A magyar fogyasztási struktúrára vonatkozó számítások

A MAGYAR FOGYASZTÁSI STRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ SZÁMlTÁSOK*

L. M. RUVlNSZKAJA

Ez a tanulmány része annak a kutató munkának, amelynek során azt az elmé—

leti hasznossági függvényt keressük, amelynek segítségével a fogyasztás strukturá- lis változásai magyarázhatók és prognosztizálhatók. A javasolt függvény olyan hipo- tézisen alapszik, amely a fogyasztás fejlődésének törvényszerűségeire vonatkozóan tartalmaz bizonyos általános feltételezéseket. Mint minden hipotézist, ezt is ellenő—

rizni kell a gyakorlatban, amikor is választ kapunk arra a kérdésre, hogy felhasznál- ható—e ez a függvény a fogyasztási struktúra reális változásait jellemző, tömegesen megfigyelt tények magyarázatára, alátámasztására. E célból a Szovjetunió Tudomá- nyos Akadémiája Szibériai Osztályának Közgazdaságtudományi és lparszervezési Kutatóintézetében K. K. Val'tuh vezetésével folyik a célfüggvény ellenőrzése. Ahhoz.

hogy ezt a függvényt felhasználhassuk a különböző országok fogyasztási struktúrá- jában bekövetkező'változások előrejelzésére, speciális módszert kell kidolgoznunk, mivel minden ország fogyasztását más sajátosságok jellemzik. E célból számításokat végeztünk a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, az Egyesült Államok, valamint Ausztria lakosságának fogyasztási struktúrájára vonat—

kozóan. Ez a tanulmány a szerzőnek a magyar fogyasztási struktúra modellezésére vonatkozóan végzett több éves kutatásainak eredményeit tartalmazza.1 Napjainkban már jelentős irodalom látott napvilágot a Szovjetunióban is és külföldön is, amely alátámasztja a célfüggvénnyel rendelkező modell felhasználhatóságát a fogyasztási

struktúrában bekövetkező változások prognosztizálására.

Feladatunk az volt, hogy megvizsgáljuk a modell távlati tervezésben való alkal—

mazásának lehetőségeit. Ezért retrospektív számításokat végeztünk, amelyek a mo- dell használhatóságát bizonyítják Magyarország esetében. A feladatot nagymérték—

ben megkönnyitette, hogy a magyar lakosság fogyasztásáról gazdag statisztika áll rendelkezésünkre.

Jelen kutatás célja az optimális fogyasztási szerkezet meghatározására szolgá—

ló modell felépítése terén a Szovjetunióban. valamint a fogyasztási statisztikai ada—

tok feldolgozása terén Magyarországon szerzett tapasztalatok összesítése. A téma a fogyasztásban bekövetkező változások tendenciáinak aktuális tervezési problémája-

'A tanulmány szerzőjének a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságkutató intézetében végzett munkája eredményeként készült. Szerző köszönetét fejezi ki az Intézet munkatársainak: Nyilas Andrásnak, Somogyi Gyu- lának és Vadnai Tibornak, továbbá Baranyai Istvánnak és Nádas Magdolnának. a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak, Muszély Györgynek, a SZÁMKI munkatársának, valamint Antal Kálmánnénak, az MTA Köz- guidaságtudományi Intézet munkatársának a tanulmány előkészítéséhez és publikálásához nyújtott segítsé-

ü ért.

g 1 Az eredményekről az 1979-ben Innsbruckban tartott 7. Nemzetközi input-output konferencián számol- tam be.

56 L. M. RUVlNSZKAJA

ként jelentkezik. A fogyasztási modellek és a fogyasztási statisztika együttes kutató—

sa során az alábbi feladatokat tűztük magunk elé:

1. fogyasztási modellrendszer kidolgozása a magyar fogyasztási struktúra vizsgálata és prognosztizálása céljából;

2. annak bemutatása, hogy lehetséges és szükséges hasonló fogyasztási mutatók kidol- gozása (: Szovjetunióban is;

3. annak vizsgálata, hogy ez a fogyasztási modell felhasználható-e a magyar fogyasz- tási kiadások strukturális változásainak prognosztizálására.

A munka elvégzése előtt ki kellett dolgoznunk bizonyos koncepciót, ami lehe- tővé tette, hogy a célfüggvénnyel rendelkező fogyasztási modellt a magyar statisz—

tikai adatok alapján végzett számításokhoz felhasználhassuk. Az alábbiakban rö- viden összefoglaljuk a modellszámítások alapját képező elméleti tételeket.

A JÓLÉTI CÉLFUGGVÉNY

K. K. Val'tuh célfüggvénye az alábbi implicit függvény2 formájában írható fel:

1

K— k

D [11214 12 ;

_: ___—

1

eD ZKIZ].

//

ej V.——V.min

; ; . _

Zi __ WÉW— (I —— 1, .... n) /2/

: :

!. V"x

K_:___1_V'___ (i,j:1,...,n) /3/

' max I,. V?" v

ahol:

Z -— a ] szükséglet kielégítettségi foka.

Vmax— a [ szükséglet maximuma, ' — a [' szükséglet minimuma,

— a keresett szükséglet,

—— a szükségletek különböző fokú aggregálásának hatását ellensúlyozó koefficiens,

— célfüggvény, amely a szükségletek összességének kielégítettségi szintjét írja le,

— a szükségleti komponensek száma,

-— a [ szükségletet kielégítő egységnyi termékre jutó teljes ráfordítás.

c g s s ; _

5

_:

J

A célfüggvény alakjából következik. hogy csak egy bizonyos, VTi" ( Vi ( V?"

tartományon belül értelmezhető.

Az értelmezési tartomány alsó határa a szükségletek kielégítettségének normá- lis. megszokott szintje, ami alá nem mehet a fogyasztás. A szükségletek t-edik évi normális kielégítettségi szintjének az előző (t—l vagy t— 2) időszakban elért fo—

gyasztási volument tekintettük. A következő évre való áttéréskor abból indultunk ki,

hogy a szükségletek normális kielégítettségi szintje emelkedik, és például a (t—l—l)

2 Más szóval ez azt jelenti, hogy a D jóléti függvényben az egyedi szükségletkiele'gítettségi fokok (21) aggregálása az eD/ezj koefficiens segítségável történik. amelyek ugyanakkor a D jóléti fűggvénytől és az

egyedi szükséglet kielégítettségl fokától függenek.

évre a Vmin a javak és szolgáltatások t vagy t— 1 évben elért fogyasztási volumené—

nek felel meg. lly módon az értelmezési tartomány alsó határának változását a fo—

gyasztási szerkezet tényleges változása határozza meg, illetve a két tényező moz- gása egybeesik. A fogyasztási struktúra megválasztása során a lakosság egyrészt abból indul ki, hogy ez a fogyasztási szint eleve adott (már elért, megszokott). más—

részt pedig azt a maximális szükségletet tartja szem előtt, amelynek elérésére tö—

fekszik.

Ezek az új szükségletek alkotják az értelmezési tartomány felső határát. Az ér—

telmezési tartomány felső határának tekinthetjük a magas jövedelmű népességcso- portok által elért fogyasztási struktúrát. Több ország különböző társadalmi csoport—

jainak hosszú időre vonatkozó háztartási statisztikai adatait elemezve arra a meg- állapításra jutottunk, hogy a fogyasztási struktúra megválasztására érvényes az alábbi törvényszerűség: a lakosság alacsony jövedelmű népességCSOportjai bizo—

nyos idő elteltével megismétlik a magas jövedelmű csoportok fogyasztási struktúrá- ját. Ez a statisztikai törvényszerűség lehetővé teszi, hogy a magas jövedelmű népes- ségcsoportok fogyasztási struktúráját jelöljük meg célként, amely felé a lakosság törekszik.

