A FEHÉRVÉRÚSÉG—MEGBETEGEDESEK_ _ ; §
És .HALALozÁSOK AL'AKULÁSA (? — , _, _,
DR. MARTÓN ZOLTÁNK
A rosszindulatú daganatos betegségeknek mind a megbetegedési, mind a.;
halálozási statisztikában növekvő jelentősége időszerűvé teszi, hogy az általa—
nos problémákon, illetve egyes vezető szerepet játszó rákfélék tanulfmányozás'ána túlmenően olyan betegségek statisztikai elemzésével is rés'zletosen foglalkozzunk;
amelyeknek súlya az összes rákmortalitásban ma ugyan még nem számóttevő,
de növekvőben vannak, évről évre mind nagyobb számban, mind gyakrabbanfordulnak elő, így érdeklődésünkre méltán számot tarthatnak.
Jelen dolgozatunk témaválasztása is a fentiekkel magyarázható; A rosszindu-_
latú daganatok miatt elhaltak száma az, ötvenes évek elejéhez viszonyítva
1960—1961—ben több, mint egyharmadával növekedett. Ha figyelembe vesszük,
hogy e haláloki csoporton belül ugyanezen idő alatt a fehérvérűségben — leukae—
miában -——- elhaltak száma majdnem megkétszereződött, aránya pedig hamu százalék fölé emelkedett, érthetővé válik érdeklődésünk e betegség'iránt. _
! Aláhúzza a leukaemia jelentőségét aza körülmény is, hogy halándóságának emelkedése hazánkban az elmúlt negyedSzázad folyamán a tüdő—, a végbél—,
a prosztata—, illetve az emlőrák után a legmagasabb volt.
Tanulmányunk keretében a leukaemia etiológiai és patogenetikai problé- máira részletesebben kitérni nem kívánunk. Bőven találunk az orvosi szaklapok—
ban közleményeket, melyek e kérdésekkel foglalkoznak. Ezek közül is külön em—
lítést érdemel Kertai Pálnak az Orvosi Hetilapban pár évvel ezelőtt megjelent
tanulmánya,2 mely a hazai és széles körű külföldi irodalmi anyagra támaszkodva
foglalja össze a leukaemia közegészségtani és kórélettani vonatkozásait.A fehérvérűséget a napjainkban általában elfogadott etiológiai elgondolások alapján a nyirok— és vérképző szövetek daganatos megbetegedésének tartjuk.
E szövetek kóros burjánzása következtében gátlás nélkül termelődő fehérvér- sejtek típusos leukaemia esetén a véráramba jutva ott szinte korlátlan mennyi—
ségben előfordulhatnak. Atípusos alakjánál, az ún. aleukaemiánál viszont a fehérvérsejtek nem kerülnek nagyobb számban a véráramba, s így — az egyéb—
ként pozitíven értékelhető kóros elváltozások ellenére—fehérvérsejtszám-emel—
kedési: nem találunk. Kétes, bizonytalan esetekben a szurcsapolással nyert csont- velő laboratóriumi vizsgálata a kórismét döntően meghatározza. Daganatos ere—
! Dr. Marton Zoltán: A rákhaláiozás alakulása Magyarországon. Statisztikai szemle. 1969.
évi 8—9. sz. 783—804. old.
! Dr. Kertat Pál: A leukaemia-kutatás közegészségtani és kórélettani vonatkozásai. Orvos!
Hetilap, 102. évf. 2. sz. 1961. évi január 8. 49—56. old.
DR. MARTON: A FEHÉRVERÚSEG—MEGBETEGEDÉSEK ÉS —HALALOZASOK 973
detre utal e betegségek ———- ez idő szerinti —— gyógyíthatatlansága mellett rend—
szerint végzetes kimenetele is.
A következő, tárgyi részben külön—külön fejezetben tárgyaljjik a leu—
kaemia—morbidítás, illetve —mortalitás alakulását. Közleményünk ilyen értelmű megosztását azért tartottuk célszerűnek, mert nem kívántuk a viszonylag meg- bízható halandósági adatok alapján készült elemzésünk folyamatosságát megza— ' varni a nagymértékben hiányos megbetegedési adatok bármiféle összehason—
lításával * ;; g. 3 állj
Félreértések elkerülése végett elöljáróban is le kívánjuk szögezni: tud—a- tában vagyunk annak, hogy a leukaemia bejelentett esetei kisebb hányadát képe—
zik a ténylegesen előforduló eseteknek. Mégis két okból indokoltnak tartottuk
az adatok közlését; egyrészt — hiányosságuk ellenére —— bizonyos általános tájé- kozódásra alkalmat adnak, másrészt a hibák széles körű feltárása hasznos segít-_séget nyújthat a bejelentési fegyelem megjavításához.
LEUKAEMIA-MORBIDITÁS
Bár a rákos megbetegedések bejelentési kötelezettsége több, mint egy év—
tizede érvényben van, hazánkban csak az utóbbi évekről rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek az egyes daganatfajták alakulásának vizsgálatát külön—külön részletes —- nemek, életkor és egyéb ismérvek —— megoszlásában is lehetővé teszik..
A rákmorbiditás Magyarországra vonatkozó adatait az Egészségügyi Világ—
szervezet számára megkívánt bontásban évek óta rendszeresen összeállítjuk. Bár adatainkat e szervezet hivatalos jelentéseiben már több alkalommal is viszont-
láthattuk, hazai közlésüktől azonban —- hiányos voltuk miatt —— mind ez ideig
tartózkodtunk. Az utóbbi években azonban már megközelítően ugyanannyi rák—megbetegedést jelentenek, mint amennyi halálozás történik. Természetesen, ha a gyógyult esetek számát, illetve a több éves túlélés lehetőségeit is figyelembe
vesszük, ezeket a számokat sem tekinthetjük még teljesen reálisaknak.
Utóbbi megállapításunk különösen vonatkozik a leukaemiára, amelynek sorsa a betegségi osztályozásban igen változatos volt az elmúlt évtizedek folya—
mán. (A betegség osztályozásának történetét lásd a tanulmány utolsó, ,,A leu—
kaemia osztályozásának problémái" c. fejezetében, 985—988. old.) Orvostár—
sadalmunk —— amelyben nagy súlyt képvisel az idősebb generáció — jelentős ré—7 szében érthetően a negyedszázaddal ezelőtt tanultak alapján még ma is ,,A vér és vérképző szervek betegségei" közé sorolja a leukaemiát. Bár az utóbbi időben megjelenő tankönyveink is általában daganatos betegségként írják le e betegsé—
get, mégis nem egy vezető intézményünknél előfordul, hogy elmulasztják beje—
lentését. . ;x www
Vizsgáljuk meg elsősorban azt, hogyan alakult a bejelentett esetek alapján fontosabb lokalizációk szerint a rákmorbiditás, és milyen szerepet játszik e
morbiditásban a leukaemia. (Lásd az 1 táblát.)
