„Mesebeli madár”
G ondolatok m ai m agyar gyerm ekversekről
A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés 1. osztályos olvasókönyvének Csillagjáró Fehér Ráró Versek című fejezetében majdnem negyven verses alkotást olvashatunk
„mai" magyar költőktől. Többségük értékes, sőt akad köztük már klasszikussá érett darab is (W eöres Sándortól, Z elkZ oltántól). Természetesen a mai magyar gyermekköltészet művelőitől - B ella Istvántól, S zepesi A ttilától, K iss Benedektől, Kiss Dénestő/, H ervay G izellától, PinczésiJudittó/sXb. - is szívesen látnánk rövidebb műveket, s méltóbban kép
viselhette volna S zilágyi D om okost más verse a Liliom-palota című kötet gyönyörű da
rabjai közül: kicsit nehéz gondolatvilágúnak tartom Orbán Ottó:. A világ és Zeík Zoltán.
Az erdő című versét; nyelvtörőt és nyelvgyötrőt is találni szebbet, korszerűbbet B ella /st- vánköteteiben - mégis szívmelengető öröm ennyi jó verset látni, olvasni, tanítani.
Ezen a versanyagon tanulja-gyakorolja az elsős gyerek a verssor, a versszak, a refrén, a rím, a rímelés, a ritmus, a költői kép fogalmait s gyakorolja a párbeszédet is.
E kis munka a gyakorló pedagógusoknak szól, abban segít, miként lehet tanítani a mű- elemzést-műértést már kicsi gyermekkorban, mi mindent lehet észrevenni-vétetni egy költeményben. Komplex értelmezésre törekszik, egyaránt fontosnak tartva a vers gon
dolati, érzelmi-zenei világát, figyel a nyelvi szépségekre, a versek arányaira.
Természetesen válogat is e 39 alkotásból, s válogatásra ösztönöz. Felhívja a figyelmet a költészet színes varázslataira, a „versszövet" másságára. Nem tér ki az olvasókönyv szómagyarázatának és helyesírásának következetlenségeire, hiányaira. (Hely hiányá
ban.)
Á gh István, N agy László öccse 1965-ben jelentkezett első kötetével. 1977-ben jelent meg gyermekverskötete, a Krumplinyomó huszár. Schéner Mihá/ysz'\r\porc\pás, különös- groteszk művei ihlették a verseket. A kötet legszebb darabjai: Mákgubófejű kakashuszá
rok, Életfa, Virágosat álmodtam.
Ágh István: KrumpUnyomó-huszár
Hová vágtat a krum plinyom ó-huszár?
- Am erre az esthajnal csillag áll.
M it akar o tt a krum plinyom ó-huszár?
- A zt h is z i krum pliföldre le l talán.
A csillagon krum plit sosem ta lá l!
- H át elm egy más csillagra azután.
Ha o tt se talál, akkor m it csinál?
- Felhőt nyom a krum plinyom ó-huszár.
E vers a kötetben négyszer két sorban található. (A könyvben összefüggő nyolc sor
ban!)
Mi a vers szervező ereje? A kérdés-felelet jellegű mondóka költői ötlete: a krumplinyo
mó-huszár az esthajnalcsillag felé vágtat. Mindennapi, természetes a válasz: a krumpli
nyomó - krumpliföldet keres. Mesés, hogy csillagról csillagra vándorol. S a csattanó öt
lete: ha nem lel, „felhőt nyom".
A költeményt a gondolatritmus szervezi: bővülős mondóka. Rendkívül egyszerű nyel
vezetű, népi hangvételű. Mesés motívumok szövik át (vándorlás a csillagokban, mesés képtelenségek). Lírai szépségűvé a „csillag"-„felhő” motívumok emelik.
Időmértékesen nem zeng, ritmikus mondogatása nem ajánlatos, hiszen változó szó
tagszámú sorokból áll (11-10, 11-10, aztán 10), ütemhangsúlyos lüktetése nem érződik egyenletesnek; a szabadvers hatását kelti. (Egyébként 2 és 3 üteműen lüktet.)
