7 5 > 7 6 7 7 78 7 9
Lengeteg ing, miogatní, lak' hely, mart, lepke, meg-hittség.
5 1 3 ' 3 4
M o í z t , raeg-válva, nvegett, mársnak daliája , magyarkodj.
i 1 6
Moílaniiág, m a j t z o k , mieder, mézelke, maradvány.
7 8 9
M é k a l m o k , m é l t a t , m o h , meg - veteredni, merídet.
Meg75. v T ltes, kopott, váfotf, ó , ótska, tsekély, v é -kony vimög ; lengeteg ajándék, v . köntös' fűggo pe-ré • e , fi'yólék , fityegő. 76. nyávogni. 7 7 . lakó hely, ( l a k , íkép lak, tarkas l a k ) 78. part ( m a r t i , i w n - s ) 79, íipe. nilte, pillangó, leppendék, leppen-tyü, lövöldék, lepetyke.
1. a' gyiimóltsn. k bel' tsutkájn, torsája. 2. ki-vé-v é r;, kivt'il ( e g y t ő l m e g - v á l v a , k i - v á l v l msnd ott vóltak. ) 3. hátúi, u t á n , (megettem, ed. e. meget-tünk. teteit, tek,) mögött. 4. jeleíTe, nastyja, delije, dalija, láttatofTa. 5. majtz, kantárnak drágább Iker-ből kéfzitltt fzára. 6 tnez'.e, mézgánts, niéh - l'ú , tsom.vriki. 7, méltatálók. v . vatmnelly i'zentnek ké-pé e öntött e tz«k, báru áfznyák. 8. hirtelen, febefs, g y o s, mohó. r.'gyon kívánó, v a g y moha, mnha , a' ián kövön (m«'h ma enni.) 9. (meg - vnteredik, el-változik, és el véíz hamar a' b o r - iztn.; Páztn.
Szó - tár, 55 IO II
Meg-toriott, meg - i'unta m a g á t , mérkeltii
12
miért hogy.
>3 14 1 5 16
Mágia, menel, menyezet, mindenség, murva,
' 7
marattság.
18 19 20 s í
Mikfa, meg-hökköltet, mofolyékos, minta ,
22
makatfság.
23 24 25 26 07
Mezge, merentze, medály, mellek, mezgérleni,
28
magvas.
29 30 • 31 32
Múlólag, míifzer, métely, mindenha, merőség.
D 4
Men-10. meg-bofzúllott, meg vert, v . rakásra vertr. 1 1 . le-Utötte, sütötte, húzta, h á n y t a , meg-vonta m a g á t ,
» é g - b u k o t t , l e g u g g o t t , le-lapúlt, gugyorodott. 1 2 . mivelhogy. 13. t o n n a , tseber, bor 's egyéb hígnak mértéke. 14. m e g y , mendegel. 15. mennyegzet, bólt, bóltozás, padlás' alsó rét'ze. 16. fzéna - murva-fzem-törek. 17. bírságolás, birság. 18- Makiimilián. 19.
hátra-fartoltai , liátra-nyoln. 20. inosólyékos, moslé-kos. a i . ábrázó formája, remekje valami edénynek.
23. nyakafság. ( r a a k a t s , k o n o k , makatsos , kndni ) fának é l e s leve. 24. medentze, mosdó. 25. jel-pénz , emlékezetre veretett jel-pénz. 26. m e l ' y é k , ól-óal. ( mellyéki, mellyékes- leg ) 27. bengézni. 's a' t . S8- magos. 29. hamarjában, futó félben, által-futva, mellesleg, óldallaft. 30. jiíhnak bel' nyavalyája, (mételyel'edem. írem) 31: mindaha, n.indenlV.er. min-denkor. 32. keménység, erőüég.
18 Ki sded
33 3 4 3 5
Mentség-hely, melzízúl, m c i l y , meg-kiiiönödm,
36
merek! ye.
3 7 3 8 39 4 ° 4»
Metí'zek véile, mié, menten, mont, mátsonya, magló.
