A számítógépeknek az oktatásban való felhasználásval országos tervek alapján rend- szeresen és intenzíven szükséges foglalkozni. E téren vagyunk a legnagyobb lemaradásban más országokhoz viszonyítva. Pl. az USA erőteljes ütemben fejlesztette és fejleszti a számítógépek oktatásban való felhasználását az egyetemeken. 10 éven belül minden oktatási szinten használni kívánják a számítógépeket.
A tanárképző főiskolákon folyó oktatástechnológiai speciálkollégiumi képzés tartalmát és módszereit tovább kell fejlesztenünk és az elkövetkezendő években helyes lenne üyen speciálkollégiumokat indítani a többi pedagógusképző intézményben is.
Az oktatás korszerűsítése az egész világon, így hazánkban is középponti probléma.
Alapvető feladatunk más országok tapasztalatainak részletekbe menő megismerése és a jó tapasztalatok hazai realizálása. Az utóbbi években, különösen az 1972 évi oktatás- politikai párhatározat után sokat léptünk előre oktató-nevelő munkánk korszerűsítésében, de látva más országok eredményeit, nem lehetünk elégedettek.
FÜLE SÁNDOR
NEVELÉSI TANÁCSADÓK TEGNAP, MA, HOLNAP
Joggal kezdhetem úgy, hogy korunk igénye hívta életre Budapest huszonkét kerüle- tének mindegyikében a Nevelési Tanácsadókat. Ugyanígy az ország nagyobb iskola- városaiban is a fővárosi minta szerint létesülnek tanácsadók, pl. Egerben, Miskolcon, Szentendrén, Kaposvárott. A helyiségbeli, tárgyi, s még inkább személyi feltételek ma még nagyon különbözőek, de a célkitűzés és törekvés azonos. A rendszerint szerény körülmények között működő intézmények mindegyikében pszichológusok, pedagógusok, szakorvosok dolgoznak együtt a problémás gyermekek és családok helyzetének segíté- séért. A segítés célja mindenhol a gyermekvédelem időszerű feladataira irányul, azonban a módszereket és lehetőségeket sok tényező befolyásolja. Gyermekvédelmi tevékeny- ségünk holnapjába vetett bizalmunkat a terület fejlődésének történeti visszapillantása sugallja. Mert azt, amit ma már magunk körül látunk, az a tegnapra épül, és a jövő felé irányul.
Mire tanít a tegnap? Arra tanít, hogy fél századdal ezelőtt is éltek hazánkban éberszemű, a problémákra odafigyelő szakemberek, akik vállalkoztak arra, hogy a gyermekvédelem iránt közönyös szemléletet áttörjék és a pszichológia új tudományát a gyakorlati pedagógiában érvényesítsék. A tanácsadói munka hazai történetében voltak jelentős állomások kezdeményezések, és voltak úttörők. Ma már történelmi tény, hogy az
orvosi pszichológia talaján is létrejött tanácsadó lélektani állomás. Még pedig Ranschburg Pál 1899-ben hozta létre Phychophisikai Laboratóriumát, ahol az emberi és gyermeki idegrendszeri tevékenység megismerése, valamint a csökkent értelmi működés és lokális funkció zavarok okának felderítésére folytatott Ranschburg kutató tevékenységet.
Kezdeményezése nyomán, eredményeinek gyakorlati alkalmazására Schnell János 1902-ben létesített pszichológiai szemléletű Nevelési Tanácsadót, ahol biztosította a lelkileg sérült és problémás gyermekek vizsgálatát és olyan támaszt nyújtott, melyben
szakorvosok pszichológusok, pedagógusok, gyógypedagógusok, és phoniaterek együtt vettek részt. Ez az 1929-től már Gyermeklélektani Intézetté alakult tanácsadó mintául szolgált arra, hogy 1945—1948 között az ország nagyobb városaiban is Lélektani Állo- mások alakuljanak.
E kezdeményezés talaján 1958-tól bontakozott ki a Főváros területén a Gyermek- ideggondozó Hálózat. - A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Gyermek- klinikáján is létesült Nevelési Tanácsadó Liebermann Lucy vezetésével.
