A bűnügy irányvonala ("Trend")

(1)

lon-onnon-nu.n.-...-n....u-nl-nnnnIll-llllll-lll-lllnnnlllu.II-Illu-null-lll.!!l-unlno-unnullnnno

diolen-l

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

lIlllllll'!.lIllIlllll'IIIIll-lll-Illl!IllIllU.I.-Ill-"I-IllIl!lllll'Iln_'llllllllllllllllnl'l-ll

A bűnügy irányvonala (,,Trend").

La trend—line de la criminalité.

1. A társadalom bűnügyi képének időbeni alakulása és korszakról-korszakra való változása a bűnügyi statisztika legtanul—

ságosabb fejezete, de egyúttal egyik leg—

nehezebb, könnyen a tévedések hinárjába vezető feladat. A bűnügyi statisztika sem társadalometikai, sem igazságpolitikai te—

kintetben nem nyujthat teljes és tiszta ké- pet. A kép inkább olyan, mint a fénykép a belemélyedő, jellemfestő, színes fest- ménnyel szemben. Ezért úgy társadalom- etikai, mint igazságpolitikai következteté- seknél nagyon nagy óvatosság szükséges, mely elsősorban a bűnügyi statisztikai adatok alapos ismeretét követeli. Ennek az ismeretnek az adatok beszerzésére, fel—

dolgozására, a bűnügyi statisztika terje- delmére és a feldolgozás technikájára is ki kell terjednie. 'I'ársadalomerkölesi szem—

pontból egyebek között azt is szem előtt kell tartani, hogy a büntetőtörvénykönyv nemcsak erkölcsi tévelygéseket sujt, ha—

nem általában oly törvénytelenségeket, melyek a fennálló társadalmi és állami rendet fenyegetik, anélkül, hogy erkölcsi, magasabb emberi szempontból is elítélhe- tők lennének; sőt esetleg még dícsérhetők.

Gondoljunk csak Savonarolára, Morusra, Batthyányi Lajosra, vagy az aradi tizenhá- rom vértanuk bármelyikére. Gondoljunk csak arra, hogy mint egyetlen intézmény, a rendészeti és igazságszolgáltatási szer- vek működése sem tökéletes, mert lehet, hogy ártatlanokat is elítélnek, bűnösöket pedig nem sujtanak büntetéssel. Az állami tevékenység mai széles kiterjedése követ—

keztében évről-évre újabb cselekményeket kell tiltani. Ilyenek a közegészségügy, a munkásvédelem, a forgalomigazgatásügy, deviza- (s valutapolitika intézkedései stb.

A gazdasági és technikai haladást is szá—

mításba kell venni, így pl. az autóforga—

lom következtében nagyon szaporodtak a

testi sértések. De a statisztikai technika tekintetében is sok nehézség mutatkozik. A bűnügyi statisztika keretei is változnak. így pl. a háború előtt Németországban a bűn- ügyi statisztika csak a polgári népességre vonatkozott, a háború előtt a büntethető—

ség alsó határa a 14 év volt, a háború után a 16. éves kor. A világháború és

a páriskörnyéki békeszerződések folytán Európa térképe teljesen megváltozott, úgy, hogy az összehasonlítás a háború előtti évekre a legtöbb államban vagy általábzin nem, vagy csak nagy nehézséggel és nagy óvatossággal vihető keresztül. Ehhez járul még, hogy az utolsó években egyes államok teljesen új büntetőtörvényt alkot- tak, mások legalább részlegesen megvál—

toztatták azt.

Minthogy ,,A bűnügy statisztikája"

(1888) című munkámban a bűnügyi statisztika módszerét, hiányait, határait, er—

kölcs, társadalom és igazságügy szem- pontjából való értékének problémáit —— úgy a tények megállapításánál, mint a levont következtetéseknél való szükséges óvatos—

ságra utalva _, elég részlet-esen és bena—

tóan tárgyaltam, ez alkalommal néhány megjegyzésre szorítkozom, egyúttal kifeje—

zést adva annak, hogy a bűnügyi statisztika teljesen elfogulatlanul, szakszerűen felhasználva, nagy szolgálatot tehet a tár—

sadalomtudománynak, a lélek— és erkölcs- tannak és a jogtudománynak egyaránt.

