I. rész Jogszabályok

(1)

TARTALOM

Oldal

I. RÉSZ

JOGSZABÁLYOK

2009. évi CVIII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám-és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX.

törvény, valamint a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról ... 4019 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl ... 4019 2009. évi CXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról... 4019 2009. évi CXXI. törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a vég-

elszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról ... 4019 2009. évi CXXIII. törvény a Fõvárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény

módosításáról ... 4019 247/2009. (XI. 10.) Korm. rendelet a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közremûködõ szervezetekre vonatkozó egyes

törvények módosításáról szóló törvény okán szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról ... 4019 249/2009. (XI. 13.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról ... 4019 253/2009. (XI. 18.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ... 4019 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabá-

lyairól ... 4020 263/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet módosításá-

ról ... 4022 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendelet az üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, valamint az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevé-

kenység folytatásának feltételeirõl, az eljárás részletes szabályairól ... 4022 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelet a tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési terület-

rõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl ... 4024 34/2009. (XI. 13.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos zenei elõadó-mûvészeti szervezetek mû-

ködésére adható támogatások igénybevételének rendjérõl szóló 8/2009. (III. 4.) OKM rendelet módosításáról ... 4204

A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T I M I N I S Z T É R I U M H I V A T A L O S L A P J A

ÖNKORMÁNYZAT – SPORT – TURISZTIKA

Felhívás!

Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét

a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2010. évi elõfizetési árainkra.

(2)

HATÁROZATOK

109/2009. (XI. 18.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata... 4205

UTASÍTÁSOK 12/2009. (XI. 6.) ÖM utasítás a belföldi hivatalos kiküldetés rendjérõl szóló belsõ szabályzat és az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérõl szóló belsõ szabályzat kiadásáról szóló 10/2009. (VI. 19.) ÖM utasítás módosításáról ... 4214

IV. RÉSZ TURISZTIKA 2009. október 1. és 2009. október 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások ... 4223

2009. október 1. és 2009. október 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre törölt engedélyek ... 4223

2009. október 1. és 2009. október 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába az utazási vállalkozó tevékenységé- nek utazásközvetítõire történõ módosítás bejegyzése ... 4224

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételei ... 4224

V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei ... 4227

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2010-es pályázatai... 4229

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a 2009. évi céltámogatások ütemezésérõl ... 4232

Kistarcsa Város Önkormányzatának 2008. évi pénzügyi beszámolója ... 4233

VI. RÉSZ

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL

(3)

I. rész Jogszabályok

2009. évi CVIII. törvény

a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003.

CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség

védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról*

*A törvény a Magyar Közlöny 2009. november 10-én megjelent 157. szá- mában fellelhetõ.

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl*

*A törvény a Magyar Közlöny 2009. november 16-án megjelent 161. szá- mában fellelhetõ.

2009. évi CXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény

módosításáról*

2009. évi CXXI. törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a

végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról*

2009. évi CXXIII. törvény a Fõvárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti

forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról*

A Kormány 247/2009. (XI. 10.) rendelete

a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közremûködõ szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény okán szükséges egyes kormányrendeletek

módosításáról*

*A rendelet a Magyar Közlöny 2009. november 10-én megjelent 157. szá- mában fellelhetõ.

A Kormány 249/2009. (XI. 13.) rendelete

a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009.

(IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról*

*A rendelet a Magyar Közlöny 2009. november 13-án megjelent 159. szá- mában fellelhetõ.

A Kormány 253/2009. (XI. 18.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.)

Korm. rendelet módosításáról

A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

1. §

Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10/C. §-a a következõ új (2)–(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

„(2) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet mûködésében a feloszlatás után részt vesz, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyen- ruhát vagy formaruhát visel, amelyrõl – annak jellegzetes tulajdonságai miatt – bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhetõ fel, ötven- ezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.”

(4)

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az R. 10/C. § jelenlegi (2) bekezdésében az „(1) be- kezdésben” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdésben”

szöveg lép.

Bajnai Gordons. k.,

miniszterelnök

A Kormány 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelete a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység

részletes szabályairól

A Kormány a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá- nos szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. §

(1) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként – a (2)–(4) bekezdésben, a 4. §-ban és más kormányrendelet- ben meghatározott kivételekkel – a hivatásos önkormány- zati tûzoltóságot jelöli ki, amely

a) az épületek, építmények tûzvédelmi használati elõ- írásai, valamint a tûzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos elõírások alól kérelemre eltérést engedélyezhet,

b) a beépített tûzjelzõ, tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el,

c) lefolytatja a tûzvizsgálati eljárást, d) tûzvizsgálati jelentést ad ki,

e) a tûz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tûzvé- delmi elõírásokat, illetõleg a tûzjelzésre vagy tûzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtõl eltiltja,

f) a jogszabályok keretei között megállapítja a tûzvédel- mi kötelezettségeket.

(2) A Kormány az Országos Katasztrófavédelmi Fõ- igazgatóságot (a továbbiakban: OKF) jelöli ki elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként a következõ ügycsoportokban:

a) azon tûzoltó-technikai termék forgalmazásának en- gedélyezése, amelyek tûzvédelmi biztonságossági köve- telményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány,

b) az épületek, építmények tûzvédelmi létesítési elõ- írásai alól eltérés engedélyezése,

c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dön- tés a védelem egyenértékûségérõl,

d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból szár- mazó tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásve- szélyes készülék, gép, berendezés forgalmazásának, használatának, beépítésének, készenlétben tartásának engedélyezése,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tûzvédelmi ügyeiben való eljárás,

f) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóság- ról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekkel, valamint a Ttv. 46/A. §-a szerinti tûzvédelmi szakértõi te- vékenységekkel összefüggõ közigazgatási hatósági eljárásokban,

g) eljárás azon beépített tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, amelyek tervezése és kivi- telezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körûen nem szabályozott.

