A LÉTMINIMUM—SZÁMÉTÁSOK ' 1991. ÉVI MEGÚJITÁSA*
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 áprilisától kezdve módosítja létminimum-számí- tási módszerét és publikációs rendjét. A megújított létminimum—számítás továbbra is arra kíván választ adni, hogy mekkora az a havi nettó összeg, amelyből egy háztartás, illetve egy család alegszerényebb, de a társadalomban még elfogadható fogyasztási szinvonalon képes megélni.
Változást jelent ugyanakkor az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ezután évközben rendszeresen, folyamatosan publikál létminimum-értékeket negyedévente, de szükség sze- rint havonta is. Ezzel segitséget, támpontot kíván nyújtani egy rászorultsági elvű szociálpo- litikai gyakorlat kiépüléséhez, a jelenlegi inüációs ráta mellett.
A Központi Statisztikai Hivatal eddigi minimumszámitási gyakorlatából megtartottuk azt az alapelvet, hogy csak az élelmiszer-fogyasztásra határozunk meg tételes kosarat, külön számoljuk a lakással kapcsolatos kiadásokat, és az élelmiszer- és lakásszükségleten felüli összes egyéb szükségleteket egy összegben határozzuk meg. Megváltoztattuk ugyanakkor e három minimum—összetevő konkrét kiszámítási módját. Továbbá: az új minimumszámítások a modulelvre épülnek, tehát a jobb gyakorlati alkalmazhatóság szem előtt tartásával úgy készülnek, hogy a minimumértékek ne csak a néhány leggyakoribb családtípusra, hanem az elképzelhető összes családtípusra viszonylag egyszerűen, részelemekből összeállíthatók le-
gyenek. '
A létminimum élelmiszerkosara ezúttal is a táplálkozástudomány ajánlásaira, a fizioló- giai szükségletekre épül.
Az élelmiszerkosárba kerülő mennyiségek összeállításánál azonban nemcsak arra ügyel- tünk, hogy a szükséges mennyiségek feltétlenül biztosítva legyenek, hanem arra is, hogy egyetlen összetevőből (például zsiradék, szénhidrát) se tartalmazzon túl sokat a kosár. Élet—
tanilag tehát az élelmiszerkosár nem valamiféle minimális, hanem optimális táplálkozási
szükségletet képvisel. _
A minimumszámítás követelményeihez a szükséges energia— és tápanyagmennyiség biz- tosítása úgy igazodik, hogy a konkrét élelmiszerek közül az olcsóbbak kerültek kiválasztásra.
A kosárba kerülő élelmiszer-féleségeknél azonban ezúttal figyelemmel voltunk arra, hogy azok ne csak egyszerűen a szükséges energia—, vitamin- stb. mennyiségeket képviseljék, hanem belőlük valóságos, változatos és elfogadható, élvezhető ételeket lehessen késziteni.
Mindezt figyelembe véve a számítások négyféle egyheti — tavaszi, nyári, őszi és téli —— ét-
rendekre készültek.1 *
" E rövid módszertani összefoglalót az 1991 . ági-His 10-én dr. Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által tartott sajtótájékoztatóra készítették a KSH letszinvonal és Emberi Erőforrás Statisztikai főosztálya munkatársai Zafír Mihály statisztikai főtanácsos vezetésével.
! A heti étrendnél külön nincs feltüntetve az elfogyasztott kenyér mennyisége. Ebből naponta ] felnőttre 29 deka- gramm, a péksüteményből pedig 2-3 naponta 1 darab jut.
