L E X I C O N M I N E R A L O G I C U M
E N N E A G L O T T U M
/" V
fl9/ i mf
A U CT O R E
M I C H A Ë L E K O V A T S , «
M E D I C I N A E D O C T O R S
4, 1 N G L Ï T A E F A C U L T A T I S M E D I C A E R E G I A E S C I E N T I A R U M U N I V E R S I T A T I S I I U N G A R I C Ä E
P E S T H I E N S I S C O M M E M B R O , P R A C T I C O M E D I C O P E S T H I E N 8 E .
Qu * F l o r » i P E S T H I N I , 1 8 2 2 .
T Y P I S N O B I L I S J O A N N I S T H O M A S T R A T T N E R T f
D E P E T R Ó Z A .
Très cott in pertes numerus p e r f e c t u s : ut Mem (Jongrege ter trino per ter tria dis»oldatur.
Auson, Griph. v. ist.
I u r i s idem tribus est» quod ter t r i b u s , omnia in istis.
Auson, Griph. v. 4,
M É L T Ó S Á G - Ő S ,
RÉVAI, SZKLABINÁBAN ÉS BLATNICZÁ- BAN ÖRÖKÖS,
S Z A B A D B Á R Ó ,
R É V A Y N E P O M . J Á N O S
Ő N A G Y S Á G Á N A K ,
CSÁSZÁRI KIRÁLYI ÉS APOSTOLI FELSÉG ARANY KULCSOSÁNAK,
BÁNYÁSZSÁG TANÁCSÁNAK,
FELSŐ MAGYAR ORSZÁGI PÉNZVERÉS ÉS BÁNYÁSZ- SÁG DOLGAI
FÖ KAMARA GRÓFJÁNAK,
HÉT SZABAD KIRÁLYI EÁNYA VÁROS ÖRÖKÖS BIZTOSÁNAK,
BÁNYÁSZSÁG TÖRVÉNYSZÉKE ELOÜL,ü JENEK, TEKINTETES NEMES THÚRÓCZ VÁRMEGYE ÖRÖKÖS
FÖ - ISPÁNYÁNAK,
UGYAN AZON FÖ - ISPÁNYSÁG HÍV AT ALJA
HELYTARTÓJÁNAK,
* *
MINT
RÉGI, TÖRZSÖKÖS, FÉNYES, MAGYAR NAGYSÁGNAK,
A' HAJDANI HÍRES RÉVAY FERENCZ NAGY UNOKÁ- JÁNAK ,
AZ ÁSVÁNY ORSZÁGNAK IFJÚSÁGÁTÓL FOGVA VALÓ HIV BARÁTJÁNAK, BÚVÁRJÁNAK,
NAGY KÉSZÜLETTEL KITANULT MAGYAR ÁSVÁNYÁSZNAK,
MOST A' NEMES ÉRCZEKET KERESTETŐ ÉS ÁSATÓ MAGYAR KIRÁLYI T1ZTSÉG ELŐÜLÖJÉNER ,
A' MAGYAR BÁNYÁSZSÁG FEJÉNEK,
ALTALJÁBAN MINDEN TUDOMÁNYT LELKÉBŐL KED- VELLÖ MÉLTÓSÁGNAK,
A' SZÓFEJTŐ, 'S KILENCZ FŐBB EURÓPAI NYELVEN SZEREZTETETT ÁSYÁNYNÉVTÁR LEGMÉLTÓBB
BÍRÁJÁNAK, ELŐMOZDÍTÓJÁNAK,
ÖRÖMMEL KIVÁLALKOZOTT PÁRTFOGÓJÁNAK, ÖRÖK EMLÉKEZETÜL,
« MEGKÜLÖNBÖZTETETT TISZTELETÜL, AJÁNLJA
a' S z e r z ő . -
Az Á s v á n y n é v t á r Szcrzőj éhe
I .
M e g n é z v é n , 's olvasván e' nehéz m u n k á d a t ,
H á m á l o m s z o r g a l m a d ; 'a h o g y ú j r a h a z á d a t G a z d a g í t o d t u d ó s e r e d e t k ö n y v e d d e l , ;Az á s v á n y o r s z á g b ú i , ~ köszönetem vedd el í I l á r o m eredeti n a g y d o l g o t találok
M u n k á d b a n , a" mit most ím e l ő s z á m l á l o k : E l s ő , h o g y m e g m o n d o d az ásványneveket
ü i á k ú l mint s z e r z e k ; és eredeteket F e j t e d , m a g y a r á z o d sok nyelvű szerzők!»';!,
T i z e n n é g y nemzeti r é g i nyelv hútíűhböl.
Ú g y m i n t ; G ö r ö g , Diák , k r a n e z , A n g l u s , O l a s z , Ti Gháldeai, P e r s a , Z s i d ó , Szerecsen s z ó t ,
A r a b s , Indiai • N é m e t , Svecus nevet
Hányszor nem vizsgálsz itt ? Ez rád déli fényt vet í r o d a' vizeknek , és tartományoknak ,
Ásvány találóknak , '» régi városoknak » V ö l g y e k n e k , h e g y e k n e k , híres szigeteknek
A' nevMi k o g y s z o l g á l t névül az érezeknek, í g y vitte azt v é g h e z álhatatosságod ,
N y e l v b e n , tudományban valu j a r t a s s á g o d , H a z á d h o z különös vonszó szereteted ,
' S tudományt, terjesztő nemes természeted ; H o g y többé nem lesz a z ásványtudonmnyban
Olyan név , melypt ne értsen valójában T a n í t ó , tanúló , M a g y a r , T ó t , Franezia ,
N é m e t , O l a s z , A n g l u s , — 's egész v i l á g fia.
P e d i g ez a' h i b a , ólt f a j d a l o m ! m e g v o l t ,
Mert e ' d i g mint s z a j k ó itt minden esak úgy szólt, Másik a z , h o g y M a g y a r uevet esinálgattál
M i n d e n á s v á n y o k n a k , 's n e k ü n k k i n c s e t a t t a l . M e r t e z e r é s ö t s z á z n y ó l e z v a n h a t ú j n é v v e l
G a z d a g o d o t t nyelvünk e' könyvnek létével.
Ásványtudományok csak a' Magyaroknak
Lehet most már o l y a n , mint nintsen másoknak.
Mivel minden ásványt e g y nemzet serrt nevez A' t u l a j d o n nyelvén , és csak a* M a g y a r ez.
Ha e'ről igazán meg akarsz g y ő z e t n i ;
Ú g y csak ezt a' munkát s z ü k s é g nézegetni.
H a r m a d s z o r , kifejted azt a' Némete'knek,
H o g y számos roszsz nevet adnak az érezeknek.
Német érez név ötven 's kilencz lévén olyan , H o g y egyben k é t , h á r o m , és több értelem van.
E z e k e t a* munka v é g é n megláthatod , ' S m a g y a r á z a t j o k a t ottan olvashatod.
D e mind ezekkel is m e g nem elégettél ; M é g a' t o l d a l é k b a hat kőnévtárt t e t t é l . Ú g y m i n t : O l a s z , S v e c u s , A n g l u s k ö n e v e k e t ,
M u s z k a , F r a n c z , és Danua ércznevezeteket.
Ezeket Diákul a' szerént tetted k i ,
A* mint azt a z ásványirókból szetted Ui, E' teszi munkádat o l y közönségessé',
l í o g y Európában még lehet híressé.
Ezt az egész munkát a ' M a g y a r é r t tetted , ' 8 örökre felmarad ezen nemes tetted.
M e r t most a' M a g y a r nyelv ú g y f e l e m e l k e d e t t , H o g y nyólez legfőbb nyelvek közzé kerekedett«
Sőt m i j d személyesen mehet R u s s i á b a ,
Német, O l a s z , S e h w e i c z e r , Holland o r s z á g á b a , A* tengereken túl a* túdós Á n g l u s h o z ,
Ama h í r e s , nemes D a n u s h o z , Svecushoz.
B e d u g t a d a' száját az e g é s z v i l á g n a k , Kivált a ' g ú n y o l ó szomszéd túdósságnak , K i k a' M a g y a r írót csak dalira s z o r í t á k ,
L e g f e l j e b b fordítók k ö z z é ígaziták- Mert Te eredeti munkát bocsájtaszsz k i ,
P e d i g most e z csuda , ha teszi v a l a k i , A' tudományoknak akár mely á g á b a n ,
A' munkás, és t ú d ó s , bölcs Európában.
Kérem a' szerencsét élted ú g y vezesse ,
H o g y lelked a' munkát tovább is g y ő z h e s s e .
í r t a Baraeskán T . Ns. F e j é r V á r m e g y é b e n , j g j z - d i k E s z t e n d ő b e n , K A Z A Ï I S T V Á N , T . N. F e j é r , és T ö b b V á r m e g y e T á b l a b í r á j a ,
I I . S z á z a d a i n k k ö z ö t t a' tizenhetedik Calepinusával büszkén d i c s e k e d i k , K i Lexiconával köz fényre k i k e l v é n ,
T i z e n - e g y nemzetnek s z ó l l a m l o t t - m e g nyelvén.
' 3 im K O V Á T S M I H Á L Y U N K ' Á s v á n y i S z ó t á r j a Calepinus f é n y é t homály alá z á r j a ;
Mert itt Öttel t ö b b nyelv s z ó l l , úgymint t i z e n - h a t , ' S származásaiba mindenik mélyen hat.
O t t a' jelentésnek c s a k e g y nyelv v e z é r e , Itten kílenez s z o l g á l a' szók segédj'ére.
Eredeti munkát amannak alkatán Csak e t y m o n j á v a l éreztet a' L a t á n : Itten a' mi Ö n n ö n , a' m i E r e d e t i , Nyomdokát a' szembe többképen tünteti.
I t t S v é d n e k , M a g y a r n a k , N é m e t n e k , T a l j á n n a k , F r a n c z n a k és S v e e u s n a h , Angolnak és Dánnak Ásvány nevei is fel vannak s z á m í t v a ,
K O V Á T S által i l l ő n , helyesen forditva.
E g y szóval a' K ü l f ö l d illy munkát m é g nem tett.
Legyen áldott I s t e n , ki M a g y a r t t e r e m t e t t !
S Z E M E R E I S Z E M E R E P Á L .
