84 85 86 87
, | W z k e t e g , őrt-tartók, Us, öregbedik, özvegyei, ökréfz.
;
;
1'
93 4 öfzölök, Oklodés, ük, ürügy, őrültem, ürítem.
5 6 7
ő fcíntén, virnántz, vifztóálos, üdókow, 'zombok.
8
Öí^veleg, /őr-fa, v a l ó , v é g - h á z , védelmes, ugró kút.
9 10 i t
Ökle, verítéztél, ütlés, örökítem, övedzet.
Ved-80. makrantzos, m a k a t s , k o n o k , porlódó, 's a' t.
8t. őz-fiak. 83: eb-nyakra vetett gallér, vas nyak-ta-Való. v a g y t'zín, fogás, ürügy. 83- orvot'ság. 84.
vifzkettség, rüh, fenyvedék. 85. eról's vitézek, fiók-fok-Őrösök. (őr, v i g y á z ó ) 86. Ős, nagy a t y a . 87.
özvegységet tart.
1 . nagy anya. 2. ö r v , fzín, fogás. 3. bolondál-tam, kábúltain, dőríilteíii, efzelÓsködtetn, efzem lor-déit. 4. ürefsítcm üregttem , ürítgetem. 5. tifztán , 'gazán, (ö i'zínte-való e r ; egyenes, i g a z , által-ember ; ő l'zínteség , tifztn , foogyetlenség.) D e á k . finceritas. 6. ruta-fii. 7- H l r i y :: tneg-fordítható.
8. erőfíég, báfty ís vár;,-:, p. '•••:'>' r. nie. Deák. eper-lanus. 10. v e r e j t é k e z u , •. v, ¡•...•r.k,. hatás.
96 'Kisded
12 13 14
V e d l e t t , udvarlás, ordöng, örvendem, Övévé*
1 5 __ 17 18
Ö l d ö s , vér-atyafim, ' z i v a j , ö f z v e , z o p ö g n i , vetény-fák. *9
a®
s í Únakodás, ügyetlenség, Őz-gémek, ünővel.
38 33 34
rZ o r d o n , ürü , z a g y v á l o m , ü f z o g , zúdúlui, j
25 |
verődni.
3 6 2 7
Zűr-zavar, ön' k é n y é n , z i v a t a r , z á r k ó z n i , 'zibogni.
28 29
Z á p , zavarék, z a j , zab-gyermek, zavarítani, zátony. 3°
'Zib-13. vetkezett, küklott, mellyedt f , o. madár, (ved-k m , (ved-kü(ved-klöns) 13. ördög (ördöngös.) 14. örülöm, p . o. az ő ízerentséjét. 15. o l d o z , öldököl. 1 6 .
zinat, 'zibongás, lárma, kirié. 17. eggyiitt. (ő v é l -lek ö í z v e ) i8- zokogni, v . fzepegni. 19. vetemény.
30. nőílény-őzek. s t . i i f z ő v e l , fiatal tehénnel, s s . fivatag, ifzonyú hangzatú. «3. berbéts. heréltt kos.
34. t o t ó s , r a g y a , rugya a' gabonábann. (úl'zögébea
• a n a' muftka) 35. bt'zve-verődni, Ölzve - verekedni, nyomúlni, fzorúlni, nyomakodni, tolyoneani. t ó . ön kéjénn, kedve, akaratja fzerént. 37. z é r - z ú r ,
tsör-|[és-börgéi. $8- z ö r g é s , v a g y a* jégnek zajos meg-ladúláfa. 59. fattyú. 30. gázlő; vízben fel-skadái.
3* 3
a33 34- 35 . 'Zib-vásár, z ú g ó , z a j d ú l , okrődní, 'zárolni.
36 37 38 39
4°
'Zembe, 'zinár, zakatolni, zemes, zurboltam, ötsellem.
4« 43 43
Zárla, z a j o s , z ú g ó d n i , z ö m ö k , 'zákmánylani, 44
zubbony.