2
426
LÉTMINIMUM—SZÁMH'ÁSAz évszakok heti étrendje
1. tábla
Nap Reggeli Ebéd Vacsora
Tavaszi étrend
!. ... Tejeskávé Rizsleves Héjában sült burgonya
Margarin Sült virsli Margarin
Paradicsomos burgonya Céklasaláta Alma
2. ... Aludttej Csirkeraguleves Paradicsomos szardínia Burgonyás tészta Margarin
Kubai narancs Tea
3 ... Tea Paradicsomleves Trappista sajt
Zalahús Hurka Margarin
Lilahagyma Tört burgonya Tej
Párolt káposzta Alma
4 ... Kakaó Burgonyaleves Bundás kenyér
Rakott kel Tea
Alma
5. ... Tej Lencseleves kolbásszal Húskenyér
Margarin Káposztás kocka Savanyú káposzta
Lekvár Tea
6. ... Tejeskávé Zöldborsóleves Tejfölös túró
Sertésvagdalt Hónapos retek
Burgonyafőzelék Tea
7. ... Tea Karalábéleves Tej
Tojásrántotta Zúzapörkölt Kenőmájas
Spagetti
Vegyes savanyúság Alma
Nyári étrend
1 ... Kakaó Gyümölcsleves Szardínia
Rakott burgonya Paradicsom
Savanyú káposzta Tea
2. ... Tej Sárgaborsóleves Lecsó krinolinnal
Margarin Sajtos spagetti
Méz Oszibarack
3 ... Kockasajt Tarhonyaleves Körözött
Tejeskávé Zöldborsófőzelék Zöldpaprika
Tükörtojás Tea
4. ... Tea Hamisgulyásleves Nyári felvágott
Scrtészsir Tojásos galuska Margarin
Zöldpaprika Fejes saláta Paradicsom
Cseresznye
5. ... Tej Gombaleves Sült paprika tojással
Margarin Rizseshús
Paradicsom Káposztasaláta
Alma
6. ... Kakaó Tojásleves Margarin
Töltöttpaprika Zöldhagyma
Alma Tea
'I. ... Aludttej Burgonyagombóc-lcves chbedara kakaóval
Margarin Rántott csirke Sárgabarack
Petrezselymcs rizs
Vegyes savanyúság Görögdinnye
( A tábla folytatása a következő oldalon.)
LÉTMINIMUM—SZÁMíTÁS
427
(FolytatásJ
Nap Reggeli Ebéd Vacsora
Öszi étrend
1. ... Tejeskávé Zellerpüréleves Finomfőzclék
Margarin Tarhonyás hús Tükörtojás
Céklasaláta Tea
Körte
2. ... Tej Májgombócleves Tea
Kefírcs túró Szilvás gombóc Párizsi
Margarin Szőlő
3. . . Tea Daragaluska—leves Tejeskávé
Túra sajt Krinolinpörkölt Fokhagymás pirítós
Margarin Burgonyafőzelék Margarin
Alma 4. ... Tejeskávé Rántott leves zsemlckockával Tea
Tepertőkrém Rakott karfiol Héjában sült burgonya
Paradicsom Alma Lilahagyma
Margarin
5. ... Tejeskávé Gulyásleves Rizses lecsó
Margarin Bukta Tea
őszibarack
6. ... Tea Zöldségleves Kakaó
Tojásrántotta Gombapaprikás Margarin
Spagetti Alma
Szilva
7. ... Tea Csontleves Tejeskávé
Kenőmájas Sült csirke Fokhagymás pirítós
Burgonyapüré Alma
Savanyú káposzta Téli étrend
1. ... Karamellás tej Zöldborsóleves Túrós tészta
Margarin Resztelt máj Almakompót
Főtt burgonya Káposztasaláta
2. ... Tejeskávé Zöldségleves Tej
Párizsi Sertésvagdalt Disznósajt
Margarin Burgonyafőzelék Vöröshagyma
Pogácsa Sütőtök
3. ... Tejeskávé Szárazbablcvcs Paprikás burgonya
Méz Túrógombóc Savanyú káposzta
Margarin Alma Tea
4. ... Tea Daragaluska-levcs Karamellás tcj
Kockasajt Rakott káposzta Zalahús
Margarin Margarin
Lilahagyma
5. ... Tea Lebbencslcves Tepertő
Sertészsír Parajfőzelék Tea
Tükörtojás Alma
6. ... Tejeskávé Karüolleves Tea
Lekvár Csirkepaprikás Olasz felvágott
Margarin Galuska Margarin
Vegyes savanyúság Vöröshagyma
7 ... Tejeskávé Csontlevcs Tea
Margarin Rántott hek Lágytojás
Céklasaláta Alma
23!
Párolt árpagyöngy
428 LÉTMINIMUM-SZÁMíTÁS
A tavaszi étrend nyersanyag-összetétele 1 aktív korú felnőttre számítva (tisztított súly- ban, a fűszerek részletezése nélkül) az alábbi:
Alma EBÉDEK
. nap Rakott kel
Rizsleves 30 kelkáposzta 200 g—
rlzs g rizs 40
liszt 12 g sertéslapocka 50 §
zsír 8 g szójagranulátum 10 g
tej 50 g olaj 15 g
vöröshagyma 5 g vöröshagyma 20 g
Sült virsli Alma 100 g
virsli 100 g
olajj b 10 g 5 nap
Para icsomos urgonya .