Hasonló célkitűzéssel az oktatásügy területén is új kutató és tanácsadó intézményekkel gazdagodott a főváros. 1912-ben jött létre a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium, melyből 1931-ben alakult és bontakozott ki a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képesség- vizsgáló Állomás. Az úttörők között találjuk Cser János és Radnai Béla nevét.
Úgyszintén a pedagógiai megelőző és gondozó ambíció adott kezdeményező ötletet a két világháború között alakuló gyermekvédelmi törekvéseknek. Vezetője György Júlia, intézménye ma Gyermekpszichológiai Intézet néven működik. Feladatuknak tartják a problematikus antiszociális gyermek és ifjú kezelését.
Mindez nagyszerű nyitánya szocialista államunk volt törvényesen biztosított gyermek- védelmi törekvéseinek. 1957-ben a főváros kerületeinek oktatási osztályain a gyám- hatósági és gyermekvédelmi munkában egyre több teljes állású pedagógus tevékenykedett.
De mivel a gyermekvédelmi munkában a pedagógus segítő tevékenysége kiegészítésre szorul, ezért 1963-ban fővárosi intézkedés látott napvilágot azzal a céllal, hogy minden kerületben biztosítsák a tanácsadói munka személyi és tárgyi feltételeit. 1967-ben pedig Budapest Végrehajtó Bizottsága Mezei Gyula művelődésügyi főosztályvezető kezde- ményezése nyomán határozatot hozott a Nevelési Tanácsadó hálózat megszervezésére.
A tanácsadók feladatául jelöli meg a prevenciót, vagyis megelőzést és a korrekciót, vagyis a gyermeki személyiség fejlesztését, majd sürgeti a gondozó jellegű pedagógiai munkát. Ma minden kerületben működik a tanácsadó, mégpedig önálló intézményként. Az időszerű gyermekvédelmi munkában pszichológusok, pedagógusok, szakorvosok, gyógy- pedagógusok, és a VIII. kerületben logopédusok is részt vesznek a nálunk előforduló sokféle problémák oki hátterének feltárásában és a gyermeki személyiség fejlesztésében, gondozásában.
Miért van szükség tanácsadókra? Miért van szükség szakszerű gyermekvédelmi munkára? Adjon választ erre „A fővárosi gyermek- és ifjúságvédelem jellenlegi helyzete és feladatai az új családjogi törvény alapján" című, 1975-ben készült kiadvány sokat- mondó statisztikai adatsora. A kimutatás szerint a 0—18 éves korú gyermekek közül 1974-ben veszélyeztetettként nyilvántartott
Ez fővárosi viszonylatban azt jelenti, hogy a 0 - 1 8 éves korú gyermekek (összlét- számuk mintegy 390 718) 4,39%-a rendszeres gondozásra, támasznyújtásra szorul.
Közülük sokan olyan helyzetben élnek, hogy otthon és iskolában már nem oldható meg gyámhatóságokon
iskoláknál
8473 8 657
összesen 17 130 gyermek
eredményesen helyzetük, ezért állami gondozás válik náluk szükséges intézkedéssé. Állami gondozásba vétel esetén is igénylik a kerületi gyámhatóságok a tanácsadók szak- véleményét, így a veszélyeztetett gyermekek elhelyezése kérdésében is jelentős feladat hámi a tanácsadókra.
Mint tudjuk, a fővárosban sok galeri-jellegű csoportosulást tartanak nyilván, illetőleg számolnak fel.
így 1973-ban 45 galeriben 693 személy jelentett figyelemre méltó társadalmi problémát, s közülük ifjúkorú 282, gyermekkorú pedig 30. S ha nem is a legsürgetőbb feladatokat tekintjük, hanem a megelőző, vagyis preventív munkát, akkor is fel kell figyelnünk az új, nemrég épült lakótelepek körülményeiből fakadó, új problémákra.
És ha még inkább a személyiségfejlesztés tanácsadói teendőire szűkítem feladataink határát, akkor a fővárosi statisztikai adatok tükrében az 1973/74. tanévben tanácsadóink- hoz forduló igények száma így jelentkezik:
Tanácsadókhoz irányító intézményekből létszám:
oktatási intézmény 6081
egészségügyi intézmény 356
gyámhatóság 857
egyéb intézmény 170
önként jelentkezett 857
összesen: 7241
tanuló
Természetesen az itt feltüntetett igények száma évenként növekszik, s nemcsak azért, mert a problémákra jobban odafigyelnek az oktatásügy, egészségügy szakemberei és a szülők, hanem mert a tanácsadók segítő lehetősége is egyre hatékonyabb és sokrétűbb.
