Könyvtára V N E K Haáz Rezső Múzeum Tudományos Képzésére az Ifiuságban, Székelyudvarhely

Teljes szövegt

(1)> •. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(2) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(3) J E L E S S. GONDOLATOK R Ö V I D T Ö R T E N E T E K K E L . ,. MELLYEK Az régiebb Pbilofophufoknakvalamint az mostani Böltsöknek-is könyvciböl öszve szedettek, N E M E S S Z Í Könyvtára V N E K Haáz Rezső Múzeum Tudományos Képzésére az Ifiuságban, Székelyudvarhely. Nyomtatt. KolosvártKOLLMANNJós Ferentznél 1777..

(4) Az Olvasóhoz,. 1föa találtatnának ször -szál hafogató emberek, kiknek minden Ízetlen a' mit nem magok koholnak , vagy ha az telve/s égnek felső pontyán nintfen i előre picg'kóvetem ezeket, és kérem ezen tfehélységet ne olvafsák , mert leg-kissebb gondolatom-is nagyobb vólt annál, hogy azoknak tetzeném kik az bika alatt - is borját kere/nek , esmérem én tárházom tehetetlenségét , tudom elégtelenségemet értelmes emberek ize fel-találásában, és Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára azért t/ak egyedül az gyenge issiuságnak Székelyudvarhely tanúságára Jzentelém ezen gondolatokat, mellynek, ha nem éppen olly telyefek-it ha/znára szolg alhatnak. De az mint látom rántzolya egy valaki homlokát 's tfudálya vakmerő méré/zségemet , mellytól vi/eltetvén^ ezen gondolatokat jelefeknek nevezni bátorkodtam. Gondolyais magában : bezzeg ennek ugyan tetzik az magáé ; azomban által iáthattya ki ki, hogy magam gondolatinak nem neveztem , az máfok.

(5) jele, UlaMnyit pedig meg betsuhi talán lenien ba egyszer meg-erösödik el-töröd,. nem lé/zen. meg-tiltva ? de ha szintén j/t e hajtani kívánod , keményen áll mély ^ tulajdLthanva vpikerein, V neveti azszelek kegyetlenfjm ^temha azoniujfal éleh^ Z ségét: Nem külömben az ijfiunak szivét lyel jobb resze az Íróknak ? kik közül . zsengéjében életének kőnyen forgadbatod, íf f m mnnyáion fényes titulufokot ba egyszer meg-keményedet; gyümöltsfugge/ztenek Munkájok Hej ében: leimet fáradságod. Mivel pedig leg-naUnni valamint az Franciában, /oW gyobb bathatofsága vagyon az példáknak ? Deaban.isEl^s gondolatokot: lébeaz Issiuság szivében rövid történeteket jegyeztem minden erköltsnek végében ; Schonberg Mátyás-;/ kinek nyomdok és ámbátor J'zületefemet nem olly igen kelövettem Tanúsággal tellyes G o n d o J gyes szemmel tekéntette légyen Melpotoknak nevezi könyvét, ba azért erek mene: az Musáh-is kévéjét szorgalmanem hibáztak s ^ Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára toskodtak légyen neveltetéfemben, mindJ J O ^ - Székelyudvarhely * ^ e n , L e t ^ t azonáltal, hogy annál inkább gyönyörhatol ebben menté tegyenek , ^ ^ ködtetném , az íjjju nemet olvasásában , wfcf-1/ vádolni kivánnyák • verfekkel-is itten ottan ékesgettem ; tunékem ezekkel bibázn" mmt dom ugyan az ékejfen Jzóllásban fo6 vélek bólt/nek láttatni. ' gy atkozáf ómat , meg is valhatom tfekély Továbbá r ezen gondolatokat Ne- munkámnak e nélkül való szükölködését, de ha/znáért, nem tfupán füleket tfiklánmes Szívnek m ™ képzésére & tfak az d áztató gyönyörködtetésért vetettem ma' Issiujagban 5 « leg-alkalmatosb gamot az világ itiletére, ba tfak egyido az /z ívnek képzésére: miglen az fanek-is lehetek ez által basznára tzélomot ss el-értem. IgazYV™ Met hajtani , £ ugyan , hogy valamint bets égében vagyon veszszö-korában a az kép-irók rajzoláfa szinekkel, ugy az oíly formára nevelni ; el$ 3 erköl-.

(6) [éhS inkább hüe Mik magokot, de eüemben az-ls t*Z'pe te munkátskámot fogad agyarával Szaggatod, nem pedig elméd fullangjával hatatlan hogy t z t n é k e / s é " Azért téged tfupán fogad hegyefsége mellynek Ékelit nem pedig elméd cleisége. Végre a' h Unyorületefs éggelfogAz bibáhot, menyek az Iro, vagy nyomja tekénteni fáradtságomat 3 leg-alább jé tato gondatlanságából ezen munkábanIzándékomot férne kárboztajja. heztek, az olvasók hgyefsége nemké-,• »""ya kiki, bogy f. emmi. min%n. rés z.. róltelyes nem lehet: ba pedig valaki. éppen minden tjekélységben hibát akar ta1 me Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Z-tudhattya előre , bogy valaSzékelyudvarhely mint az magáét azzal nem ige, fnaZa Hé e™ ^ & f a j Á t b i r e m n e k ™J ? Y » á r -. talmára , e / z. ,zzo. a z o m b a n. netalan rea légyenek Jzabv a eÚ Erii lyi vers szerzönek amaz ver/iiT meüyeitni?. V' elvűnke n. t. W Ehetne mon<. Ji. %. Há. ^ jHljlíl , _ vy.y' --» iSifiii** w 95E. a. WMSS. m ». ÉkeíTebb fullángia a 2 Jeles elmének, Mintfem hegyefsége fogaid élének. * ! m c v e l ôktanak emberek tfapdosni Az fogak hegyével ebek liarapdosni. De. Az.

(7) Az hibák meg-jobbitáfa. Levél. 3 Kéri vala. - Gujfui 7 J4 44 58. Mjnkenkor meg-ejték )g,y iranak inti Vala -. olvasd. Kér vala.. Gvjtáv. Mindenkor, meg-ejcik. igy járnak, inc vala.. Jeles. Gondolatok Rövid Tórténe59 S,n*ambris tekkel az Si/igambis. 77 iórcti föddi. N E M E S S É G R Ő L . 78 légyen Meílerség Meílerség légyen. Z Nemefséget némellyek faját erkölAz más tfekélyebbekben Pirtfozom tifxm tsök által nyerik magoknak , Máfok az Olvasok okojiaga. hires Elejektöl öröksééül veízik , nem keVefíea Atyokcól szármozott N e v e k e t ö Haáz Rezső Múzeum Tudományos regbitvén mint Könyvtára nyerik , mint pedig örökségül veszik. Mindazoná'tal , jól-lehep Székelyudvarhely az Nemefség örökségül vehetendö J ó szág , az igaz erkoltsös érdemeket , mellyek ahoz képeit ollyanak , mint a' válogatott buza - Í7em polyvához , fenki örökségül n t m veheti : Nevetésre méltó vőlna azért, ha valaki tfak pusztán hires Öfeinek nagyságáért Iften tudgya , mi nagy embernek állítaná magát , nem külömben mint amaz tzifra Gavalér , a* ki költsönözött köntösökkel fitogatná magát az utzákon , mellyeket azomban fe p é n z e , fe érdemei által magáévá nem tehet: egyedül az jó-erkőlts*az~igaz Nemefség' leg-ditfiretcsbb ki e z által nemefiti m a g á t /. A. A. Ugyan.