A bűnügyi irányvonal alakulására jel- lemző adatok elemzésénél természetesen csak a hosszabb időszakra terjedő adatok használhatók. ilyen adatok, amennyiben azok az állam mai területe szerint vannak feldolgozva, Nétnetországra _és Franciaor—

szágra, némileg Angliára és Ausztriára vo—

natkozólag állanak rendelkezésre?) Hazánk területi megcsonkítása nagy változást idé—

zett elő a népesség sűrűségi, kulturális, nemzetiségi viszonyaiban, ezért a Világhá—

borúelőtti adatokat a háborúutáni csak rö- vid korszakot ábrázoló adatokkal össze- vetni nagyon kétséges. A világháború óta még mindig nem élünk normális viszo- nyok között, hisz a háború káros követ- kezményei még éreztetik hatásukat er- kölcsi, gazdasági, társadalmi, politikai, fizikai és jogetikai tekintetben.

2. A bűnügyi irányvonal megállapításá—

nál mindenkelőtt Franciaországot vesszük szemügyre, melynek adatai egy századot foglalnak magukban. Az adatgyűjtés 1825—

1) A büntető eljárás nagy eltérései miatt az adatok egymás között nem hasonlíthatók össze.

(2)

8. szám.

ben kezdődött és a feldolgozás módszere azóta majdnem változatlan. Csak a terület változását kell figyelembe venni és az annak idején behozott korrekcionalizálási eljárást, mely a minősítést enyhíti, hogy a bűntett ne maradjon büntetlenül. A fő ada—

tok a következők: összesen elítéltetett az

esküdtszékek által (Cours d'assises) bűntett

miatt:

1825—1829 35.920 1875—1879 22.537 1830—1834 37.062 1880—1884 21.849 1835—1839 38.421 1885 ——1889 21.250 1840 —1844 37.062 1890 —1894 20625 1845 —1849 36.632 1895 —-1899 17.371 1850—1854 36.242 1900—1904 15.208 1855—1859 28.744 1905——1909 16.516 1860—1864 23.249 1910—1914 14.683 1865—1869 22.022 1915—1919 8.992 1870 — 1874 22.071 1920—1924 14.041

A felsorolt adatok egész századot foglal—

nak össze. Ha a kezdő lusztrumot össze- hasonlítjuk az utolsó lusztrummal, akkor a kriminalitás jelentékeny —— több mint 50%—nyi —— csökkenését állapíthatjuk meg.

Az első lusztrumokban emelkedés van;

a maximum 38.421 1836——1839—ig. Azután csökkenés következik. A világháború előtti évtizedben a minimumra szállt le. A világ—

háború alatt itt is, mint más államokban, még további jelentékeny csökkenés mutatkozik. A világháború után a szám körül- belül ugyanaz, mint a Világháború előtt.

Az irányvonal tehát határozottan lefelé indul, különösen ha a területnagyobbodást is számba vesszük.

A bűntettek egyes nemeire vonatkozó- lag a következő adatokat találjuk:

É , ..?529999... 1

i) ii n t; e t t e k

1825 ! 2.069 ; 5.165

1830 1.666 ; 5.296

1840 2.108 1 6.118

1850 2.808 ) 4.394

1860 1.848 1 2.808

1870 1.446 * 2.055

1880 1.688 ! 2.442

1890 1.594 ' 2.524

1900 1.412 1.867

1910 1.524 1.620

1920 1.927 1.610

1927 1.247 1330

A vonal kiindulási lés végpontját figyelve, azt találjuk, hogy mind a két csoport csök- kenést mutat, de különösen áll ez a vagyon elleni bűntetteknél, úgy hogy a két csoport aránya megfordult:

— 695 —— 1936

elleni bűntettek

1825 . . . . 286 714

1927 . . . . 483 517

Mindenesetre feltünő és jellemző a sze—

mély és közrend elleni bűntettek Viszonyla- gos emelkedése. Tanulságos az is, hogy a feszültség a maximum és a minimum között a vagyon elleni bűntettekn'él sokkal nagyobb, mint a személy elleni bűntetteknél. A vagyon elleni bűntetteknél a maximum volt 1847- ben 6.602, a minimum 1926-ban 587. A sze—

mély és közrend elleni bűntetteknél a maximum 1849—ben 2.943, a minimum 1902—ben 1.176.

