az esetben tehát hatását, azt látjuk, ho
, ha kiküszöböljük a kormegoszlás változásának gy a rákhalálozás a század elejétől a nyers arány—
f'számban kimutatott 2450/0—os emelkedés helyett csupán 1360/0—kal növeke—
dett. 1937 óta —— 16 év alatt — a rákhalálozás a nyers arányszámban kimu—
.tatott 140/o-os emelkedés helyett 30/0-ka1 csökkent.
*
A rákhalálozás elemzésénél szükséges, hogy összehasonlítást végezzünk
—-—, a rendelkezésre álló adatok alapján — más államok hasonló halálozási adataival. (3. sz. táblázat.)
3. A rákhalálozás Magyarországon és néhány külföldi államban.
10 000 lakosra Rákhíllálolás
Or zá v eső az 035295
8 g É rákhalálozás ggglzlggzggggn
Ausztria ... 1951. 21,45 16,9
Skócia. ... 1952. 19,79 16,5
Anglia és Wales ... 1951, 19,65 15,7
Svájc ... 1951. l9,21 18,3
Franciaország ... 1952. 17,62 14,4
_ Nyugat-Németország . . 1951. 17,33 16,4
Norvégia. ... 1951. 15,84 18,8
Dánia ... 1950. 15,57 16,9
Észak-Irország ... 1952. 15,28 14,2
Új-Zeeland ... 1952. 1493 16,1
Hollandia ' ... 1951. 14,93 19,9
Belgium ... . 1951. 14,73 11,7
Izland ... 1 950. 1 4,30 18,2
Finnország ... 195 l. 1 4,27 1 4,3 Irország ... .. . . . , . . 1950. 14,19 11,2 Egyesült Államok . . .. 1950. 13,93 14,5 Svédország ... . . .
1950. 13,89 13,9
(Táblázat folyt. a köv. oldalon)
KLINGER ANDRÁS ' ,
10 000 lakosra Rákhíímlozás
Or zá ÉV eső az osszes
* g mm garázsa;
Magyarország ... 1953. 12,93 1 1 , 1
Kanada ... 195 1. 12/74 14,2
Ausztrália. . . ... 1951. 12,60 13,0
Délafrikai Unió ... 1951. 12,47 14,2
Olaszország ... 1951. 10,88 10,5
Izrael ... 1952. 8,62 12,6
Japán ... ... 1951. 7,87 7,9
Costa-Rica. . . . . 1952. 7,58 6,5 Spanyolország . . . . 1950. 7,51 7,0 Portugália . . . . ... . . 1952? 7,06 6,0
Magyarország rákhalálozása a megvizsgált államok sorrendjében az átlag alatt helyezkedik el és pl. a legmagasabb rákhalálozással rendelkező Ausztria arányánál 400/0—kal alacsonyabb. Ugyanakkor néhány államban ——
így Spanyolországban és Portugáliában — a rákhalálozási arányszám alig magasabb a magyar arányszám felénél.
A megfelelő elemzéshez azonban az egyes államok összehasonlításakor is ki kell küszöbölnünk a kormegoszlás különbségeit.
4. A rákhalálozás Magyarországon és néhány külföldi államban.
(Nyers és standardizált arányszámban, az 1950. évben.) 10 000 lakosra jutó
rákhalálozás
Ország a tényleges az 1953. évi
magyar kormegoszlás szerint
Ausztria ... . . . ... —. ... 21,2 17,4 Finnország ... . ... . ... . . . 13,4 16,2 Svájc ... . . . 17,8 15,9 Anglia és Wales ... . . 19,5 15,7 Egyesült Államok . . ... . . 14,0 14,4 Franciaország . . . . ... 17,3 13,7 Magyarország . . . ... . ... 133 133 Kanada ... . ... . ... 12,6 13,3 Ausztrália. . . . ... . . . 12,1 12,9 Irország . ... . ... . ... 14,2 12,8
Svédország ... . ... 13,8 1 1,6
Japán ... 7,7 11,6
Portugália . . . . ... . . ... 5,8 7,0
A kormegoszlás különbségeinek kiküszöbölése után az egyes országok rákhalálozásának sorrendje lényegében nem Változik. Magyarország, arány-é száma alapján, ezután is az országok sorrendjében a középen helyezkedik el.
Az egyes országok arányszámának eltérése azonban a standardizált arány—
számok szerint sokkal kisebb, mint a nyers arányszámokban.