(3) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Budapesten a Fõ- városi Tûzoltóparancsnokságot) jelöli ki a hegesztõk és az építõipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzõk, az „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolását vagy feldolgozását, technológiai fel- használását végzõk, a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzõk, továbbá a propán-bután gáz üzemû targoncák kezelõi, az üzemanyagtöltõ-állomások üzemvi- teli dolgozói, valamint a tûzoltó-vízforrások felülvizsgála- tát végzõk tûzvédelmi szakvizsgáztatásával összefüggõ oktatásszervezõi és tûzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységekkel összefüggõ közigazgatási hatósági eljárásokban.

(4) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Repülõtéri Katasztró- favédelmi Igazgatóságát (a továbbiakban: RKI) jelöli ki

a) a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülõtér tûzvédel- mi ügyeiben, valamint

b) a polgári repülõterek beépített tûzjelzõ, tûzoltó be- rendezések létesítési, átalakítási, bõvítési és használatba- vételi ügyeiben.

(5)

2. §

(1) A Kormány másodfokú tûzvédelmi hatóságként az 1. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóját, a fõváros területén és az 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OKF-et jelöli ki.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Kormány másodfokú tûzvédelmi hatóságként a kataszt- rófák elleni védekezésért felelõs minisztert jelöli ki.

3. §

(1) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a hivatá- sos önkormányzati tûzoltóságot jelöli ki.

(2) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként az RKI-t jelöli ki a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repü- lõteret érintõ közigazgatási hatósági eljárásokban.

(3) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vo- natkozásában az OKF-et jelöli ki a tûzvédelmi elõírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási mun- kálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, valamint a használatbavételi eljárások során.

(4) A Kormány a másodfokú tûzvédelmi szakhatóság- ként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóját jelöli ki.

(5) A Kormány – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – másodfokú tûzvédelmi szakhatóságként az OKF-et jelöli ki

a) a fõváros területén,

b) azokban az ügyekben, ahol az RKI elsõ fokú tûzvé- delmi szakhatóságként járt el, valamint

c) azokban az ügyekben, ahol a megyei katasztrófavé- delmi igazgatóság igazgatója elsõ fokú tûzvédelmi szak- hatóságként járt el.

(6) A Kormány másodfokú tûzvédelmi szakhatóságként a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a katasztrófák elleni védekezésért felelõs minisztert jelöli ki.

4. §

(1) A Magyar Honvédség, a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek el- helyezését szolgáló létesítmények tekintetében, az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) bekezdés b) és g) pontja vonatkozásában tûzvédelmi hatóságként elsõ fokon, országos illetékességgel a Honvédelmi Miniszté- rium Központi Ellenõrzési és Hatósági Hivatal, másod-

fokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelõs miniszter jár el.

(2) A Kormány a Magyar Honvédség, a honvédele- mért felelõs miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekin- tetében – a tûzvédelmi elõírások érvényesülése kérdésé- ben a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, a használatbavételi, valamint az üzemeltetés-engedélyezési eljárások során – el- sõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként, országos illeté- kességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellen- õrzési és Hatósági Hivatalt, másodfokon, országos ille- tékességgel a honvédelemért felelõs minisztert jelöli ki.

5. §

(1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkez- désének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság- ként – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az OKF-et jelöli ki a Ttv. 12. § (1) bekezdésében megha- tározott tevékenységek, valamint a Ttv. 46/A. §-a szerinti tûzvédelmi szakértõi tevékenység tekintetében.

(2) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkez- désének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság- ként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Buda- pesten a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságot) jelöli ki a hegesztõk és az építõipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzõk, az „A” és „B” tûzveszé- lyességi osztályba sorolt anyagok tárolását vagy feldol- gozását, technológiai felhasználását végzõk, a pro- pán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzõk, továbbá a propán-bután gáz üzemû targoncák kezelõi, az üzemanyagtöltõ-állomások üzemviteli dolgozói, valamint a tûzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzõk tûzvédelmi szakvizsgáztatásával összefüggõ okta- tásszervezõi és tûzvédelmi szakvizsgáztatási tevékeny- ségek tekintetében.

6. §

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006.

(XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdés b) pontja he- lyébe a következõ rendelkezés lép:

(A Kormány a polgári repülõtér létesítésére és fejleszté- sére irányuló eljárásban, valamint az állami repülõtér lé- tesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban)

„b) a katasztrófa- és tûzvédelemmel összefüggõ létesí- tési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésé- ben az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Repü- lõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát,”

(szakhatóságként jelöli ki.)

(6)

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép ha- tályba.

(2) A 6. § és a 7. § (3) bekezdése az e rendelet hatályba- lépését követõ napon hatályát veszti. Ez a bekezdés a ha- tálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

(3) Hatályát veszti a tûzvédelmi hatósági feladatokat el- látó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm.

rendelet.

Bajnai Gordons. k.,

miniszterelnök

A Kormány 263/2009. (XI. 26.) Korm. rendelete a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletrõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet

módosításáról*

* A rendelet a Magyar Közlöny 2009. november 26-án megjelent 169.

számában fellelhetõ.

Az önkormányzati miniszter 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendelete

az üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, valamint az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatásának feltételeirõl,

az eljárás részletes szabályairól

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegeníté- sükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában kapott felhatalmazás alap- ján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. §

(1) Üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, illetõleg üzletszerûen végzett ingatlanvagyon-értékelõ és közvetí- tõi tevékenységet (a továbbiakban: szolgáltatási tevékeny- ség) az folytathat, aki rendelkezik az önkormányzati és te- rületfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesí- tések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

szóló miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanköz- vetítõi, valamint ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi szakmai képesítéssel.

(2) Szolgáltatási tevékenységet az folytathat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vo- natkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Lt.) 64/C. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, aki

a) köztartozásmentes adózó, valamint b) e rendelet szerinti feltételeket teljesítette.

2. §

(1) A szolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges engedély iránti kérelem az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) az ingatlanközvetítõ, ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató)

aa) szakképesítését tanúsító bizonyítványát (oklevelét) kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és idõpontját,

ab) munkáltatójának nevét és székhelyét,

b) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését,

c) a hatósággal való kapcsolattartás módját.

