A rákhalálozás alakulása Magyarországon

DR. MARTON ZOLTÁN:

A RÁKHALÁLOZÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

A múlt század vége óta hazánkban az összhalandóság — a háborús éve—x _ ket és egy—két erősen járványos évetnem számítva — folyamatosan csökkenő.— , irányzatot mutat. Hat évtized alatt a halandóság aránya összesen 64 száza—

lékkal, ezen belül az elmúlt húsz év folyamán több mint 30 százalékkal esett vissza. Különösen kedvezően alakult halandóságunk a II. világháború után.

1. ábra. A halandóság "alakulása, 1921—1958

(ezer lakosra számítva) zs

1.927 !

za A

:'

!

, ! II '

15 ' § —

A_ '

I

d'

; *d: Xx 795 " wp—

7.947 XIX _

b.- -J,-—0—__o_,4_

19 *a _ _

10 .ja *J 'A' "A—.?

' 1.955

_ O—ü—O

, mez-79110

Duo-no

7.947'75'58 5

A várható átlagos élettartam a társadalmi és gazdasági fejlődés követ—

keztében, valamint az egészségügyi viszonyok javulásának, a társadalom—

biztosítás kiterjesztésének hatására lényegesen meghosszabbodott; míg a század elején a férfiaknál 37, a nőknél 38 volt, addig napjainkban 65, illetve 69 év.

*

' 'Az élettartam meghosszabbodásával? ' ttjáróan ésaz e'Zt , kiváltó :_

: tényezőkkel szoros összefüggésben megváltozott a halálokok strukt e , _ is. A fertőző betegségek —- amelyek'évszázadokon keresztül döntően _

[_ lyásolták az általános halandóság alakulását -—-— a közegéste'gügyi késgáre _

ványügyi viszonyok fejlődése következtében, valamint a megelőző—gyógyít intézkedések hatására az elmúlt fél évszázad folyamán elvesztették vezető

" szerepüket és ma már alárendelt jelentőségük van a halálozási statisztikám

1 ban. A mind korszerűbb gyógyszerek auralmazás ának hatására lényegesen — _ '

csökkent a heveny légzőszervi (főként a tüdőgyulladás), valamint a'heVeny'

tmésztőszervi (bélhurutos) megbetegedések által okozott- halálezások

száma is. ,,

Igen jelentős volt a halálozások számának cs ökkenése azoknál a, meg- betegedéseknél, illetve korcsoportoknál, amelyeknél a kományzat külön-—

leges intézkedéseinek hatására az orvosi beavatkozás általánosabb körű,

szervezettebb és így sokkal hatékonyabb lett (gümökór, csecsemőhalálozás).

Az említett betegségek főleg a legfiatalabb és a fiatal korosztályokba

tartozók halálozását okozták'és halálozásaik'számáb an fokozatosan bekövetj' kezett nagyarányú csökkenés igen jelentős mértékb en hozzájárult az: ette—:-

gos élettartam meghosszabbodásához. Ennek a fúlyántatnak azonban ellen——

tétes és természetesen vá'rlíátó' következménye az lett, hogy'gmíndinkább

előtérbe kerültek azok a betegségek, arííelyek jellegzetesen az idős—A és reg i— ' "

idősebb korúak halálozását okozzák. , ,

A halálokokban bekövetkezett—változások szemléltetésére az 1. táblában

x ' 1 ,összeállítottuk 1938. és 1958. évekre vonatkozóan a legfontosabb haláloko k *,

megoszlási és gyakorisági viszonyszámait. A megjelölt betegségek és kóros állapotok általában 70—80 százalékban szerepelnek a halálokok között.

1. tábla

A halálozások alakulása egyes kiemelt , halálának xzertm:

' Halálozások száma

19883ban 1958-ban

A halál oka ,

,

, nöm ol- százezer a: összes ol— százezer haltak azá- , lakoara haltak szá— lakosra mlékaban számítva * zalókában szamitva

Fertőző betegségek. . . ..; . .z ... * 13.2 188 4,4 44:

Ebből gümökór ... , ... " "9,8 140 " 3,2 31

Rosszindulatú daganatok ... 7,0 99 16,2 16!

Agyvéfrzés és gutaütés ... 5,7 81, 122 121

A keringési rendszer betegségei ... ' l7,3 246 25,9 258 . Ebből szívbetegség ... lő,2 216 20,8 206

Tüdőgyulladás ... 10,9 156 ő,? 67

Bélhurut ... 5.1 - 73 1 ,4 14:

Egyéb* ... 16,5 , 236 E,!) 59

* üresség, számos megbetegedési tünet (például cerna, latupor, delirium, Jackson epuepaia stb.) és roeszul meghatározott állapot, amelyekre vonatkozólag máshová osztályozható kórismét nem jegyeztek fel.

__

A halálozási gyakoriságban bekövetkezett—csök kenés legnagyobb mérvű

volt sorrendben a bélhurutnált ,(81:——vszázalék)x,l utána majdnem egyforma

arányban a fertőző betegségeknél, illetve,-a tünetek, öregség és rosszul meg—,

határozott állapotoknál (77 , illetve 75 százalék). Ezen utóbbi csoportnál bee-

A: RAKHALAWZAS ALAKULASA , , * 785

következett nagyarányú csökkenés lényegében az összhalandóság arányára nincs semmiféle módositó hatással, mivel ezen oki csoportba sorolják _— a múltban jelentősen nagyobb mértékben sorolták, mint a jelenben —— a fel nem ismert betegségeket, illetve a rosszul meghatározott állapotokat. így e — csoport gyakoriságában bekövetkezett csökkenés egyidejűleg egyéb cso- portok gyakoriságának részben kisebb-nagyobbmérvű látszólagos emelke- dését okozza. E látszólagos emelkedés különösen azoknál a megbetegedések—

nél teszi ki az összemelkedés jelentősebb részét, amelyeknél a korszerű vizsgálati eljárások alkalmazását követően a kórismézés a múlthoz viszo—

nyitva lényegesen pontosabbá vált. A fenti tényező mellett e csoport gyako- riságának csökkenésénél figyelembe kell vennünk még azt a körülményt is, hogy a halottkémlést ma már nem laikus, hanem általában orvos halott—

kémek végzik, miáltal a halál okára vonatkozó bejegyzések a halotti bizo—

nyítványokban az utóbbi évtizedekben kétségkívül szakszerűbbek és meg- bízhatóbbak lettek.