Ajánlás:
- Beszélgetés a felhőkről, csillagokról.
- Más csillag- és felhőversek kerestetése a jobbakkal [N agyLászló, Horgas B é/ave\- sei).
- A Cimbora című lemezen Cseh Tamás feldolgozásában a kötet egy másik szép da
rabja hallható: Mákgubófejű kakas-huszárok.
- Az „Édesanyám virágosat álmodtam" az egyik legszebb gyermekvers-antológia gye
rekek rajzaival.
C sanádi Im re paraszti származású költő. 1953-ban jelentkezett verseivel. 1956-ban jelent meg Négy testvér, 1958-ban Kis verses állatvilág című gyermekverskönyve.
A Kergetőző négy testvér című ciklus (1954-55-ben íródott) 43 kis darabot tartalmaz.
C sanádi Im re: Naphívogató
Süss fö l nap, fényes nap /
Kis kakas kukorékol, m egvirrad.
C sillagok kialusznak, kósza ködök szakadoznak, arany ajtók hasadoznak, Süss fő i nap!
A Naphívogató a harmadik darab.
A Süss föl, nap népi gyermekdal éneklésével ne maradjunk adósak, hiszen ennek lesz majd szerepe a versindításban. Találjunk ki új hívogató sorokat, improvizáltassunk!
Mindenféle sor jó lehet, csak ez nem:
„Kertem alatt a kiskakas majd megfagy..."
A kiskakas ugyanis reggel „kukorít", a „hajnal kivirít" - Weöres Sándor szerint is! Csak ezután mutassuk be a verset!
A költemény első négy sora (5 ütem) a „népibb", a következő három sor elvontabb költőiségű (2 ütemű hetesek és nyolcasok). A megszemélyesített természet elemei: a csillagok, ködök - emberarcúvá varázsolják a hajnalt.
A „csillagok kialusznak" költői kép természetességgel hat: a nap felkel, a hold lemegy, a csillag kihuny-ezek életünk, nyelvhasználatunk megszokott metaforái. A„kósza ködök szakadoznak” kép elvontabb, sejtelmesebb, s játékossá teszi a „k" alliterációja. (A vers
ben 15 k-hang teszi elevenné, frissé, élettelivé a kelő hajnalt - és a vers szövetét.) A hosszú sorok közül a harmadik a legvarázsosabb: „arany ajtók hasadoznak". Az arany mesés színe nemcsak a hajnal színét jelzi, képzeteinkben a kincsek rejtekét és rejteke- zését is jelenti, titokzatos, fénylő. Feltáruló aranykapukat látunk ("Nyitva van az arany
kapu..." - rokonság) várakat, kastélyokat...
Zeneiségét az olvadékony alliterációk csak fokozzák.
Igéi nagyerejűek és hosszúak, hosszan is rímelnek, hármas ragrímük a fokozás ere
jével hat.
A miniatűr remek szerkesztésében is gyönyörű arányokat mutat: a végén visszatérő
„Süsss föl, nap!” hívogató ismétlődő keret, mely átöleli a hosszabb-rövidebb tördelésű sorokat.
A versben a szabályos a szabálytalannal alkot harmonikus egységet, benne együtt él a valóság és a varázslat.
C sanádi Im re: Vadkacsás
Szíttyós réten, tocsogós réten, vadkacsa fészkel zsom bék-fészken.
Fekete tóban
fürdik-m osdik.
liliom ok kö zt szárítkozik.
Tó vize tele tála.
Sipog sereg fiókája.
A ciklus tizennegyedik darabját olvasva önkéntelenül is eszünkbe jut Weöres Sándor Nádicsibe... és Tó vize tó vize... kezdetű verse, felidéződik ritmusuk is. Csanádi verse
lése is igen tudatos. Az első négy sor kétsoronként tartozik szorosan egybe (9 szótagú ütempárt alkotva). Hasonló az ütemhangsúly megjelenése a 2. strófában. Időmértékes lüktetése még szigorúbb, pontosabb. A költő a „szárítkozik" igét sajátos helyesírásúvá alakítja, hogy négy hosszú szótag legyen a zárósorban.