(8) Ugyan -is mit használ teNemeísége'dnek Mit ad néked híre ' s neve őfeidnek Ha Izolgaja 's rabja vagy te bűneidnek Motsáraban heversz undok vétkeidnek ' Az gyönyörű virtus kikit mee-nemefir Az melly mindeneket magához édefit, ' Az kiket e drága Adámás ékefit, %. lenséged miatt Nemednek neve el-fogy, Valyon nem férneé illyen felelet íok lssiakpa az mi időnkben-is>. Egy Issiu ember kéri vala dntigomtól egy különös kegyelmet arra-való nézt, mivel az elő elei az közönséges jónak 1 S ÍÓ n VVel nagy n elő-mozditásában igen érdemeitekké tetnydS ' " ° ték vala magokat $ kéréezi a' Király , És azért nem szűkség Nemednek Hagy. hogy ha elégtelen vólna-é ő, ki maga érdemei által azon kegyelmet meg-nyerhetHányni öleidnek vite'zkedo árát né, hozzá adván :' Mert igen nagy ízéMert ez nagyobbitrya vétked go'noszságát, gyen vólna. ha olly issiu ember tíupán Rezső Múzeum Tudományos Ha tfak n t Haáz eleinek érdemeireKönyvtára építene-. I Ü köreted eleid jóságát.. Székelyudvarhely valami nt , meg-irutattya. igaz Krijlina pedig Svecziai Királyné Nagy Nemefstget az , a'ki óiéitól vett vérét tu- Guílai Királynak leánya azt inondgya valajdon tfeJekedeteivel fel-magasztalni igyekszik nem kulomben Nemtelenséeének ie- la , högy többet gondolna azzal , hogy okos és alkalmatos emberek légyenek meglensegeit adgya az , a ' ki erkölcstelenséhitté mint fem hogy Nemeilek. gével nevezetes nagy Nemét még az koporíokban-is meg-ízégyeniti. Gyenge issiúság igaz Nemefséget Szerezz erkőltsőddel .plántált ditsöfségefc Magad vife'ltévé'l nevelt ékefséget, t ' t 1/ / ^ Aranyat íel-mulo kedves fényefeéget, hjres régi Romai Famíliából lévén, midőn Gemmák ellene tartort Szeressed egyedül erkőltfet jóságot* beízedeben , aztot hányná, hogy ő még Tudományt, és ezzel meg-nyeit okofsá* tuk ujj ember volna, és leg-elsó Nemes got alatfon Neméből $ Cicero igen helyefíen E' kettő fog adni Nevednek nagysagot* azt reléié : én ugyan Famíliámban legMinden szerentsédben kivánt boldogságot. első vagyok , de Te benned erkőltsteaa Az.

(9) 5 ÜlC Az Élet Ideiről.. Azért oh issiu éltedaek zsengejét," Hüzontalan ne töltsd issiu idejét, A* ki tartós jó , és hoszszas életet Kinek kinek Pallas szcpittfe elméjét e Zöldellő ízóp laurus koronázza fejét. kíván e I m , f 2 Ű k , idcio.k o r^ kezdgyen meg-vénűlni ; mellj meg-tőrtéMiglen idő ragyon kintfet tarházodnak,' nik, ha meg issimágában valaki tfekély Szerezz iés őrőkős Joszágot magadnak, tehetseget az bőltfefség tanulafara Intézi; Ho^y halznát veheíTed issiuságodnak de tzeg indnlatit pedig keményen meg-z a . Vénségedbeii, 's arra tett fárad tságodnakí botazza, mert a^mint Írja Dio&nes Pbilofof í h A i Z r ? ' S a a , V a l < 5 ?3'öZedelem fommája Ugyan-is amint hellyessen észre veszi az boltfeísegoek ; meJJyet h e l y e n 9 z r ^ az bőlts a' mit issiuságodbán nem gyűjtőtta-is. tél , mi-képpen találad-meg azt vénséged®eg-gy6zi erősbb oroszlannál, bea. Az issiuság Könyvtára el-tőltéfe kinek kinek jöHaáz Rezső Múzeum Tudományos Ko-falokat rontó vitéz katonánál, vendő béli szerentséjéc . és korofsá^ábaa KellemetesbbSzékelyudvarhely ennek zsóldgya koronánál, való életét előre meg-mutatcya. 3 lak nem eget ero Marinak Laurufsánál. A' szép virtus ennél magosbban nem Ennek Nyilván-való jelenségét adgya mehet, Cicero , a' ki midőn Iskolába járna issiuElébb-való izéket magának nem nem vekorába meg-mutatta, hogy ollyan lenne , het, milyennek azután lenni tapasztalták. UMiutfem ha szert illyen Diadalra tehet, gyan-is olly jeles elméje vala , hogy nem Mert így e világon elsősége lehet. tfak tanuló tárfai , hanem az Romai Polgárok-is, kik őtet hallani az Iskolába menDe valamint az erkőltfes bőlts issiunek vala az ő gyors elméjét, ékes beízédság kellemetes vénségnek jelensége , úgy gyét'tfodálnák. az erkölcstelen gonosz , váslott élet idő előtt való koporsója az következendő eszJúlius Tsászárról pedig emiitik az Hitendoknek, és az közelgető halálnak kelítoriák, hogy midőn még gyermek koráletlen pojftája. Azért ba.

(10) y üld ba lattá volna ótet Scipio , azt monda « Senkinek sült galamb nem repúl szájábaí nem tetzik nékem ezen roízúl ővedzet Hem kerül tfak ingyen madár hálójába , gyerek. Által láttya vala tudoi-illik az. Kivánt prédát fenki nem tesz tarfolyába, Qagy elmeju ember , melly nagy egyeneHa tfak nem forgattya fegyverét markába. tlenséget szereznt? valaha az haza fiak kő, zott ezen issiu. Álhatatos mnnk^meg-győz mindeneket, Kőnnyűeké tészen minden nehezeket, , Smlifcik az Történetek azon hires Bu~ Tehetőké tfak nem tehetetleneket > «»rol , a' ki azután Angliának CanceÜnru Gyakran édefiti az keferúeket, VM vala , hogy ennek még issiukorában Mellyre nézve meg-is egygyeznek abaz njres Írónak, nagy Plrilofopbufmk , és ba mionyájan, hogy az munkálkodás ha egy jo hazafiának jelei fél-tetzették , miálhatatos , és" nem unalmas könvel o mind ezeket már élete, virágában ma^ nyen minden bajt, és nehézségeket meggaznak tenni igyekezet ; azon okos fe- Tudományos Könyvtára Haáz Rezső Múzeum győz, és femmivé tészen. Minkenkor dilelet > mellyel Ergébet Királynénak m i Székelyudvarhely féléit még gyermekségében erről bizonysá- tfiretes, és gyakorta szerentsés; által láttyák ezt nem kevefien az issiak kőzöl -is_, got teszen , kérdeztetvén ő az Királynéde mivel az dolgoíság szokatlan nálok , tol hany esztendős vóína ? igen helyelTen tfak imel amal viszik végbe kőtőlefségeezt feleié.: az én életem rövidebb két eszket , holott azt lehet mondani : hogy tenaővel az Felséged szerentsés uralkodásánál. az issiuságban olly szűkség a' dolgokhoz való szeretet mint az katonának a' fegyver , mert e' nélkül szerentséjét ritkán tanállya-fel , mivel az, a' ki issianton az tunyaságnak és gyalázatos reftségnek adta Az Dolgoíkígrólv ma^át, ritkán lészen valamelly hivatalra Az Hiúságban szükség a> dolgoísaV, alkalmatos, és azért ; Munkajibar? való szép szorgalrmtofsíg, Oh jeles Issiu a' dolgot szerefled , i Uk az által jöhet fejében okofság. turcU elméjében meg-kivánt gyoríofság. Az tunya refttséged foha ne kővessed , fenAz.

(11) $ti£ 8 Az mentséget dolog ellen ne keresseá; Hogy dolgod jutalmát valaha veheíTed.. Qfé 9 kiket ha egy jó szél meg-fú, már halálos betegek.. Aliattes Lydiának Királlyá tanálkozek egykor egy némelly Thraciai A ízízonysággal, a' melly fején egy korsó viAz HIsó maga vifeletiről. zet vivén , kezeivel kötőt munkákot tíinal vala, es e' főlőtt egy lovat vezett vaAz tfinos külső maga vifeléfe úgy éla viszka z itatásból , mellynek fékét őkefiti a' teftet , valamint az jeles elme az vedző ruhájához kötötte vala; Tfudálván lelket. Mindazonáltal légyen kiki kulso Aiüttei az munkás szorgalmaíofságnak ezen dolgaiban erkőltsós, és mint egy maga manckasagat; azonnal kővecséget kúldé legához szemérme-es, mellyet el-fe-is vesztifihez Thratziának Királyához hogy nékie het valasi , ha kivánnya hogy mafck o országából lakófokot eagedne Múzeum , állítván Tudományos Könyvtára Haáz Rezső előtte ollyanak légyenek , és jóllehet azt hogy ílly dolgos emberek mindenre lee-alMondotta légyen Cicero , hogy az knlso kalmatosbbakSzékelyudvarhely leendők lennének. jelek gyakran meg-tfallyanak ; azt állítom mindazonáltal, hogy kinek kinek kulso Ai Régi Németekről pedig azt hagyvifelete , az belsőt is ki-nyilatkoztattya , ták az régiek, hogy mineut az gyermek szűmert ez a' mint észre vették az boltfek , íecett e* világra, a/onoal nem gyenge pármint egy alatomban-való beszédgye az emnára , hanem keméay vas paisra tétetett, bernek , mellyre nézve arra igen jól viazontúl pedig egéíz élete issiuságában vagyázzon kiki, de leg - fő keppen az gondászat , és egyéb foglalatoskodáfokbao dolatlan issiuság, hogy fe uléseben , fe állatelik vala , hogy annál alkalmatosbb lenne sában , fe mentiben, fe beszedgyeben femaz hadi dolgokra. Ugyanezek meg-is mutatmi ollyaft ne tfclekedgyék a' mi leg-kissebb tak mi légyen az igaz katonafság, távul vala okbt-is adhasson az bal itiletre : okozeteezektol minden aszszonyi puhaság, minden ben maga állapattya szerént legyen nem kényefség , honnan-is Allémanufoknak az tzifra , hanem tiszta, mert a kulso tíszaz mind férfiaknak neveztettek > hallyák tasáe a' belsőnek jele : beszedgyeben mérezt az mi katonafságra készúlő issiaiok , tékletes , nézésében szemérmetes , az jaA 5 rasa-.