Az 1. táblában megjelölt megbetegedések közül a halálozási gyakoriság legjelentékenyebben a rosszindulatú daganatoknál emelkedett; a kimondot—

tan szívbetegség miatti elhalálozások gyakorisága az utóbbi években inkább csökkenést, mint emelkedést mutat. Ez főleg azzal magyarázható, hogy jelenleg alkalmazott gyógyszereink nagyon jó hatásúak, lényegesen meg—- hosszabbítják a szívbetegek életét, és így ezek mind gyakrabban nem szív- betegségük, hanem más közbejövő betegség (daganat, agyvérzés és egyéb érbetegség) miatt halnak el. E feltételezésünket igazolja a rosszindulatú daganatok, az agyvérzés és egyéb érbetegségek (hypertonia, arteriosclerosis) halálozási gyakoriságának az utóbbi években észlelhető jelentékenyebb emelkedése is.

Az a néhány betegség, amely a népesség egészségi állapotát lényegesen kedvezőtlenül befolyásolja, nemcsak az egészségügyi hatóságokat, a kutató—

kat, hanem a lakosság széles rétegeit is élénken foglalkoztatja. Különleges érdeklődés ezen betegségek közül is főleg azok iránt nyilvánul meg, amelyek az életet leginkább veszélyeztetik és leggyakrabban okoznak elhalálozást.

E betegségek előfordulási, illetve halálozási gyakoriságának kedvező vagy kedvezőtlen változásai jelentékeny hatással vannak a lakosság általános egészségi állapotára és halandóságának alakulására.

A rosszindulatú daganatok által okozott halálozások számának és gya- koriságának az utóbbi évtizedekben észlelhető mind nagyobbarányú emel- kedése, illetve részesedése az összhalálozásban magyarázza azt a nagyfokú érdeklődést, amely ezen betegség iránt világszerte megnyilvánul. Az álta- lános érdeklődés nagyon gyakran tájékozatlanság miatt eltorzítva a valósá- got, nemcsak a laikus lakosság, de még a szakemberek körében is nemegy—

szer túlzott elképzelésekhez vezet. '

Tanulmányunk célja, hogy a rendelkezésünkre álló legújabb hazai és nemzetközi adatok feldolgozásán keresztül átfogóan és részleteiben össze?

foglalva ismertessük a rosszindulatú daganatok halálozásának alakulását. Az aetiológiai és egyéb kórtani vonatkozású kérdésekre —— minthogy statiszti—

kánk lehetőségei e téren meglehetősen korlátozottak és az ismert elméle- tekre, megállapításokra vonatkozóan csupán ismétlésekbe bocsátkozhatnánk -—— részletesen kitérni nem kívánunk.

; ' [gyakoriság egyrészt összefügg az akkori rövid átlagos élettartanmial, más—,

'?86

- _ A rosszindulatú ;..g legnagyobbrészt: rákos -'—*——- dtagaií'xallok1 miatt folia;

- zett halálozások széna a századforduló táján—' adatszerűen valószíu

jelentéktelen részét (2—3 százalék) tette ki azóssúálálótásinák; hal ; _

, gyakorisága csupán 30—35! százleelék körül Volt. Az alacsony halála ei ——

rés-zt azzal magyarázható, hogy elbetegségek jelentős réSzét nemismerték

fel. A fel nem ismert esetek egy részét —-—— a megnyilvánuló tünetek alapján——

—'— az egyes szervek betegségeihez somlták, többségük azonban —, főleg—*a halottkémlés elégtelen volta miatt —-'—- elsikkadt a tünetek, öregség és rosszul—

meghatározott állapotok csoportjában. — _

*Az első világháború után az egyre korszerűbb vizsgáló eljárásait

alkalmazását követően ésaz idősebb korosztályok részarányának növeke—

désével szoros összefüggésben szinte; előrelátható volt a rosszindulatú—daga—

natok halálozási gyakoriságának emelkedése. Ennek az emelkedésnek mérvét és ütemét szemlélteti a 2. ábra.

2. ábra. A rosszindulatú daganatok miatti halálozások, 1925—1958—

(százezer lakosra számítva)

180

' 1950

160 / t A,

_ I,,

11; így ' i 0 Jin-o. '

p,.— "o.—o. 4

t _

zza , J'I_ '

,P' 7950 * ;A

ma 7.975 0

** 1956

" 1925

M

yzy—7.950

60

Omo-no

, 19475— 7.958

40 _

20

0 ,

Az emelkedés folyamatosan 1938-ig tartott. A háborús évek, alatt (az ábrán nem szerepelnek) észlelhető _VisszaeSések után 1950—ig, azonban, ismét jelentősen emelkedett a rákmortalitás. Az 1954 óta tapasztalható újabb emelkedés részben az onkológiai gondozó hálózat széleskörű kiépítésével és

aktív tevékenységével is összefüggésbe hozható. , . _

Amint látjuk, a rosszindulatú daganatok halandósági görbéje ellentét—

ben az összhalandósági görbével -———' az átlagos élettartam fokozatos meg—

hosszabbodását követően —— folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

A 2. és az 1. ábra összehasonlitása jól érzékelteti az által ' os- és a daganatos halálozás egymással ellentétes irányú alakulását; ' * *

_ 1 A tanulmányban a ,,rosszindulatú daganat" megnevezés helyett gyakran használjuk a ,,rák", ,,rákos daganat" kifejezéseket, melyeket itt az előbbivel teljesen egyenértékűnek te—

kíntünk.

%

§ BAKHALADOMSMAKULASA 737

Az idősebb korosztályok megnövekedett arányának jelentőségét mutat—

ják a rosszindulatú daganatok halálozásának alakulásában a következő ada-

tok is: Svájcban az elmúlt fél évszázad folyamán a rákhalálozások száma megkétszereződött, ugyanezen idő alatt az össznépesség száma 42 százalék—

kal emelkedett; ezen belül a 40 évesnél idősebb korú személyek száma meg—

kétszereződött. Még jobb példa talán Anglia, ahol a század eleje óta a rák- halálozások száma megháromszorozódott, az össznépesség 36 százalékkal növekedett, ezen belül a 40—60 éves korú lakosság száma megkétszerező—

dött, a 60 évesnél idősebbek száma pedig majdnem megháromszorozódott.2 1958—ban hazánkban 1920—hoz viszonyítva a rák miatt elhaltak száma majdnem megháromszorozódott, a lakosság száma együttesen 23 százalék—

kal, a 40—59 évesek száma 59, a 60 éves és ennél idősebbek száma 81 szá—

zalékkal -— ezen belül a 70 évesnél idősebb személyek száma jóval több, mint kétszeresére -—- emelkedett. Adataink azt bizonyítják, hogy nálunk a múltban viszonylag magas volt a fel nem ismert rákos esetek száma.