A RAKHALALOZAS ALAKULASA ' . 33 '
Összefoglalva vmegállapíthatjuk, hogy Magyarország rákhalálozása a külföldi országok hasonló arányszámával összehasonlítva -——— mind a nyers,
mind pedig a standardizált arányszámok tekintetében — közepes.
II. A rákhalálozás alakulása nemek szerint
A rákhalálozás struktúrájának vizsgálatánál az első kérdés a rákhalá—
lozás nemenkénti alakulása. Erre vonatkozóan összehasonlítható adatok 1921—től állnak rendelkezésre. (2. sz. grafikon.)
2. ábra. A rákhalálozás Magyarországon nemek szerint
14
12 m __ Áfj"'"'*—-xf
" fm m/
70000 [%% XL,- , mage/7 / A'
40
. 8 (?S/78
g WF/ L'"
%%
/
8
9 70000Fé/7fl'l'e
6 5 4
5 2 .1
J; ll
aru;J,!SOMHHIHÓHH'!HIOH,O
CV N) NT LO 1!)
O')v- O)!—_ D') (D 0)
r- t' V'
1953—ban a két nem rákhalálozás aránya lényegében azonos volt (a nők rákhalálozási arányszáma mindössze O,5%—kal magasabb, mint a férfiaké), Ez annál is inkább figyelemreméltó, mert az 1901/1904. évek átlagában a nők rákhalálozása 210/0—ka1, 1921—ben 120/o—kal volt magasabb a férfiakénál.
1921—től' 1953—ig a férfiak rákhalálozása 920/0—ka1, a nőké 720/o—kal növeke—
dett. A háború előtti legmagasabb rákhalálozási arányszámhoz —— az 1937.
évihez viszonyítva —— a férfiak rákhalálozása 1953-ban 160/o—ka1, a nőké 50/o—ka1 emelkedett. (Az 1901/1904. évek átlagához képesta férfiak rákhalá—
vlozási aránya 2400/0—ka1, a nőké 1800/0—ka1 növekedett.)
A férfiak rákhalálozása azonban, abban az esetben, ha kiküszöböljük a férfiak és nők kormegoszlásának különbségét, 1953-ban már meghaladja a nők rákhalálozását. 10,000 férfira —- ha a férfiak kormegoszlása azonos lenne a nőkével — 15 daganatos halálozás jutna, 160/0—kal több, mint 10,000 nore.
3 Statisztikai Szemle
34, KIJNGEB Mam _
64 A rákhalálozás Magyarországon és néhány külföldi államban nemek szerint 1950-ben
10 000
A férfiak rákhalálazáaa
Ország férfire nőre a nők rák-
halálozásának százalékában jutó rákhalálozás
Ausztria ... 22,5 20,1 1 1 2
Anglia és Wales ... 20,6 18,7 1 12
Svájc ... 19,1 16,6 115
Franciaország ... 17,6 17,0 104
Irország ... 14,9 13,6 1 1 O
Egyesült Államok 14,3 13,6 105
Svédorszé g ... 1 3.1 1 4,6 90
Magyarország ... 12,9 13,6 95
Finnofszá g ... 14,0 12,8 1 09
Kanada ... 13,0 1 2,3 106
Ausztrália. ... 12,2 1 I,] 103
Japán ... 8,0 7 ,5 107
Portugália ... 5,6 6,0 93
A nemenkénti rákhalálozás nemzetközi összhasonlításánál azt tapasz-—
taljuk, hogy a megvizsgált országolg zöménél a férfiak rákhalálozása meg—
haladja a nőkét, Magyarországon kívül két államban alacsonyabb csupán a férfiak rákhalálozása. 1940. évi szovjet adatok szerint Moszkvában a férfiak
rákhalálozási aránya lo/o—kal haladta meg a nőkét.
Magyarországon a férfiak rákhalálozási aránya —— a legmagasabb rák—
halálozással bíró Ausztriához viszonyítva —- 430/0—kal, a nőké 320/o-kal ala——
csonyabb.