T e t t e s P e s t V g y é n e k A l - Ü g y é s z e .
L E X I C O N
M I N E R A L O G I C U M T R I G L O T T U M
E T Y M O L O G I C U M
LATINO MAGYARICO GERMANICtTM
F R I M U M.
A U C I O K Ï
4
M I C H A Ë L E K O V A T S ,
JHEDICINAE D O C T O R E , INCLYTAE FACULTATIS MEDICAT RE GAIE SGIENTIARUM UNIVERSITATI8 HUNGARICAE
PESTHIENSIS COMMEMBRO.
I. PARS.
P E S T H I N I ,
T Y P I S NOBILIS J O A N N I S T H O M A E T R A T T K E R N .
1 8 2 2.
Avia — «— — — peragro l o c a , nullius ante Trita solo.
Lucret, de Her, nat. L, IV. v, j.
Tre« numerus super omnia.
Amorti Grip h. v. 5a-
P r a e f a t 1 o.
JLNomenclaturarum mineralogiearum Latinarum , et Latina civilate donatarurn permultas haud intelligi» cxperientia constat. Nullum autem ad bunc usque diem L e x i c o n M i n e r a l o g i c u m Etymologien n puhlici iuris factum esse seio. Oulturam itaque mineraiugiae es- sentiali hoc defectu labora^e negari nequit. Cognoniina ctmira rni- neralium sensu c a r e n t i a , nee de patrio s o l o , nee de qualitate eo- rumdem sensibili i n s t r u e n t i a , non ininori d i l i o a i t a t e , et taedio m e m O d a e mandart q u e u n t , ae vocabnla l o d i e b - B a r b a r a , psittaeo- rum vociferationi a s s i m i l i a , Philosopha i n d i g n a , scientias a fonts repetere s a t a g e n t e viro non nisi cum erubeseentia ennneianda.
Haec ilia est r a t i o , hoe ineitamentum i l l u d , quod me eo in- p u l i t , ut obieibus in interpretatione attactarum nuncupation»™
sernet cumulatim o g g e r e n t i b u s non p e n s i s , spretáque laboria mi- c r o l o g i c s d i f f i c u l t a t e , i n g t a t i s s i m a e , et sieeissimae originationi cognomentorum m i n e r a l o g i c o r u m , hodie in systematibus m i n e n l o - g i c i s usu r e c e p t o r u m , me a e e i n g e r e m , nihilque intentatum relin- q u e r e m , quid quid me ad etyma dictorum cognominum deducere quiret.
Institut! itaque mei rationem presso pede prosequutus. i n p r i -
mis exeerpsi nomenclationes rnineralium ex Systemate Minerala-
g i e o E s p e r i , et W e r n e r i , passim aliis quoqúe nuncupationibus fos-
gilium , apud antiquos c e l e b r i o r i b u s , adnexis. T u m hanc s t r u e i n ,
ex mille quingentis sexaginta duohus cognomentis fossiliam coa-
c t a m , prae oeulis loeavi. Dein lustrando earn catervaru nuncupa-
t i o n u m , ex iis intellectu obscuriores cunctas s e i e g i . Tales_ qua-
dringentas reperi. Harum congeries est c e n t o , ex variis lingrii
E u r o p a e i s , A s i a t i c i s , A f r i e a n i s , contextus. D a n t u r q u i p p e i n n a e
voces plurimae G r a e c a e , L a t i n a e , I t a l i e a e , Anglieae , Gallieae ,
G e r m a n i c a e , S v e e i c a e , Slavieae , Chaldaieae, Hebraicae, Arabieae,
A e t h i o p i e a o , P e r s i c a e , Indico - Barbaras originis , qualitates sen-
sibiles fossilium exprimantes. Accedunt_ huic farragini nomenela-
turae m i n e r a l o g i c a e p a t r o n y m i c a e , duplieis generi-. Aliae utpote
a natali s o l o , a l i a e Ytcissim ab inventoribus , f o s s i l i u m i n d i t a e .
H a r u m prioris g e n e r i s a nominibus fluviorum, urbiura , camporum
a n t i q u a e et novae E u r o p a e , A s i a e , A f r i c a e , et hodiernae A m e r i c a s
derivantur : p o s t e r i o n s v e r o generis ab a n t i q u i o r u m , et reeentiu-
rum mineralogorum , rheroioornm, naturae s c r u t a t o r n m , n i n e r a - torufii cngnominihus dedueuntur. Quarumdam harum nuneupatio- nuin antiquités snperal ter mi'le annos, aetatem M o i s i s , c o ë t a n e - um seriptorem non habentis. P a t e t hoe E x o d . s g . 1 8 , et 20, Nam- que loeo citato oeeorrunt Sapphiri et Jaspidis cognomina , hodie quoque in min>»ral.>£ria u s i t a t a e , et notae g e m m a r u m nomerielatu- rae. Quis idcireo iniieias ibit ? horum pretiosorum lapidum nomi-
«a iam ante Mnsis tempóra u
Bitata fuisse. Finis talium n o m e n e l a - tionum mineralogicarum nondum e s t , eum hodie quoque continuo nova atque nova fossiiia mineralogi d e t e g e o d o , novis adaequ«
semper appelhitionihus eorum indigeant.
Singularurri dietarum obseuriorum nomenolationum etymnfo- giam , et sensun» , ex l e x i c i s , et auctoribus antiquis , r e c e n t i o r i - husque, erui, taliterque enatas s î g n i l i c a t i o n e s , et aententias , ad- ditis auctorum nominibus, in breve argumentum vei lemma r e d e g i , quod tandem termino nùneralogico obscuriori subiunxi.•
Ut vero manifeste pateaoat, argumentum laudatum ex m e n t e auctorum, et lexicorum me hausisse: minoribus characteribus, aste-
rîseo notât)«, ad catcem lemmatum immediate adieei f o n t e s , seu n o m i n a , l o e a , verba ipsorum a u c t o r u m , et l e x ) C o r u m , ex quibu®
argumenta eondidi.
In elaborando hoc opère usus sum viginti sex l e x i c i s , e t cen- tum septem auctoribus, ordine alphabetico sequentibus;
Hedericii L e x i c . G r a e e . H e r o d o t u s ,
Hesiodi O p e r a — O r - pheus A r g o n a u t i c a , • H y m n i , et de L a p i -
dibus^
Hesychii L e x i c . Graee.
Homerus.,
Horatii C a r r n . — E p o d . H o r v á t h P h y s i c a , Hiibneri L e x i c . G e o g r . Ihre L e x i c . S u i o g o -
t h i e u m ,
J o a c h i m , ^ a m e r a r i us, J u s t i n u s ,
Juvenalis , Iselini L e x i c o n , I s i d o r u s ,
K r û n i t z i i L e x i c . L i n n , S y s t e m s Y e g e -
tab- — R e g n . L a p i - d e u m L i n n . G m e l i n , Aelius Dyonisius,
Aur. Vi. t.
A m m î a n u s ,
Angelus Decembrius, B l a n c a r d i Lexic. M e -
dicurn,
B o c h a r t . Hieroz.
B o ë t h i u s ,
Boehmeri Lexie. Her- barium ,
B o r r i c h i u s ,
Brouhh. a d T i b u l l u m , Caelii Aurel. Chro-
o i e o n ,
Calepini L e x i c . Sept.
L i n g v a r u m , G e l s u s ,
Gerda ad V i r g i l i u m , Cicero de Nât. D e o - rum — P h i l i p p i c . — pro L e g e Manííía ,
— i n Somn.Seipion.
— in Arat. — T u s e .
— de O r a t , — pro F l a c c o , — ad Fami- liar.
C o l u m e l l a ,
Cruse a L e x i c . Italie.
G u r t i u s ,
Dalecampius in Nat.
ad Piin.
U i o s e o r i d e s , F.nnius, Festus,
Flathii Lexie. G a l l i c . F l o r u s ,
Frisch Lexic. Germ.
Gesneri Thesaur.Lex.
Etymol.
G l o s s a r . Vet.
Glossa P h i l o x e n i , Golii Lexic. Arabi-
cum ,
Gratius,
Liuius , L u c i a n u s ,
Luciani de E l e c t r o et Cynis L i b e l l u s , L u c r e t i u s ,
M a c e r , M a r t i a l i s ,
Mareianus I C t u s , Martianus C a p e l l a , M i t h e s i u s ,
M m a g e ,
N icviua apud Festum, Nonius ,
N o u v e a u Diotionaire Franc. Allem. Latin, O l e a r . Itinerar. Pers.
O n o m a t o l o g i a Me- dina ,
O t t o de tutela viarum, O v i d . Meta i n . — Fast.
B a l l a d . Jul. 5.
P a l l a d . Mai.
P e r o t l u s ,
P h i l a n d e r ad Vitruv.
P l a u t i P e r s , — M e n , — P o e n .
P l a t o de L e g i b u s , Plinius Secuiídus, Pommai L e x i e . G a l l i c . Pomponius M e l a , P r i s e i a n u s , P r o p e r t i u s , P r u u e n t i u s , R e i n e s h i s ,
R e i s i n g e r Anorgan.
R e i s s i i ' L e x . Min.
R h o d . in L e x i c . S c r i -
" b o n i i ,
R i c h t e r L e x . Min.
Salmasius in S o l i n . S c a l i g e r J ó l . — Jos.
filius,
Scapula Lex. Graec.
S c r i b o n i i L c x i c . Senec. Here. Oet. —
E p i s t . — Q u a e s . Nat.
S e r e n . S a m m o n . Sulpitius Servastus
in C a t a l e c t . Scali- g e r i ,
Statius Sylv. A c h i l l . S t r a b o ,
Svctonius,
Suidas Lex. Graee.
T a c i t u s ,
Taubmann ad Plaut.
Tertullianus de Car- ne C h r i s t i , T i b u l l u s ,
Tonha SzâszkyGeogr.
Turneb. Advers.
T h e o c r i t u s in Phar- m a c e u t r i a , Ulitius , P l p i a n u s , Valerius , V a r r « ,
V e g e t i i Mulo Medi- cina ,
Veneroni Lex. Italic.
Virgilii Aeneid. —•
G c o r g i c o n , Y i r i Docti ad Grat.