Hogy a számadatok szemléletesebb képet nyújtsanak, ezért a tanácsadókban elő- forduló problémaköröket ismerjük, hogy ezekből kiviláglik, hogy milyen gondok miatt keresik fel a Fővárosban a Nevelési Tanácsadókat.
Kiket irányítanak tanácsadásra? Életkor szerint a 3—18 éves korú gyermekeket, akiknél különböző problémák merülnek fel, például: 1. tanulási, 2. magatartási, alkalmazkodási, 3. vegetatív tünetekben jelentkező problémák.
1. A tanulási probléma háttértényezője sokféle lehet. Tanácsadói tevékenységünk nyomán sok olyan tanulóval találkozunk, aki gyengén, esetleg a közepesnél is alacsonyabb szinten teljesít. Ez a sikertelenség már alsó tagozatban, sőt első osztályban, illetve már iskolaérettségi vizsgálat során is megnyilvánul. Oki háttere természetesen sokféle lehet.
Elsősorban említem az ingerszegény környezetet, vagyis a megfelelő foglalkozás hiányát. Ugyanis a tanuló, ha elhanyagolták, hátrányos helyzetbe kerül azokkal az osztálytársakkal szemben, akikkel a szülők megfelelően foglalkoztak gyermekeik iskolás- kora előtt. Természetes a fogalomismeretben, szókincsekben gazdag gyermek, aki jól ismeri az őt körülvevő környezetét, több érdeklődéssel fordul az ismeretlen felé, melyet majd az iskolában tanul meg. Az alapismereteiben viszont hiányosan tájékozott, s így fejlődésében környezete miatt gátolt gyermek azért küzd az iskolában a tananyaggal, mert
először az alapismereteket kell pótolnia. Csak akkor építheti a megszerzett alap- ismeretekhez az új iskolai tananyagot. Nem könnyű feladat tehát az iskolában kudarcos gyermek sikertelenségének okát felismerni, mert a pillanatnyi kép: a kudarc. S bár az iskolák pedagógusai és a tanácsadók családgondozói ismerik a gyermek családi körül- ményeit, mégis némi türelemre van szükség a gyermek tanulékonyságának megítélésénél.
A foglalkozáshiányból eredő többéves hátrányt ugyanis jó pedagógiai munka mellett is többéves erőfeszítéssel hozza be a gyermek, s közben kell elvégeznie az alsó tagozatos tananyagot.
A tanulási problémák alsó tagozatos előfordulásának másik ismert oki háttere kora- idegrendszeri sérülésből ered. Legjellemzőbb tünete az egyenlőtlen teljesítmény, amely azt jelenti, hogy a gyermek pl. sikeres a számtanban, de az olvasás, vagy írás megy nehezen, vagy fordítva. Általában egy-egy részfunkcióban sikertelen a gyermek. Ezt nevezzük parciális sérülésnek, vagy Gőllnitz nyomán lokál-syndromának. Ezek a tanulók azonban képesek arra, hogy elvégezzék az általános iskolát, középiskolát, sőt főiskolát, de egy-egy területen mindig sikertelenek lesznek. Sikertelenségüket fokozza még a kézügyes- ségben mutatkozó gyenge teljesítmény, ezt nevezzük perceptuomotoros retardációnak.
A teljesítményben mutatkozó hullámzás rendszerint társul a gyermeknél figyelmet- lenséggel, fáradékonysággal és nyugtalansággal is. Ezt a koraidegrendszeri sérülést elő- idézheti például a gyermek anyjának veszélyeztetett terhessége, vagy a terhesség alatt elszenvedett betegség, baleset, izgalom, mely közvetve a magzatot is károsíthatja.