III. A rákhalálozás korcSoportok szerint
6. A rákhalálozás Magyarországon kor szerint. 1901/1904—1953
10 000
049 ! 30—39 40—49 50—59 60—69 70-
Év
lakosra
évesre
jutó rákhalálozás
1901—1904. ... 0,07 1,72 6,06 13,40 22,81 2235 3,'75
1923 ... (),14 2,30 9,64 22,27 42,87 51,78 7,43
1930 ... O,].4 2,3 1 10,5O 24,7O 50,76 66,30 9,29
1937 ... 024 257 10,27 27,02 58,07 83,97 1 134
1948 ... 0,30 2,81 9,85 26,'74- 5453 8033 12,11
1949. ... 0,42 2,88 9,60 2625 58,85 84,48 12,76
1952 ... 0,39 2,76 9,11 2652 57,80 84,06 13,07
1953. ... 0,47 2,53 9,22 25,00 56,38 83,76 1233
A rákhalálozás korcsoportok szerinti vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a rákhalálozás a 60. életév után a legmagasabb. Az összes rákhalálo—
zásnak mintegy egyharmada jut a 60—69, valamivel kevesebb, mint egy—
harmada a 70 éven felüli életkorra. Az 50—59 éves korra a rákhalálozásnak valamivel több mint egyötöde, a 40—49 éves korra lOD/D—a jut. A 39 éven aluliak rákhalálozása elenyésző, az összes rákhalálozásnak mintegy (lo/ra.
A BAKHALALOZAS ALAKULASA ,
' 35
1953—ban a 70 éven felüliek rákhalálozási aránya 178—szorosa volt a 29 éven aluliaknak, 33—szorosa a 30—39 éveseknek és 490/o—ka1 haladja meg a 60—69 évesek rákhalálozását.
1901/1904. évek átlagához viszonyítva 1953—ban legnagyobb mértékben a 0—29 évesek és a 70 éven felüliek rákhalálozása emelkedett, az előbbieké közel 7—szeresére, az utóbbiaké több mint három és félszeresére. A 60—69
évesek
korcsoportjában az emelkedés mintegy két és félszeres. A 30—59 évesek rákhalálozása ezen idő alatt mintegy másfélszeresére emelkedett.
7. A rákhalálozás Magyarországon 1953-ban kor és nem szerint.
10 000 A férfiak
, rákhalálozása
Korcsoport férfire nőre a nők rák—
"——————————_ halálozásának jutó rákhalálozás 1953—ban százalékában
0—29 éves ... O,49 O,45 109
30—39 ,, ... 1,67 3,29 51
40—49 ,, ... 7,31 10,96 67
50—59 ,, ... 26,10 24,20 108
60—69 ,, ... 6654 48,51 137
70 éven felül ... 95,67 74308 128
Összesen 12,87 12,98 99
Nemek szerint vizsgálva az egyes korcsoportok rákhalálozását azt tapasztaljuk, hogy csupán a 30—49 éves korban magasabb a nők rákhalá—
Iozása a férfiakénál.
,Az összes elhalálozáshoz viszonyítva a férfiaknál az 50—59, ill. a 60—69 éves korcsoportban a legmagasabb a rákban elhaltak arányszáma. (Mindkét csoportban az összes elhaltnak több mint 19%-a hal meg rák következtében.) (Ez az arány a 40—49 éveseknél 14, a 70 éven felülieknél 8%.) A nőknél az összes halálozáshoz viszonyítva a 40—49 éves korcsoportban a legmagasabb a rákhalálozás aránya (28%). Az 50—59 éves korcsoportban 26, a 60—69 éves korcsoportban 19, a 30—39 éves korcsoportban 15% az arány.
8. A rákhalálozás Magyarországon és néhány külföldi államban kor szerint 1950—ben
10 000
0—29 [ 30—39 [ 40—49 ] 50—59 60—69 70—
Ország
lakosra évesre
jutó rákhalálozás
Ausztria ... Lili; 20J72 6854 , 128,66 21,17
Anglia és Wales . (),89 3,33 11,61 30,18 60,98 114,71 19,4ő
Svájc ... O,58 2,87 9,14 27,83 60,68 129,25 17,81
Franciaország . . . 0,7 1 2,64 9,43 25,7O 52,63 98,75 17,31
Irország ... 0,67 3,09 9,85 24,02 56,23 79,68 1423
Egyesült Államok 0536 3,54 10,88 26,95 53,00 102,7'7 13,98
Svédország ... 0,31 2,03 7,35 20,00 44,7l 95,90 12384
Magyarország . . . OAI 3,20 9,84 27,03 58,10 89,01 1324
Finnország ... 0,27 2,22 10,26 31,72 68,54 111,5O 13,42
Kanada ... O,83 3,09 10,13 23,62 53,99 102,09 12,65
AUSZtrálía ... 0,73 2,35 7,38 21,13 45530 100,27 12,06
Japán ... (),—44 3,21 10,80 26,07 50,42 55,37 7,74:
Portugália ... 0,21 1,61 6,33 14,55 27,68 4139 5,80
B*
_ " 3 6 KLÉNGER ANDRÁS Magyarország kor szerinti rákhalálozása nemzetközi összehasonlításánál azt tapasztaljuk, hogy viszonylag magas az 50—69 éves korcsoport halálo—
zása, a 49 éven aluliak rákhalálozása közepes, a 70 éven felülieké viszont ; alacsony. Amig pl. Ausztriában a 70 éven' felüliek rákhalálozása 870/g-kal
haladja meg a 60—69 évesekét, addig Magyarországon csak 539/0—kal maga—
sabb ez az arányszám. A
IV. A rákhalálozás foglalkozás szerint
A rákhalálozás foglalkozás szerinti összehasonlitását az 1948/1949.
