Kisded szó-tár, melly a' ritkább magyar szókat az A. B. C. rendi szerént emlékeztető versekbenn elő-adja

SS SC

•y

* . £

* A s

i %

r

! P

% K j N Y Y T Á H A . í*

i íí t

sj

Jr' un, flf. 01. tf.

i

v '

Ü S D É S

^t~<

S ^{r j} £ j U " I ^{n p}

k

M E L L t vj?

A ' ritkább Magyar fzókat az A. B. C. rendi feérént emlékeztető

M * t / //rerfekbenn elő - adjsu^

í

E R B É > Y I B A A 6

/ t A í r i :

S Z A B Ó Ö A V I D

A ' Kafiai

Fő Iskolákbann a' flzelídebb Tudományoknak

E l i ő Királyi Tanítója*

• • a.:

,1

* m W

KASSÁN,

L A N D E R E R M I H I betűivel 1784.

•'

* - • : v « '

Multa renaícentur, quae jam cecidere - - - . \ - - - - vocábula.

| y « ^ r- H 0 1'a t* % V ^ t ó i j « 4 W W á e t £ fok fzók életre « j z W I t a « : * y *

C

V . _

\ v \

Pufzta> merő f z ó v a g y ; k o n y v e t s k e , fzemedre^ha némelly

A z t o t vetni talán f o g j a , felelj-meg i m í g y : Nein v a g y o k é p ü l e t ; vagyok épület re-való f z e r :

Sok jeles alkotmányt, tudj velem é l n i , tehetfz.

E L Ö . B E S Z É D .

ind • a folyó, mind fö-képpenn * a kötött befzéd édesdedebben Jzokott füleinkben hangzani, midönn a köz rendű fzóllas alatsonságából fel- emelkedvén, a válogatott fzóktól ékefsé- get, d ritkábbaktól kedves újságot he- lyenként költsönöz.

Azon tárgynak ilktésére alkalmas kön- nyebbséget fognak nyújtani ezen emlékez- tető verfek, méllyekbe bé- hordogattam d

Pázmányból , Molnárból, Páriz - Pápai- ból, Gyöngyöfiböl ^ s más egyéb köny- vekből olvafott, fs jártomban keltemben hallomásból-is éfzre-vett ékes $ vagy fenn ritkábban forgó fzókat; í az hol hafz- nosnak ítéltem, azon egy, vagy tsaknem azon eggy értelmeket-is elö- hoztam, ki-

A 2 vált

vált azoknak kedvekért, ^{kik a}

^versfzer-

• zésben gyönyörködnek.

Azt nem ígírem, /zog^ Szó-tár minden hijdnqfseig nélkül magába foglaU

ta mind azt, a mit homlokán vijél: tu- dom, //og-y wzóg a' két Magyar 'Hazá- nak majd minden Vár-megyéiben, Jzékei- ben feles fzó -ékefségek, ritkaságok talál- tatnak, a melhjek ide válafztigen-is il- lettek volna. Hogy ki-maradtanak, én fajnálhatom leges leg-inkább, a ki min-

den igyekezettel, hévséggel utánnok vál- tam. De egyfzersmind azzal bíztat V vígafztal a reménység, hogy ezen itfzö- gében maradott munkát mentől hamarább tökélieicfségre fogja emelni némelly érde- ' mes Hazafi; és valamint a máfokéból ré-

fzestil, úgy a magáét majákkal örömejl közlendi; vagy ha tetfzeni fog, magam- ra vállalom a meg-Jzerzéfl, ha az el-ma- radtakat hozzám fogják a jó hazafiak utasítani.

Háromra kérem azonbann a kegyes Olvasót: L Hogyha több oílyas fzava-

kat-

némelhj környékeim a véllek-való közön- séges élés miatt femmi 'újságnak nem lát- fzatnak ; azoknak ide bé - lajfiromozásdf

ne helytelenítse, hanem így gondolkodjon:

ezek jegyzésre azoknak kedvekért vétet- tek, a kiknél idegen jzabásucik: többeket látok ám ezek között, a melhjek' már itt, már amott meg-rögzött óságok, de előttem Jzinte azon újságok: a vólt ezen Lajfiromozdnak igyekezete, hogy az eg- gyik réjzt a más réjz' javaiból előbbre jégélje, és a Magyar nyelvnek eddig elé*

fokaik előtt el-födözött kintseit köz kéz- re botsdffa.

II. .Hogyha d fzók kiilömbféle üdö- jzemély - Jzám -jelentésben követik-is egy

máfl, vétkül ne tulajdonítsa, mind d vers fzorúltsdgát, mind azt meg-gondolván,

hogy ez úttal is etegendöleg meg-fegéj- tetik emlékezete; és a fzdrmazott, s több féleképpen hajtatott J'zúkból az eredetiek,

ezekből meg-amazok fzámofonn, és kön- nyem éfzre-vétethetnek.

A

m

111. Hogyha talán valamit férgesnek, vagy kétesnek lenni talál, azzal a' fok- kal több jókat is egy lévbe ne sózza.

Távúi légyen töllem is, hogy eggytil eggyig mind azoknak öjzinte valóságo- kat bizonyoljam, d miket jegyzőre vet- tem: az okos olvasó jé d meg-válogat ás;

V ha pedig nénwllyek fölött verfengés tá- modna , d védelemre azon könyvek, V helyek keljenek-ki, d mikből, V d mellyék- től tanultam. Réjzemröl több nem kí- vántatik, hanem hogy, ha úgy hozná

d dolog, nevezet fzerént ezeket igaz já- ráfomnak jeléül elö - állítsam.

De mit kell d pertől tartanom? tu- dom , hogy egy bölts Olvasó meg - nem vet azért valamit, hogy fzorojs honnjá- ban nem termett; Jeni azért, hogy eddig elé füleiben híre nem zengett.

Alka-

a l o m , á m o l y g á s , a l , a p r ó f o d o r a ,

5 6

á r b o t z , a l a t t s á g . 7 8 9

A g g a í l y á n , a l o m , a l k o n y o d á s , a r a n y á f z o k , IO

a f z á l y o s .

I I i s 13

Apród-efztendők, armás, afztalnok, avúltság.

• - 14

Aggafztó b ú , gond; apránként, ál-hajas, akiia.

A 4 Á l t a l -

1 . alkuvás, alku, alkudozás, túlírna, fzovettség, fzö- vetkezés, fzegodés, kötés, eggyezés, fzerzodés, (alka- , lomba erefzkedni; a l k f z o m : ) 2. tnagát-felejtve ké- sés, mulatozás, andalgás, andalodás. 3. alsó. (al ház, al rend, al tifzt.) 4. fok réfzre ofzlom, f l j a f o d o m , lzakadok, fzegényülok. 5. árbutz, Ör-fa, vitorla-fa az hajóban. 6. kötél, mellyenn az hajó házatik. 7 , beteges, meg-vénhedett, vajudt. 8. "Sertésnek az alja, ágya. 9. eílveledés, nap-hanyatlás, nap-haladat, (eft- venyén, alkonyodáskor.) í o . afzfzályos, afzfzu, fzá- raz. 11. Inas' 12. lator, tolvaj, kalóz. 13. óság, aggság, ovúltság, avafság, avottság, jaggottság. 14- só-akna, akona, ser-bánya.

18 Ki sded

15 16

X~l

Áltaiság, árok-bérlés, ábrázom, avítom,

Í8 19 so 21

A g g dada-no-kofa-lant. Aíafát áhítok; abujdotz,

23

Á l ortzás, általlyábann, akadékos, azonság.

23 24

Al-pöros, aljafodas, ábráz, artzallat, aratvány.

25 ' 26 27 28 39 30

Á l ajtó-lik; arány, agyas, ágazom, áj az, alás-fa.

31 33 33

34

Áutsorgás, -agya fártt, apródok, akafzcalom,

a s v a n y .

An-

51. gyalázat, illetlenség. 16. árok' óldalinak ki- párkányozáfa, pártázatja. 17. ríyÖVÖm, vitelem, koptatom. 18. Vén alzízony, fzipa, banya értetődik mind ezeken. 19. fzabott eledelt italt; vagy tifztet, tifztefséget. 20. felette óhajtók, óhajtok, áhítozok.

s í . elegyes, elveayes, v e g y e s , elvegy gabona, élet.

33. egyenefrnn, igyenefenn, rövid fzóval, f-tnma fze- réivt. 23. ábrázat" kép, forma. 24. artzúlat, artza, or^za. 25. hamis, hamifs, ravafz , álnok, tsalávd, tJsHa, tsalóka. 26. irány, erány, által ellen, tárgy, tzél. (arányozni) 27. maga akaratján, tanáttsán-járó, nmkats, konoik. 28- ágakat verek, erefztek, hajtok, nö- v ö k , zöld éllek, virítok. 29. kantároz, fékez. 30. fzilfa.*

31. átsorgás, tétovázás, maga-felejtés. 33. verfenyes, nyakas. 33. Fejedelmek", nagy urak' inafsai, fzolgái, darabontjai, őr-állóit. 34. kaptsolom, aggatom. 3 5 . áfovány, áfadék, a1 mi' s' földből áfatik-ki. ( á f v á - n y o s . )

* Az állatok', nyötovényei', díványok' neveikről a"'' bővebben ttukkozni kévdná tekéntse-meg Fő Tifat, Molnár Apát Úrnak terméfaeti bárom orfaágát. Láffad az ó Magyar Könyv-Házának 1. '9. U. faakafzfaat-is.

36 ' 3 7 38'

An^yal-bÓr, aggód tat, ah'tt, alkothat, agyarió.

39 4a 41

41

•Altit*ág, afzat, á g y , afzaly, állapom, álzok,

45

avulok.

46 47 48' 49 50

Állóság, ápolás, alakoskodik, Andor, alajtom.

.

y

Ai pénz-kólts-verem. A t s o l , A p á t , avora,

54 ; 55

áltatom, át - út.

56 57 58 59 60 61

Ádázás, alagyák, aj, agyasko^om, állat, alégha.

6a 63 64

Alkalmatlanodás, alak, apró kóte, barázdás.

