• Nem Talált Eredményt

Azután. Aktivista identitások és 1989 A P

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Azután. Aktivista identitások és 1989 A P"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

1. Szekció 2019. november 28. 14.00–15.30 Rendszerváltás(ok)? Kontinuitás és diszkontinuitás 1989 után 1. terem

__________

39

A

POR

P

ÉTER

Azután. Aktivista identitások és 1989

Az előadás 1989-et egy hosszabb történeti folyamat részeként értelmezve arra vállalkozik, hogy a „rendszerváltó” nemzedék politikai és intellektuális útjairól számoljon be. Az 1989-ben aktív szerepet vállaló generáció számos tagjának útja indult különböző politikai és társadalmi mozgalomból az 1960- as és 1970-es években. Az előadás azt vizsgálja, hogy a politikai részvétel tapasztalata hogyan formálta részvételüket a késő szocialista társadalom- ban. Hogyan lesz a politikai elkötelezettségből szakmai identitás, a nemzet- közi szolidaritásból regionális és nemzeti felelősségvállalás? Végül, arra keresi a választ, hogy a korai tapasztalatok hogyan alakítják 1989 értelmét e nemzedék számára. Hogyan értelmezték saját szerepvállalásukat az újra politizálódó köznyelvben? Mi volt a viszony az 1960-as, 1970-es évek és az 1989 utáni, nemzetközi keretben értelmezett politikai identitások között?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Norris és Ennis (1989) meghatározása alapján a kritikai gondolkodás egy olyan folyamat, amely során döntést hozunk arról, hogy „m it higgyünk, és m

- Nem, nem látszik bolondnak – mondta a férfi, némi gon- dolkodás után. – Lehet, hogy tényleg úgy történt minden, ahogy elmondta. És ne haragudjon - tette hozzá

A vizsgálódás az 1956 és 1989 közötti teljes zeneszerzői termés kritikai–analitikus feldolgozására vállalkozik azzal a céllal, hogy az ekkor keletkezett

(A Fidesz is ugyanezt állítja, hogy első kézből származó információi vannak arról, hogy létezik vagyoni mérleg, amit csak aktualizálni kell. Reményei

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a rendszerváltoztatás után is a magyar tömegkommunikációs rendszer két alapintézménye kellett maradjon,

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió a rendszerváltoztatás után is a magyar tömegkommunikációs rendszer két alapintézménye kellett maradjon, olyan jogi

Az államszocialista időszakban a politikai szocializáció megkettőződött (Szabó, 1989). A felnövekvő nemzedékek az intézményes szocializáció- ban megtanulták azokat

Mindenesetre 1989 jelentősége érthetőbbé tehető, ha nem csupán egy év, hanem több évtized történeti kontextusában vizsgáljuk azokat a változásokat, amelyek