3 1 . 6 f z e r , avatag, v i f e l t t , k o p o t t , avott jófzág-nak árúlúfa. 3a. tójófzág-nak, v a g y más víznek k i - f o l y ó torka. 33. r i a d , rivad , fel-fortyan. 34. ükvődni, böffenteni', b ö f ö g n i , k é r ő d z n i , kérődni. 35. k i ' z á -r o l n i , k i - k é -r n i , v á j n i , fatzolni. 36. ' z i m b e l ó d é s , fopánkodás, sápolódás. 37. h i v a l k o d ó , kofzlobár , heába - való. 38. zörgetni, zörögni. 39. irha , lá-gyan kefzűltt bőr. 40. z a v a r n i , gübúlni, (zűrből, Vagy t s u b o k l ó , b o t l ó , gubü.) 4 1 . zára, zárola. 48.
zúgolódni. 43. z o m o k , k ö p t z ö s , vaskos. 44. zu-h a n y , ujjatlan köntös.
G T Ó L
-T O L D A L É K
Azokból versbe-foglalás nélkül,
/mellyek -az előbbi rámára vagy nem
' illettek, v a g y feledségből ki-találtak maradni.
A .
A
' Igazáíi ( a t i ) a* víznek. Aggodalmas : ag- ;
gafztó, aggódtató. A g y a s : fejes, nyakas , makatsos, konok. Ajtó-fzemoldök. Aka- I dékoskodni. A l a b o r ; kerék - talp alá borított, , véfett - fa a' nagy erefzkedőn , lejtón. Allha- ; tatlankodni. Alkalmatlanítaaí magát. Áltaián-f o g v a , v a g y véggel: bizonyoÁltaián-fon. Által - úttal, i rövideden, fommáfon. Arany - jutatas - olvalz- ; tás. Ázalék , - os.
B. j Bábó ; lábatska. Bagazia : feftett váízon, j
Bé - e n y é f z n i : bé-hatni. Berzentem : ingerlem „ f haragítom. Bitó: f z o b o r , mellyez kötik a' le- t ütendő ökröt. Bizonyítható-képpen. BiZQnyta- ; lankodni. B ó d i : b a n g ó , b a h ó , oitoba, botor, i bódúltt, tsábúitt. Bujdosóba m e j m i ; v a g y
4űzni valakit.
Dar-
(# C O ) & 99
D.
Darvadozok: előtte forgok, j á r o k , gomoly-g o k , fentergomoly-gek. Datzos: kényes, pajkos (a' ló-ról.) Dítsős. Dolgolódni; munkálódni. Dörgö-ledés : morgolódás, dörmögcs.
E.
E g y b e - álladás , v a g y állás. Egyéb - ként:
más-ként, kiiiömben. El-fzélhetem: el lzellyefz-tera. Egyfzeri - másfzori. Eggyarányatlanság s nem - eggyarányúság., Éjfzaki hajnal. Elé - lor-dúlható. Elegem, e d , e , p. o. vagyon. Ele-gendő l e g : elég-képpen. Ele-kelhető p. o. em-b e r , ifjú. El - halálozott. Elévé . e l é v é , ele-v e , előre. El-tekéllettség. El-ele-vetemedettség.
Embertelenkedni. Erkőltselenség. Érzemény.
Esmégint; megint , megeíl, ismég. Eftvenyen:
alkonyodáskor , fzürkűletkor, nap' le - halad-tán, nap' le-ádozásán. (a' nap le-áldozott.)
F.
Fardagályos: fel - tzifráltt, fzerfzámos, ab-rontsos, f z o k n y á s , tári - tuppos. Farkallani:
tsavarogni, ofontani, kerülni. Fel - fzíjalnt a' halat • fel-metfzeni. Fejére^lik. Fejezete az ofz-lopnak. Fényeftéges. Fel - fúalkodottság. Fél-feögítem. Fcl-tenyéfzedni: meg-juháfzodni,
ma-f á h o z , ffeére térni. Férjefedni. Fertezetlen.
ertezni. Fias ? fiókos, rekefizes p. o. láda.
Futamatni főid. Fő - a l l y : párna, p ú t o k , ván-kos. Fölöttén-való p. ö. bér. Főzelék. Főze-mény. Förgetni s sürgetni, fzorgalmaztatni , nógatni, nofeogatni.
G 2
Ga-I Q G t&T ( O ) &
G.
Galambáfz; valamint tyúkáfz. G a j d o l o k ; éneklék. Gerend : talp , l á b , fenék , féfzek.
Gondolatlanság. Gyakor : gyakran, gyakorta.
Gyakorlatoskodni. G y ú j t o v á n y : forró p. o. hi-deg-lelés. Gyiírovájiy •" gyűrött p. o. kép. Gyűj-teményes. Gyükeresícem. Gyülekeztetem. Gyű-Jeraényes. Gyümólcstelenícem.
H.