— Ugyancsak sérülhet a gyermek születés közben, például huszonnégy órán túli vajúdás, vagy farfekvéseses, préseléses, fogóműtétes, császármetszéses szülés, vagy köldökzsinór- komplikáció esetén. Ugyancsak veszélyt jelenthet a gyermek további fejlődésére a kora- szülés is. - Sérülhet a gyermek olyan kisgyermekkori betegségek miatt, melyek több napig tartó magas lázas állapotot idéztek elő. Ilyen esetben ugyanis a szervezet legyengül s az agysejtek nem kapnak kielégítő, oxigénben gazdag vérellátást. Következéskép az agysejtek sok millió területének egy egy részén átmeneti, vagy tartós fejlődési zavar mutatkozhat. Azonban az egy-egy tantárgyban jelentkező sikertelenség nem jelenti azt, hogy a gyermek értelmi fogyatékos.
Az értelmi fogyatékosság vagy oligofrénia ugyanis olyan visszafordíthatatlan állapot, mely a gyermek naptári életkorához viszonyítva többéves elmaradást mutat. Ez az elmaradás nemcsak egy-egy tantárgyban észlelhető, hanem a logikai gondolkozás egész területén. Az ilyen súlyos fejlődési elmaradás eseteit a tanácsadóknál folyó iskolaérettségi vizsgálatok során általában áttelepítő bizottság elé javasoljuk. — Az iskoláskorú gyermekek értelmi fejlettségének pontos és reális megállapítása a tanácsadók fontos feladata, hiszen a megállapított értelmi színvonal dönti el, hogy a gyermek melyik iskolatípusban folytathatja tanulmányát.
Az iskolai kudarcok elkerülésére a Fővárosban iskolaérettségi vizsgálatok folynak.
Az óvodai, illetőleg iskola előkészítői szűrővizsgálat során problémásnak ítélt gyermekek a kerületi Nevelési Tanácsadókba kerülnek, ahol fejlődési szintjük megállapítására csoportos és egyéni vizsgálatokat végezünk. Sőt szakorvos vizsgálatát is igénybe vésszük a gyermek helyzetének alapos megismerése érdekében, illetve a fejlesztés perspektívájának felismerésére. Ugyanis ez dönti el, hogy a gyermek beiskolázható-e az általános iskolába, vagy korrekciós osztályba javasoljuk, vagy áttelepítő bizottság elé. Különösen jelentős a peremkerületek helyzete és igénye.
De hogyan tükröződik a beiskolázási probléma egy peremkerületben? A budapesti XX. kerületi Nevelési Tanácsadóban folyó munkáról 84 iskolaéretlen gyermek esetében 1974-ben Schödl Lívia, a Tanácsadó vezetője így foglalja össze jelentését:
organikus sérülés koraszülött
koraidegrendszeri sérült elmaradt testi fejlődés környezeti ártalom:
erkölcsileg veszélyeztetett lakásproblémák
elhanyagoló nevelés anyagi hátrányok komplex ártalom
15%
1 2 % 46%
10%
25%
35%
36%
65%
33%
60%
Ennél a 84 gyermeknél, ahol a probléma háttere különböző, iskolaérettségi, pszichológiai vizsgálat- ban a következő részterületeken mutatkozott a gyermekeknél gyenge teljesítmény:
Az egész fővárosban az 1972/73 tanévben 2625 iskolaérettségi vizsgálatot végeztek a tanácsadók. Minden kerület sajátos problémája egyéni módon tükröződik. — Az oktatási intézményekben azonban nemcsak a tanulási probléma okoz gondot, hanem a beülesz- kedés, a szocializálódás zavara is. Ezekkel a problémákkal is az oktatási intézmények a kerületi Nevelési Tanácsadókhoz fordulnak.
2. Természetesen a magatartási panaszok és ezek oki háttere is különböző.
Vannak olyan magatartási zavarok, melyek szinte állandó beilleszkedési problémát jelentenek. Legfeltűnőbb tünete a nyílt agresszió, mely verekedésben, vitatkozásban, a feladat nyílt megtagadásában és az együttműködés hiányában nyilvánul meg. Vagy a gyermek úgy tagadja meg a feladathelyzetet, hogy munkavégzés helyett bohóckodik, beszélget, játszik, stb., vagyis nem alkalmazkodik a közösségi munkához és szabályokhoz.
Ez a szinte állandó rendzavaró magatartás sokféle okból eredhet.
