A fumonizinek és hatásuk az állatok egészségi állapotára (irodalmi feldolgozás) megtekintése

$IXPRQL]LQHNpVKDWiVXND]iOODWRNHJpV]VpJLiOODSRWiUD LURGDOPLIHOGROJR]iV

7yWKÈ

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Élettani és Állathigiéniai Tanszék Kaposvár, 7400 Guba S. u. 40.

g66=()2*/$/È6

$ IXPRQL]LQHN D PLNRWR[LQRN YLV]RQ\ODJ ~MDEEDQ IHOIHGH]HWW FVRSRUWMiW NpSH]LN $ Fuzarium moniliformeW|U]ViOWDOWHUPHOWIXPRQL]LQHNHPEHUQpOQ\HO FV UiNVHUWpVHNQpO PHOOYt]NyU pV WG YL]HQ\ SDWNiQ\RNRQ PiMUiN NLDODNXOiViW RNR]KDWMiN /RYDNQiO D PLNRWR[LQRN H]HQ FVRSRUWMiYDO D] DJ\OiJ\XOiVRV HQFHSKDORPDODFLD IHOOpSpVpW KR]]iN

|VV]HIJJpVEH $ IXPRQL]LQHN D V]ILQJROLSLG DQ\DJFVHUpW JiWROYD D ELROyJLDL PHPEUiQRNDW NiURVtWYD RNR]QDN VHMWNiURVRGiVW VHMWSXV]WXOiVW $ V]ILQJROLSLGHN PHJIRJ\DWNR]iVDPLDWWURPOLNDVHMWPHPEUiQRNEDUULHUIXQNFLyMDpVD]HQGRWKHOVHMWHN iWMiUKDWyViJD PHJQ (]]HO PDJ\DUi]KDWyN D PHJEHWHJHGHWW V]HUYHNEHQ NLDODNXOy HOYiOWR]iVRN $ IXPRQL]LQHN QDJ\ J\DNRULViJJDO PDJDV V]i]DOpNRV DUiQ\EDQ YDQQDN MHOHQDNXNRULFiEDQGH HO IRUGXOQDN PiV V]HPHVWHUPpQ\HNEHQ pV WDNDUPiQ\RNEDQ LV -HOHQOpWNHW NXNRULFiEyO pV NXNRULFD DODSDQ\DJ~ pOHOPLV]HUHNE O D YLOiJ LJHQ VRN RUV]iJiEDQ V]LQWH YDODPHQQ\L HXUySDL RUV]iJEDQ N|]|WWN 0DJ\DURUV]iJRQ LV NLPXWDWWiN $] LURGDOPL IHOGROJR]iV LVPHUWHWL D IXPRQL]LQNXWDWiV QHP]HWN|]L pV KD]DL IRQWRVDEE HUHGPpQ\HLW $ NXWDWiVRN V]HULQW D IXPRQL]LQ SUHQDWDOLV WR[LNR]LVW RNR]KDW YDODPLQWNLYiODV]WyGKDWD]DQ\DWHMMHO

(Kulcsszavak: Fusarium moniliforme, fumonizinek, lovak agylágyulása, sertések Kt]ODOiVLWG YL]HQ\ MH

$%675$&7

)XPRQLVLQVDQGWKHLUHIIHFWVRQWKHDQLPDOKHDOWKVWDWXV DUHYLHZ

Á. Tóth

University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Department of Animal Physiology and Hygiene Kaposvár, H-7400 Guba S. u. 40.

)XPRQLVLQV DUH WR[LF PHWDEROLWHV RI WKH IXQJXVFusarium moniliforme ZKLFK LV D FRPPRQFRQWDPLQDQWRIFRUQHYHU\ZKHUHLQWKHZRUOG7KHIXPRQLVLQVDUHFDUFLQRJHQLF LQ ODERUDWRU\ UDWV DQG FDXVH DFXWH WR[LFLW\ RI GRPHVWLF DQLPDOV ZKLFK PLPLFV ILHOG FDVHV RI GLVHDVH DWWULEXWHG WR FRQWDPLQDWLRQ RI IHHG E\Fusarium moniliforme 7KHVH LQFOXGHERWKHTXLQHOHXNRHQFHSKDORPDODFLDDQGSRUFLQHSXOPRQDU\RHGHPDFusarium moniliformeFRQWDPLQDWLRQRIFRUQFRQVXPHGE\KXPDQVLQFHUWDLQDUHDVRIWKHZRUOGLV DVVRFLDWHG ZLWK D KLJK LQFLGHQFH RI RHVRSKDJHDO FDQFHU DQG IXPRQLVLQV PD\ EH UHVSRQVLEOH IRU WKLV $QDO\WLFDO PHWKRGV KDYH EHHQ GHYHORSHG IRU IXPRQLVLQV EXW LPSURYHPHQWV DUH QHHGHG WR HQDEOH PRUH DFFXUDWH OHVV H[SHQVLYH DQG PRUH UDSLG University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár

DVVD\V RI IRRG DQG IHHGVWXIIV WR EH SHUIRUPHG )XPRQLVLQV DUH VWUXFWXUDOO\ VLPLODU WR VSKLQJRVLQH DQG PD\ H[HUW WKHLU ELRORJLFDO DFWLYLW\ WKURXJK WKHLU DELOLW\ WR EORFN NH\

HQ]\PHV VSKLQJDQLQH DQG VSKLQJRVLQH1DF\OWUDQVIHUDVHV LQYROYHG LQ VSKLQJROLSLG ELRV\QWKHVLV0XFKPRUHUHVHDUFKLVUHTXLUHGIRUWKHSXUSRVHRIGHILQLQJWKHH[WHQWWR ZKLFKWKLVP\FRWR[LQDGYHUVHO\DIIHFWVWKHIRRGVXSSO\DQGLWV LQYROYHPHQW LQ DQLPDO DQG KXPDQ GLVHDVHV 7KLV UHYLHZ VD\V DERXW WKH PRVW VLJQLILFDQW LQWHUQDWLRQDO DQG +XQJDULDQUHVXOWVRIWKHIXPRQLVLQUHVHDUFKSURMHFWV$FFRUGLQJWRWKHH[SHULPHQWVXS WRQRZWKHIXPRQLVLQVFDQOHDGWRSUHQDWDOWR[LFRVLVDQGEHH[FUHWHGLQWKHPRWKHUPLON (Keywords: Fusarium moniliformefumonisins, Equine leukoencephalomalacia, Porcine pulmonary oedema syndrome)