Hajladék, - ony : h a j l ó , hajlagó, hajlandó.
Haj - válafz, - ték. Háradék p. o. fzéna , v a g y Íkaíma. H é j a z a t , - o s . Helytelenkedni. Hígányú-ság: enyvefseg,
1fzívófság. Hegy-tetén , vagy tetőn. Heves Öy az égen. Hit - levél. Hihető-képp'. Hoppá; lakadalom, lakzi.
L •
Járovány p. o. betegség. Ideje ( j é n , i n ) korán. Idétlen korán, v a g y korban. Idétlen fijülés. Ifjatti. Ijas - fias ember: fok magzatú.
Igaz »(igazán ) úgy. ígyen : így. Illetődés.
Ilontza : efzelény , fzőlő - levél - fodró bogár.
Imez amaz fzetskevéfz ember. Pázm. Jó - té-teményezni. Irtovány, Izeílet i íz, Izelítem-kóftolom,
K .
Kaftán, - o f o n : paputs, oftm, Kalandos társ:
tiízti társ, pajtás. Kar?peretzii golyóbis. Kár-tágiak .-kártágó béliek. Kellemő. kellemes, -etes.
Kellete koránt-való. Kénfzerítetlen. KéntsesL teni. Kerekdédseg. Kéremény fzerént: kére*, m é s , kérelem által. Képes p. o. erkölcs. Képes (zerént i képes - jó móddal, illendő-képpen. Ké-pezet: bálvány. Képtelen p, o. dolog.
Keteve-
te-e
( o )ér
te: roflélyozott, korlátozott ebédlő vatsoráló ház. Kietlen:pufzta. ( A ' kietlenben voltak az Israel' fijai) ki - hányadék: fepredék, feprólék.
Ki-írni p. o, a' feregből, oskolából valakit. Kl-váltabb - képpen-való. Ki változni: lp-váltatni, fzabadúatni. KiverdŐdni:fejtőzni, hatolni, bontakozni p. o. az udvarból, vefzeiyből. K ó h -g a n é j : falak. Kondítója jó van : han-gos t o r k ú , jó lzavattyús. Kopár eb. Kováts- v. Tzigány-bo.ha: vas - fzikra. Kololya : kosár. Kurtány:
ágyu'neme. Kutak hajó. Kupak: pipa'' fedele (kupakos pipa) Kög-.kerek udvar. Köhnyüttöm;
könnyebbítem. KozelsŐ. Közönségeíség. Kesó-re-hára meg-jött. Kettségesítem.
L .
Látat.dátfóat, tekéntet. Láz.dázító , lázafz-t ó , ingerlő, fel - üllázafz-telázafz-tő , bújlázafz-talázafz-tó , gyúlafzlázafz-tó , v e z é r , f ő , indító. Le-árnyékozom : rajzolom.
L e - hibbantom : le - tsufzamítom. Lengedőleg f o í y p. o. a' v í z , v a g y lengedezve. Leppegni:
feLypegni. Lesbeteg.nyúl (BeCzfzerábiai fzó; va-lamint járóka-láb; látóka:fzem ) Likas bikas:
likatsos. L ö v e t , - e t e l , vagy lövés.
M .
Maga-kel lető. Maga - hányó-vető: kérkedé, z e n y , büfzke, negédes. Martalótz : ember -vagy marha-lopó, árúló (lelkek' martalóttzi) M e g - egyenefedni (eggyezni) valaminn. feneklett (ciillyedt, meríiltt) p. o. hajó. Meg-határozat p. o. a' befzédbenn, uralkodásbann.
hiánosítom. hiúlás; üreffedés. Meg-másítom : másolom. Meg - vanfzorítom : erejét v e f z t e m , gyengítem. Méltóságosítom.
Meg-G 3 h u
n-1 0 * * ' . & ( o )
hunnyafekodni: megivonni, alázni inagát. Meg-tortenhetendő. Merevenyíteni. JVlefzízeség. Mi-tsodaság: miség, mellyseg.
N.
Naplás.-idő-tóltés, Nopotló nap-eílig (egéfz nap.) Nap - támadati népek." Nyomadék - kép.
Nyaiánkozás. Nyilvánságosítom. Nyughatatla-nitora. Niyughatatlankodtatom.
0 .
OHyatin : ollyatén, ollyas. Olvadék p. o. hó.
Omladék, - ony. Orgováhy.tér, sík h e l y , la-p á t z , lala-pofs mező. Ofzoltan ofzoló. Ofzton (azután) tudd e' (tudod e') mi?
