A statisztika a városi igazgatásban

1044

A javasolt rendszerrel szemben azt az

ellenvetést lehetne felhozni, hogy ilyen

körülmények között nem érvényesül az indexek közötti tényezőszerű összefüggés (volumenindex . árindex :: értékindex).

Szerző ennek a formai követelménynek érvényesülését nem tartja lényegesnek.

Bemutatja, hogy az általa javasolt rend-

szernél is érvényesül az indexek között

egy bizonyos összefüggés. Erre két VáltOd zatot is közöl:

Az egyik összefüggés (szorzatszerű kap- csolat):

[tvxíp'írlm

ahol

IW —— értékindex,

Ip — árindex (bázisidőszak súlyaival számítva),

11; — volumenindex (bázisidőszak sú—

lyaival számítva),

I M —— árarányváltozás és volumen- arányváltozás együttes hatását kifejező index.

Ez utóbbi index kiszámításának kép—

lete:

]

__ _2 mi _ ( 8 90701_ 2 mi) m H Egon, ' 290100 290700

2 91771 _ E %Pi

2 ami ' 27 90100

A másik összefüggés (összegszerű kap—

csolat):

__ alpi .— 1 _ gyúl 1 m Éji?"

2 %% E %% É %%

! E ('11 _ %) (7)! —— Po)

Az indexsorokkal kapcsolatban szerző az állandó súlyú rendszert tartja alkal— * masabbnak. Véleménye szerint csak ilyen körülmények között biztosítható, hogy az indexsor különböző tagjai egy—

mással összehasonlíthatók legyenek. Ter—

mészetesen az állandó súlyozás is csak bizonyos korlátok között alkalmazható, s bizonyos időközökben szükség van a súlyok módosítására, azaz új súlyok al—

kalmazására kell áttérni.

Szerző részletesen foglalkozik továbbá az indexszámítás egyéb módszertani kér—

déseivel, különösen a viszonyszámokból

számított indexek problémáival.

(Ism.: Drechsler László)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

A statisztika a városi igazgatásban

(La: statistigue dans les adnámis'tratinns muníci—

nales.) Butletin de Wlnstitut International de Sta—

tistiguoe. 36. két 4. rész. 7—114. p.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet már a múlt század végétől kezdve, különösen

pedig a két világháború között, egyre

rendszeresebben foglalkozott a nemzet—

közi városi —— lényegileg nagyvárosi — statisztika kérdéseivel s 1927 és 1940 kö—

zött évkönyvszerű nagyvárosi statisztikai kiadványsorozatot is közreadott. Mint—

hogy más nemzetközi szerv akkoriban ha—

sonló munkásságot nem fejtett ki, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek ez a

tevékenysége hézagpótló volt.

A helyzet ezen a téren a második világ—

háború után sem változott. Ezúttal is a Nemzetközi Statisztikai Intézet keretében

éledtek fel, illetőleg folytatódtak széle-

sedő mederben a nemzetközi várossta—

tisztikai kérdések tisztázására, a fogal- mak egységesítésére, az adatok összeha—

sonlíthatóvá tételére, valamint a korábbi

kiadványsorozat felújítására irányuló tö- rekvések. Ezek eredményeképpen egy—

részt sikerült az érdekelteket és érdeklő—

dőket az Intézet új Városstatisztikai szak—

osztályában összefogni, másrészt az em- lített kiadványsorozat új folyama is meg—

indult.

Ezen túlmenően az Intézet ülésszakai ugyancsak növekedő figyelemmel fordul—

tak a városi statisztika nemzetközi prob—

lémái felé. Különösen az Intézet 1957.

évi stockholmi (30.) ülésszakán vitatták és világították meg az eddiginél tágabb ke—

retek közt a nemzetközi városstatisztikai tevékenység kialakulását, szervezeti alap—

jait és a Városi statisztika egyes részlet—

kérdéseit.

A stockholmi ülésszakon bemutatott ——

alább ismertetett —— kilenc közlemény részben a statisztikának a városi igazga—

tásban elfoglalt helyét törekedett több oldalról feltárni, részben néhány újszerű városstatisztikai vizsgálódásról emléke—

zett meg.

A nemzetközi városi statisztika terüle- tén kialakuló tevékenységről, valamint ezen törekvések múltjáról és jelenéről a stockholmi ülésszakon két egymást ki—

egészítő közlemény számolt be: Bunle, H.

(Párizs) ,,A nagyvárosok nemzetközi sta—

tisztikája" c. közleménye elsősorban a múlt eseményeit foglalta össze; valamint

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ö

1045

Zwingli, U. (Zürich) közleménye, mely hasonlóképpen a múltból kiindulva, főleg a legutolsó évek fejlődését jellemezte.