V i t r u v i u s ,
Vossii L e x . E t y m o l o g . Tu Iga t. Interpres, Wachterî Glossar.Ger«
manicum.
Ad nomenclaturas mineralogicas obscuriores pertinent etiarn i l l a e , quae gjtronee sunt d e s e r i p t a e , vei contra orthographiai»
p e e e a n d o , u # A m i a n t h u s , pro A m i a n t u s ; vel ipsam voeein proprie d e p r a v a n d o , u t S p i s s a , pro P i s s a , »Artf«, G r a e c o ; quod duodeeie«
in Espero , quid quod hodie passim apud alios e t i a m niineralogos, o c c u r r i t . T a l i t e r mendosas nomenclaturas mineralogicas centum numero inveni. Has omues e o r r e x i , atque errorem, et erroris au- c t o r e m in parenthesi, immediate postnomenclaturam ipsam, nqtavi;
inferius vero in argumento errorem e t y m o l o g i c e demonstravíj et ad ealeem lemmatis fontes a r g u m e n t i , minoribus ebaraeteribu»
a e r i p t o s , fideliter citavi.
Ni f a l l o r , haee fuere m o m e n t a , quaeomnium nationum erudi- t o s ad haee usque t e m p e a morabantur, quin interpretationem ob- ecuriorum nomenelaturarum mineralogicarum L a t i n a r u m , vei potius L a t i n a eivitate d o n a t a r u m , suscipiant, operiqne buic utcunquein- p r o b o , manus a d m o v e a n t . Ipse e g o multum, et din angebar, do- n e e penso huie arduo me devovere ausus fuerim. Imo si verum fatendum s i t , in principio dubius h a e s i , an unquamscopum attin- g a m . Nemo facem p r a e t u l i t , nemo viam m o n s t r a v i t , nemo filtim.
Ariadnaeum subministravit. Q u a t e r opus meutn repudiavi, et tot 1-
dém vicibus denuo pugnam renovans, varias atque varias vtas in-
XII
g r * s « i s . demum tarnen non cedendo malis, supra omnem spem vot»
potitus sum. Tunisie molts hae lucuhrationos f u e r e ! et auc«ore Joseph» S c a l i g e r o , omnes pocnarum faciès hic labor unus habuit!
Non dnhito fore a l i q u o s , qui hoc genus s c r i p t i o n i s , velut cr,
m<
pilatimis duntaxat acervurn t levidense censeant. H i s , inprtmi«, magni et erudifi mei olim Praeceptoris Stephani S t e n t g y ö r g y i (in.
Praef.it, T h e o l n g . Nat.) verbis r e p o n o : „ S í m c ó m p i l a t o r , simpla- g i a r i u s , dum prosim.,, D e i n , qui Lexicon hoc quoquo modo carp- , serint- meminerint, se nna opera Gesaeri quoquc T h e s a u r o , Vassii L e x i c o E ' y m n l o g i e o , eieptem Lingvarum Galepino , et cunctorum L e x i e o g floliorum E t y m o l o g i c o r u m o p e r i b u s , dignitatem derogare.
fJeruum placet hie revoeare in memóriám façetum Ghristophori Go- lumbi factum, qui aulicos c o n v i v a s , suam Americae detectionem exténuantes, ad rem longe m i n o r e m , quîppe ad i d , provoeavit, ut ovum in o r b e , apiee erigeretit. H o c , iis ineassum diu tentan- tibus, eum minime «uceessisset, ipse ovum superíiciei mensae for- tius allisum e r e x i t , sieque sciolos epulantea c o n f u d i t .
Sed ut r e v e r t a r , unde digressus s u m ; p o s t e a q n a m quingenta- r :m L a t i n a r u m , vei potins Latina civitate d o n a t a r u m obseurarum nomenel iturarum niineralogicarum e t y m o l o g i a m , et signihcatio- nem detexisse mihi successisset,, v i d i , me optimam occasionem pactum fuisse, operaeque pret.ium, imo meae o b l i g a t i o n Í 9 , esse, linguae jonque patriae duleissimae meminissc. Idcirco omnia dicta- quingenta obsmira eognomina fossiliutn M a g y a r i c a q u o q u e inter- j. relatione d i t i v i ; quid quod ut operis dos a u g e a t u r , Gerrnanicas, et Linriaeo-Gmelinianas nuncupationes Latinas q u o q a e ubique addidi,
Durissima auperando , spcs mihi a f f u l s i t , tale L e x i c o n Mine- ralogicum Latino E t y m o l o g i e o M a g y s r i e o G e r m a n i c u m nunc iam nullo neqo'io eonseribere posse, quod e o m p r e h c n d e r e t omnes no- meucl ituras minenralogieas f . a t i n a s , M a g y a n e a s , Gerrnanicas , Lin naeo Gmelinianas L a t i n a s , ad eompletum systema mineralogicum snfficientes. Ideo reliqua,s q u o q u e m i l l e sexaginta duas, f a c i i i o r i s in- terpretationis . n o m e n c l a t u r e s mineralogicas Latinas in opus meum adoptavi , easque similiter M a g y a r i c i s interpretationibus , et Teuto-
nicis , Latinisque L i n n a e o Gmelinianis nomenclaturis , auxi.
His f I c t i s , universas mille quingentas s e x a g i n t a duas nomenola- itiras Litinas in ordinem alphabeticum r e d e g i , atque p o s t s i n g u l a s ,
ubi necessum fuit, in parenthesi, o r t h o g r a p h i a e , vel v o c i s depravatae
«•orrectiouem t dein Magyarieam Interpretationen) : p o r r o Germa-
nic a» _ nomenclatures : postmodum nuncupationem Latinam Linnaeo
G nelinian an ; demum argumentum seu l e m m a e t y m o l o g i c u m " .
scrips!, Itidem a capite incipiendo , minoribus c h a r a c t e r i b u s , äste-
riseo n o t a t i s , nomina , loca , verba auctorum , ét lexicorum fidéli-
ser a d d i d i ; et sic prima pars lexici huius est c o m p a r a t a ; quam
X I II
veram históriám phllosophîeam scientiae Mineralogicae «ontinere, in aprico est.
In opere hoc adornando V o s s i i , G e s n e r i , exempla seeutus sum, tamquam virorum in hoc g e n e r e scribendi laudatissimorum.
U t v e r o interpretationes m e a e , et etymà mea , tantn sint cer- tiora , nec ullibi ftirsan cum ipsis l'ossilium qualitatibus sensibilibus p u g n e n t : ea propter contuli illa cum ipsismet rniocrarum, hic in Museo Nationali H u n g a r i c o cxistentium , speciminibus.
In titulo huius L e x i c i , et passim ín ipso opere etiam, v o c e , M a g y a r i c u m , usus sum . auctore Paulo N a g y de Beregszász, Pro- l e s s o r « ; qui in D i s s e r t . P h i l o l o g . d e VoCab dérivât, ait : ,,ut alias,
„ i t a et nunc ubique in hoc opusculo nomen Magyarus l o c o H u n g ü - ,,rus adhibui. Sed hoc neminem ofFeridet, qui c o e i t a h i r , id esse ,,Nat,ioni nostrae p r o p r i u m , quod p u e r i , simulac loqui cnepimus, Parentibus n o s t r i s , contra Hungarus esse nomen peregrinura, ,,quod a'lultiores iam , cum , et ex L a t i n a i i n g v a , diacimus, viil, I. c*
„ P r a e f . XII. p a g . "
I n g r a t u s e s s e m , si doctos viros , simul aminos meos in cam !•:
e b a r o s , qui ad opus hoc exantlandum perfieiendumque, eincacia mihi subsidia faciles et prompti p r a e b u e r u n t , silentio dissimula, rem. Gerte Spectabiiis Dominus Martinu» S e h w a r t n e r , A l . LL. f t P h i l o s o p h i a e D o c t o r , in R e g i a Hungarica S c i e n t i a r u m , quae IV,- stini e t . Universitate Diplomatien« et Heraldicae Professor Publi- c u s , Bibliothecae Eiusdem Universitatis Gustos P r i m a r i u s , nec non II, Comitatuum P e s t h , P i l i s , et Sólth articulariter unitnrum TÏ-*
b u l i e Judieiariae A s s e s s o r , ex Universitatis B i b l i o t h e c a , requisi- tós mihi ad sropum operis huius libros , fidelissime, omnique com a l a c r i t a t e , a'que amicitia subministravit, Sic etiam Sp. D, Ludu- v i c u s S c h e d i u s , A A . L L . et Philosoph. Doct. in laudata Bcientia- rum Universitate R e g i a Hungarica , Àestheticae atque Klegnntinruni Artiurn P r o f , Publ. Gomplurium II Comitar, Tab, Jud. Assessor, Universitatis GraCoviensis Membrum Honorarium , Bociét, R e g . Sci- ent. Göttingensis Correspondens M e m b r u m , et Latinae Jenensia S o e i o s , ac Paeultatis P h i l o s o p h , in Univers R e g . Hung. Pestiensi P r o - S e n i o r ; non áecus Sp. D Andreas P e t r a s o v i c s , J. U. D. et Gurialis Advocatus , pluribus L e x i e i s , et auetoribus a n t q u i s , e x sua rara , et ubere Bibliotheca amicissime mihi providehant D, Sp.
Joannes R e i s i n g e r Med. et Ghir. D o c t o r , in Regia Scientiarunri
Universitate Hungarica Pestiensi Mineral« g i a e , et Z o o b giae P r o -
fessor Ptibiieus O r d i n a r i u s , et Musei Rerum Naturaliuni Praefe-
e t u s , in piurium nomenclationum mineralogiearum etyniis evol-
vendis nie lubentissime iuvit; quod ipsum eruditus Sehwartner,
atque doctissimus Schedius quoque seine! atque iternm cum maxima
comitate fecerunt. D. Sp, Jos. B a r a n y a y , Celsissimi P r i n c i p a l i s
Estetiiázyani Gurialis F i s c a ü s , pro suo in promovendas res praevia-
J I V
ras exirnio s t u d i o , et sua e r g a roe s i n c e r a a m i c i t i a , Patronon»
h u i e operi c o m p a r a r i t .