%(9(=(7e6

1DSMDLQNEDQ D IHMO G RUV]iJRNEDQ D Q|YHNY ODNRVViJ pOHOPH]pVpKH] V]NVpJHV HOHJHQG WiSOiOpN HO iOOtWiVD D PH] JD]GDViJ OHJQDJ\REE NLKtYiVD (]]HO V]HPEHQ D YLOiJ IHMOHWWHEE iOODPDLEDQ QHP D PHQQ\LVpJL KDQHP D PLQ VpJL pOHOPLV]HUWHUPHOpVUH WHUHO GLNDQDJ\REEKDQJV~O\

$ PLQ VpJL N|YHWHOPpQ\HN N|]O PHJKDWiUR]yDN D] pOHOPLV]HUHNEHQ YLVV]DPDUDGy PHVWHUVpJHVNpPLDLDQ\DJRNUH]LGXXPRN(EE ODGyGQDNDPH] JD]GDViJEDQIHOKDV]QiOW NHPLNiOLiNNDOV]HPEHQQDSMDLQNEDQPHJQ\LOYiQXOyV]pOV VpJHVYpOHPpQ\HNLV$]HJ\LN az amikor a közvetlen káros hatás azonnali bizonyításának hiányában nem tulajdonítanak MHOHQW VpJHW H]HQ DQ\DJRN pOHOPLV]HUHNEHQ YDOy MHOHQOpWpQHN $] pOHOPLV]HUHN NpPLDL reziduuma által kiváltott egészségügyi kockázatok, mint pl. a szervezetben való kumulálódásuk, idült toxikózis, mutagén, karcinogén és teratogén hatás stb., egyre szélesebb körben kutatottak és bizonyítottak. A másik véglet szerint az élelmiszerekben OHY NpPLDL DQ\DJRNNDO V]HPEHQ RO\DQ PpUWpN D IHQQWDUWiV KRJ\ D NHPLNiOLiNQDN D]

pOHOPLV]HUHN pV pOHOPLV]HUDODSDQ\DJRN HO iOOtWiViEyO YDOy WHOMHV PHOO ]pVpW N|YHWHOL $ YHJ\V]HUPHQWHV PH] JD]GDViJQDN D]RQEDQ QHP FVDN KR]DPFV|NNHQW KDQHP PLQ VpJURPEROy pV H]HQ NHUHV]WO HJpV]VpJNiURVtWy KDWiVD LV OHKHW $] XWyEEL pYHNEHQ nemzetközi és hazai kutatások is bebizonyították, hogy még a szermaradvány-ártalomnál is nagyobb veszélyt jelenthetnek az egészségre a mikroszkopikus penészgombák által termelt természetes méreganyagok, az ún. mikotoxinok (.RYiFVDQG%DQF]HURZVNL). Ezen LURGDOPLIHOGROJR]iVFpOMDDKD]iQNEDQLVQDJ\MHOHQW VpJ QHPUpJIHOIHGH]HWWIXPRQL]LQ mikotoxin, bemutatása, a nemzetközi és hazai kutatási eredmények ismertetése.

$)8021,=,1(.&62325726Ë7È6$e6(/ )25'8/È6$

$ PLNRWR[LQRN HJ\LN OHJMHOHQW VHEE FVRSRUWMD D IXVDULRWR[LQRN $ NpPLDL V]HUNH]HW DODSMiQ D N|YHWNH] I FVRSRUWRNED VRUROKDWyN UH]RUFLOVDYODNWRQ V]iUPD]pNRN (zearalenon és rokon vegyületei, más néven F-2 toxin), trichethecének ( T-2 toxin, DAS, DON stb.) és a néhány éve felfedezett fumonizinek (fumonizin B1, B2, B3 stb.). A fumonizinek közül állat- és humán-egészségügyi szempontból a fumonizin B1, (FBl) a OHJMHOHQW VHEE $ )%l RNR]]D D ORYDN DJ\OiJ\XOiViW D VHUWpVHN WG YL]HQ\ MpW 3DWNiQ\EDQPiMUiNRWLGp]HO $IXPRQL]LQHNKXPiQHJpV]VpJJ\LMHOHQW VpJHLVQDJ\

PLYHONtVpUOHWHVN|UOPpQ\HNN|]|WWUiNNHOW KDWiV~QDNEL]RQ\XOWDN

A fumonizineket a )XVDULXP nemzetség Liesola-szekciójába tartozó gombafajok termelik, leggyakrabban a )XVDULXPPRQLOLIRUPH (*LEEHUHOODIXMLNXURL) és a )XVDULXP SUROLIHUDWXPULWNiEEDQDYHONURNRQViJEDQOpY HJ\pE)XVDULXP-fajok. Hasonlóan a többi szántóföldi gomba a Fusariurm-fajok is rendszerint a vetésterületen, a betakarítás

HO WW IHUW ]LN D Q|YpQ\HNHW pV W|UQHN EH D PDJYDNED tJ\ HU VHQ EHIRO\iVROMiN D]

DODSDQ\DJNLLQGXOiVLPLNURELROyJLDLPLQ VpJpW$UDNWiUR]iVUDNHUO WpWHOHNV]RNiVRV QHGYHVVpJYLV]RQ\DLPHOOHWWD)XVDULXPRNiOWDOiEDQPiUQHPV]DSRURGQDNV WDWiUROiVL LG IJJYpQ\pEHQSURSDJXOiLNpOHWNpSHVVpJHMHOHQW VHQFV|NNHQ