42 4 3 44 . 4 5
Módatkn, meddői, mállik, mángorni, megyezni,
46 " 47
M ó r , maga - hitt - kelió - bízott, marczonggni,
J 48 m o o l ú L
49 5 °
Málha, mucuiz, máran, meredez, meg-igázni,
5»
mouoftor.
Mag-33. m e f z f z é r o l , mefzfzíinnen, mefzfziról, távúiról.
34. e m l ő , tsets, 35. el-válni, válaíztatni, hafonla-ni. 36. mereglye, petrentze. 37. ímt tegyek (njet-g y e k , mit te(njet-gyek) Pázm. metfz. tnetfzefzfz, metfzúnk, metgyünk, 38. miatt, v é g e t t , e r á r t , iránt, aránt.
39. mentéd, mindjárt , mindjárall, tuílént , legottan, k g o t t , mindjárton, ottan, ezentúl, azonnal. 4 ;. fzólo-m o n t , t o r k o i y , fzólo-maláta. 41. gaz fűnek nefzólo-me. 42.
meddúl, magtalanéi, magralanodik, íbv tnyodik, vadúl, kopárodik, gytimóltstelenedik. 47. virágzik (e'-meg-n< illik.) 44. Szent János kenyére. v. négy árpa-izemet nyomó; tseké'y, aprólék dolog. 45. meg-Itat ár ózni.
( m e g y e , .nesgye, harár) 46. tégla formára' rbnáltt v á l y a g , v. Szeretsen. 47. martzanglani, mardosni, 48.
kedvetlenéi, kedvetlenedik, ferul. v a d ú l , komorodik ( m o r d . ) 4 ) . kelzítet ien, nyers fel yent, vagy béka-feiye . 50. már, majd-majd, majdég. 5 1 . kalattrum, kaluitor.
Szó - t ár, 57
52 53
Magva-fzakadt, menedék-levelek, raina, nuljye,
54
melenget.
55 56 57 . .53 .
Még fzelhüdni, matring, makkanui, mekegni,
59
motozni.
60 61 (>2
Meg-tóitozni, mokány, maga-tartás, marha,
63
morotvány.
64. 65 66 67
Málha-nyereg, mihelyen, malogyák, motskandaui,
68 ' ,
melly-vfis.
D 5
Min-53. ál l i k , l y u k , áfat. Min-53. fzelentze, t o k , t é h e l y , 54- hevítget, melegít. 55. kergetegefedni, ő r ü l n i , tsábúlni, kábulni, eízelősködni, fuvefedni,
meg-bodíil-tébolyodni, bemlani, dőrúlni. 56. páfzma, 'zeréb, Gnts, tents, váiafz, válafzték-kender, v a g y len, tzér-ns, v a g y fonal. 57. mukkanni, matikanni, m o t f z a m i . 58- e k t g n i , hebegni, habozni. 59. matatni, tapo-gatni. 60. magát meg-tólteni, tömni, rakni. 6 1 . d u r v a , v a d , g o r o m b a , paralzt, otromba, ember. 62.
mindenféle jól'zág, kínts, örök, ára, portéka. 63. mo-totva , tó, halas-tó. 64. i'zekizena, tereh - hordozó
ny e r e g . 65. mihent, mibelyenséggel, m i h e l y t , mi-belyeft. 66. ( m a l o g y a az eggyes fzámban) tölgy-fának neme; valamint, m a g y a l , motsir. 67. mots-kosítani, undokítani, otsmányítani. 68.
fegyver-de-T ek , vas - derék , pántzéh'
r 8 H i s d r fi
69 70 71 72
Mindenhol, raordáiy, raeg-kókeui, inartzona, mennyé.
73Mag-fa, maláta, makogni, miség, nyomkodni, nagyítom.
-7 4 -75 . .-76 ( 7 7
M e g , neznéje, n y i v o k , nádol, mardolni,
7 3
nyuvadni.
1 c 3
Nyilat vetni, nyomós, nyitvák, nyikorogni, nyöfzogni.