N e v e r o quispiam opus h o e eôpse d e f e c t u s a r g u a t , quod de.
s e r i p t i o n e s , et usus fossilium in eo d e s i d e r e n t u r : s e i a t , id de in.
dustria factum esse. Nam eniinvero h o c ab e t y m o l o g i e i s L e x i c i j alienum b a b e r i , V o s s i u s , G e s n e r u s , C a l e p i n u s , F a b e r , et alii le. x i e o g r a p h o r u m e t y m o l o g i c o r u m celeberri m i , f a c t o suo declarant.
S o l a certe etyroologia «ufficiens a r g u m e n t u m s u p p e d i t a t auctori, S e d recentissimum etiam opus B o e h r a e r i , h u i e a f f i n e , opitulatur mihi in hoc a s s e r t o . E t e n i m eius L e x i c o n R e i H e r b a r i a e Etymo- l o g i c u m ad omnia in bunc modum est c o n s c r i p t u m . v i d . Lexicon R e i Herbariae Tripartituni C o n t i n e n s E t y m o l o g i a m N o m i n u m etc.
A G e o r g i o R u d o l p b o Ë o e h m e r o A c a d . " W i t t e b e r g , S e n i o r e . Lipsiae 1802.
Ad c a l c e m operis buîus quare M a n t i s s a m h e x a g l o t t a m sub-- îunxerim , in p r o o e m i o ibi l o c i caussam a s s i g n o .
In toto v e r o h o c opere l i n g v a Latina ea p r o p t e r usus sum;
quia idioma Homanuro, in E u r o p a n o s t r a , universale v e h i c u l u m bo-
» a r a m artium est.
A n ? et q u i d ? hoc opere orbi l i t e r a r i o p r o s i m ? i u d i c i o aliorum
«ommitto. Mihi sat e s t , volnisse. S i c u b i e r r a v i , m e l i o r a doctuj g a u d e b o , S c r i b . Pestliini 1. D e c e m b r . 1817.
•
A n e 1 0 r.
XV
A Praeside I. Facultatis Medicae,
Spectabili ac Experlissiino Domino
M i c h a e l i K o v á t s
Medieinae D o c t o r ! , I. Facultatis Medicae R, Scientiarum Universitatis C o m m e m b r o . Domino eolendissimo.
E x O f f i c i o . Pesthini.
Spectabili ac Expertissimo Domino M i c h a e l i K o v á t s Medieinae Doctori, etc. Domino Colendissímo S. P.D.
A n d r e a s P f i s t e r e r C. R. Regni Protomedicus, Prae- ses ac Director Facultatis medicae. m.p.
L e x i c o n m i n e r a l o g i c u m latino - e t y m o l o g i e u m etc. permulta diligentia a T e e l a b o r a t i o n , Spectabili ac Clarissimo D . J o a n n t S c h u s t e r fine faciendae eensurae illico transposui, — qui mihi i d e m die .26 ta M a j i a. c. ea cum opinione submiait, quod i l l u l omnino c u m - l a u d e , et utilitate Public! T y p i s vulgaodum f. re existimet. Quare T i b i vir Spectabili« a c Expertissime ea cum de- c l a r a t i o n e hoc e r u d i t i o n i » , et industriae tuae P a r a d i g m a remitto;
ut illud quo ocyus T y p i s v u l g a r e velis. V a l e ! Budae die a;-n»a.
M a j i , 1813.
Ad Spectabilem, etExperientissimum Dominum, Dominum Mi cb a ö l e m K o v á t s , A A. LL. et Medieinae Docto- rem etc. Tit. Amicum suum in paucis dilectum, co- lendumque.
Insuetam prodire f o r a S , mirabere f o r s a n ,
M u s a m , ad T e alterno quae pede clauda venit.
Illa excita salit merfto ad T u a Lexica p l a u s u , Nullius ante manu trita , vei ingenio.
L i b e r a sparta T u o quippe est delecta l a b o r ! ; E t laus p e r f e c t a e , solius inde T u a est.
Cum sua Fossilibus tribuissent, nomina p r i s c i , Nomina non uno condita_ saepe m o d o ; Nullus , qui vocum genuinos s i g n i f i c a t u s ,
Atque p o t e s t a t e s explicuisset. e r a t ; N o n , etyma , et causas qui nominis evoluisset ;
Dictaque cur isto est quaeque minera sono.
S c i l i c e t isla T u a s mansit provincia c u r a s ;
E t nomett late proferet îsta Tuum,
X V I
Primus enîm T o vim eujusvis v o e i s , et o r t u m , A t q u e e t y m o n , clara cum r a t i o n e , n o t a s , Et modo ftiwhiplicis radicem ab origine l i n g v a e ,
( O b s e r v o lingvas q u a t u o r , atque decern) Natalivc dein S o l o , et lnventoribus, atque
Causis praelerea duois ab innumeris. —
A s t , quod J raecipuum e s t , P a t r i a m , quae s c i l i c e t una Naturae cunctis eminet aucta b o n i s ,
l i a i quoque divitias nativae idiomate l i n g v a e Appellare (nee est res ea parva) doces.
J a m , quod dissideant, nihil e s t , de n o m i n e , d o e t i ; Jam fixa est voei notio cuique sua.
Jamque suae telluris o p e s , et fossile q u o d v i s , Quaeve soli v e n i s , p r e s s e r a t , orta , p e d e , Hungarus , eloquio gentili reddere c e r t u s ,
Omnia nativa voce referre seiet.
Munere pro tanto méritas T i b i reddere g r a t e s Gestüt exultans his mea Musa , V a l e ! P e s t h i n i , die Pebr. 1ÍÍS2.
A n d r e a s P e t r á s o v i e s m.p.
J. V. D. e t Curialis A d v o c a t u s .
In Mantissam Lcxici Novem Linguarum Mincralogici, Doctoris M i c h a e l i s K o v á t s.
Ergone F o s s i l i u m , quae v u l g a s , Lexica primus Non sat erat U n g u i s absolnisse tribus ? Débiteras bis adhuc ternas superaddere, sic , mt
T e r ternis totum perficerctur opus.
Haee est nimirum doeti contentio c o e t u s , I t ncc scire p u t e t , ni sciat alter idem.- Virtuti h o c p r o p r i u m , cunctis prodesse s t u d e r e ,
, Qua pote s i t , nulii cum nocuisse t e l i t , P e r g e i g i t u r , pro more T q o , Publico utilis e s s e ,
Docte F a n e r , *) L i b r o s cudere p e r g e novos.
Pesthini 13-tia Maji i g a a .
P e t r á s 0 V i c s m . p .
*) F a b e r , Hung, H o v á t s , Ancloris cognomen,
A' Szerzőnek kijött Munkái,
1 . A z E m b e r i É l e t M e g h o s z s z a b b i t á s á n a k Mestersége. íratott!
K r i s t ó f W i l h e l m Hufeland O r v o s D o k t o r , és a' Jenai F ő - O s k o l á - ban. a z O r v o s i T u d o m á n y n a k R e n d s z e r i n t való és Közönségps T a - n í t ó j a által. — M o s t p e d i g N é m e t Nyelvből M a g y a r r a fordítta- t o t t , a ' n e h e z e b b helyeken m e g v i l á g ó s í t t a t o t t , alkalmatosság sze- rint a ' M a g y a r Hazára s z a b a t o t t , néhol pedig mi g b ü v í t t e t e t t K o - váts M i h á l y O r v o s D o k t o r á l t a i . N y o m t a t t a t o t t Pesten. Trattner M á t y á s betűivel 1798 Esztendőben. I R é s z áll 271 lapból. II. Hess®
áll 259 lapból. E l f o g y o t t .
2. A z E m b e r Élete M e g h o s z s z a b b i t á s á n a k M e s t e r s é g e . írta Hufeland
K r i s t ó f W i l h e l m O r v o s D o h t o r , és a' Jénai Fő-Oskolában az O r - vosi T u d o m á n y n a k R e n d s z e r i n t v a l ó K ö z ö n s é g e s T a n í t ó j a . — A*
M á s o d i k Kiadás szerint f o r d í t o t t a , a' nehezebb helyeken m e g v i - l á g o s í t o t t a , a l k a l m a t o s s á g szerint a ' M a g y a r Hazára s z a b t a , sok h e l y e k e n p e d i g megbővítette Hováts Mihály O r v o s D o k t o r . — N y o m t a t t a t o t t Pesten T r a t t n e r M á t y á s , és P a t z k ó Ferentz b e - tűivel. t7f)Q. E s z t e n d ő b e n . I, R é s z áll .368 l a p b ó l . II. R é s z áll
480 lapból. E l f o g y o t t . M o s t készül új kiadás.
3. S z ü k s é g b e n való és S e g e d e l e m T á b l a a' vízbe f ú l t , m e g f a g y o t t , f e l a k a s z t a t o t t e m b e r e k r e , és hóltan születni látszott kisdedekre n<
;zve. Melyet M a g y a r u l kiadott Hováts Mihály O r v o s D o k t o r . N y o m t a t t a t o t t Pesten T r a t t n e r Mátyás b e t ű i v e l 1798Esztendőben.'
— S z ü k s é g b e n való és S e g e d e l e m T á b l a a* v e s z e t t - k u t y a hara- p á s r ó l , a ' m é r g e k r ő l , a' f a l a t n a k g é g é b e n való m e g a k a d á s á r ó l , g ő z miatt v a l ó m e g f ú l á s r ó l , ' s a ' t . E g y veszett-kutya rézre met- szetett képével. N y o m t a t t a t o t t Pesten. Tpattner Mátyás betűivel.
1798. Esztendőben.
4. A ' G y e n g e E l e t M e g h o s z s z a b b i t á s á n a k , és a' G y ó g y í t h a t a t l a n N y a v a l y á k Húzásának M e s t e r s é g e . írta S t r u v c Herestely Á g o s t o n , O r v o s D o k t o r . — I, R é s z . A ' T e h é n k i l i s e k r ö l való T a n í t á s s a l , és sok T ú d ó s o k ' É r t e l m e k k e l megbövítve-, áll 372 lapból. II. R é s z . Hufelándnak az A n y á k h o z a' gyermekek neveltetésekről való Jó T a n á t s á v a l , és Hantnak az E l m e ereje által a ' N y a v a l y á k n a k E U lentállhatásról való Tanítással m e g b ö v i t v e ; áll e88 lapból. III.