$ IXPRQL]LQHN QDJ\ J\DNRULViJJDO pV MHOHQW V NRQFHQWUiFLyEDQ YDQQDN MHOHQ D V]HPHVWHUPpQ\HNEHQOHJJ\DNUDEEDQNXNRULFiEDQ7HUPpV]HWHVHO IRUGXOiVXNDWHO V]|U az USA-ban, lovak agylágyulását okozó kukoricamintában (1RUUHG HW DO ), a fumonizin-B1 HO IRUGXOiViW SHGLJ HJ\ pYHO NpV EE 'pO$IULNiEDQ 7UDQVNHL tartományból származó kukoricában (6\GHQKDPHWDOPXWDWWiNNL(]WN|YHW HQ 'pO$IULNiEDQ W|EE IHOPpUpVW LV YpJH]WHN $ NXWDWyNQDN IHOW QW KRJ\ D]RNUyO D WHUOHWHNU O V]iUPD]y NXNRULFDPLQWiNEDQ DKRO D] HPEHUL Q\HO FV UiN HO IRUGXOiVD PDJDVV]LJQLILNiQVDQQDJ\REEIXPRQL]LQNRQFHQWUiFLyYROWPpUKHW

Az USA-ban Iowa, Wisconsin és Indiana államokban mérték a legmagasabb koncentrációkat. Egy 1989-ben termesztett kukorica mintának 37,9 mg/kg FB1

szennyezettsége volt. A kukoricaocsúban a FB1 mennyisége 239 mg/kg volt(14). Az USA más államaiban jóval alacsonyabb volt az FB1 pozitív minták aránya és az FBl

mennyisége is kisebb volt (max. konc. 5 mg/kg); (5RWWLQJKDXVHWDO).

A fumonizinek kitmutatásának és mennyiségi meghatározására irányuló módszerek IHMO GpVpYHOHJ\UHW|EERUV]iJEDQYL]VJiOWiNDNXNRULFDIXPRQL]LQV]HQQ\H]HWWVpJpW$]

WiEOi]DW néhány országban termesztett kukorica FB1 szennyezetségét mutatja ()D]HNDV).

WiEOi]DW

$NXNRULFDiWODJRV)%V]HQQ\H]HWWVpJHQpKiQ\RUV]iJEDQ

2UV]iJ )%PJNJ ,URGDORP

Brazília (3) 38,5 Sydenham et al., 1993

Kanada (4) 0,05 Sydenham et al., 1991

Egyiptom (5) 2,38 Sydenham et al., 1991

Franciaország (6) 50 Le Bars, 1995

Magyarország (7) 33,4 Fazekas és Tóthné, 1995

Olaszország (8) 5,31 Doko et al., 1995

Japán (9) 2,6 Uneo et al., 1993

Lengyelország (10) 0,03 Doko et al., 1995

Portugália (11) 3,45 Doko et al., 1995

Dél-Afrika (12) 1,89 Sydenham et al., 1994

USA Iowa 37,9 Murphy et al., 1993

USA Georgia 0,321 Chamberlain et al., 1993

7DEOH7KHFRQWDPLQDWLRQRIFRUQJURZQLQGLIIHUHQWFRQWULHV

&RXQW\5HIHUHQFHV%UD]LO&DQDGD(J\SW)UDQFH+XQJDU\,WDO\

-DSDQ3RODQG3RUWXJDO6RXWK$IULFD

0DJ\DURUV]iJRQ D] N|]|WWL LG V]DNEDQ YpJ]HWW IHOPpUpV V]HULQW D SHQpV]HV PLQWiN iEDQ IRUGXOW HO )%1. $ V]HQQ\H]HWWVpJ PpUWpNH pYU O pYUH Q|YHNHGHWW D legmagasabb értéket 1995-ben mérték (75,1 mg/kg). Az FB1-szennyeztettség a UDNWiUR]iV LG V]DNiEDQ pV D NXNRULFDEHWDNDUtWiViQDN LG V]DNiEDQ J\ MW|WW PLQWiNEDQ

egyaránt magas arányú volt, ami arra utal, hogy az FB1MHOHQW VPpUWpNEHQDNXNRULFD YHJHWiFLyVSHULyGXViEDQWHUPHO GLN)D]HNDV).

$ NOV OHJ HJpV]VpJHV NXNRULFDPLQWiN YL]VJiODWD QDJ\ MHOHQW VpJ HJ\ DGRWW WHUOHWIXPRQL]LQV]HQQ\H]HWWVpJpQHNPHJtWpOpVHV]HPSRQWMiEyO$]RUV]iJN|]pSV pV NHOHWL UpV]pE O V]iUPD]y PLQWiN IXPRQL]LQV]HQQ\H]HWWVpJpW EHQ pYHQNpQW elemezték és az eredmények lényegesen különböztek egymástól ()D]HNDV DQG +DMG~

)D]HNDVHWDO)D]HNDVHWDO). Ugyanezt tapasztalták az USA-ban, Dél-Afrikában, és Európában is (0XUSK\ HW DO ). A természetes fumonizin- NpS] GpV SRQWRV RND PpJ QHP LVPHUW GH D NXWDWyN IHOWpWHOH]LN KRJ\ D] DGRWW pY LG MiUiVDMHOHQW VKDWiVVDOYDQHUUHDIRO\DPDWUD)D]HNDV).

$)8021,=,1(..e0,$,e6),=,2/Ï*,$,-(//(0= ,

$IXPRQL]LQHNNpPLDLV]HUNH]HWH

(O V]|UEDQ'pODIULNDLNXWDWyNL]ROiOWiNDIXPRQL]LQPLNRWR[LQFVRSRUWRW$WR[LQ izolálása után rövidesen a kémiai szerkezetre is fény derült.

$ IXPRQL]LQHN HJ\PiVVDO V]RURV URNRQViJEDQ iOOy SROiURV MHOOHJ YHJ\OHWHN Alapjuk egy hosszú, hidroxil és metilcsoportokat is tartalmazó szénlánc, amely a 2-es szénatomon amin vagy acetilamino-csoportot tartalmaz a 14-es és 15-ös szénatomon OpY KLGUR[LOFVRSRUWKR] pV]WHUN|WpVEHQ NpW SURSiQWULNDUER[LOVDY PROHNXOD kapcsolódik. A fumonizin B1, B2, B3, B4 toxinban a második szénatomon aminocsoport található a fumonizin Al, A2 toxinban pedig acetil-amino-csoport van.