A Vwétségekről a következő számok tájé—

koztatnak:

Ev Ev

1836 153794 1890 211431 1840 179419 1900 187024 1850 200145 1910 193 952 1860 157145 1920 222034 1870 111.111 1925 209701 1880 181296 1927 231164

'A vonal nagyon egyenlőtlen, de a 20'.

század mindenesetre jelentékeny emelkedést mutat, különösen a testi sertésnél és a lo—

pásnál: '

Év Testi sértés Lopás Koldulás Csavargás;

1836 15.779 18.247 1.787 2.960 1850 21.263 30.081 4.100 8.427 1900 36.592 49.227 9.057 11.804 1920 27.546 70.908 1.541 7.445 1925 43.514 56.372 3.156 11.315 1927 38.364 68.699 3.065 12.671

Minden csoportban tehát nagy az emel- kedés. E szerint a már régebben még hi—

vatalosan is megállapított trend konstruál- ható, hogy Franciaországban az úgynevezett ,,grande eriminalité" vonala lefelé, a ,,petite- criminalité" vonala felfelé hajlik. Ezt meg- erősítik a következő, a kihágásokra vonat- kozó adatok:

1825 139944 1850 306381 1900 455813 1920 602833 1925 679198 1927 714816

3. Nagyobb korszakot ölelnek fel azok az;

adatok is, melyek Angliára (es Wales) vonat- koznak, bár az angol eljárás sajátszerűsége—

(3)

8. szám.

1936

m—

folytán nehéz a tájékozódás. Mindamellett néhány adatot vizsgálat alá vehetünk. Ama személyek száma, akiket az esküdtszékek

(Assises) és a negyedévi tárgyalások (guarter

sessions) úgynevezett ,,indiotables offenees"

miatt elítéltettek:

, " Személy l Vagyon

E v Osszesen %

? elleni bűntettek

1857 [ 20.269 2.158 2.283

1860 15.999 1.802 1.422

1870 17.578 2.133 1.719

1880 14.711 2.210 1.778

1890 11.897 2.641 1.662

1900 ' 10.149 2.379 1.763

1910 1 18.680 2.173 3.275

1920 9.130 2.475 2.462

1928 7.282 1.710 2.943

Ez adatok szerint Angliában a kriminali- tás jelentékenyen csökkent, majdnem egy harmadára. Ez annál jellemzőbb, mert e korszak alatt a népesség körülbelül kétszere- sére emelkedett. A személy elleni bűntettek hullámzást mutatnak, de a legutolsó években csökkentek. A vagyon elleni bűntettek a mult század vége felé csökken—ést mutatnak, de 1910—ben jelentékenyen felszöknek, álta—

lában az új században emelkednek.

Egyes bűntettekre vonatkozólag még a következő adatokat vegyük szemügyre:

; ! ( Súl Eajtaianság

' .. , . , o .

E V * Emberoles leiIkossag I testi syéoriés iísrkgíí

' sütés

* 3

1857 213 l 70 290 230

1870 227 41 190 414

1890 194 69 109 654

1900 172 51 136 545

1910 105 13 126 354

1928 104 60 88 267

Nagy csökkenést találunk az emberölés- nél és a súlyos testi sértésnwél. A gyilkosság—

nál nagy az ingadozás; az erkölcsiség elleni bűntettek a megelőző évtizedekkel szemben

csökkenést, a kiindulás időpontjával szem—

ben emelkedést mutatnak. Egyes években az erkölcsiség elleni bűntettek nagy emelkedést mutatnak. Maximum és minimum a követ—

kező alakulást mutatják:

Maximum Minimum

1870—79 563 376

1880—89 787 491

1890—99 679 549

1900—09 596 387

———696———

4. Németországra vonatkozólag ötven évre terjedő bűnügyi statisztika áll rendel—

kezésre. A jogérvényesen elítéltek száma, illetve az úgynevezett kriminalitási index- szám (100000 büntethető korban levő

után):