Egyrészt oka lehet valamiféle kedvezőtlen családi-iskolai körülmény. Érheti a gyermeket otthon agresszív szülői bánásmód, s ennek következtében olyan tartós félelmi állapot, amely a gyermeket védekezésül agresszív, támadó magatartásra készteti. Ez az agresszió akkor is megnyilvánulhat, ha otthon, vagy az iskolában fokozott követelmény elé állítjuk a gyermeket (perfekcionizmus). Ugyanis a gyermek először azonosulni szeretne a szülő vagy pedagógus elvárásával, de mivel a gyermek képességei kisebbek, így a fokozott elvárásoknak nem tud megfelelni. Ezért a sorozatos kudarcok nyomán előnytelen én-kép alakul ki a gyermekben. Ennek következtében egyre inkább a lehetséges teljesítő képessége alatt teljesít és viselkedik. Ezzel a magatartással is magára akarja hívni a figyelmet.
Előidézhet tartós magatartási problémát a kedvezőtlen szociális környezet és életkörülmény is.
Az elhanyagoltság, ellátás és gondozás hiánya, vagy rossz lakáskörülmények stb. fokozzák a gyermek nyugtalanságát, mozgásigényét, vagy épen mindenkivel szembeforduló, ellenálló magatartását.
logikai képesség hiánya tanulékonyságban gyenge emlékezetzavar
figyelemtartósság zavar szókincs-szegény gyenge ábrázolókészség hangképzési hibák feladatra éretlen
85%
14%
53%
50%
55%
41%
2 2 % 51%
De a helytelen nevelési gyakorlat is gátolja, hogy a gyermekben szabálytudat alakuljon ki. Ugyanis minden viselkedésformát tanulás útján sajátítunk el. Ehhez azonban szükséges, hogy azonos körül- mények között valamit mindig szabad, vagy nem szabad megtenni. Viszont az elkényeztető, vagy következetlen nevelés azt eredményezi, hogy a gyermek nem ismeri fel a szabályt, hogy az adott helyzetben hogyan kell viselkednie.
Ugyanis nem ismeri fel a szabályhelyzetet az a gyermek sem, aki negatív viselkedésmintát lát a felnőttek életében. így az alkoholista, brutálisan viselkedő, vagy munkakerülő felnőtt magatartása ugyanilyen negatív viselkedést vált ki a gyermekből is. A gyermek ugyanis ezt tanulja meg a fel- nőttektől.
A kapcsolattartás tartós zavara akkor is kialakulhat, ha kedvezőtlen volt az anya-gyermek kap- csolat. Az ún. hideg anyatípus esetén az igazi odafordulást nem tanulja meg a gyermek. Az anya ugyanis a kapcsolatteremtés első mintája.
Vannak azonban váratlan magatartási rendellenességek is. melyek feltehetően kedvezőtlen átmeneti környezet hatásra keletkeztek. Ilyen váratlan és átmeneti stress-helyzet lehet, ha a szülők családi életében feszültség keletkezik, vagy válás, vagy haláleset. De lehet szociálisan kedvező körülmény- változás a családban, például új lakást kapnak, melyet azonban a gyermek nem tud feldolgozni és nem tud az új helyzetben megfelelő új alkalmazkodást kialakítani.
A vélt veszélyhelyzet védekezési mechanizmusokat hív elő, vagyis különböző védekezési formákat, mégpedig szorongást vagy agressziót, illetve szorongásból származó agressziót. Az agresszió is lehet:
támadó agresszió ilyenkor a gyermek verekszik, durva, szembeszálló, de viselkedhet védekező agressziós módon is, például kisgyermekesebb viselkedésével: meglepetést jelentő intőivel, csavar- gásaival ijeszti meg, azaz bünteti környezetét.
3. A szorongásnak lehet olyan következménye is, amely vegetatív panaszokban nyilvánul meg. Még iskoláskorú gyermeknél is előfordulhat bevizelés, beszékelés, iskolába- indulás előtti hányingerek, este pedig az alvási panaszok gyakoriak. Ezek a tünetek rendszerint kedvezőtlen környezethatás nyomán keletkeznek, s főleg azoknál a gyer- mekeknéljelentkeznek, akik érzékenyebb idegrendszerűek.