A bekövetkezett változások számszerű adatok alapján történő szemlél- tetésére állítottuk össze a 2. táblát.

O

2. tábla

Rósszíndulatú daganat okozta halálozások

Rosszindulatú daganat miatt Rosszindulatú daganat miatt

elhaltak száma elhaltak száma

Év ——-—————-————-——-——————————— Év

százezer lakosra százezer lakosra

összesen számítva összesen számítva

1931 . . . 8 873 101,7 1951 12 832 136,2

1932. . . 8 963 102,0 1952 12 756 134,3

19330. . . 9 071 102,5 ' 1953 12 792 133,5

1934. . . 9 648 108,2 1954 12 828 132,4

1935. . . 9 881 ll0,0 1955 13 940 142,2

1936. . . 9 854 108,9 1956 14 877 151,3

1937. . . 10 329 ll3,4 1957 15 335 156,2

1938. . . 9 078 99,()

1958 15 848 160,8

A harmincas évek folyamán évenként átlagosan 9460 személy halálát okozták rosszindulatú daganatok, százezer lakosra számítva évenként átla—

gosan 106 elhalálozás jutott. Az ötvenes évek alatt évenként átlagosan 13 900 volt az elhalálozások száma, a halálozás gyakorisága pedig 143 százezrelék.

Az emelkedés nagysága az első időszak átlagaihoz viszonyítva a halálozások számánál 47, a gyakoriságnál 36 százalék volt.

Az abszolút számok és a nyers halálozási arányszámok az elmúlt 2—3 évtized alatt a rosszindulatú daganatok jelentős emelkedését mutatják. Ha azonban figyelembe vesszük a lakosság korösszetételében a legidősebb kor- osztályok nagymérvű megnővekedéséből adódó arányváltozásokat, egészen más képet kapunk. A tisztított vagy standardizált arányszámok megérté—

séhez azonban Vizsgáljuk előbb meg a rosszindulatú daganat miatt elhaltak korát százalékos megoszlásban.

Elhalálozás rosszindulatú daganat miatt előfordulhat bármely életkor—

ban, a halálozások aránya 45 éves korig igen alacsony, ezen túl azonban a

: Epidemiologlcal and Vital statistics Report. Vol. 8. No. 7. 1955. 212; old.

4188

koz-csoportok növekedését követően lénngs emelkedést mut-,a Az a

hogy az összes rosszindulatudaganat miatt _ takkétharmad *

, Lábán 60 évesnél idősebb ,érthetővéteszi,a napo _ * köVetkezett változások jelentőségét e betegségek halálozásainak _ : ,-

ban.

3. ábra. Rosszindulatú dagonat miatt elhaltak

százalékos megoszlása loorcsopartonként, 1958

!!

CSM f,;

10

__ — 4;

49 20-29 m—M 15—59 tov-w lfs—as M'?! 45 ." 60—64 64-69 w—n n—

A' a :- c : a p a l' l'

a

A 3. táblában egyes korcsoportok szerint vizsgáltuk a rosszindulatú daganatok miatti halálozások gyakoriságát az 1937. és az 1958 évekre yo— ' natkozóan Azért nem választhattak az 1938. év adatait itt összehasonlitáSi, _

alapul, mert az indokolatlanul aladsbny halálozási gyakoriság a halálokí be— ' jegyzések hiányosságára utal.

!. tábla

A rosszindulatú daganat okoztaelhalálozások

korcsoportok szerint ,

Ar'rouzindulú'ú daganat mim

_ Wmmmmm

Korcsoportok korú lakosra Manitu

1937 _ 1958 0—29 ... 24 8,6

30—39 ... 25,7 29,8

40—49 ... _ 1023" 105,6 50—59 ... 27o,2 272,s

60—69 ... 580,7 600,l 70 éves és idősebb . . . . 839,7 , '1091,1

Össznápeeaég 1134 ' * 160,8 ,

A korcsoportok szerinti halálozásigyákoríságok a megoszlási Viszony—

számoknál lényegesen kifejezőbben mutatják a rosszindulatú daganatok nagy jelentőségét az idős és legidősebb népesség halálozásában. A daganatok

"A a m51.510"zAs ALAKULAVSA , ; 739

szempontjából számbajöhető egyes koz-csoportokon belül a halálozási gya- koriság általában alig, de legfeljebb 16—30 százalékkal emelkedett, Ugyan—

akkor az össznépesség halálozási gyakoriságának emelkedése ennél lénye—

gesen nagyobb, 42 százalék. Ez nyilvánvalóan —— a nagyobb halandóságú —_

öregkorú lakosok 1958. évi magasabb arányának tudható be. Ha kiküszö—

böljük a korösszetétel különbözőségét -— akár az 1937., akár az 1958. évi korösszetételt vesszük standardnak és aszerint számolunk —- a tisztított arányszámoknál mindkét esetben csupán (14 százalékos az emelkedés.

Amennyiben a fel nem ismert és a rosszul meghatározott esetek miatt 15 százalékkal emeljük a rosszindulatú daganat miatt elhaltak számát, 1937.

évre vonatkozóan az arányszámoknál nem emelkedést, hanem minimális csökkenést találunk.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy 1937. évhez viszonyítva való-—

jában nem a rosszindulatú daganatok gyakorisága, hanem a népesség azon egyedeinek száma emelkedett, akik a rosszindulatú daganatok által leg—

inkább veszélyeztetett korosztályokba eljutottak.

A továbbiakban Vizsgáljuk meg a rosszindulatú daganatok halandó—

ságának nemenkénti alakulását.

Az évszázad első évtizedeiben kb. 15—20 százalékkal volt magasabb a nők halandósága, mint a férfiaké. Ez a különbség főleg abból adódott, hogy a sajátosan nőknél előforduló daganatok elsősorban exponáltságuk, de nem utolsó sorban jellegzetes —— a betegek által is jól észlelhető —-— tüneteik miatt sokkal inkább kerültek felismerésre, mint a férfiaké. A gyakoriságban meg- mutatkozó különbség az utóbbi évtizedekben évről évre mind kisebb és kisebb lett 1956 óta a férfiak halálozási gyakorisága már meghaladja a nőkét.