.pV EEOHWWLVPHUWDIXPRQL]LQ%&1V]HUNH]HWHDKROD]HOV PHWLOFVRSRUWKLiQ\]LN Az eddig ismert hatféle fumonizin közül állat- és humán-egészségügyi szempontból a fumonizin-B1DOHJMHOHQW VHEE)D]HNDV). Az FB1 tapasztalati képlete C34H59NO15

(iEUD7/&OHPH]HQSiQL]VDOGHKLGGHOpVK YHONH]HOYHEtERUY|U|VV]tQEHQW QLNHO (:LOVRQHWDO).

iEUD

$)XPRQLVLQ%NpPLDLV]HUNH]HWH

CH3 CH3

î î

CH₃É(CH₂)₃ÉCHÉCHÉCHÉCH₂ÉCHÉCH₂ÉCHÉ(CH₂)₄ÉCHÉCH₂ÉCHÉCHÉCH₃

î î î î î î

O O OH OH OH NH₂

î î

O & C 2

î î O CH2 CH2 O

î î

OHÉCÉCH CHÉCÉOH î î

OHÉCÉCH CHÉCÉOH

O O

)LJXUH&KHPLFDOVWUXFWXUHRIIXPRQLVLQ%

$IXPRQL]LQHNNpPLDLNLPXWDWiVD

A fumonizinek kimutatására és mennyiségi meghatározására többféle módszert alkalmaznak. A legérzékenyebb eljárást a Marasas vezette kutatócsoport fejlesztette ki. A mérés nagynyomású folyadékkromatográffal (HPLC) történik. Az extrahálást metanol-víz eleggyel végzik, a kivonat meghatározott részét SAX (strong anion exchanger) SPE- (solid phase extrakcion) oszlopon tisztítják. A fumonizineket o-ftáldialdehiddel (OPA) való V]iUPD]pNNpS]pVWN|YHW HQIRUGtWRWWIi]LV~UHYHU]SKDVH53DQDOLWLNDLRV]ORSRQYiODV]WMiN HO D PiWUL[DQ\DJRNWyO $] HU VHQ IOXRUHV]NiOy IXPLQL]LQV]iUPD]pNRNDW IOXRUHV]FHQFLiV GHWHNWRURQ GHWHNWiOMiN (]]HO D PyGV]HUUHO OHKHW Yp YiOW PJNJ )%1, FB2 és FB3

WDNDUPiQ\RNEDQLOOpOHOPLV]HUHNEHQW|UWpQ PHJKDWiUR]iVD7KLHOHWDO).

A fumonizinek meghatározására gázkromatográfiás eljárásokat is kidolgoztak. A módszer legjobban úgy alkalmazható, ha detektorként tömegspektrométert alkalmaznak.

0LYHOH]DPyGV]HULJHQERQ\ROXOWpVN|OWVpJHVUXWLQV]HU DONDOPD]iVDNRUOiWR]RWW$

módszer további hátránya, hogy a gázkromatográfiás elválasztáshoz a fumonizin- molekulát hidrolizálni kell (3ODWWSHUHWDO6\GHQKDPHWDO:LOVRQHWDO

7KLHOHWDO3ODWWSHUHWDO).

$IXPRQL]LQHNELRNpPLDLKDWiVD

A fumonizinek a szfingolipid anyagcserét gátolva a biológiai membránokat károsítva okoznak sejtkárosodást, sejtpusztulást ()D]HNDV ). A szfingolipidek a sejtek membránjának fontos alkotóelemei. Legnagyobb mennyiségben a központi idegrendszerben, az idegsejtek nyúlványaiban találhatók. A sejtnövekedés, sejtdifferenciálódás szabályozásában, a sejt-sejt kommunikációban, és a sejten belüli MHOWRYiEEtWiVEDQ YHV]QHN UpV]W $ OHJHJ\V]HU EE V]ILQJROLSLGHN D V]DEDG V]ILQJRLG Ei]LVRNPHO\HN]VtUVDYpVDPLQRVDY|VV]HNDSFVROyGiViEyONHOHWNH]QHN(PO VVHMWHNEHQ a két legfontosabb szfingoid bázis a szfinganin és a szfingozin. A fumonizinek a V]ILQJROLSLGHN HOV LVPHUW WHUPpV]HWHV LQKLELWRUDL $ NXOFVHQ]LP D V]ILQJDQLQ1 DFLOWUDQV]IHUi] P N|GpVpW JiWROMiN 0HJDNDGiO\R]]iN D V]ILQJROLSLGHN GH QRYR ELRV]LQWp]LVpW D NRPSOH[ V]ILQJROLSLGHN OHERPOiVDNRU NHOHWNH] V]ILQJR]LQ LVPpWHOW belépését a szfingolipid szintézis körforgásába ( iEUD). A szfingolipidek megfogyatkozása miatt romlik a sejtmembránok barrier funkciója és az endothel sejtek iWMiUKDWyViJDPHJQ (]]HOPDJ\DUi]KDWyNDORYDNDJ\OiJ\XOiVDVRUiQD]DJ\YHO EHQ LOO D VHUWpVHN WG YL]HQ\ MpQHN NLDODNXOiVDNRU D WG EHQ NLDODNXOy HOYiOWR]iVRN ()D]HNDV $ V]|YHWHNEHQ IHOKDOPR]yGy V]DEDG V]ILQJRLG Ei]LVRN HU VHQ VHMW toxikusak, ezek okozzák a májban, a vesében és más szervekben a sejtkárosodást, sejtelhalást (1HOVRQHWDO5LOH\HWDO).

$)8021,=,10,.272;,.Ï=,62.e6$*$='$6È*,+$6=21È//$72.