A 5 Ad-

36. tarka, bunta, fok fzínú papiros. 37. tsappantt, h a l o v á n y , öfztövér. 38. fogas, kapó, f o g ó . p . o. eb.

39. ájulás, fzű-fogás. 40. g y o m , hafztalan fii. 4 1 . féprő, feprolék, söprelék. 4a. tóldalékja a' ruliának.

43. állapodom. 44. kantár-fa, láb-fa, hordó alá-való- f a . 45. avólok, -aggúlok, meg-aggom. 46. állandó- ság, nyomofság, tartófság. 47. ápolás, ölelés, tsóko- lás. 48. játékoskodik, varáfol, alakozik. tündérké- n k . (alakos.) 49. András,Andorjás. 50. állítom, vélem.

5*; épít, tfinál, gyárt. 53. A p p a t , A p á t - ú r . 53.

öfzve - Vonódom, sürödom, fugorodom, 'zngorodom, 54. el-áltatom, ámítom, tsalom. 55. ált-út, fominás üt, által-út, kerefzt-út, Ösvény, (általabb üt) 56. ádá- z á t , diihöfség, (ádázom.) 5 7 . hat-ötos verfek. 58.

nyíl' aja, ága, mellybe az ideget Vetik. 59. tsevegek, f e k ki-fogáflal, tsótselék befzéddel élek. 60. rendel, h e l y h e z , b é l y h e t , helyheztet. 61. aligha, eligha.

6a. báb, b a b b a , v a g y f z é p . 63, himlő - helyes, ri- patscs. 64. rótt, ravátoltt, h o m y o l t t , gerezdes, \4- fett, vájott.

18 Ki sded

65 66 67 68 69

Addaldáfok, a f z á l y , ara, b ö f , alamufzta,

70

babirkál.

• 7T. 7 - . 73

Agyaljunk, állítás, bengéz, áll-kaptza, borofság.

. 7 4 - * 75 ' 76 77 73

Alélkodni, belénd, aba, búí'ong, banka,

79

babukkol,

80 81 83

Áhítoztam, apály, álomi alanítani, bókony.

83 ; 84 85

Ár, ál'-pillogatás, bődül, bé-téve, butítom.

65 ajándékok. ( L a p - f z ó ) 66. afzfzály, sfzályság, fzárazság. 67. meny. Deák. nurus. 68- í>ö, gazdag, dús. 69. reíí, l a j h a , l a n y h a , lomha, lajhár, lajhó, túnya. 70. bibirkél, babrál. 71. ágyazzunk, ágyba- vegyiink valamit. 72.bÖngéz, a'mcg-fzedés, fzúret után keresgél, mezgérel, lötskel, tarloz. gerezdel. 73. bor- tól-való meg-itafodás, ittafodás. 74. ájulni. 75. bö- liny, bival-forma-fzabáfu vad állat. v . bolondító fii, diiznó-bab. 76. alább - való fejér pofztdnak neme.

77. búfolg, búskodik, búsul,-búslakodik. 78- büd<?s bábuk, babuta, babutka, fzalakota. 's. a' t. 79.. ugat.

80. ohajtoztam, áhítottam. 81. apadék, apadás, apad- tság. 83» h ó k o n y , az hajónak óldalait uelól tartó lots-forma-fa. 83» áradás, özön. 84. k ö n y v nélkül.

$5, tompítom, éíetlemtem.

i

Bornemifzág, ámúl, alufzékonykodni, hafeárka.

Bötsmérél, búzáclanság, borzita, bulikiás.

4 5

Bontakozatian, avar, békétlenkedtek, abárlok.

6 7 .g

Bújtat, alázddás, avatag, bé-mondta, bankos.

Bot, bizodalmatlan, bor-gyártás, bi'ivole, békés.

Buzgóbbság, akad.oztattál, bátorgata, feéviil.

II IA 13

Bel'-dolmány, barnulni, b e g y é n y , bányolni,

H "

- buzongok.

15 17 18 19

Báb, alakor, bőfziil, béget, büzlegni, botolni.

Bal-

1. t&risnya, ifzák. a. óltsárol, betstelenít. 3. bu- roklás, galamb - nyögés. 4. mező, harafzt, tsaíit 's.

a' t. (a' ízáraz avarbann az harap íebefséggel mindent meg-eméí'zt) Pázm. 5. levet fodrok, v . valamit nye- lek, falok. 6. ingerel, efztekél, öfztönöz, gyúlafzt, nógat, fel-ültet, ferkeget, reá vefz, bir valamire. 7 . r é g i , a v i t t , a v a s , k o p o t t , v á f o t t , vifeltes, a v o t t , avúltt. g. bé-adta, vádolta, fel-adta. 9. páltza, h i - talom' jele (botom alatt van.) 10. benn, belől, (bé- vúlről, belőlről) 1 1 . mellyre való. i s . Vad ökör, erdei bika. 13. értzet, pénzt kefzíteni, verni. 1 4 , b u z g o k , f o r r ó k , forradok. 15. t e n k e l y , t ö n k ö l y , t z i r o k b ü k k ö n y , büköny. i ó . v a d ű l , b o l o n d u l , (a'marháról.) 17. j ü h - m ó d r a b é g , bog. 18. büz- l e l n i , fzagalni. 19. b o t o z n i , a' f u z - f a ágait le- nyesni.

18 Ki sded

20 21 22 Balha - p o h á r , befckédi h e g y e k , berbentze,

belezna,

24 25 26 27

Bértz, bütykös, bú jtás, birtoka, bölömbika, búvák.

28 29

3°

B a j , bűbáj, bökkenni, bitang, buga, bötke, baromság.

33 . 34 ( 35 _ 36 •

Bókol, bediefztem, bugolyás, boza, bittzene,

37

burdq.

38 39 4 °

Bánya, burok, bugyorog, bányálzna, büfzítení, bongás.

Búg,

20. álom-ital, álom fejibe-való ital. 2 1 . karpatus' hegyei. 22. börböntze, fzelentze, pikíis. 33. gántsa a ' váfzonnak a' bél-fonal rendetlen efete miatt. 24.

b ü g y o g ó í korsó. 25. bojtás, fzolŐ - vefzízó - óltás, homlítas. 26. ragya-ütott, e l - f a j ú l t t f z i l v a - fzem.

2 7 . v í z i , nádi bika, ordító madár, 28. bajlódás, v . ütközet, tsatázás, viadalom, viadal. s p . báj, bójolás, kuruslás, bűvölés, varáslás, ordöngöfség, bübájolás. 30.

k ó b o r l ó , koslató, Ullo-sillŐ. v . tolvaj-jófzág. 31. g u - , b a , gubats, galles. 32. tólgy-fa' ttomója , t a p l ó j a . ' 33'. bólogat, Csundikálva le.le-űti fejét. 34. bóbitás, ( b u g o l y a . ) 35. kevertt italnak neme. 36. billen®, fitzainlék, 37. gyalogok' háti turhájok, tüfzo, tömiő- forma túrba, bútyor. *s. a' t. 38. torÖdo, ferdó. v . fóldból mindenféle, ki-áfatandó ízernek az helye. 39.

gally, leveles ág, v . gyermek-tartó lantorna, ^burokban ízületni) 40. bányáfzat, mindenfele értz.

41 ' 42 43 44

Búg, bizonyodni, buár, b ö g ö l y , bukdoklani, hurkos. •

45 46 47 .48 49 " 5 °

Becs, bibe, börhe, biuor, bürü, bötkósödni, bibirtsó.

53 5 3 54 55 56 '

Bódulok, beczii, b é l - f o n a l a k , b o i y , birke, bolyongok.

57 . 58". 59 , 6 0

Berzenkedni, bakó, bálmos, bírálni, bufálni.

61 62 63 64

Bordó - síp, bnrkótza, büköny , bűnhődni,

' §3

budogtat.

Bot-

4 1 . madáij-tartó h e l y , galamb-bűg. (sűgni-búgm) 49. btíár, búvár.

Dtdk.

marhát kergető bogár, ¿ 4 4 . V í z alá fzállani. 45. be- t s o , betsií, betswlet. 46. Sebeiske, fakadék (ott as

bibéje.) 47. bérbe, nadrág, gatya, harisnya. 48. bé- bor, bárfony. 4 9 . palló, gyalog híd. 50. tsomófod»

ni, tsútsofgdni. «ji; bobortsó, sömör', fakadék, ríib, tarjag , k é l é s , k t l e r f f o 5 3 . t é b o l y o d o m , kábú- l o k , őrülök. 53. ü e t H r , jferti vetemény. 54. mel- lyék-fonaiak. 5$. h á M y » % o l y , v . féizeki 56. Júhnaft neme. v . b ü r k e , . b e j « t í i Bérge, d i ó - m o g y o r ó - f k ' , v i - rága. 57. i n g e a ^ í » ; i g j g r k o d t i i , másbakapni-vefzí»

n i . 58. b á h ^ l a p ^ t - l i í W B Ó i . - ^ t ó . ' ' fti» lajtai k é - fzíiltt téfztás -í!|él. Óo. hats!oft|jpal ítílh'i. v . tnáft bírának i s m é i n ! ó t ; d«<ía*síp. v őa. iMvéltin • kötc- v é l y , 63 alakoft V í t . 64. a' vétőkben refaésül>

ni, vétkes ni. V- b i n t l b t d m .

6$. le-meifc.

l"4

66 67

Kisded

68 69 70

l o r n a , botos, baraboly, b o k o l y ó , Irújdoklani,

71

bunkó.

7S 73 ' 7 4 7 5

B a j - f a , bogáts, bűjdostokkor, boke, barka,

76,

bolyókás.

7 7 78 7 9 80 s 81

Bingyó , bögre, b o t o r , b o n t z o k , békéileni,

8a

bönget.

83 84 85 86

Búv, bór-bél-poklos, burkol, burokolni, borongó*

'' 87 88 89 9 °

Bor-tsífzár, bak-íitty, bötkó, barnítani, biilzke.