Noha minden kerületben más-más jellegzetességek határozzák meg a probléma- helyzetek zömét, mégis az egyes gyermekek egyedi története dönti el, hogy miért került tanácsadóba.
Miben és hogyan segítenek a Nevelési Tanácsadók? A Nevelési Tanácsadók minden kerületben segítik az oktatási intézmények pedagógiai munkáját. Megvizsgálják a problémás gyermekeket, keresik a tünet okát és ezek elhárítására törekszenek.
Az okfeltárás munkájában részt vesz a tanácsadó minden munkatársa: így a pszichológus a gyermek személyiségét vizsgálja, a családgondozó pedagógus a gyermek környezetéről tájékoztat, a szakorvos a gyermek tűrőképességét vizsgálja, a testi és idegrendszeri vizsgálattal.
Családgondozó pedagógusok és pszichológusok egyaránt látogatják az oktatási intéz- ményeket, hogy megfigyeléseket végezzenek egy-egy problémás gyermek óvodai, vagy osztály csoportjában, ennek alapján megbeszéléseket folytatunk a pedagógussal olyan gyermekek esetében, akiknél tanulási, vagy magatartási probléma merül fel. Arra törek- szünk, hogy jól ismerjük fel a gyermek képességeit, és kölcsönösen megvitatjuk, hogy mit várhatunk a gyermektől és miben lehetünk segítségére.
Segítséget nyújtunk az oktatási intézményeknek a rendszeres óvodalátogatással is, mert már itt ismerkedünk meg a beiskolázás vonatkozásában problémás gyermekkel. Segítség- nyújtásként gondozásba vesszük, vagy ha beszédhiba miatt problémás, akkor logo- pédusaink foglalkoznak velük. Tantestületi előadások tartásával is segítjük az oktatási
intézmények munkáját, hiszen közösen arra törekszünk a gyermekek érdekében, hogy pedagógusok és Nevelési Tanácsadó azonos nevelési elvek szerint foglalkozunk a gyer- mekkel.
A tanácsadók másik jelentős támasznyújtása a problémás gyermekre és családra irányul. A gyermek helyzetét a családban csak akkor értjük meg, és csak úgy segíthetjük, ha a családgondozó pedagógus rendszeresen látogatja a magatartása miatt problémás gyermeket és családját. Itt elsősorban feltárja a gyermek helyzetét, s ha szükséges, akkor szinte beépül a családba és tanácsaival, a problémák megvitatásával nyújt segítséget a szülőknek. A gyermek egészséges személyiségfejlődése érdekében arra törekszik, hogy a szülőt a megfelelő nevelési elvek gyakorlatára segítse.
A szülőknek rendszeresen adunk tanácsot és részt veszünk gondjaikban. A pszicho- lógus és szakorvos a gyermek vizsgálata után, valamint a rendszeres gondozás minden találkozását követően megbeszélést folytat a szülővel. A családgondozó pedagógus is ezt teszi a rendszeres családlátogatások alkalmával.
A tanácsadó munkatársai szülői értekezleteket is tartanak. így keresnek nagyobb fórumot a szülőkkel való találkozásra és a velük folytatható hasznos párbeszédre, időszerű kérdésekben.
Végül a gyámhatóságot hívják segítségül szakvélemény adásával a tanácsadók, ha a gyermek helyzetét a családban már nem lehet segíteni. A veszélyeztetett gyermek védelmét szolgálja a környezetét megváltoztató intézeti elhelyezés is (fővárosi intézeti és állami gondozásba való vétel).Ugyanígy a gyámhatóság segítségével biztosíthatunk anyagi támogatást is és egyéb intézkedéseket a család és gyermek érdekében.
Személyiség-megismerő munka a tanácsadóban. Ha tanácsadóba jön egy gyermek és szülő, természetesen a náluk jelentkező probléma megoldását szeretnék. Ezt várja a tanácsadótól az óvoda és iskola is. A probléma-helyzet sikeres megoldása számos ténye- zőtől függ, mert vannak korrigálható és megoldhatatlan esetek is.