(12) fisban nemTerény, mert az ilíyeat fcelef,. 87 kivűl lévő szin az belsővel nem egygyezik , femmit nem mondottuuk.. nevezik • üf' h^' ' "lomhának wL - J -m dyei ne se bkebn e *n é os l á, l lváasnb ™ nyugadal. az ^ ^ > hogy magái Urbinumi 'Gróf Friderik olly jeles móda? heiyhez szatta ' ^ % e k h e z dal , és kűlőaős betsűlettel vifeltetect minÍz ab} a, az mennyiben ki-telhető, az men. den renden lévő emberekhez, hogy nem tfak magához hafonlóknak szeretetit megb n k Ih et6 m0ndarn? S L t7 í? r ' - " m i n dérdemiette t , hanem az mi leg-tíudálatosbb em l b a V a nVJu'r > meg Dancafa nelkul tfak nem lehetetlen, 'Á gész Grófságában lévő emberei kőzőtt talán egyfe találtatott , a' ki érmek az keKinek kinek külső maga vifelete gyes Grófnak tfelekedeteit ne kedvelte , Az emberek előtt első dftfirete, ' tfudálta, és égig fel-ne magasztalta vólna, rendeu l é v ó k aVZ'r mind,en betsulete, eztet én ánnál" Izivessebben emiétem , miAz egesz vilagnak szeretete. Haázigaz Rezső Múzeum Tudományos vel jól tudom , Könyvtára melly nagy mefterség leKi magát külsőkben módoíIba vifcli. gyen alatta-valóinak tetzeni. Székelyudvarhely t s az erkoltsőknek dolgait mivel] * Nem tfak hírét nevét szépen fel-neveli * Az fellyebb tfudált Bacon pedig, a* Hanem az tíiilagos égig fel-emeli. kit az moftani Pbilofopbiüok kőzőtt leg-naAzért kiki magát olly módon vifefve gyobb lélekaek állittanak, az ízokta vala Hogy bal ítéletnek ne leheíTen hellyT, ' mondani, hogy az maga ellen való szemérmetejiég Légyen szem.rmetes mindenben személye, a minden bűnök ellen zabola: de ugyan maga Minden mozdulását virtus vezérelye. vala ezen tudománynak leg-ékessebb bizonysága ; mivd még az ellenségi- fe találhat-1 Mind az által midőn ezt valaki olvaíTa, tak benne hibákot , mellyekért irigy nyelne velye talantan , hogy elég légyen kuk vekkel gyalázhatnak, olly jeles vala minso szmnel az emberek szemeit meg-veszteden tfelfkedete , olly kellemetes személlye , m; mert ámbátor, az külsőkből itilfink hogy a' ki látta , azonnal még-is kedvelieg-gyakrabbaa , mellyre nézve szűkség te légyen. az xulso erkoitsőfség ; Mindazonáltal ha az. Livi-.

(13) - ^ b e r t a 2 ré.is verztegeti ajándékit, de ha Iílennek félelme, és igaz Ajtatofság nints benne fu> * eles dolgaiért, eonek midőn 0 liy haza lyosbb veszélyére engedte néki. mTrll^tl^ k O Qanb I ej ni f o k fokJlga J Iftennek félelme bóltfefség kezdete 9 M S ! * ^ ^é-tekinchecnlaek jA' szép oko ságnak ez az eredete, fl egy némelly mefter ember azt ieiré ho« ot talento uo/íérí- n r f , „ i S;11-' noS7 Virágzik ez által az ember élete, Nevekedik pedig Iften tiszttlete. A' ki tfak egyedülIften ditsőfségét, Kerefi , 's kivánnya annak dsztefségét, Által láttya illyen lelke nemefségét, El-is fogja érni alkotáfa végét. Illendő hogy Iftent kiki buzgofsággal, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Tisztelye 's szentelye álhatatofsággal, 1 érdet fejet hajtván alázatofsággal, Székelyudvarhely És kivánnya látni buzgó kiváosággal. Üli A' ki nem akarja Iften Méltofságát Tilztelni, 's tfak szinli maga jámborságát. Az AjtatofságróL Rókával el-főddi az eő gonoszágát, Iíleni féIfc,e m muden szerentse'nek De meg-tapasztallya Iften igazságát. ftndamentoma, minden munkának er5í% Emberek szemeit talán meg-tfalhattya, Ifién előtt szivét el-nem takarhattya, Tudományunk eredete, tfekélyséSnk leV lyefsege5 ez által virágzik az o 2 í Se pedig szemeit ő bé-nem foghattya, meztetnek az várofok a,?Sl„¥'«.. Barlangban 's erdőben szinét nem futhattya az katonának bátorság' í ' " ekefi.i / f aj ^ Issiq* . . " " S 3 * *ez ,ugy Lát téged az Iften ha pokolban-is mégy 3 2 drá a róná, S ae arany koÁmbátor országán erőszakot-is tégy , Vagy pedig kőlzálas kaftélyokot is végy, ha ^ ^ ôzepettén az magas egeket / h a 3 2 Főid alatt el-rejtett barlangokban-is légy. C s í z é t valakire éppen tékozolvaSzínfisénak'nf^-. Romaif 5.

(14) Mk. 1. u. 5 tJüc-. , ? z m I e t t lamborsággal undobagünkoe fitzamodot , és belső ájtatofságot ajánló emberek , ezzel nem magok feslettségeket trfodozni gyalázatos tlalfafság, mellyel födőznek inkább , inintfem az igazságot j által nem mainak hanefo magunknak árligyan-is ez ala t fekfeik leg-gyakrabban tunk üe belső ajtatofságunkot, külső jeaz az ördögtől lármázott iiidijjerentijmis , lekkel nem oroméit ki-jelenteni 5 az nyilván melly által az orízág elromlik > az hivség Való tíszteleteket, és imádságokat nem kőKirály , és hazajához fűftbe enyéízik , vetni szoval maga Religioját tíupán szi* Mert a' ki Iftenuel nem gondol valójában vében hordozni; Bárány bőrrel födött farkevessebbet vigyáz az emberekre. kas gonolzságának szent szinű fődozője » kik azomban az leg-ártalmassabb emberek nemebol valók- Nem tfak utálatos ember Hallyanak egy iszszonyü történetet t es liien tfalók az illyenek, hanem ártalmad és réműllyenek az Iftentelenek ! vala Fran^íok nagyon az közönséges jónak , mivel tzia oíszágnak leg-hireflebb várofsába egy Haázveszedelmes Rezső Múzeum az artatlan issiakot keleptzéjek Tudományos nevezetes gavalérKönyvtára la Grange vala neve: ezt által meg ejték meg-rontyak: de vallyon maga az Attya már kitfinségétől fogva minSzékelyudvarhely el-altattyák az gyenge el* hogy ezt P Midőn den Iíleni felelem , minden Relligío és ajméketazzal, hogy elég 1 gyen, ha belső tatofság nélkül nevelte-fel, nem vala nálok íortalzkodaflai , belső ajtatofsággal tisztel* íelften, fe hit, fe erkőlts, és jóság, az lyuk az líient, melly noha ditfiretes mindlélek őrökké valóságat tfak bolondságnak azaltal nem elegendő, mivel az Írás azt mondtarttyák vala, szóval minden lílentelenségben gya hogy Ugy világoskodgyck az mi vílágojsd*az fia olly halonló vólt Atyához , mint gmk, bogy tájiak az mi jó tfelekedetinket és az alma almához, vigan éltek ezek annáltijztelfyek 's magajztallydk 5z. Atyát, t mellett is inkább , hogy az gavalérnak olly jeles Vala miut tartozunk az Iflennek belső tiszajácdéki valának az természettől, mellyek telettel , mivel az lften belső tíelekedeáltal minden embert maga ízeretetére von* tink Ura 's alkatoja, Ugy mivel külső szot, és azonnal meg-is rontott. Tölték tlelekeoeteinknck- is szerzője azokkal-is ezek élteket , minden kívánságokban 4 tilztellyűk ízűkséges. Tűrhetőbb vólna egyőnyőrőségekben , vélik vala , hogy zen iiteritelenség j ha midőn illytn, eíze hoízszu élet fogja őket követni , de loha fítza-. ftem.