A rákmegbetegedések adatait első alkalommal 1959- ről kértük be részletes bontásban az onkológiai gondozóktól Nyilvánvaló, hogy érdeklődésünk hatására a következő években lényegesen javult a bejelentési fegyelem, mivel mind a be—
jelentett esetek száma mind a százezer lakosra számított morbiditás oly mér—
tékben emelkedett a rosszindulatú daganatoknál, hogy az tényleges emelkedés—
nek nem tekinthető.
3 Statisztikai Szemle
974 DR. MARTON ZOLTÁN
1. tábla
A rosszindulatú daganatos megbetegedések alakulása főbb lokalizách szerint
A bejelentett rákmegbelegedések
A lokalizáció megnevezése száma százezer lakos" ugatva
1959 ! 1960 1961 1959 1960 1961
Emésztőrendszer ... 4 573 5 391 5 830 46,0 54,0 — $$$
Légzőrendszer ... 1 199 1 619 1 750 12,1 16,2 ' 17,5 Húgy-ivarrendszer ... 5 207 5 391 5 675 52,4 54,0 ' 563
Bőr ... 2 380 2 694: 2 997 23,9 27,0 293 *
Nyirok- és vérképző szövetek . 407 537 ' 631 4,1 5,4 — 6,3
Ebből leukaemia ... 113 189 * 218 1,1 LB %,?!
Egyéb és k.m.n. * lokalizációk 617 810 803 6,2 8,1 840
Összesen 14 383 16 442 17 686 144,7 164,7 ( NWA
* Külön meg nem nevezett.
Kirivóan mutatják az 1. tábla adatai a leukaemia bejelentése terén lenn-—
álló nagyfokú hiányosságot. 1959—röl 1960—es: az összes rákmorhlduás jelenlős, 14 százalékos emelkedést mutat, ugyanakkor ezen belül a leukaemia—mmmuás
73 százalékkal emelkedett, és amint látjuk, 1961—re pentosan megkétseemsődött.A leukaemiát jelenleg gyógyíthatatlan "betegségnek tartjuk, egyes alakáaitól
függően azonban többéves túlélés lehetséges, így elképzelhetetlen, hegy 100 be—
jelentett esetre 276 halálozás jusson mint nálunk 1961—ben.
Az alábbiakban összeállítottuk néhány ország, illetve város rák-, va—
lamint leukaemia—morbiditáai adatait nemek szerinti megoszlásbananői összes rákmortalitás nagyságrendjében.
:. tábla
Az összes rák—, illetve leukaemiaamorbiditás néhány országban
Összes nik- A hmmm!!!- Terület (év) maximum (szavazot hitem: Mmm";—
féríi nő férfi nő
Cónnecticut, Amerikai Egyesült Államok (1959) . 333,0 3243) 13,5 93 Svédország (1959) ... 260,1 282,4 10,l 8,0 Hamburg (1960) ... - 2693 277,2 6,6 3,8 Német Demokratikus Köztársaság (1958) ... 271,5 272,8 6,1 4,8
Budapest (1961) ... 181,2 239,0 - 3,o aa Norvégia (1959) ... sie-,a 235,8 9,4 7,0
Finnország (1958) ... 229,9 219,0 5,9 ,5,_9
Mmaroraaág (1961) ... 167,8 1843 2,2 2,1
Új- Zéland (1960) ... 171,3 176,7 7,5 6,4
Forrás: Epidemiological and Vital smtisucs Report. Vol. 15, No. 1: 1962. Marbltmy statistics:
Hanshan! neoplasm.
Természetesen nem minden vonatkozásban olyan rossz hazánkban a rossz-
indulatú daganatos betegségek bejelentése, mint a leukaemiánál.1961—ben a 160 bejelentett rákos betegre —-—- első ízben száznál kevesebb —— 98 rákban elhalt au—
tott. A nőknél lényegesen jobb a bejelentési arány (89), a férfiaknál viszont még
A FEHÉRVÉRÚSÉG-MEGBETEGEDESEK ES -HALALOZASOK 975
mindig rossznak tekinthető, mert meghaladja a százat (109). A 2. tábla adatai— , ból azonban az is kitűnik, hogy nemcsak hazánkban, hanem más országokban is hiányzik a férfi halandósági többletet fedező morbiditás nyilvántartása.
Különösen Budapesten aránytalanul nagy a két nem közötti morbiditási kü—
lönbség. Míg a nőknél majdnem 40 százezrelékkel magasabb a morbiditás mint a mortalitás, addig a férfiaknál 25 százezrelék hiány mutatkozik.
A leukaemia a nemzetközi megbetegedési adatok tanúsága szerint lényege—
sen gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. Hazánkban viszont 1961- ben a százezer azonos nemű lakosra eső bejelentett megbetegedések száma mind—
két nemnél majdnem azonos volt (2,2 illetve 2,1). A bejelentések elmulasztása nagyobb mértékben tehát a férfi esetekre vonatkozik.
3. tábla
A rosszindulatú daganatok morbiditása kiemelt lokalizációk és nemek szerint, 1961
(százezer lakosra számítva)
. -
l . . ,
Sorrend A lokalizfáécrifgaxlnreliárevezése Arányszám Sorrend A lokallzúgi'g11 T!;rgrígnevezcse Aránryszam
1 Gyomor ... 32,7 ] Méh ... 473
2 Bőr ... 29,8 2 Bőr ... 30,0
3 Légcső, hörgők és tüdő 23,2 % Emlő ... _... 29,4 4 Ajak ... l3,3 4 Gyomor ... 17,5 5 Prosztata ... S,? 5 Petefészek, méhfüggelé-
6 Nyirok— és vérképző kek ... 9,1
" szövetek ... 7,2 6 Máj és epeutak ... 6,l Ebből leukaemia. . . . 2,2 7 Vékony— és vastagbél . 6,0 7 Végbél ... 6,3 8 Nyirok- és vérképző
8 Húgyhólyag és egyéb szövetek ... 5,4
húgyszervek ... 5,6 Ebből leukaemia. . . . 2,1
9 Vékony- és vastagbél . 5,6 9 Végbél ... GA
10 Gége ... 5,4 10 Légcső, hörgők és tüdő . 5,0 ll Hasnyálmirigy és has- ll Hasnyálmirigy és has-
hártya. ... 4,0 hártya ... _. . . 3,7 12 Máj és epeutak ... 3,4 12 Szeméremrés és hüvely . ' ,7 13 Csont és kötőszövet . . 3,3 13 Csont és kötőszövet . . 2,6
14 Szájüreg és garat ... 3,2 14 Ajak ... 2,0
1 5 Vese ... 2, 5 l 5 Vese ... l , 5
Egyéb lokalizációk . . . 13,6 Egyéb lokalizációk .. . . lO,6
Összesen 167,8 Összesen 184, 3
l
A 3. tábla és a mortalitási rész tárgyalásánál szereplő hasonló összeállítású
, (6.) tábla alapján következtethetünk a bejelentések hiányosságára. Megállapít—
hatjuk, hogy mindkét nemnél leginkább hiányos a máj és epeutak rákja, a leu—
kaemia, a gyomor— és a tüdőrák, a férfiaknál még a prosztatarák bejelentése.