A hatékony segítség azonban csak úgy, mint az orvos munkájában jelentős mértékben függ attól, hogy helyesen ismeijük-e a gyermek személyiségét és körülményeit. Az ok felismerésének munkájában résztvesz a pszichológus, a családgondozó pedagógus és a szakorvos is. A jó diagnózis ugyanis a személyiségvizsgáló munkában valós-összképet ad a vizsgálati személy aktuális állapotáról; jelzi az egyes személyek sajátos problémáit, ezek okát és az átélt lelki sérülés hatását a személyiségre. Csakis a helyes felismerés segítheti mindazoknak az eljárásoknak megtervezését, amely a probléma-helyzet megoldására irányul.
Ezek a tényezők határozzák meg azt is, hogy milyen kiegészítő vizsgálatok szükségesek még, például szakorvosi vizsgálat, a családgondozó tájékoztatása a gyermek családi hely- zetéről, iskolai körülményeiről. Szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is, esetleg éppen azért, mert a gyermek állapota, problémája meghaladja a tanácsadó lehetőségeit, például csökkent hallás, csökkent látás, mozgáskorlátozottság, pszichózis állapota, illetve epilepszia esetén. Ilyenkor szakorvosi vizsgálat válik szükségessé. Csak ezek alapján dönthetünk, hogy tudunk-e segíteni a gyermeknek, vagy ki tud jobban segíteni. Ugyanígy szükség lehet logopédus bevonására is, ha a tanulmányi teljesítményt feltehetőleg beszéd- hiba is okozza.
A vizsgálatokat követően a gyermekről alkotott és összefoglalt személyiségképben
— és ha szükséges, szakvéleményben — jellemeznünk kell a következőket:
a) A személyiség érettségét általában (tehát az intellektus, az érzelmi élet, valamint a feladattartás, szabálybetartás és érdeklődés érettségét).
b) Az értelem-érzelem- és hangulat élet egymáshoz való viszonyát; azt, hogy melyik tényező uralja a gyermek személyiségét.
c) Fel kell tárni, hogy milyen az én és a környezet kapcsolata, és főleg, hogy milyen a vizsgált személy tűrőképessége a környezettel szemben.
d) Mi jellemzi az egyénnél az elszenvedett érzelmi sérülés levezetési módját általában:
magatartási panaszokkal, vagy vegetatív tünetekkel reagál inkább.
e) Ok és tünet arányos, vagy túlreagálásra hajlamos a személyiség.
f) Várható-e a személyiségnél pozitív irányú szerepkeresés és milyen módon tudna kibontakozni? Ehhez milyen lehetőségei vannak otthon, iskolában, például szakköri személyiség-fejlesztésben, szabadidő eltöltésében, vagy csoport-terápiás foglalkozás során a tanácsadóban.
Támasznyújtás, személyiségkorrekció, csoportterápiás foglalkozás. A személyiség és problémáinak megismerését a támasznyújtás sokféle módszere segíti. A segítés rendszeres gondozói munkájában pszichológus, szakorvos, családgondozó pedagógus egyaránt részt- vesz. A segítés lehet egyéni foglalkozás a gyermekkel, szülővel, és lehet csoportban történő gondozó jellegű foglalkozás is.
Mind az egyéni, mind a csoportos foglalkozás arra irányul, hogy:
a) a személyiség felismerje problémáit és ezek megoldására ő is törekedjen (a felismerés első fázisa gyakran a feszültség spontán-lereagálásával történik),
b) célunk, hogy tanulja meg a gyermek a kudarchelyzetek legyőzését, elviselését, c) olyan szerepekre törekedjen a közösségben, melyben sikeresen valósítja meg önmagát, d) új viselkedésformát alakítson ki, hogy megfelelőbben alkalmazkodjék környezetéhez.
A segítésnyújtás igazi célja a gyermek személyiségének, viselkedésének sikeres átfor- málása, új viselkedési minta kialakítása. Az egyéni és csoportos foglalkozásokat egyaránt kísérheti a szakorvos terápiája, ha szükséges. Többféle csoportos foglalkozásokkal segítünk a tanácsadókban. így pl. alkalmazunk:
játékterápiát (pl. bábjáték), alkotásterápiát (pl. festés, agyagozás, egyéb kreatív munkák), szabálybetartó játékterápiát (pl. társasjátékok, versenyjátékok), viselkedést szabályozó csoportfoglalkozást, tanulásterápiát (pl. olvasás-terápia, logopédiai beszéd- terápia).