burgonya " , 200 g Lencseleves kolbásszal
paradicsompure 30 g leHGSe 50 g
lisít 225; g giai § g
cu or g Z g
olaj 10 g tejföl 30 g
Alma 150 g lecsókolbász 50 g
Káposztás kocka
káposzta 160 g
. nap olaj 20 g
Csirkeraguleves kockatészta 120 g
csirkeaprólék 100 g
sárga—, fehérrépa 80 g
száraztészta 1; g 6- 231111!) rsóle
iszt g 0 " () ves
vöröshagyma 10 g zöldborsó 100 g
Burgonyás tészta írslft % g
burgonya 150 g 182 g
kockatészta lát; g S száraztélszltta 10 g
zsír g er svag a
vöröshagyma 20 g sertésdagadó 50 g
Kubai narancs 100 g szóágranulátum ;? g
zse e g
tojás 10 g
. nap zsír 20 g
Paradicsomleves Burgonyafőzelék
paradicsompüré 30 g burgonya 200 g
fizs 12 g liszt 12 g
iszt g zsír 8 g
zsír 5 g tejföl 30 g
Hurka
májas, véres hurka 200 g 7
zsir 10 . nap
Tört burgonya g Karalábéleves
btgrgonya 202 g kigalábé 53 g
zs r g . g
Párolt káposzta 0131" 6 g
fejes káposzta 100 g Z [tejfol k"lt 30 g
zsír 5 uzapor 0
Alma 150 § csirkezúza 150 g
hagyma 30 g
olaj 20 g
. nap füstölt szalonna 10 g
Burgonyaleves Spagetti
?urtgonya 103 g sgagetti 120 g
ISZ_ g 0 aj 10 g
013] 5 g Vegyes savanyúság 100 g
LÉTMINIMUM-SZÁMíTÁS
429
REGGELIK VACSORÁK
A receptúrában előforduló nyersanyagok mennyisége adagonként tejes ital
margarin lekvár felvágott
tojás 1,5 db
tej
felvágott margarin sajt szardínia túró tejföl burgonya savanyúság hónapos retek
400 g 70-80 g 20-25 g 20 g 100 g 100 g 50 g 300 g 80-100 g 50 g Az élelmiszer—szükségleten felüli összes többi kiadásnál nem normatív előírások, hanem az összlakossági átlagnál szegényebb háztartások statisztikailag felmért kiadásai jelentik a kiindulópontot. Azon háztartások kiadásait fogadtuk el minimumértékeknek, amelyeknél az élelmiszer-fogyasztás értéke megegyezett a fentiekben részletezett élelmiszer—normatíva érté-
kével.
A leggyakoribb háztartástípusok létminimume'rtékeí
2. tábla
A háztartás típusa és összetéle
A városi ! Aközségi [ Avárosi A kömégi
háztartások létminimumértékei 1991 februárjában (forint)
egy háztartásra . egy főre
1 aktív korú felnőtt ...
1 aktív korú felnőtt l gyermekkel
2 gyermekkel ...
2 aktív korú felnőtt ...
2 aktív korú felnött
1 gyermekkel ...
2 gyermekkel ...
3 gyermekkel ...
4 gyermekkel ...
3 aktív korú felnőtt ...
3 aktív korú felnőtt
] gyermekkel ...
2 gyermekkel ...
3 gyermekkel ...
4 gyermekkel ...
1 személy ...
2 személy ...
3 személy ...
9111 14085 19 239 16 015 21 483 26 040 29 621 32 836 23 413 28 284 32 701 35 916 39131
6 566 11 530 16 697
' Itt és a továbbiakban aktiv kereső nélküli háztartások.
Megjegyzés. A gyermek 0—14 éves, a 15 éves és idősebb személy felnőttként van figyelembe véve.
Aktív keresős háztartások
8 342 9 111
13 179 7 043
17 552 6 413
15 110 8 008
19 750 7 161
24 455 6 510
27 725 5 924
30 743 5 473
21 681 7 804
26 653 7 071
30 629 6 540
33 647 5 986
36 665 5 590
Nyugdíjas háztartások*
5 920 6 566
10 295 5 765
15 210 5 566
8 342
6 590 5 851 7 555 6 583 6 114 5 545 5 124 7 227 6 663 6 126 5 608 5 238
5 920 5 148 5 070
Az alapszámítások a rendelkezésre álló legutóbbi háztartási költségvetési felmérés ered—
ményeire épülnek; ennek megfelelően 1989—re vonatkoznak. Kialakításra került ugyanakkor a továbbvezetés módszere is, amely alapvetően a fogyasztóiár-index felhasználására támasz—
kodik; így a mindenkor havi, negyedéves árindexeket követően publikálhatók a továbbveze- tett létminimumértékek is.