(2) A szolgáltató az 1. §-ban foglalt feltételek meglétét az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi okiratokkal igazolja:

a) harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentõ köztartozásmentes adózó, kivé- ve, ha a bejelentõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

b) az eljárási illeték megfizetésének igazolása,

c) ha a szolgáltatásnyújtásra egy személyesen közremû- ködõ tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében egy foglalkoztatottja által jogosult – egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás másolata, egyéb gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat.

(3) Amennyiben a szolgáltató nem csatolja a (2) bekez- dés a) és c) pontjai szerinti iratokat, az ingatlanvállalko- zás-felügyeleti hatóság (a továbbiakban: hatóság) az enge- délyezés feltételeinek megállapítása érdekében adatszol- gáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezetõ hatósághoz.

3. §

(1) A hatóság – az Lt. 64/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – visszavonja az engedélyét annak a szolgáltató- nak, aki

a) a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt az engedély iránti ké-

(7)

relem elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jog- szerû végzésének az ellenõrzésére,

b) a hatósági ellenõrzést akadályozza.

(2) A szolgáltatónál a tevékenység folytatásához szük- séges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi.

4. §

(1) Gazdálkodó szervezet esetében a szolgáltató beje- lentése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. § (1) be- kezdésében meghatározott adatokon túl tartalmazza

a) a szolgáltató

aa) cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetében a ha- tósági nyilvántartásba vétel számát,

ab) tevékenységi körét,

b) a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó nevét, lakóhelyét,

c) a gazdálkodó szervezet személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja nevét, a részére kiadott engedély számát,

d) a hatósággal való kapcsolattartás módját,

e) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését.

(2) A szolgáltató gazdálkodó szervezet a bejelentésében az 1. §-ban foglalt feltételek meglétét az alábbi okiratokkal igazolja:

a) harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentõ köztartozásmentes adózó, kivé- ve, ha a bejelentõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

b) gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat, egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás másolata,

c) az eljárási illeték megfizetésének igazolása.

(3) Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem csatolja a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti iratokat, a hatóság a bejelentés feltételeinek megállapítása érdekében adat- szolgáltatási kérelemmel fordul a szolgáltatásról nyilvántartást vezetõ hatósághoz.

5. §

(1) A hatóság törli a nyilvántartásból azt a gazdálkodó szervezetet,

a) amelyet az adott tevékenységre vonatkozó jogszabá- lyi elõírások megsértése miatt a bíróság jogerõsen eltiltott a tevékenység folytatásától,

b) amely ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el,

c) amelyet a cégbíróság hivatalból törölt a cégnyilván- tartásból, illetve egyéni vállalkozó esetében a hatósági nyilvántartásból.

(2) A hatóság – e feltétel biztosításáig – megtiltja a szol- gáltatási tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek, amelynek személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység foly- tatásának feltételével már nem rendelkezik.

(3) A hatóság a tiltásra okot adó körülmény megszünte- tésétõl számított 1 éves idõtartamra megtiltja a szolgáltatá- si tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek, a) amely a hatóság számára olyan valótlan tartalmú be- jelentést tett, melynek érdemi befolyása volt a bejelentés elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerû végzésének az ellenõrzésére,

b) amely a hatósági ellenõrzést akadályozza.

(4) A szolgáltatónál a tevékenység folytatásához szük- séges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi.

6. §

A nyilvántartást szolgáltatásonként elkülönítve kell vezetni

a) az engedéllyel rendelkezõ ingatlanközvetítõkrõl és ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõkrõl,

b) az üzletszerû ingatlanközvetítõi, illetõleg az üzletsze- rû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezetekrõl.

7. §

(1) Az üzletszerû ingatlanközvetítõi, valamint üzletsze- rû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet folytató szolgáltatókról vezetett nyilvántartás a Szolgtv.

26. § (2) bekezdésében és az Lt. 64/D. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a következõ adatokat és a tevékenységgel összefüggõ egyes tényeket tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet (munkáltató) megnevezése, székhelye, amennyiben a gazdálkodó szervezet a szolgál- tatási tevékenység nyújtására a nyilvántartásba vett sze- mélyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja által jogosult,

b) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv, c) a tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítés- nek az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ azonosító száma,

d) a szakképesítést tanúsító bizonyítványt (oklevelet) kiállító intézmény megjelölése, a kiadás helye és idõpontja,

e) a nyilvántartásba vétel idõpontja, f) nyilvántartási szám,

g) igazgatási ügyirat ügyszáma.

(8)

(2) A nyilvántartásnak az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjaiban említett adatai nyilvánosak.

(3) A nyilvántartás az üzletszerû ingatlanközvetítõi, valamint üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet alábbi adata- it tartalmazza, amelyek nyilvánosak:

a) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozó esetében nyil- vántartási szám,

b) a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó neve, lakóhelye,

c) a szolgáltatási tevékenység nyújtásának végzésére engedéllyel rendelkezõ személyesen közremûködõ tag vagy alkalmazott neve, a részére kiállított engedély nyilvántartási száma,

d) nyelvhasználat.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen benyúj- tott engedély iránti kérelmekre és bejelentésekre kell alkalmazni.

(2) Azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyek a szol- gáltatási tevékenység folytatásának feltételeivel rendel- keznek, és e rendelet hatálybalépését megelõzõen szolgál- tatási tevékenységet folytattak – ha e tevékenységüket folytatni kívánják –, a rendelet hatálybalépését követõ 6 hónapon belül meg kell tenniük bejelentésüket a hatóság felé.

(3) Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

(4) E rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet ha- tálybalépését megelõzõen megszerzett jogosultságok, valamint a szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét.

Varga Zoltáns. k.,

önkormányzati miniszter

Az önkormányzati miniszter 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelete

a tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési

területrõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl

A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzol- tóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekez- désének 7., 8., 11., 13. és 20. pontjában kapott felhatalma- zás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatás-

körérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolása

1. §

(1) A szervezési kategóriák meghatározásának alapja a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltóságok (a továbbiakban: tûzoltóságok) elsõdleges mûködési körzetének (a továbbiakban: körzet) reális ve- szélyeztetettsége.