4
Néha napon, nyavalyogni, nyivat, nyomakodó, nehézkes.
5Nyelv-69. minileiiütt. 70. mord, mordi, alattomban ma-ró ( mordályság.) 7 1 . Í'avanyítani, kováizolm. 7 2 . vad, mérges állatotska, bettye. 73. menten, mind-járt, mindjáráft, mindmind-járt, 's a' t. 74. m e g i n t , meg-intlen. (meg azt mondta, meg meg el ment) ismég, isméglen. 7 5 . néz,né. (tndnája, ölnéje. 's a' t. i l y e n haji itáfokat gyakran találni Pázmányban, 's más több végi könyvekben.; 76. nyivogok, nyitbgok. 7 7 . va-lat edz, keményít, aizéloz. 78. túladni, fojtódni, fojlani.
1. forfot vetni, torsra, nyílra, fzerentsére, fzeren-tséiteté-re, adni, erefzteni, v e t n i , hagyni valamit, 'nyíl vetés , fors-vetés) a. tartós, állandó (nyomos itt vem 'ehet a' te neved.) 3. tárva, tátva, n y i t v a , nyit-va vágynák. 4. n y i v o g a t , n k k a t , n y i t ó m a t ,
nya-•í'ogtat. 5. vitelos, terhe«.
6 7
N y e l v hafadás, í t y á v a l y H i g o s b , nyom i n a l t a , nyalábol.
Nyers, nyelvetlenedcs, nyeggetni, nyekegni, nagyobka.
9
'
IÖi i is
Nyártett bor, nyárolni, nemez, nemtői, nyalóka.
13 14 16
N y alázkodni, nevük, náfzád, nehezelleni, Nádor.
17 18 te
Náiz, nyire.iék, nyak-vas, nőfzfzék-rocg vél le,
20
napon snitt.
Nás-6 . nyelv-eredés, meg-fzóllamlás, fzóllalás. (meg-tsattant a' f z a v a , az az ; meg - változott. ) 7. el-le-nyoma. 8- í r i í s , eleven , vagy éretlen, v a g y ké-f. itetkn. (nyers i t j ú , nyers gyümőlts, nyers gyap-jú , i'elyem ) 9. v i n o s , uyaras , meg - fordúltt, ki-párlott, g o z ö l t t , e!-mentt fzel'zű, erejű bor.) 10.
ö f z y e - veretett, avott pofztó. n - víg, örvendetes, kényi, kéji, kedvi, terméfzeti. Deák. Genial s. 12.
tséitsap, tányer-tsngyér-nyaló, hízelkedő, nyalka. 13.
ízetle ul, fajtalanúl enyelgeni, leptseskedni. 1 4 . nö-vök, ferdülök, húzalkodom, hutyorodom, í'udarodom, fzáiafodnm, nyúlánki dom. 15. folyó, könnyű, kar-úm, súgár, l'udar hajó, ( n á f z á d o s . ) 16. Nádor Ifpán.
Deák. Conies Palatínus. 1 7 . menyegzői k é f z ű l e t , pompa. i g . nyíredék, metélék, vágaték, pöfzlék, húl-l a d é k , e f e d é k , feddehúl-lek, m o r f a , í z e g e t , f z a k a d é k ,
nyefedék. 19. légyen vélle fzerentsétlen; rajta, ma-'»djen. 30. nap-fénytől feketedett, v nap-ízűrála,
i l ;ip-léuy, sütéfe miatt betegedett.
18 Ki sded
SI 2 1
Násrfa, nadáiy, nyúlánk, nézelle, uyalínta, nehezek.
2324 _ »5 26 27
N a g y z a n i , nap, napság, nappal, nappaliam, nyelv-tsap.
28 99 30
Noditás, negyedes, n y o m d é k , nyirbálni.,
31
nyugotni.
3a 33 34 35
N y e l v - v á l t s á g , nő, nős, nemes ülés, neina,
36
napolni.
37 1 38 39
N y e l - íz ölő , nyeretes, n é z ő , nem' rendi,
40
nyirettyű.
