Terminológia
Serendip hercegei és a tudományos kutatás (Rövid vizsgálódás a "serendipity" körül)
"Aki kerea, talál" - de sok esetten nem azt, vagy nem csak azt találja meg, amit keres, hanem valami mást, esetleg értékesebbet, hasznosabbat annál, aminek e r e d e t i l e g keresésére i n d u l t . I l y e n l e l e mények nemcsak a mindennapi életben, de a tudományos kutatásban i s gyakran fordulnak elő. Ezeket /a szerencsés véletlennek látszó/ f e l fedezéseket a kutatók a " s e r e n d i p i t y - n e k köszönhetik.
Nézzük, honnan ered es a szó, mit Jelent mint szakkifejezés, mi
lyen szerepet játszik a serendipity a tudományos kutatásban, az i r o dalomkutatásban, s általában a tájékozódásban és a tájékoztatásban?
A serendipity szót Eorace 7ÍALPGLE /1917-1797/ angol itörténész ás regényíró a l k o t t a 1754-ben egy perzsa eredetű mese alapján, mely
nek cime: "Serendip három hercege" /The three princes of Serendip/.
Ez a három herceg arról v o l t nevezetes, hogy vándorlásaik közben /sze
rencséjük és_ éleslátásuk folytán/ állandóan olyan dolgokra bukkantak rá, amelyeket nem v o l t szándékukban keresni. Az i l y e n jellegű f e l f e dező képességet nevezte e l WALPOIE serendipity-nek, s i g y a l a k u l t k i a szó jelentése, értelmezése. Az Oxford I n t e r n a t i o n a l D i c t i o n a r y sze
r i n t a s e r e n d i p i t y az embernek az a tehetsége /képessége, adottsága/, amelynek birtokában /váratlan körülmények által kiváltott/ szerencsés felfedezésekre, meglátásokra képes.
/Érdekességként jegyezzük meg, hogy Serendip, arabul Sarandib Ceylon régi elnevezése v o l t ; erre a szóra u t a l p l . a szerendibit e l nevezésű ásvány, amely nagyobb mennyiségben azon a vidéken található./
A tudományos kutatások történetének elemzése azt mutatja, hogy a felfedezések létrejöttében nem k i s szerepe van a serendipity-nek.
A tudományos felfedezések közül a serendipity "klasszikus" esetenként szokták említeni a röntgensugár és a p e n i c i l l i n feltalálását, de van sok más példa i s . Ezekből kitűnik, hogy a serendipity a tudományos alkotómunkának olyan tényezője, amely komoly figyelmet érdemel mind alkotáslélektani, mind információ-lélektani szempontból / l / . A kovet-
Terminológia kezűkben / a serendipity fogalmának több oldalról való megvilágítása erdekében/ néhány i l y e n szempontra mutatunk rá.
A neves amerikai szociológus: E.E. KERTOH /2/ f e j t e t t e k i rész
letesebben a serendipity szerepét a tudományos kutatásban. Véleménye s z e r i n t a termékeny empirikus kutatómunka nemcsak elméletileg leveze
t e t t tudományos feltevéseket bizonyíthat, hanem u j feltevéseket i s eredményezhet; ezt nevezhetjük a kutatás s e r e n d i p i t y jellegű alkotó
elemének, vagyis olyan felfedezésnek, amely a véletlen vagy a mély meglátás alapján az e r e d e t i kutatás körén kivül eső, de érvényes f e l fedezéseket hoz felszínre.
I l y e n esetben a kutatás menete i g y a l a k u l . A kutató váratlan, rendellenes és stratégiai fontosságú adatra lesz figyelmes. A várat
lan adat azt j e l e n t i , hogy a kutatás, amely egy meghatározott f e l t e vés bizonyítására irányul, előre nem látott mellékterméket hoz létre, olyan megfigyelést eredményez, amely máa elméleti megfontolásokra u¬
t a l , mint amilyenekből a kutató munkájának kezdetekor k i i n d u l t . De az adat nemcsak váratlan, hanem meglepő i s , vagy azért, mert nem egyeztethető össze az elfogadott elmélettel, vagy azért, mert e l lentmond más megalapozott tényeknek. Mindkét eset szinte felszítja a kutató kíváncsiságát, s a r r a ösztönzi, hogy megkeresse a rendellenes
séget mutató adat i g a z i értelmét. Tovább kutat mindaddig, amig az u j meg u j megfigyelések, kísérletek /szerencsés körülmények között/
e l nem vezetnek ahhoz az u j vagy módosított elmélethez, amelybe a meglepő adat most már ellentmondás nélkül beilleszthető. -
A váratlan, meglepő adatnak stratégiai jelentősége i s lehet ab
ban az esetben, ha a kutató /elméleti fogékonyságával/ f e l t u d j a f e dezni a különösben az egyetemes érvényűt, s ezáltal hozzájárul álta
lánosítható elmélet kialakításához. A kutatásnak a serendipity sze
r i n t alakuló folyamatában tehát egy váratlan, ellentmondó, stratégiai fontosságú adat szinte rákényszeríti a kutatót, hogy u j irányba f o r d u l j o n , s ezáltal gazdagitsa az elméletet, a tudomány ismeretkészle¬
tét.