A 4. tábla mutatja a halálozási gyakoriságban az elmúlt negyed század

folyamán bekövetkezett változásokat

4. tábla

A rosszindalatú daganat okozta halandóság nemek szerint

A rosszindulatú daganat miatt elhaltak száma százezer megfe- Időszak lelő nemű lakosra számítva

Férfi ] Nó

1934—1938. évek átlaga 106,7 124,5 1954—1958. évek átlaga 150,3 147,1

A megjelölt harmincas évek folyamán az elhaltak 55 százaléka nő és 45 százaléka férfi volt; az utóbbi években a nők részaránya csökkent ugyan, de még mindig 51 százalék. A nemek szerinti halálozási gyakoriságban viszont a férfiak alacsonyabb száma —- különösen a fiatalabb korúak 1956—

ban bekövetkezett jelentős csökkenése -— miatt érthető, hogy magasabb lett arányuk.

A rosszindulatú daganatok halálozási gyakorisága az elmúlt évtizedek alatt sokkal nagyobb ütemben emelkedett a férfiaknál, mint a nőknél Mig a nőknél a 4. tábla adatai szerint csupán 18 százalékos emelkedést találunk, addig a férfiaknál az emelkedés nagysága 41 százalék volt.

son _ , mmm

1958-ban százezer férfilakos közül ,166 és ugyanennyi nőlakos közül ' 156 halt meg rosszindulatú daganat Matt.—

' ? * Az 5. táblában nem— és korcsoportok szerinti részletezésben tüntettük _ ,; _

fel az egyes európai és tengeren túli országokra vonatkozóan a rossziná'us"

latú daganatok halálozási arányait. Az adatok több év átlagai, sok százezer , elhalt kor és nem szerinti megoszlása alapján jellemzően támasztják, alá

fenti megállapításainkat. , ' — —- -

1. az idős- és legidősebb kor jelentőségét, 2. a férfi többlet jelentkezését

a rosszindulatú daganatok halandóságában.

A férfiak rákhalandósága általában — az országok nagy többségében-%— ; í "

5—15 százalékkal magasabb, mint a nőké. Az angol szigetországban es Finn- országban kÖZel 20 százalékos a rák férfihalandóság többlete. A nőínélvalaa csonyabb férfihalandóság csupán Portugáliában, Dániában és Svédországban jelentkezik. Minthogy hazánkban a két nem* rákhalandósága a megjelölt évek átlagában csupán minimális eltérést mutat a férfiak hátrányára, vár- ható, hogy az elkövetkezendő években a férfiak rosszindulatú daganatos halandósága lényegesen nagyobb intenzitással foglemelkedfni, mint a nőké.

(1958—ban a férfiak halandósága már 6,4 százalékkal magasabb.-)

; , A rosszindulatú daganatok halandósága nemek és korcsoportók szerint jellegzetes és az országok nagy többségében hasonló alakulást rnntat. 18.35

éven aluli korcsoportban a két nem rákmortalitáSa —— amely egyébként * ekkor még egészen minimális, az átlagosnak csupán mintegy huszadrészet

teSzi ki — nagyjából azonos. A* 85—44 éves korcsoportban viszont kivétel nélkül minden országban a női halandóság erős többlete tapasztalható (Sok

országban majdnem kétszerese a férfiakénak). Az a közfelfogás, mely sze

rint a rosszindulatú daganatok előfordulása lényegesen magasább 'a nők körében, mint a férfiaknál, valójában e korcsoport adatain alapszik. Ebben a viszonylag fiatal korcsoportban a lakosság összhalandósága ugyanis még igen alacsony, ezért a daganatos megbetegedés, a rákhalálozás jelentkezése meglepő és nagyobb feltünést kelt, mint az öregebb korúaknál, ahol a daga—

nat miatti elhalálozás ténye az egyébként is lényegesen magasabb össz-—

halálozás miatt már megszokottabb. Az átlaghoz képest még ebben a kor—

csoportban is igen alacsonynak tekinthetjük a rákhalandóságot; a férfiaknál az átlagosnak csupán mintegy negyede, a nőknél fele—egyharmad része

között ingadozik. '

A 45—54 éves korcsoportok halálozása az átlaggal azonos szint körül mozog. A férfi—női mortalitás itt viszonylag közel van egymáshoz és válta- kozva az országok egyik felénél a női, másik felénél a férfi mortalitás _a—

magasabb. 55 éven felül a mortalitás már erősen emelkedik az életkorral párhuzamosan. (55—64 év között az átlagosnak mintegy kétszerese, 65—74 év között négy-ötszöröse, 75 év felett hét—tízszerese.) Ezekben a korcs'onor—

tokban a férfiak halandósága már lényegesen magasabb. mint a nőké; a több—

let általában 25—50 százalék között mozog, egyes országokban még ennél—ís

magasabb. Ezzel a körülménnyel —-— a le,-magasabb rákmortalitáaú korcso-

portok erős férfi többletével —— magyarázható a rákhalálozás általános férfi

többlete. Ez pedig annál figyelemre méltóbb, mert ismeretes, hogy az öreg- korúak között a nők aránya jelentékenyen magasabb, mint a férfiaké.

797

AWMWSA

_ '5' - —, _ _ _ , _ , , * * ' 5. tábla

' ' A rosszindulatú daganatok nem és kae—specifikus halálozási aránya _ ' egyes európai és tengeren túli országokban

(százezer lakosra számítva; ESZ—19156. évi átlagokf '

—_ összes 0—34 35—44 45—54 55—64 __ 65—74 75——

Ország Nem * kor— '