66. borona, gerenda (borna-hajó, f z á l - h a j ó . ) 6 7 . fatavári, b t s kaptza, lemez kaptza, fa-faru. 68« tur- bolya, mihóka. 69. tsobolyó, legely, öreg fa-paíatzk.

70. bújdokni, lappangani, rejtezni. 7 1 . furkos, gör- t s ö s , tsögös bot. 72. borofzlán, boroftyán-fa. 73,.

bogáts - kóró , héja - kút. 74. tekeres , fatsaros , kajla, k a j f z a , kajáts, botkos, bötkös, b ö t y k ö s , teke- rödzött. 75- pimpó, ki-virított rúgy. 76. bohókás, tréfás, fcevettséges. 7 7 . bogyó, apró gyúmolts. 78.

gobre, tsupor. 79. oltoba, goromba. 80. nyaki ékés- ség. 8t- ( v a l a k i h e z tsókkal öleléirel. v . valakinek k e z é h e z . ) 82. bog. 83- o t s m á n y , undok, o n d o k , r u s n y a , gálád. 84- nyalábba, tsomóba kötöz. 85*

buliklani. (galamb-fzp.) 86. homályba, felhőbe bo- ruló. 87« bor-ivó, bor-ifzák, bdr-'zák, réfzeges. 88.

bukfentz, bukventz. 89. göts, bög, botkó, tsomólék, tsómó, íz a' i'a-l'zároíin. 90. kevély, negédes, magát- rá-tartó ( biilzkélkednf büfzkxteni.)

Botla-

91 92 93 ^

Botlakozom , bizgatni, b i z o n y , bé Ízínleni,

94

bóné. *

9 5 9 6 9 7

Bíró-Ízó, bokros tíillag, buborékola, bánni.

98 99 I C O

Báináfzkodni, bibets , burnót, bartzogni,

IOI

bokor - kólts.

10a 103 104 105 106 ,

Baktat, b ó d a , bütű, bulya v á f z o n , buglya,

107

büdöske.

i o g 109

Bájos', bé - menyezem, b u z g á n y , bódorganí,

I I O

börtön.

Bon-

91. izgatni, bolygatni , berzenteni. 92. bizonyos, ( b i z o n y d o l o g ) 93, bé - fzerkefztetni , íérkeíztetni, fúrni, iktatni. 94. háló' neme, valamint: véter, mét- háló. 95. vilzfza nem - vonható , húzható fzó. 95.

tfillagzat, bokor - ffillag. 96. bár, ámbár, bátor, ám- bátor, jóllehet. 997. libatz, libitz, libotz-madár. 98.

por-tubák, t a b á k , tobák. 99. fzarvas, v a g y elefánt módon bőgni. 100. kötés - kúlts, 101. bakdátsol, mendegel, ofont, jődögél, tzammog. 102. nyele, mar- kolatja valaminek: 103. v é g e , hegye valaminek.

104. v é k o n y len-ruha, gyóts. 105. baglya, boglya.

106. virág' neme. v . a' lapta - ki-verésben« a' futók- nak meg-állő helyek. 107. buzogány, bozogány, buz- dogány. 108. tevelygeni, ízédelegni. 109. tómlotz,

110,. (börtönös, tomlacz tartó , porkoláb.)

18 Ki sded

TIT 1 1 3 113 I L 4 1 1 $

Bontakozás, bútyor, baglyás, bérelni, betűzni.

116 117 1rg 119

Bírságolni, bokály, buia, bojtorkodni, bozontos.

1 2 0 1 2 1 1 2 3 I S 3

Bé - tokedni, derétze, bodor, drida, délleni,

124

bográts.

125 126 127 128

B é - h e g e d e t t , D o n , bé - feádlom, döngölni,

129

dörötsköl.

130 1 3 1 132

Bé - í'oininál, buzgólkodtam, d u g a , dél - Ikakij duggat.

»33, »51* »35 .

Bővelkedtettem, dögösít, díts, doblani, dongés.

Dív,

i n . zendülés, verfengés , egyenetlenkedés, meg- hafonlás, zenebona, pör-patvar, vifzfza - vonás, 1 1 2 . nyalábba kötött eggyetmás, tereh, buttyor, bu'.yor, g ú n y a , g ú n y a , z a j d a , m á l h a , batyor. 113. tsinat- l a n , etseletlen, rendetlen, borzos. 1 1 4 . bé ben fo- gadni. 115. egyengetni, hegyezni. 1 1 6 . pohár, kan- tsétska. 1 1 7 . pofa. 118. másba k a p n i , tzivakodni, berzenkedni. i t 9 . borzos, tsepzect, íúrtös. sao. belé-

Ökledni, menni, (lábamba tofcedett. p . 0. a' f a ) ISI.

veronika' füve. 122. f o d o r , kondor ( b o d r o z o m , bodorítom.) 123. dfida, lövellő fzerfzám, n y í l . 124.

vas-Uft, vas - fazék. 125. b é - f o r r o t t , p. 0. a* f e b . 126.' Tanais' vize. 127. bé-tfinálom a' fzáját. 128.

fulykolni. 129. öfzve • n y o m , egybe z ú z , rötsköl.

130. bé-fejez. 131. (dugába dől minden, a z a z : e g y - b e - o m o l . ) 132. déli, dél-farki. 133, döglel, dögit,

m é t e l y e z , meg - vefzt-ront. 134. dicsőség. 135. rá- tenni, verni, bérleni, bujtani valakit valamire.

1 2 3 4

D í v , bé - lajítromozom , damafzok, dénelni, donogni.

6 7 8

Dőlékeny , dévaj , dübörögni, dödölle ,

9

dobogni.

10

Drágálom, dőiongőség, durvítani, dobbant.

1 1 12 13 14

D u d v a , d i v a t , dákos, dér - d ú r , drágodni, Drinápoly.

15 16 17 »8 19

Dal, dertzés, dali, dús, dal-gúzs, doH, durrana,

20

dercze.

B Döl-

1. váltság, díj, a d ó , fizetés, (meg-adom a' díj j á t ) a . lajftromba bé-írom-iktatom. 3. nagy kamafz diíz- nók, fertvélyefek; 4. íagylalni, merevíteni. 5. dun- nogni. 6. v á í b t t , tíintalan , p a j k o s , pajzán , feslett (dévajkodni.) 7. dörögni. g. lil'zttei fel - erefztett kásának neme. 9. dobogni. 10. döbbent, remegett, refzketett. 1 1 . sáfos-bokros-tövifles, tövfikes b e l y , b o z ó t , g ó r é , burján. 12. böts , érdem. 13. rövid kard, haadsár. 14. keménység, makatsság, morgás, zörgölődés, martzonaság. 15. ének v . e v e z ő - l a p á t . 16. k e m é n y , f z i l a j , v a d , m o r d , k o m o r , martzona, nem'.hajló. 17. deli, jeles, derék, láttatos. i g . bév, bő, gazdag, v a g y o n o s , értekes. 19. evező - evedző- gúzs ragafztó. co. ondó, korpa. v . engedetlenség, konokság, nyakafság, fejefség.

18 Ki sded

21 22 23 24

ööltöfség , döglet, d ö g e n y e g , döllyedni ,

!5

deberke.

26 27 23

Domborodom, dandár, dólö-lóld, durtza,

29 t

darálni.

30 31 33 33 ' 3 4 35

Dants, daliák, deitzeg, drints, duzzad, duska, dagályos.,

37 38 39 40 D i f z k e , dühít, d á n - v a d , dal-evedzó, dore,

41

dömötzki.

Dé-

a i . hetykeség, büfzkeség, kevélység. 22. dög- lelet, m e g - v e f z t e g e t é s . 23. magában tort e l - r e j t ő páltza. 24. nagyon ki-állani, meredni, dülledni. 25.

döböny, dé'za, rotsks, fajtár, általag, hordó, kádats- ka, tonna, tsobány. 26. egy f é r e g , e g y tsata. 2 7 . egy hóid fold, egy napi fzántó. 28. rnakats, nyakas.

29. bugyogni, gagyatolni, tereturázni, gagyogni, íré*

tselni. 30. dantsofság, tsúnyaság, sundaság, ( n e m tűrheti a* galamb a' rút dantsofságot.) 31. pompás öltözetek. 32. détzeg, ménes. v. fajtalan, fzilaj. 33.

dnntz, tsere, tserebere, tserélés. 34. duzmad , duz- zazkodik. (duzma,) füvalkodik, fel-íortyan, fel - fúva- tik. 35. ivó nagy pohár, billikom. 36. haragos, gyomroskodó'(dagály-ofság.) 37. efztendos p.o. bárány.

38- diihösít, bŐf'zít, fenesít. 39. evező lapát.' 40 tsába, kába, bomlott, órültt, botor, efzelős. * 4 1 . v e i 1 <;s tafota, Deiík. Uamafcena matéria.

4 1 48 44 4 5 4 6

Üédös, d ú t z , dedúk, durzadt, döngölni

4 7

dödürgök.

48 4 9 5 °

Durtzáskodni, dögös, durrog, dar<i-káfr, duvadni.

51 52 " 53 ^

Dorbezló, dúskálni, deget, difznólzaka, dózsöl

55 ( 56

Dórélkedj, daliás, emelintem, dernitde, dúzom.

57 58 59 60

Duskát i n n y a , derei), delied:, dorofzoltam,

61

ez évi.

I 8 3

Édes ö v é i , diat-tartás, el-velte, derítem.

B

El-

4a. nagy atyának' nagy atyja. 43. kenyérnek a*

púpja. 44. nagy anyának nagy anyja. 45. borzadt, borzos. 46. földet egyengetni. 47. dudorgok, i'ázé- d o m , hideg refzkettet. 48. dögleletes, mirigyes. 49.

Nem. Grieíz. 50. fzorcl's wr.gen, házakon ( m i n t mikor a' bozza-fanak béle ki-tolyatilc) által-nyomód- ni. (ki-duvadni, duvaíztani) 5 1 . d o r b é z o l ó , tíkozló, dobzódó , tobzódó , zabálló , dombérozó , zabálódó , dósölő, pazarló, fetsérlő. 52. iddogálni. 53. dege- r e t , dohot, l'zekér-kenő. .54. torok g y é k . 1 55. k >p- jás, dárdás vitéz. 56. gebbede, merevedék, ineg-hala.