A visszatekintő elemzésben azonban a felső határnak azt a fogyasztási struk—

túrát tekinthetjük, amelyet a lakosság a legutóbbi években elért. Valóban, az elért fogyasztási struktúra az előző évek lakossági szükségleteit tükrözi. Ezért a H—S év fogyasztási struktúráját tekinthetjük a felső határnak a t-edik évre vonatkozóan. Mi- vel a lakosság a t-edik évben egy adott struktúra elérésére törekedett. a H—5-ik év—

ben ez a struktúra a szükségletek realizálását jelenti. Természetesen ezt a fogyasz—

tási struktúrát befolyásolják a termelési lehetőségek is. Következésképpen az utolsó év fogyasztási volumeneként kapott felső határ a termelési lehetőségek által módo—

sított lakossági szükségleteket tükrözi.

A modell sajátossága. hogy a számítások alapján a reális fogyasztási struktúra meghatározása mellett a maximális szükségleteket is meghatározhatjuk. A modell- ben kívülről megadjuk egyfajta szükséglet fogyasztási volumenét, azaz ismertnek te—

kintjük az optimális fogyasztási pont egyik komponensét. Ez a pont lehet az élelmi—

szer-fogyasztás. Ténylegesen a szükségletek kielégitettségi szintje a többi szükség- letcsoporthoz viszonyítva az élelmiszerek terén a legmagasabb. lgy ez a szükséglet közelebb áll a telítettséghez. mint a többi szükséglet, ami annak a feltételezését je—

lenti, hogy a struktúra átalakulása csak a komponensen belül megy végbe. és e szükséglet növekedési üteme hosszú időn keresztül állandó. Valóban, a statisztikai elemzések alátámasztják azt a feltevést, miszerint az élelmiszerek iránti szükséglet növekedési üteme stabil, és alacsonyabb, mint például a tartós fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások iránti szükségletek növekedési üteme. így tehát a jövőben sem várhatók nagy ingadozások az élelmiszer-szükséglet terén, és az élelmiszer—fo- gyasztás közel áll az optimálishoz (a többi szükséglethez viszonyítva). Ezért számítá- sainkban megadjuk az élelmiszer-fogyasztás volumenét (a modellszámításokban a szükségletek első komponense), s ennek következtében nincs eltérés az adott cikk—

csoport számított és tényleges szükséglete között.

Valamely ;" szükséglet (az élelmiszerek iránti szükséglet) növekedési ütemének meghatározása lehetővé teszi a célfüggvénnyel rendelkező modell olyan módosított formájának alkalmazását, amelyben az optimumpont minden komponensét a Vr alapján határozzuk meg:

Ava.

V. : Vmínj———L——J————— . Vmax /4/

I ! Új—l'ZjÁgj'f—gj) ]

58 L. M. RWENSZKMA

ahol:

_ min _min

Vf Vf V,

Aí' : VgInax gi : 1— Vimax ki;

)

A V,- felírható ebben—c: formában, mivel

04D(1, G(Zj(1'

Az optimumpontban érvényes az alábbi egyenlőség:

0. d.

I !

:...— —-————— 6

D, d / !

ahol:

Di — a D függvény Zj szerinti parciális deriváltja.

d,— —— a / erőforrás korlát teljes munkarófordltósa,

DI. : Á._U [7/

A? Ki Zj(1——D)

d_ 'i (ijx—ij'")

: -———————:—— /8/

dí' ,]! (V]max— Vir/nm)

lgy (: /6/ egyenletet felírhatjuk az alábbi formában:

(1—szij : 'jUC-W—VP'")

(1—21')ZJK1" 'i' (VPax— Vi'p'")

Behelyettesítve ebbe az egyenletbe a /3/ egyenletből a Kj—t. az alábbi egyenlet- hez jutunk:

(1—Zilzi' II.,ij" ,] (ijax—ij'")

(1'"ZJ')Zf 'i'Vim" : 'rlvjmax"v7i")

Egyszerűsítve lj—vel és 'i' —vel:

(1—Zj)Z,-z : 9,- (1—ZY)Z,-

gi' ebbőh

A4,g.

V : —_—I_._L—_ Vmax_í_Vmín

,- _

!

ajl-Zj, (a, el,-) '

azzal eljutottunk a /4/ egyenlethez?

3 Ezt (: levezetést K. K. Val'tuh végezte el az ..lszpol'zovnuíe nurodnohozjajsztvennüh modelej v pluniro—

vaníí" (Szerk. A. G. Aganbegian, K. K. Val'tuh. lzdat. Ekon. Moszkva. 1975. 230. old.) c. tonulmónykötetben.

A témáról részletek magyarul is megjelentek (: "Szemelvények a novoszlbirszki ipari gazdaságkutató intézet munkóióról" (Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1978. 86 old.) című összeállításban.

A modell lényeges sajátossága, hogy a D függvény szigorú korlátok között ér- telmezhető:

v.mi" ( V ( Vmax

I ]

Ez a jóléti célfüggvény maximalizálásából következik. ami az adott termelési le—

hetőségek mellett, adott választási területen belül a legmagasabb közömbösségi görbe elérését jelenti. A modell realizálása során a szükségleteknek csak növeke- dését tételezzük fel. Következésképpen ez a modell a fogyasztási struktúra változási tendenciáinak meghatározására csak a szükségletek nagy aggregátumainak szint- jén használható. A fogyasztási struktúra mozgásainak meghatározása a kereslet és a kínálat összehangolására és a változó lakossági szükségleteknek megfelelő beru—

házási politika kialakítására irányuló távlati tervezés fontos feladata. lgy tehát K. K.

Val'tuh célfüggvénye a szükségletkomponensek szintjén a fogyasztás gyenge köl- csönös helyettesítő jellegét és gyenge kölcsönös kiegészítő jellegét írja le. A tény-

leges számítások során azokban az esetekben, amikor a

ijl'n ( Vj vagy Vj ( ijax

feltételek valamelyike nem teljesült, VFm-ként a minimális évben elértnél alacso- nyabb szinttel számoltunk. a ijx-ot pedig a maximálisnak tekintett év fogyasz—

tásánál is magasabbnak vettük.

A fogyasztást leíró mutatószám-rendszer. amelyet Magyarországon igen alapo- san kidolgoztak, lehetővé tette e rendszernek a fogyasztási célfüggvénnyel rendel-

kező modellben történő felhasználását lényeges változtatások nélkül.

A számításokat három nagy csoportba sorolhatjuk, amelyek bizonyos közös vo- násokkal rendelkeznek:

1. a számításokban a fogyasztás maximális kielégitettségi szintjének az 1975. évet vet- tük, de amikor az 1975. évi fogyasztás volumene alacsonyabb volt, mint valamely előző év fogyasztási volumene, az 1975'ben elért fogyasztási szintnél valamivel magasabb szintet vet- tünk (ugyanis a modell feltételezi a maximális fogyasztási volumen növekedését);

2. a számítások egy részét úgy végeztük el, hogy csak az élelmiszerek iránti szükségletek maximális fogyasztási volumenét adtuk meg, az összes többi maximális szükségletet a modell

realizálásának eredményeként kaptuk;

3. a szükségletek minimális kielégítettségi szintjének a számításokban az 1962—ben vagy az 1969-ben elért fogyasztási szintet tekintettük (két számítássorozat, amelyek az évek számá—

ban különböznek egymástól); ;

4. a jóléti célfüggvénnyel rendelkező modell realizálása feltételezi a megszokott szük- ségletek változtatását, azok kielégítésének mértékében, ezért nemcsak állandó értékű mini- mális szinttel végeztünk számításokat, hanem változó értékekkel is (az elért fogyasztási szint—

től egy-két év elmaradással).