430 LÉTMINIMUM-SZÁMITÁS
A Központi Statisztikai Hivatal előző, 1984. évi számításait 1989-ig vezette tovább, erre az évre tehát mind a korábbi, mind az új minimumértékek rendelkezésre állnak. Az 1989-re továbbvezetett és a most kiszámított létminimumértékek között a városi aktív háztartások, továbbá a városi és községi nyugdíjas háztartások esetében összességüket tekintve nincsen érdemleges különbség, az egyes típusoknál külön-külön mérhető legnagyobb különbség pedig nem több 5 százaléknál. (A mostani számítás eredménye a 2 felnőtt 3 gyermek háztar- tástípus esetében körülbelül ennyivel több, másik oldalon az 1 személyes városi nyugdíjas háztartástípus esetében ennyivel kevesebb, mint a továbbvezetett adat.) Ugyanakkor érdem- leges különbség van a községi aktív háztartások esetében: a mostani számítás eredményei esetükben 10—15 számlákkal magasabbak és megítélésünk szerint reálisabbnak tekinthetők a továbbvezetett adatoknál.
A létminimum legfrissebb, országos egy főre jutó átlagos adata 1991 februárjában 6450 forint volt. Mivel azonban a lakóhely jellege és a háztartás összetétele szerint eltérők a minimumértékek, ez az átlag valójában senkire sem vonatkozik: így célszerűbb a publiká- ciónál a háztartástípusokat (lásd a 2. táblát), illetve a létminimum modulelemeit tartalmazó adatokat előtérbe állítani. A különböző létszámú és összetételű háztartások 199l. februári létminimuma kiszámításának segédadatáit (a személyi szükségletek költségeit és a lakás—
költségeket) a 3. és a 4. tábla tartalmazza.
3. tábla
A létminimum személyi szükségletei Iakásköltse'g nélkül*
A létminimum 1991 februárjában A háztartás létszáma a lakásköltség nélkül (forint)
és összetétele
városokban i községekben
A háztartásban élő aktív korúak száma
1 ... 6 860 6 488 2 ... 13 155 12 410 3 ... 19 450 18 332 További személyek (fejenként) ... 6 295 5 922 Gyermekek száma
1 ... 4 365 3 991 2 ... 8 416 7 715 3 ... ll 631 10 733 További személyek (fejenként) ... 3 215 3 018 Nyugdíjas korúak száma
1 ... 4 696 4 298 2 ... 9 218 8 448 3 ... 13 740 12 598 További személyek (fejenként) ... 4 522 4 150
!
* Ebből az élelmiszer-fogyasztás személyenkénti értékei: az aktiv korúaknál 2481, a gyermekeknél (()—14 évesek) 1931, a nyugdíjas korúaknál 2188 forint, városokban és községekben egyaránt.
Megjegyzés. Aktív korúak a 15—54 éves nők és 15—59 éves férfiak. Gyermekek :: 14 év alatti személyek. Nyugdíjas korúak az 55 év feletti nők, illetve 60 év feletti férfiak.
A háztartás létminimuma a háztartásban élő aktív korúak, gyermekek (()—14 évesek) és nyugdíjas korúak lakásköltség nélküli létminimumértékeinek, továbbá a háztartás létszámának megfelelő lakásköltségadatnak az összege.
Egy városi, 4 tagú, kétgyermekes aktív háztartás létminimumigénye a modulelemek- ből a következőképpen határozható meg. A háztartásban élő első felnőtt 1991. február havi személyi szükséglete 6860 forint (2481 forint élelmiszerre, 4379 forint egyéb kiadásra), a második felnőtté 6295 forint (2481 forint élelmiszerre, 3814 forint egyéb kiadásokra), együtt 13 155 forint. A háztartásban élő első gyermek személyi szükséglete 4365 forint (1931 forint élelmiszerre, 2434 forint egyéb kiadásokra), a második gyermeké 4051 forint (1931 forint élelmiszerre, 2120 forint egyéb kiadásokra), együtt 8416 forint. Ez összesen
LÉTMINIMUM-SZÁMfTÁS 43 1
%
21 571 forint személyi szükséglet, ehhez egy négyszemélyes városi háztartás lakásköltségei még 4469 forintot igényelnek. Végeredményben tehát a négytagú városi aktiv háztartás létminimuma 26 040 forint. (A 3. tábla a számolás gyorsítása érdekében a személyi költsé—
geket összevonva tartalmazza.)