-Nértz,
21. r e t e z , f a - z á r , kiiints. 22. vér-fzopó, piőka, piótza. (nadályozni, piótzázni) 23. öt uutzia, t í z Itt. 24. n a g y o z ú i , ' nagyítani, mágafztalni, emelni.
25. D e á k . Socrus. s6. Deák. d ú s . 27. nappalodni, a g . n o f z o g a t á s , nógatás, nolzítás, ufzítás , bízta-tás , ofztönözés , öfztökéllés , ferkegetés, ferkenget é s , farkallás, firferkengetaferkengetás, v i ferkenget a ferkenget á s , ingerlés. 89. n y o -m a d é k , n y o -m d o k . 30. nyúzva , sértve f z e g n i , m e t f z e n i , nyifzáini. p, o. a' kenyeret, v . kunyorál-ni, rimánkodni. 3 1 . nyugtatkunyorál-ni, nyúgafztalni. 32. né, a f z f z o n y . 33. házas ferjfi (nofzni, házafodni.) 34.
jfeabad telek, jóí'zág. 35. pénz-tartó hely. 36. napía-ni , n a p o z n i , nspvól napra halogatnapía-ni valamit. 37.
fzólŐ-nyel-fúrt-gerezd. 38. nyertes, nyereséges, (nyer-telség.) 39. jós, jöl'oló, varásló. 's a t. 40. nemnek, famifiának rendi, ágazati; nemzetiségi ágazat.
41 42 43
Nértz, nyotöveny, nyilvánságos, nyirok, orda,
44
Nikápoly.
45 ' 4 6 47 48
Nyugtalanít, nyerts-bór, nyámog, nap-euyéfzeti, neramen.
49M5 0 5 1 5 3
Nám, omlít, n y u g v á s , nevezetlen, ofonta, '
5 3negedség.
. 54 55 56 57 58 59
Nyájas, o r , ó v o m , o r o z , n e v e d é k , o r t ,
60
61
otthonos, ottan.
Ofz-4 i . hegedú-vonó-vonyó. Ofz-42- minden, a' mi nóni, nevekedni f z o k o t t . 43. n e d v , nedvefség, ( n y i r k a s .
°dni) 44. lágy édes lajt. 45- D e á k- Nicopolis uibs.
46. neíl-nyul'zt-bór. 47. immel ámmal e l z i k , kenyes ételben. 48. nap - n y ú g a t i , nap-efeti. 49.
tsak-ü e« , fzintén ú g y . 50. lám, ám. 5 1 . nyúgalom, n> ú-Rodalom. 52. illana, illa, t'arkalla, illanta, tune, balla-8». lábbala. 53. negéd, negédel'ség, büfzkeség, magát
ra-tartÓ5ág, (negédes, kedni) 54. surú, tsuportos, feles, tömött (az hol nyájaíabb a' júh, nyáj, nyájaiodm, ódás) SS. o r v , orozó, tolvaj, (orság, tolvajság) 56. vévem,
^ y e g e t e m , őrizem. 5 7 . lop tolvajol, tsen. v .
kapunn-511<S, Őr-álló, darabont, hajdú, hatzér. 58- növendék,
" e v e d é k e n y , nevendékeny , gyermekdéd, fiatal. 59.
torintnak, tallérnak negyede. 60. otthonn m a r a d ó ,
a zá t , honnját őrző, magános (otthonoskodni.
ottbo-no f i á g ) 61. legottan, mindjárt.
62 K i s d e d
1 2 3
Cíztálybaim, ortályoztál, o r j , ón'zomy
4
orotvány,
5 6
7
8 9Oítor-adóval, okúi, ormós, óltsárlom, otsódni»
• IO U 12 13
Orroltak, omlaízt, orotn, ó t z , ollólom
H
odorral.
15 16 17 18 19
Ordas, o t s ó , p o d g y á f z , ofztál, ólálkodomf
20
ondó.