5. a számítások során feltételezzük, hogy ismert az élelmiszerek optimális fogyasztási volumene; e kiegészítő feltétel bevezetését az teszi elfogadhatóvá, hogy az adott szükséglet kielégítettségi szintje igen magas, és hogy az élelmiszerek fogyasztása állandó ütemben emelkedik, ami hosszú időszakokra kizárja az erős ingadozásokat (e feltétel bevezetése azzal is kapcsolatos, hogy a modell teljes terjedelmében nem volt felhasználható, mivel nem vol- tak adataink a lakosság maximális szükségletei megtermeléséhez és kielégítéséhez szükséges

teljes munkaráfordítások nagyságára vonatkozóan).

A Magyarországra vonatkozó számításokban az optimális fogyasztási struktúrát bizonyos választási területtel adtuk meg, amelyet a normális és a maximális szük- ségletek határolnak. A modell e módosított formájában két olyan célfüggvényt adunk meg. amelyek az elért jóléti szint szempontjából különböző javak csoportjait összekötő közömbösségi felületet írnak le. Minden egyes közömbösségi felület az

60 L. M. RUVINSZKAJA

adott jóléti szintnek megfelelő, azonos cikkcsoportokat köt össze. A célfüggvény—

maximalizálása abból áll, hogy a lehetséges közömbösségi felületek közül a legma—

gasabbat érjük el. Azaz, feltételezünk bizonyos korlátozó feltételeket, amelyek meg- szabják a jólét növekedésének lehetőségeit. A Szovjetunióra vonatkozó számítások- ban ezek a korlátozó tényezők a termelési lehetőségek korlátai (a teljes munkaré—

forditás). Az optimális pont, ahol a termelési lehetőségek görbéje érinti a közöm—

bösségi görbét (n dimenziós esetben a közömbösségi felületek metszéspontját). Két- dimenziós esetben a választási területet grafikusan így ábrázolhatjuk.

A fogyasztási struktúra választási területe

[f, min

lű

A grafikonból láthatjuk hogy az optimális pont (0) az rj, fg, r3, . .. közömbös- ségi görbék és az L görbével ábrázolt termelési lehetőségek metszéspontja. A kö- zömbösségi görbék a választási területen belül értelmezhetők, azaz a normális és

maximális szükségletek által határolt tartományban.

Abban az esetben. ha nem ismerjük a termelési lehetőségek görbéjét, feltéte—

lezzük. hogy adott az élelmiszerek fogyasztásának volumene. Azaz feltételezzük.

hogy az optimumpont egy komponense ismert. Ugyanakkor ismert a jóléti célfügg—

vény alakja is. Ebből következik, hogy az optimumpontban meg tudjuk határozni a (V,—) összes többi értékét. Valóban, ha megadjuk az optimumpont egyik komponen- sét és a célfüggvény alakját, ez egyenértékű azzal, mintha megadnánk a termelési korlátokat, mivel az optimumpont a közömbösségi görbe és a termelési lehetőségek görbéjének érintési pontjában van.

A továbbiakban részletesebben bemutatjuk az egyes számítási variánsokat.

A magyar lakosság fogyasztási struktúráját meghatározó modellszámítások a fogyasztás struktúrájában 1962 és 1975 között, illetve 1969 és 1975 között bekövet- kezett változások törvényszerűségeinek retrospektív elemzését szolgálják (1962 -—

Vmi". 1975 —— Vmax. illetve 1969 — VW". 1975 —V """). A modellszámítások eredménye- it összehasonlítottuk a tényleges statisztikai adatokkal. és értékeltük a számított és

a tényleges adatok közötti eltéréseket. A modellt szélsőséges feltételekkel is mű-

ködtettük, azaz olyan számítási variánsokat is készítettünk, amelyek eltérnek a mo—

dell használatának optimális feltételeitől.

Ez a modell leginkább középtávú (5—7 éves) számítások elvégzésére alkalmas.

Számításainkban a retrospektív analízis során a modellt nemcsak erre az időszakra (1970—1974, azaz V"lin -- 1969, V'mux -— 1975) használtuk fel, hanem hosszabb idő-

szakra is (1963—1974, azaz Vmin — 1962. Vmux — 1975). Az időszak meghosszabbítása, amelyre a retrospektív elemzést elvégeztük. valamelyest rontja a számítások pontos- ságát. ami azonban így is igen magas marad, tehát azt a következtetést vonhatjuk

le, hogy a számítások hosszabb időszakra is felhasználhatók.

_A modell feltételezi a szükségletek minimális kielégítettségi szintjének változá- sát, azok telítettségének mértékében. ilyen számításokat két időszakra végeztünk:

1970—1974—re és 1973—1974—re. A számításokat azonban nemcsak a Vmin változásá- nak 1 éves késésével végeztük el, hanem 2 éves késéssel és állandó alsó határral

IS, vagyis:

min Vreal Vmin vreai Vmin

(IH) : (t) ' (bi-1) : (z—w (HU : konst

A modellbe bevezetett különböző paraméterekkel elvégzett számítások lehető- vé teszik, hogy kiválasszuk a jóléti célfüggvénnyel rendelkező modell alkalmazásá- nak abból a szempontból legjobb módját, hogy milyen hűen tükrözi a magyar lakos-

ság fogyasztásában kialakult tényleges törvényszerűségeket.

A három számítássorozat különbözik egymástól a javak aggregáltsági toká-

ban. Az első számítássorozat a javaknak a magyar Központi Statisztikai Hivatal ál- talt publikált aggregálásán alapszik./' Az ott kiemelt nagy szükségletcsoportok meg—

telelnek az általunk képzett komponenseknek, és azokkal gyakorlatilag teljes mér- tékben egybeesnek.

A második számítássorozatban egyes szükségleteket termékszinten emeltünk ki. A harmadik számítássorozat a háztartásstatisztikai adatokra épül.5

Nézzük meg részletesebben az egyes számítássorozatokat.

A SZUKSÉGLETEKBEN BEKÓVETKEZÖ VÁLTOZÁSOK T'ORVÉNYSZERÚSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÖSSZEVONT KOMPONENSEK SZlNTJÉN

Az első számítássorozat a szükségleteknek azokra a nagy aggregátumaira épült, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiban kiemel, de bizonyos kiegészítésekkel. Először is a lakásszükséglet leírásakor mi nemcsak a lakbérek és a felújítások értékeléséből indultunk ki, hanem a lakossági lakásalap növekedését is értékeltük. minthogy a lakásszükséglet nemcsak a már meglevő lakásalap fenntar- tására és megőrzésére korlátozódik, hanem annak növelésére is irányul. Másodszor (véleményünk szerint) nem hagyhatunk figyelmen kívül egy olyan gyors ütemben fejlődő szükségletet, mint a megtakarítások iránti szükséglet. A lakossági betét- állomány növekedése a tartós fogyasztási cikkek, valamint a jelentős anyagi eszkö—

zöket igénylő szolgáltatások igénybevétele és következésképpen a megtakarítások iránti szükséglet növekedésének következménye. Ugyanakkor a lakosság pénzjöve- delmeinek növekedésével növekszik a felhalmozott pénzeszközök növelése iránti igény, ami nem magyarázható csak a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növe—

kedésével.