évekre vonatkozóan végezzük el, mivel a megfelelő mutatószámok leg—
inkább az 1949. évi népszámlálás adataiból számíthatók ki. A vizsgálatot a keresőkre vonatkozóan, nemek szerint végezzük el; korcsoportonkénti ada—
tok nem állnak rendelkezésre.
9, A keresők rákhalálozása 1948/1949. átlagában
10 000 kereső
Foglalkozási csoport férfire nőre lakosra jutó daganatos megbetegedésben elhaltak száma
Ösazasen ... 1 7,5 _ 11,2 15,6
Ebből:
Mezőgazdaság . . . ' . 18,5 12,1 16,6
Ipar ... 15,3 9,2 14,1
Kereskedelem ... 13,5 12,7 13,2
Szolgáltatás ... 17,9 9,2 14,8
Közlekedés ... 263 29,1 26,6
Közszolgáltatás . . . . 31,2 15,0 25,0
Az egyes foglalkozási ágak keresői közül feltűnően magas a közlekedés és a közszolgálat, valamint átlagon felüli a mezőgazdaság keresőinek rák—- halálozási aránya.
A nők rákhalálozási arányszáma majdnem minden foglalkozási csoport—
ban alacsonyabb a férfiakénál. Nem tartoznak ezek közé a közlekedésben alkalmazott kereső nők.
A parasztságon belül legmagasabb az 1—5 holdas egyéni gazdálkodók;
és legalacsonyabb a 10—25 holdas egyéni gazdálkodók rákhalálozása.
Az iparban az önállóak rákhalálozása 1280/0—ka1 magasabb a munkások és alkalmazottak rákhalálozásánál. (Ez a legnagyobb valószínűség szerint az önállóak magasabb életkorából adódik, mivel a munkások 50/0-a, az önálló
iparosoknak pedig 15%—a volt 60 éven felüli.)
A férfi munkások egyes csoportjainak rákhalálozása iparcsoportonként eltérést mutat. Azühogy a különbségek az illető szakma jellegéből, vagy pedig eltérő kormegoszlásából erednek, az adatokból nem tűnik ki, csupán figyelemreméltó, hogy mind az önállóknál, mind a munkásoknál majdnem ugyanazon foglalkozások rákhalálozása magasabb.
V. A rákhalálozás a rák lokalizációja szerint
A rákhalálozás elemzésének következő kérdése, a rákhalálozásnak a rák lokalizációja szerinti vizsgálata, tehát annak a kutatása, hogy a rák mi—
lyen szervekben jelentkezett.
A RAKHALALOZAS ALAKULASA
3'7
10. A rákhalálozás szervenkint 1930—1953. években
10 000 lakosra jutó halálozás Haláluk
1930. 1937. 1948. 1949. 1952. 1953.
Szájüreg és garatrák ... 0_,09 0,33 0,30 O,27 — O,27 O,24
Emésztőcsatorna és has-
hártyax'ák ... 6,28 7,28 7,25 7,65 7.44 7,26
Légzőszervek rákja ... 0,33 0,60 0,95 1,17 1,40 1,60
Méhrák ... 1,31 l,38 1,57 1,51 1,52 1,36
Többi női nemzőszervek rákja. 0,09 0,15 0,12 O,14 0,18 0,19
Emlőrák ... O,32 0,47 0,55 0,56 0,65 O,69
Férfi nemzőszervek rákja . . O,24 0,37 O,23 O,25 O,37 0,35
Húgyszervek rákja ... —— — 0,35 O,41 0,44: 0,42
Bőrrák ... O,27 O,28 O,19 O,22 O,27 O,22
Agy- és idegrendszer rákja. . —— -—— 0,03 0,08 0,06 0,06
Más szervek rákja ... O,78 0,49 0,58 0,51 0,47 0,54
Jóindulatú daganatok ... —— 0,03 0,04 0,08 0,05 0,05
Daganatok a. jó- vagy rossz- indulatúság megjelölése
nélkül ... 0,56 0,86 0,72 0,39 0,44 0,51
Összesen 10,27 12,24 12,88 13,24 13,56 13,49
A rákban elhaltak közül 1953-ben a legtöbben (az összes rosszindulatú daganatban elhaltak 56%-a) az emésztőcsatorna és a hashártya rákja követ—
keztében haltak el. A légzőszervi rák az összes rákhalálozás 12, a méhrák 10, az emlőrák 50/0—a volt. A többi szervek rákja ezeknél jóval ritkábban fordult elő. Az emésztőszervek rákos megbetegedésének esetein belül a leg- gyakoribb a gyomor és az epésbélrák (áz összes rákhalálozás 310/0—a), vala—r
mint a máj és epeutak rákja (120/0).