Év Szám Indexszám

1885 402781 1.006

1890 452877 1.049

1895 560641 1.200

1900 579655 1.164

1910 685751 1.184

1930 710885 1.187

A kriminalitás tehát jelentékenyebb emel- kedést nem mutat. Ha egyes bűncsoportokat vizsgálat tárgyává teszünk, a következő eredményhez jutunk:

1882 1927 1930

állam, közrend és vallás ellen 118 447 356

személy ellen ... 339 279 295 vagyon ellen ... 534 518 532

Nagy az emelkedés az állam és a vallás elleni bűntetteknél; a többi bűncsoportoknál csökkenés állapítható meg. Egyes bűntettek szerint pedig a következő eredményt (index—

szám) nyerjük:

1882 1927 1930

gyilkosság . . 0'48 079 018

emberölés ... 058 079 069

magzatelhajtás . . . . 068 1100 758 súlyos testi sértés . . 121'00 6800 7070

csalás ... 3500 10100 11088

súlyos lopás ... 2800 2500 15602 becsületsértés . . . . 12300 9800 8780 erőszakos közösülés . 790 1200 892

Az erkölcs elleni bűntettek általában emelkedést mutatnak. Látjuk ezt a követ—

kező számokból is. Jogérvényesen elítél—

tetett :

Ev Bi gámia Vérferto'zés Tfe53131.3152; s

1882 89 394 390

1890 53 466 446

1900 73 545 685

1910 43 572 891

1920 186 539 276

1927 126 1.010 1.029

1930 96 751 804

Az erkölcs elleni bűntettek nagy emel—

kedése e számokban megdöbbentően tükrö—

ződik vissza.

5. A mai osztrák területre vonatkozó főbb adatokat megfigyelve azt találjuk, hogy 100000 büntethető korban lévő egyén kö- zül elítéltetett:

(4)

8. szám.

W:

Év Bűntett Vétség Kihágás

1882 228 89 2.164

1900 208 84 2.367

1910 187 26 1.952

1920 715 85 2.067

1928 296 79 1.834

A háború előtti korszak nagy stabilitást mutat, a világháború utáni korszakban je—

lentékeny az emelkedés, míg az utolsó években csökkenés következik.

Egyes bűntettek szerint az arányszám a következőképen alakult:

100000 büntethető korban lévő egyén közül (a kihágásokat nem számítva) elítél- tetett:

Erkölcsiség M agzat-

Év Lopás Csalás ellen elhajlás

1882—1885 110 24 7 0'2

1928 147 32 26 9'7

Ezen bűntetteknél emelkedés mutatko-

zik, különösen az erkölcs elleni bűntettek-

nél és a magzatelhajtásnál.

Ha visszatekintünk az itt közölt ada—

tok legjellemzőbb részére, azt látjuk.

hogy a Vizsgálat alá vett korszak alatt a kriminalitás egészben véve lefelé ha- ladó vonalat mutat, vagy csak cseké—

lyebben emelkedőt. Az irányvonal külön—

ben nem egyenes, a gazdasági, politikai és egyéb körülmények befolyására majd fel- felé, majd lefelé halad. A görbe a szerint is változik, amint azt kisebb korszakokra szét- osztjuk. E tekintetben pl. a legújabb kor—

szak azt mutatja, hogy a háború által elő- idézett nagy csökkenés után a kriminalitás ismét emelkedik, de egy maximum elérése után viszont csökken, különösen egyes bűn- tényeknél, amint azt Németországban meg—

figyelhetjük.

Az általunk áttekintett korszak leg—

jellemzőbb ténye, hogy az erkölcsiség el—

len elkövetett bűntettek erős emelkedést mutatnak. Hogy a kulturális haladással különösen a véres bűntettek csökkennek, azt a statisztika már régen kimutatta.

, A korszakok kriminalitásának megíté- lésénél természetesen nemcsak a bűntettek számára. hanem azok minőségére is tekin- tett-el kell lenni, arra, hogy melyek mutatnak emelkedést, melyek csökkenést. T ekin—

tetbe jön még az a körülmény is, milyen arányban szerepelnek a bűnözők között a népesség azon csoportjai, melyek bizonyos mértékben erősebb morális ellenállást mu—

-— 697 —— ' 1936

tatnak; pl. a nők, a gyermekek és a fiatal személyek, az aggok, az intellektuellek, a

jómódúak stb. Figyelemreméltó egyes új bűnjelenségek előfordulása, mint pl. az em—

berrablás, a szaporábban fellépő lincselés, a gangsztervilág, a gyermekek által szer- vezett bűnszövetkezetek, stb.