21 22 23 24
Orrozat, örtzázás, puhatolni, potyolni, patelIÉ
Pál-1. olztozás bann. a. l i a r a n k o d t á l , perlekedtél, patvarkodtál, perlődtél, verfengettéi, harí'oiődrál (or*
iály) 's a' t. 3. hát-darab a' ditznóban; fif/no' orja-4. ortovány, irtovár.v, óriás, irtás. 5. bűtitetéli fi-zetéllel. 6. okolod: k. 7 . o r m o s , orr: ó z o t t , költö-zött, domború, (ormos koporsó) 8- ótsál otn, ótsár-j l o m , killcbbítem. 9. felkenni. p. 0. álomból. iOÍ o m o l y i t , omlít, dőjt. u . hegy, tető, t úfs, ormo-zat, párkány. 12. útiba; régi l'zó. -3. nyírein, taro-lom. 14. h i ú v a l , üreggel, o d ó v a l , a d ó v a l , ijdúvsl' 15. tarkás izorú p. o. kutyá - vagy farkas. 16. utsU,;
o'tsu, utsó. 1 7 . t z e l e , t z u l a , keteputa, b í r y o r , hol-mi, hol-való. 's a' t . ig. ofzr, olztoga". 19. lelVlke-dem, leskődöm. 20. korpa, köles-kot ps. 21. pitvar?
erefz , erkély, 's a' t. 22. p i r o n g a á s , fzégyemtéfr 23. visgálni, kémleni, lesni, ki tudni, tanóim valan it?
('puhatolódni, v sgálódni) 24. zúzib, nyomni, ver-ni p. o. a' nyers gyüinoltsÖt, • 25. f u l y u k , mosó-l*' (patéilani)
Sz o - tár, 63
» - . 3 4
Páll y a , pating, plájás, pakillísts, pdulyogm, peiegni.
6 7 _ 8 P e t f z e u c , p r ó b á l a t , p e r e p u t y , p a r k o l n i , p e r e i / l e n .
9 IO I I 12 13
Pih, pers-buz, palló, pusmogni, pofzáca,
14
pin«n„ág.
15 16 17 18 19
Puzdra, parázs, pút, pénzefedés, pete, putri,
£0
porougyó.
Ponk,
1. f z á z ötven lépésnyi f o l d , ( pállya-íútus. pal-lyázni) 2. foglaló l'zij. 3. vég-hely-órzo, vég-orös,
°rlziíg vég' izéiéin v i g y á z ó . 4- büdös f é r e g , palafz-ka, palatzk-féreg, tsitninaz, tsimaz. 5- posgani,
00-f og n i , pesdulni, forrani. v. n y ú s ö n i . 6. tryengénn éfént, újjal mozdít. 7. pirii.skélni, teuyerezni, verni, ütögetni, g. o r s ó r a , fuggef/.tett k a r i k a , gomb. 9.
P e l y h , p ö l y h , tollatska, nyiredék, pofzlék. (pihés, edem. etlen) 10. égert fzórnek fzaga, perfetés-búz. 1 1 . K ó r ó , lzelelÓ, ki-ve<egeró (búzát, ruhát paliani) va-lakit meg paliani, asnágol ¡ i , fulté'yozni, rakni, v a g y Syalog híd, büiii. v a g y pad, pad ¡ás, padlás, liídlás.
(az házat ki-pado'ni, paliózni) i s . futtogm, lul'ogni.
J3- nyomorék madár. 14. fzésyen - ú l é s , pirulás, kudartz, piroukodás. 15. tegez , í j - t e g e z , i v - t o k .
16 . parázfa, pörnye, p e r n y e , tüzes hamu. V. parho-{Jyó, fél-ken éuy , (párásban sütött pogátsa , parázs
borsó) 17. tót, toldalék, meg-fzerzés. (pótolni) 18.
t ' j o m á n y , tojás. 19. huniba, földben ki-áfott bajlék,
k u ty a . s o . jó í z ú . •
18 Ki sded
21 22 23 84 25
Ponk, pöfeteg, poronyán fzóllal, p o t s , prakákfSj
26 * ,
pőre.