I . vsz. 2. vsz.
--- u u u ---
— u u --- u u u ---
A 3. strófa ritmusa rövid soraihoz illőn - aprózóbb, így pergőbb és játékosabb, csatta
nója is elevenebb hangzású. (Időmértékkel így zeng:
— u u u u — u u — u — u ---u
A népi hangvételű kis vers kétféle jelleget mutat fel egyszerre: miniatűr életkép és tájvers.
Ugyanakkor benne él a Kis kacsa fürdik és a Fehér liliomszál gondolatvilága; elemei felbukkannak és belesimulnak az egyéni ízű, hangulatú költeménybe ("fekete tóban", „mosdk-törülközik"). Pró
báljuk felidézni a gyermekekben a gyermekjátékokat, és persze játsszák is el azokat.
Ugyanakkor megfigyelhetik a zsánerképben a kis vadkacsát:
fészkel, fürdik, mosdik, napozik, rázzatollát, hullanak a fényes cseppek, s vízililiomok közt „szá
rítkozik", mint Szilágyi Domokos csöpp lepkéje (Lepke). A harmadik fölgyorsuló rész megint hét
köznapibb, játékosságát a t és az s erőteljes alliterációi fokozzák. Csattanóként hatnak sorai.
A vers szépségét egyszerűsége adja. De szépséges a „liliom" szó, s igen hangulatosak a szokatlan „szittyós", „zsombék”, „tocsogós" szavak, melyek hangutánzásukkal még ze
neibbé teszik a verset. Hangulatos a sűrűbb-ritkább (változatos) rímelés is. A vers színei:
fekete-fehér és végig zöld-kék.
C sanádi Im re: E lső hó köszöntő
Hó, hó, friss hó.
angyalváró, gyöngyén hulló gyöngyvirág-hó, -
csupasz bokrok csipkézője fák fodros fejkötője, kerítések keszkenője, hegyek- völgyek ünneplője.
Csanádi gyűjteményes kötetében a szépséges költemény első négy sora alkotja az első versszakot. A tanulók könyvében ez összefüggő szövegben nyomtatott forma. (In
dokolatlan hát, hogy a feladat aztán versszakokról szóljon!) Ez a négy sor mondja el, hogy lehullt a hó.
Szóismétlése örömöt áraszt, felszabadult hangulatú, míg a bevezető sort követő há
rom értelmező finom, gyengéd szépségű, hangzásvilágában is puha, zenés. Halkságát az „ngy" hangkapcsolat, a sok „I” és „h" hang okozza. Komoly, szép, lassú és azonos rímek zárják a rövid sorokat. Metaforái a gyöngyvirág hófehér harangocskáinak színét és csöndjét, átéli ünnepvárás karácsonyi hangulatát idézik fel az olvasóban. Asszociál
hatnak a „Mennyből az angyal" című karácsonyi dalra is.
Soronként alkot ütemeket. A második részben 2-2 sor alkot egy metaforát és egyben zenei egységet, amelyet az alliteráció is összeköt (cs, f, k). A strófát a gondolatritmus szervezi, élteti.
Hangulatosságát fokozzák a népi szóhasználat jó ízei is (keszkenő, fejkötő). A világ fokozatosan tágul ki: bokor, fa, hegy, völgy. A fokozás elterülő, ünnepélyes csenddé te
rebélyesedik, kiteljesedik az öröm és a szépség az emberek körül és az emberekben.
Ritmusában is az egyenletesség és nyugalom dominál.
Csoóri Sándor 1954 óta van jelen költészetével a magyar irodalomban, a népi hagyo
mányok őrzője. Prózai alkotásai is hitelesítik a közösség, az ember iránti felelősséget.