(*e6=6e*,È//$327$.g=g77,.$3&62/$7

/y$] (/(0 LGHJUHQGV]HUL WQHWHNEHQ PHJQ\LOYiQXOy D] DJ\YHO IHKpUiOORPiQ\iW NiURVtWy QHP IHUW ] EHWHJVpJ $ PHJEHWHJHGpV PiU D V]i]DG HOHMH yWD LVPHUW NyURNWDQDFVDND]XWyEELLG EHQWLV]Wi]yGRWW0DJ\DURUV]iJRQ0yFV\ () lovakban a vermelt cukorrépafej etetése következtében kialakuló, idegrendszeri tünetekben megnyilvánuló takarmánymérgezést írt le. A takarmány fogyasztása után az állatok HO V]|UpWYiJ\WDODQDNNiYiOWDNPDMGEiJ\DGWViJMHOHQWNH]HWWpVKDPDURVDQNLDODNXOWDND klinikai tünetek, melyek igen hasonlóak voltak az agylágyuláséhoz.

iEUD

6]ILQJROLSLGHNPHWDEROL]PXVDD]HJ\HVPHWDEROLWRNELROyJLDLKDWiVD 5DPDVDP\HWDO

6=(5,13$/0,7,/&R$

6=),1*$1,1

)%

',+,'52&(5$0,' .20/(;6=),1*2/,3,'(.

&(5$0,'

)%

6=),1*2=,1

)LJXUH0HWDEROLVPRIVSKLQJROLSLGVELRORJLFDOHIIHFWVRIPHWDEROLWV

,QKLELWLRQRISURWHLQNLQDVH&LQWUDFHOOXODU&DLRQFRQFHQWUDWLRQF\WRWR[LF(OHPHQW RI PHPEUDQH FRPPXQLFDWLRQ EHWZHHQ FHOOV FHOOH[WUDFHOOXODU PDWUL[ OLQN VLJQDO WUDQVGXFWLRQ

'pO$IULNiEDQ HJ\PiVWyO QDJ\RQ WiYRO HV QpJ\ JD]GDViJEDQ D]RQRV megbetegedéseket észleltek ) PRQLOLIRUPH JRPEiYDO IHUW ]|WW NXNRULFD HWHWpVpW N|YHW HQgVV]HVHQOyKXOORWWHO3LQHDDUHWDO). Az egyik esetben két hónap WHOWHOD]HOV WQHWHNMHOHQWNH]pVHpVDIHUW ]|WWNXNRULFDWDUOyQW|UWpQWOHJHOWHWpVNH]GHWH N|]|WW $ EHWHJVpJ pWYiJ\WDODQViJJDO NH]G G|WW (]W N|YHW HQ D WQHWHN KLUWHOHQ pV változatos formában jelentkeztek, majd súlyosbodtak. Izgatottság és ataxia után, mintha megvakultak volna, a lovak falnak, karámnak rohantak. Majd a környezetükkel teljesen elveszítették a kapcsolatukat, depresszióba, kábulatba estek.

$ NyUNpS RNWDQiQDN NLGHUtWpVpEHQ MHOHQW V OpSpV YROW D EHWHJVpJ SHQpV]HV kukoricával (%DGLDOL HW DO ), majd ) PRQLOLIRUPHYDO IHUW ]|WWHO :LOVRQ DQG 0DURQSRW .HOOHUPDQ HW DO +DOLEXWURQ HW DO .ULHN HW DO ) W|UWpQ UHSURGXNiOiVD EDQ D IXPRQL]LQHN IHOIHGH]pVpYHO YpJO PHJROGyGRWWDN D kóroktannal kapcsolatos kérdések. Bebizonyosodott, hogy a lovak agylágyulását a fumonizin-B1 mikotoxin okozza.

(]W N|YHW HQ D NXWDWiVRN D PLQLPiOLV WR[LNXV Gy]LV PHJKDWiUR]iViUD LUiQ\XOWDN (:LOVRQHWDO5RVVHWDO5RVVHWDO). A vizsgálatok szerint lovakban 10 mg/kg-nál nagyobb FB1 koncentrációjú takarmány már az agylágyulás kialakulásával járhat. Lényeges szerepe van azonban az egyedi érzékenységnek, a toxikus WDNDUPiQQ\DOYDOyHWHWpVLG WDUWDOPiQDNpVD]iOODWNRUiQDNLV

protoein kináz C gátlása, IC Ca-ion koncentráció, citotoxikus(1)

membránalkotó,

sejtek közötti kommunikáció, sejt-EC kapcsolat,

jelátalakítás(2)

protein kináz C gátlása, IC Ca-ion koncentráció, citotoxikus (1)

6HUWpV

A sertések kifejezetten érzékenyek a fumonizin-B1 mikotoxinra. Hazánkban a sertések IXPRQL]LQ PLNRWR[LNy]LViQDN QDJ\ MHOHQW VpJH YDQ PHUW HJpV] pOHWN IRO\DPiQ valamilyen formában fogyasztják a kukoricát.

$ VHUWpV IXPRQL]LQ WR[LNy]LViQDN WHUPpV]HWHV HO IRUGXOiViW HO V]|U D] 86$EDQ EHQ tUWiN OH $ NyUNpS I MHOOHP] MH D V~O\RV IRN~ WG YL]HQ\ pV PHOOYt]NyU 0DJ\DURUV]iJRQpYWL]HGHNyWDHO IRUGXOD]DNRUiEEDQLVPHUHWOHQNyURNWDQ~UHMWpO\HV sertésbetegség, melyet az állatorvosi szakkönyvek sertések hizlalási vagy sajátos WG YL]HQ\ MH QpYHQ HPOtWHQHN3HWUiV HO V]|U IHUW ] EHWHJVpJNpQW LVPHUWHWL annak alapján, hogy a betegség bizonyos esetekben udvarról udvarra terjedt. A 60-as években .pNHVL (1961)végzett vizsgálatokat a betegség kóroktanának tisztázása céljából.

.OLQLNDL pV SDWKRORJLDL PHJILJ\HOpVHLW N|]HO |WV]i] WG YL]HQ\ EHQ PHJEHWHJHGHWW sertésen végezte. A betegség lényegét a takarmányozás okozta "myokardosis"-ban látta, melyet a véralbuminszint csökkenésével támasztott alá. Véleménye szerint a P\RNDUGRVLVDV]tYP N|GpV]DYDUDPLDWWDNLVYpUN|UEHQSDQJiVWN|YHWNH]PpQ\HNpQW SHGLJWG YL]HQ\ WLGp]HWWHO

$0DJ\DURUV]iJRQHO IRUGXOyKL]ODOiVLWG YL]HQ\ DNOLQLNDLWQHWHNpVDNyUWDQL elváltozások alapján nagyon hasonló az USA-ban leírt fumonizin mikotoxikózishoz, H]pUWKD]DLNXWDWyND]LWWKRQHO IRUGXOyEHWHJVpJKiWWHUpEHQLV)%1 toxikózist gyanítanak.