57. úntig, torkig , ökör módra k o r t y o z n i , tuskázni, innya, dWkázni. 58. derék, hát. 59. dél-eft, delyelt, dél után, (delleffi, bél-etli, d e l y e i h , dél eftvúli.) 60.

a' gyomot a' föld' í/méről el-irtwttam, el-metfzetteui.

ó i . ez idei. (harmad', negyed' évi)

1. gyúlés, gyülekezet, köz tanácskozás- a. vélte, ritkán. 3. riláguüttom, ébrefztem

zo Kisded

Elsősítettél, egyenetlenkednek, elöbe. 4

5 6 7" 8 , 9

Ebrölés, eh, együld, efs, eiméskedtem, epéfség.

10 11 i a 13

Emberkedtem, ebéfz, erek , érték , é l e t ,

H

esőlek.

15 16 *7 »8

Ebregetés, ébrőlj, efedekény

e g y e n g e t , efzelkedj.

19 ao 21 22

É r , e r e f z , el-lábbalt, espély, e f t - h a j n a l , erefztvény.

É v ,

4. eggy elobe, előre. 5. ébredés, ebredés, ferken- és, otsódás. 6. máj. v . ah, (eha-l'ájós.) 7. egyöid, talán, netalán. 8- efik az efso. ( i m p e r f e n a l e ) 9 . epekedés , gondoskodás, mprdság, fortyanás , nehez- telés. 10. kutya-petzér, kutyái'z. 1 1 . erkély, erefz, t o r n á t z , f o l y o s ó i z í u , s é t á l ó , nezo h e l y . 12. va- g y o n , vagyomány , vagyonság , e r o , teiiettség, j ó - lzág. 13. eledel, éleltnény, élcletn, gabona. 14. húl- l a d é k , metélék, faradék, esődék. 15. é b r e f z g e t é s , ferkengetés, bíztatás. 16. é b r e d j , otsódjál, e b r ű l j , íerkenj, 17. gyarló, meg-eső, botló. 18- i g y e n g e t , joboít, igyenesit. , 19. forrás, forradék, fakadás, tsor- gó, tsorogvány, fakadék. 20. pitvar, v . erkély, lásd.

2 i . e l i l l a n t , e l - i l l a m o t tt e l - f z ö k ó t t , el-ugrott, lábra kapott, el-fzedte a' lépet. 22. t'a-fzeg, hegyes t z o - vek, petxek, ,;.eíly a' sátor' borítékjait, lep Ut, p o n y - vái':, íödelit ö l z v e k a p t s o l j a , foglalja. 23. terjedő,

nevekedő erdó.

24 »5 26 27 ^s 29

É v , evet, e h , elejenn, elláppanok, e f z t r a g ,

30

el - alélt.

,31 32

Erce valál, el-látom, el-ett, ekkédig, erányos.

33 34 35

E g y bokor, élemedett, említem, eízelkedem, elles.

37

Ellenez, e l t z é l z o t t , efzmélkedem, e d z e m ,

3.8

elejbem.

39 40 41 42 43

Enyhedtél, epets éltem, emók, érdeklem, ezennel.

44 45 46

Ejtel, emeltsős híd, egység, el-fajzom, el-élem.

B 3 El-

24. genettség, evettség, genyettség. (evesíteni) 25.

mókusí 26. éhem, éhes. 27. elejentén, eleve, eleinn, előre. 28. el-rejtezem. (el-lappantom) 29. efzterag, g ó l y a , tzakó, kolzta. 30. el-ajúlt. 31. utánna-hoz- zá látál. 32. eddig, eddég, ekkédiglen. 33. egy pár, e g y köiésj egy nyaláb. 34. élemes, éltes, élteledett, n y o m ó s , k o r o s , meg lett, élemetes. 35. reá-emléke- zem. 36. tzülés, í'znlés, fajzás. 37. meg - kemenyí- tem p . o . a' val'at. 38- elombe (élejbed-é. elejbimk- etek-ek.) 39. e n y h ó d t é l , engefztelodtél. 40. epe- tzeltem, pepetsélteiu. Deák. geliiculor. 4 1 . sós nedv, melly p. o. a' lajtból k i - n y o m a t i k . 42. érdefem , éréntem, inába v a g y o k . 43. e z e n t ő l , m a j d - m a j d , l e g - o t t , leg-ottan. 44. ital-mértéknek neme, pint.

45« f e l - v o n ó , húzható híd. 46. el - eméfztefn , köl- töm. v . életbenn el-érem.

22 K i s d P A

47 48 49 5o

El feledet-em , en t , egyem , efzkabázom ,

51

ek'glem.

53

Érlel, ekgy-belepr, el pártit, érzékeny, elő-izó.

. 5 4 '55 56 57

Eü fziUaltam, efenkedtel, ei-ídőzöm, előtti,

58 , 59 60 _

El máliott, eggy elsóbbenn, eggyenlöm, enyéim.

6r 63 63 64

Emett, el nydlett, embert-dem'tem, efz, eggyíitt.

65 * 66 67 68

Ffztondózök , érnék , egeyembenn , ertekez,

69

ernyő,

E í k -

47. el felejtettem. 43. kantárt, ájazót, lel-ájazót, zabola., einl -t, k-k-.rt, kapuiitz.it. 49. mond ,m, tatt, tudni íl'ik. 50. v,n k spesozom. 51. elégnek tartom, véSle meg-elágfzem , bé érem. 52. dirio-darab, luk- iéi e Öfzve-ke /ortc. 53. előre botsátort f z ó , befzéd.

(-'! '-bor, ruha, has, 94 el f / . ó m m , hintettem, Izél- l e k , e t e m . 35. e i ' k . d i é l , esdeklcttél, rimánkodtál, (zabodtál, kóiyotv.o'i é!. 36- el-élem , e l - h a l a d o m , h f l a í z t o w , mólaiO 'i. 57 e l ő b b i , előbbeni. 58. el- k o p o r t , elfoí'zlotr , e l - viiigz. ,tt, e l - a p a d t , ki-nem tolt, hijín•••födött. 39, éggyeniovö téfzem, eggyenlo- zotn. 60. enyimek, íéiim. 61. inietí. (ímettetn. ed. e.

émettenn, únet enn, vigyázván, élven l é v é n ) 6a. el- fúl a it , el-íojloit, el t i k k n i t , k i - é g e t t , sült , íőnnya- dott, afzfzoit, l'zárad j i t , el- tepedt. 63. éfz ( i g e n g y a k o r a' régi könyvek^etin is.) 64. egy helyt, egy helyenn.

65. elzíendorol efz emlőre v á i o k , halafztok valamit.

66. emsék, g o l y é k , kotza-mag - difznók, 67. eggy.©- temoenn. 68 tudakoz valamit, 69. lepel, ledéi.

70 71 73 7 1 .

Efzteke, fajd, fanyarodni fikarty, el-tsenni, falángat.

7 5 7 6 7 7 r 7 8 . .

Efzmellés, efemény, enyegettem, fontsika, fin - bor.

79 80 81 82 83

E l l e n f é l , fitos, eft, fonaték, fukar, eíztena,

84

fentő.

85 86 87 88

Életes h a z , esdekni, felöl, efztrenga ,

89

fütyéfzni,

B 4• Ért-

70. efzten, öfztön, ©fztoke, gyomláló vas. (efzte- kéllem) 7 1 v í z i tik, t y ú k . 72. fikartz, r o j t , r o f t , fzál. (egy fikarryot fem adott) 73. apró ékos jó- fzágot el lopni, orozni, kaparítani. 74. l'edd, f ó d d , hurogat, f e d d ő d i k , dorgál, k o r p á z , le-hord, gúnyol.

73. rá-reá-rejs emlekezés, említés, gondolás. 76. efet, esés. 7 7 . el-rejtettem, födöztem, paláttoltam, pártját fogtam , enyhítettem, törölgettem. 78. a' ruhából fzakadék, likartz, p ö f z l é k . 79. fitakos, f e l - f i t ú l t t , f e l - h a j l o t t , horgadt orrú. 80. eftve. 8 i - h a j - f ú r t , fonott, fodorított haj. egybe-fonott valami. " 82. va- lakitől vámot, 's egyéb holmi jövedelmet árron még- v é v o . 83'. júli kosár, júh-kaS. 84- kölü, kölü, kelü a: kereken.

Deák.

87. miatt (a felől nem félek) 88- júh-fejö hely. 89.

f ü r k é f z n i , n y o m o z n i , fzimatolni, hajháfzni, vadál'zni, keresgélni, firatnj, vi-latni.

18 Ki sded

9°

Erttség, fondorló, folyamom, f e k , erdei,

94

fets-téj.

95 96

Elet üdó , fiatal iottál, eldódi, fedőlék.

97 98 99 100

Egedeiem, feltem, fél-kedv, émelyget, egéfzít,

IOI tÖ3 IO3

Ellent tart, fel kendőztet, fejtoxöm, enyettem.

104 105 106 107

Edelkediii, fa-moly, füzér, fázlalni, fejében.

Falkánként, futamat, félelmeskedni, fenék kő,

t 2

Félemlés, elevenkedjél, esdekleni, fojlott.

Fúladalom, feljebbeztél, felhőzet, e l - ó l l a l .

Far-

90. érettség, még-érés. 91. alattomban rágalma- zó, áskáiódó, árúik d ó , bé-adó, fondcr. 92. f o l y a - modom. 93. vad dil/.íió. 94. mindjárt a' fzúlés. v . eliés után-való tej. 95, első ü d ö b á l i , r é g i , hajdani.

t)6. fedelek, fedezet, fedé.n , íodemény. 97,. gyúla- da !o m , v y ú ' a i á s . 98. ( ' a g y b ű z z e l , feftommal jár va'a) Páz.a. 99. éinelyít, gyomrot kever. 100. egéfz- f z é té:z-n. 10;. ál-íeitekez, vendég-l'zí;.ez, ál-ortzáz.