(15) 16. V. ük. f Z e r e t é k C Í k 3 7 g o n o s z az az attya kőny-hullatáflokkál : ma?autaiI " ' I m e nem tűrhetvén illy szomorú. felele: Baráti Jceiiót > mas valameUy szomorú történet házba forculának , de kevés idő vártatva, forró hideg lel és ben kább .1 m e ? ™ a S , a b a n > mellyben leg-in--az Gavalér lármája miatt viizsza futának , és imé szőrnyűség ! az Grof az földön az tatnak az n V ' V T k é l ^ e ' r e > h,§vat- szoba kőzepin fekszik vala, vére patakkal fíi«wt de ezek meftertége't is'vdü í i 2 , b e t e g ^ g n e k fulya; nem. folyván, és fia mellette térden álva, kés lévén a' kezébe, én ugy rcond a' Grot is vala cgyebb hátra az halálnál, de hogy issiu, midőn látná baráti jovetelit , mega á]ra 3Z a kl Ift nt 7f < oW l , • ' éltJben fe büntettem Atyámét lfttntelenségéért, és kké főlőt ' \ ° f - ^ l ó s á 2 o t nem tartót, e' már magamat-is szűkség magam lftentelenfolott az hévség miat nem vala e b e i m é . ségemért hogy meg-bűnttssem, és azonnal, 3 k 3Z í a én a z L , f " m i n. t P ' «gy ismerem mig baráti oda ízaladnán^k , az art) a vé* ta az bd T ' e . k e d engem, fd-kiálrévei meg-fesset Könyvtára kéíl maga szivébe veré , ' V l í f ? Haáz Rezső jajgatáflalMúzeum : de fajdal- Tudományos és Attya tefiére le-borula > az Attya már rat meg-a aza, és az halálnak félelme [és l k l a z k t l üSzékelyudvarhely » , leg-igazabb részeit-is ki-nevet- meg-holt, fia még él vala, íebe mindazonáltal halálos lévén bé-kőtttjik ugyan , de te az hitnek, mindeneket, mellyek néki ntm fokkal azután mély halgátásban elett, mondatnak vala el - hitt , ragadgya az olmellyben töltvén egy egélz napot, és éj•aíot, sőt barát köntösben l l t s z i k , de tízakát , fel-emeli még tgyiztr lzavát, és •]ig telik kevés idő belé mindeneket el! rekedező 's rettegő szavakkal fcl-kiálta oh hány magatói, éselőbbeni kétségében viíz. örökké valóság! oh órckké vtloság ! és iza efik, n e m kételkedik már az líten valóságán nem az őrökké valóságon de aazontúl ki-adá szerentsétlen kikét, , mindezek ne vólnának : Jelen valanak baráttyai , és az Attya , kit meg-tekintvén az szerentsétlen halálnak Az ind ulatokban - Való inertek* marmar markában fekvő issiu ember , átkozni , és ellene panaszolkodni igen hathaletefségrőL tos szokkal kezde , mint egy minden Szükséges hogy kiki kvlöcös igaz* Izerentíétlensége kútfeje ellen , mellyekre gatással, ésszép móddal fogjon dolgaihoz t az B és ban. ». • -. ••. •»-.

(16) és valamint az alkalmatofságok kivánnyák; moft szelid nyájafságot, már pedig kemény tekcntetet vifelyen maga előt: mindenek előtt pedig azon legyünk, ne talán hirtelen gondolatinkból magunkról meg-feletkezzűnk , mivel azon kivűl-is mint inkább hajlik terméizetűnk az fel-pnssadt haragjára nyughatatlan szivönknek , és felebarátunk hibáit meg-bűntetésére , mint annak meg-botsátására.. jCényes akaraton erőízakot tenni, Egy ízoval urává mindeninek lenni. Meg-is lehet azt vallani , hogy az Ieg-nagyobb leg-hatalmaiíobb az egélz világon , a' ki maga indulatin uralkodni tud.. Egy némelly udvari tfelédgyei ízép Filepnek ingerlik vala ezen. Hertzeget egy Szoros zabolába vegyük kivánságio- iPűspok ellen ki ötöt meg-bántotta vala ; éa kat, és hoszszu porászra ne botsáííuk"in- ugy monda az Király : tudom , boizízut dulatinkot, ne talán fel-bontfa lelki nyuga- álhatók ő rajta ; de igen ízép boszut álRezső az Múzeum Könyvtára hatni, és nem állani. Oh vajha ezen jeles dalmunkot;Haáz ne engedgyűnk pártütő el-Tudományos példát tőbben-is követnék , azok kőzűl , lenségnek ,Székelyudvarhely hanem bátor szivel ellent álkiket ha egy lzo meg-sért-is , már dullyunk és győződelmeskedgyűnk. fulnak mint az nyőftényc az lygriínek Mert valamint vitéz foha Lauruft nem ha kölykeit el-loptak. nyér, Ha ellenségével szembe szálni nem mér, Nagy Sándorhoz egy kűlőnős szépséHanem keze után ha patakkal foly vér, gü Aszszonyt vittek vala katonái ejtzakáEs győzedelmessen táborából meg-tér. nak idein, kérdezvén Nagy Sándor miért Nem kúlőmben fenki koronát nem nyerjöne olly későn 9 azt feleié , hogy várta Ha kivánságinak urává nem lehet, (het, légyen míg ura el-alunnék , és alatomba Ha pedig ezeken felsőséget vehet, el-jőhetne ; mellyre Nagy Sándor katonáAkkor az fejére Gyémántokat tehet. it hivattya , és viizfa viteti mondván ; tehát ti engem hazafiág törőnek veitek ? és Ez Hogy más ágyát meg kivánom fertőztetni az ut egyedül menyországba menni, azt állittyátok ? vigyétek-ei I íemmitől Maga indulatm győzedelmet venni, KéB a ugy.

(17) 'ük. *o njy nem irtozom. és ez vala az gyózede. lem , mellyhez az többit haíonlitaai fem. Az maga meg-jobbitásáról,. Nem kell az Tengeren által kőltőzkód-; nőd, Tőrőkők 's Tatárok kőzé el-szegődnőd , Vagy pedig magános pnsztára vetődnőd, Atzélos kősziklák kőzé el-rejtódnőd.. Mert az mint igen helyessen az magyar Seneca első Bokrétátskájában. . Nem elegendő tfak az elmét meg-jobbi. tani, hanem ízűkséges az roszba meg-álMagadat mindenütt magaddal hordozod, talkodot akaratot-is az veszély utaiból el- Hires Párisból-is magad viszsza hozod. fordítani , és az mátokkal való tárfolkoMellyre nézve folytattya azután: dás mefterségét nem az jeles , és mindeneknél tetzetes elméből , hanem az ieaz - - - ne kerefs idegen földeket, Haázáltal Rezső Múzeum Könyvtára ízivu JO akarat mérsékelni j mert leg-Tudományos Vadak lak' helyeit, 's rengeteg erdőket. gyakrabban az leg-hireflebb elméjű lssiak , Hogy job légy , kővessed a' sze'p erkőlSzékelyudvarhely az erkoltsokben leg-szege'nyebbek, és vatseket, lamint elmével ugy Iílentelenséggel-is min- Ne máfuct, ha, más légy 's ted-le a' bűdeneket fellyűl haladnak * Te pedig kiki nöket. légy inkább igyekezzél élted jobbításában, mint az leg-szebb tudományok meg-tanuNem fokkál azuta'n meg-kőtvén Senelasaban. Ugyan-is mit haíználhatnak ezek, ca gyönyörűséges kértéiből szedegetet viha undoksággal tellyes lelked ? nem viszrek téged az te néked készitet örökség- rágjáe igy szol : A' ízűkséges tehát magad hogy johbitsad, ben , hanem méllyebben taszitnak az veízélyre. Munkás légy azon hogy az rosz Gyűkerét az rosznak szivedből ki-irtfad, kívánságok gyűkerit ki-irtfad , és az győ- Szivedet 's lelkedet az jora forditfad, nyorn erkőltfeket kővessed , mert ez az 'S a' ízép erkőltsőket menten szapojitfadigaz keresztényi tellyefség , hogy pedig Imé ezeket ] itfelekedgyed 's magad magad meg-jobithassad , erre: meg-jobbitottad. Nem B $ Nin-.

