Schandl Károly: Birtokpolitika és földreform Magyarországon

1. szám.

. , Schandl Károly: Birtokpolitika és földreform Magyarországon.

Charles Schandl: Politigue de pro—

priétés et réforme agraire en Han—

gríe.

Kiadja a M. kir. Földmivelésügyi Minisztérium. Budapest.

l927. 58 oldal.

Pnblié par le mínislüre 1'. h. de l'Agrícultm'e, Budapest.

1927. 58 pages.

Resumé.1jz':tude de M, Charles Schandl

neuf renseigner l'étranger sur la re'iorme agraire hongroise, dont íI fait connaítrc Pessence ,et liappIication. Les travaux relatifs d cette réforme ayant été !erminés pour la plupart, Pauteur est á méme ilyen exposer, a grandes Iignes, les résultats.

La proporlíon des petites propriétés, (lui était de

46'5% en 1921, s'éleuait 51.50-20/0 au début de

1925; aprés Pachévement des travaux de la ré—

forme ayruire, elle atteindra probablement 6400

lán 1913, (lam- le territoire actuel de la Hongrie,

il y aoait 620000 ])etíts propriétaires, et au début de 1925, 840 (100 En supposant (1116 (e nombre en augmente pareillement il sera au moins de 1100000 apr-es ljaccomplz'ssement des travaux, de serte au en [in de compte, le nombre des ouvriers izgricoles non propriétaires ayant regu de la terre (ln fait de la ré/nrnze mentem (i 75 %.

Schandl Károly most megjelent tanulmányá—

ban statisztikai adatokra támaszkodva főleg azt

igyekszik bebizonyítani, hogy a földbirtok helye-

sebb megoszlását maga után vonú és az utóbbi

években véglehajtott löldrefountörvények (1920.

évi XXXVI. t.-c. és 1924. évi VII. t.-(;.) a mutat.

kozó nagy nehézségek és akadályok dacára, álta—

laban—megfeleltek eéljuknak. Összehasonlítva más

államok hasonló irányú munkálkodásával, az két—

sógtelen hogy az úgynevezett utódállamok úgy—

nevezett atriártöivőutyei alapján végrehajtott birtok- (lkobzások minden egyébnek nevezhetok, csak t'öldreformnak nem. viszont azt sem kell bizonyí—

tani, hogy a magyar földreform, amelyik nemzeti-

ségi és vallási szempontból a földtulajdonosok és

iöldigénylők között különbséget egyáltalában nem tett, szociális tekintetben igen szép eredményeket ért el. A termelés visszafejlödesének kérdésére vo-

natkozólag maradt csak el a valasz, a szerző ezt a

fontos kérdést tanulmányának (supán az utolsó

teiezete'ben érinti, a jövőre nózw tesz megnyugtató

' ki telentésoket , az állami segítség több alakban meg

ijelenik es :! visszafejlődés folyamatát meg fogja

állítani. ' '

k sux-zt"). mint az előszóban kifejti, tanulmá- nyát az éideklődő külföld felvilágositásáia szánta,

eppen ezért először is ismerteti a most végrehaj- tott földreform elozmt'nyeit azután tárgyal§1 a

—— 109 —— 1928

földreform célját és a végrehajtás módját, végül bemutatja annak eredményeit. A történelmi ki—

alakulás vázlatos tárgyalása után a_ régi és új országhatárok között a földhirtokmegoszlásra vo—

natkozó adatokat mutatja be. Ezekből láthatjuk hogy a kisbirtokok 1913. évi 45 8%os aránya :t.

trianoni békeszerződés utáni évben mindössze

465%—ra emelkedett, a birtokmegoszlás tehát -——

dacára annak, hogy a szabadfejlődés tendem-iája a kisbirtokoknak kedvezett —— egészségtelen volt, mert hazánkban a kisbirtokok összes területe eb—

ben az időpontban jóval kisebb volt, mint a 100 kat. holdnál nagyobb birtokok összes területe. lin—

nél is súlyosabb baj volt nálunk az, hogy a told—

nélküli mezőgazdasági munkásság földéhségét ren—

des viszonyok között nem lehetett kielégiteni. tüzek

a körülmények bírták rá a magyar kormányt, hogy

beható és hosszas előzetes tárgyalások után :) földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó ren—

delkezésekről törvényjavaslatot terjesszen a nem- zetgyűlés elé. A parlament ezt még az 1920. év is.—zén törvényerőre emelte, abban az évben a föld—

reformra vonatkozó munkálatok tehát már meg is indultak.