IQS. ki f e j t e n , vágom mofom, til'ztítom, mentem va- lao-ibol magam"; ki felelni, menekedni, valamiből. 103.

helyettem, (enyetf, helyett) 104. (alattombann édeí- kedni ólálkodni, á-kilódui. 105. f z ú . 106. (fiizér- p y ö n g y ) fúzött. 107. ( i n g y e n , koltsÖnn, újj, aján- dék, adóiság 's a' t. fejében.)

1. ijedés, í j e ' t s é g , ijedelem. 2. f ú l a d t , nyuvadt.

3. ei-iogy, el-olvad, el-mállik. "s a" t.

4 5 6

Farkás - n y a k , foganos, fanyarat, friffelni, fogva fztal.

7 8 9 »o

Fürtöletek, fürkéfz, forrad, felekezni, fitzamni.

Fóld-abrofz, felesít, fel-láb alkod ni, faragmány.

13 13 14 15

Fetskendő , fegyelem, fertó , fortyanni,

16

fogontó.

17

F ó - v á l t s á g , fitzkó, f o l y o m á n y , foganodni,

' 18 '

fanyalgok.

Í 9 2 0 31 2 3

Farkas-feb, fartsik, fundér, fényelni, futamtat.

B 5 Fon-

4. merevíiltt nyak. 5. foganatos (foganofság.) 6 . ízetlen , f a v a n y ó , fojtós , tsípos, eleve éretlenibenn el-tepedt, el - teperedetr, töpörödött. 7 . fitat, Idsi f ü ' y é f z n i . 8- forr, b u z o g , pesdűl, b u g y o r o g , bubo- rékul. 9. tzimborálni, tárfolódni, fzövetkezni. (fele- kezetén valakinek lenni) 10. fitzamodni, m e n y ü l n i , marú'ni. 1 1 . alkotmány, tsinálmány, faragzat. 13.

tsív, t s é v , t s ö , tsöv , f z i v á r v á n y , fetskendezo , tűz- alutó. 13. fenyíték. 14. fórtö, tó, motsár. (fertőzni) (fertelem - meiség. undokság) 1 5 . fel-ir.dúlni, zajdúl- ni, mérgefedni, mérgelődni, forrani, posdúlni, riadni, zörögni. 16. fogontyú, nyel, fúl, markolat. 17. kis- ded fa - kupa. v . fernek az utói ja, utóly frr, teft-bér.

18. f a n y o r g o k , f e n y v e d e k , vánfzorgok, nyomorgok\

kefergek. 19. f e n e , rák. 20. fark-tsomó, püspök- falat. 31. fondorló. 's a' t . (fondor( aa. raeg-íza- lafzt, kerget, úzóbe v e f z .

í 26 Kisded

t f 24 25 26 27

Fondorkodni, füves, forgódni, fitatni, fityólék.

28 ~9

Fittyent rujfa, f o l y a t , firtongat, fúlni,

8 **

fa-gyapju.

88 , 8 4

FiiH'Zát'ozni, íejéa - keresés, fázitani, fürge.

. 85 36 37 38

Finnya, f o k - h e l y , fogzom y fárad é k , f ü v a l l a ,

* (izet meny.

8 9( 4 ° 41

Foglalkozni, fonák, fonatos, feddőzni, feledség.

42 43 4 4 4 5

' Feílékes, fejtő, fázékony, fartsika, folnagy.

F a j ,

23. veffeugeni, kötekedni, pántolodni, patvarkodni, áskálodni. s a' t. 24. havas, efzelos, eíze-fordúltt, bolondos, tébolyodott. 25. forgolódni, sürgölődni, sürögni. 26. vitatni, unfzolni, ouzolni, kénfzeríteni.

V. fitogatni, hányni vetni , mutogatni. 27. hozzá- adás, f ' y e g ö , ióltotsk?, tőldalék, figgő, függő. ag.

tüzes-kelésé;. 29. nyargal, lovagol. ^0. firtat, fitar, faggat, kénfzerír. 31, meg-hevülni, p.arlani, ki-égni.

32. gyapott, pamut. 33. fzilajkodni, vásni, (teltnek fintzározálá.) 34. fűvgentz , v i r g o y t z . ( fürgelodni ) 3 5 . finnyaság, finnyálkodás, ételbenn italban váloga- tás, kényeskedés, nyámmogás. 36. váfar-piatz, foka- dalinas hely, erofseg, vár, menedék hely. 3 7 . foganj kél, hafad. 38. vágaték, nyíredék, metélek,' hüliadék.

39. fordított, fzíne ellen forddltt. 40. fonyatos, öfz- ve-i'zott, burkos, fontt. 41. felejtés, feledékenység,

(feledem, feledő.) 42. kilim , ízönyeg. 43. feltett gyapott fonal, 44; fa'pő, far, fartsok. 45. Major ,

•V - • T C .

4 6 47 48 49

b a j , f ő v e g , futamom, t u , f t í f z , f é l é k i , fagyafztai.

51 52 53 5 4 55

Fásúlok, feledek, jfitzerézem, falka, forog vány.

56 57 58 59

Fiifzéres, furkó, fennyen, far ába, futékotiy.

60

Fal- m á z l ó , fofzlán , fel-iidúlni, futyólteni, főség.

63 64

Fiívatagok, forróságos, fórtöngeni, gyim-gyom.

65 66

Foldoklás , f a - d e r é k , fatsarék, fenekedni,

'67

fuvalmány.

Fáj-

46. fejre - v a l ó , süveg. 47. futBmodom, rugafzko- dom. 48. vad r é t z e , vad kátsa. • 49. félelem. 30.

keményedem, merevedem (el-fásúlt a' tefte, a' gyü- molts.) 5 1 . kéfem, fzunnyodva, immcl ámmal bánom valamivel. 33. fitserézenv ékítem, ékesítem. 53. da- rab, v é f z , tsata, tsuport. 54. kemény kékellő fold.

53. füvet ismerő, fü-fzedő , ( f í i - f z é r , fű-fzerefség.) 56. fzeges f e g y v e r , görtsös, tsögös bot. v . gombótz, gombótza, gombóta, tsufzkó. 57. fenn-fzóval, kevé- lyen. Xfennyen parantsol) 58.' tsípo-tsontnak fájdal- ma. 59. fal-sikárló, f z i n l ó , vakoló. 60. gyapottal béllet zubony. 61. fel-ebredni, fel-ferkenni. 62. füt- t y e l , fütyöl elFel, fityoléffel jelt adni. 63. f z e l e k , fzél-véfzek, fuvalmak. 64. fertengeni, motsárban hen- gergeni. 65. n y e l é s , falás, nagy eves. 66. törni, áskalódni valaki ellen. 67. füvallás, fóvás, f z e l l e t , fúvatag.

28 Ke s d e d

68 69 70

Fájdalmatlanság, görnyed, gomolyogni, fedémes.

1 2 3

Gyoríbgatom, férkezni, f o l y á n y , gudjaíztani, fónnyű.

5 6

Gondolatos, gözsörödni,golyó,gárgy ázni, felezni.

7 8 9 10 n 13

Gézengúz, görgó-fa, gerétz, gira, golye, gedélés.

13 14 15 16

Gántsoskodni, g a b o s , g y ó t c n y , garabontza, gerendely.

18 19 20 t i 33

Göthös, gemberedés, gamatolni, gerezna, fetsérel.

Gaz-

68- görfed, görbül. 69. láb alatt fentetegni, hente- regni , darvadozni. 70. fedeles, p . o . kert.

1. gyorsítom, nódítom, ferénygetem. 2. víz-árok, biri. 3. rakogatni. (a' templom mellé az ördög ká- polnát gudgyafzt) 4. fenyo-fa. 5. fugorodni, töpö- rödni. 6. keríteni, ö v e d z e n i , karima'zni, kerekíteni.

7. tsal.'a, t s a l ó k a , fohonnai, bitang, tekergő, feofzlo- bár, kurittyoló. 8« hömpölygő, hempergő, egyengető fulyok, dongölŐ-fa. 9. gerintz, hát-gerintz. 10. tá- lentom. n . goje, emfe. 's a' t. 12. (gedéltetem) ketsegetés, bíztatás, hitegetés. 13. akadályoskodni, mindenben gántsot, hibát, vétket keresni. 1 4 . gá- borka , gibor - madár, sármány, sármáló. 1 5 . gabo- nára, tekergő gaz. 16. ördöngöfség. 17. eke-talp, v a g y eke - rád. i g . d ö g ö s , nyavalyás, v a j ó d ó , v a j - lódó. 19. giberedés, gömbörödés, az hideg miatt ö f z - ve-'zugorodás, meg-aluvás. 20. valamit otsmányúl, galádul végezni, (gamat) 21. lombos iasnak, fürtös raba. 22. tékozol, pazérol, vefzteget.

23 , 24

Gazdáskodni, g y a r a p , g o m o l y í t , g y c r ,

25

garmada, gyáva.

a6 27 28 29 30

G ú n y a , g e r é b , g u t a , g a l l y , g o i n o l y a g ,

31 f 33

gyapontani, gyúrnj.

33 34 35

Gyermekdéd, görgetni, gerelly, gem, gázlani, g y á j t ' v á n y .

36 37 38

39 40 4t

Grázd, gyöivéfe, gaj, gyakfa, gyüíző, gombóda, 4* *

gügyögni.

G ő g ,

33. gyapora, g y a p o r , t e o y é f z Ő , fzapora. (gyapo- todni) 24. ritka, (gyer f o g , gyér búza) 25. rakásra Vertt gabona - pernek. a6. ruha, tzula, tzodora, gá- n y á z a t , Öltözet, 's a' t . 27. gát. v a g y m a j o r o s , fólnagy. 28. g e l y v a , g o l y v a , tálgyú. 29. zöld, le- veles tlg. 30. gombolyag, tsomó, tekerts, tekerék. 3 1 . gyarapítani, öregbíteni, {'zaparítani. 33. öfzve-fog- m , fonni, öízve-tűrni. 33. vafas dárda, k o p j a , kópia, lántsa, fzigonyos dárda. 34, kapu-gém, farampó. 35»

a' vizet meg-iábbalni; v a g y valamit l e - t i p o r n i . 36.

verfengés, p ö r , o r t á l y o z á s , pántolódás, harfolódás.