(18) Nintfen pedig itten mentségeknek hellyé, akaratodban áll, hogy az erkőltsoket kóvelíed , és az bűnöket gyökere, ftol szivedból ki-gyomlályad. De taláa megrögzött szokáfod nem engedi, és az gyarlóság ellenzi. Nem vagy tudom fe gyarlóbb, fe pedig bűnödre nézve meg-terhel. tebb Mágdolnánal , vagy az Latornál » lm ezek közül Magdolna , oh melly fanyaru penitentziát tartott., melly igen megjobbitá gyönyörűségekben el-merűlc életét: az máíik pedig igaz reménséggel az paraditfomot aseg-nyerte.. Az Tfalárdságról.. Az a' ki máfok igaz szivefségét tfalárdsággal meg-bérli, és meg-rontya nem érdemes arra, hogy az emberek kozot élyen mivel ilyetén tfelekedetével az igazakot meg-kivánnya rontani , az igazságot pedig rókával el-fődni ; de leg - gyakrabban nem nyér ezzel egyebet az tfálárd, hanem gyalázatot, midőn , mindenektől , rosz embernek fog tartatni , és jóllehet egy ideig az tudatlanok szemeit: meg-tfalhaiía, deKönyvtára az kik egyszer ismerik Haáz Rezső Múzeum Tudományos igaz mondo nyelvét , azoknál annyit fog Sz. Agofíon, a* ki azután az Anya- tenni , mint az oroszlány bőrébe öltözőt Székelyudvarhely szentegyháznak olly fényessen tündöklő szatnár uránál bőgésével: tííltaga vala, Issiuságában az mint magáról Meg-unván az szamár őrökké dolgozni, maga meg-irta: azon felyűl hogy az MaTfak nem tűrhetetlen igákot hordozni, nicheufok eretnekségének pártfogója vala , .Arany szabadsáaon kezde gondolkozni, olly erkőltstelen , és minden genoízsággal Erdőkre 's mezőkre nagyon kivánkozni. meg-vala terhelve,hogy édes Annya éjjet nappá tévén untalan íiratná egygyetlen egy fiának El-is fut urától város erdejére,^ romlását , de mivel lehetetlen vala Szent Azomban ott talál oroszlány bőrére , Ambrus mondáfa szeréot olly fok kőnyMellyet fel-is tészen az maga szőre're. huHatáfok fiának el-veízni; engedvén litert Dé talán magának nagyobb veszélyére. hívásának , ossy igen meg-jobbitá feslet erBőgésétől mindgyárt erdők zendűlének," kÖttfeit; hogy az Romai AnnyaszentegyAz pusztás mezők-is attól rendűlének, háznak Dokíora,. és védelme az eretnekPásztorok és marhák azon rémulének , ségek ellen lett légyen. Félelemmel vadak magok el-telének. B 4 1 ÉrAz >.

(19) ••••WHpai Erdő lakofai futnak barlangjokban, Tfak nem igy járnak leg-gyakrabban az tfalárd emberek-is, kik midőn ravaszbaí p á s z t ° r o k s z a l m á s kunyhojok* ságok által szerentséjeket kivánnyák ejteni, Maradnak az juhok el-kertelt aklyokban , az gyalázat mellet néha még egyebet-is Az tobb marhák pedig tartó pajtájokban. nyernek magoknak oliyat, az millyet ingyen fe véltek volna ; pirulyanak ezt olNem mérnek bárányok menni legelőre. vafván azon issiak kik midőn roszszat tfeSe a ízarvas marhák zöldellő erdőre , lekesznek , vagy tfelekedni akarnak elol Nem megyén az munkás szántani mezőre. járojokot tfalárd , hazugságok által el-álRetteg ne hogy őtet nyelye-el előra. tatni kivánnyák. Ha nem láttya szivedet, Azomban gazdája szamara futását és gonoszságodat elől járod , láttya az Sajdittyaf hazától való pártolását, lilén. EUindul; ' s nem meszsze meg-hallye rivá, sát, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Az issiu minden romlásának kezdete Könyvtára Ámbár változtatta ékefíen szollását. az ravaszsag és az ebből szármozott haSzékelyudvarhely zugság, és tfalárdság, az ki egyszér illyeOda ér szőkőtnek nyomdokit meg-tarfcnekre vetemedet nehéz annak orvoslásaván, hoz fogni: mert a' mint hellyessen mondaNevet-is idétlen bőgése't meg-halván , tik , a' ki hazudni szokot, hamifían eskün* Ismerlek szamarom , ugy mond ; meg. is ni annak szokafa ; niutfen hitele , # midőn fosztván az leg-igazabbat-is mondgya , e főlott ninOroszlány bőrétől, meg-veri azt mondván. tfen az íllyenben hire-is az szenaérmeteíseg-. Füleid mi légy te szépen meg-mutatfcyák , nek, mint az sűrű eső szorja az hazugsáTompa szamárságod nyilván bizonyittyák, gokat , és meg-fe, pirul , iszsza tuioi-ilÁmbátor oroszlány íeré*yét-is láttyák , lik mint az vizet az gonoszságokot. De Azért ki akarja lelki ékefségét még-is szemeim el-nem ámithattyák* Meg-tartani, 's maga szemérmetefsegét, Haza-is kergeti szijas odorával, Embereknél pedig k«llemetefségét, "S ha nem tetzet előbb lakni az urával, 'S az által nevelni maga ditsofseget. Szaporittya nehéz igáját duplával, Ezt nyeré az szamár tfalárd tanátsával. B 5 KeTsak.

(20) KerS'Iye Rókáknak undok ravaszsáeát- : Es az rosz emberek koholt tfalárdsáeát Ne kedvellye fenki modos hazug ág F ' Koveiíe mindenben iftea igazságáé. '. Az szollúsban való okofságról.. Valamint az Tfalárdság, ésRavaszság igen utálatos minden renden lévőknél , ugy mindenik , és mindennek titkait kiaz _/r Görögök leg-hirelTebb ve- nyilatkoztatni oktalanság. Szép az igaz zére, olly annyira utállya vala az tfalárd szivüiség, és igen kellemetes, de ugy, ha embereket hogy azt mondaná , én J y fe egyűgyűségé, fe pedig paralztsagá nem az tfalárd "í o l t á r » e I l 6 M s k'-voncS változik ; az paraszt durvaságot minden I J í - í r d « m b e r t » h o g y érdeme szere'nt gyűlöli, az együgyű szivefség által gyameg-buntessem , A n t i i m pedig egy a z korta az ember meg-tfalatik: annak okaért kiki jol meg-gondolya mit , és kik előtt szol; mert ámbátor hazudni illetlen , Haáz Rezső Múzeum Tudományos és az Tőrvény Könyvtára ellen légyen , mindazonáltal , az igazságot néha néha palártolni oSzékelyudvarhely kolTan , annyira az igazság törvénnyé elAz várafon" mellyben mulatóz vala len nintfen, hogy inkább egy neme legyen egy némelly Gavale'r / „agy újság töTtÜ az böltlefségnek. Légyen azért kiki az nek m e l l t m i d ő n e g y CQnverfatk)ba.n be- mint Mennyei Mederünk tanit artatlan és széllene, fenki nemakará hinni, azért miszelid beszédében mint az galamb , de a* vel tudva vala , hogy leg-gyakrabban az mellet olly bőlts mint az kigyo okofiao igazság ellen szollana, de* midőn az töb! szollani leg-nagyobb mefterség , a' ki szolbiek-is bizonyítanák ; egy az többi kölani kíván okossan, annak okossan halgatnizül azt xnondá , tfudálkozom nagyon , is szűkséges, midőn ideje , 's helye vagyon ugy szolyon az dologhoz , hogy t n \ * Z \ H ^ d h a t t a e ' Gavalcr min* den hozza adas nélkül eld-beszélleni. fenki sérelmére ne légyen , de azoroben mecr-is mutassa , hogy ért a' dologhoz', meílyhez szóllot ; ne talán olyanokban ártfa magát, mellyeket még jól meg-fe tekénAz.