A bőr-rák morbiditási arányszáma mindkét nemnél egyformán világviszony—
latban is egyike a legmagasabbaknak Magyarországon. Ennél magasabb arányú bőrrák-morbidátásról tudomásunk csupán a Német Demokratikus Köztársaság—
ból van. A bőr rákos megbetegedésének aránya hazánkban tizennégyszerese a mortalitásnak. Elismerjük adott esetben a bőrrák gyógyithatóságát, mégis úgy véljük, hogy a nagyarányú eltérés részben a praecarcinocmás bőr-eseteknek e tételbe sorolásával is összefüggésbe hozható.
Viszonylag jónak tartjuk a női ivarszervekre (emlő, méh, petefészek stb.) vonatkozó bejelentési adatokat. Ezen lokalizációlmál a megbetegedési arány je—
3$
' 976 ' " ' VDR. MARTON ZOLTÁN , lentősen felülmúlja a halálozási arányszámokat. Nemzetközi összehasonlításban
az emlőrákra vonatkozó adataink tekinthetők talán kissé alacsonyaknak.
Ai leukaemia 1961 folyamán bejelentett 'eseteinek száma az előbbi párhu—
zamos összehasonlítás alapján — bármüy'en mértékben is melkedett az utóbbi évekhez viszonyítva — csupán egynegyedére becsülhető a tényleges előfor-
dulásnak. *
A* fehérvérűség az élet folyamán bármikor előfordulhat. Leginkább azon daganatfajtákhoz tartozik azonban, melyek a gyermek—, illetve ifjú korban is Vi—
szonylag magas arányban okoznak megbetegedést.
A következő táblában bemutatjuk a nyirok- és vérképző szövetek daganatai—
nak és a leukaemiának korspecifikus morbiditási adatait. Az adatok az 1981.
évre vonatkoznak. Bár a csecsemőkorban több leukaemiás halálesetetls találtunk a megjelölt évben, megbetegedést e korcsoportban mindössze egyet jelentettek.
;. tábla
A nyirok- és vérképző szövetek daganatai és (_L leukaemia kor és nem szerinti morbiditása, 1961. —
A bejelentett esetek száma Százezer azonos korú bukom számítsa
Korcsoport (év) '
összesen férfi nő összesen férfi nő
, Nyirok— és vérképző szövetek daganatai (200 —- 205)
1 — 4 ... 9 - 5 4 , 1,5 l,6 1,3
5—14 ... 42 29 13 2,4 3,2 1,5
15 - 44 ... 153 90 63 3,7 4,4 2,9
45 —645 ... 263 141 122 ILO 12,5 9,6
65 éves és idősebb ... 163 84 79 17,6 21,7 - 14,6
Ösezesen 631* 350* 281 6,3 7,2 5,4
Leukaemia (204)
1 —' Á ... 5 4 1 O,8 1,3 0,3
5—14 ... 22 15 7 1,2 1,7 0,8
15—44; ... 38 22 16 O,9 l,]. 0,8
45 — 64 ... 88 41 47 3,7 3,6 3,7
65 éves és idősebb ... 65 25 40 7,0 6,5 7,4
Összesen 21 8 1 07 111 2, 2
2, 2 2,1
' Egy csecsemőkorban történt megbetegedéssel együtt.
A leukaemia—megbetegedések bejelentett eseteinek száma megközelítően egyharmada a nyirok— és vérképző szövetek daganatos betegségemekr A halálo—
zásn'ál viszont —— amint látni fogjuk -——- aránya majdnem eléri a 60 százalékot.
A: legidősebb korcsoport kivételévelrminden korcsoportban magasabb _a fér-_
fiak morbiditásá mint a nőké. A 45. év után mindkét nemnél hirtelen emelkedém
mutat almegbetegedések gyakorisága, a legmagasabb értékeket a 65 éves és idő—sebbikorúaknál találjuk. Végül az egyes korcsoportok közti különbségek kiegyen— , litődnek, és "csak minimális eltérést mutat a két nem leukaemia—morbiditáee a
férfiak hátrányára. Az ellentmondás a korspecifikus morbiditási, illetVe mor—
talitási adatok között (lásd a 12. táblát) nyilvánvalóan a bejelentések hiányoSsá—
gábóí származik.
A leukaemia bejelentett megbetegedési eSeteinek területi megoszlását az 1960—1961. évek átlagában Vizsgáltuk. Értékelést röviden csupán azért adunk,
, hogy rámutassunk a hibákra.
A. FEHÉRVÉRÚSÉG—BAEGBETEGEDÉSEK ÉS -HALALOZASOK 977
Az átlagos morbiditásnak (2,0) mindössze egyötödét találjuk Zala és Somogy megyében. Feltehető, hogy e megyékben rendkívül hiányos a bejelentések száma.
Meglepő Pécs és Baranya megye átlagosnál lényegesen alacsonyabb leukaemia—
morbiditása (1,3, illetve O,7). Az etiológiai tényezők feltételezése alapján e te—
rületekről lényegesen magasabb morbiditást vártunk.
Ahol nem vártunk magas morbiditási értékeket—amezőgazdasági települé- seknél —, ott Viszont a legmagasabbakat kaptuk. Igy Debrecenben (4,9), Szolnok (3,6) és Hajdú—Bihar (3,5) megyében. Valószínű e területekről kevésbé hiányosan jelentették a megbetegedéseket. Budapesten, ahol a leukaemia—halandóság orszá—
gosan a legmagasabb, valamivel több, mint egyharmad értékében szerepel osu—
pán morbiditása. —
LEUKAEMIA—MORTALITÁS
Megbízhatóbb adatokat és elfogadhatóbb képet kapunk a leukaemia elter—
jedtségéről, ha a mortalitási adatok tükrében tanulmányozzuk alakulását. Ter—
mészetesen e betegség halandóságának alakulásánál is figyelembe kell venni mindazokat a közismert tényezőket (korszerűbb vizsgáló eljárások, pontosabb diagnosztikai készség, a lakosság elöregedése, a környezet szennyeződése stb.), melyeket az általános rákmortalitás növekvő tendenciáját magyarázva oly gyak- ran hangoztatunk.
Vizsgáljuk meg először, milyen szerepet játszanak a rákmortalitásban a nyirok- és vérképző szövetek daganatai, majd nézzük meg, hogy e betegségcso—
porton belül milyen szerep jut a leukaemiának.
A nyirok- és vérképző szövetek daganataira vonatkozó (összefoglaló és rész—
letes) halálozási adatok csak 1954 óta állnak rendelkezésünkre. A leukaemiára
—— egy—két év kivételével -— l93l-től, a Hodgikin—kórra pedig 1941—től vannak homogén, folyamatos mortalitási adataink. (Lásd az 5. táblát.)
A nyirok— és vérképző szövetek daganatai az 1954—1961. évek átlagában az összes rosszindulatú daganatok között 5,1 százalékban szerepelnek halálokként.