— —_ csoport éves korb n

Anglia. és Wales . . . . férfi 221,5 11,5 58,3 205,5 574,5 1083,4 1668,_9

nő 186,2 10,5 71,8 183,6 358,9 629,9 1084,0

Ausztria* ... férfi 250,4 10,5 47,6 201,3 610,4 1248,3 1917,8

nő 215,1 11,6 85,1 197,4 380,8 776,6 1413,4

Belgium** ... férfi 212,7 , 10,6 48,2 180,7 477,2 958,3 1718,5

nő 200,8 10,7 73,7 l73,5 362,1' 691,8 13563

Dánia, ... férfi 186,6 12,6 45,1 153,8 432,2 945,7 1865,9

nő 189,9 12,0 78,7 205,l 402,S 767,9 1606,7

Észak—írország ... férfi 161,9 11,3 64,0 , 179,5 4373 869,5 1258,2

nő 154,0 9,6 73,4 177,4 36xl,8 692,9 956,4

Finnország ... férfi 158,9 10,4 60,3 214,5 648,4 1268,4 1680,4

nő 135,l 10,0 60,7 159,3 354,5 704,2 1212,8

Franciaország ... férfi 1893 10,0 43,6 177,2 480,6 935,1 1465,3

nő 176,7 9,l 64,7 151,3 308,0 592,0 1057,8

Hollandia ... férfi 161,2* 11,5 50,4 160,4 438,6 911,3 1769,8

nő 14S,0 10,5 69,0 174,2 360,0 711,2 1399,5

Irország ... férfi 166,4 10,6 47,8 170,2 4283 817,8 1268,0

nő 142,7 8,8 69,4* 19l,4 369,2 599,2 851,3

Magyarorazág" ... férfi 142,4 9,1 44,4 160,2 458,9 893,5 1111,2

nő 141,5 . 9.4 77,6 1673 361,0 666,9 882,7

Német Szövetségi

Köztársaság ... férfi 193,7 9,8 45,0 163,4 482,8 1027,4 1673,2

nő 182,7 10,7 78,5 l78,3 369,3 762,8 1337,7

Norvégia , ... férfi 158,9 12,1 42,1 124,2 359,1 811,8 1505,4

nő 158,6 12,3 61,0 164,1 327,0 601,4 1133,5

Nyugat—Berlin ... férfi 272,6 9,6 46,4 167,6 522,1 1074,1 1760,3

_ nő 2453 11,8 87,5 182,6 370,1 678,1 1252,8

Olaszország ... férfi 1292 10,2 46;9 165,8 415,4 756,8 1045,0

nő H7,3* 9,2 61,3 146,8 298,4 546,6 850,7 '

Portugália*** ... férfi 81,l x7,6 38,2 116,l 308,6 581,9 8405 '

nő 86,8 7,9 55,4 13l,6 246,6 393,1 627,1

Skócia. ... férfi 220,8 11,7 67,4 243,0 615,1 ll22,7 1743,5

nő 187,4 9,9 79,5 206,6 387,0 717,8 1253,4

Svájc ... férfi 203,9 11,8 44,6 166,4 515,3 1128,9 1977,0

nő l75,7 9,9 60,5 164,5 363,'7 710,5 1342,7

Svédország ... férfi 160,7 10,2 34,6 109,2 334,4 784,0 1474,4

nő 165,8 ll,0 63,3 160,2 339,6 6412 1107,7

(Amerikai Egyesült,

Államok

Fehérek ... férfi 158,5 11,9 45,5 156,2 43330 855,5 14752

nő 140,9 ll,1 70,7 l79,1 346,7 606,'7 1068,9

Nem fehérek ... férfi 119,3 9,6 62,9 219,8 525,4 8492 910,1

nő 109,4 11,7 113,7 265,6 419,4 596,6 629,2

Kanada, ... férfi 138,2 11,2 39,7 145,5 393,9 8353 1549,1

nő 121,5 10,4 71,0 179,1 350,0 619,3 113l,2

Japán ... férfi 912 6,5 49,2 168,7 , 451,4 829,5 813,8

nő 79,4 7,2 73,0 170,0 320,8 520,6 522,3

Ausztrália ... férfi 133,8 10,8 40,0 127,6 3693 805,7 1623,8 nő 125,3 10,0 56,3_ 149,9 298,3 550,7 1113,2 Új Zéland**** ... férfi 155,1 11,1 39,3 155,8 394,7 867,1 1566,7

nő 141,5 9,3 63,6 186,0 329,5 5903 1130,2

* 1953—1956. ** 1954-—1956.

Forrás: Epidemiological and Vital statistics Report. Vol. 12. No. 7. 1959.

* * * 1955—4956.

* * * * 1952—1955.

- Az 5. tábla adatai szerint mind a férflaknál, mind a nőknél a megelő].

időszakban a" rákhalandóság átlaga legmagasabbNyugat—Bernát

Egyébként a feltüntetett országok közül sorrendben Ausztria, az egy ,, , _ Királyság, Belgium és Svájc általános rákhalálo'zási adatai a legmagasab

* Nemzetközi viszonylatban is magasnak tekinthető a nők rákhalandj "

r hazánkban a 35—44 éves korcsoportban. A legmagasabb kor-csapom halon—' dósági értéket a 75 évesnél idősebb férfiaknál találjuk Svájcban; ugyaneb—

ben a korcsoportban legmagasabb a nők halandósága Dániában. , _ A megelőzés és gyógykezelés szempontjából egyformán fontos a rossz—— _

indulatú daganat kiindulási helyének vizsgálata. A 4. ábra nagyobb mikor-n" *;

tokba összefoglalva a főbb lokalizációk szerint szemlélteti a daganatmiatt :: — elhaltak megoszlását.

4. ábra. A rosszindulatú daganatok okozta halálozások megoszlása lokalizáció szerint, 1958

így:? én laki/kárra !. m. n

Enn—%—

145;er l/u'yy-fb'anmdw üiM-űnlfpzáírzim'á

Általában megállapíthatjuk, hogy 'az emésztő- és a húgyivar, valamint , alégzőrendsz'erből kiindulódaganatok 88—90 százalékát okozzák a rossz-

indulatú daganat miatti elhalálozásoknak ,

a; mm A rosszindulatú daganatok okozta halálozások nemek és szervek,

illetve kiemelt lokalizáeiók szerint, százalékban, 1957—1958

rágta Férfi %%]: 123! M zsák

] A gyomor. .— ... 33,9 1 A gyomor ... 23,6 2 A légcső, a. hörgők és a 2 , A méh ... 18,6

tüdő ... 16,9 * ;

3 Az epeutak és a máj ... BA 3 Az epeutak és a máj . . ll,'l 4 A prostata ... 5,9 4 Az emlő ... 10,0 5 A bél ... 4,'7 5 A bél . ._ ... 6,1

6 A végbél ... 4,0 6 , A légcső, a hörgők és a.

_ tüdő ... s,1

7 A húgyhólyag és egyéb 7 Pancreas és hashártya 3,8

húgyszervek ; ... 3,4 " ' ,

8 Leukaemia, aleukaomia . 3,3 8 A végbél ... 8.7 9 Pancreas és hashártya . . . 3,0 9 A petefészek és a méh-

szalagok ... 3,0

10 A gége ... 2,8 N) Leukaemia. alaukaemia 2,6

A fent kiemelt lakalizációk rosszindulatú daganatai a férfiaknál több,

mint 84, a nőknél 88 százalékát teszik ki a nemek szerint megosztott össz—

rákhalálozásnak.Legfe1tűnőbb különbség a két nem megoleásában a nőknél —' a gyomor, a légzőszervi daganatók alacsony, illetve az epeutak és a máj * viszonylag magas aránya.