„Az élet elemi szeretetével hajol a világ fölé” írja róla Pomogáts Béla Az újabb magyar irodalom 1945-1981 című művében.
C soóri Sándor: E s ti párbeszéd
Jó estét, hársfa!
Hova készülsz?
- B álba!
Hova, m ilyen bálba?
- H old udvarába, sárgarigó-bálba.
M it csinálsz te o tt?
- Gyere velem, m ajd m eglátod ághegedűn m uzsikálok,
rigóknak dalolok.
Csoóri Sándor verseiben gyakran jelenik meg a fa, fű, madár, ember motívum.
E kis vers lírai párbeszéd. (Lehet is párbeszédesen olvastatni, a párbeszédet mégis jobb lenne a „Hol jártál, báránykám?”-típusú epikus jellegű versen vagy éneken tanítani.)
„Lírai” főszereplője: a hársfa, a Hold. A lírai én a költő (de az olvasó is lehet, a kérdező!)
„Főszereplője" még a zene is: a hársfa muzsikál. Furcsa ötlet! Talán a hárfa! Hallottak-e róla a gyerekek? Vagy talán a madarak, a méhek zenélnek a virágzó hársfán? Milyen lehet az ághegedű? Olyan, mint a kóréhegedű vagy a nádhegedű? És milyen a „Hold udvara"? Tudják-e, hogy hétköznapi (földrajzi) értelemben is lehet „udvara" a Holdnak, s milyen az; mikor mondják az emberek; mit „jósolnak” belőle?
Sokfelé sodorhatja a beszélgetést a költemény szokatlan és különös szóanyaga, költői ötletsora.
A vers 3 versszak - és 3 játékos kérdés köré épül. A válaszok bővülők: - egyszavas (rímelő)
- kétsoros válasz (- „-) - háromsoros válasz (-"-)
A költemény harmóniája kiteljesedik; a fa, a hold a költő, az olvasó jó ismerősei, társai egymásnak, természetesen közlekednek ég és föld között, számukra nincsenek határok és korlátok, érzéseik áradók, találkoznak a szépségben, jóságban, hisznek az ember
ségben, szépségben.
A költemény hangulatos zenei feldolgozása a Regélő című lemezről közismert.
K iss Anna sajátos hangú gyermekköltészetét népi hiedelmek, paraszti babonák, kísér- tethistöriák hangulata lengi be. Különös alakokat teremt, gyakran alkalmaz párbeszédes formát, ír prózaverset.
K iss Anna: A nappal és az éjszaka
E lgurul az arany orsó
m egkerülaz ez üst orsó elgurul
az ezüstorsó m egkerül az arany orsó
A vers ütemhangsúlyosan lüktet, felező nyolcasai két rövid sorban helyezkednek el így:
Elgurul
az | I aranyorsó stb.
A vers "metaforái a nappalt és az éjszakát jelképezik:
aranyorsó — Nap ezüstorsó — Hold
Az „elgurul" ige az orsó pergését „utánozza”, folyamatosságot tud kifejezni, hangzós.
Gondolatritmusa az el- és visszatérés kifejeződését kétszer idézi meg, örök körforgást, törvényszerűséget érzünk az ellentétben is.
Itt indokolt a rajzos megjelenítés.
Lehet kerestetni más költőktől verseket, amelyek a Napról és a Holdról szólnak. Érde
mes szólásokat, közmondásokat, találós kérdéseket kerestetni a tanulókkal az iskola könyvtárában. Fontos lenne más rövid lírai Kiss Anna-verseket elolvastatni, ezek gyakran tartalmaznak elvontabb költői képeket, különös tömörségűek, finom és rejtekező szép- ségűek. (pl. Kérdező, Az a fekete kiscsikó, Mondóka stb.)