Mindezeket figyelembe véve, a számításokat az alábbi 11 szükséglet kompo- nensére végeztük:

1. élelmiszerek, 2. élvezeti cikke, 3. ruházat és cipő.

4 .,A lakosság jövedelme és fogyasztása" c. sorozat (Statisztikai Időszaki Közlemények. Központi Statisz- tikai Hívotal. Budapest.) 1960—1971., 1972., 1973., 1974., 1975., 1977., 1978. évi kötetei.

5 ,,Háztartásstatisztika" c. sorozat (Statisztikai időszaki Közlemények. Központi Statisztikai Hivatal. Bu- dapest.) 'l960—1971,, 1972., 1973., 1974., 1975. 1976.. 1977., 1978. évi kötetei.

62 L. M. RUVlNSZKAJA

lakás,

kommunális szolgáltatások,

háztartási felszerelések és szolgáltatások.

egészségügy, közlekedés, kultúra, egyéb,

megtakarítások.

.".OÉOPONFAP'P

_—

Az első variáns (l.) a magyar lakosság fogyasztási struktúrájának retrospektív számításait tartalmazza 1970-től 1974-ig, ötéves időszakra. (Lásd az 1. táblát.) Az

élelmiszer-fogyasztás volumenére vonatkozó adatok nem korlátozódnak kizárólag az élelmiszerekre, hanem tartalmazzák a vendéglátóipari és közétkeztetési dijakat is, azaz ezt a szükségletet ,,szolgáltatósi szféra — élelmiszerek" komponens formájá-

ban vizsgáljuk. Az élelmiszer-szükségletnek a szolgáltatással együtt való vizsgálata

pontosabbá teszi az adott komponens értékelését, minthogy napjainkban ez a szűk—

séglet elképzelhetetlen a szolgáltatások megfelelő fejlődése nélkül. lgy a fogyasz—

tási struktúra meghatározására ezek a számítások felelnek meg leginkább, ezek tükrözik legjobban a fogyasztásban kialakult törvényszerűségeket.

Az !. variánsban minden tábla (lásd az 1. tábla részeit) a 11 komponens vala—

melyikének fogyasztását irja le.

1. tábla

A fogyasztási szükségletek kielégítésének alakulása

A pier-

A kieié' _, , , A jóléti SZTJ; A fo",

Év Tény- Ered- Elté— gítet'ségi AFP-')'?" függvény szükség- gyasztas szam meny res fok re— "99 elso de- let ki- norma

ciproka veny riváltja elégitett- l's volu—

ségi foA mene ka

Élelmiszerek

Minimum . . . . ó120,70

1970 . . . . . . 5340.40 6340.4O 0.00 1.18 0.1083 0.1057 0.2025 6120,7O 1971 . . . . . . 6475.50 637550 ' 0.00 1.14 0,0822 0.1065 0.1567 6339,82 1972 . . . . . . 6590,40 6590.40 0.00 1.11 0,0859 0.1108 0.1589 6475.09 1973 . . . . . . 678800 6788,00 0,00 1,09 0.1898 0.1093 0.3215 ó590.16

1974 . . . ó992,50 6992.50 0.00 1.06 0.3063 0.1016 0.4900 6787,86

Maximum . . . . 7205,50

ltalok. dohányáruk Minimum . . . . 2456,80

1970 . . . 2668.00 256621 —3.82 134 0,1083 0,0814 0.1309 2456.80

1971 . . . . . . 2863.70 2733.87 —4,53 123 00822 0.0769 0.1053 2668,08 1972 . . . . . . 292590 291825 —-0.26 1.15 0.0859 0.0651 0.1273 2863.Ó5 1973 . . . . . . 2918,68 2965,32 1.60 1.15 O,1898 0.0762 02370 286365 1974 . . . . . . 304890 3041 ,72 —0,24 1 .13 0.3063 0,0910 0.3290 2918,68

Maximum . . . . 3292,70

Ruházkodás Minimum . . . . 202230

1970 . . . 215920 209924 —2,78 1,21 0.1083 0.0418 0,1792 2022,30 1971 . . . 2200,30 2205,13 0.22 1.14 0.0822 0,0460 0.1576 2159.01

1972 . . . . . . 2211,00 2239,57 1,29 1,11 00859 0.0381 0,1563 220026 1973 . . . . . . 2294,70 2281 .24 —0.59 1.1 1 01898 00428 02919 221098 1974 . . . . . . 2426,00 2367,57 -2,41 1,07 0.3063 0.0382 0.4648 2294.50

Maximum . . . . 2451,70

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(Folytatás)

A psi-_-

A kielé- _, , . A jóléti SSL? A fo",

Tény- Ered— *Elté- gítettségi A jelen függvény szükség- gyasztas ÉV szóm mény rés fok re- fugg" első de- let ki- norma—

ciproka veny rivóltja eiégített- l's volu- ségi fo- mene

ko

La kósszolgóltatósok —- lakósfelhalmozós

Minimum 1177,7O

1970 . 147420 1258,73 —14,62 1,94 0,1083 0.1080 0,0731 1177,70

1971 . 1626.30 1522,16 —6,4O 1.55 0,0822 0,1000 0,0591 1474,13

1972 . 1810,00 1667.05 -—7.90 1.41 0,0859 0,1001 00618 162629

1973 . 189220 1887,37 —0,26 1,26 0,1898 0,0847 0,1626 180989

1974 . . 214890 1988,34 ——7,47 1,21 0.3063 0,0959 0.2441 1892.09

Maximum 2286,40 '

Fűtés, háztartási energia

Minimum óO9.80

1970 . 674,50 640,13 —-5,1 0 1.46 0.1083 0,0273 0,1084 674,50

1971 . 698.4O 692,67 -O,82 1,32 0.0822 0,0265 0.0845 67450

1972 . 747,40 713,88 —4,49 1,27 0,0859 0.0290 0,0812 698.34

1973 . 831,30 776.10 —6,64 1.19 0.1898 00253 02020 747,37

1974 . 851,70 858,07 0.75 1.07 0.3063 0.0142 04593 831 ,28

Maximum 889,60

Hóztartós- és lakósfelszerelések

Minimum 1329,60

1970 . 1471,90 1398,83 -—4,96 1,52 0,1083 0,0667 0,1011 1329,60

1971 . 158120 1513,40 —4,29 1,37 0,0822 0.0668 0,0766 1471,87

1972 . 168070 1616.33 —3,83 1,27 0,0859 0,0657 0,0812 1581,16

1973 . 1766.60 1746,13 —-1,16 1,20 0,1898 0,0593 0,1963 1680,61

1974 . 1988,70 1843,74 —-7,29 1,14 03063 0,0603 0.3115 1766.51

Maximum 2014,40

Egészség ügy—testé polós

Minimum 106690

1970 . 1152,30 1120.27 —2,78 1.47 0.1083 0,0484 0,1074 1 06690

1971 . 1216,40 1184.44 —2,63 1.36 0,0822 0,0507 010782 115225

1972 . 1281,90 1243,75 —2.98 1.29 0,0859 30.0527 0.0788 i216.37 1973 . 1371 .40 1333,57 ——2,76 1.22 0.1898 0,0501 0,1833 1281 ,88

1974 . 1491,5O 1431.36 —4,03 1,14 0.3063 0,0468 03115 137139

Maximum 156390

Közlekedés — hírközlés

Minimum 910,3O

1970 . 1067,70 972,96 —8,87 1,94 0.1083 0,0836 0.0731 910,3O

1971 . 1201 ,40 1105.07 —8.02 1,66 0.0822 0.0862 0,0534 1067,69 1972 . 1312,00 1233,0'4 —6,02 1.47 0,0859 0.0860 0,0'560 1201,32

1973 . 1539,40 1373,78 -10,76 1.35 0,1898 0,0810 0,1356 131192

1974 . 1701,40 1608.15 —5,48 1.15 0.3063 0,0557 0,3009 1539.32

Maximum 1768,10

Oktatás, kultúra, sport, üdülés

Minimum 170590 !