Szervek szerint a rákhalálozás nemenként nagy eltérést mutat.
11.— A rákhalálozás nemek és szervek szerint 1953—ban
10 000
Halálok megnevezése ' férfire nőre
jutó halálozás
Szájüreg és gaz-atták ... 0,40 0,09 Emésztőcsatoma és hashártyarák . . ., 7,77 6,79 Légzőszervek rákja. ... 2,56 0,70 Méhrák ... —— 2,62 Többi női nemzőszervek rákja ... —— 0,37 Emlőrák ... —— 1,33
Férfi nemzőszervek rákja. ... O,74 ——
Húgyszervek rákja ... 0,58 O,27 Bőrrák ... O,22 O,22
Agy- és idegrendszer rákja . . . . ; . . . 0,06 0,06 Más szervek rákja ... 0,54 0,53
Együtt 12.87 21,98
Jóindulatú daganatok ... 0,02 0,08
Daganatok a. jó- vagy rosszindulatúság
megjelölése nélkül ... 0,56 , 0,46
Mindössze 13,45 13,52
38 KLINGER: A RÁKHALÁLOZÁS ALAKULÁSA
A női nemiszervek és az emlő daganataitól eltekintve, a férfiak és nők rákhalálozása csupán a bőr, valamint az agy— és idegrendszer rákjánál azo——
nos, a többi szerv rákjánál a férfiak rákhalandósága meghaladja a nőké—t., Legnagyobb a különbség a szájüreg és garat rákjánál, ahol a férfiak halan—
dósága négy és félszeresen, és húgyszervek rákjánál, ahol a férfiak halan—
dósága több mint kétszeresen múlja felül a nőkét. A nemzőszervek és az emlő rakjanak előfordulása a nőknél majdnem hatszorosa a férfiakénak, A férfiak rákhalálozásának foglalkozásonkénti vizsgálatánál azt tapasz- taljuk, hogy valamennyi foglalkozási csoportban az emésztőszervi rák a
legjelentősebb. '
8
Összegezve Vizsgálatunkat megállapíthatjuk, hogy a rákhalálozás az elmúlt években emelkedett ugyan, de az emelkedés korántsem olyan mértékű, mint általában gondolják. Magyarország rákhalandósága az egyes államok sorrendjében a középen helyezkedik el. Az utóbbi évek jelentős változása a férfiak rákhalandóságának emelkedése és jelenleg a nőkkel azo—
nos gyakorisága.
A rákhalálozásnak az összes halálozáshoz viszonyított magas száma megköveteli, hogy az egészségügyi kormányzat nagy gondot fordítson a daganatos megbetegedések megelőzésére és e megbetegedésben szenvedők—
nek a lehetőséghez képest történő gyógyítására. Ezen feladat végrehajtására a közelmultban létrehozták az Országos Onkológiai Intézetet. Az Intézet feladata a rák megelőzése és ezt elsősorban az onkológiai gondozók széles-—
körű hálózata útján, valamint a rákszűrő vizsgálatok megszervezésével hajtja végre.
A széleskörű és megelőző propagandamunka eredménye a rákhalálozás adataiból még nem mérhető le, ám figyelemreméltó, hogy 1953-ban már mintegy 610,000 nő részesült rákszűrésben. Ugyanebben az évben meg- kezdődött a férfiak szűrése is és már 48,000 férfi vett részt ezeken a szűré—
seken. A szűrések eredményét mutatja, hogy csupán 1953—ban több mint 3500 rosszindulatú daganatos betegségeket észleltek.
A daganatos megbetegedések leküzdése érdekében folytatott további harchoz az szükséges, hogy ezeket a megelőző szűréseket tovább fokozzák, a rák megbetegedések időben való felmérése és ezáltal a halálozás csökken- tése céljából.