(2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a men- tõ-tûzvédelmet befolyásoló szempontok (a továbbiakban:

veszélyeztetõ tényezõk) figyelembevételével kerül sor.

(3) Veszélyeztetõ tényezõk az alaptényezõk és a korrek- ciós tényezõk összessége.

(4) Alaptényezõk a következõk:

a) a körzethez tartozó települések (a továbbiakban: tele- pülés) lakosságszáma,

b) a település közigazgatási területének nagysága, c) a település ipari területének nagysága,

d) a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma.

(5) Korrekciós tényezõk a következõk:

a) a körzet területének erdõsültségi aránya,

b) a településen található középmagas és magas épüle- tek száma,

c) a körzet területén található nyílt vízfelületek területé- nek nagysága,

d) a körzet területén áthaladó gyorsforgalmi utak, valamint az 1 és a 2 számjegyû fõútvonalak hossza.

2. §

(1) A tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolását az alaptényezõk súlyozásával számított, a veszélyeztetettsé- get kifejezõ pontszám határozza meg.

(2) Az alaptényezõk súlyozása során a település lakos- ságszáma 80,5, a település közigazgatási területének nagy- sága 15, a település ipari területének nagysága 3, a telepü- lésen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma 1,5 súlyszázalékban kerül figyelembevételre.

(3) Az egyes szervezési kategóriák és azok ponthatárai a következõk:

a) az I. szervezési kategória 0–900;

b) a II. szervezési kategória 901–1200;

c) a III. szervezési kategória 1201–2000;

d) a IV. szervezési kategória 2001–3200;

e) az V. szervezési kategória 3201–4200;

f) a VI. szervezési kategória 4201–6000;

g) a VII. szervezési kategória 6001–8500;

(9)

h) a VII. kiemelt szervezési kategória 8501-tõl.

(4) A (3) bekezdés szerinti ponthatárok értékének

±5%-os tartománya olyan átfedési területet (toleranciasá- vot) képez, amelyen belül a korrekciós tényezõk figye- lembevételével a tûzoltóságok magasabb vagy alacsonyabb szervezési kategóriába sorolhatók.

(5) Az a hivatásos önkormányzati tûzoltóság, amelynek mûködési területe reális veszélyeztetettsége alapján kiala- kított pontszáma a mûködési terület változása miatt csök- ken, – a mûködési területének megváltozását követõ évtõl számított 3 éven belül (a továbbiakban: türelmi idõ) – nem sorolható alacsonyabb szervezési kategóriába.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hivatásos önkormányzati tûzoltóság, a 3 éves türelmi idõ leteltével a veszélyeztetett- ségét kifejezõ pontszám szerinti kategóriába kerül.

3. §

A tûzoltóságok szervezési kategóriákba történõ besoro- lását a mûködési területek reális veszélyeztetettsége alap- ján e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszáma

4. §

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állománya

5. §

(1) A tûzoltóságok különleges erõ és eszköz állományá- nak meghatározása a korrekciós veszélyeztetõ tényezõk figyelembevételével történik.

(2) A tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományát e rendelet 3. mel- léklete tartalmazza.

(3) A tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományának kezeléséhez szükséges minimális létszámot e rendelet 4. melléklete tartalmazza. Azt csökkenteni a szakmai felügyeletet gyakorló megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (a továbbiakban:

igazgatóság) igazgatójának, a Fõvárosi Tûzoltóparancs- nokság (a továbbiakban: FTP) vonatkozásában az Orszá- gos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban:

OKF) fõigazgatójának (a továbbiakban együtt: fõigazga- tó) az írásos – halasztást nem tûrõ esetekben elõzetes szóbeli – engedélyével lehet.

(4) A tûzoltóságok a készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományukkal, a körzetben általánosan elõforduló káresetek felszámolására önállóan, azt meghaladó mértékû terheléssel járó események felszá- molására e rendelet 5. mellékletben meghatározott mûkö- dési területek figyelembevételével készített Riasztási és Segítségnyújtási Tervekben tervezett tûzoltóságokkal közösen alkalmasak.

A Riasztási és Segítségnyújtási Terv

6. §

(1) A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továbbiak- ban: RST kötet) tûzesetek eloltására, mûszaki mentést igénylõ események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv, amely

a) a tûzoltóságok és a létesítményi tûzoltóságok, valamint külön jogszabály alapján a Repülõtéri Katasztrófavé- delmi Igazgatóság (a továbbiakban: RKI),

b) az alapszabályukban tûzoltási és mûszaki mentési te- vékenységet vállaló tûzoltó egyesületek,

c) önkéntes adatszolgáltatás alapján a gazdálkodási te- vékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei

erõi és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg.

(2) A bázisok mûködési területét (elsõdleges mûködési körzet és segítségnyújtási mûködési körzet) és különleges technikai eszközeit a 6. melléklet tartalmazza. Az RST kö- tet tartalmi követelményeit e rendelet 7. melléklete rögzíti.

Az egységes adatbázis létrehozása, kezelése érdekében az RST kötet részét képezõ RST adatlapok formáját e rendelet 8. melléklete határozza meg. Az egységes RST adatbázis létrehozásáról és mûködéséröl a fõigazgató intézkedik.

(3) Az RST kötetbõl az OKF Központi Ügyeletén (a továbbiakban: Központi Ügyelet) kell elhelyezni

a) a tûzoltóságok elsõdleges és segítségnyújtási mûkö- dési körzetét (a továbbiakban együtt: mûködési terület), valamint légi jármû balesete esetén az RKI mûködési terü- letét magába foglaló jegyzéket,

b) a településekre vonatkozó RST adatlapokat,

c) a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknak az ország egész területére térítésmentesen igénybe vehetõ, a rendelet 9. mellékletében felsorolt technikai eszközeinek jegyzékét.