1970 . 183720 1793,55 —2,38 1,50 0.1083 0.0828 0,1031 170590

1971 . 2019.70 188996 -—ó,42 1,39 0,0822 0,0885 0,0736 1837,08

1972 . 2094,10 2064.15 —1.43 1.27 0,0859 0.0813 00830 201962

1973 _ 2187,70 2178,50 ——0,42 1,22 0,1898 0.0821 0.1830 209399

1974 . 2392.00 2290,30 —4,25 1.17 03063 0,0896 02780 218765

Maximum

2555,90

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

64 L. M. RUVINSZKAJA

(Folytatás) A per-

A kielé- ,, , _ A jóléti *S*É'Ús' Afo',

Tény- Ered— *Elté- gitettségi A Pie" függvény szükség- gyasztas ÉV szám mény re's fok re— "99' első de— let ki- norma—

ciproka veny rivóltja elégített— l's volu—

ségi fo— mene ka

Egyéb fogyasztás Minimum . . . . 558,70

,

1970 . . . . . . 611940 58795 —-3,83 1.52 0.1083 00284 0.1003 558,70 1971 . . . . . . 66300 62898 ——4,70 1,39 00822 00294 0,073ó 611,39 1972 . . . . . . 712.50 674,89 —-5,28 1.29 0.0859 0.0289 (10782 65999 1973 . . . . . . 75920 74000 —2.53 1.19 O,1898 0.0245 0.1997 71245 1974 . . . . . . 809.30 790,34 ——2.34 1,12 0.3053 0.022 0.341'7 759,1ő

Maximum . . . ' 75040 A '

Megtaka rítasok Minimum . . . . 3409.1O

1970 . . . . . . 407260 368419? ——9, 52 226 0.108?! 0,41 89 00642 3499, 10 1971 . . . . . . 467120 4236,86 -—9,30 1.89 0.082? 0.4475 [10452 407251 1972 . . . . . . 524240 481039 —8,23 1,65 0.085'9 0.4606 010460 4671 .1 5 1973 . . . . . . 5938.80 551909 -—7.07 1,47 0.1898 04382 0.1123 524217 1974 . . . . . . 6752.40 6284.12 —6,94 1.30 033363 0.4306 0,1952 593365

Maximum . . . . ! 7708,40 ;

5 l

Az első oszlopban az az évszám áll, amelyre a számítás vonatkozik. A minimum és a maximum is meghatározott értéknek felel meg (minimum — 1969, maximum —- 1975). A második oszlopban az adott év tényleges fogyasztási volumene szerepel. a harmadik oszlopban pedig a számított mennyiségek. A negyedik oszlopban szere- pel a számított adatok és a tényleges adatok közötti eltérés. Ezután következnek a célfüggvénnyel rendelkező modell számítási mechanizmusát közvetlenül jellemző

mennyiségek.

Amint a számításokból következik, a D jóléti célfüggvény növekszik: így 1970—

ben 0.1083—del egyenlő. 1971-ben és 1972—ben valamelyest csökken — 0.082? és 0.0859 —. majd 1973—ban 0.1898, 1974-ben pedig 0.3063. A szükségletek kielégített- ségi foka komponensenként és évenként különböző. Az l. variánsban e mutató sa—

játossága, hogy egyrészt nem nagy az eltérés a minimum és a maximum között, mi—

vel rövid időszakot (1969—1975) vizsgáltunk, másrészt változatlan a maximális szint.

a minimális szint pedig növekszik, tehát a közöttük levő különbség állandóan csök- ken. Mégis, a szükségletek kielégítettségi foka az adott évben (például 1970-ben, azaz az első elszámolási évben) jellemezheti a magyar lakosság kielégítettségi szint- jét a javak nagy aggregótumaiban. A normális minimális pontban a legkevésbé ki—

elégített szükséglet a megtakarítások iránti szükséglet (a lakosság megtakarítási szükségleteinek maximális és minimális kielégítettségi szintjei közötti különbség a legnagyobb: 2.26). Azaz Magyarország lakossága legmagasabbra a megtakarítá- sok iránti szükségletet értékeli.

Ha a szükségletek kielégítettségi fokait rangsoroljuk, és a megtakarítások iránti

szükséglet kielégítettségi foka 1-es rangot kap, akkor a második és a harmadik he—

lyen a lakás, illetve a közlekedés iránti szükségletek állnak. A lakásszükséglet ugyanolyan kevéssé kielégített. mint a közlekedés iránti szükséglet. és e szükségle- tek maximális és minimális kielégítettségi szintjei közötti arány 1.94. Ezek után következnek a háztartási felszerelések és a szolgáltatások, valamint az egyéb szük—

ségletek (1.52). A háztartási felszerelések és a szolgáltatások iranti szükséglet nagy

részét a tartós fogyasztási cikkek iránti szükséglet teszi ki, amelyek fogyasztása a termelés bővülésének mértékében növekszik. A szükségletek kielégítettségi szintje szerint a hatodik és a hetedik helyen a kulturális színvonal növelése iránti szükség—

let (1.5), illetve az egészségügyi szükséglet (1.47) állnak. A szükségletek kielégített- ségi foka szerinti rangsor kilencedik helyén az italok állnak (1.34), a tizedik helyen

a ruházkodás iránti szükséglet (121). a tizenegyedik helyen pedig az élelmiszerek iránti szükséglet (1.18). lgy tehát legmagasabb a magyar lakosság élemiszer- és ru- házati szükségleteinek kielégítettségi szintje. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek, a ruházat és a cipő iránti szükségletek változása alapjában véve az adott kompo—

nenseken belül a fogyasztási struktúra változását fogja előidézni. és nem vezet a teljes első (élelmiszerek), illetve harmadik (ruházat és cipő) komponens lényeges

növekedéséhez.

A szükségletek normális minimumpontban vizsgált kielégítettségi fokának ana- lógiájára megkaphatjuk a perspektivikus szükségletek kielégítettségi fokának jel- lemzőit is (Zil- amely mutató magában foglalja nemcsak a normális és a teljes szük- ségletek kielégítettségi szintjére vonatkozó adatokat. hanem a kialakult fogyasztási szint adatait is. Rangsorolva a szükségletek kielégítettségi szintjének 1970—re vonat- kozó adatait, és 1-es sorszámmal jelölve a perspektivikus szükségletek legmagasabb kielégitettségi fokát, csökkenő kielégítettségi szint szerint a szükségletek jellemzé- sére lényegében ugyanazt a rangsort kapjuk. mint amikor az imént a normális mi- nimumpontban vizsgáltuk a szükségletek kielégítettségi fokát.

2. tábla

A magyar lakosság távlati szükségleteinek rangsora a kielégitettségi fok szerint

A perspek- tivikus szük—

Szükse'glet séglet kielé- Sorszám

gitettségi ioka

1. Élelmiszerek . . . 02025 1 2. Élvezeti cikkek . . . 0.1309 3 3. Ruházat, cipő . . . 0.1792 2

4. Lakás . . . . . . . . . . 0.0731 9—10

5. Kommunális szolgáltatások . . O,1084 4 6. Háztartási felszerelések és szol—

gáltatások . . . 0.1011 7

7. Egészségügy, testápolás . . . 0.1074 5 8. Közlekedés és hírközlés . . . . 0.073—1 9—10 9. Művelődés, kultúra, sport, üdülés 0.1031 6 10. Egyéb fogyasztás . . . 0.1003 8 11. Megtokarítások . . . 0.0642 11

A szükségletek kielégítettségi fokára (: számítások során kapott rangsor azt bi-

zonyítja, hogy a jóléti célfüggvénnyel rendelkező modell olyan számítási variánst választ ki, amely kapcsolatban áll a szükségletek kielégítettségi fokára (: normális minimumpontban kapott rangsorral, azaz csak a tényleges adatok alapján számol.