(21) kéntet és igy midőn tudofnak akar Iát. tatni, egyngyűnek itiltefsék.. Ügyan Apelles egy igen helyes, és me.ílerséges képet irt vala, mellyről midőn kivánná tudni az emberek itiletit, ki-téve az helyefíen szollani ízép taáruló piatzra , és maea hátul álla ugy , hogy domany és szukséges, m e r t rég, kőz mondás fenkítől ne láttatnék ; elő 'g hátrajárván otc a ki fokát beszél, fokát hazud, azirás p l az emberek ki meg-ditfiré , és tfudálá az m ndgy a az í o k képnek ékefségét, ki pedig hibákot taláÍL!V ° , ' Wzédben mind nkor vétek találtatik. Innen ha mihe" la benne: tőrténék , hogy egy varga álfogtál mennyiben lehet rövideden végezd! tal menne az kép előtt , ez előbb ditliri el,, ne talán meg-unnyák hoszszas beszédedet. vala az képnek tzifra ékefségét, azomban Magadról vagyfemmit feszolly, vagy ha az tekéntvén az kép lábán az íarukot , nem fxukség kénszerit, kevefet, fs'ízem érme! jó szabását , és állását kezdi hantorgatni, teflca, magadot ditíirni esztelenség, gyameilyre Apelles femmit fe ízólla, de mi;pe g OHaáz Í b a s áRezső t c Múzeum Tudományos Könyvtára tefte állasát ábrazatS i íl °m e S ' ™fokat ditfiíj , dőn ífellyeüb menvén tyát-is hibáíütaná azt mondá Apelles: varmssok. S ^ e m l e d ditfirjenik Székelyudvarhely ga ne menny felyűl az farukon. Jelentven ezzel, hogy arról ne-is szollana , a miAzokról , raellyeket nem tanultál , hez nem ért. vagy nem lattal , ov a és olly mértékkel ízol y Q e hogy midőn más hallya ortza J pirulafodra légyen. Az Szomorúságokról. i r ó n á i N . a ' S y ' S a ' n d ° ^ A p e l , e s le8-hireíTebb képírónál lévén ; midőn ezen mefterségről bővebben beszéllene, 's láttatni-is kívánna , fogy ert az kep-iró mefterséghez , félre ín van Apelles azt mondá, tfak lassan 'be* ízéiy Oh Király, ne hogy az feftékekec keszito gyermekek ki-nevessenek. Ugyan. Éppen akár mi nagy dolgon - is megnem indulni, olly hibás mint minden tfekélységen mód nélkül aggódni, mindazonáltal ha voltaképpek akarunk szóllani , a2 az igaz és bátor szivű ember , a' kit femmi velzély, és moftoha szerentfe meg-nem tántorít, mert jóllehet természet szerénc érezze kiki maga bibéjét , még-is annak en-.

(22) engedni, éretlen gyengeség, mellv a? 7 nagy lélkekhez nem férkezhLk.. Az igazát femmi fel nem háborittya, Tfendeiséget femmi fel nem fordithattya , A' szerentle szivét meg-nem tántorittya, Se pedig elméjét meg-nem mozdithattya. Szakadgyanak felhők kemény doirogással, Dűlyenek az Egek ízőrnyű ropogáflal, Az mennyei tüzek, tüzes tfattogáflal, Hullyanak az főidre rettentő zugáfíal.. Felebarátunk véletlen. efetein , a' ki nem erezz egy kevés szomoruságot és fái. dalmát azt érzékenység nélkül való kőíziklanak lehet mondani, de ez nem tarlzi " u e k Da §7ságához, hanem egyedul az , hogy femmi történetben olS n n ?°< e r e / z k e d g y é k , mellyek szive Az igaz ezekben mint az kemény kő* alatJonsagát, és erőtlenségét mutathatnák ; szál, minden leg-sulyosbb tfapáfiban-is az játzo! Bátor szivel 's minden rettegés nélkül áll, tiözo szerentsének , tfelekedtti 's indulaura Bú, bánat, félelem ő szivébe nem szál, légyen : a ' ki azomban az IzoRezsőerőíse'get Múzeum Könyvtára Hanem tfak igazság ottan lak helyt talál. moru es balHaáz tőrténetekben ke- Tudományos refsolvaíTa Senekát, az ki mint egy tűSzékelyudvarhely K o r e az Valának Görög országban két igen nyomorúságokban fetrengő embercKncK. kires és bőlts férfiak Heraclim, és Dcmoeritm okofságokban tfak nem egyenlők , de Téged pedig Keresztény issiu mi ei. abba egyl máitól igen el-hafonlottak, hogy thet szerentsetlenségben ? hanem egyedül az eeyike mindenkor kőny vhullatással szomorbun, mivel ez által Iften ellenségévé tété- S kodot ez világ bolondságán, az máfik padig tfak nevette az világi emberek egyűe S tiwr tehát &yedúI> vagy gyűségét; mellyik lett légyen ezen tfelenek fo ott szomoruságod, ennek undoksákedetében oikoflabb itillye-meg az a' ki olga lzallyon szivedre: mert minden egyébb vafla. szerentsetleDségek az mi javankra szolgálhatnak, egyedül az bűn romláfunkra. Ha mindazonáltal keferuségek , és A z igaznak nintfen miért szomorkodnyomorúságok meg-kőrnyékeznek téged , ne mozduly minden Foeta' . m i V d ™ l n t h e , y e f l e n e Sy R °mai vifeld na^yízivel, h ' ízéiAz.

(23) szelttek fuváfira. Légyen előtted Boetias A' ki jó példákot igytkszik követni , ahires Romai Taaátsbéli ember * ez mi- vagy az rolzak követését Izorgalmatofságdőn az Gothufok Králya fogságba , és gal távozta.tya } a? illyennek lélzen azon fonyorú tőmlőtzbe tétette, és minden va< ditsölsége, melly által az következendők gyonyát el-prédáltatta volna ugy annyira tündöklő példája és tfillaga leheflen , és az győzedelmeskedet a' szerentsének moíloha* lesz mindenkor öröme, hogy magát , 's sága ellen , hogy magát az halált-is min- máíokat-is meg-jobbulva láthat: az tőkűledenek tfuáálkozására méltó álhata- telségnek kezdete az jo példák követéje, toísággal szenvedte légyen , az tudni-illik az a' ki ebben gyakorolya magát kévéi időre nagy lélek , az melly az kényes szeren- tellyelséget nyer erköltieibeo; mert tsének kivánsága szerént való folyásán félNagy az jo példáknak az hathatofsága, ném fuvalkodik, fordulásán,pedig alatfonMaga után vonsza izivűnket jómaga, ságra nem botsátkozik. Ezek által bennünk halonlatofsága , Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Gerjedez crköltíck jeles kivansaga. Székelyudvarhely A' szó mivel könnyű, mozdittya izivűnAz Példákról, ket, Az példák az jora vonnyák életűnket, Két féle képpen szolhatunk az példák* Eles erejtkkel meg-járják-lelkűnket, í ó l , az példa adalról, és az adottak követéRclztói tartoztattak erőtlen tefiúnket. séről tudni-illik; az rosz példa pefíisse az gyengeissiuságnak, mellyellen ugy kelletik Iâz-is, hogy femmi olly erőszakofvédelmezni issiuságunk tavaszra ki-nyilt viían minket az jóra nem kénízent, mint rágát, mintae gyenge plántákot, az ho haraz jó példa , mert jóllehet ; mint maga az mat elleD,és olly nagy okofsággal kell kűlőmember okoísága, mint az teremtett allatok bőztetnűnkâz rosz példákot az jóktól, hogy ékes íokalsága, mint az meg-irott számtafuha ne kővelsék azokat ezek képébenlan könyvek leveleinek tfak ntm minden Ke-is hitefsűk-el magunkkal, hogy minden részei az erköltfek követését javallják , jó az mit némelly nagy emberek tfelekeszmindazonáltal nints olly hathatolságok nek , nert nem mint arany az mi fémlik, mint az példáknak ; egy példa gyakorta vagy haarany-is külső szinére,- űres belől. » A C tőb-.