3 7 . g y ú l e v é f z . 38. göröngy,"rög. (gajos fold> 39.

g y a k ^ , hegyes karó, f z e k é r , lajtorjából ki álló he- gyezett bél-Iák. 40. tüfzu, tüízo, töfzü, taffoly. 4 1 . gombólda, t s u f z k ó , furkó. 43. gügyögni, gagyogni, bugyogni , gógitsélni, tsevegni, ízotyogni, gagyátol-

D l > hebegni, pelypegni.

18 Ki sded

45 44 45 4 6 47

G o g , g y a n í t , g é p e i y , gaj dűlni,

4S

gyakorság.

49 50* 51 53

G ü t s , gyalus, gödülyétske, gyepű, gyarlúdni«,

5 4 55 5 6

Gyengéltetni, guiats,gyaporán, gördíteni, gödény.

57 58 ~ 59 f ő

Gárgya, gerend, gozű, gyalmos t ó , g ó t z a ,

ó t

gii^yögtet.

6a 63 64 65

Gyomroskodni, gyakús, gázló,gyakdosni, galádul.

Gór,

43. fenn - héjazás, ne^éd , negédefség , negédség , büízkeség. 44. gúnyo'm, tsűlólni, hámpolni, ortzáz- ni. 45. gyanúba vett v a l a m i t , gyanakodik, tanako- dik, gyanakízik, vélekedik. 46. tel vonó, tekerő efz- köz. 47. kótsagofodni, kotyogóíodni, hörpenteni, a' garatra íel-ónteni. 48. sűrűség, ( g y a k o r , sűrű, tö- mött. p. o. gyakor vetés) 49. tsög, bog, bog, görts, tsomó. 50. gyűlöletes, gyűlölséges. 51. gedó, gidó, ketske-fiatska - ollótska. 52. gyópű, fal, s ö v é n y , ta- pafzos palánk. 53. turbokolni, zurbolni a' vizet gü- b ű v e l , v a g y rúddal. 54. k é n y é n , g y e n g é n , gyengé- delen, kényelen tartani, nevelni. 55. t a r , k o p a í z , kopár. 56. vizet ki-merító haláfz-madár. 5 7 . talp, talpa a' rend-háznak, padiásnák. 58. l é l e k z ó , fzele- lő-lik. 59. halas tó. 60. rétze, rutza, kát a, katsa.

61. édesget, gedélget, ketsegtet, hiteget, ámít. 62.- mérgelődni , b o f z o n k o d n i , bofzfzonkodni , békétlen- kedni, haragoskodni. 63. fzűiós , hegyefs , töviií'es.

64. gyakni, döfölni, hőkölni, ízűrdozni. 65. tsűnyáűl, gonoizul, lairúl, ocsmanyűl, motskosűl. (gálád,

Szú - tár^ 31

66 67 68

Gór - gulya - tyúk , gurdély , gyermek - l ó , gyáfz-pad, hajo-tatt.

70 7 1 72 7 3 7 4

Gyúrta, gaiótza, gamó, gulya, hajlag, hatolni, hináro?.

75 76 77

Gyúladalom,gÖrgés, hauján, hafznáiom,hanyatlit.

7« . , 79

Gömbölyegenn, haladék, gahbalkodom, hóítai,

" 80

habfol.

1 2 3 ' 4 5

Hímesgetni, • gi'izü, g y a l o m , halgatok, h ó k a , 6

gubantzos.

66. g y ö n g y . 67. íáratlan, tsípotlen, farkatlan. 6g.

g ó l é , í z u r d o k , f z u r d é k , r e j t e k - b f l y . 69. h a j ó - t s a t , palló az h a j ó b a n , njellyenn az hsjófok járnak, ha ó- t a t j a , hajófara. 70. tsinála, faraga. 7 1 . tavi p;l'z- trang, lazatz. 72. mankó. 73. g ó b ö l y ; v a g y l'ugaras torony, h e g y - t o r o n y . 7 4 . ki-hatni, hatlani, vergőd- ni, k a p n i , t é j t o d n i , f e f e l n i , mentekezn*, ízabadúlni.

75- gurogás, g ö r d ü l é s , p e r g é s , perdülés. 76. hadd l e g y e n áin. 7 7 . h a f z o n o l o m , h a f z n o l o m , v é l e é l e k , haiznát vefzem (hafznosftom.) 78. gömbölyűén, (göin- b o l y e g , gömbölyű, kerekded.) 79. h a l o t t i , haloitas, 80. n y e l Y a l , faldoklik.

1 . hímmel írni-varrani, feftefti, h í m e z n i , hámozni.

a- g ö z ü , gabonát ö f z v e - g y ü j t o , el-hordó, egérhez ha- fonlító állat, p e l y h , öreg egér. 3 . f z á k , véí'z, v o n ó , t n e ' í r ó ' h á ó . 4. ( v a l a k i h e z , vagy v a l a k i r ő l , az a z , mállói f ü g g ö k ) 5. hódos, tsillagos. p. o. ketske, juh.-

fürtös, lompos, gubás. p. o. kutya.

18 Ki sded

7 8 X9

Húnyogatás, gyártatlan, habarts, háramlik, io

hunyósdi.

II 12

Hentes, hamarkodjál, g y e n g é d e d , gántsol,

13

hafonlás.

14 15

16

Hóldá kelve, hevertembenn, harap, h ó l v a l i , hagyni.

18 19 20 a i

H ó l g y , hambár, hölkodni, hamarja, hibítok, huholni.

28 23

H ú r o s , hamar poru, hátahupás, hiedelmes, haladtság.-

Há-

7 . hunyorítás, hunyorgatás. 8- habarék, motsár.

9. hárúl, hárítatik, keríti, fordul, p. 0. valami rolzfz valakire. 10. htínyó, játék' neme. 11. hús a'ros, vá- gó, méfzáros. 12. akadályoz. 13. meg-hal'onlás, párt- iiles, zendülés, 's a' t. 14. h ó i v a l , h ó d i - k e l v e , hólnap reggel. 15. tarlóban, v a g y más gyomos ga- zos helyen terjedő tiíz. (harapózni, harupot g y ú j - tani) 16; h ó d a i , hólnap - reggeli. 17. parantsolni, adni, bízni valamit másnak, v a g y másra. 18« meny- a f z f z o n y , kegyes, jegyes, nó, né, feleség, vagy hör- t s ö g , állat réme. D e á k . hertnelus, 19. b ú z á s , lifztes fzekrény, fzúfzék, fzufzék. 20. v i f z f z a - i'itni rúgni, rúgni. 21. ferény, gyors, hamar, hamara. 22.

meg-l'zakadt, béle-le járós. 23. hátahoporjás, követses, g a j o s , darabos, tserepezett, egyenetlen, p . 0. hely.

S z ó - t á r . 33

«4 25

Hálcogok, haik, hogy már, harinadlani, hímzem,

26

hetedízak.

* 7 s g 29 30

Has pók, helytelenít, hónaiiani, hárogat, hóig.

31

Hímezet, háiádás, hafznatlan, határtalan , horpafzt.

32 33 34

Hantol, hamargat, hamifs, himbál, hántorgat, hinárlom.

Hajnalodás, hajadon pór nép, harczhatni, harátsol.

3 7 ,38. 39

Húllamodás, hizodalmas, hói-itt, here, hofzfzuka, hittes.

C Hofz-

24. hák, tsendes, (halkan járni, f z ó l l a n j ) 25. mint- ha, tudoi-illik. (pro irónia; 26. hé . (innei. heted- f z a k a ; valaraiht teletszaka, nyáratfzaka, efzteudótfza- ka, a z a z : hétenn által, 's a' t . , 27. eiefztett h..íu, potzokos , p o t r o k o s , potrohos. 2g. fiók>lni, fa t y u levelet, gallyat el-irtani. (hóiuila .i, fiókoini, hitvely- kelni, huvoköini, ... 0. a' dohányt) 29. valamit g y ű j - t ö g e t , hárogat, hlrintgat, v o n o g a t , takar, f z e i e g e t . 3o. hónapig. 3 1 . háláikodás. 32. hamii'ság. (t au-i s az, hamiUat mond.) 33. hintáz, lógat. 34. háborgat, fartat. 35. keményen hartzolni, v í n i , vrask dni. 's a! t. ( h a r t z h a t ó , har zhatás) 36. tékozol, fetsérel, pazérol. 's a' t. (haráts) 37. kövér, 'zítos, hizlaló.

38. itt. ( v a l a m i n t : h o l - o t t ) 39. dologtalan, lutta, tünya,

18 Ki sded

40 41 4»

Hofzfzallás, hajlékony, hasáb, heveny, hajdina.

* 4 3 ,

hajcsár.

44 45 46

Hámpol, haniafságosb, hebehurgya,hegyette van*

hárulom.

48 49 5o 51 H ú z a i k o d n i , h a t á s , h ó d u k a t o m , h é z a g , h a í b n - f é l .

5» 53, , . 54 55

Herjó, homlítás, hír-név, hitre joni, ha, hányaL Hírhedem, híre-veízett, hóldolni, hitöltetem,

húllog.

56 57

Húzomos, honnjokbann, hitezés, balznalat, hináros.

i Han-

40. hóid (hasáb fold, fzőlő, hasábolni.) 41. meleg, hév, forró. 43. hajdéna, haritsk.1, pohánka. 43. ju- hot, vagy más egyéb meg-vett marhát máshova hajtó, 44. tsúfol, ki-nevet. 45. zerdenzaj, habahurgya, ma- ga-gondatla:v, fzeles, lzeleburdi. 46. felette, rajta.

47. bőrömből vetkezem. 48. fel-í'erdnlni, hutyvrod- ni, nóni, fzálalodni. 49. h ó d í t o m , birtokom a.á ve- tem. 50. hézak, üreg, odor, udó, udú, hiú, ürefség.