Az utóbbi években megindult kutatások is ezt igazolják.

)D]HNDVpVPWVDL etetési kísérletet végeztek a kérdés bizonyítására ()D]HNDVHWDO )D]HNDV HW DO ). Két kb. 10-12 kg súlyú malaccal 330 mg/kg FBl- koncenrációjú kísérleti tápot etettek. A malacok kezdetben bágyadtak voltak, a takarmányt válogatták, a kontrollhoz képest lassabban fogyasztották. Az 5. napra PLQGNpW NtVpUOHWL iOODWEDQ V~O\RV OpJ] V]HUYL WQHWHN DODNXOWDN NL PDMG SiU yUD DODWW elhullottak. A részletes kórbonctani és kórszövettani vizsgálatok során a mellkasban PHOOYt]NyUW D WG EHQ V~O\RV IRN~ YL]HQ\ W PiMHOIDMXOiVW pV NH]G G ViUJDViJRW iOODStWRWWDN PHJ $ NtVpUOHWL HWHWpV WHKiW EHEL]RQ\tWRWWD KRJ\ D KD]iQNEDQ HO IRUGXOy Kt]ODOiVLWG YL]HQ\ WDIXPLQL]LQ%1PLNRWR[LQLGp]LHO

A még tolerálható határértékek keresése céljából =RPERUV]N\Qp HW DO() alacsonydózisú négy hétig tartó FB1-expozíció hatását vizsgálták választott malacokban.

A napi FB1 EHYLWHOpVPJWDNNJYROW$]LO\HQPpUWpN WR[LQEHYLWHOQHNQHP YROW NOLQLNDL WQHWHNEHQ PHJQ\LOYiQXOy KDWiVD V W D] iOODWRN WDNDUPiQ\IRJ\DV]WiVD testtömeggyarapodása sem változott a kontrollhoz képest. Az elvégzett komputertomográfiás vizsgálatokkal azonban a kísérleti állatokban enyhébb és V~O\RVDEEIRN~WG YL]HQ\ YROWGLDJQRV]WL]iOKDWy$YpUV]pUXPV]ILQJDQLQV]ILQJR]LQ DUiQ\iQDNPHJYiOWR]iVDHJ\pUWHOP HQD])%¹ toxikózisra utalt. A nemzetközi adatokhoz NpSHVWMyYDONLVHEEGy]LVLVHO LGp]WHWHKiWDPDODFRNWG YL]HQ\ MpW

Ismert, hogy egyes mikotoxinok sertésben prenatális toxikózist okoznak.

=RPERUV]N\Qp HW DO() vizsgálták, hogy az FB1 képes-e a placentán átjutva NiURVtWDQL D PDJ]DWRNDW .tVpUOHWHLNEHQ HO UHKDODGRWWDQ YHPKHV NRFiNNDO IXPRL]LQ%1

tartalmú takarmányt etettek úgy, hogy a napi FB1 bevitel 300 mg volt. Eredményeik szerint a fumonizin-B1 már a méhen belül károsítja a magzatokat, ugyanis a születés után N|]YHWOHQO PpJ V]RSiV HO WW YL]VJiOW ~MV]O|WW PDODFRNEDQ D WR[LQUD MHOOHP]

elváltozásokat találtak. A malacok vérszérumában a szfinganin/szfingozin arány változása a fumonizin mérgezést bizonyította. A kocatejben a toxin kimutatható volt (23-27 ppb FB1). Bebizonyosodott tehát, hogy a fumonizin-B1 toxin kiválasztódik a koca tejével.

%DURPIL

$ EDURPILIpOpN D IXPRQL]LQHN LUiQW YLV]RQ\ODJ UH]LV]WHQVHN (OV GOHJHV IXPRQL]LQ RNR]WD PHJEHWHJHGpVU O PpJ QLQFV DGDW D KD]DL pV D NOI|OGL V]DNLURGDORPEDQ 0LYHO hazánkban a baromfitakarmányozás nagymértékben a kukoricán alapszik, a fumonizin kutatásokat szükséges baromfi fajtákra is kiterjeszteni.

.pU G] N

$ NpU G] iOODWRN NHYpVEp pU]pNHQ\HN D IXPRQL]LQHNUH PLQW D Oy pV D VHUWpV takarmányozásukban is jóval kisebb szerepe van a kukoricának.

2VZHLOHUHWDO(QDSRQiWHWHWWHNQ|YHQGpNV]DUYDVPDUKiNNDONO|QE|]

fumonizin-kocentrációjú takarmányt. A takarmányfelvétel és a testtömeggyarapodás QHP YiOWR]RWW $ YpU ELOLUXELQ pV NROHV]WHULQV]LQWMH D]RQEDQ Q WW PJNJ Gy]LV~

fumonizin etetésekor a borjak májában szövettanilag kimutatható enyhefokú károsodást észleltek (1HOVRQ HW DO ). Fumonizineket tartalmazó takarmánnyal etetett WHMHO WHKHQHNWHMpEHQDWR[LQWQHPWXGWiNNLPXWDWQL

-XKRNIXPRQL]LQRNR]WDWHUPpV]HWHVPHJEHWHJHGpVpU OPpJHGGLJQHPV]iPROWDN EH.tVpUOHWLN|UOPpQ\HNN|]|WWD]RQEDQ D MXKRN LV PHJEHWHJtWKHW N D PLNRWR[LQQDO 'pODIULNDLNXWDWyNMXKRNQDNEHQG ILV]WXOiQNHUHV]WO)PRQLOLIRUPHWHQ\pV]HWHWDGWDN Az állatok heveny vese és májkárosodás következtében elhullottak (.ULHNHWDO).