7. §

(1) A tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetükre, valamint légi jármû balesete esetén az RKI a mûködési terü- letére köteles RST kötetet készíteni.

(10)

(2) Az elkészült RST kötetet 3 munkanapon belül köte- les egy példányban, nyomtatott formában, jóváhagyásra felterjeszteni

a) a tûzoltóságok a szakmai felügyeletet ellátó igazgató- ságra,

b) az FTP és az RKI, az OKF-re.

(3) Ha a tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzete át- nyúlik egy másik megye közigazgatási területére, akkor a jóváhagyáshoz szükséges a közigazgatási terület szerint illetékes igazgatóság egyetértése is. Az egyetértést a jóvá- hagyó igazgatóság, az FTP és az RKI esetén az OKF köteles beszerezni.

8. §

Az RST kötetbe történõ tervezésrõl az RST kötet készí- tõje tájékoztatja az érintett

a) településen mûködõ létesítményi tûzoltóságokat és az alapszabályukban tûzoltási és mûszaki mentési tevékeny- séget vállaló tûzoltó egyesületeket,

b) tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetén, valamint az RKI mûködési területén gazdálkodó tevékenysé- get folytató magánszemélyeket, jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket, amelyektõl az RST kötetet készítõ tûzoltóságok, illetve az RKI – tûz- oltási vagy mûszaki mentési célra – jármûveket, eszközöket, felszereléseket, anyagokat tervez igénybe venni.

9. §

(1) Az RST kötet készítõje az RST kötetek adattartalmá- ban bekövetkezõ változásokat soron kívül átvezeti, amely- rõl az érintetteket haladéktalanul tájékoztatja.

(2) A hatályos RST köteteket a készítõ tûzoltóságok, valamint az RKI híradóügyeletén, továbbá az igazgatóság ügyeletén, és az RST kötetben tervezett tûzoltó gépjármû- fecskendõkön kell elhelyezni.

(3) A készítõ tûzoltóságok – az FTP kivételével – a jó- váhagyott RST kötetet megküldi az igazgatóságra. Az RST adatlapokat a készítõ tûzoltóságok és az RKI megkül- di a segítségnyújtásra betervezett tûzoltóságokra. Az igaz- gatóság, az RKI és az FTP az RST adatlapokat megküldik azon igazgatóságok számára, amelyek szakmai felügyele- te alá tartozó tûzoltóságok gépjármûveit betervezték. Az igazgatóság, az RKI és az FTP a jóváhagyott RST kötetbõl e rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat megküldik a Központi Ügyeletnek.

(4) A Regionális Mûszaki Mentõ Bázis (a továbbiak- ban: bázis) különleges technikai eszközeit – az RST kötet- ben – tervezõ tûzoltóságok, valamint az RKI, az érintett te- lepülésekre vonatkozó adatlapot kötelesek a tervezett bá- zist üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságra megküldeni. Az adatlapok összeállításánál a bázis elsõdle- ges mûködési körzetén elhelyezkedõ tûzoltóságok, valamint az RKI kötelesek egymással együttmûködni.

10. §

(1) A tûzoltáshoz, illetõleg a mûszaki mentéshez szük- séges erõk és eszközök riasztását – az RST adatlap alapján – a jelzést értékelõ személy döntése szerint kell végrehaj- tani.

(2) Az RST adatlapon rögzítettek szerinti erõk, eszkö- zök riasztását a tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzete szerinti híradóügyeletes hajtja végre a saját erõk, eszközök részére. A riasztással egyidejûleg értesíteni kell az alap- szabályában mentõ-tûzvédelmi feladatok ellátását vállaló és a mûködési körzet szerinti tûzoltóságokkal együttmû- ködési megállapodással rendelkezõ tûzoltó egyesületet. A segítségnyújtásra tervezett tûzoltóságok erõinek, eszköze- inek riasztását, az igazgatóság ügyeletese – az FTP esetében az FTP Hírközpontja – hajtja végre.

(3) A tûzoltás- vagy mentésvezetõ döntése alapján a bá- zis különleges technikai eszközeinek a riasztása a bázist üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság elsõdle- ges mûködési körzetébe, az üzemeltetõ hivatásos önkor- mányzati tûzoltóság híradóügyeletesének, egyéb esetben az igazgatóság ügyeletesének feladata.

(4) A tûzoltóságok a mûködési területükön kívülre is kötelesek vonulni, ha azt számukra a Központi Ügyelet el- rendeli, egyéb esetben mûködési területüket csak az fõ- igazgató engedélyével hagyhatják el. A bázis különleges technikai eszközeinek riasztását – mûködési területén és azon túl is – a Központi Ügyelet közvetlenül is elrendelheti.

(5) A bázisok különleges technikai eszközei az üzemel- tetést végzõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok külön- leges szerállományához tartoznak. Olyan tûzoltási, mûsza- ki mentési, katasztrófaveszélyt megelõzõ, illetve kataszt- rófahelyzetben a védekezési feladatok végrehajtásához vehetõk igénybe, ahol a tûzoltóságok egyéb eszközei mennyiségükbõl vagy teljesítményükbõl adódóan nem elegendõek az esemény felszámolásához.

11. §

(1) A létesítményi tûzoltóság a saját mûködési területén kívülre csak akkor riasztható, ha az RST kötet alapján igénybe vehetõ erõk és eszközök nem elegendõek a tûzol- táshoz, mûszaki mentéshez, vagy késedelmes kiérkezésük hátráltatná ezen feladatok ellátását.

(2) Az önkéntes tûzoltóságokat – önkéntes kötelezett- ségvállalás esetén – segítségnyújtásra a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által kijelölt területen ter- vezni kell, amennyiben vállalják, hogy az elsõdleges mû- ködési körzetük védelmét e rendeletben meghatározott szinten, a segítségnyújtással egyidejûleg biztosítani képesek.

A tûzoltóságok mûködési területével kapcsolatos általá- nos szabályok

(11)

12. §

Település szétválása, új település alakítása esetén a tele- pülés létrejöttével vagy szétválásával egyidejûleg meg kell határozni, hogy a település mely tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetéhez tartozik. A meghatározás alapjául az adott település elérhetõségi ideje szolgál.