Az 5. táblában jelölt utolsó évben arányuk 5,6 százalék volt. A megfigyelt nyolc év átlagában a férfiak között 5,8, a nőknél csupán 4,3 százalékos arányt találunk.
Ezen időszak folyamán általában a nyirok- és vérképző szövetek daganatai miatt elhalt 100 személy közül 57 volt férfi és csak 43 nő.
Az 1. színes ábra főbb lokalizációk és nemek szerinti megoszlásban mutatja a százezer lakosra számított rákhalandóság alakulását az 1959. és 1960. év át—
lagában.
Nyilvánvaló, hogy az utóbbi évtized folyamán a nyirok— és vérképző szöve—
tek daganataina—k súlya jelentékenyen megnövekedett a rákmortalitásban. Míg a rákhalálesetek összes száma az 1954—1955. évek átlagához viszonyítva az
1960—1961. évek átlagában 28 százalékkal, ugyanakkor a nyirok— és vérképző szövetek daganatai miatt elhaltak száma 48 százalékkal emelkedett.
A férfi rákos halálesetek száma a fenti időszak folyamán 34 százalékos emel—
kedést mutat, ezen belül a nyirok- és vérképző szövetek daganatai miatt elhalt férfiak száma több, mint 50 százalékkal emelkedett. A nőknél az emelkedés az összes rákhaláleseteknél 22, a nyirok— és vénképző szövetek daganatainál pedig 46 százalék volt.
A halálozások számánál alkalmazott módszer szerint vizsgálva a halandósági arány alakulását, a következő változásokat állapíthatjuk meg. Míg az összes rák- mortalitásnál az emelkedés 25 százalék volt, addig a nyirok— és vérképző szöve- tek daganatainál 45 százalék.
978
DR. MARTON www
5. tábla
A nyirok- és vérképző szövetek daganatai okozta halálozások száma
N irok- és vér- '
Év kéygző 5215st Lyá'élÉíi-céínlín' Hodsggíkór Iffl'áfxlíwf mazsa? 2-05
a —- ,
(553205) (200) ( (204) ( )
Halálozások száma összesen
1950 ... —— — 46 290 -—
1951 ... — —— 82 261 —
1952 ... —— — 47 304 ——
1953 ... — —— 46 356 —
1954 ... * 566 142 69 341 14
1955 ... 691 , 177 73 428 13
1956 ... 732 192 80 440 20
1957 ... 781 190 106 462 23
1958 ... 817 200 115 462 40
1959 ... 845 210 101 * 484 50
1960 ... 888 238 95 521 34
1961 ... 977 256 105 554 62
Százezer lakosra. számítva
1950 ... _ — 0,48 3,11 —-
1951 ... _ - (),87 2,77 —
1952 ... — — 0,49 3,20 —
1953 ... _ — OAB 3,7l —
1954 ... 5,83 1,46 O,7l 3,51 0,15 '
*1955 ... 7,03 LBD 0,74 4,36 (),13
1956 ... 7,39 l,94 0,81 4,44 0,20
1957; . . . . 7,94 1,93 1,08 4,70 (),23
1958 ... 8,27 2,02 1,16 4,6'8 OAI
1959 ... 8,50 2,11 l,02 4,87 (),50
1960 ... 8,89 2,38 O,95 5,22 (),34
1961 ... 9,74 2,55 1,05 5,52 0,62
A férfi rákmortalitás emelkedése a vizsgált időszak folyamán 31 százalék, ezen belül a nyirok— és vérképző szövetek daganataié 45 százalék. A nőknél az összes rákmortalitás csupán 19 százalékkal, a nyi—rok- és vérképző szövetek daga- nataié ugyanakkor 42 százalékkal emelkedett.
A leukaemia jelentőségét az a körülmény magyarázza, hogy betegségi cso- portján- belül —— az 1954—1961. évek átlagát tekintve — a legnagyobb tételként a halálozásoknak majdnem 60 százalékát okozza. (Lásd a 2. szines ábrát.)
A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a leggyakrabban halált okozó rosszin—
dulatú daganatok között milyen szerepet játszik a leukaemia. A 6. táblában azért összeállítottuk az 1960. évi mortalitás nagyságrendjében egyes kiemelt évekre vonatkozóan az életet leginkább veszélyeztető rákfajták halandóságát. (Lásd a 6.
táblát.) '
A felsorolt rosszindulatú daganatfajták között a leukaemia —— amely min—
den esetben az aleukaemiával együtt értendő —— sorrendben a tizedik helyen áll.
A tüdőrák után — melynek halandósági aránya az 1938. évihez viszonyítva majd- nem négyszeresére növekedett —— intenzitásban legmagasabb volt az emelkedés
a végbélráknál (IMO/O), az emlőráknál (1020/0) és a leukaemiánál (790/0). Jelenté—
kenyebb/ emelkedés észlelhető a prosmtará—knál, melynek mortalitási aránya'az
elmúlt évtized alatt megkétszereződött.A FEHERVÉRÚSÉG—MEGBETEGEDÉSEK ÉS 'HALALOZÁSOK 979
6. tábla
A leggyakrabban halált okozó rosszindulatú daganatok halandósági aránya
(százezer lakosra számítva)
l
1960.
évi szg-- A lokalizáció megnevezése 1938 1950 1959 1960
ren ,
1 Gyomor (A46) ... 36,0 45,6 46,8 46,7 2 Légcső, hörgők és tüdő (A50) ... 5,4 10,4 20,1 20,3 3 Méh (ASZ, A53) ... 13,7 15,1 15,0 14,6
4 Máj és epeutak (155) ... . . 14,5 14,2
5 Bél (végbél nélkül) (A47) ... . 7,9 9,0 9,0
6 Emlő (Aől) ... 4,2 6,1 8,2 8,5
7 Végbél (A48) ... 2,9 3,8 6,5 6,5
8 Prosztata. (A54) ... 2,9 5,3 5,9
9 Hasnyálmirigy (157) ... —— — 5,1 5,6 10 Leukaemia és aleukaemia (A58) ... 2,9' 3, 1 4,9 5,2 11 Lymphosarcoma. és egyéb nyirokszövet
daganat (A59) ... 3,6 3,7
12 Húgyhólyag (181) ... . 3,2 3,5
13 Csontt és kötőszövet (A56) ... LF) 2,9 2,8
14 Gége (A49) ..... . 2,5 2,5 2,7
15 Szájüteg és gatat (A44) ... 3,1 2,4 2,8 2,7 16 Bőr (A55) ..... 2,6 2,8 2,5 2,5
17 Vesse (180) ... 2,5 2,3
18 Nyelőcső (A4ö) ... 1,5 l,3 l,9 l,?
19 Agy és idegrendszer (193) ...
1,6 l,?
A férfiaknál leggyakrabban halált okozó rosszindulatú daganatok között a leukaemia a nyolcadik helyen áll, és az összes férfi rákhalálesetek 3,3 százalékát teszi ki.