A különböző komponensek fogyasztására vonatkozó növekedési ütemek számí- tása a perspektivikus szükségletek kielégítettségi foka szerinti rangsornak megfele-

lően történik. Minél alacsonyabb a perspektivikus szükséglet kielégítettségi foka,

annál magasabb a fogyasztás növekedési üteme. feltéve, hogy az adott szükségle- tek kielégítésére irányuló termékek termelési ráfordításai azonos szintűek. Vélemé-

5 Statisztikai Szemle

66 L. M. RUVlNSZKAJA

nyünk szerint a perspektivikus szükségletek kielégítettségi fokára a magyar adatok alapján kapott rangsor megfelel a szocialista és a gazdaságilag fejlett kapitalista országokban érvényesülő, a fogyasztási struktúra változására vonatkozó tendenCi- áknak.

Mint már mondottuk. 1970 és 1974 között növekszik a jóléti szint, amelyet a D célfüggvény ír le. Ez a növekedés kapcsolatban áll a perspektivikus szükségletek kielégítettségi szintjének növekedésével. minthogy a jóléti függvény — meghatáro—

zása szerint — függ az összes perspektivikus szükséglet kielégítettségi fokától. és an—

nak maximalizálása összefügg a perspektivikus szükségletek kielégítettségi fokának növekedésével. Ugyanakkor a szükségletek kielégítettségének növekedési ütemea javak különböző komponenseiben nem egyforma. A növekedési ütem ott magasabb, ahol a szükségletek kielégítettségi foka alacwnyabb. Ugyanakkor a növekedési üte—i

met meghatározza az élelmiszerek növekedési üteme is. amely területen feltétele—_

zésünk szerint a fogyasztás elérte az optimumot. Amint az 1. táblából láthatjuk, 1970

és 1974 között a szükségletek kielégítettségi foka kettő—négyszeresére növekedik "

(például, az élelmiszerek terén a kielégítettség foka 2.42—szorosára nőtt, a ruházat ' és a cipő cikkcsoportban 2.59-szorosára, a megtakarításoknál pedig 3—szorosára).

Ebből természetesen nem következik, hogy a szükségletek kielégítettségi fokát valamely abszolút értékként kezelhetjük, és ebből következtetéseket vonhatunk le a magyarországi szükségletek kielégítettségi fokára vonatkozóan. Ezek az értékek vi—

szonylagosak, függenek a szükségletek kielégítettségére megadott minimális és ma- ximális szinttől, és a fogyasztást csak az adott modell keretein belül jellemzik. A szükségletek kielégítettségi szintjei közötti összefüggéseket azonban felhasználhat- juk a szükségletek kielégítettségi szintjeinek összehasonlítására, mivel ez esetben csak az adott mennyiségek egymás közötti kapcsolatát vizsgáljuk.

A H. variánsban minimumként az 1962. évi szintet adjuk meg. maximumként pe- dig az 1975. évi szintet, és a maximum évről évre változik. A fogyasztási struktúrára vonatkozó számítások időtartamának meghosszabbodása öt évről tizenkét évre va- lamelyest rontja a számítások pontosságát, ami azonban így is elég magas marad (az 1-től 10 százalékig terjedő eltérések a 120 eset 95,1 százalékát teszik ki). A ma- ximális eltérés ——19,4 százalék (lakossági takarékbetétek). Hangsúlyozni kell, hogy a megtakarítások prognosztizálása igen bonyolult feladat, minthogy e szükségletek maximális kielégítettségi szintje lényegesen gyorsabban változik. mint a minimális szint. Ezt a következtetést alátámasztják a maximum rögzítése nélkül végzett szá—

mítások.

A W. variánsban az 1969. évi szinten határozzuk meg a minimumot, és az éven- te változik. Ez a variáns abban különbözik az l—től, hogy ebben a maximumot is számítással határozzuk meg, szemben az !. variáns megadott, rögzített maximumá—

val. Ebben (: variánsban legmagasabb a számítások pontossága. 1-től 5 százalé—

kig terjedő eltérés volt 48 esetben. azaz 96 százaléknál, és az összes többi eltérés sem lépi túl a 10 százalékot. A minimális és a maximális eltérés alacsonyabb.

mint az előző két variánsban, mindössze 0.03 és 8.36. A pontosság növeke—

dése azzal függ össze. hogy a maximumot a modell alapján határozzuk meg.

Ugyanakkor a ll. számítási variánsban a maximális fogyasztási szint magasabb,

mint az !. variánsban. Ez azt jelenti. hogy Magyarországon a fogyasztási struktúra

elég gyors ütemben változik, és ennek a változó fogyasztási struktúrának magasabb

maximális érték felel meg. igy tehát. minél magasabb a szükségletek kielégítésé-

nek növekedési üteme. annál magasabbak a lakosság perspektivikus szükségletei.

Az 1975. évi fogyasztási szinten rögzitett szükségletek és a számított maximális értékek egybevetése a 3. táblában található. Ebből a táblából láthatjuk, hogy azok—

ban a komponensekben a legmagasabb a maximum növekedése, ahol alacsony a szükségletek kielégítettségi szintje. Valóban, a számított maximális érték 2.36-szor magasabb a rögzített maximumnál a megtakarítások terén, 2.75-szor magasabb a lakásszükségletek meghatározása terén. 2,27-szor magasabb a közlekedés és a hír—

közlés komponensben. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország lakosságának

szükségletei vitathatatlanul növekednek, mégpedig a szükségletek kielégítettségi fokától függően a maximális szükségletek növekedési üteme ott a legmagasabb, ahol alacsony a kielégítettségi szint.

3. tábla

A rögzített és a számított maximumértékek összehasonlítása

A lll. variáns

Szükséglet l. variáns ll- variáns az l. variáns

százalékában

1. Élelmiszerek . . . 72053 72053 1,00

2. Élvezeti cikkek . . . 32926 5001,7 1.52

3. Ruházat, cipő . . . . . . . . 2451,7 25513 1,04

4. Lakás . . . . . . . . . . . 2286,4 6277,4 2.75

5. Kommunális szolgáltatások . . . 889,ó 1435,9 1.61

6. Háztartási felszerelések és szolgál-

tatások . . . 2014,4 36094 1.79

7. Egészségügy, testápolás . . . 15639 2274,8 1.46

8. Közlekedés és hírközlés . . . . . 1768,1 4013,1 2.27

9. Művelődés, kultúra, sport, üdülés . 25559 40472 1.58

10. Egyéb fogyasztás . . . . . . . 850.4 15759 1,85

11. Megtakarítások . . . 7708,4 181995? 2156

A maximum ilyen jellegű változása megfelel a fogyasztási struktúra átalakulá- sára irányuló hosszú távú tendenciáknak. és valószínűleg ez fog érvényesülni az el—

következő években is. Ezért távlati prognosztizálás céljára olyan számítási variánst alkalmazhatunk. mint amilyen a lll. variáns.

lgy tehát a maximum pontosabb kijelölése vagy meghatározása részletesebb számításokat igényel. A számítási periódusnak pedig 5—6 éves időszakra kell korlá—

tozódnia. Ezt már észrevehettük az l. és a ll. variáns összehasonlításakor is, amikor a tizenkétéves időszakra rögzített maximumérték valamelyest csökkentette a számí—

tások pontosságát. Valóban, ha a fogyasztási struktúra gyorsan változik, akkor 1970- ben azt a fogyasztási struktúrát tekintjük maximálisnak. amelyet 1975—ben ért el a lakosság, 1963—ban a lakosság természetesen valamivel alacsonyabb szintre orien- tálódott. Ugyanakkor a II. variáns számításainak nagy pontossága abból adódott, hogy — mint megjegyeztük — a szükségletek maximális kielégítettségi szintjének nö- vekedési üteme magas, és annál magasabb, minél magasabb a szükségletek telí—

tettségének növekedési üteme.