A beavatkozással kapcsolatos költségek megtérítése

13. §

(1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság vonulásainak költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni:

a) a mûködési területén kívül elrendelt vonulás esetén, b) a bázis különleges technikai eszközeinek a mûködési területen kívüli igénybevételekor.

(2) Az önkéntes tûzoltóság vonulásainak költségét a mûködési területén kívül elrendelt vonulások esetén – ki- véve, ha a mûködési területen túli segítségnyújtást a 11. § (2) bekezdése alapján önként vállalták – az erre a célra biz- tosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni.

(3) A létesítményi tûzoltóság vonulásainak költségét a külön jogszabályban meghatározott mûködési területén kívül elrendelt vonulások esetében az erre a célra biztosí- tott költségkeret mértékéig, annak terhére kell megtéríteni.

(4) Az RST kötetben szereplõ, a tûzoltóságok erõin esz- közein kívüli, vagy a 13. § (3) bekezdésébe nem tartozó erõk, eszközök igénybevételével felmerült költségeket a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltó- ságról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény elõírásainak megfelelõen kell megtéríteni.

(5) A tûzoltó egyesület beavatkozásai költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni, ha értesítését követõen az egyesület a megjelölt helyszínre indult, kivéve, ha a beavatkozás azokon a településeken, létesítményekben történik, ame- lyekre alapszabályában, együttmûködési megállapo- dás(ok)ban az egyesület ellenszolgáltatás nélküli kötelezettségként vállalta a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet.

14. §

(1) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el:

a) a 13. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a (2)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltak esetében a vonulással és az állomáshelyre történõ visszatéréssel, illetõleg a beavat- kozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenõ- anyag és a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképzõ anyag (a továbbiakban együtt: oltóanyag) és a felitató anyag értéke,

b) a 13. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vonu- lással és az állomáshelyre történõ visszatéréssel, illetõleg

a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, a cserefelépítményes gépjármûvek málhaterében rendsze- resített és a beavatkozás során szakmailag indokoltan elhasznált anyag értéke,

c) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történõ visszatérés során, önhibán kívül keletkezett olyan kár, amely más jogviszonyból nem térül meg.

(2) A tûzoltó gépjármûvek elszámolható költségnormáit a mûködési területen érvényes elõírásokkal egyezõen kell alkalmazni.

15. §

A 13. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglalt esetekben az igénybevétel költségeit – a riasztásra jogosultak általi elrendelés esetén – az OKF, az erre a célra biztosított költ- ségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg.

16. §

(1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az igénybe vett tûzoltóságok és létesítményi tûzoltóság pa- rancsnoka az igénybevétel helye szerint a fõvárosi tûzoltó- parancsnok, illetve a területileg illetékes igazgatóság útján igényli az OKF-tõl a 10. mellékletben meghatározott igénybejelentõ nyomtatványon és adatlapon.

(2) A költségtérítési igény jogosságát a fõvárosi tûzoltó- parancsnok, illetve a megyei katasztrófavédelmi igazgató megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem be- nyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti az OKF-re.

(3) A költségtérítési igény jogosságáról és mértékérõl a fõigazgató a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

17. §

(1) Ez a rendelet 2009. december 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Riasztási és Segítségnyújtási Terv- rõl, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltósá- gok mûködési területérõl, valamint a tûzoltóságok vonulá- saival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet, valamint a hivatásos ön- kormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott lét- számáról, valamint a hivatásos önkormányzati és az ön- kéntes tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolásáról és a készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományról szóló 11/2008. (XI. 26.) ÖM rendelet.

Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

18. §

(1) A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékeny- ségének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet

(12)

(a továbbiakban: R.) melléklete 4. számú függelékének 3. pontja a következõ 3.3. alponttal egészül ki:

„3.3. Szolgálatszervezés szervezési kategóriánkénti elvei:

a) III. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. Az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint két keze- lõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõi létszá- mot, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén az I.

fecskendõ terhére kell biztosítani;

2. A vízszállító létszáma önálló segítségnyújtásra törté- nõ riasztás esetén 1 fõvel csökkenthetõ. Az 1 fõ – parancsnoki döntés szerint – az erdõtüzes vagy a magasból mentõ gépjármûre átcsoportosítható;

3. Az I. szer segítségnyújtásra történõ vonulása esetén a vízszállító 2 fõ létszáma – parancsnoki döntés alapján – a tartalék gépjármûfecskendõre átcsoportosítható;

b) IV. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. Az I. szer létszáma segítségnyújtásra történõ riasz- táskor 1 fõvel csökkenthetõ. Az 1 fõ – parancsnoki döntés szerint – a vízszállítóra, vagy a vízszállító 1 fõs létszámá- val együtt a tartalék gépjármûfecskendõre átcsoportosítható;

2. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén az I. fecskendõ terhére kell biztosítani;

c) V. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes ma- gasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a II. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ ri- asztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról;

2. Az egyedi speciális konténerszállító jármû létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelõi lét- szám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik;

d) VI. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén a K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a III. fecskendõ terhére kell biztosí- tani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról;

e) VII. és VII. kiemelt szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén

1. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes ma- gasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a III. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ ri- asztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról;

2. Az egyedi por-hab konténerszállító jármû létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelõi lét- szám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik.”

(2) Az R. melléklete 4. számú függelékének 6. pontja a következõ 6.3–6.7. alponttal egészül ki:

„6.3. Amennyiben a párhuzamosítás lehetõsége nem áll fenn, a K tehert vagy az erdõtüzes gépjármûvet létszám nélkül kell készenlétben tartani, riasztása esetén a kezelõt a 12. pontban meghatározottak szerint kell biztosítani.

6.4. A magasból mentõ és a mûszaki mentõ szereket 1-1 fõvel kell készenlétben tartani, üzemeltetésük más jog- szabályban, vagy a gyártó által kiadott kezelõi utasításban meghatározott kezelõi létszámmal történik.