A szerző ezután elég részletesen ismerteti :.

földreformtörvény és az azt kiegészítő novella in—

tézkedéseit, úgyhogy az érdeklődő közönség tl földreform végrehajtására vonatkozó eljárást ! ta

nuhnány alapján nagy vonásokban megismmheti.

Egyes földbirtokok megváltására iiányulo el—

járás a törvény rendelkezésének értelmében :) tör—

vény életbeléptetésének napjától (1920. decem—

ber 7) öt évig volt elrendelhető, úgyhogy most már

a még itt ott folyamatban levő eliárások ered—

ményeitől eltekintve a szerzo tanulmányában be számolhat az 0. F. B. működése kovetkezteben beállott új helyzetről. Az 1925. évi statisztikai adav tok szerint hazánkban a kisbirtok aránya elerte az 50'2%—ot, ez az arány tehát 8"/o-kal nagyobb, mint az 1921. évre vonatkozó fentemlített altatas Miután a felhasznált statisztikai adatok az 1924").

év elején fennállott helyzetre vonatkoznak, azt

hisszük, hogy a szerző indokoltan állíthatta tanul—

mányában, hogy a földreformmunkálatok teljes befejezése után a kisbirtokok arányszáma el fogja érni a (%%-ot. Amilyen arányban nőtt a kisbirto—

—kol( terjedelme, 11 szerint csökkent a földnólkiili

mezőgazdasági munkások száma. 1913. évben a

kisbirtokosok száma a mai határokra átszámítva körülbelül 620000 volt, 1025. év elején 840000

kisbirtokosunk volt, a szerző feltételezi hogy ez az emelkedési arány élvényesül a reform további

folyamán, akkor a kisbirtokosok száma 11 mila

_lióra fog emelkedni. Ez azt jelenti. hogy a föld-

nélkiili földmivesmunkúsok háromnegyed része jut

*földltöz (is alig 200000 földmivnsmnnkz'is marad

!)irl()ktal:m.

lit

1. szám.

Végül a szerző röviden megemlékezik azokról a már folyamatban levő és tervbe vett állami :akciókról, amelyeknek célja az új kisbirtokosok gazdálkodásának eredményessé tétele§—. Ezeknek az intézkedéseknek körültekintő és gyors keresztül- vitele mindenesetre csökkenteni fogja a gazdálko-

dás eredményességében most még eléggé mutatkozó

visszaesést.

S. !.

Ferdinand .Tönnies: Der Selhstmord in Schles—

wig—Holstein.

Veröt'fentlíchungen der Schteswig—l—loleteínlschen Universi—

tátsgesellschat't. Nr. 9. Schrit'ten der Baltischen Kommission zu Kiel. Band Vll. Brestau, 1927. 71 oldal,

Tönnies Ferdinánd professzor szűkebb hazája, Schleswig—Holstein moralstatisztikai tanulmányo—

zása során az öngyilkosságok alakulásának ker—

dése'vel is behatóan foglalkozott és egy mostaná-

ban megjelent tartalmas közleményt szentelt a be—

gyűjtött adatok, nyert tanulságok ismertetésének.

Tanulmánya bevezető összeállításában

l8lS—ig megy vissza. E legrégibb időszakban a

rendelkezésre álló, de a mainál jóval hiányosabb

statisztikai adatok szerint százezer före évente kb.