A szakemberek részéről megnyilvánuló igényekre való tekintettel fel—

dolgoztuk a rosszindulatú daganatos halálozásokat rendszer-csoportokon belül részletesen, lokalizáció szerint is. A 7. tábla nem és lokalizáció szerinti megoszlásban tartalmazza az 1957—1958uévekre vonatkozóan a rosszindu—

latú daganatos halálesetek évi átlagszámát, ezeknek az egyes rendszer—cso- portokon belüli százalékos, valamint az összes rákhalálesetekhez viszonyított ezrelékes megoszlását Az adatok nemzetközi összehasonlításának megköny—

nyítésére a lokalizációk után feltüntettük a Betegségek Nemzetközi Osztá—

lyozásának (VII. Revízió) részletes tételszámait is.

7. tábla A rosszindulatú daganat miatt meghaltak megoszlása nem és lokalizáció szerint

(1957—1958. évek átlaga)

Rosszindulatú daganat miatt meghaltak

Lokalizáció megnevezése százalékos megoszlása a megoszlása

(Nemzetközi Osztályozás száma megjelölt főcsoporton lokalizáció szednt

tételszáma) (M Na!!) belül ezrelékben

férfi ) nő együtt férfi ) nő ] együtt férfi ) nő ) együtt

Emésztőrendszer (140—1 59)

Az ajak (140) ... 62 13 75 1,4 0,3 0,9 8,1 1,6 4,8

A nyelv (141) ... .. 51 10 61 l,2 0,3 O,? _ 6,6 l,3 1 3,9

A nyálmirigy (142) ... 13 6 19 0,3 0,2 0,2 l,7 0,8 1,3

A száj (143—144) ... 42 S), 51 l,0 0,2 O,6 5,5 1,2 3,4

A garat (145—148) ... 40 26 66 1,0 O,6 O,8 5,2 3,2 é,].

A nyelőcső (150) ... 140 39 179 3,2 l,O 2,2 18,3 5,0 ll,5

A gyomor (151) ... 2599 1874 4 473 60,0 47,1 '53,8 339,4 236,2 286,8

A bél*(a; végbél nélkül) * " ' '

(152—153) ... . . . . 358 481 839 8,2 12,1 10,2 46,6 60,7 53,8 A végbélk(154) .* ... 308 293 601 7,1 7,4 7,2 40,3 36,9 38,6

Az epeutak és a. máj ' , *

(155—156) . . . '. ... 489_ 927 1 416 11,3 23,3 17,0 63,8 116,8 90,7

A hasnyálmirigy és a has— , , ,

hártya (157—158) ... 232 298 530 5,3 7,5 (i,-4 _ 30,3 — -37,5 a 34,0

K.m.n. emésztőszervek (159) 0 1 1 0,0 0,0 0,0 0,1 0,'1* DJ

Összeaen 4334 3977 8 311 100,0 100,0 100,0 565,9 501,3 ; 533,0 Légzőrendszer (160—165)

Az orr, az orrüregek, a. kö.

zépfíil és a. melléküregek

(160) ... 21 19 40 IA 4,1 2,0 2,7 2, 3 2,5

A gége (161) ... 213 33 246 13,7 7,1 12,2 27,8 4,2- 15,8

A légcső, a hörgők és a tüdő " ** ,— _

(162) ... 1295 401 1 696 83,7 86,6 84,3— 169,1 50.5 ,108,8 A gator (mediastinum) (164) 19 10 .29 l,2 _ 2,2 _l,5 H2,5 1,3_ 1.9 _

Összesen 1548

463 2 011 100,0 100,0 100,0 202;1 58"? 1293 (A tábla folytatását lásd a 794. oldalon.)

794:

Lokauzácm megnevezése

21 _;_,,

_(Namzetközi osztályozás *llsáma ' *'%; Nm; ,

: mmm) (MW) , — belül _

rem nő együtt férfi nő *! együtt: férfi * ne * ágyába

Húgy—ivarrendszer (I'm—4181) ' ** _

Az emlő (170) ... 14 796 810 hő %,5 22,7 I,!) 109, 3 7'523

A méhnyak (171) ... __ 191 191; _"— - m 53 —— , %lu 123

A méh egyéb részei (172— * _ , , ,

174) ... -— 1278 1 278 —_ 413 3551 _ mu), el,—9

A petefészek, a, petevezeték _ __ '*

és aazéles méhszalag (l 75) — 235 235 —— 8,7 6,6 -—_- 293 MJ

Egyéb és k.m.n. női nemi— * ,

szervek (176) ... —— 32 32— v— _ 1,2 0,9 —_ ,45) 2, 0

A prostata (177) ... 452 — 452 51,7 — 12,7 58,9 ——- 29,0

Egyéb és k.m.n. férfi nemi-

ázervek (178—179) 33 —— 33 3, 8 —— O,!) 4,4: ——-—-

A vese (180) ... 112 89 201 12, 8 3,3 5,6 14,6 11.23 ,12,9

A húgyhólyag és egyéb — !

húgyszervek (181) ... 263 80 343 30,1 23 9,6 343 103 - 22,0 Összeaen 374 2701 3 575 1003 100,0 100,0 114,1 340,5 ; 2293

Egyéb és k.m.n. lokalizáció (190—199) , , A bőr (190———'191) ... 124 133' 257 , 27,4' 30,0 28,7 16,3 16,7 165 ' Aszem (192) ... 11 '8 19 2,,4 1.8 2,1 1,4 1,1— 13- Az agy és az idegrendszer

(193) ... 57 56 113 12,6 12,7 12,6 7.4 - 7,1 7,2

, A pajzsmirigy (194) ... 25 47 72 5.5 10,6 8,1 3,3 5,9_ 4.6

* Egyéb belsőelválasztásos mí- ; , , ' í—

rigyek (195) ... 17 12 29 3,8 2.7 3.2 2,3* LS *1,9 ,

A csont és a kötőszövet, _ *

(196———l97) ... 130 113 243 283 25,5 27,2 16,9 14,2 15,6

Egyéb és k.m.n. lokalizációjú _ _ * ' '