6.5. Két kezelõhelyes magasból mentõ és a mûszaki mentõszer segítségnyújtásra történõ önálló risztása esetén csak két kezelõvel vonultatható. A második kezelõt a szer- vezési kategóriánként meghatározott szer terhére kell biztosítani.

6.6. Azon tûzoltóságokon, ahol a gépjármû és technikai állománytábla szerint két magasból mentõ áll készenlét- ben az elsõdleges a két kezelõhelyes magasból mentõ, me- lyet két fõvel kell készenlétben tartani. A másodlagos ma- gasból mentõt egy fõvel kell készenlétben tartani. Abban az esetben, ha az is két kezelõhelyes, segítségnyújtásra tör- ténõ önálló riasztás esetén a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére második kezelõt kell biztosítani.

6.7. A Regionális Mûszaki Mentõ Bázisokon a két kon- ténerszállító gépjármût három fõ kezelõvel kell készenlét- ben tartani, egyidejû riasztásuk esetén – parancsnoki dön- tés szerint – a kezelõi létszám átcsoportosítható.”

19. §

A tûzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tûzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstõl eltérõ hasz- nálatának szabályairól szóló 34/1996. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A készenlétben tartott tûzoltó gépjármûveket és szakfelszereléseket csak akkor lehet rendeltetésüktõl elté- rõ célra használni, ha azok folyamatosan riaszthatók, ille- tõleg az eltérõ célra használt gépjármûvek és szakfelszere- lések a tûzoltóság elsõdleges mûködési körzetét nem hagyják el.”

20. §

A 18. § és a 19. § a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a § a rendelet hatálybalépését köve- tõ második napon hatályát veszti.

Varga Zoltáns. k.,

önkormányzati miniszter

(13)

1. melléklet a 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelethez

A mûködési terület reális veszélyeztetettsége alapján kialakított szervezési kategóriák és az egyes kategóriákba tartozó tûzoltóságok pontszáma

Tûzoltóság Kategória ÖT Pontszámok

ÖNKÉNTES TÛZOLTÓSÁ- GOK (ÖT)

I. Véménd (Baranya megye) 225

Répcelak (Vas megye) 320

Bajna (Komárom-Esztergom megye) 375

Vámosmikola²(Pest megye) 400

Kadarkút (Somogy megye) 401

Abádszalók (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 461

Tiszanána (Heves megye) 471

Vál (Fejér megye) 473

Kerekegyháza (Bács-Kiskun megye) 488

Bátaszék (Tolna megye) 512

Nagyigmánd (Komárom-Esztergom megye) 513

Ács (Komárom-Esztergom megye) 539

Bélapátfalva (Heves megye) 562

Kecel (Bács-Kiskun megye) 564

Soltvadkert (Bács-Kiskun megye) 565

Böhönye (Somogy megye) 570

Tótkomlós (Békés megye) 583

Ruzsa (Csongrád megye) 590

Újfehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 622

Egyek (Hajdú-Bihar megye) 625

Jászárokszállás¹(Jász-Nagykun-Szolnok megye) 660 Kunhegyes (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 662

Vasvár (Vas megye) 680

Baktalórántháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 703

Tab²(Somogy megye) 716

Kõszeg (Vas megye) 718

Zalaszentgrót (Zala megye) 732

Lajosmizse (Bács-Kiskun megye) 767

Tolna (Tolna megye) 775

Gyomaendrõd (Békés megye) 786

Komádi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 810

Zirc (Veszprém megye) 815

Sümeg (Veszprém megye) 816

Jánoshalma (Bács-Kiskun megye) 826

Bácsalmás (Bács-Kiskun megye) 842

Szakoly (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 845

Csurgó (Somogy megye) 855

Celldömölk¹(Vas megye) 884

Kisbér (Komárom-Esztergom megye) 892

(14)

Tûzoltóság Kategória ÖT Pontszámok

ÖNKÉNTES TÛZOLTÓSÁ- GOK (ÖT)

II. Polgárdi (Fejér megye) 927

Tiszakécske (Bács-Kiskun megye) 934

Oroszlány (Komárom-Esztergom megye) 935

Békés (Békés megye) 942

Szabadszállás (Bács-Kiskun megye) 966

Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye) 972

Csepreg (Vas megye) 1002

Tapolca (Veszprém megye) 1005

Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1030

Pásztó (Nógrád megye) 1030

Kunszentmiklós (Bács-Kiskun megye) 1043 Törökszentmiklós (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1059 Csenger (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1066

Tamási (Tolna megye) 1094

Tiszaföldvár (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1147

Mór (Fejér megye) 1164

Ibrány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1170

Nagykõrös (Pest megye) 1173

III. Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1206 Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1220

Pomáz (Pest megye) 1222

Létavértes (Hajdú-Bihar megye) 1234

Ráckeve (Pest megye) 1303

Vámospércs (Hajdú-Bihar megye) 1304

Balatonfüred (Veszprém megye) 1335

Bicske (Fejér megye) 1365

Fehérgyarmat (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1401 Vásárosnamény (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1713

Balatonboglár (Somogy megye) 1742

Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye) 2049

(15)

Tûzoltóság Kategória HÖT Pontszámok

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNY- ZATI TÛZOLTÓ- SÁGOK (HÖT)

I. Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 822

II. Badacsonytomaj (Veszprém megye) 1011

Csongrád (Csongrád megye) 1033

Kiskõrös (Bács-Kiskun megye) 1055

Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1125 Szendrõ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 1128 III. Tiszafüred (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1179 Komárom (Komárom-Esztergom megye) 1223

Balatonfûzfõ (Veszprém megye) 1246

Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye) 1292

Nyergesújfalu (Komárom-Esztergom megye) 1299

Barcs (Somogy megye) 1333

Nagyatád (Somogy megye) 1398

Mezõtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1481 Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1514

Lenti (Zala megye) 1540

Heves (Heves megye) 1688

Szentes (Csongrád megye) 1728

(16)