R é s z . A ' Gálvánozás és D a r w i n Tudományával m e g b ő v í t t e t v e j áll 400 lapból. Nyomtattatott Pesten. T r a t t n e r Mátyás betűivel.
1802 Esztendőben. T a l á l t a t i k Pesten a ' S z e r z ő n é l , és Kis Jósef K ö n y v á r o s n á l .
5. Gh-emia v a g y T e r m é s z e t T i t k a Gren F r i d r i k A l b e r t Korlát D o k - t o r szerint. M a g y a r ú l l e g e l ő s z ö r írta Hováts Mihály Orvos. I.
D a r a b ; áll 180 l a p b ó l . II. D a r a b ; áll a i ő lapból. III. Darab ; áll 13.3 lapból. I V . D a r a b ; áll 232 lapból. Nyomtattatott B u - dán. Landerer Anna b e t ű i v e l . 1807. Esztendőben. Találtatik.
P e s t e n a' Szerzőnél.
6. Á l l a t i M á g n e s e s s é g M é r ő s e r p e n y ü j e . S z e r z é Hováts Mihály Or- vos D o k t o r , a' M a g y a r Királyi Pesti T u d o m á n y Mindenségbeli O r v o s T e h e t s é g n e k T a g j a . Pesten. i8iB. P a c z k ó Ferenez J ó s e f b e t ű i v e l . — I. S e r p e n y ő . Kísírtet a z Á l l a t i Mágnesesség Ál-Báját az E g é s z s é g és L é l e k - T u d o m á n y T ö r v é n y e i b ő l kimagyarázni.
S z e r z é Eschenmayer K , A. T ü b i n g i T a n í t ó . S t u t t g a r t b a n és Ta
h i n f f W iPiE. F o r d i t á ; T o l d a l é k k a l m e g b ö v f t é K o v á t s Mihály Orvos Doet. 'a a ' t . — áll 174 lapból. — II. S e r p e n y ő . Kováts Mihály O r v o s D o c t o r 's a ' t. M e g v i z s g á l j a éa M e g c z á f b l j a EseberiroaVer IL A . T u b t n g i P r o f e s s o r n a k A l l a t i M á g n e s e s s é g r ő l való M u n k á j á t , és a' T o l d a l é k o t . ~ áll 254 lapbúi. T a l á l t a t i k Pesten a' S z e r z ő n é l és Kis Jósef Kunyvárosnál.
7. A' Hirtelen Halál Veszedelmeiben való S e g e d e l e m . E l s ö T á b l a .
— Második Tábla- S z e r z é Kováts Mihály O r v o s D o c t o r és a' T e k i n t e t e s Nemes M a g y a r Királyi Pesti T u d o m á n y M i n d e n s é g Or*
v o s T e h e t s é g é n e k T a g j a . — Pesten. T r a t t n e r János T a m á s be- tűivel. i H o Találtatik Pesten a ' S z e r z ő n é l .
0. K e t t u o g s i a i t t e l in plötzlichen T o d e s g e f a h r e n . H e r a u s g e g e b e n von Michael v. K o v á t s , der Arzeneygedabrheit D o c t o r , M i t g l i e d der Medizinischen Faeultät an der K ö n i g l i c h e n P e s t h e r Univer- sität. — Erste T a f e l — Z w e y t e T a f e l . — P e s t h , g e d r u c k t bey Johann T h o m a s v. T r a t t n e r n . l 8 - o . T a l á l t a t i k Pesten a' S z e r z ő - n é l , a' hi lakik a ' Z ö l d k e r t ( K o h l b a e h e r ) Ű t c z á b a n , 5öo-ik,
S z a m alatt.
E r r a t a .
mit cinem e , lege : mit einem e , vid. Lex, Min, Latino Magya-
ricum pag. 49.Cobaltum O e h r . Rubr. F e r r e u m , lege: T e r r e u m vid. Deutsch
Lat, Min. Wörth, pag. i 3 .G a g a s Lithanthrax P i c e u s , lege : Gagas, L i t h a n t h r a x P i e e u s , vid, -
Deutsch Latein. Min. Wört. pag. i5. v "p e n t a g l o t t a m , lege: h e x a g l o t t a m , vide , Mantiss. pag. III.
quia hanc praeoedenti, lege: quia earn praec'edenti, vid. Mantis,,
pag. III.A r g e n t l e u c o p y r i t a c é e ^ lege: A r g e n t l e u c o p y r i t a c é , vid. Lex.
Min. Gallic. Latinum, pag. g. .
, D o l o m i e u x , lege: D o l o m i e u , vid. Lex. Min. Gallic. Latinum,
pag. t a , et 13.Chàux le p l o m b e , lege: C h a u x de p l o m b e , vid, Lex. Min, Gallic,
Latinum, pag. 14,Mine d ' p l o m b , lege : Mine <je p l o m b , vid. Lex. Min. Gallic,
Latinum, pag. 29.Mine de m e r c u r , lege : Mine de mercure , vid, Lex. Gallic, La-
tinum, pag. «g. .
L e x i c o n M i n e r a l o g i c u m . L a t i n o M a g y a r i c o G e r m a n i c u m ,
A C H A T E S ; Achat!, Drillói.
Sicbat, L i n n . G m . g e n . «$0. P o r - p h y r i n s A e h a t e s . — - A c h a - t e ? , «%à7175: Q u a e e x fluvio A c h a t e s est. E s t c o g n o m e n flu- vii i n S i c i l i a , nunc Vrilla a p - p e l l a t i , iuxta quern p r i m u m g e m m a , h o d i e a c h a t e s n o m i - n a t a , inventa est. H a e c n o - m e n c l a t u r a f a c t a e s t m e t o n y - ffiice , oontinens pro r e conten- t a sumendo- H u i u s m o d i nun- e u p a t i o n i s m i n e r a l o g i c a e speci- m i n a v i d e i n : G A G A S , A L A - B A S T R U M , C R E T A , A L K A - L I , S A P P H I R U S , M A L T A .
* ) P l i n . 3 7 , Achates magna f u i t a u c t o r i t a l e , nunc in nulla-
est. Beperta primum in Sici- l t a i u x t a flyvium eiusdcm no- m i n i s ; postea plprimis l o c i s ,
cxcedens arnplítiidÍDe, varieta- tibus numéros», multa el cogno- m i n a c i u s , Isidor. 1 6 , 1 1 , Acha- t e s r e p e r l a primum in Siciiia , iuxfa flumen éiusdcm nominis , postea plurimis in terris,
A d e l , JLexic. D e r A c h a t . — Det Deutsche Kahme r ü h r e t aus dem Griechisch on her, wei- ches der Name eines Flusses in Sicilien w a r , der jetst D r i 1 t'o heisst, und an wcichem die er- sten Achate gefunden worden.
Hieraus e r h e l l e t , dass die Schreibarten A g a t , und Agath unrichtig sind, wozu die Ver- wechselung mit dem A g t s t c i n e , und Gagat, wohlauch das ihrige beygetragen haben. Hühner.
L e x . Lcpsig. 178g. Drillo, Acha- tes. Fluss in Sicilien , im Val- di N o t o , welcher sich in das Afrikanische Meer ergiesst.
Pan I, Lea;, Min, Etym.
A C H Ï R O L I T H U S s PolyvakS, Izékkô. 2B«rn.<gp«ufteiii.ed-u&*
macf)<r, Jeergmanntt. ^ausmsmt/
gftfrígtr äBenurit. j p a n p , j l t t g s manníte. A e h y r o l y - h u s , «^efo- AiScç, p a l e a e , vei s t r a m e n t o similis lapis. Est g r a e c a n i c u n i ,
c o m p o s i t u m e x p a l e a v e i stramentum , et h S o ç , l a -
pis. D e n o m i n a t i o es* m e t a p h o - r i c a , quia fractura eîus est fib- r o s a j fibris tenuissimis f a s c i - c u l a t i m v e l stellatim divergeti- t i b u s , r a r o intrieatis. V i d . An- A c T ^ U MSB Ö R A c Í s ^e rA 7 o í d - A t r -
vany, ©nffofitt, S o r a f f a u r e t
Síütüríttfieá S e d a t i v f r i j . L i n n . Gm. 63. sp, 1. — B o r a c i s g e - n i i . à B O R A X q u o d videsis.
A C T I N O T U S : Súg áros, © t w í j U fcbfe'tf / ® t r a & l f t e t i w t , ettà&ls»
fltttt. A c t i n o t u s , cîxqoteqds'.Ra- diatus. Graecum adieetivurn » s u b s t a n t i v i l o c o p o s i t u m , sub-»
i n t e l l i g e n d o , d e r i v a t u m ab «xqivôt», radiis corusco, h o c v e r o ab «xqiV , r a d i u s .
* ) Gesn. Thes. Actinosus, eixTrUt.
qdç ; Badiatus, coruscans, u t i Ecclcsia actinoaa Ambrosii. Da I n t e r p r , Dan.
A C T I N O T U S A S B E S T I L ? O R M Í S Í A G T I N O T U S F I B B O S U S -,Ég- hetetlen-képü Siígáros, Ka- ne fos Sugár os. Jlffttlattíflít e t r a b l f ï e t n , Slctínote ïïckttlofre.
Linn. G m . g e n , 4. sp. 1. fibro- SU8. — A s b e s t i f o r m i s , v i d . A â - B E S T Ü M ,
I.
s Lexicon Mineralogicicm Etymologicum
A C T I V O T U S F I B R O S I S , vid.
ACT1N0T. ASBESTIFORMIS.
A C I i . V o T L S V I T R E I ) S : Üveg- sûeârot. ©laéíirttf|<r e t r n b U
f í e m , iSiaSartiq« äf&eft, ebet 2lmtant/ Jtbttamiant, gebermttp.
Linn. tírn. Asbest. 3. f r a g i l i s . Actin. s p . 3 . v i t r e u s . — Vitrena;
metaphoriea deriominatio.
A C T 1 N Ö T U S V U L G A R S : Köz
Súgároi. (ScmeineïStrabffteiit/Gainer Gtrablfcbcrl, è t r a b û r e ï e t b c t í / îlcbïcnjîtin, @tof fling*
liebet etrablitetnt'árbelit!,it/ 21 \t Jeftoib/ èeb tíartiítcr 5Ictincltt6/
Itaéb ß i m a n j . Linn, tim. Actin.
g e n . a . sp. 2. v u l g a r i s .