SELYE János /3/ a tudományos kutatómunkáról szóló "vallomásai
ban" a s e r e n d i p i t y - t a "perifériás látással" hozza kapcsolatba; ez
"az a képesség, hogy ne csak mereven a r r a nézzünk, amit látni aka
runk, hanem emellett szemünk sarkából állandóan éberen figyeljük a váratlant ... ez az egyik legnagyobb adomány, amellyel a tudós ren
delkezhet. Rendszerint olyan erősen koncentrálunk a r r a , amit tisztáz
n i akarunk, hogy más dolgok nem i s hatolnak a tudatunkig, még ha sok
k a l fontosabbak i s . Ez különösen olyan jelenségekre érvényes, ame
lyek erősen eltérnek a megszokottól, sőt egyenesen valószínűtlennek látszanak. Márpedig csak a valószínűtlen méltó igazán figyelemre.
La ha a váratlan mégis igaznak bizonyul, az i l y e n megfigyelés rend
szerint nagy lépést j e l e n t előre."
láthatjuk, hogy KERXOB és SELYE serendipity-interpretáoiója sok rokon vonást mutat. SELIE egyébként rámutat még arra i s , hogy a véletlennek tulajdonított felfedezések nagy része "valójában h a t a l mas képzelőerő szülötte, amely a véletlenszerű megfigyelésben tüs
tént f e l i s m e r i a sokoldalú alkalmazás lehetőségét."
I t t jegyezzük meg, hogy SELYE könyvének fordítója /JÓZSA Péter/
az angol s e r e n d i p i t y - t "azerendipitásra" magyarította / i g e n szelleme¬
sen/.
SELYE a szupramolekuléris biológiáról i r t könyviben /4/ különb- aéget tesz a probléma-felismerő éa a probléma-megoldó kutatók között;
a felfedezésekre inkább az előbbiek alkalmasak, mert megvan bennük az a képesség /éa ez igen jellemző a s e r e n d i o i t y r e i s / , hogy ösztönösen észreveszik a látszólag összefüggéstelen dolgok közötti kapcsolato
kat .
A s e r e n d i p i t y szerepe a felfedezésekben a r r a mutat, hogy a kuta
tásban a "gondolat utvonala" sokszor merész /de termékeny/ kitérők
k e l van t e l e . Ügy tűnik, sajátos gondolkodásmód jellemző azokra, akik bátran nekivágnak a kitérőknek.
Az i l y e n gondolkodók képzettáraitésaikban rendszerint egymástól meglepően távoleső gondolatelemeket kapcsolnak össze, és asszociáció- készletüket a serendipitynek köszönhető meglátások i s állandóan táp
lálják /6/. iúindez arra ÍB u t a l , hogy a s e r e n d i p i t y , mint az alkotó
képesség egyik megnyilvánulási formája, igen jól hasznosítható a brainstorming jellegű k o l l e k t i v eszmefejlesztő módszerben i s /?/.
K i n t minden emberi képesség és készség, a s e r e n d i p i t y i s megta
nulható, fejleszthető, előmozdítható, legalábbis bizonyos mértékig, S ebben jelentős szerepe van az információs munkának i s . Többen /de még nem elég sokan!/ rámutattak már a r r a , hogy a tudományos tájékozó
dásban megfelelő helyet k e l l adni a böngészésnek /ö/. S ml más ez, mint a s e r e n d i p i t y lehetőségének biztosítása az lnformáció-kutatás- ban, mindenekelőtt az irodalomkutatásban?
Francis CSLORIA /-</ érdekes eaazét i r t a böngéazéa éa a serendi
p i t y összefüggéseiről. Azt mondja, hogy minden könyvtárban /a hozzá
tehetjük: minden információs rendszerben/ meg k e l l engedni, hogy l e gyenek "kőmlelő-nyilások", amelyeken át más szellemi bájakra i s át lehet látni, s amelyek lehetővé t e s z i k a magasabbrendü /a s e r e n d i p i t y - hez ösvényeket nyitó/ böngészés művészetének éa tudományának müködé- aót. M.B.LINE /10/ fontosnak t a r t j a , hogy az "emberi lények" számára t e r v e z e t t információs rendszerekből ne hiányozzanak az értelmes bön
gészést, s különösen a s e r e n d i p i t y - t szolgáló /heurisztikusán ihlető, véletlenszerű/ elemek. FAiaTKOXHE / l l / s z e r i n t a jó könyvtáros egyik-
jellemző vonása a s e r e n d i p i t y , vagyi3 az a képesség, hogy f e l i s m e r i azokat a müveket, információkat, amelyek olvasói számára termékenyek lehetnek, t u l mutatnak a szük szakmai határon, s a marginális gondol
kodás irányába vezetnek.