(24) többet téízen mint akár mi hoszszas befcedbol-is oszve tóldot taaitás, azért hel- tfupán arra való nézt, hogy az illyen buja őrdőktöl fajzott képek az nép közé ne Jyeíien vagyon moadva : jöhetnének, meilyet meg-is gátolt az maga ditsőfségére, azért míg fen lesz Páris váKirálynak az egész világ példájára, . Eletét rendeli annak formájára, rofl'a, mig az tuzta!ságnak hellye lesz az Nem teként gyakorta undok hibájára, szép erkóitsők kőzött Lellainnak hirc , és i iák egyedül vigyáz maga királyára. nagy neve fen fog maradni. Ha sántít az Király követi az kőz nép, Szokás vala Lacederron várofsába, Ha halovány szine tfak az halovány szép h«gy műdön valamelly felette ittas ember Akar millyen légyen tetzetes az a' kép, Meilyet Király vifel, mert ha félszeg-isép. járna az utzakon, az iftiak vénekkel egygyűt tloportoflan az uizara toldulnának ; Mellyre nézve arra kiváltképpen vi- azért, hogy István az issiak melly undok, és utálatos állat légyen az ember itaskoráHaáz Rezső Múzeum Könyvtára gyazzon kiki, ne talán utálatos példaji ál-Tudományos ban, az boritaltól el'idegednének , által tal maíoknak az gonoszra utat nyisson, és Székelyudvarhely látcy ák vala az okos férfiak , hogy az ilkivált az tísztben lévő emberek , mivel lyen példa leg-hathatosbb , lenne az issiu ezt nem annyira az jóban , mint az roszelmék formálasára. ban alatta valói követik, leg-gyakrabban: az rosz példa által fokakot meg-botránItten fel-jegyzem , hogy jóllehet leg. koztatunk , jaj pedig annak, maga az őrok igazság mondgya; az ki által jón az bo- főképpen az keresztények példái követéséizoUottam , mindazonáltal ha az regi tránkozni , jobb volna annak ba malom kóről kötpogány bőkfek erkőltfes tlelekedeteit is vatetnek nyakára, ét az tenger melyikében cl-mertteinek. laki követi igen jeleíTen tlelekízik, mivel eztk-is igen iokat haiználnak jobbulálunkra • mtllyeket midőn irok er/embtn jutt, , Egy igen gazdag kereskedő, névszeme'ly lok gráditfokkal meg-haladták még rent LeUain vala parisba , a' ki az lődtk az Pogány issiak-is az erkőltsőkben , az Scecitlumb&n IOO. Talléron meg-véve egy mértékletesben , tisztalsagban , hűségtilztácalan unuok cuprumot avagy képet, ben az mi időnk-béli lssiakot. C a Az tiU-.

(25) Az Könyvek olvasásáról.. vagy tfalárd ritkaságokkal , vágy szerelem történetekkel az még gyenge issiunak elméjébe, és szivébe , mint valamelly kígyó bé-lopják magokat; de a' kígyó akarmi mololygó tavaszi virágok közt légyen is, mérgét el-nem veszti , és annál veízedclmessebb mennél váratlanabb maráfa.. Érkezem moft a' gyenge issiuság legfénnyefíebb ékeíségére', Ieg-kivánatosbb erkőltiére , és leg. tetzetesbb ajándékára, de egyebembe leg - veszedelmesbb tőrére, az könyvek szorgalmatos olvasására tudni-illik: ez ugyan igaz eledele, és egyetembe Ifteni itala az léleknek y ezek által Tfak nem véres könyvhullatáfokkal nevekedik okoí>aga, jobbra, és jobra forlehet meg-firatni az moftaniak romlását , dul erkóltfe. Az jó könyvekhez való sze- mellyet az könyvek olvasáfa okozot , uretet az issiubaa igen ízép virtus, és jelengyan-is honnan vágynák olly számossan az sége az nagy elmének. De Iftentelen , és szabad hitűek; hanem egy némelly hideg Haáz Rezső Múzeum Könyvtára minden undoksággal tellyes könyveket ol- Tudományos keresztények iráfi olvasásából , mellyekvafni, annyit tészen, mintha mérget kí- böl-is már majd modé vált , hogy az issiu Székelyudvarhely vánnál venni méz hellyet , a' ki undok Gavalérok rosz keresztények legyenek, könyvek olvasására adgya magát , az mo*s miért ez ? - tudni-illik olly könyveket tsáros iszszapos tó vizböl iszik, melly álolvafnak , mellyeket vagy nem értenek , tal ambá-or egy némelly issiatska tudofnak vagy ha értik, szépnek állittyák: mindanevét hajhásza, nem nyer meg-is egyebet, zonáltal olly hires emberekkel, mint Volhanem ki-nyilatkoztattya szive alatfon mitaire RoiiJJeau £ argens egygyet érteni, és voltát, melly valamint egy némelly fér* azok irálival meg-egygyezni, 's nem vegek terméfret szerint az gazba, ugy ez-is ízik észre , melly nagyot botlottanak létfak az undokságbakiván heverni. gyen ezen nagy férfiak. Nintfen fiak erk'ltfe cl-vesztésére nélkül-való. femmi olly alkalmatos az jfmeg rontására, ártatlanságok , mint némelly iráfok itilet ol vasai a , mellyek azomban vagy. Mellyre nézve , tgen jeles az olvafott issiu, ha abban olly mértékkel, és okofsággal él, melly nem tfak okofsá, hanem jó keresztényé-is tehette ; ha rosz könyveket olvas , ugy munkálkodgyék C 3 mint.

(26) ^JíLJl mint az méhek , melfyek az keferú virá. gokbó?-is édefséget vef/.nek-ki: az mi? Jobbulására fbrdi>-hat, azokat tanulya-meg, az többieket fussa, és távoztassa , ugy tieltkedgyék.. tud, ditséretet érdemel, a' ki hellyeíTen kételkedik okossan fog gondolkodni; ugy gondolkodgyunk pedig, hogy femmit kine ejtsünk, meilyet már előre minden kornyúl álló dolgokkal egyetembe jól megnem fontoltunk, ne talán hirtelenségünk ^ Mint amaz hires Romai Poéta a* ki szerentsétlenségben keritfen. Gondolkodmidőn tfak nem untig Ennius igen rési nunk kell minek előtte ízóllyunk, gondolvers szerzőt olvafná, kérdeztetvén mí ok- kodnunk ma holnaprol, és az következenra nézve olvafná azon rosz poétát, mivel dő űdőkröl; ha issiuságában valaki nem ieen regulátlan verfei, durva és minden tanul előre okossan gofldolkodni az idősb ékeí'ség nélkül volna beszédgye? azt fele- korába faját kárával meg-tanulya. lé; én az Ennius szemetes gazából aranyat szedek ; jelentvén, hogy tfakMúzeum az javát ízeHaáz Rezső Tudományos Könyvtára Ótődik Károly Tsászár, és Spanyodegetné-ki. lok Királya olly lafía taaátfal él vala , Székelyudvarhely Vala egy tiíztetske , a' ki midőn tfak még az ellyan dolgokban-is, mellyek egy az ujjabb és Iftentelenebb k'nyvek olvaelőre kitfinyeknek láttzottak , hogy nem sásában gyakorolná magát, végre olly nagy keveflen hibául tulajdonítanák kéfedelmesIftentelensésre juta , hogy azt iôndaná kedését: Miidazonáltal nem lokára kénszekét esztendők alatt, tfak azon munkálkodriteték Európa ezen hirtelen ítiletét megtam , h02ytl-hitetheflemmagamm.il, hogy fordítani, midőn álmélkodva látná ezen Fenintfen Iften: már ugy mond az káromkojedelem meízszére látó okofságát} ugyan edó » ebben femmi kétségem ninnfen. zen Fejedelem mint egy kőz mondáfa vala , az hoszszaflabb tanátskozás gyakorta fegyvere az ízerentsés ki-menetelnek. Az gondolkodásról , és azutánvaló Ítéletről. Nem tfak a' ki okoltan gondolkodni, de még az a ki hellyessen kételkedni - is tud. Meg-kell ugyan vallani, hogy az hoszszabb tanátskozáfok gyakorta hasznot hajtottak , de néha néha kárt-is okoztak lé-.