27 28 29 _ 30
P ú p , pontzolni, patok, padlat, pifegetní,
31
porofzka.
? a . 33 , , 3 4
P o t z e , pityeg, pipe, penz-birsag, pepecselni,
. 35
pifolgat.
36 37 38
Pelyptskedni, palánk, padmaly, paízkontza»
puruttya.
39Pró-21. dombotska, domboruság, domborodás, tető. (pon' kofság. odom) 22. kerekdéd gombának neme (pöffe' d é k , póffereg, peheteg, puffatae) 23. dífztelenúl, ízet-lemil, lajta.'anúl. 24. potsaj, potsalék, potsolya, pos*
hadék, lots, tó, mo'sár, tótsa, k á t y ó , híg sár. 25. for*
t é l y , tsel, tsempelség, mefterkedés, fortély ofs ág, ál'j nokíág, rarafzság, mefterség. a6. ólfözetlen, ( gatya, még ótet poréhen találtam) 27. dútz, tsúts, (kényer-dútza-tsútsa) púpos - k o d n i . kevé'ykedni, duz', madni, negédeskedni. vájni, vésni, ravátolni, gí rezdelni. 29. kotty-íitry. 's,®' t. 30. fiíegetni, lov8{
mit tsaiogatni. 3 1 . iramló, porofzkáló ló, v . teve' (porolzkálni, lábait dagafztva, gyorh.11, 's nem rázv"
fzedni.) 32. perváta-putra - kamara-árnyék-fzékből k>.
f o l y ó víz, moslékos folyomány. • 33. kisded lúd-fir liba. 34. alakoskodni, 's a' t. 3 5 . ' tapogatáfíal, hí*
zelkedélTel, sürgölódéflel, roeg-ejt,.pül'zöget, pifzeget' 36. p e l y p e g n i , felypegni, hebegni, 's »' t. 3 7 . VÍZ' partnak ki-vájott ürege. 38. apró magu kender. 39' otsmány.
Szó - tár, 65
40 41 43 43 . 4 4
• Próíza, pozsár, potzokos, p'nupó , pillagni, pihenhet.
4 5 4 6 4 7
Példálózni, pihük, p o t r o h , portázni, pon> tó.
48. 49 50 57 5 4
Páft, por-hajts, purotiyó, pata, puzdrák, púi a,
p a r a t s k ó .
5 6 ' 57 58 59 .
^ e t t e6t e t n i9 p r i b é k , p i p , p e z ü c r K t í d a i ,
pirulát.
E
Per-40. málé, pulifzka (kukuritza prófza.) 4 1 . p o n t y , í P o n t y ó , p o t y k a . 43. p á r r o k ó s , poirt h ó s , halas.
• (?ktalan állatról mondatik) 43. batka. 44. fényle-, tundökleni. 45. UhÖk fényle-, pihegek. 46. p o t r o k fényle-, 5: «reíztett, nagy has. 4 7 . tsatá/.ni, vítii, ütközni, har-j: ^ o l n i , táborozni. 48. pattyantús, pa tantyus,
fzáin-wer-ijts. 49. páíit, legeiló," ntezó, g y ö p , hant. 50.
,1 borzas, töviskes, bojtos, (hajas szöló) 5 1 . por-t bonyó , porhonyú, porló, g y e n g e , pipor-tha. 52. isürök, é tzigere, tsapó t s i g a , játék' neme. 53. puzdai k, po-s Yi t s paízita puzdarék, Ízületéi' napján való ven-j; «égség. 54. p ó l y a , p á i ó , p ó k a , p ó l y á n , polha. 55.
,. *at s k o , f u t y é t z ó , gyevér >-b. 56. tarkáini ,
babo-> on íelleni, pontozni". 57. f z ö k e v é n y , hit-ízego,
pár-t os , ellenséggel tziinboráió, án'tló. 58. i'zárnyas állat' , r' y el vén költt, támado-t bórotske. 59. másra táinad-, 117 rohanni j ellenkedni,
66 K i s d e d
60 61 6a 63 64