(198—199) ... 88 74 162 ülö, ; 16,7 18,1 11.53 9543 103 Öaaze'aen 452 443 895 100,0 100,0 100,9, 59,IÁ ,'55,9 5224

, A nyirok éa vérképző szövetek (zoo—205) '

Lymphoaarcoma és retículo- , ,-

, * sam (200) ... 112 83 195 24; _ 23,8 24,4 145" 104 ,125

Hodgkin—kór (201) ... 69 42 111 lö,3 12,0 13,9 ao 6.3,1 * 7.1

Leukaemia ésaleukaemia , ' - ,

(__204) ... 255 207 462 56,7 59,3 57,8 33,8 ' 26,1 293

Egyéb és k.m.n. vérképző _

rendszer (202—203, 205) . . 14 17 31 3,1 4,9 3,9 1,8 2,2 2,1

Összesen 450 349 799 100,0 100,0 100,0 58,8 440! 513 Mindösaze 7658 7933 15 591 * 1000,0 1000,0 10905)",

Az emésztőrendszer rosszindulatú daganata miatt elhaltak az összes rákhalálesetek többségét —— 53,3 százalékát -—-— teszik ki. Férfiaknál aránya magasabb (56, 6), mint a nőknél (50,1 százalék). Nemcsak e rendszer-cso—

, porton belül, de a rákhalálozásban általában a gyomor daganatos megbete—

gedései dominálnak. A rosszindulatú daganatok 28, 7 százaléka a gyomorból indul ki. Aránya csoportján belül 60 százalék a férfiaknál és csak 47 szá——

A namuri*ÁthAs'ALAKUI—ASA ,

795 ,

Zalék a nőknél. E főcsoportban második helyen álló epeutak és máj rossz—

indulatú daganatai közel kétszeresen nagyobb arányban fordulnak elő a nők- nél, mint a férfiaknál.

A légzőrendszer rosszindulatú daganatai az emésztőrendszer és a húgy- ivarrendszer daganatai után harmadik helyen (12, 9 százalék) következnek a rákhalálozásban. Annak ellenére, hogy még negyed részét sem teszik ki az emésztőrendszer daganatai miatt elhaltak számának, jelentőségük az utóbbi évtizedekben igen megnövekedett. (Később ezZel részletesen foglalkozunk.) E főcsoport haláleseteinek legnagyobb részét (84 százalékát) —— az össz—rák- halálozás több mint egytized részét —— a légcső, hörgők és tüdő rosszindulatú daganatai okozzák. Aránya lényegesen magasabb —— jóval több mint három—

szorosa —— a férfiaknál, mint a nőknél. Az össz—rákhalálozást véve figye- lembe, meglepően magas a gégerák részaránya a férfiaknál, majdnem hét——

szeresen több, mint a nőké.

A húgy-ivarrendszer rosszindulatú daganatai együttesen második helyen állnak a rosszindulatú daganatok miatti halálozásban (22,9 százalék).

A sajátos nemi jellegből adódó különbözőségek jelentékenyen befolyásolják e főcsoport megoszlásának alakulását Míg az összes női daganatos megbete—

gedéseknek több, mint egyharmad része tartozik e főcsoportba, addig a férfiakénak csupán egytized része. Csak a nőknél előforduló emlő- és a méhdaganatok együttvéve az össz—rákhalálozásnak egyhatod—egyheted ré—

szét képezik. E főcsoporton belül jelentékeny tételként szerepel még a fér—

fiaknál a prostata és a húgyhólyag rákja, melyek együttvéve az összes férfi rákos halálesetek majdnem egytized részét teszik ki.

A két utolsó csoport —-—- megközelítően egyforma arányban —— együtte—

sen 11 százaléka az össz-rákhalálozásnak. Kiemelni nagyságrendileg a leu- kaemiát és aleukaemiát érdemes, mivel e betegségek a daganatoknak majd- nem 3 százalékát okozzák.

A továbbiakban vizsgáltuk az 1958. évre vonatkozóan a fenti lokalizá- ciós megoszlásnak megfelelően korcsoportok és nemek szerint is a rossz—

indulatú daganatok halálozási gyakoriságát.

A nemi jellegből adódó sajátos lokalizációjú daganatokat nem számítva azt tapasztaljuk, hogy a férfiak rákmortalitása általában majdnem minden szervnél magasabb, mint a nőké. Különösen nagy eltéréseket találunk a lég-

zőrendszer daganatainál.

A gégerák több mint tizenkétszer, egyéb légzőszervi három-ötször; a húgyhólyag négyszer, a gyomor, illetve a nyirok- és vérképző ) szövetek daganata másfélszer gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél.

Jelentékenyen magasabb a nők mortalitása a pajzsmirigy, az epeutak és a máj daganatainál.

40 éven túl a növekvő korral együtt rohamosan emelkedik majdnem kivétel nélkül minden daganatcsoportban a halálozás gyakorisága. Egves szervek daganatainál (méh, emlő, gyomor) azonban már a 40 éves kor—alatt is viszonylag magas értékeket találunk. A fiatalabb korcsoportokban a nyirok— és vérképző szövetek, a csontok és a kötőszövet, valamint az egvéb és k. m. n. lokalizációjú daganatok közül a központi idegrendszer daganatai szerepelnek a legmagasabb értékkel.

* 796

A* rassáindulatú daganatok mortalitás

,a; nema lakosu,Mmm!-., ,_

A

mufindixlatú daganat miatt. elhaltak mm 91999

* lífvemzeÉÉzínőg'z'ÉZxÉfíís az '%be karambtwkbm

' tételszám) 0—39 , . 49—99 (ao—*

* férfi '*f'fsrn nö , férfi a; ' , _

,, ( _ Eménztőrendazer, (M$—159),

Az,:ajak (l,—40) ... _.'. -- 0,0 0.5 0,2 995 1,3

_A, nyelv (141)... __— —— _1,_1 0,4 7,5 07

A* liyálmi'rigy és a száj (142—144). . O,] ——4 _ ' l,3 (Mr 83 I,)?