A C U A N I , viJ. FERIi. P H O S P H O - RIC. ACUANL
A D A M A N T I N E S : '
G y é m á n t o s , Szelidithetetlenes, S i a m a n t ífpatb , Gbinttif.fer Sorutib. — A- damantinus, d&qxa'»]'«; : Ada- manti a e q u a l i s , V a l i d i s s i m u s , Firmissimus, Solidissimus, Ru- jiisimus. Quod e x a d a m a n t e fa- c t u m est durissimum. Graecum adiectivurn substantiue posi- t u m , subintelligendü "kl&oq, -dc- riuatum ab «Jetuaç, Gonf. A D A - M A S .
A D A M A N T I N U S CORUNDUM :
Gyémántos, v, Szelidithetet- lenes Korund. — Corundum,vid, sdb C O R U N D U M .
A D AM A S : Gyémánt, Szelídít-
hetetlen. Diamant. Linn. Gm.g e n . S 4 . Adamas , sp. i . p r e t i o - eissimus (ad T e r r . S i l i e ) . — A - damas, Indomitus. Grae- cum adiectivurn , substantivi l o c o positum, s u b i n t e l l í g e n d o AiSoq, compositum ex a nr. et verbo Scipáw , domo. Indomi- tus v. iiidomabilis dicitur, quia si malleo superineude ictibus urgeatur , tam m a l l e u s , quam incus in frusta d i s s i l i u n t , du- rit a e i u s , n e c t a m e n f r a n g i t u r ,
• * ) P l i n , 37 , 4, Incudibue hi (Ara-
bic! ; sex enim genera e n a r r a t ) d e p r e b c n i l u n t u r , ita r e s p u c i i t e s i c t u i n , u t i e r r u m utrinquu (j j8. s u l t e t , iucudesquc ipsae etiam dissiliaut. (iuippe d u r i t i a iu e- nnirabilis est. — Unde et n o me n, i n d o m i t a v i s , G r a e c a i n t e r p r e . tatiune aecepit. V i r g , A c n . 6 , 551 — solidoquc adarnante c.ulum • tiae, V i s u t nulla v i r û m , no» ip_
si exseinderc ferro Coelieolao va. Jeant. VossiusJ A d a m a s , ci<5«- pctq , dubium , sitne ab A r a b i - b u i , qui bus R N i ^ l , diinah, a y ^ i l , dim, durare : an ab « p r . , s>ve frapá^o) f e o
quod indomabilis : quam origi- natioiicm adducit B . Hierony- mus in Zaï-jt. c . 7 , 12. A d a m a s , i n q u i t , lapis f o r t i s s i m u s , qui b e b r a i c o d i c i t u r S a m i r , , in tan- tum dur us e s t , ut omnia m c t a l l a c o n f r i n g a t , et ipso non confrin- gaiur ab u l l o . Undo a Graecis à & q z a q d i c i t u r , quasi indoma- bilis, P r a e i u i t ci P l i n i u s 37 , 4, Sed q u o d d e tanla d u r i t i a prae'di- c a t P l i n i u s , id G a r c i a s ah Morto, l . l . r c r u m l n d i c a r u m , vanum se comperisse ait : nam e l i n scobein malleo r e d i g i , et faeillirne con- f r i n g i , atterique in m o r t a r i o p i s t i l l o fcrr'eo. Idem q u o q u e vanum se e x p e r t u m s e r î b i t , i d quod paulo post s u b i i c i t P l i n i - iis, de liircino s a n g u i n e .
A D U L A h l A , F E L D S P A T H U M L U N A R E ; Adulai, Hóid Me-
zeijegezet. Opaïtftriîlber Selb*fpatb/ SOîonbftetn/ 2íbii(attrt/3epí lontfcbcr O p a l / Stfcljaug. L i n n . G m . Feldspnthum g e n , 5 i . sp.4.
lunare. — A d u l a r i a : Q u a e de
•monte Adula est. Adiectivurn p o s s e s s i v u m , substantivi l o c o positum, s u b i n t e l l i g e n d o , g e m - ma , derivatum ab A d n i a , c o g - nomine montis G e r m a n i a e v.
potius H e l v e t i a e , R h e n o ori- g i n e s praebentjs. Gaussa de-
•nominationis e s t , quod ibi h a e c ' gemma primum inventa sit.
* ) A d u l a r ~ - S e i n e n N a h m e n fuhrt e r , von einem B e r g e A d u l a . D i c h t e r L e x , Min, A d u l a r i a —
Latino Maçyaric 0 Germanicum. ig
A n f alten Gängen ín Urgebür»
f
e n . vorzüglich dem S t . Gott- ardt, T y r o l , fcsp. Win. Adu- l a r i u s , a , nrn. .Adiect. ab Adu- la. Vdula ment Germaniae, un- do Rhenus oritur, etc. Gesner T h e s a u r , A d u l a G e b i r g in der S c h w e i s , in Orient vom S. Gott- h a r d t , der L u c h m a n n e r , Cris- p a i t , und Vogelberg sind Thei- l e desselben. Er enthält eineQ u e l l e des Rheins, l l u b n . L e x . A E D E L I T E S , v i d . Z E O L I T B U S
R U B E R O C C I D E N T A L S . A E R O L I T H U S , M E T E O R O L I T -
HUS ; Levegöikö , Levegokö, Levegőkörikő, Levegbkörkő , Égikö , Ég kő , Menyèrcz .
Feltnenökö. STOeteorfietn, Stete*Iit(j. — A ë r o l i t h u s , aJjçsA.'èes ; L a p i s e x aëre d e l a p s u s . G r a e - c u m s u b s t a n t i v u m , c o m p o s i - t u m ex à c ç , a c r , e t ÁiSoq, la- pis. M e t e o r o l i t h u s , ^sq/o^-Xi- 9eç : L a p i s a s t r a l i s . G r a q e u m s u b s t a n t i v u m , c o m p o s i t u m e x fcrjto'çov, i d q u o d sub astris lit, e t bi'^oç, U t r a q u e n o m e n c l a t u - r a h o c f u n d a m e n t o n i t i t u r , q u o d c r e d a t u r , h u n e l a p i d e m e x a g r e d e c i d e r e . T a l i s lapi- d i s eminens s p e c i m e n e x i s t i t h i c in M u s e o N a t i o n a l i , ex C o - rn it a tu S á r o s i e n s i a d v e c t u m . A E R U G O : Kékkő, fíézrozsrla-
Aâ, Grispán. v i d . sub C U F R . O C H R A C . M A L A C H . B E R I - C E U S .
A E T H I O P S M I N E R A L I S , v i d . H Y D R A R G Y R U M A E T H I O P S . A E T I T E S , v i d . P E R R O C H R A C .
A R G 1 L L A C . R E N I F O E M E . A G A L M A T O L I T H E S ( n o n A g a i -
m a t h o l i t h e s , u t E s p e r s e r i b i t ) : Képkövecs. Slgalmatolitíj, S3ilb*
R e i n , (Hjtneftfcfter @pec?flctn/ 6ei«
fenfîcttt--— A g a l m a t o l i t h e s j d q a k - {za-joAi&tg : L a p i l l u a i m a g i n e r a r e f e r e n s . G r a e c u m s u b s t a n t i - v u m , c o m p o s i t u m e x í y u h p a ,
i m a g o , et htälq, y e l "htààq,
l a p i l t u g , diminutivum à /.1S5;.
N o m e n c l a t u r e metaphorica.
A G A L M A T O L I T H F. 8 D I A P K A -
NUS ; Altalláltzó Képkövecs.
Butchfcbeinenheritgalmatclitt.—
D i a p h a n u s , Stapaiàq, y. $tuipa- vqs ; P c l l u c i d u s . G r a e c u m a d - i e e t i v u m , d e r i v a t u m à hatpalm, p e l l u c e o . C o n f T R I P B A K E , A G A L M A T O L I T H E S O P A GUS :
Setét Képkövecs. Unb«rct)fîcb tts set Íígnlmufolitlj.
A G A R I C U S M 1 N K R A L 1 S , F A R I - N A C A L C A R I A ( n o n C a l c a - , r e a , ut E s p e r s e r i b i t ) , L A G L U N A E , G R E T A F A R I N A O E A t
Ásvány kgri, v. Galócza, I.iszt Mészkő, Hold Tej , Liszt Krétai. SBítgmtltb/ ©Rub?
nttícfe/ SDíc&íigtt S ü l i / SKcbtí íréibe. L i n n . Gm. g e n . 9. 1 7 . G r e t a , sp. 6. farinacea. — A g a - r i c u s ; Q u i ex A g a r i a , v . A g r i a e s t . A d i e e t i v u m p a t r o n y m i - c u m ; substantive p o s i t u m , s u b - i n t e l l i g e n d o f u n g u s , d e r i v a t u m a c o g n o m i n e r e g i o n i s v. fluvii eiusdem r e g i o n i s , A g a r i a r . A g r i a , nuneupatorum- R a t i o nomenelatiooÍ8 e s t , q u o d f u n - g u s A g a r i e u s in A g a r i a p r o - uenisse t r a d a t u r . C a l e a r i u s , n o n C a l c a r e u s , r e p e r i t u r in p r o b a - tis A u c t o r i b u s .
*) A g a r i e u s , v c l ab Agria r e g i o n a S a r m a t i a c , in qua g i g n e b a t u r , u t triid.it Diosc. I. 3, c . 1. v c l a b Agario eiusdem regionis flu.
v i o , ex quo otim per i l l y r i u m Venetias vehebatur, ut s c r i b i t A x t i u s d e Arb.Conis.p.68- Cal- cariup, a , um, P l i n . i y , 9, Nu- per ropertum , oleasgaudero ma- xime cinere a calcariis fornaci- bus. s. Calearius, s u b s t a n t i v e ,
qui coquitealeem. C a t o d e R . It. 16. Pcrficit e t coquit et ex fornace calcem eximit ealcarius, et ligna confieit ad fernacom.