P.
P á r t z e n e b o n a , v. őfzve-fzott miv. Párta-Öv. Paradits-alma vagy madár. Piros pette-gés. Pirúltatja ez őret. Pontzion fzín Porofz-lókodni. Pöttedék. Piifzögetem fitserézem, ken-d ő z ö m , piperézem, tzifrázom.
R .
Robajja a' kőnek. Réges régen. Rejte-v é n y , -es.. Rekkenő meleg Rejte-vagy üdó. Rit-kaságos p. o. fzerzemény, lelemény. Rofté-lyozat. Rözgolódni: zörgölődni. R a v ó : r ó v ó , j e g y z ő , ízáraba-vévő.
S.
Sarampó: emeltsős h í d , v . kapu. Sódér;
sódor. Sokfzorozás. Suppantom: huppantom, le-vetem , hengerítem. S ö m o r g ö í t e m : rántzo-íom. Siivőltyű. Süvőltin körtvély. Sürögtsür-Í;Ődik, sürgölődik, fürgölődik, forgolódik. Sza-ádótzira (fzaladni, koslatni) botsátojn. Szá-zada lom ; fzázadác veízem.
Számfzer-íj.fal-törö
türö k o s , ftilyok, ágyú. Szakáll-verő. Sze-géíe-.réte., fzakafza p. 0. az háznak (kontigná-tzió) Szemén/ekkunok. Széfé való p. o. dolog.
Szerentsé ítem. Színesűini. Szilva - íz.fzilva-lekvár, liktáriom. Szennyuktség. SfcertelenkecJ-ni. Szó-hajtó:hír harang, ízó-hordozó, v. fiso-ízáparító.
T .
Tál-pefizér: t o b z ó d ó , nyalakodó. Találmá-nyoskodni. Tartalékatlan. Tárituppos: fardagá-l y o s , párnás módra, púpos. Tekenteteskedni.
Tellyes lehetetlen. Teremtmény. Termék-arany, valamint sár-por-arany. Terelni: téríteni. Ter-mékenyítem. Tettete .Nemes, jeles, ékes. Té-velyíteni. Tifzteletleuség. Titkolódni: Tsapott öltözet. Tseges - bogos. Tsenderítem:
tsapin-tom. Tsereberélni. Tsínatlanság. Tsipalyag, -ofság: tsipa, tsipáfság. Tsifzolni: súrolni. Tsom-bolyék.-tsomóba kötött hol-mi. Tsoportozta-tik : öfeve - torlaTsoportozta-tik, hórdaTsoportozta-tik. Tsóré : ordás l e v e s , vagy mezítelen. T s ú t z a : hegyes tsúts.
Tudakoskodás. Tsőtselek: fzetskevéfz, heába-v a l ó , gíz-gaz p. o. ember, heába-vagy befzéd. Tslig-getten fogni a' dolgot. Túredék. Tanátsta-lanság.
U .
Valamidón: valamikor , midőn , mikoron.
Válafz - út: el-ágazó út. Várafi fzabás : Politika.
Vemhefedni. Vefzekedni : hitványodni. Vefzé-lódöm : veízódöra Vetkesítem. V é t z e r : Détzer
$ a' t. Deczebal' neve. Fára lehetett ennek
a Baráti batárnak Ólt vize felé menttében,
mel-ynek réfze mái naf-is Fetzcrnek; réfcc
Fétzer-r
farkának neveztetik. /Viadal-raefter.' Világödatkor;
világodni kezdvén az üdő. Világ-vifrattig. Vi-' fehtür, hord, győz. (meg- vifelöi valakit, le-győzni.) Vifzontagi hafonlóság. Víz-fedelét.
Ö.
Öntemény. őrleméy. örokösitem., Öfzvé-rezni, -valamint lovagolni, ö f z v é r é f z ; valamint ökréfó,1óvÉk. Öíztöke; irtó vas, v. öfetön. Öíz-I . téirüdéfea, karó. öfeve-faragődni:egybe alkudni,
r
' * f é n i , meg-eggyefedni.
' V >, ' ' Ü.
Ügyibe (helyefenn) állani, enni, ülni. Z/l-temény. ÜrűgykÖdni:iparkodni. Üit/vas-fazék. *
Z .
,Zeke .•kurta mente, katona köntös. Zokö-nyő ( k a t ö , vizet bé-ivó, kő.
• *