A számítások pontossága az 1974. évhez közeledve növekszik. Ez a tény mutat—

ja a maximum szerepét a számítási eredmények pontosságában. A lll. variánsban az élvezeti cikkek eltérései: 1970-ben 125, 1971—ben 3.11, 1972—ben 098, 1973-ban 4,45—

és 1974-ben 3.79 százalék. A ll. variánsban a ruházatra és cipőre vonatkozó adatok eltérései 0.12 százalék (1967-ben) és 3.09 százalék (1966—ban) között váltakoznak. Az eltérések döntő többsége ebben a komponensben 1 százalék alatt van. A. III. vari—

ánsban (: ruházatra és cipőre vonatkozó számítások eltérései: 1970—ben 253. 1971—

ben O,38, 1972-ben 1.44, 1973-ban 0.2 és 1974—ben 1.65 százalék. A II. és a III. vari- ánsban a legnagyobb eltérés a lakásszükségletek terén tapasztalható. Ez az eltérés

5;

68 L. M. RUVINSZKAJA

a ii. variánsban 6.14, a lll. variánsban pedig 8.36 százalék. A kommunális szolgál— '

tatások terén az eltérés 1968—ban 0.5, 1973-ban pedig ó,6 százalék (ll. variáns).

1971-ben 098 és 1974—ben 5.9 százalék. A háztartási felszerelések és szolgáltatások eltérései a ii. variánsban 2—4 százalék között mozognak.

Véleményünk szerint az a tény, hogy az eltérések minden évben a 2—4 százalé- kos szinten mozognak, azt bizonyítja, hogy nem vettük figyelembe a tartós fo—

gyasztási cikkek felhalmozódását a lakosságnál. Valójában, a tartósfogyasztási cik- kek iránti szükségletet nemcsak a folyó vásárlások határozzák meg, hanem a tartós fogyasztási cikkek felhalmozódása is. Ezért a továbbiakban pontosítani kell ezeket * a számításokat azzal, hogy a perspektivikus szükségletek számításához felhasznált információk közé bevesszük a tartós fogyasztási cikkek felhalmozódását is. Ez azon—

ban csak akkor válik lehetővé, ha meglesz a megfelelő háztartásstatisztika 10—15

éves időszakra. A II. variánsban az egészségügyi és higiéniai szükségletek teréníta'f

pasztalt eltérések lényegében 1—2 százalék között mozognak, azaz az egészvizsé

gált időszak alatt, tehát 1963-tól 1974—ig nagyfokú stabilitás jellemzi ezt a szüksé glet

komponenst. _ _ _

A lll. variánsban az egészségügyi és higiéniai szükségletek eltérései úgyszintén j

nem nagyok: 1970-ben 0.37, 1971—ben 1,28,.1972'-ben 1.87. 1973-ban 038 és 1974;

ben 0.6 százalék. A közlekedés éshírközlés komponensnél a ii. variánsban nagy- ; mértékben ingadozik az eltérések mértéke: 1965-ben 0.7. 1964-ben 1.3, 1971—ben 8,

1973—ban 10,8 százalék. Emellett a számítások pontossága 1969 és 1974 között ala—

csonyabb, mint az előző periódusban. itt is megmutatkozik a tartós fogyasztási cik- kek felhalmozódásának hatása. mivel ehhez a komponenshez tartozik a személy- gépkocsi iránti szükséglet. A lll. variánsban a közlekedés és hírközlés komponens el- térései: 1970-ben 1.05, 1971—ben 3.9, 1972-ben 2.8, 1973-ban 4.8 és 1974—ben 25

százalék.

A kulturális szükségletek komponense az alábbi eltérésekkel jellemezhető (! ll.

variánsban: 0.42 százaléktól 6 százalékig, a III. variánsban pedig: 0.02 százaléktól

(1972—ben) 4,7 százalékig (1971-ben). Az egyéb szükségletek terén a ii. és a ill. va—

riánsban a számított értékek 2—3 százalékban térnek el a tényleges adatoktól. A 11. komponensben. ami a lakosság megtakarításait tartalmazza, a ii. számítási va—

riánsban az eltérések elég nagyok: 4-től 19 százalékig (1967—ben. illetve 1964-ben).

A számítások eredményeit befolyásolja az, hogy e komponens maximális szükségle- te itt olyan ütemben növekszik, ami minden más szükséglet növekedési ütemét felül- múlja. és következésképpen ez a maximum lényegesen magasabb az 1975-ben elért kielégítettségi szintnél, amit ebben a számítási variánsban maximálisnak tekintet- tünk. Ez a pontatlanság megszűnik, amikor a maximumot a modellben számított ér- tékként kapjuk. igy a Ill. variánsban a maximális szükségletek endogén megadása következtében a lakossági megtakarítások eltérései a következők: 1970-ben 0.03.

1971-ben 436, 1972—ben 4.46, 1973-ban 0.01 és 1974-ben 1,82 százalék. így tehát a számítási eredmények elemzése azt bizonyítja, hogy ezek a számítások felhasznál- hatók a fogyasztási struktúra tervezéséhez Magyarországon.

A N. variáns a III. variánssal analóg. azaz feltételezi a maximum endogén té-

nyezőként való megadását és a minimum évről évre történő változtatását. A különb-

ség abból adódik, hogy meghosszabbítottuk a számítási periódust tizenkét évre. Er-

re a variánsra is a számítások nagy pontossága jellemző. igy a 10 százaléknál ola—

csonyabb eltérések a 120 megfigyelt eset 96 százalékát alkotják. a 15 százaléknál alacsonyabbak pedig már 992 százalékát. A számítások pontossága ebben a vari- ánsban magasabb. mint a II. variánsban, amely szintén 12 évre vonatkozik. és va-

lamelyest elmarad a HL variánstól, amely ötéves időszakot ölel fel. A továbbiak—

ban tehát a számításokat a maximum endogén megadásával tízéves időszakra kell végezni. Ez biztosítja a prognózis nagyfokú pontosságát. Ahhoz. hogy meghosszab- bítsuk a számítási periódust, megfelelően kell megadnunk (: választási terület vál- tozásait: a szükségletek minimális és maximális kielégítettségi szintjeit.

RETROSPEKTlV SZÁMITÁSOK A HÁZTARTÁSSTATISZTIKAl ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A háztartásstatisztikai adatok felhasználásán alapuló számítássorozatban az élelmiszerek iránti maximális szükségletet azon a szinten határoztuk meg, amit az évi 45 600 forint fölötti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező alkalmazottak fogyasz- tása ért el.