A garat (145—148) ... —- 0;1 * l,2 LO *4,I 2;5_'*

A nyelőcső (150) ... 0.1 0;0' * 2,'7 0,5' 1740 4,*0

A gyomor (151) ... 1,4 1,1 62,4 295 33433. 200,6

A bél (152—153) ... 0,6 0,6 8,7 8,0 47,1 49,8 A végbél (154) ... O,,2 0;2 6,7 5,0 41,9 28,5 Az epeutak és a máj (155—156). 0,3 O,5 12,0 16,3 62,7 93,4

A hasnyálmirigy és a hasból-bye. , , ,_ _, _

(157—158) ... o,2 o,3' 7,o 6*,6 28,7 299

Kamu. emésztőszervek (159) . . . . -— -— --- —— 0,2 —-—

*— ' LégzÖrendszer (Nio—165)

Az ,orr, orrüregok', középfül) és me'l- , * —

- _léküregek (160) . . . . ... 0,0_ _,0,1 0,4 0,2 _ _3,0 — I,? ; , ,_

, A gége (161) ... O,1 O,!) 5,7_ 0.1_ 29,8 2,1 ,, * _ A légcső, a hörgők és a. tüdő (162) 1,4 0,4 437 10,4 139,6 36,1*, , 21383;

A gátor (164) ... ,. 92 o,1 ms 059 az 0,5 0,5; 93

Éúgy—ívarrendszer (170—1'81) * *—

Az Nemlő (170) ... ; . .1 ;0 _ l,2_ 0,5 28,4 , 1.8 ! 5495 , 53 _ "15,8

A méhnyak (171) ... ,—,—— _, Lo, —_—_— ; 8,2 ——,__ , 194 __ 4.3, Améhegyébéskmnn részei(l72—l74) ;. , 2,9 ,_ —— 424) _— 79,o __ 39411;

Apetef'éezek, apetevezeték éeaszé— * ** * * * , ** * * '

len méhszalag (175) ... —— 0,5 —— 8,6 - —-— 1313

Egyéb és k.mun női nemiszervek , _

(176) . . . ... _ —— -—-— *0;6* -——' 4,O*X —-——* (),—7—

A prostata. (177) ... - 0,0*'- -'—-— 3,3 —-—*— 76,7 ——'-—— '**9,'9* *"—

Egyéb és k.m.n. férfi nemiszervek — _"—

(178—179) ... , o,,3, -_——_ 12 —_ __ ,_——_ o,8 —-—

A vese) (180)... -0,'2'* ima 4.3 2,2 7—3 - 2,3' LD Ahúghólyagéseg—yéb 1411ngka * __, ,_ —— ,_ , , __, _ _ _; —.

,(181_,)., ;; . . . . ... 0.0 , 0,1 4, 2 _ (,),8 _, ,: 39.14 8,1 ü,7, _ _1194 Egyéb és k.m.n. lowizáoió (ISO—199) ,, A bőr (190—191) ... 0,3 0,4 2, 0 O,8 15,7 16,1 2,5 ** 23 A szám (192);. *. . . . .' ... .*. . . ' 0,l , ——-*- '3;4' * 0,2 O,!) %B 0;3r 0.2 Agi—',agy És az idegrendszer (193). - 0,4 ,, 555 —, 3,4 1,8 2,8 2,9 _, LA.) * l 2, A pajzsmirigy (194) ... _,_... ; z 94, O,,őg, 1,2 2,0 2,7 (),—4 491 O,),

Egyéb belsőelválaaztásos mirigyel: * * ** _ " , Á,; *,

(195) . .; ... * ? 0,l O,3 O,] 1, 6 (,),7 0,3* '

A csont és a kötőszövet (l96———197).0,7 3,8 3, 2 17, 7 S,"! 33. ,, * *

Egyéb és k,,rn.n.10kalizácíójú_, , ,, , , , _ _

(199—199)... 99 04' **24 ' * 1,6* 9,6 *, "63 * 1,9 _, l,,s,

A* nyirok _és vérképző szövetek (200—*_206) ' * *

Lymphoa'arcoma és retícúlosaroom **

— (200). .". '. ... .* . 0,8 (KB amf— ,, 72,*5 ! 10,0 ' 4,5* 2;

Hodgkin-kór (901) ... _ 1,o , o,": , 2,2 ? Lo; 3,2 em usr

Leukaemia. és aleukaemía (204). ,3,5 2,1 6,0 4,9 1—6,2 8—,8 5,6

Egyéb és k.m.n. vérképző szervek; _ _ ,

(202—203, 205) ... O,l 0,0 0,9 O,!) I,l l,3 O,4 (),—i

A*MmamwzásALu—rumsa— _ _ _797

Annak jellemzésére, hogy az utóbb említett aránylag magas értékek—

valójában milyen alacsonyak, átszámítottuk egymillió-lakosra a halálozási—- gyakoriságot. 1958—ban országosan számítva egymillió 0—19 éves *' lakos közül mindössze 72—en haltak meg rosszindulatú daganat miatt; ezek közül 42 a nyirok— és vérképző-, 5 a csont és a kötőszövet, 4—4 az emésztő—, illetve légzőrendszer daganata miatt. E korcsoport halálozási gyakorisága csupán huszonketted része az országos átlagnak és kevesebb, mint egyszázada a 60 évesnél idősebbek halálozási gyakoriságának. — *

Annak ellenére, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések a fiatalabb korosztályokban csak igen ritkán fordulnak elő, mégsem zárhatók ki teljesen, ezért szükséges, hogy a bizonytalan, kétes, tisztázatlan körfor—

mák esetén —— akár a csecsemőkorban is —— gondoljunk e betegségekre.

5. ábra. A rosszindulatú daganatok nem és korspecifikus mortalitásának alakulása kiemelt lokalizációk szerint, 1958

(százezer megfelelő nemü és korú lakosra számítva)

2090

1000

500 400

500 200

100

50 00 10 20

—- férfi! [orsz/Mahir) Magával -- — Id immar"

0—0 fán) Gye/nap pWMwa/á M Ill dija/ral;

1,a HW)UM,ÓÓ'PJÉ'IJJ IM

... Mi hasamat/aid www/a' [ln/ii.! ne'/7

msnba'ué/üaííyanafa

X Állam?

a,, ._...."

n

' 0—29 10-54 55—59 40-44 45-49 50-54 55-59 50—54 55—59 70-

! r e s l' a ,. u a ;?

Az 5. ábrán logaritmikus léptékben ábrázoltuk a daganatos betegségek mortalitásának korcsoportonkénti megoszlását nem és kiemelt fontosabb lokalizációk szerint. A* logaritmikus lépték — mint ismeretes —— a változá- Y , sok arányának érzékeltetését szolgálja. Ennek megfelelően például a gra—

fikonon a százezer főre számított halálozási arányban a fiatal korcsoportok—

ban 10—ről 20—ra, majd 20—ról 40—re stb. történő emelkedése, illetve az öreg—,-

2 Statisztikai Szemle