(27) légyen,- érzették e n a 2 R o m a í a k , m e r f t A' ki meg-gyölőlvén fényes Királyságát, ezek midőn Hannibal Szaguntom városát Arannyát ezúáit, minden gazdagságát, meg-szallotta volna, eV az Romai tanátsb* Kedvelte egyedül mezők pusztaságát, kérdeztetnék ha kellene-é Szaguntum vá. Fákkal árnyékozot hegyek magoíságát, rofsának menni fegirségére , addig tanátsPán Iftennek lakék zöldes barlangjában, kozauk míglen Hannibal az váróit megAz Driades izüzek szép palotájában , vette, onnat mondatott: Midim Roma taKedve szerént sétált Nymphák utzájában, nátikasik, Szaguntum el véji. Maga Hanoi- Le-űlt ha ugy tettzet faknak árnyékában. bal is ha az melly gyoríafsággal győzött » Tompa esze meg-is oftoba fejében , ugyan azzal ék volna győzedelmévet, nem Meg-maradt bolondság életlen eszében, látra volna az világ az Romaiak ország'S valamint Hercules maga erejében, lásátBizakodik ez-is vaítag elméjében. Az gondolatokat követi az iciíet, a' Haáz Rezső Múzeum Tudományos Thmolus vala,Könyvtára melly az széles tengefci hellyeíTen gondol, hellyeflen itil, fenki reket , fe-is irilyen Székelyudvarhely hirtelen femmiről, mivel gyaKőrnyul nézte ottan az magos hegyeket, kran meg-t[aIa'ko7Ík , f«i»co!ya - meg az Kő-sziklás teteje tfak nem az egeket dologkn k eleit végét, azután tégyen itiÉii valaj allya a' Szárdus népeket. letet , azokban mellvek nem .tartoznak Ennek erdejében Pán Iften flotáját, ho/zája, kerallye az "kilétei, valamint aMidőn Nycnphák előtt hánnya Í2ép notázokban-is , mellyek tudományát fel y ül ( jat, mulyák; ae talán ugy járjon mint Midás 'S meg-veti Apollo Hangozo hárfáját, kirój az Romai Poéták tákőre Ovidius : Meg-egygyeznek, kiki/hogy tegye próraidős ofloha kérését le-irta volna , melbáját. lyel Bacfcuftól azt kéré, hogy minden mihez ke/e érne arannyá válto/n'k , de észVálasztatik ebben Thmolus az birának, re vévén oftobaságátazon kéré , hogy Ki le-tévén terhét, kékes homlokának, azon ajándékát Bachus tólle el-venné. így Makkal ékefiti fűrtyét az hajának , ir Metmorpbojii kőnyvéaek n . könyvébeJól meg-nittya fűiét Pán furolyájának. A'ki. C 5. Sa-.

(28) Satyrufok, Nymphak itt jelen valának £ á n > & Pnaebus korái fereggel állának, Vártak fuggó véget ez éke. tfatának , I lengő patcogásat az húros hárfának. Midásis itt vala 's többivel l e -űle, Még ugyan nem vala hoszszu szamar füle Ue hogy Pan Iftennek nadgya meg-pendu le, Az halmakkal edgyutt erdő meg-zendűle. Pán Midáft énekié paraszt énekével El-amittya léjét hangozó ízeiével, Eneket-is v é g z l az Midás nevével, Vélvén hogy ment léízcn ennek elméjé-. Haáz Rezső Múzeum Phaebus,Székelyudvarhely kinek Laurus fejét ékefiti, V Cl*. üldalat gyémántos tegze helyeíki, Termetét királyi bárfony nemefiti* Szépségét villogo szeme telyeűti. Bal kezében tarttya Rubintos flotáját, Az jobbal pengeti ékeíTen harfáját, Szam szerént meg-tartya éneke kocáját. Tíudalyak az erdők hallatlan nótáját. Pha?bus nótájára Nymphák bámulának Tygns, soroszlányok szeliden állasak, Atzelos kosziklák attól lágyulának , De mar véget is vett fel vett próbájának. Tkmolus Apollonak itil felsőséget, Ebben az Nymphákkal talál egygyefséget De. De Midás ezektől tart kűlőnőfséget, Pán Iftennek itil minden elsőséget. Phaebus íe engedé, hogy bolond fűiének , Emberi formája maradgyon fejének, ^ Hoszlzabban ki-vonnya növését bőrének , Hogy eízét mutassa nagysága fűiének. Igaz hogy ez tfak elméjével játzodozó Poétának kőlteménnye , mindazonáltal talán hellyt találhat fokak szivében , kik hirtelenségből, vagy gyakran tndarlanságból-is, olly itiletekot tesznek, meilyet az Tudományos Könyvtára értelmessek alatomba nevetnek, de lee-rendessebb azok dolga, kik, hogv láttassanak mindenhez érteni, mindenekről kívánnak itiletet tenni, jóllehet az tzéltól hibázzanak. Az márok iráfiba hibákot keresni , Gántfokot mutogatni, nem mindenkor jó szivoek jele , azokról pedig bal itilettel lenni, ha tfak nyilván nem tudod , vagy Iften, vagy emberek ellen való vétségét , bolondság; ugy itily azért málok munkáiról, ne hogy itileted gyalázatodra légyen. Jóra igyekezd még az nagyobb hibákot-is magyarázni ; az kisded botláfokat tfak ujjon által láthatod, mindazonáltal tfak az jó könyvekben, mert mit teendő légy az ártalmatokban már meg-mutattam. Mi ?.

(29) ^fc Mi? egy könyv a' szűzeségről ? szűzeség gyermekség monda: egy kenyeret vesztegető iftentelen issiu , igen-is vala az felelet, szűzefség gyermekség , ha eiztelea gyermekek tésznek arról itiletet.. 45. szerént való itilet; az tfudalkozás hirtelen 's tfak nem izempillantatnyi indulat : az hir , vagy inkább az hires nevezetefség Kieszszére ki-terjt.dc jó név , de az betsűlet zugó jó név , egyenlő mindenek kőzt lévő egygyefség, me;lyet közönséges tfudalko/as követ, és támogat.. Egy más pedig midón egy némelly ujjonnan ki-jőtt könyvet ditíirtetni hallana, Az becsületnek fundamentoma az jómellyct o azomban nem is latot vala, mafok belzédébe, efvén azt mondá : tudom ság, ésderekolság , az tfudálkozáínak az erazon könyvnek /ztrzöjc-is bizonnyal md/nkbol kölcs, irvagy természet ajándékinak ritkata-le. Igen helycssen jó uram felele egy a* sága, és nagysága, innen íemmit olly rentöbbi közöl, kérem méltoztafsék az ori- defnek nem'allithatní, mintha egy némelly gmalerá azazHaáz arra, Rezső honnét le-irta mutat- Tudományos Múzeum Könyvtára rosz emberek magokat betsűletre méltókni, vagy ha ezt nem tlelekszi , tfak hír, nak állittyák, kiknek élete azomba olly Székelyudvarhely s betsűlet rontó neve fog maradni. undok , hogy ugy szolván az akaízto fácis meg-gyalázná. így irának , a' kik , hogy magokat Valamint egyébb világi jókra , nem rel.magasztallyák , raáfokat le-nyomni igyekelőmben az betsűlet, és ditsőfségre - is keznek , vagy hogy magok oftobaságok fő~ nagy igyekezettel, és minden tehetségekdozzék, máfok okofságát-is bolondságnak kel tőrnek ez álhatatlan világnak erőtlea akarják tartani: az igaz sziv mindent job-> fiai, arra fordittyák tfekélységeket , hogy „ ra itil. nagy nevet szerezzenek , hogy fényes állapotra mehessenek, azon éjjet napot vesztenek , hogy magas poltzra kellKÍTenek, mindentől ísmértessenek , tiszteltessenek , Az bctsűletról. és nagyra betsűltessenek , szóval , hogy Az bötsűlet jó hirnek 's névnek zumagok neveket égig magasztalván tiak nem gáfa , az betsűlés nyugadalmas személy öiőkké tartaadonak teheísék, mellyet noha sze-.

K&ouml;nyvt&aacute;ra V N E K Ha&aacute;z Rezső M&uacute;zeum Tudom&aacute;nyos K&eacute;pz&eacute;s&eacute;re az Ifius&aacute;gban, Sz&eacute;kelyudvarhely

Könyvtára V N E K Haáz Rezső Múzeum Tudományos Képzésére az Ifiuságban, Székelyudvarhely