$)8021,=,10,.272;,.Ï=,62.(//(1,9e'(.(=e6

$ YpGHNH]pV DODSMD D PHJHO ]pV $ IXPRQL]LQHN RNR]WD WR[LNy]LVRN HOV VRUEDQ D kisgazdaságok állatállományainak a betegsége. Ez azzal magyarázható, hogy a kisüzemi IHOWpWHOHN N|]|WW WHUPHOW NXNRULFD D V]DNV]HU Q|YpQ\YpGHOHP HOPDUDGiVD D QHP PHJIHOHO HQNH]HOWYHW PDJDONDOPD]iVDPLDWWIXPRQL]LQHNNHOVRNNDOMREEDQV]HQQ\H]HWW OHKHWPLQWDQDJ\]HPEHQWHUPHOWNXNRULFD$Kt]ODOiVLWG YL]HQ\ QHNI NpQW VV]HOD]

~MNXNRULFDHWHWpVHNRUW|UWpQ IRNR]RWWPpUWpN HO IRUGXOiVDDUUDLVYLVV]DYH]HWKHW KRJ\D gazdák egy része a kézi betakarítású kukorica betárolásakor kiválogatja a penészesedésnek induló kukoricacsöveket és azokat valamilyen állatfajjal, leggyakrabban sertésekkel csövesen megeteti. Különösen ügyelni kell tehát arra, hogy a penészesedés kezdeti jeleit mutató kukorica csövek, vagy egyéb takarmányok ne kerülhessenek felhasználásra.

1DJ\]HPL N|UOPpQ\HN N|]|WW ULWNiEEDQ IRUGXO HO D V~O\RV WQHWHNHW PXWDWy IXPRQL]LQ PLNRWR[LNy]LV PLYHO D MREE WHFKQROyJLDL pV WiUROiVL OHKHW VpJHN N|YHWNH]WpEHQNLVHEEDV]HQQ\H]HWWWDNDUPiQ\IXPRQL]LQNRQFHQWUiFLyMD(]pUWPHJQ D]RQEDQ D YHV]pO\H D NHOO LG EHQ IHO QHP LVPHUW LGOW V]XENOLQLNDLPLNRWR[LNy]LV kialakulásának.

.g9(7.(=7(7e6

$IXPRQL]LQHNKDVRQOyDQPiVPLNRWR[LQRNKR]LJHQNLVPHQQ\LVpJEHQIHMWLNNLPpUJH]

KDWiVXNDW WHKiW MHOHQW V D NLV Gy]LV~ KRVV]DQ WDUWy XQ NUyQLNXV WR[LQKDWiV YHV]pO\H Ezért különösen fontos a szervezet által még tolerálható, morfológiai vagy funkcionális elváltozást nem okozó határértékek meghatározása.

A fumonizinek már méhen belül károsíthatják a magzatot, valamint ürülhetnek az anyatejjel.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatásukról ma még keveset tudunk, ezért fontos szerepet játszhatnak a gazdasági haszonállatokon elvégzett élettani kísérletek.

Az élelmiszerek mikotoxin-tartalmával kapcsolatban a tolerálható határértékek jogi V]iEiO\R]iViW D] (XUySDL 8QLy LV QDSLUHQGUH W ]WH $ IXPRQL]LQSUREOpPD PHJROGiViW QHP FVDN KD]iQN NpV]O (8FVDWODNR]iVD KDQHP 0DJ\DURUV]iJ QpSHVVpJpQHN HJ\UH romló egészségi állapota is sürgeti.

,52'$/20

Badiali, L., Abou-Youssef, M.H., Radvan, A.I., Hamdy, F.M., Hidebrandt, P.K. (1968).

Moldy corn poisoning as the major cause of an encephalomalacia syndrome in egyptian equidae. Am. J. Vet. Res., 29. 2029-2035.

Fazekas B. (1998). A kukorica fumonizin-B1 és fuzariotoxin szennyezettsége, fumonizin-mikotoxikózisok. Ph.D. értekezés. Keszthely.

Fazekas B., Tóthné Hajdú E. (1995). A fumonizin-Bl PLNRWR[LQ HO IRUGXOiVD KD]DL WHUPHV]WpV NXNRULFiEDQ0DJ\ÈR/DSMD

Fazekas B., Kis, M., Tóthné Hajdú E. (1996). Data on the contamination of maize with fumonisin-B1 and other fusariotoxins in Hungary. Acta Vet. Hung., 44. 25-37.

Fazekas B., Bajmócy E., Glávits R., Fenyvesi A., Tanyi, J. (1998). Fumonisin-B1

contamination of maize and experimental acute fumonisin toxcosis in pigs. J. Vet.

Med. (in press)

Haliburton, J.C., Vesonder, R.F., Lock, T.F., Buck, W.B. (1979). Equine leukoencephalomalacia: a study of Fusarium monliforme as an etiologic agent. Vet.

Hum. Toxicol., 21. 348-351.

Kellerman, T.S., Marasas, W.F.O., Pienaar, J.G., Naude, T.W. (1972). A mycotoxcicosis of equidae caused by Fusarium moliliforme. Onderstepoort J. Vet. Res., 39. 205-208.

.pNHVL % .OLQNLDL pV SDWROyJLDL PHJILJ\HOpVHN ~Q WG YL]HQ\ V VHUWpVHNEHQ Magy. Áo.Lapja, 16. 47-52.

.RYiFV)%DQF]HURZVNL-Qp.|UQ\H]HWV]HQQ\H] NHPLNiOLiNpVWHUPpV]HWHV toxinok. Magyar Tudomány, 13. 897-910.

Kriek, N.P.J., Kellerman, T.S., Marasas W.F.O. (1981). A comparative study of the toxicity of Fusarium verticillioides (F. moniliforme) to horses, primates, pigs, sheep and rats. Onderstepport J. Vet. Res., 48. 129-131.

Mócsy, J. (1936). Takarmánymérgezés lovakban vermelt cukorrépafej etetése következtében. Állatorvosi Közlöny, 2. 1-7.

0yFV\ - $ YHUPHOW FXNRUUpSDIHM HWHWpVH XWiQ MHOHQWNH] EHWHJVpJ RNiUyO Állatorvosi Közlöny, 5. 1-3.