7. tábla
A férfiaknál leggyakrabban halált okozó rosszindulatú daganatok, 1960
ZOS I' -
Sorrend A lokalizáció megnevezése SZÉÉÉÉÉ3$SM Ahalglyáítglíi százalékában
l Gyomor (A46) ... 55,*6 3l,9 2 Légcső, hörgők és tüdő (A50) ... 328 18,8 3 Prosztata (A54) ... 12,2 7,0
4 Máj és epeutak (155) ... 10,1 5,8
5 Bél (végbél nélkül) (A47) ... 7,7 4,4 6 Végbél (A48) ... (LG 3,8 7 Hasnyálmirigy (157) ... (il 3,5 8 Leukaemia és aleukaemia (A58) ... 534 3,3 9 Húgyhólyag (181) ... S,?) 2,8 10 Gége (A49) ... 4,9 2,7
A nőknél ugyanakkor sorrendben a tizedik helyen találjuk a leukaemíát, az öss7es női rákhalálesetek 2,8 százalékában. (Lásd a 8. táblát.)
A nyirok- és vérképző szövetek daganatai közül a leukaemia, lymphosar—
coma és a Hodgkin—kór mortalivtását dinamikájában mutatja a 3. színes ábra.
A leukaemía mortalitása — a háború alatti és azt követő pár év visszaesését leszámítva —— folyamatosan emelkedő irányzatú. Míg az ötvenes évekig eltelt húsz év alatt (1931—1934: 1950—19'54) 58,3 százalékos, addig az elmúlt évtized folyamán (1950—1954: 1955—1959) 41,4 százalékos emelkedést találunk.
980 — DR. MARTON _ ZOLTÁN
8. tábla
A nőknél leggyakrabban halált okozó rosszindulatú daganatok, 1960.
Százezer lakosra Az 558533 rák—
SOlTe elinúcló m evezése — halál
nd A M m _ mmm szamÉk'ÉÉíu
] Gyomor (A46) ... 38,6 23,5 ;
2 Méh (A52, A53) ... 2s,3 1323
3 Máj és epeutak (155) ... . ... 18,1 11,()
4 Emlő (A51) ... 16,1 9,3
5 Bél (végbél nélkül) (A47) ... 10,3 6.3 6 Légcső, hörgők és tüdő (AőO) ... 8,7 5,3 7 Petefészek, petevezeték, egyéb és k.m.n. nőx
nemiszervek (175, 176) ... 7,5 4,6
8 Végbél (A48) ... 6,4 3,9
9 Hasnyálmirigy (157) ... 5,2 az 10 Leukaemia. és aleukaemia (A58) ... 4,6 2,8
Az emelkedés különösen az utóbbi években volt nagyobb arányú, az ötve—
nes évek első feléhez viszonyítva a leukaemia mortalitása az 1960—1961. évek
átlagában már 65 százalékos növekedést mutat; Nyilvánvaló, hogy e betegségnél
—— melynek kórismézése egyszerű laboratóriumi vizsgálatok segíbségével épp oly
könnyen, megbízhatóan történt a múlt évtized elején, mint napjainkban —— be- következett jelentős mortalitás—emelkedés még részeiben is alig magyarázható a diagnózis pontosságának javulásával.A lymphosarcománál — a leukaemiához hasonlóan — az utóbbi években
növekvő intenzitással folyamatos emelkedést látunk; a Hodgkin—kór halandó-sága enyhe emelkedő irányzat után az utóbbi években stagnál.
' 9. tábla
A leukaemia halandósága egyes országokban
(százezer lakosra számítva)
Ország 1930-1984 1940-1944 1950 1954: * 1959
Dánia ... 3,0 4,6 5,9 7,1 S,]
Svédország ... 2,5 3,9 5,4 6,6 7,9 Új-Zéland* ... 1,7 3,7 5,8 6,2 7,4 Norvégia ... l,5 3,1 5,1 6,8 7,3 Amerikai Egyesült Államok ... 2,4 4,1 5,8 6,5 7,0
Svájc ... 2,3 3,6 5,1 5,6 6,6
Német Szövetségi Köztársaság ... . . 3,8 5,1 6,4
Belgium ...
. 4,8 BA
Ausztria ... . . 4, 1 6, 2 6, 3
Hollandia ... 2,7 3,6 4,5 5,2 6,3
Franciaország ... . . 3,6 5,2 6,0
Görögország ... . . . . 5,8
Kanada. ... 1,8 3, 2 4,6 5, l 5, 7
Csehszlovákia ... . . . ( . 5,6
Anglia. és Wales ... '... 1,8 2,6 4,2 4,9 5,6 Ausztrália ... 2, 1 3,1 4,5 4,3 5,2 Olaszország ... 1,7 2,0 3,3 4,2 ' 5,2_
Skócia ... 1,7 2,6 3,8 4,8 ' 5,1 Magyarország* * ... 2,1 2,2 3,1 3, 5 4, 9
Finnország ... . l,6 3,3 4,2 4,7
Portugália ... . . . . 3,7
Japán ... . l,5 2,1 2,6
" Maoril: nélkül.
"' Az 1931—1934., illetve az mil—1942. ével: átlaga.
1. A RÁKHALANDÓSÁG
(1959—796'0, SZÁZIZER ures/Pa szin/fm)
2. A NYIROK- És VÉRKÉPZÓ SZOVETEK DAGANATAI MIATT
ELHALTAK MEGOSZLÁSA
180 160 740 720 700
ÉM$M
M M w
í . , ..;MWWWMW'
055755"
; zympúasapmma /200/
A lloa'yk/h-ka'n /207)
M
wwwmmmmmmww)
% m
%
w .
[evben/a (204)
M
m §
% _
xgáwu_§ __ 4u0azhznamnzzaV22z7 m
%
w x%wajfÁ§ML
o,5 ay a, *
*'—'*§;//00_'4k/b-kóP/207/
0 l I I l I I I I ! 1N' 1 l I I I I l l 1 ! I I l l l l l l !
NM§ a % NNM maman
ɧ3ɧ§§§§§§§§§§§§§g§mgg§§§ggggg
§ fyyáú
3. A LEUKAEMIA, A LYMPHOSARCOMA ÉS A HODGKlN-KÓR HALANDÓSÁGA
A FEHERVÉRÚSÉG'MEGBETEGEDÉSEK Es -HALALOZASOK 981
A 9. tábla a fehérvérűség halandóságára vonatkozó nemzetközi adatokat tar—
talmazza. Az egyes országokat 1959. évi mortalitásuknak csökkenő nagyságrend—
jében soroltuk fel. Az első két időszakra vonatkozó adatok átlagok.
A felsorolt országok között a medián értéket Franciaország képviseli; a leg—
magasabb halandóságot Dániában és a Skandináv—félsziget országaiban találjuk.
Hazánk az igen alacsony japán és portugál, valamint finnországi mortalitási ér—
téket megelőzve a tábla alsó régiójában foglal helyet.