A háztartásstatisztikai adatok — mint ismeretes - folyó áras adatok. Az élel- miszer—fogyasztás volumene egy főre évi 11 157 forint. Ezért a rögzített árakon vég—

zett számításokhoz az élelmiszer-fogyasztás nagyságát korrigáltuk az árindexszel.

amelyet a kiskereskedelmi forgalom adataiból kaptunk (az éves vásárlások folyó áras összegének és fix áras összegének hányadosa 1.1198). Ezt az indexet figye- lembe véve az élelmiszer-szükséglet volumene egy főre számítva évi 996338 forint.

Ezt az értéket használtuk fel a számításokban VmUX—ként, s ugyanakkor feltételez- tük. hogy az összes többi Vmax értéket endogén tényezőként, a modellszámítások eredményeként kapjuk.

A háztartásstatisztikai adatok felhasználása lehetővé teszi a számítások ponto—

sabbá tételét. Ugyanezt a hatást érjük el a 11 szükséglet komponens esetében is.

A 12 évre vonatkozó számításokban például, ahol a maximumot endogén tényező—

ként határozzuk meg, az 5 százalék alatti eltérések az összes megfigyelések 68.4 százalékát teszik ki, a 10 százalék alattiak pedig 95,1 százalékot (lásd a ll. variánst), ha azonban a magas jövedelmű lakossági csoportok által elért élelmiszer—fogyasz- tást tekintjük maximálisnak, ugyanezek az eltérések az összes eltérés 842 százalékát (5 százalék alatt) és 98,3 százalékát (10 százalék alatt) teszik ki.

Csakúgy, mint az előző számítássorozatokban, a háztartásstatisztikai adatok fel- használásakor is a modell tükrözi a szükségletek kielégítettségi foka és a fogyasz- tás növekedési üteme közötti kapcsolatokat. lgy például a 25 komponensre vonat- kozó számításokban leggyorsabb ütemben növekednek: a személygépkocsi—fogyasz- tás (121%). a megtakarítások (117%). a járműalkatrészek fogyasztása (1160/0), a mosószerek fogyasztása (1130/0), a rádió és zeneszekrények fogyasztása (1 100/0). Ala—

csony a növekedési ütem a viszonylag telítettebb szükségleteknél: az élelmiszerek-

nél (102,5O/o). a ruházat és cipő iránti szükségletnél (103,6%).

Az, hogy a háztartásstatisztikai adatok alapján végzett számításokban nagyobb pontosság érhető el, azzal magyarázható, hogy ha pontosabban akarjuk leirni a magyar lakosság szükségleti struktúrájának változását. magasabb maximumértéke- ket kell megadnunk, mint a számításokat megelőző utolsó év fogyasztása.

Ezt állapítottuk meg azon variánsoknak az elemzése során, ahol a Vmax-ot az 1975. évi fogyasztási szinten határoztuk meg. illetve azoknál. ahol az élelmiszere- ken kívül az összes többi javaknál számított maximumértékekkel számoltunk. Az előbbi esetben a maximális élelmiszer-szükségletet az 1975. évi élelmiszer—fogyasz- tási szinten határoztuk meg. az összes többi maximális szükségletet a célfüggvény- nyel rendelkező modell realizálása során kaptuk. A számított V"mx értékek maga- sabbak az 1975. évi tényleges fogyasztási adatoknál, és a VMx értékek lényegesen nagyobb mértékű eltérést mutatnak a kevésbé telített szükséglet komponensek ese—

tében.

70 L. M. RUVlNSZKAJA

Ezek szerint a differenciáltabb szüskégleti rendszer felel meg a magyar la—

kosság reális teljes szükségleteinek, mivel a számított Vmüx értékek bevezetése pon- tosabb eredmények elérését teszi lehetővé. Ez a következtetés kétségtelenül a ma—

gyar lakosság viszonylag magas életszínvonalát mutatja. mivel a hagyományos, ki—

alakult szükségletek kielégítettségének mértékében megváltozik a lakosság érték- rendje az új. kevésbé telített szükségletek javára. Sőt, minél nagyobb mértékben ki- elégítették a hagyományos szükségletek, annál lényegesebb strukturális változások

várhatók a jövőben.

Azok a számítási variánsok, amelyek háztartásstatisztikai adatok alapján ké—

szültek, abban különböznek az előzőktől, hogy magasabb a maximális élelmiszer- szükséglet. amit Magyarország lakosságának magas jövedelmi csoportjai által elért ' fogyasztási szinten határoztunk meg. A magas jövedelmű lakossági csoportok élel- miszer—fogyasztása magasabb az átlagosnál. Következésképpen a jövőben eszük-

ségletek növekedésére is sor kerül. abból a feltevésből kiindulva, hogy a_lakosság _

a fogyasztási struktúra kialakítása során a magas jövedelmű lakossági csoportok , fogyasztását követi. Ha az élelmiszer-szükségleteket a háztartásstatisztikai adatok alapján határozzuk meg. a modell realizálásának eredményeként meg tudjuk ha—

tározni az összes többi komponens maximális szükségletét is.

A számítások alapján látható. hogy az élelmiszerek fogyasztására vonatkozó adatok felhasználásával kapott maximális szükségletek lényegesen magasabbak a kiskereskedelmi forgalom adatai alapján kapott Vmchx értékeknél. Ezen belül —— az előző számítássorozathoz hasonlóan - leglényegesebb különbség a maximális szük- ségletek között a kevésbé telített szükségleteknél van: a személygépkocsinál a Vmax aránya az 5 évre vonatkozó számítások esetében 1.8. a járműalkatrészeknél: 1.78 (5 évre) és 2.2 (12 évre); a megtakarításoknál: 1,79 és 2,04 (5, illetve 12 évre); a lakásnál: 1.6 mindkét variánsban.

A maximális szükségletek magasabb értékei (elsősorban a kevésbé telített szük—

ségleteknél) pontosabb számítási eredmények elérését teszik lehetővé. Ez a követ- keztetés bizonyítja, hogy a magyar lakosság szükségletei igen fejlettek, és a szük—

ségleteknek megfelelően gyors átalakuláson megy keresztül a reális fogyasztási struktúra. Valóban, a V"mix endogén meghatározása teszi lehetővé a tényleges ada—

toknak leginkább megfelelő, legpontosabb számításokat.

lgy tehát, a célfüggvénnyel rendelkező modell feltételezi, hogy a fogyasztási struktúra változása a szükségletek telítettségi fokának megfelelően megy végbe.

Ehhez ismernünk kell a szükségletek minimális és maximális kielégítettségi szintjét.

Ha a bemutatott módszer segítségével meghatározzuk ezeket az értékeket, lehető—

vé válik. hogy olyan számításokat végezhessünk, amelyek nagy pontossággal tükrö- zik a fogyasztási struktúra változásainak reális folyamatait. Ez esetben állíthatjuk, hogy éppen ezek a mutatók határozzák meg a lakosság fogyasztásának valóságos mozgását. E következtetés alapján megállapíthatjuk, hogy a fogyasztási célfügg—

vénnyel rendelkező modell eredményesen felhasználható perspektivikus számítások elvégzésére.

PE3lOME

CTaTbB nannefcn peaynsrarom paőorbi aaropa s MHcrmyre 3K0H0Muuecmx nccneno- aanuü lieHTpanbi—roro crarwcmuecxoro ynpaaneuuz " HPEACTEBJ'ISS'T coőoi uacn, uccneno- semm, s one KOToporo aarop aauumae'rcn neo—mom TeopemueCKoü myunuuu noneauocm AM oöbscnenun u npomoawpoaal—ma crpynrypuux "amel-termi norpeőnel—mn. Craven B cso- eü npeoőnanammeű uacm ocnosbisae'rca Ha ABHHMX BeHrepcuoü cramcmm rosapooőapo—

.ta n ctamcmxu cemefmbix őromxeroa.