Nem es N agy Ágnes (1922-1991) kitűnő költő, műfordító és esszéista volt. Verseiben a „teljes emberi személyiség kibontakoztatását kísérli meg” - írja róla Pomogáts Béla. A valóság elemei (a növény, az ég, a víz, az ember) önálló költői kozmoszt alkotnak ver
seiben. A gyermekeknek írt verseit, meséit tartalmazó kötetek a magyar gyermekkölté
szet legszebb darabjai: Lila fecske, Az aranyecset, Bors néni könyve, Szökőkút.
Nemes Nagy Agnes: Ta vaszi felhők
Bodza virágból, bodza virágból h u llik a, h u llik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen, bodza fehéren, bodza fehéren.
Szállj, szállj, felhő, pamacsos,
h u llj le, te zápor, aranyos,
h u llj le, te zápor, é g i virágpor
égen nyíló bodza virágból.
A vers zenéje kettős: végig egybejátszik az időmértékes és az ütemhangsúlyos lükte
tés, felerősítve a verszenét.
A kezdősorok ritmusa:
— u u --- u u --- 5 | | 5
— u u — u u — u u --- 6 | 15
Hosszú 4 sor, szinte végig azonos dallamú, nagy nyugalmat áraszt. Puha hangzású varázsát, a szóismétlések fokozzák. Sok a zöngés hang a vers elején. Szép költőisegű a látvány is, mely fehérbe és aranyba öltözteti a költeményt. Metaforái, a bodzafehér, az
„égi virágpor" szépségesek. ...
A vers képe ezután megváltozik, ritmusa felgyorsul, majd újra lelassulva elcsendesül.
A látvány és a zene együtt a teljesség érzetét kelti az olvasóban. Személyes ismerőséivé válik a felhő, az ég, a növény, a virág.
Feltehetünk a gyerekeknek egyszerűbb és különösebb kérdéseket:
Melyik a legszebb szó?
Melyik a legcsendesebb?
Melyik a leghosszabb?
Melyik a legzenésebb?
Melyik a legtágasabb?
Melyik a legszínesebb?
Melyik a leggyönyörűbb?
Mely sorok tartalmaznak (ismételnek) megállapítást?
Mely sorok tartalmaznak felszólítást?
Nemes N agy Ágnes: Láttam , láttam
Láttam, láttam lappantyút!
Éjszaka, erdőn meglestem, róka- vadásszal kettesben.
Nem volt ottan lámpa, se ház, m entünk: én m eg a róka-vadász, akkor az égen, fekete égen valam i röppent m ég feketébben, valam i röppent: lappantyú!
K ét szeme lángja k é t p ic i lámpa, gurgula-hangja úszik utána.
Ketten láttuk, sen ki más, ketten: én meg a róka-vadász
Legelőször is mutassuk be a lappantyú képét! Nagyon szép illusztrációként S zepesi A ttila A bohóc seregélyek című verseskönyvének lappantyúja. Aztán a madár nevének hangzásáról is beszélgethetünk az „éjszaka" szóról is: mit idéz fel a gyerekekben, van
nak-e éjszaka-élményeik, félelem-élményeik?
A vers mesés-titokzatos: „Két szeme lángja két pici lámpa" - mondja a költő. S kissé félelmetes a „gurgula-hang" sötét hangzása is, s a feketeség festése a fokozás által.
A vers zenéje már ismerős a Tavaszi felhők mondogatásából. (Néhol lassúbb, több hosszú szótaggal)
Ütempárjai váltakozó szótagszámúak 4 | 13; 5 | 13; 4 1 14; 5 | | 4; 5 | 15
A költemény szép arányokkal építkezik: a három bevezető sor után 7 mozgalmasabb sor alkotja a kalandot, majd két csendesülő, halk sor zárja a verset. Rímei páros rímek, 1-1 rímtelen sor is található (1. és 9.)
- Rákos Sándort lendületes és tömör költői nyelv jellemzi. Kitűnő fordító. „Belőlem a világ szíve beszél; én kimondom, ami benne vajúdik" - vallja. Gyönyörű gyermekvers
kötete a Gyíkpalota.