A leukaemia halandósága kivétel nélkül minden országban emelkedő in—
tenzitást mutat. A legnagyobb arányú emelkedést az elmúlt évtized folyamán Japánban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban találjuk (73, 68, illetve 67%), nagyobb mérvű volt még az emelkedés hazánkban és Olaszor—
szágban (58—580/0), valamint Ausztriában és Svédországban (54, illetve 46%).
Japán leukaemia—mortalitása a fentvázolt nagyarányú emelkedés ellenére sem éri el a dániai kiindulási értéket; megközelítően a három évtizeddel ezelőtti svéd, illetve holland szinten van csupán.
A leukaemiánál—épp úgy, mint a rákhalálozásban általában—fémfitöbblet észlelhető. A két nem közötti mortalitási különbség azonban nem olyan jelentős mint a nyirok— és vérképző szövetek daganatainál általában látható, és az utóbbi években —— szemben a rákmmtalitá—s férfi mortalitási többletének növekedésével
—— mindinkább csökken.
10. tábla A nyirok— és vérképző szövetek daganatai miatti, illetve d leukaemia-halálozás
§£§$É$§$§$É Leukaemia és aleukaemia gggákégggítgíaő Leukaemia és aleukaemia Év
férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő
Halálozások száma összesen Százezer' lakosra számítva
1950... . . 171 119 . 3,8 2,5
1951... . . 149 112 . 3,3 2,3
1952. . . . . 178 126 . 3,9 2,6
1953. . . . . 212 144 . . 4,6 2,9
1954. . . 317 249 182 159 (5,8 5,0 3,9 3,2
1955. . . 388 303 237 191 8,2 6,0 5,0 3,8
1956. . . 419 313 243 197 8,7 6,1 5,1 3,9
1957. . . 427 354 243 219 9,0 6,9 5,1 4,3
1958. . . 474 343 267 195 10,0 6,7 5,6 3,8
1959. . . 495 350 278 206 10,3 (5,8 5,8 4,0
1960. . . 507 381 281 240 10,5 7,4 5,8 4,6
1961 . . . 552 425 294 260 11,4 8,2 6,1 5,0
Az elmúlt évtized első két évében száz leuukaemiában elhalt közül általában 58 volt a férfi és 42 a nő. A leukaemiában elhaltak száma az 1960—1961. évek átlagában az említett időszakhoz viszonyítva a férfiaknál 80, a nőknél pedig 117 százalékos emelkedést mutat. Jelen évtizedünk első két évében a lényegesen el"
térő ütemű emelkedés következtében száz leukaemiában elhalt közül már csak 53 volt a férfi és 47—re emelkedett a nők száma.
Nézzük a két nem halandóságában bekövetkezett változásokat is. A férfiak _mortalitása az 1950—1951. évek átlagában 48 százalékkal volt magasabb, mint a nőké. A férfiaknál a mortalitási arány 1960—1961—re (az 1950—1951. évek átla—
982 DR. MARTON ZOLTÁN
gához viszonyítva) 68 százalékkal emelkedett, a nőké pedig pontosan megtetsze—
reződött. így érthető, hogy jelentékenyen csökkent a két nem mortalitáea közti különbség is. A férfiak mortalitása az utóbbi időben már csak 24 százalékkal ha—
ladja meg a nőket.
Nemzetközi viszonylatban is vizsgáltuk a leuklaenúa—mortalítás nemek sze—- rinti alakulását. A 11. táblában összeállítottuk az 1950—1952. és az 1956—1958.
évekre vonatkozóan 16 állam leukaemia—halandóságat. Az emelkedés mérvét szá- zalékban megadva, a sorrendet a női halandóság emelkedésének nagyságrendje
szerint határoztuk meg.
11. tábla A leukaemia-halandóság nemek szerinti alakulása egyes országokban
(százezer lakosra számítva)
1950 —— 1952 1956 — 1958 Az emelkedés (őmlék) Ország
férfi nő férfi nő férfi nő
Franciaország ... 4, 6 3, 4 6,5 5, l 41, 3 50,0
Magyarország ... 3, 7 2, 7 5, 3 4, 0 43,2 48,1
Új—Zéland ... 6,3 4,2 7,3 6,0 15,9 42,9
Finnország ... 3,5 3,4 5,4 4,8 54,3 41,2
Japán ... 2,0 1,5 2,9 2, l 45,0— 40,0
Olaszország ... 4,0 2,9 5,2 3,9 30,0 34,5
Német Szövetségi Köztársaság 4,8 3,5 6,2 4,7 29,3 34,3
Dánia ... 7,3 5, 1 9, 1 6,6 24,7 29,4
Hollandia, ... 5,3 4,2 6,6 5,3 24,5 26,2
Anglia és Wales ... 4,9 4,0 5,9 4, 7 20,4 17,5
Ausztrália ... 5,1 4,1 5, 8 4, 7 l 3, 7 14, 6
Norvégia, ... 6,1 5,1 7,8 5,8 27,9 13,7
Kanada ... 5,1 4,1 6,2 4,6 21,6 12,2
Amerikai Egyesült Államok . 7,1 5,1 8,0 5, 7 1 2, 7 1 LS
Svédország ... 7, 2 5, 3 8,1 5, 8 1 2, 5 9,4
Svájc ... 5,9 4,5 6,b 4,7 M,!) 4,4
Forrás: Epidemdological and Vital Statistics Report, Vol. 14, No. 1—2, 1961. Leukaemia and aleukaemia, 1950—52 and 1956—58.
Az országok legnagyobb részénél a vizsgált rövid időszak alatt is igen jelen- tős mértékben emelkedett a leukaemía—halandóság. Általános jellegű férfi halan—
dósági többlet mellett az országok felénél — főleg azoknál, amelyeknél nagyobb arányban növekedett általában a mortalitás — a nőknél található a halandóság
gyorsabb ütemű emelkedése.
Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az elmúlt évtized folyamán meg- kétszereződött a nők montalitása, érthető Franciaország utáni második helyünk.
A leukaemia—halandóság kor szerinti alakulásának vizsgálata fontos része tanulmányunknak. A leukaemia jelentőségét —— mint már fent is említettük ——
növekvő intenzitása mellett az adja meg elsősorban, hogy legnagyobbrészt a produktív korban okoz megbetegedést és elhalálozást. (Lásd a 12. táblát.)
A leukaemia-halálozásoknak az 1960—1961. évek átlagában majdnem 60 szá- zaléka a 15—64 éves korban fordult elő. 65 éves és ennél idősebb csupán az el- haltak 27 százaléka volt. A 15 éven aluli gyermekek viszonylag magas —— 13 szá- zalékos —— aránya figyelemre méltó. Érdekes, hogy az elhaltak nemek szerinti megoszlása az egyes korcsoportokon belül nagyjából azonos képet mutat. (Lásd a 13. táblát.)