3. C a l c a r i a , intoll. fodina. i t . fornax. Ammianussy,4- Cal-, carias exstingvere, I. fornaces, S c d Ulpian, 1, 8. de poenis $. xo,
1 *
4
Lexicon Mineralogieum Etymologicum In ralcariam q'uoque v e l lul-phursriam éamnari s o i e n t , i, i'idJnatn. 0 « c a l e a r i j in car- bon*riampervetiire, i. de incom- mode minora in mains. Teitul- liaao* de C a r n e Christi.
A L A B A N I H O A , rid. G E M M A A L A Ö A N D 1 G A .
A L A B A S T R U M , C A L C A R I U S G Y P S U M DENSUM, G Y P S U M A E Q U . 4 B I L K ; Alabastromi, Sùrû Főtt fold Mészkő, Egyen-
lő Főttföld. Siebter «opé ,Siefiter ©çpSftein , Sífabnfícr.
; Linn. Gm. uj , sp. 3. G. A l a b a - strum. — Alabastrum : Qui est ex oppdio Alabastrum. Alaba- strum,fuit oppidum Aegypti, un- de lapis, bodie illo nomine ínsi- gnitus allatus e s t , quod nomeu Tori sui natalis bodie quoque retinet. Nomenclatura meto- nymica , continens pro re con- tenta sumendo. Gonf. ACHA- T E S . Reiiciendae originationes Methodii , S u i d a e , S a l m a s n , E t y m o l o g i , et Vossii.
#) Alabastrum oppidum A e g y p t i . P l i n . 36, 7. Alabastrites eiiam gemma e s t , nascens in Alaha- stro A e g y p t i , et in Syriae Da- masco, »andere interstineto vari-
>1coluribni. P l i n . 3 7 , 8, Be- centissimi auetores et circa T h c - baidis Alabastrum oppidum na- scidicnnt, V o s s . A l a b a s t e r , sau alabastrum, G r , ahaßaer^og, s c u ccXàftaÇÇOf, U t r o q u e utun- t u r Latini et G r a e c i . Dieitur a'Xaßaffc? vei ali « 'et Xaße&, quasi, « haßte8«, ( j ,o c c st , prehendere) ob levoremsit im- possibilc: quam originationem
Methodius a l t u l i t , teste Ety- mologe. Vel ab « elhaßy, j, e. an*a: quod ansas non liabc- at. Quod apud eundem Etymo- Jogumet Stiidam, legas. Utram- cunque seqnaris etvmologiam,
£ inseritur per pleonasmum.
A l i i s tarnen p l a c e t (uti doctis- i i m o Salmasio) a h a ß a ^ o t ; diei
p r o «y«^ser5»5,yiQ X A t t i c e e t
. A e o l i e e c o n v e r s e . qUomodo'dixe- re Xrrçov pro Vi'rçov.nhiùfuat pr o
imújJ-PV, e t c . ' A V a ß a ^ o g Vero fit ab « ' « ß a t f « ' , q u a l e n u s notât f e r r e , ge«tare, unde ßa^Ffsi)/.
Sic ahißafgoi pro «Vcißa^oi
dicebantur p e r l i c a e , sive í'a- i a n g a e , qtiibus onera a bain lis f e r e b a n t u r . Et sane f a c e do,ctissimi v i r i s e n t e n l i a m a g i s , quam veterum p r o b a t u r .
AUBINGS •. Fej érit ő. w «
r t, SIL
bin. A l b i n u s , i. substantivum, idem quod albarius, dealbator, Constantinus Imperator l e g , 't.
C. de excusat, artif.. A l b i n i , quos Kovwfjàç G r a c c i appellant,.
A l b i n u s , a l b a r i u s , qui calcc pura parietem allinit. V i d . Jos.
Laurentii Lucensis A m a l t h e a Onomas.tica. 4. Venet. 1708.
A L K A L I F I X U M ' V E G E T A B I L E : F övedéit Allô Kali v. Sós.
szarvú v. Sómócsing, Hamu-
zstr. geiierkíMnt>iöc£23cí ÖCtabíüfcM Snuqenfalj, ÍJ) öt a*
fcf)G — A l k a l i : S a l e x Salicor- nia paratum. A r a b i c u m sub- stantivum ,• constans ex articu- lo definito, a l , hic ; et nomi- ne s u b s t a n t i v o , K a l i , salio.or- n i a , v e i eius einis. Huic sirni- lia sunt vocabula Arabica : al- kermes, ( c o n f , K E R M E S ) a l g e b - ra , a l e m b i k , a l k o r a n , in qui- t u s aeque semper tantura arti- eulua e s t , al. Hine repeten- d u m , quod nunc apud erudi- t o s , K a l i , et A l k a l i , aequiva- leant. K a t i o denominationia e s t , quod sal h o c , sc. A l k a l i Fixum V e g e t a b i l e , in oris ma- ritimis , praesertim circa Ma- re K u b r u m , ex cineribus sali- corniae elixiuiatur. Nomencla- tura baec itaque est metony- mica , contineus p r o re conten- ta sumendo. C o n f . A C H A T E S .
#
) Rali (Haljon et Kiljon) : Gine-
res qui ex Salicornia , similibus-quo combustis herbis confTciuo"
Latino Maçyaric 0 Germanicum. ig
4 w p L e x . Arab. Golii. A l k a l i , í l c r b a a l k a l i , vel cinerea ex iis, quibua vestes rnundant. Idem,
A l k a l i , est vox ab Arabians p e t i t a , quam tarnen Uli videri
= 'r possunt a Graecorura " « A o ç ^ d , quod est sal , sumpsissc mu- tuarn. Blancard L e x i c . Salienr- nia est Kali marini species, plu- rima cornua saisi saporis ha- i e n s . Idem. K a l i , est planta .
quae ad altitudinem trium cir- citer pedum e r e s e i t , si beneoo- l a t u r , w u l t u m se extendens, babetqueramos longo«, et rectos, tota planta babét saporem salis, ereseit In regionibus e a l i d i s , praesertim circa mare _rubrum, voeatur et A l k a l i , et interdum S a l i e o r n i a , ex cuius cineribus sal elicitur, ex quo v i t r u m , sa- po , etCa componitur. K a l i , et Alkali nomina sunt A r a b i c a . G.
Glaskraut. Idein.
A L L O C U R O Í T E S : Színeskedo, Sokszínű, Változószínu, 210 Icditoitl). — A U o c h r o i t e s , aXAo- y ^ o q c ; : V a r í e g g t u s , D i s c o l o r . G r a e c a n i c u m a d i e e t i v u m , sub- stantive p o s i t u m , s u b i p t e l l i - g e n d o Xi&o;, compositum ex
, a l i u s , et colo- r a t u s , q u o d a p i p o « , c o l o r . No- men et Omen habet.
* ) a K k ó y q o s q eontr, à K k d y ç x q ; Oui est alio c o l o r e , in quo co- lor subinde mutatur. Philox.
Discolor. Hedcr.
 L M A N D 1 N U S ; vid. S I L E X G R Á - N Á T O S N O B I L I S .
A L P Í N A , v i d . H U M U S A L P I N A . A L O M É N , V I T R I O L O M A L O -
MÉN : Timsó, Timsó Üvegcse.
SIfnmi. L i n n . G m . g e n . 68. 3.
A L O M É N B U T Y R A C E Ü M , VI- T R I O L O M A L U M E N B U T Ï R A - C E Ü M : Faj Timsó, Vaj Tim- só Üvegcse. Sergbutter. L i n n . G m . 68. sp. 6. — B u t y r a c e u m ; m e t a p b o r i c u m .
A L Ü M E N H A L O T R I C H Ü M : Haj- só Timsó. v i d . sub H A L Q T R I -
C i l U M , q u o d m e t a p h o r i c u m edt.
A L U M E N R O M Á N O M : Ttómai Timsó. vid. sub A H G 1 L L . R O - M A N A.
A L Ü M E N S O H I S T Ü M : Hasadó Timsó, vid. sub A R U E S . A L U - M I N A R . C O M M U N I S .
A L Ü M E N T E R R E Ü M : Timföld.
QRaunírbe, Linn. G m . A l . sp. 7.
t e r r c u m .
A L U M E N V I T R I O L O M , vid. VI- T R I O L O M A L Ü M E N .
A L Ü M I N A R I 3 N A T Í V A : Termék Timkö. vid. sub T E R R . A R G I L . L A G . P O R A .
A M A L G A M A A R G E N T I , v i d . H Y - D R A R G Y R U M A H G E N T A T Ü M » A M A R U M , V I T R I O L O M E P 3 0 -
MËN SË : Keserű, Epsomi Ü- vegese. îôtttetfûlo Scbroefetfau*
re SStttererbe, 3l(ptn ©Utfcbers f a l j . — A m a r u m , s u b i n t e l l i g e , sal. E p s o m e n s e , d e r i v a t u m a b Epsom , c o g n o m i n e pagi in An-
g l i a , ubi tnermae s u n t , et s a l amarum etiam paratur.
*) Ëpsom , Epsham, Thermae Ebes- liamonsei, ist nur ein D o r f , in der Grafschaft S u r r e y , in Eng«
l a n d , 14 Meilen von L o n d o n , und wegen der mineralischen W a s s e r sehr berühmt. — Man hat auch ein bekanntes S a l z , welches aus diesen minerali- schen Wassern gezogen, und bey uns das Englische Purgir- salz genennt wird. Bübn, A M A Z O N I U S , vid. F E L D S P A T H .
A M A Z 0 N 1 Ü S .
A M B R A Á M B R O S I A C A : Illato*
Méz. vid. sub A M B R A G R Ï - S E A . — A m b r a : M e l , Amba- rum. Depravatum ex A r a b i c o , ambar , m e l , bitumen odoris svayissimi Indiae O r i e n t á l i s . Nomen hoc inde s o r t i e b a t u r , quia initio m o l l e , viscosum e s t , postea i i t d u r i u s , et f r a - g r a n s . Nomenclatura metapho- r i e a . A m b r o s í á c a , oCpfíqociax^, F r a g r a n s . Graecum a d i e c t i v u m -
d e r i v a t u m a b ccpßq oc.cc, i m . m o r t a l i t a s , quod ex « pr.
e lexicon Miner alogicum. Etymologlcum
«t ß f s f ä ; , m o r t a l i s , p eupho- nise eaatsa interpotito , com- pouitur. Poé'tae dii« trîbuunt ri» dftß^aeiKf, propter iiicredi- biletu f r j g r a n t i a m , expetifam.