A bűnügyi statisztika érdeme abban áll, hogy a tömegészlelés alapján jellemképét adja az egész társadalomnak. [Amellett ter- mészetesen marad hely az egyéni észlelésre is. Egyes tragikus esetek megvizsgálása, amelyek drámaiabbak, néha erősebb világí- tást nyujthat és ezért egy-egy társadalom, egy—egy kultúrfok jellemzésére világosabb rajzot készíthet, mint a statisztikának vonalak és oszlopok közé szorított, szürké—

nek talált adatai. Az egyes tragikumok:

Matuska, Stavisky, Zempléni, a tisza—

zugi ördögi nők, a gyakran előforduló családirtások, hitvesgyilkosságok, panama—

botrányok mindenesetre döbbenetesebbek és többet mutatnak, mint a komplex szám.

Ezekben az esetekben, bár a környezet, a miliő, a kor, a műveltségi és kulturális szín- vonal is befolyást gyakorol, mégis a fe- lelősség erősen egyéni. De a társadalmi fe- lelősség felébresztésére és a társadalmi fel—

adatok iránti fogékonyság fokozására a jól szerkesztett bűnügyi statisztika mégis leg—

jobb segítséget nyújt.

A bevezetésben utaltunk arra, hogy a bűnügyi statisztika az erkölcsi élet ellen intézett összes támadásokról nem számol be, hanem csak a fennálló büntetőtörvény meg—

sértéséről. A törvény megengedhet erkölcste—

len cselekedeteket, viszont oly cselekményt

büntethet, mely nem erkölcstelen, de meg nem engedhető. Azért a bűnügyi statisztika is, mely a büntető fórumok működésén ala—

pul, nem foglalja magában az összes erkölcsi- ség ellen elkövetett cselekedeteket, magában foglal ellenben oly cselekményeket. melyek csak a törvénnyel állanak ellentétben, de az erkölcsi elv ellen nem irányulnak, sőt az erkölcsi elv szerint talán helyesek; pl. egy buzgó pap a hit érdekében tett intézkedése, melyet a törvény bünt-et. A bűnügyi statisztika azért sem nyujthat teljes képet az er- kölcsi viszonyokról, mert vannak oly cse—

lekmények is, melyeket a törvény elítél, de csak magánjogilag sujt. Nem kell a bűn—

ügyi statisztikától többet követelni, mint amennyit komolyan nyujthat; nem kell azt csalhatatlan erkölcsi tükörnek felmagaszf talni. Teljes képet az erkölcsiségről már azért sem adhat a bűnügyi statisztika, mert,

(5)

8. szám.

hiányos a bűntett indokainak statisztikája, pedig ugyanazon bűntett lehet súlyosabb,

vagy kevésbbé súlyos az indok szerint. Ál-

talában pedig a statisztika nem tud beha- tolni az erkölcsi felfogás, az életfelfogás, az erkölcsi hitvallás titkaiba, pedig nap—

jainkban ép itt találkozunk a legszomorúbb tünetekkel, azonban az elkövet-ett bűntettek- ben az nem tükröződhetik vissza. De helye—

sen felhasználva a bűnügy irányvonala min—

dig olyan tudományos eszköz, olyan útjelző, melyet a szociológus. a bíró, az ügyész és a jogpolitikus nem nélkülözhet.

... 698 __

mar—mmm: 1936

m

Végül megjegyzem hogy bár a trend—

vonal grafikai feltüntetése mindenesetre a bűnügy hullámzását szembetűnőbbe' tette volna, azt egyelőre mellőztem, mert remé- lem, hogy egy későbbi tanulmányban már a magyar adatokkal is foglalkozhatom és a magyar trendvonallal is szolgálhatok.

A bűnügyi trendvonal irányát a közölt adatokban csak nagy általánosságban lehe—

tett megállapítani, a matematikai statisztika feladata lesz annak szabatos képletét ki—

dolgozni.

Földes Béla dr.

A munkanélküliség nemzetközi adatai.