A csoportos foglalkozásokon a gyermek játékával, egymásközti viselkedésével fejezi ki problémáját és indulatait. A feszültségek levezetését, majd pozitív irányú szerepek és viselkedésformák kialakítását számos alkotási és egyéb szereplehetőség biztosítja. Az egy- máshoz való alkalmazkodást a közös csoporthelyzet kínálja fel. A kis csoportban ugyanis közös a helyzetük, mégpedig az, hogy adott egyéni körülményeikből közösen kell az új lehetőségeiket megtalálniok. A kis terápiás csoportban a tanult új viselkedés sikere megerősítés abban, hogy az osztályközösségben és így kell viselkednie a gyermeknek.
Ilyenkor lép kapcsolatba a tanácsadó az oktatási intézménnyel, hogy támogassa a meg- változni törekvő gyermek helyzetét a nagyobb csoportközösségben. A családgondozó
pedagógus kapcsolatot tart a gyermek érdekében a családdal is, hogy a szülői nevelés is együttműködjék velünk a gyermek személyiségalakítása érdekében.
A segítésnyújtás sokoldalú tanácsadói lehetőségét a fővárosi 1973—74 évi statisztika is feltárja s egyben ezzel foglalja össze a tanácsadók tartalmi munkáját:
nevelési tanácsadás
szülőknek és pedagógusoknak:
orvosi, pszichológiai pedagógiai vizsgálat:
családgondozás:
eljárás iskoláknál, szülőknél
hatósági intézkedés kezdeményezése
7 595 esetben 11 064 esetben 3 753 esetben 592 esetben
A tanácsadói munka holnapja. A tegnapi igények számadatai ma és holnap fokozódnak nemcsak számokban, de az ellátás színvonalában is. Az igény két egymást követő tanév összehasonlításában mutat 26.9%-al nagyobb érdeklődést a tanácsadók iránt.
A tanácsadókban nyitott az ajtó. Bárki felkeresheti. És hogy felkeresik-e, az attól is függ, hogy érdemes legyen oda benyitni. A színvonalas ellátás több tényező függvénye.
Ez a fiatal intézmény sok kezdeti nehéz helyzetet oldott meg és egyes kerületekben még korán sem lezárt az igények megoldását biztosító személyi és helységbeli feltételek megadása. Ez a feltételeket tükröző heterogén térkép jó eligazítást ad arra, hogy melyik kerület mennyit vár a tanácsadótól. Hiszen csak ott várhatunk eredményt, ahol ennek feltétele is biztosított. Ez a fővárosi térkép azt is feltárja, hogy melyik kerületben hogyan építik be a művelődési és nevelési tervek megvalósításába a tanácsadókat, mennyire válik valóra a pszichológiai szemlélet az iskolában és veszélyeztetett gyermekek ellátásában.
Elvárások és adott lehetőségek, ezek a holnap biztosítékai. Minden kerület számára fontos, hogy hasznosítsa egy új intézménytípus munkáját, melyet a főváros Műve- lődésügyi Főosztálya körültekintő indokolással hívott életre 1967-ben.ú
BERGMANN ERZSÉBET
* Szakirodalmi tájékoztató: Ruth Bang: Célzott beszélgetés. Bp. 1974., Bergmann Erzsébet, Blumenfeld Gyuláné: Pszichológia az iskolában. Bp. 1974., Gáti Ferenc: A családnevelés néhány kérdéséről. Pedagógiai Szemle, 1958. 2. sz., Horányi Györgyné: Családgondozás a fővárosi nevelési tanácsadókban. Budapesti Nevelő, 1973. 4. sz., Horányi Györgyné: Adatok a fővárosi nevelési tanácsadók munkájáról. FPI Bp. 1974., Schődl Lívia: Egy peremkerületi nevelési tanácsadó tapasz- alatai iskolaérettségi és korrekciós osztályban végzett pszichológiai vizsgálatok alapján. FPI Bp. 1974.,
Tunkli László: Pszichológiai prevenció és korrekció a nevelési tanácsadókban. FPI Bp. 1974., Hofjmann Tiborné: Útmutató a nevelési tanácsadók pedagógiai munkájához. Bp. 1976.