A FEHERVÉRÚSÉG-MEGBETEGEDÉSEK: ÉS -HALÁLOZÁSOK 983
12. tábla
A leukaemia—halandóság korcsoportok szerint
Leukaemia-halálozások
Kornsoport száma százezer lakosra számítva '
1960 1961 ' 1960 1961
1 éven alul* ... 5 3 3,4 2,1
l— 4 éves ... 20 25 3,l 4,1
5 — 14 éves ... 47 44 2,7 2,5
15—44 éves ... 135 116 33 2,8
45 — 64 éves ... 185 208 '7,6 8,7
65 éves és idősebb . . . . 129 158 14,3 17,0
Összesen 521 554 5,2 5,5
" Az arányszámot százezer élveszülöttre számítottuk.
13. tábla
A leukaemia—halandóság kor és nemek szerint
(1960—1961. évek átlaga)
Százezer lakosra ésik leukaemiában elhalt
Korcsoport
összesen férfi ! nő
1 éven alul* ... 2,8 2,7 2,9 1 —— 4 éves ... 3,6 4,0 3, l 5 — 14 éves ... 2,6 2,9 2,4 15 —— 44 éves ... 3,0 3,1 2,9 45 -— 64 éves ... 8,2 9,6 6,9 65 éves és idősebb ... 15,7 19,8 12,8
Összesen 5,4 6,0 4,8
* Az arányszámot százezer élveszülöttre számítottuk.
A lewkaemía halandóságánál nem látjuk azt a nagyarányú különbséget, ami a rálkmortalitásban a fiatalabb, illetve idősebb korosztályok között fennáll.
LA leukaemiánál a legalacsonyabb mortalitási érték csupán egyhatoda a legma- gasabbnak. 45 éves korig halandósága majdnem azonos szinten van. A 45 éves kor után kezdődik csupán nagyobb arányú emelkedése.
A férfiak halandósága — egy korcsoport kivételével —— minden korcsoport- ban magasabb, mint a nőké. Jelentős eltérést a két nem halandóságában azon—
ban csak a 45 éven felüli kor—csoportoknál találunk. A leukaemia-halálozásban megmutatkozó férfitöbbletet tehát az idősebb, főleg 65 éven felüli férfiak lénye- gesen nagyo—bb intenzitású halálozása okozza.
'Xz a körülmény, hogy az 1—4, illetve 5—14 éves korcsoportok halandósága- ban a rosszindulatú daganatoknak már vezető szerepük van, elsősorban a len—
kaemia rovására írható.
A leukaemia halandóságának kor szerinti alakulását nemzetközi viszonylat—
ban is vizsgáltuk. A 14. tábla az 1957—1959. évek átlagában tartalmazza számos országra vonatkozóan a leukaemia—halandóság kor szerinti megoszlását.
984 DR. MARTON zamata
14. tábla
A leukaemia kor szerinti halandósága egyes országokban*
(százezer lakosra számítva)
0—34 35—44 45—54 55—64 65—74
' Ország 62310" 75 ám
éves idősebb
Dánia ... 8,1 3,4 3,1 6,4 13,1 29,4 50,0 Svédország ... 7,3 3,3 2,6 5,7 12,2 24,7 33,3 Amerikai Egyesült Államok ... 6,9 3,0 3,4 6,0 12,8 28,6 42,7 Norvégia. ... 6,9 3,0 2,7 5,3 13,4 24,6 32,1
Új Zéland ... 6,8 3,3 3,6 4,9 9,7 26,8 42,5
Ausztria ... GA . . . . . .
Hollandia ... 6,2 3,3 3,3 6,5 7,4 21,7 , 29,0 Franciaország ... 5,9 3,4 3,5 '5,5 9,6 lő,!) l4,9 Svájc ... 5,9 3,7 3,5 4,1 9,0 18,7 28,6 Belgium ... 5,7 3,0 3,2 5,2 9,0 16,8 IBA) Izrael ... . . 5,7 2,9 2,7 9,6 14,3 28,8 34,8 Kanada ... 5,6 2,9 2,8 5,3 ll,5 21,9 36,3 Német Szövetségi Köztársaság ... 5,6 2,7 3,1 ö,6 9,8 18,1 19,6 Anglia és __Wales ... 5,4 2,6 3,2 4,4 8,9 15,2 21,6 Ausztrália. ... , 5,4 3,1 2,6 4,6 10,5 19,8 27,2 Görögország ... 5, 2 3, 3 3, 9 5, 7 10, 2 1 5,2 17,0 Skócia...§ ... 5,0 2,5 2,2 4,6 8,5 16,0 21,5 Finnország ... 4,9 2,9 2,8 4,6 12,1 16,7 21,7 Olaszország ... 4,8 3,0 3,3 5,0 9,1 13,4 12,4 Magyarország ... 4,7 2,6 3,1 5,1 10,4 14,6 10,3 Észak írország ... 4,6 2,6 l,7 3,6 7,6 16,5 19,6
frotszág ... 4,1 2,5 2,5 5,7 6,4 as ao
Portugália ... 3,2 2,2 3,1 4,2 6,3 '7,7 4,6
Chile ... 2,9 2,2 2,8 3,2 6,6 % S,?
Japán ... 2,6 2,4 2,5 3,1
4,0 3,0 1,4 ' Az 1957—1959 évek átlaga; emiatt a 9. táblában szereplő nemzetközi adatoktól az— összesen rovatban eltérés lehetséges.
Nemzetközi viszonylatban 35 éves kor alatt a legmagasabb leukaemia—mor—
talitást Svájcban, Franciaországban és Dániában találjuk. Hazánk mortalitás-a
Ae korcsoportban közepesnek tekinthető.
A 35—44 éves korcsoportban kiugróan magas Görögország, elég magas Új-
Zéland, Franciaország és Svájc mortalitása. Nem egy onszágnál viszont azt talál—juk, hogy e korcsoport halandósága lényegesen alacsonyabb mint az előzőé volt.
A 45—54 éves korosoportnál kezdődik a mortalitás hirtelen emelkedése.
A legtöbb országban az előző korcsoport mortalitásának kétszeresére, nem egy országban háromszorosára emelkedik a leukaemia—halandóság. Az 55 éves koron felül további emelkedéssel a legmagasabb halandósági értékeket a 65 éves és idő—
sebbeknél találjuk.
Vizsgáltuk a leukaemia—handóság foglalkozás szerinti alakulását is.
A fizikai munkát végző férfiak között a legmagasabb mortalitást (7,8) jó- val az átlag felett a mezőgazdasági dolgozóknál találtuk. Az iparban és a bányá—
szatban a férfiaknál egyike a legalacsonyabbaknak a leukaemia halandósága (32, illetve 23). Az önálló foglalkozást űző férfiaknál viszonta kereső férfiak útle—_
gának megfelelő szinten van. (Lásd a 15. táblát.)
Az a körülmény, hogy a viszonylag alacsony összes rákhalálozáson belül a leukaemia—halandóság mellett súllyal sokkal nagyobb tételként szereplő gyo—
morrák—halandóság a 40 éves és idősebb korban a mezőgazdasági dolgozóan a
A FEHÉRVÉRÚSEG-MEGBETEGEDESEK ES —HALALOZASOK 985
legmagasabb,3 figyelemre méltó, és további megfigyeléseket tesz szükségessé Le—
'het, hogy a különbség az eltérő élet— és munkakörülményekből adódik csupán.