Rákos Sándor: M esebeli m adár
H o l laksz, legyezőfarkú?
- Hegy perem én, a h o l a szélfiak szundítanak csöndes d é l időn,
o tt lakom é n !
H o l jársz, legyezőfarkú?
- A h o l az ég szelíd hullám ain elúszó hattyú-fellegek,
o tt já ró k é n !
K i vagy, legyezőfarkú?
- Én vagyok a m esebeli madár.
A k i engem egyszer is m egpillantott, örökkön é l!
A vers a szabadvers szép példája. A gondolatritmus szervezi: három kérdés (mesés!) után három válasz szól, s ezek a válaszok építik egybe a három részt. A válaszok a két hosszú sort követően rövidre tördeltek, ezek fontos, hangsúlyos dolgokat mondanak ki.
A válaszok szabadon bővülnek - a középső sorban (9-8-11 szótagúak). Az utolsó válasz a leghosszabbb, ez fontosságát hangsúlyozza.
Képei nagyon szép líraiságúak, összetettek (pl.: „az ég szelíd hullámain/elúszó hattyúfellegek".
Beszéljük meg tanítványainkkal, miért mesebeli ez a madár. Mit jelenthet a szó: örök
ké? Milyen lehet a végtelen! A költemény nehéz gondolatvilágú, csak a mesékből ismert végtelen Óperenciás tengert idézhetik meg, s ugyancsak a mesék végtelen idő-fogalmát.
Kerestessünk más „madaras" verseket, énekeltessünk „madaras" éneket a gyerekek
kel! (A kóró és a kismadár, Az árgyélus kismadár stb.)
Olvassanak más „tündérkedő" verset Horgas Béla, Bella István, Pákolitz István, Kiss Benedek, Szepesi Attila gyönyörű gyermekversköteteiből.
BAKSA PÉTERNÉ
Terrakotta
A k é t ú j gim názium i tankönyvben az a közös, hogy m indkettőnek a borítója a fe n ti cím ben fo g la lt színben pom pázik. A m ázatlan égetett agyag színe határozza m eg a B udapesti Eötvös Jó zse f Gimnázium történelem tankönyvét, H erber A ttila, M ar
tos Ida, M oss László és Tisza László m unkáját (G aá! E rnő egyetem i docens lektorálásában). A könyv a töm ör cím en k ív ü l az 1. sorszám ot viseli, s az alcím et:
„A kezdetektől i.e. 500-ig". A terrakotta borító - Varga Tamás tervezte - a barlangfestm ény, a rohanó őstulokkal. A m ásik könyv borítóján (a szerkesztők, H osszú Gyula és S egesdi M árta je g yzik a cím oldal g ra fik a i te rvé t is ) a z É gei-ten- g erre boruló naplem ente s az athéni istenszobor bronzalakja vette fe l a barátsá
gos, meleg, vonzó színt. A tankönyv cím e: A z ó ko ri görög világ (le ktora : Sarkady János).
Közös a tárgykör is. Atankönyvek az emberi történelem első korszakainak tanításához készültek. Az Eötvös Gimnáziumé a „gyerekkor" fordulópontjáig követi tárgyát, a klasszikus Athén drám ai\ordulatokban oly gazdag válsága, a római köztársaság kulcs- történetei már a 2. kötetre várnak.
A második könyv, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Berzsenyi Dániel Gim
názium kísérletekben edzett könyve csupán a hellén történetet idézi fel (olyan tan
könyvcsalád részeként, mely a szóban forgó korszakot is /¿»¿¿könyvből kívánja tanítani).
A két könyv együtt hever a polcomon. Magukat kínálják. Az ¿?/te/77a//Vkönyvpiac elemei!
Tessék, lehet, muszáj választani! Már csak azért is, mert alighanem csak a recenzens engedheti meg magának, hogy mindkettőt megszerezze. Az előbbi kötet - kemény, tar