'7 öngyilkosság esett. A későbbi évtizedek öngyil—

kossági statisztikája már pontosabb és teljesebb

s az öngyilkosságok számának emelkedése, vala- mint némely ma is megfigyelhető demografiai sa-

játossága Tönniesnek a század derekáról publi—

kált részletes adataiból már kiviláglik. A negyve—

nes években az öngyilkosságok arányszáma (száz—

ezer lakosra) évente kb. 15, az 1876—1910. években pedig átlag mintegy 30 volt 1895—ig elég erős—

mérte'kű emelkedést mutatnak az adatok; majd 1896-tól 1905-ig némi enyhülés köszöntött be, míg a rákövetkező öt évben az öngyilkossági arány megromlása újból mutatkozott. A háborús [)(tl'lt't' Tömu'cs

llt) —

%

dusban azután a férfinem-sség körében az öngyilv kosságok gyakorisága megcsappant, viszont a, nőké valamivel tovább emelkedett. A két nem Öngyil- vkossági arányszáma a háború után ismét magasra emelkedett és kb. az 1908. éyi arányszám (szaz—

ezer lakosra 34; szintjén állapodott meg. (

Tőnnies adatai szerint Schleswig—Holstein Pof

roszország tartományai és Németország egyéb te—

rületrészei közül aránylag magas öngyilkossági számával s a női nem nagyobbfokúrészesedésével tűnik ki. Érdekes, hogy az öngyilkos nők aránya

a férfiakéhoz viszonyítva az 1876. utáni három és fél évtized alatt észlelt határozott emelkedés elle—

nére (100 öngyilkos t'e'rtire 1876—1880—ban 26'9.

1906—1910-ben pedig 31'4 nő jutott) a háború előtti években is csak kevéssel tért el a negy—ve—

nes és ötvenes években feljegyzett aráiiyszámtól (296). Úgyszintén már a mult század közepi szá;

mokból kiolvasható a város és vidék között utóbbi

javára mutatkozó különbözőség, amelyben azom

ban a női nem alig részesedik, minthogy az ön- gyilkos nök aránya a vidéken esaknem ugyanannyit mint a városokban. ,

Schleswig—Holstein egy részének Dániáhozt'esa- tolása a szerzö munkájának háború utáni adatok-

kal való kiegészítését nagyon megnehezítette.

Mégis 'I'önniex ———v amennyiben módjában állott ——

a Németországtól elszakadt területrészröl is hoz újabb statisztikai anyagot, végül pedig egyszerű korra-lávios-módszere segítségével veti egybe "a tar—

tomány öngyilkossági statisztikáját egyéb népese—

dési, társadalmi és gazdasági jelenségekkel. Munká-

ját, mely a főbb adatokat igen részletes közigaz—

gatási tagozódásban is bemutatja. maga

tartja befejezett egésznek, hanem a kutatómunka

során felmerült néhány újabb szempontból még kiegesziteni óhajtja. 'l'h. L. (Ir,

SP!"

A m. kir. közp. statisztikai hivatal könyvtárába érkezett munkák. ) Ouwages arrivés á la bibliothégue de llOffice central myal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti

munkák. (I'ublívations (l"intéré! international el de the'orie générale.) Apergru de la démographir .des diverx pays du monde. l£)27. !. litat de la po—

pulation ll". Mouvement de la population. Office permanent de lllnstitut intern. de statistioue, La

Haye.

Stalix sche Zusummenslellungen über Alarm"

m'um, Blei, Kupfer, Nickel, OueekSilber, Silber,

Zink und Zínn. 28. :lg. 1920/1926. Metallbank und

Metallurgisehe Gesellschaft. Frankfurt a/M'.

Comité mixte pour la répression du iaur

mummgage. Rapport et projet de convention.

Société (les Nations. Geneve. 1927.

(!onférenre internationale pour I'aboliiion deg—

prohibitions et restrictions () Fimportalion [riportatimr (l'/' oetobre au 8 novembre Société des Nations. Geneve. 1927.

et (3 19211

Vlh'e Wandemnysheweyung/en. WML—1924, ln—

ternationales Arbeitsamt. Genf. 1926. (Studii—n und

Beriebte. 0/2.)

Das Recht der lmrufliehen l'ereinigung. Band

[, ; Reehtsvergleiehende Untersuehung. Genf. l927.

(Studien und Beriehte. A/28.t *

Krebs, Norbert: Die _Entwir'klnny (Ir—r Geogra—

phie in den Ietzt'en fz'ínfí'ehn Jahren. Frankfurt

a/M. 1927. (Frankfurter Geographiscbe Hette'. l.?

Vinri, Feliee: l'renisiom' demogra/iehe, lstii