Mindkét tanulmány, kivált Bunle—é is—

mételten megemlékezett a Budapesti Fő-

városi Statisztikai Hivatal két első igaz—

gatójának —— Kőrösy Józsefnek, különösen a múlt század utolsó évtizedeiben és

Thirring Gusztávnak az első világháború előtti és a két világháború közötti irá—

nyító jellegű működéséről.

A városi statisztika szervezetének kér-

déskörével két tanulmány foglalkozott.

Mewes, B. (Braunschweig) az európai

nagyvárosok statisztikai szolgálatának

szervezetét tárgyaló közleménye az álta—

lános szempontokat és a történeti fejle—

ményeket csupán érintve, a mostani helyzet megvilágítására törekedett, még—

pedig a Nemzetközi Statisztikai Intézet

által kibocsátott és az európai államok

városstatisztikai szervezetének néhány legfőbb vonását tudakoló kérdőív alap—

ján. A kérdések többek között: van—e a nagyvárosokban központosított statiszti—

kai szervezet; közreműködnek-e a városi szervek az átfogó, országos adatgyűjtések végrehajtásában és végeznek—e azokból helyi feldolgozásokat; folytatnak—e ,,saját célú", illetőleg a városi igazgatás által rájuk bízott önállóbb statisztikai tevé—

kenységet stb. Az ilyen módon 21 országra

—— köztük Bulgáriára, Csehszlovákiára, Lengyelországra, Magyarországra és Ro- mániára — vonatkozólag begyűlt felvilá- gosítások nyomán Mewes úgy véli, hogy

— a városi statisztika szervezése szem—

pontjából -— a vizsgált államok három kategóriába sorolhatók. Az első csoportba tartozó országokban szervezett várossta—

tisztika létezéséről alig lehet beszélni, ezekben Városi statisztikai hivatalok nincsenek, úgy, hogy a városi vonatkozású statisztikákat csupán szakigazgatási ágak művelik nem kellő hatásfokkal. A má- sodik kategória államaiban — ide a köz—

lemény szerint 11 ország sorolható —— a

jól megszervezett és sok esetben 100 éves múltra visszatekintő városi statisztikai hivataloknak többé kevésbé kiterjedt há—

lózata működik; átfogó statisztikai mun—

kásságuknak kiadványaikban közrebocsá—

tott eredményeit a városi igazgatásban is jól értékesítik. Szerző véleménye sze—

rint a népi demokráciákat felölelő har—

madik csoportban működnek ugyan te-

rületi szervek, de tevékenységük több- nyire nem a városstatisztika terén zajlik le és általában a központi statisztikai szolgálat helyi szervei, nem pedig a vá—

rosi önkormányzaté; azonban az államok e csoportjában is tervbe van véve, illetve

már részben kialakult a statisztikai

munkák, szorosabban városstatisztikai

vonatkozású területi decentralizációja. A tanulmány szerint a városi statisztika szervezete elsősorban az általános állam- igazgatási berendezkedéshez simulóan öl—

tött ennyire elütő formákat. Az összefog—

laló tanulmányt do Régo Lima, R. (Rio de Janeiro) a braziliai városigazgatás és városi statisztika részben különlegesebb problémáit tárgyaló tanulmánya egészíti ki. Bizonyos mértékig ide sorolható

Öman, 1. (Stockholm) a nagyváros és

környéke (elővárosai) —-— az adott esetben Nagy—Stockholm —— problémáját mint sta—

tisztikai elhatárolási kérdést megvilágító közleménye is.

Az egy-egy meghatározott tárgyra vo- natkozó városstatisztikai kutatások köré—

ből Clark, C, (Oxford) a nagyvárosi nép—

sűrűség megállapításának és kifejezésé—

nek egy újabb módjáról ad képet, Johan—

sen, K. (Koppenhága) pedig a dán főváros és legközelebbi elővárosai népességének lakásszükségletéről végrehajtott képvise—

leti adatfelvételt s annak első eredmé- nyeit ismerteti. A beszámoló kötet ezenkívül még Amsterdamról közöl két tanulmányt: Meerdink, J. (Amsterdam) közleményét, mely a város lakosainak 1954. évi üdülése (szabadság idejük el- töltése) terén megnyilatkozó jellegzetes—

ségekről szól, továbbá de Wolf, P. és

Hissink, A. C. (Amsterdam) hasonlókép—

pen részben reprezentatív vizsgálódáson alapuló tanulmányát az amsterdami szó—

rakozási lehetőségekről.

(Ism.: Thirring Lajos)

!

Maszlov, P.:

A matematika alkalmazása a gazdasági számításokban

ékonamicseszkih 1959. 5. sz.

(0 nrimenenií :maztemxatiki v raszcsmah.) —— Voproszü Ékonomiki.

77—87. p.

Szerző a gazdasági kutató és irányító munkában az egzakt matematikai eljárá—

sok és modellek, a korszerű számítástech- nika alkalmazása mellett foglal állást.