5 1 . hafenló egy fél rélz. 53. herjóka, kasded fogoly- madár. 53. fzoló-ízaparítás, terjefztés. 54. hanem.

55. mennyiek, hányan vannak. 56. nyújtódott. ( e g y húzom ban-való) 57. házokbann, hazájokbann, lak' heiyekbenn. ( h o n n y o m . od. a ; honnjnnk , o t o k . ok; honnjából kikelt.)

58 59

Hangolok, hányakodás, hevederlő, herreg, hazudtol.

60 61 6s

Hetl^ergcs, harsány, h a l o m , höie, hadarni,

63

halandék.

Harmados, hartgadozus, habarítani, hajlat,

64

hurítom.

65 66 67- 68

Hálakodás, hangyái, 'heveuyebenn, hallatós,

69

hajiad t.

70 71 7a

Horpatz, habon labbó, hagyomás, hahotální, habogva.

C 2 Hora-

58. nyergelő, lováfz. 59. hörrög melyében, hiri- tzel. 60. harí'ogó. (harsány í'zavu muzfika) 61. ié- h a , el-fajúltt, magtalan gabona, héla, vad zab. 6a.

hadarázni, t é t o v t tsapd zni. (róka hadar, hadarátz, hadál'z, a' farkával) 03. vak-fzem, lágy adja a' főnek, fejnek. 64. hurogatom, guggolom, 's a" t. 65. há- lálkodás. 66. hangya. 6 7 . melegében forróság, for- ró, hőség, heveteg, buzgó, posgó, heveny, (es. kedni) heves. 68» hangos, hangzatos. 69. l e - h a j l o t t , el- lankadt, el-fonnyadt. 70. h'orpafz, f o v á n y , ofztövér, hitván, tsappantt. 7 1 . l á b b o g ó , járó, 73. hag) 0- m á n y , h a g y a t é k , hagyás. 73. h e b e g v e , akadozva

!?• o , lióilaui.

36 K i s A e á

7 4 75 76 77

Homlok-eló, harapózni, husáng, hoJ, háborog,

1 78 •

horks.

7 9 81

Hú uizom, hijúltt, hó-fúvat, h e n y e s , hara,

82 ' 83

héjazat, haríáii.

Himbálódzni, harafzt, hüségtelen, horgolom,

84

hültöm.

85 86

HiVtonn-híni, hivonn, házsártoskodni, hatói-ház»

87 . ,8 8 8 9

Hornyoltál, héjánofolás, hídtdaní, higgad.

90 91 92 93

Hűlte fene, hars, homorú, hibbanni, hanyatlani,

94

hergel.

Hal-

74. homlokra aggatott ékefség. 7 5 . terjedni, fzél- l y e d u i , el hatalmazni p. o. valami rot'znak. 76. póz- na, hutyoró. (valakit meg-husáugolni, a MI akol 1) 7 7 . D e á k . Caitor. 78. sárga k u k ö r s , kiikönts - v i r á g , kukórtsin, kukörtsén.i 79. hámozom, hántom, héja- lom, hajalom. 80. ki'-üiultí, úrefledetf. 8 i . gyapjú- 'zák. 82. Czín, fél-fzín. 83. h a t f o g , tsattan, r o p - g , rivad. 84. hiivítem, h i m í t e m , h.degíte n. 85- üres- fen. 36. kardoskodni, kötekedni 's a' t . v. kotzkába, kártyába merülni. 87. ravá rdrál, barázdálta! , v ö l - g y e k é i . gerezdekéi. 88« f>gystéko:'odás. 89- h í g u l , intg-erefzkedik, l á g y u l , puhád. 90. fene, vad h ú s , rák. 9 1 . harizs. 92. aiára h . j l o t t (homorodom.

ás : homoríro.tt) 93. hirtelen erói'zakoíbnn alá-r úíz- ni, l e - l k z a m n i . 94. g ö r g e t , hengerít, (le-hergelni a' tüja'll) ^

95 96 97

Halkai, hióág, hóltt g ö r t s , h e t e v é n y ,

98 ' 99

hunnyáfzkodom, hullám.

100 101

10a

Hóda, h ö s , hím, horpadt, hempetygétem,

104

has-potroh, hitíen.

105 106 107 108

Hátráitatn", harántékosb, idomatlan, hijolni.

109

Kálóiás, hutyoruk iszos ihlelet, i t t e g y e n ,

110

immajd.

1 3 3 4 5 6

ív-tok, iháfz, iker, iktatom, íj, íny, jáfz-kefzeg,

i g j o .

C 3 Ihlem,

95 hívság, hijtság, hiúság- 96. meg - merevedés.

98 égi fias í y ú k , tliliajzat' neme, 97. meg-húnyom, húzom - izívi in n aramat. 99. hab. 100 h ó l n a p , hó ap? 11 ip. 101. hús, tiös , nöí'zŐ legény, lejendö f é r j , lyány-néző. 102. tojpadf, tojpafztott, bé-elett, le-1 h.tdi , In rpatz. 103. hompölygetem, hengerítem, lieneerg-te-n , f o g a t o m ' 104, has k ö v é r s é g , hafafo- úás; erefztett, botsátott has; poüvhófság, hss-potrok.

»05. meg-késieltetni, hátra - maradni. 106. tsavaro- úósb, tsapanósb, tsapósb, tsapóiagabb. 107. rendet- len, t inatlan, oftoba, i'aragatian (idomos, rendes, 's

t . ) 108. ürelTedni. 109. hoízfzu súgár v e f z l z o k .

l' o . ímir.ajdon, ingyen majd.

1, nyíl kéz-ív-tok, puzdrq. s. juháfz. ( i h , j ú h ) 3- kettős p. 0. gyermek, egy hadai fzületett. 4. bé"

Vezetem, téfzem, állítom, helyhezretem p. o. a' tifz-

»séghe. 5. í v , nyíl, kéz-ív. 6. fejér hal' neme. 7.

jő, elég jó. ( igjól )

18 Ki sded

8 9

to

r2 13

Ihiern, ihar, j u h , járat, ibrik, jau, jávor, ig-aglom.

Ifjúd's, izem, ízlelem, ih, jődögni, jövelni.

17 18 19

Ingvány, illyenség, horog-in, járalni, jelenség.

40 a ; 22 23

Izrombann, ivadék, hunság, hafználatos, ispót.

24. 35

í v n i , h'üvícéztél, hajahújálgattak, idáig.

26

Jndúltánn, ifjattának 'zengéje, jeies jól.

2 7

ingok b i n g o k , itzeg bitzeg, illethettem, idő - nap.

Jó-

i é : » 8 8 8 g e g g i L r - r ^ ^ r — : — 8- bedképpen ü h t e m , meg-fzállom, gerjefztem ,

Világo ítom. 9. juhar, jávor-fa. 10. eh, juh, máj.

1 1 . bögre 'i a' t. 12. jrva köntös' neme. 13. jáhor, erde; 1 ¡ka. 14. iga/.zá jó á hagyom. 15 íznin. (izés) jfyak ab ann ásít k , v a g y tsiiklom. 16. i n g o v á n y , í e p p dók , f e m ' y é k , inog á n y . posványos hely. 17.

C ' e g mellytuk végire köttetik az haláí'z horog. 18- járkálni meg járni. 19. jel, jelenés, tünet. 20. íz- b«n, natában. 21. apró halatskálp 22. a' temérdek Vízre te-ite't f ő i d b ő l , va o s , nádas, fis, füves íep- pedékbol álló ht-ly, i n g o v á n y , inogyány, ( A n u s * i v a d é k i , fii, fajzati) 23. véső, v á j ó , vakaró kés, fsai«» 24. (az halakról mondatik, midőn nemzenek, tttiydfenek, fzapatítnak) 25. magad* hüttödted, hi-

"tesitedted. pd. igen ü g y i b e , íren derekafon» 2 7 . Jften (jyarint t i i z í e l t e m , imádtam.

S z ó - t á r, 39

«8 29 30

J ó i o l , ifzák, járt-kőit, in-pókos. igaztalan , íves.

3« 33

Xntdegelés, izék, ifjantan, jerke, jutalmas.

T 34 35 36

XngerAedtem, i g y ó l d , ijedelmes, idézet,

3 7 .

iramlik.

38 39

Jerfze, j ö v é s , irt'vány, inat üt, jeg-pintze,

40

közelben.

41 43 43

Jól $últtek, jáfzlók, i p , ipallás, i f z f z o n y a t , islóg. 44

r 4 5

Jarg^llás, ingatlan j ó k , indúlatos, íz-tag.

C 4 Inté-

28. j ö v e n d ö l , varáfol. 29, táska, tarfoly, tarifz- tiya. 30. ina-ütött, kaptza-teteraes, kaptzás. p , o. l ó . 31. nyilas, íjas. 32. nőftény p. o. háyany. 33. halz- nos. (jutalmafon fértem hozzá) 34. (valakivel) mád bolygattam, háborgattam, bolzontottam. 3 5 . e^yÖld, egyiild, talán, ne-ralán. 36. idézés, h i v a t á s , fzollítás.

37. p o r o f z k á i , g y o r f a n , kedvefen lép. p. 0. a ' l ó . 38.

inában meg-sérül p. o . a' ló. v . inat k a p . 39. köze- lebb, közelebbenn. 40. tséltsapók, t s é l t s a p o k , csap- z i k , t s a p o d á r o k , mindenbe magokat á r t ó k , a v a t ó k , minden lévben lotsok. 41. jáfzolok. 42. Dedk. focer.

18 Ki sded

4 6 47 . 4 8 49 50

Intézés, iízaroodtam, idétt, ideg, iilaiia, jcrtóe, 53 . 53

Irtózat, köruyöz, kavarognak, ivókenek, izzódj.

54 55 . 5 6 57

Illenkedni, k rám, kcsódni, kajátilani, kük ¡ott.

58 f 59

Jókor idónn, ifzor.yít, kéttségeskedni, jelelni.

1 2 3

K á r a , kötél ugró , kuttog, k ö n y v - m á f f a , közel - nap.