Murphy, P.A., Rice, L.G., Ross, P.F. (1993). Fumonisin B1, B2 and B3 content of Iowa, Wisconsin and Illinois corn and corn screenings. J. Agric. Food Chem., 41. 263-266.

Nelson, P.E., Desjardins, A.E., Plattper, R.D. (1993). Fumonisins, mycotoxins produced by Fusarium species: biology, chemistry and significance. Ann. Rev. Cytopathol., 31. 233.

Norred, W.P., Plattper, R.D., Voss, K.A. (1989). Natural occurence of fumonisins in corn associated with equine leukoencephalomalatia (ELEM). Toxicologist, 9. 258.

Osweiler. G.D., Kehrli, M.E., Stabel, J.R., Thurston, J.R., Ross, P.F. and Wilson, T.M.

(1993). Effects of fumonisin-contaminated corn screenings on growth and health of feeder calves. J. of Animal Science, 71. 459-466.

3HWUiV*\6HUWpVHNIHUW ] WG YL]HQ\ MH0DJ\ÈR/DSMD Pienaar, J.G., Kellerman, T.S., Marasas, W.F.O. (1981). J. South African Vet. Ass., 52.

21.

Plattper, R.D., Norred, W.P., Bacon, C.W., Voss, K.A., Peterson, R., Shackelford, D.C., Weisleder, D. (1990). A method of detection of fumonisins in corn samples asso- ciated with field cases of equine leukoencephalomalacia. Mycologia, 82. 698-702.

Plattper, R.D., Ross, P.F., Reagor, J., Stedelin, J., Rice, L.G. (1991). Analysis of corn and cultured for fumonisin-Bl by HPLC and GC/MS by four labor laboratories.

J.Vet. Diagn. Invest., 3. 357-358.

Riley, R.T., Wang, E., Schroeder, J.J., Smith, E.R., Plattper, R.D., Abbas, H., Yoo, H.S., Mernll, A.H. (1996). Evidence for disruption of sphingolipid metabolism as a contributing factor in the toxicity and carcinogenicity of fumonisins. Nat. Toxins, 4. 3-15.

Ross, P.F., Ledet, A.E., Owens, D.L., Rice, L.G., Nelson, H.A., Osweiler, G.D., Wilson, T.M. (1993). Experimental equine leukoencephalomalacia, toxic hepatosis, and encephalopathy caused by corn naturally contaminated with fumonisins. J. Vet.

Diagn. Invest., 5. 69-74.

Ross, P.F., Rice, L.G., Osweiler, G.D., Nelson, P.E., Richard, J.L., Wilson, T.M. (1992).

A rewiew an update of animal toxicoses associated with fumonisin-contaminated feeds an production of fumonisins by Fusarium isolates. Mycopathologia, 117.

109-114.

Rottinghaus, G.E. Coatney, C.E. and Minor, H.C. (1992). A rapid, sensitive thin layer chromatogaphy procedure for the detection of fumonisin-B1 and B2. J. Vet. Diagn.

Invest., 4. 326-329.

Sydenham, E.W., Gelderblom, W.C.A., Thiel, P.G., Marasas, W.F.O. (1990). Evidence for the natural occurence of fumonisin-B1, a mycotoxin produced by Fusarium moniliforme, in corn. J. Agric. Food Chem., 38. 285-290.

Sydenham, E.W., Marasas. W.F.O., Shephard, G.S., Thiel, P.G., Hirooka, E.Y. (1992).

Fumonisin concentrations in Bralzilian feeds associated with field outbreaks of confirmed and suspected animal mycotoxicoses. J. Agr. Food Chem., 40. 994-997.

Thiel, P.G., Marasas, W.F.O., Sydenhaxn, E.W., Shephard, G.S., Gelderblom, W.C.A.

Nieuwenhuis, J.J. (1991). Survey of fumonisin production by Fusarium species.

Appl. Environ.Micr., 57. 1089-1093.

Thiel, P.G., Sydenham, E.C., Shephard, G.S., Van Schalkwyk, D.J. (1993). Study of the reproducibility characteristics of a liquid chromatographic method for determination of fumonisins-B1 and B2 in corn: IUPAC collaborative study. J.

AOAC Int., 76. 361-366.

Wilson, B.J. Maronpot, R.R. (1971). Causative fungal agent of leukoencephalomalacia in equine animals. Vet. Rec., 88. 484.

Wilson, T.M., Ross, P.F., Owens, P.L., Rice, L.G., Crreen, S.A., Jenkins, S.J., Nelson, H.A. (1992). Experimental reproduction of ELEM. A study to determine the minimum toxic dose in ponies. Myopathologia, 117. 115-120.

Wilson, T.M., Ross, P.F., Rice, L.G., Osweiler, G.D., Nelson, H.A., Owens, D.L., Plattner, R.D., Reggiardo, C., Noon, T.H., Pickrell, J.W. (1990). Fumonisin-B1

levek associated with an epizootic of equine leukonecephalomalacia. J.Vet. Dagn.

Invest., 2. 213-216.

Zomborszkyné Kovács M., Vetési F., Repa I., Horn P., Kovács F. (1997). A Fusarium molilforme által termelt toxinok hatásának vizsgálata sertésben. I. Tolerálható határértékek keresése választott malacokban. Magy. Áo. Lapja, 119. 759-762.

Zomborszkyné Kovács M., Vetési F., Horn P., Kovács F. (1997). A Fusarium molilforme által termelt toxinok hatásának vizsgálata sertésben. II. Peririatalis toxikózis vizsgálata vemhes kocákban és újszülött malacokban. Magy. Áo. Lapja, 119. 763-764.

Levelezési cím (FRUUHVSRQGLQJDXWKRU):

7yWKÈNRV

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7400 Kaposvár, Pf. 16.

8QLYHUVLW\RI.DSRVYiU)DFXOW\RI$QLPDO6FLHQFH +.DSRVYiU32%R[

Tel.: 36-82-314-155, Fax: 36-82-320-175 e-mail: tothakos@atk.kaposvar.pate.hu