Az előzőek alapján felmerülhet a s e r e n d i p i t y és a redundancia viszonyának problémája. Az Információs rendszerekben, s különösen a gépesített információs rendszerekben az eszmény a redundancia nélkü
l i , zajmentes tájékoztatás, a t e l j e s e n releváns ismeretek, adatok feltárása. Az i l y e n "eszményi" információs rendszerben semmi hely nem j u t n a a véletlen találatokra vezető, a serendipity képességét mozgásba lenditő információknak. Az i l y e n tájékoztatás nem engedne t e r e t a képzelet játékának, melyből pedig sokszor igen lényeges, a későbbiekben kísérletileg bizonyítható eredmények születhetnek. így
Terminológia tehát érdemes fontolóra vennünk, hogy ha elérhetnénk i s a t e l j e s , r e dundancia mentes tájékoztatást, érdemes volna-e megválósitanunk? Ez azonban már külön tanulmány tárgya lehetne.
Persze, a könyvtárosoknak, információs szakembereknek sem sza
bad megfeledkezniük arról, amit PASTEUR a kutatókról mondott: "A meg
figyelés birodalmában a véletlen csak a felkészült elméknek kedvez,"
Alapos felkészülés, mély érdeklődés nélkül a l i g h a lesz részünk Seren
dip hercegeinek "mesés" adományában.
Ennyit röviden a s e r e n d i p i t y fogalmáról, interpretációjának né
hány változatáról. Most már csak az van hátra, hogy alkalmas magyar szót válasszunk / j a v a s o l j u n k / erre a kifejezésre. Az előzőekben vá
z o l t megfontolások alapján három megoldás kínálkozik: szerendipitás, szerencsés felfedezés, véletlen találat. A magam részéről a "vélet
len találat"-ot tartom a legszerencsésebbnek.
•
HIVATKOZÁSOK
/ l / V.ö.: GYÖRE P.: A tudományos alkotómunka kétféle tájékoztatási szükséglete. A releváns ős heurisztikus információk szerepe a ku
tatásban. Bp. 1966. OKDT.
/2/ MERION, R.K.: Social theory and s o c i a l s t r u o t u r e . N.Y. 1968.
Eree Press. 157-159.p.
/3/ SELYE J.: Alomtól a felfedezésig. Egy tudós vallomásai. Bp. 1967, Akad K. 120.p. /Egyéb helyeken i s számos, a s e r e n d i p i t y - t érintő megállapítás, idézet, példa található./
/4/ SELYE J.: I n v i v o . A szupramolekuláris biológia védelmében. Bp.
1970, Akad.K. 21, 25, 100-101.p.
/5/ BONO, E.: Eas spielerische Denken. Bern, München, 1967, Seherz V. 183 p.
/6/ MEDHICK, S.A.: The associative basis of the c r e a t i v e process. = Psychological Review, 69.k. 3,sz. 1962,május, p.220-232.
/7/ CLARK, C.H.: Brainstorming. The dynamic nevr way t o create success- f u l ideas. N.l". 1958, Doubleday. 53.p.
/8/ MEHZE1, H.: The Information needs of current s c i e n t i f i c research.
« The L i b r a r y Quarterly, 34.k. l . s z . I964.Január, p.4-19.
/9/ CELORIA, P.: The archeology of Serendip. = L i b r a r y Journal, 94„k.
9.az. I969. rnájua 1. p.1846-1848.
/10/ LIKÉ, M.B.: The design o f Information systems f o r humán beings.
• ASLIB Proceedlngs, 22.k. 7.sz. 1970. július, p.330.
/ I I / FAIHTHORNE, R.A.s Innovation r e s u l t l n g from reseaxch and devel- opment i n the i n f o r m a t i o n f i e l d I . A researcher's r l a w i ;he de- t e c t i o n o f innovation. - ASLIB Proceedings, 22.1c. 11.sz. 1970.
november, p.551.
Az informativitás problémájának néhány szempontja
Az informatlvitás problémájának néhány szempontja. /Nekotorüe aszpektü problemii i n f o r m a t i v n o s z t i . / - LEOÍJOV, V.P. = Ííaucsno-Tehni- cseszkaja I n f o r m a c i j a , Szer.2. 1972. 3.az. p.3-6.
A tudományos tájékoztatás szemantikai problémáival foglalkozó Bzakirodalomban mind időszerűbb lesz a dokumentumok /források/ minő
ségi jellegzetesaégeinek kutatáaa. E Jellegzeteaaégek között külön
leges helyet f o g l a l e l a dokumentumok informativitásának fogalma.
Az információ minősége azoknak a leglényegesebb vonásoknak az összességét j e l e n t i , amelyek k i f e j e z i k az információ belső szerkeze
t i adottságait ós tükrözik azt a képességét, hogy mennyiben őrzi meg jelentését a g y a k o r l a t i szükségletek kielégítését biztosító átvitel és átalakítás /feldolgozás/ során. Nyilvánvalóan az a legjobb minösé-