4 5 6 7 8

K é j , komp'ár, k e g y e l e t , koppad, kelafinta,

9 »

katsongat.

Kaj-

46. tsufzímod am. 47. ide ében. ( a z A p o f t o l o k i d é t t ) Pázm. idért m. ed. e. 48. in, húr, fineg, í v - húr. (\deget fel-vonni, pengetni.) 49. illant*, el-illa, el-libb tls», el ugrott. 50. növendék tyúk. 51, kik- nyéke/.. kerekít. 52. tsavaognök, keveregnek. 53.

iivó ten k, iivottenek. 54, Illeme kérni reményked- ni, rimánkodni, ízab.»dni , fzabnd< zni. 55. kunyhó, kunnyó, kú ya, viskó 56. irigy leni, orrolni, (k-*já kajánkod,.i) 57. v e t k e z e t t , tollár vetélte, mebyedt, ú j tol ba ol özótt. 58. jó k o r o n , idein k o r á n , j ó üdóben. 59. jegyezni, jelezni.

1. karika, ab ronts, kerekítő, kaláts, p e r e t z , k ö g . X kÖ élen járó. 3. könyvnek le-íraráfa , pá'ja. 4.

jó kedv -afcarut valnn ihez. 5. kereskedő, lV.atóts, kúíá kedó, 'siplár. (komplárkodni) 6. égi f z i v á r v á n y , ketye>ein jel. 7 . kopalzodik, kopafzúl, tarúl, rarolo- d . k , m e l l y e d , knpárodik. 8- t s g l , fortély ( t u d j a hányni a' kulafint á t ) f á z t a . 9 . h u n y o r í t , katsont, ízei elmés ízenieket v e t .

Sző - tár, 41

10 11 12 13 14 15

Kajfza, kaláka, kanaf, kapts, kerra, koroglya,

16

kemenybed.

17 18 19 20

K<u>:, kelevet, kutzorog, ki-menyúlés, kétleni,

31

kofzmó.

82 23 24 2$ 26

Körte, konok, k t l e v é z , kéí'zantag, kompona, káfzu. n

28 29 30 31 32

Kolzra, kopároztál, k e p e , k ó r , kuntzogni,

0 5

t

kaíákos.

C

5 Ká-

10. görbe, k j t s o s , kajmatsos, horgas-horgas. 1 1 , kéfz akartva-való fegéd, fegedelem. (kalákába h í u i , menni; kalákát gyűjteni) 12. pántlika, galand, peréin.

V. rojt, roft, f z ö l z . 13. k::pots, foglaló, ízon'tó. 14.

ke ra-héija, h é j j á , k á < y a , Ö l y v , ö l y ü . 15. patikai forma fzelentze. 16. kemény «.bbed, keményebb. 17.

k a t s ó , keze ske. v. fzólő-kapots. 18. fzónyeg, terí- ték, mellyenn a' Törökök űl ek. 19. k.uzorod'k, gu- gyotogod k. 20. ki-fitzamodás, ki-marüláfa, ki-fzi- bakláía, vaiameüy tagnak, ki-ifzamodás, ki-fitzamlás, 21. k o f z , var, korpálság. 22. k ö i t v é ' y . ( k b r t v é l y e s ) 83. makats, makatsos, nyakas, még-átalkodott ( m e g - konokolta magát, meg-konokodni.) 24. lántsa, k é p , dárda, kópia, kopja. 25, kéfz akartva, akarva, fzlnrt fzándékbói, ké*en. 26. i'ont-ferpenyn. 27. fa-kéreg- ből, héjból, haj ól varrott hordótska, köpiPske. ( k á - f'-U f a j t ) 28. Idtd efztrag. 29. é h e z t é l , í b v á n y o n , tartatták 30. kalongya, rakás (kepe-búza, v . l z é r j ) 31- beteg, nyavalyás, n y a v a l y g ó , göthös, dögös, erPidi f -akad). 32. kunyorálni, kunnvogni, valamiért mint-

e? y . ríva el'ede?ni. 33. tolvajt bé-íel-adó, jelentő.

4*

34

Kisded

35 36 37

Kábáik o d n i , kamui, kajmats, kulyakolnji, kálongya,

. 39 4 o 41 4 3

Kárpitozom, kordéra, karaj, kunya, kútya, koroskint.

44 45 46 47 48 49

Kolcy, kqJya, kóít, koízogó, késerteni, köz-köpii,

50

könnyed.

„ . . 5 * 5^ 53 54

Kopja, k j p á t s , kuritolni, kalóz, keferulni, keíériiyés.

34. d o r é k e d n i , bolondozni, efzelósködni. 's a' t.

35. horoggal, fodrani, fodorítani, 36. h o r o g , kajts.

37. öklözni, (kulyak ö k ö l ) 3S. kerefzt, ka'ongya p.o.

b u z i ) 39. kardéra, túnyán ,' ímmel - ámmal) kordéra venr.i va'amit, imígy amúzy látni valamihez, (kordé, v . kardé; tsotselék, heál'a va'ó befzéd) 40. karéj, ka- rima, karély, f z é l , végsoség, pártázat, kerület. 41, A p a l i n - / x x v ú , k a t u s , maeát alzfzony módra vifeló férj fi. 42. karám, kunyhó, 's a' t. 43. koronkint,

örökké, fzüntelen, fzunetlen, fo'yváft, Izakadatlamil, végtelen. 44. koltz, göb-gob-hal. 45- hotsi, h ; n t ó , fzekér. 46. eledel, élemény, élelméi'y, tartás, táplá- lás. 47. t s o t l ő , bot ó , lábát-vonó, k o b o r t z o l ó , tso- f z o g ó . 48. próbálni, tapafztalni (késértett d o l o g ) 49. gyalázó, rágalmazó (kozkÖpű te monda, kozkö- p ú l k ö d n i ) 50. könnyú. (könnyeden) 51. tsere, ba- r a f z t . v . diónak zöld héjjá, haja, kopátsfa, kopátsolék- j a . 52. kurittyolni, kosíatni, tekergeni, léxzegni, fzé- delgeni, keringeni. 53. tolvaj, rabló, kóhor'ó, dúló, f o f z t ó ' , armás. 54. fzánakodni, meg-fzánni (keferúlj KB'tam) IS 5. keferútske, favanyó.

Kor,

56 57 58 59 6 0

K o r , kora, korfzavatok, kaponyák, kalozolnz, kunisió.

6%

Kandalló, könyhűlni, ketseg, kintorna, kividen*.

66 67 68

Kullants, koppentek, költés, különözni, körülte.

6 9 7 ° (

Képzeltetni, k a t z o r , k o h ó s , kéndtlni, keveslem.

v , l ^l 7¹ . 7 3 . 7 4 ^{( #}

Kaíltlyos, karolni, katzaj, közeledni, kojnazas.

íz 7 5 7 6, •

Környek-fal, keverék, kampós, kerdulni,

7 7 k a l e z o l .

K o t v -

56. ido, élet-idő. 57. ido, alkalmatofság. 58. kor fzo vát-k, e 0-kötők, elo-ri h.ík , kö ények, karintzák, ketzejék. 59. merítő edények, vedrek. 60. rablani, kóborlani. fel-ve1 m, 'gákmáryolni. 's a ' t . 61. lángál- ló t ű z - h e ' y a' fzobában , tüzelló. 62. konnyedtii , könnyebbedéi. 63. kötsög, hofzfzw n y a k * tejes fa- zék 64. lant, k' bz, koboz, hárfa, nyirettyű ( k i n - tornálni.) 65. (ed. e. nélkülem, ed- e. rajtam kívül, nájam nélkül) 66. erdőn termo , 's a' tettbe magát mé'yen bé ragó bogár, buzár. 67. édeske, édes tse- nrege, málé. 68- körülötte. 69. meti'zö - nyesó-irtó- kés. 70. h á l ó s , iefzto állat, tündér. 71. z a v a r o s , fakó, verhenyós. p . 0. bor. 72. károllani, kárnak v é l n i tartani. 73. katzagís, h .bota, visítás, nevetés. 74- tréfálkodás. 75- kamós, h - r g o s . 76. kérgeteeefedni, fzédülni. 77. l ó t - f u t , fzédeleg, kotyilázodik , ke-, Jeptzéi.

44 Kisded

78 79 K o t y v a f z t o k , kertelni, kudartz, kendőzni,

kuvats kó.

81 8a 83 84 ?5

Kuilaai, k é n y , kankó, kerepelni, ki-hatlani, 86

kóiitz.

87 88 89 93 91

Kotty-íitty, kapíi, kenóts, képes, köz konyha, köcólck.

93 94 95

K ú f , kelevény, kejen, kába, kémény'sátori,- kákog,

K ö z

78. k a t y v a l o k , kotyfolok , valamit egybe f ő z ö k . 79» kuvartz, fzégyen, pironkodás, piror.ság, gyalázat.

80. nagy ttragatlan terroés-kŐ. 81. ványulni (kalló- malom.) 82. kegyelem, kegyefség, irgalom. 83. l'zür, d s r ó t z , tsuha, i'zukmány , z e k e , tzedele, t z o n d o r a , tzondra, fzúr-dolmány, dJinány-izúr. 84. kelepelni zörgetni, tsörgetni. 85- ki rohanni, ki-rontani, ki- törni, tsapni, ki-bontakozni, zúdulni, ki-verdódni, ki- vergŐdni, 86. pép-forma síirú lév. 87- fittyentés, újjal pattantás. 88» k a p d o s ó , kapkodo, 'zákmányló, ragadozó, tnlvajló 's a' t . p . 0. ember. v . hajó. 89.

ír, kenedék, kenő, kenet, méts. 90. képzelő, képpeli teli. v . illendő, i l l ó , lehsttséges. 91. latzi kony- hája, váras' konyhája, fogadó, tsap fzék, kortsma. 93.

k ö t e l é k , n y a l á b , kötés, 's a' t. 93. k u p a , hordóts- ka, edényke, (kúfár- k o d n i ) 94. jó k e d v e l , aka- rattal, jó fzantából, akartva. 95. ragadozó madár'

•neme.