4. tábla
A Iakáskőltség összegei háztartásonként
A háztartások lakásköltségei A háztartás létszáma 1991 februárjában (forint)
és összetétele
városokban községekben
Aktív keresés háztartások
1 személyes ... 2251 1854 2 személyes ... 2860 2700 3 személyes ... 3963 3349 4 személyes ... 4469 4330 5 vagy több személyes ... 4835 4582 Nyugdíjas háztartások
1 személyes ... 1870 1622 2 személyes ... 2312 1847 3 vagy több személyes ... 2957 2612
Megiegyzés. Lásd a 3. táblát.
*
A fenti leírásból kitűnik, hogy végeredményét tekintve a létminimum—számítás valójában nem valamiféle ,,biológiai" minimumértéket, hanem a hazai élethelyzetekre épített szükség- leti minimumot igyekszik számszerűsiteni. Az élelmiszer- és lakásszükségleten kívüli ,,egyéb"
kiadásoknak a meghatározása azt a valóságos helyzetet tükrözi, hogy a háztartások még igen szerény fogyasztási szint mellett is rangsorolnak, tehát különbözőképpen használják fel jövedelmüket. A létminimum—alattiság ebből következően nem feltétlenül és egyidejűleg azonos az alultápláltsággal, a rossz lakáskörülményekkel, a társadalmi normáktól teljesen elszakadó ruházkodási móddal, kulturális szokásokkal. Ugyanakkor a veszélyzóna a lét- minimumnál tágabb: a ,,szegénységi küszöbre", ,,társadalmi minimumra" vonatkozó korábbi számitásaiban a Központi Statisztikai Hivatal ezt igyekezett jelezni. Az adatok azt mutatják, hogy a társadalmi minimum határértéke (tehát egy olyan megélhetési szint, amely a társa—
dalmi normák jobb követésére, illetve némi tartalékolásra is esélyt nyújt) a létminimum mindenkori értékéhez igazodva, azt mintegy 15 százalékkal haladja meg. 1991 februárjában a társadalmi minimum országos egy főre jutó átlaga ennek megfelelően mintegy 7400 forint- ra volt tehető.
A létminimum alatt élők számának meghatározásához az időnként végrehajtott repre- zentativ jövedelmi felvételek nyújthatnak statisztikai támpontot; a legközelebbi ilyen fel- mérés 1993-ban 1992-ről készülne. Tekintve a felgyorsult életszínvonal-változásokat, az ada- tok iránt jelentkező igényt, a Központi Statisztikai Hivatal jelenleg azt tervezi, hogy a követ- kező jövedelemfelvételt egy évvel előrehozza.
A rendelkezésre álló — töredékes —— makrogazdasági adatokra támaszkodva az valószi—
nűsithető, hogy a létminimum alatt élők száma — legalábbis 1989-ig —- nem haladta meg a egy millió főt.
TÁRGYSZÓ: Megélhetési költség.
432 LÉTMINIMUM—SZÁMITÁS
PE3IOME
A Oőnonnennmü pacuei- npoxn-ronuoro Mnnmyma Henrpanbnoro cwamcrmecxoro yupanne- ruin nemmenno omenaer Ha Bonpoc o TOM, Kane]; paamep Toü rum—on mecn'moii CYMMBI, Ha Kompoú nomamnee xosnücrno, 06be Hanőonee cxpomuo, HO eme Ha oömecrnenno—npnemneMOM yponne' nomeőnemm moxeT nponcnnan.
Cueunanncm pameron npOXGITO'iHOI'O mummyma coőmonann TOT ocnonnoü npnnnnn, 'n'o nocrareünmü nepe—teni, ROp3KHI—J Gun coc'rannen mum B omomemm norpeőnemm nponyx'ron mama, a pacxonm no Knapmpnoil mare n neem OC'I'aJIBHBIM Hyman; npome nponyxron 111!me n xnapmpsi őbmn oupenenenm B onnon oőuxeü cymme.
Honme pacem! npoxmromoro MHHHMYM3, őaanpyionmecn na MOHYIILHOM upummne, npen—
c-rnanmor nosmomnocn, zum TOI'O, 'rroőu MHHKMZULBHBIG pacxozm na ummx nemem-os — OT- HOCKTBJILHO npocro a— eranu conocrasmx menny coőoü no Kamomy muy cemeü.
SUMMARY
The renewed computation of the subsistcnce level by the Central Statistical Oűice is aimed henceforward at answering the guestion what is the monthly net sum from which a household/
family can live on at the most modest consumption level, however still acceptable in the society.
The experts computing the subsistence level reatained the basic principle of making up the consumer basket by items only for food consumption, while they deüned housing expenditure and all necessities besides food and housing as one ligure.
The new computation of the subsistence level —— based on module principle — makes possible to provide minimum values from sub—components —- relatively easily —- which are comparable for each type of families.