Figyelembe véve azonban a ráketiológia bizonytalanságát, tisztázandó kérdés,
*hogy a mezőgazdasági termelés közben alkalmazott vegyszerek között nincs—e esetleg olyan, mely toxikus hatásán túlmenően egyéb káros (például carcinogén)
hatásával veszélyezteti a szervezetet.
15. tábla A leukaemia—halandóság foglalkozás szerint, 1960.
Százezer
kereső ' eltartott
Foglalkozási ág
férfi " nő ; összes férfi nő összes lakosra esik leukaemla-halálozás
Fizikai dolgozó ... 5,0 3,8 4,6 5, 0 4,7 4,8
Szellemi dolgozó ... 4,8 3,9 4,4 3, 1 4,8 4,2
Önálló, segítő családtag . . . . 6,5 O,4 3,7 3, 2 4,2 3,9
Nyugdíjas fizikai dolgozó . . 23,5 ll,9 18,2 — 10,4 9,l
Nyugdíjas szellemi dolgozó . 28,0 17,6 22,0 -— 21,1' 18,2
Összesen 6,5 4,0 5,6' 4,4 5,0 4,8
A leukaemia-halandóság területi megoszlását a 4. szines ábrán (kartog—
ramon) ábrázoltuk
Budapesten legmagasabb a leukaemia—halandóság (6, 8); a megyei jogú váro—
sok közül Debrecenben és Miskolcon azonoa volt (6, 7), Szeged után (5, 9) az utolsó helyen Pécs áll (5,0) az országos átlagnál (5,4) is alacsonyabb szinten.
A megyék közül Veszprém (6,6), Csongrád (6,3), Szolnok és Tolna (6,1—6,1), valamint Győr—Sopron megye (5,9) leukaemia—halandósága a legmagasabb. A leg—
alacsonyabb értékeket viszont Baranya (4,2), Szabolcs—Szatmár (4,0), illetve Vas megyében (3, 9) találtuk.
Mint érdekességet említjük meg, hogy az eddigi legmagasabb leukaemia—
halandóságot hazánkban Debrecenben, a férfiaknál észleltük _1960——ban, százezer férfi lakosra számított HA aránnyal, az utána következő legmagasabb arány—
szám 9,8 volt ugyanezen évben Csongrád megyében a nőknél.
*
A halálozási adatok tárgyalása folyamán láttuk, hogy a leukaemia a rossz—
indulatú daganatos megbetegedések egyik erősen feljövőben levő különleges for—
mája. Nyilvánvaló, hogy e megbetegedés alakulására a jövőben mind fokozottabb figyelmet kell fordítanunk.
A LEUKAEMIA *OSZ'I'ÁLYOZÁSÁNAK PROBLÉMÁI
A tárgyi rész megértéséhez, szükséng látszik a leukaemia osztályozásá—
val kapasolatos problémákról is szólni néhány szót.
Ha valamilyen speciális betegségre — például a leukaemiára —— vonatkozóan
kutatásokat kívánunk 'VégeZni, a'visszatekintő adatok összegyűjtésénél számos nehézséggel találkozunk, melyek a betegségi-éhaláloki osztályozás időközönként
! Dr. Kunger András: A rákhalandóság társadaltrú—foglalkozási különbsége! Magyarországon.
A Népességtudományi Unió részére készült tanulmány.
986 DR. MARTON ZOLTÁN
végrehajtott módositásaiból erednek. A nehézségek méginkább növekednek, ha nemzetközi összehasonlítást is kívánunk végezni. Az adatközleményekben ugyanis országonként különböző jegyzetek hívják fel a figyelmet az egyes téte- lek tartalmi eltéréseire. A következőkben megvizsgáljuk, hogy milyen értelmű változásokat kell figyelembe vennünk nemzetközi, illetve hazai vonatkozásbana
leukaemia besorolását illetőlegfl
A század elején —— 1900—ban — elfogadott első nemzetközi haláloki jegyzék a leukaemiát az ,,Általános betegségek" című főcsoport részletes jegyzékének 53 tételszám alatt tartalmazza. Tisztán kigyűjteni azonban nem lehet, mert ugyane tétel alá osztályozták a Hodgkin-kórt is.
Nyilvánvaló, hogy ebben az időben az orvostudomány diagnosztikai szín—
Vonalából adódóan kórisme—pontosság, illetve haláloki nyilvántartás szempont- jából a leukaemia meglehetősen kétes kórisme volt, és egyáltalán nem csodál—
ható, ha összekapcsolták a Hodgkin—lrórral. A fenti körülmények magyarázzák egyúttal azt is, hogy a nemzetközi haláloki jegyzék 1909. évi revíziója a leukae—
mia vonatkozásában nem hozott még semmi változást.
Első ízben a harmadik —-— az 1920. évi —— revízió tesz említést a leukaemiáról
a Hodgkin-kórtól elkülönítve. A részletes nemzetközi haláloki jegyzék ,,Általánosbetegségek" című fejezetében a következő felsorolást találjuk:
65. Leukaemia vagy Hodgkin—kór a) Leukaemia
b) Hodgkin-kór
E tétel a leukocythaemiát, a lewkaemiás adeniát, a lymphadeniát és a lym— * phocythaemiát az (a) alatt tartalmazza, a xpseudolekuamiát a ( b) ala—tt. E revízió idején tehát, azt a betegséget, melyet psendoleukaemiának hivtak, a Hodgkin—
kór alatt osztályozták.
E revízió rövidített jegyzéke nem tesz külön említést sem a leukaemiáról, sem a Hodgkin—kórról, mindkettőt az ,,Egyéb betegségek (összes egyéb kategó—
riák)" nagy maradék csoportjába sorolták.
A nemzetközi haláloki jegyzék 1929. évi revíziója alkalmával további lépé—
seket tettek e betegségek osztályozásának megjavítására is. A nagyfokú etioló—
giai bizonytalanság azonban erősen rányomta bélyegét a próbálkozásokra. A leu—
kaemiát, az aleukaemiát és a Hodgkin—kórt, mint előzőleg is, a részletes jegyzék egyazon tétele alá osztályozták. Bizonyos fejlődést jelent azomban ,,A vér és vér—
képző szervek betegségei" közé sorolásuk:
72. Leukaemia és aleukaemia a) Valódi leukaemia
b) Aleukaemia
Amint látjuk, nem a legszerenesésebb megoldást választották. A Hodgkin—
kór megnevezés kiemelten, mint előbb látmk, nem szerepel sem a tételben, sem
az altételekben. Viszont a tartalmi felsorolás e tételbe történő osztályozását
írja elő.Nézzük, milyen betegségeket osztályoztak a két altétel alá. A valódi leukae—
mia (a) alatt foglalták össze a leukaemiás adeniat, az akut leukaemiát, a lym-
íEpidemiological and Vital Statistics Report. Vol 8, No. 4 1955. Mortality from Hodgklns disease and from leukaemia and aleukaemia.