Données internationales sur le chömage.

A munkanélküliség, mely az 1932. év végén érte el tetőpontját, ez idő óta általában enyhülő irányzatot (mutat. A munkanélküliek

—— a Népszövetség és a Nemzetközi

Hivatal által közölt —— országonkinti adatai (1.

tábla) egyes országokban konszolidálódtak. Szá- mos országban azonban még mindig jelentős ki—

számának Munkaügyi

lengések észlelhetők, úgyhogy a világ munkanél—

külieinek félév után ismételt áttekintésében figye—

lemreméltó jelenségekkel ezúttal is találkozunk.

lgy feltűnik, hogy a javuló tendencia ellenére több országban súlyosbodik a )munkapiac helyzete.

1936 június végén az előző év ugyanezen időpont—

jával szemben eléggé emelkedett a munkanélkü—

1. A munkanélküliek száma.

1932 1933 1934 1935 1936

Ország VI. ) XII. VI. 1 xn. VI. ] xn. VI. ) XII. 8) VI.

ll 6 v é g é n

t

Ausmáual) 124063 115042 106.652 95.745 36.652' 30.097 77.177 59.992 57.000l, Ausztria?) . . . 327331 449399 330736 422253 347670 399133 319142 333735 322501 Belgium:) 157432 171023 145331 194279 163216 212713 146531 162163 109777 Bulgáriat) . . 17.563 22.745 29.133 34.499 33.129 39.059 36.234 50.710 35.379- Cseh Szlovákia?) 466946 746611 675933 779937 532310 752323 605956 794407 565970.

031131) 111903 123.216 66.022 65.269 23.040 13.211 9.935 3.173 7.432 Dánia?) . . . . 34237 173236 87.644 137.559 73639 133.631 62.821 140037 57.846 Danzig). . . . 31.004 39.042 29.622 23.363 17.774 22.335 16.212 21.039 11.390 Finnország?) . . 12.709 20.239 11.479 17.062 5.946 10.630 3.943 7.427 1.377 Franciaország ) 295.473 306.952 231579 344399 345314 454915 433354 431999 459363 11 Szabadallam) 66912 102.619 60.573 79.414 90.403 123034 130244 133319 70.274 Japan 4) . 431539 463403 423703 332315 372070 363733 353553 359636 343426 Jugoszláviai). 11413 14.243 14.492 17.733 9.136 16.497 10.935 13.635 14.002 Kanada!) .. 73.573 74.755 73.637 90.333 86.175 33.431 79.355 35.095 33 329 Lengyelország?) 264147 220245 224566 342622 306337 413703 364356 402314 321379 Lettország'). . 7.056 17.314 3.769 10.605 1.019 7.354 1.312 3.130 1.074 Magyarország 1) 29.332 32.073 27.270. 27.044 23.349 22.031 19.346 19.336 16.426 Nagy-Britanniaő) 2,357.9632,314.528 2,029.1851,949.4771,672.644 1,793.047 1,636.037 1,643.256 1,401.665 Németalfölda). 140226 208.697 144105 237109 146377 132170 157416 192273 157142 Nemetorszag *) 7) 5,475.7735,772.934 4,356.9424,059.0552,430.326 2,604.700 1,376.579 2507955 1,314.731 Norvégia?) 27.752 41.571 30.394 41.663 23.794 40.233 29.757 40.950 26.139 Olaszországs) 905.0971,129.654 333.6211,132.257 330.356 961.705 633.100 609.094 . Románia!) . 33.679 33.471 24.635 25.765 14.432 16.523 11.332 17.040 13.514 Svédországi). 77.137 129.002 39.435 109.773 67.134 115.064 68.795 114176 57.214 Újzélandg). 54.342) 32.523 56.563 43.334 43.393 36.357 39.330 35.653 35.270

l

1) Szakszervezetek adatai.

!5) Kötelező biztosításra vonatkozó adatok.

koztatottak nélkül. — 8) Illetőleg utolsó adat.

—— 2) Munkaközvetítő hivatalok adatai. — 3) Önkéntes biztosításra vonatkozó adatok. -—- 4) Becslés.

— 6) Testületi minisztérium adatai. -—— 7)1933. VII óta a munkatáborokban foglak