Ad bane aeeedere huius fossi- i i i odorem ipso nomine signi- fie i r e rolue runt nomenclatores,
» e t a p h o r i c e loeuti.
A i e 1. I , « , Ambra , in dem mitt- l e m [.steine , Ambsr . A m b e r , Ambra, Arabrnm. Per«. Amber, Ist aus dem Arab. Ambar, und hemmt eigentlich dem wohlrie- chenden Erdharze z u , weiches aus Ostindien zu uns gebracht wird. Skinner und Eckard glau- ben, dass der Bernstein ursprüu- i!li< h dipîcn Namen geführt, und dass folglich dieses W o r t eus dem Deutschen anbernen , anbrennen, entstanden ser- Al- lein es wird sieh wohl nicht er«
weisen lassen, dass Ambra im Peutschen iehmals für Bernstein gebraucht worden, und wenn solches in den mittlem Zeiten in auswärtigen Ländern gesche- hen , so ist diese Verwechse- lung der Unwissenheit zu zu- schreiben , welche hey der da- mabligea geringen Kcntniis der Natur, und sehr eingeschränk- te» Gemeinschaft mit fremden entlegenen Gegenden leicht be- greiiieh wird, indessen rühret es doch von dieser Verwechse- lung her, dass der Bernstein her den Franzosen , Italienern, F.»»'ändern , u,s. f, noch heut
«u Tage gelber Ambra genennt w ' r d , zum Unterschiede von dem eigentlichen wahren Am- b r a , welcher bey ihnen grauer Ambra helsst. Lex. Arab.Gol.
Arobarj Mel, Amharum. Esper JWi». P. ÎA5. Ambra grisea. — Anfangs weich, und k l e b r i g , dann fester, und erhält hierauf seinen eigenthiimlichon Geruch.
Widenman Min. p. 643. Der Amber wird gewShnlich ganz weich , und klebrig gefunden.
Ambeosiaeus: Ex Ambrosia. Plin, 14, 3- Amhrnilaea vitii. Rinne.
Lex.Ambrosia, est herba quae- dam Bolrys (Linn, Chenopodi- Botryi) dicta, »b « pr. et
ß^T0q< mortalis',*; interposito vocalitatis gratin. Poëtae diis tribuunt TV» apßfOff/aV, pro . pter incredibilem f r a g r a n t i a m , expetitam. A d hanc acee'dcre hu- jus piantae odorem ipsomomine significare voluerunt v e t e r c s . — Tota planta habet odorem sua- u e m , s n p o r e m aroinaticum, ali- quantulum amarum, sed gratum, colitur in hortis. G. 7rauben- kraut, Ambrosia, ä p ß g o a i a , latino immortalis d i c i t i i r , e x « - , pr, et ß^OTOq, m o r t a l i s , vol quia mortaies earn non come- (innt, vei quia qui comedcront cffîccrentur immortales. Sod p jnlerponitur ad cuphoniam. Ea- buiae fuerunt ambrósiam esse Deorum cibtim, nectarquc po- tionem : unde Ovid. 1. de Ponto, El. l i t Nectar et a m b r o s i a m , Jatices , cpulasque Dfcorum,
Graeoitameriinterdumid discrl- men negligunt. Nam et ambro- siam pro nectare , et VeJtraç pro ambrosia ponunt ; u t Ana- xandridis Sapphus, e t A l c m a n i s l o c i s comprobat Athenaefus 1. 2.
pag. 39. edit. Commel. Idem jnonet Euststhius in II. «.pag.
160, edit. Bom. ubi et x-ocis ntriusque etymon popit. -Al1' ßqeaftal quidem dici putat ab a çs^tikm, et ßgoroq, mt,rta.
I i s , quia nüllus cam habet mor- talis , inserto ft aut ß u t in alii« multis, Cic, 1. I . T u s c . ,c 16., Non enim ambrosia D e o s ,
aut nectarelactari a r b i t r e r . Dioscorides scribit ambrosiam Vocari Romanis caprum sylvati- cum , aliis bhtryn , aliis apium rusticum. plin. 2 7 , 4 , herbam esse scribit, odorc n o n i n i u e u n - do , vagi nominis , et circa va- rias hcrbas fluetuantem. Am- brosia alendus , prov. a Cicero- ne dictum, 1 , 2 . de Orat, c, 57.
de e o , qui v e i immortalitatc dignus, vel Diis ipsis .aequan«
dus esse videatur,
AMBR V RRISEA . ELECTRUM
O F A C U M T E N AX : Szürke* Méz , Ragadós setét Napded, 5tmí>cry <2Jtöu«r <Hm6«r, L i n n G . m.
Latino Maçyaric 0 Germanicum. ig
g e n . 7 4 . s p . I . A m b r a m a r i t i m a ,
« . a m b r o s i o c a , ß. v u l g a t i o r . — G r i s e a F u s c a . P e r e g r i n u m , a G a l i i e o , g r i s , ' g r i s e , a d j . g r a u . E l e c t r u m , v i d e s t a t i m s u b A M - B R A L U T E A .
• A M B R A L U T E A , E L E C T R U M , S U C C I N U M : Sárga Wz, Nap- ded, Léből való, Nedvi, Méz- ga• Lé - Napded. SSrrtíjíein /
2tgtS«ttt. — F . l e c t r u m , jjAexr^ov : S o l a r e , "Soli s i m i l e . G r a e c u m a d i e c t i v u r n , s u b s t a n t i v i l o c o p o s î t u m , s u b i n t e l l i g e n d o , f o s - s i l e , d e r i v a t u n i a b jj'Xifxvoç, s o l . H i c p r o p r i o i n t e U i g U u r s u b h o e n o m i n e g e m m a i l i a e x r é s i n a n a t a , q u a e i a m B o m e r i e i s t e m - p o r i b u s n o t a f u i t , et. b o d i e e l e - C t r i e i t a t i s d e n o m i n a t i o n ! a n - s a m d é d î t . H o c i d e m v o e a b u - l u m s i g n i f i c a t e t m e t a l l u m , v i d . A U R . N A T . E L E C T R U M . R a t i o d e n o m i n a t i o n i s e s t m e - t a p h o r a . S u c c i n u m : Q u o d e x s v i c c o n a t u m e s t ; S u c e i n e u m . L a t i n u m a d i e c t i v u r n , s u b s t a n - t i v e p o s i t u m , s u b i n t e l l i g e n d o , f o s s i l e , d e r i v a t u m a s u b s t a n t i - v o , 8UCCUS , a d m o d u m , u t : s a - l i n u s , m a r i n u s , e t m u l t a a l i a . N a s c i t u r u t g u m m i in c e r a s i s .
*) V o s s , ' E l e c t r u m , |XSXT(WV, q u o d r e f e r a t fulgorem solis, qui Grae- ce tfbeXTOS , n, p . u t Bccmannus ccnset ab j j j j T l 1 h. e . I u c i f e r , unde J7A1OÇ dérivât. A l i a s lia.
r u m v o c u m originationes vide a p u d c t y m o l o g i c i auctorem. Por- r o electrum non uno apud Au- ctorcs modó accipitur. Nam i n . terdum idem e s t , quod succi- num , h. e. succus desudans ex arboribus p i n e i s , eâ r a t i o n e , qua c u e r a s i s gummi fluit, pau- latim indurescens, Hino O v i d . 4. Met. F a b . I t t . Inde fluunt la- crymae , stillataque sole riges- cunt. D e ramis electra n o v i s , quae l u c i d u s amnis > e x c i p i t , e t nuribus mittit gestanda L a t i n i s v, A l t e r a m sígniíicationem indica
hie Plinii locus 1. 30. e. 4. v i d . sub AUH, N A T . E L E C T H U M .
l i e d er. ijXsxTfoV . S u c c i n u m , electrum. 2. Metallum ex auro c t a r g e n t o conflatum. G c s n . E l e - ctrum , ffAsxrçoV. Duo significati P r i m o Succinum , ilia ex résina g e m m a , de qua iam Homericis tcmporibus innotuisse videtur.
E q u i d c m non dubito, quin sphae- r u l a s c x h o c electro conserlas in- t e l l e x c r i t H o m c r u s , Odyss. O ,
459, uhi de monili aurco a i t s p t r à ci" î f h m r t ç o i a r i , s ' f ç r o . E t Odyss, S , 295. ubi Jaurfat
óepot xçÙGtot, êtexTfoitrit, f t Ç p o o » , 1îsX'OV <5ç. Quod ad- dit -liéXioV œ ç , ad etymon v i d e - tur r e s p i c c r e , et cognationem, illam cum Sole , quae Graecia ijXfUTOÇ e s t , de q u a s t a t i m au"
diemus Plinium 3 7 , 2 Phaëton*
tis f u l m i u e icti sorores (Helia- des et ipsae a Sole dictae)fletu mutatas in arbores populos, la- crimls omnibus annis fundere iuxta Eridan um amnem , quem P a d u m vocamus: et e l e c t r u m a p p e l l a t u m , quoniam Sol v o r i - tatus sit E l e c t o r , plurîmi p o é - táé dixere — Quod esse falsum.
Italiae testimonio «— Post l o n - gum deinde rccensum varia rum de electro f a b u l a r u m , p e r g i t c . 3, Certum est gigni in Insulis Septemtrionalis O c e a n i , et a Germanis appollari G l c s s u m . — Nascitur autem de lluente medul- la pinei generis a r b o r i b u s u t gummi in cerasis, résina pinis
— cum intumescens aestus rapuit ex I n s u l i s , certe in littora expel- li tur — quod arboris suceum pris- ci nostri credidore , ob id succi- num appeliani.es — Pado adne- x a e f a b u l a e videtur causa, hodie-
• queTranspadanorum agrestibus fneminis mon:lîum vice gestanti- b u s , maxime decoris gratia, sed et m e d i c i n á é , quando tonsillis v i d e t u r r e s i s t e r e , e t f a u c i n m v i , tiis. .— S u b Neronc tanta copia invecta , u t retia arcendis feris podium protegentia succino no- darentur •— totusque unius dici apparatus esset e Succino. ' Li- quidum primo d c s t i l l a r c , argu- m en to sunt quaedam inius trans-