III. Pétfürdõ (Veszprém megye) 1744

Szentendre (Pest megye) 1790

Kapuvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) 1831

Komló (Baranya megye) 1869

Csorna (Gyõr-Moson-Sopron megye) 1872

Marcali (Somogy megye) 1886

IV. Szarvas³(Békés megye) 1343

Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1970

Makó (Csongrád megye) 1997

Mohács (Baranya megye) 2034

Paks (Tolna megye) 2038

Mezõkovácsháza (Békés megye) 2039

Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 2060

Siklós (Baranya megye) 2129

Szeghalom (Békés megye) 2141

Dombóvár (Tolna megye) 2211

Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar megye) 2263 Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar megye) 2264 Hódmezõvásárhely (Csongrád megye) 2295

Ajka (Veszprém megye) 2296

Sárvár (Vas megye) 2311

Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye) 2336

Körmend (Vas megye) 2349

Püspökladány (Hajdú-Bihar megye) 2377

Dabas (Pest megye) 2425

Esztergom (Komárom-Esztergom megye) 2434 Encs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2446

Nagykáta (Pest megye) 2471

Szigetvár (Baranya megye) 2472

Sárbogárd (Fejér megye) 2562

Gyula (Békés megye) 2619

Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2664 Mezõkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2685

Kalocsa (Bács-Kiskun megye) 2689

Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2709

Orosháza (Békés megye) 2722

Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 2854

Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2941

Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3024

Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye) 3061

Sopron (Gyõr-Moson-Sopron megye) 3134

Mosonmagyaróvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) 3135

(17)

V. Mátészalka³(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 2649

Veszprém (Veszprém megye) 3059

Gyöngyös (Heves megye) 3095

Pápa (Veszprém megye) 3104

Balassagyarmat (Nógrád megye) 3220

Baja (Bács-Kiskun megye) 3246

Hatvan (Heves megye) 3328

Siófok (Somogy megye) 3357

Keszthely (Zala megye) 3372

Szigetszentmiklós (Pest megye) 3481

Cegléd (Pest megye) 3514

Kazincbarcika (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3619

Dunaújváros (Fejér megye) 3842

Zalaegerszeg (Zala megye) 3983

Szekszárd (Tolna megye) 4085

Monor (Pest megye) 4216

VI. Békéscsaba³(Békés megye) 3842

Salgótarján (Nógrád megye) 3996

Szombathely (Vas megye) 4201

Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 4285

Vác (Pest megye) 4288

Nagykanizsa (Zala megye) 4338

Gödöllõ (Pest megye) 4489

Tatabánya (Komárom-Esztergom megye) 4508

Eger (Heves megye) 4593

Kecskemét (Bács-Kiskun megye) 4739

Kaposvár (Somogy megye) 4746

VII. Érd (Pest megye) 6353

Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 6924

Székesfehérvár (Fejér megye) 7095

Pécs (Baranya megye) 7161

Gyõr (Gyõr-Moson-Sopron megye) 7559

VII.k. Debrecen (Hajdú-Bihar megye) 8187

Szeged (Csongrád megye) 8663

Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 9668 Kategóriába nem

sorolt

Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság

1 Azon új önkéntes tûzoltóságok kerültek megjelölésre, melyek a részükre meghatározott mûködési terület mentõ-tûzvédelmi feladatainak ellátását 2009.

december 1-jével kezdik meg.

2 Azon önkéntes tûzoltóságok kerültek megjelölésre, melyek elsõdleges mûködési körzetéhez 2010. január 1-jétõl újabb települések kerülnek csatolásra.

3 A HÖT veszélyeztetettségét mutató pontérték 2008. december 1-jével, az elsõdleges mûködési körzet változásával módosul, a HÖT a megállapított türel- mi idõre tekintettel nem kerül más szervezési kategóriába.

(18)

2. melléklet a 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelethez

A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszáma

A készenléti jellegû szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok létszáma

Szervezési

kategória Tûzoltóság Megye

Készenléti jellegû szolgálati

létszám

Irányító, ügyviteli és technikai

létszám

Tûzmegelõ- zési létszám

Létszám összesen

I. Záhony SZ-SZ-B ³⁷ ⁶ ² ⁴⁵

II. Badacsonytomaj Veszprém ³⁷ ⁶ ² ⁴⁵

Csongrád Csongrád ³⁷ ⁴ ¹ ⁴²

Kiskõrös B-K ³⁷ ⁵ ¹ ⁴³

Kunszentmárton J-N-SZ ³⁷ ⁶ ² ⁴⁵

Szendrõ B-A-Z ³⁷ ⁶ ¹ ⁴⁴

III. Balatonfûzfõ Veszprém ⁵⁰ ⁶ ² ⁵⁸

Barcs Somogy ⁴² ⁶ ² ⁵⁰

Csorna GY-M-S ⁵¹ ⁵ ² ⁵⁸

Hajdúnánás H-B ⁴⁶ ⁶ ² ⁵⁴

Heves Heves ⁴² ⁶ ¹ ⁴⁹

Kapuvár GY-M-S ⁵¹ ⁶ ² ⁵⁹

Karcag J-N-SZ ⁵¹ ⁶ ³ ⁶⁰

Komárom K-E ⁵⁸ ⁶ ³ ⁶⁷

Komló Baranya ⁴⁸ ⁶ ³ ⁵⁷

Lenti Zala ⁵¹ ⁶ ³ ⁶⁰

Marcali Somogy ⁵⁵ ⁶ ³ ⁶⁴

Mezõtúr J-N-SZ ⁴² ⁶ ³ ⁵¹

Nagyatád Somogy ⁴⁶ ⁶ ⁴ ⁵⁶

Nyergesújfalu K-E ⁴³ ⁶ ² ⁵¹

Pétfürdõ Veszprém ⁵⁴ ⁶ ² ⁶²

Szentendre Pest ⁵¹ ⁶ ² ⁵⁹

Szentes Csongrád ⁵¹ ⁶ ² ⁵⁹

Tiszafüred J-N-SZ ⁴⁶ ⁶ ² ⁵⁴