unni-c'.-
Munkavíszályok a magyarországi szén bányákban az 1923. és 1924. évben.
Conflits de travail dans les mines de charbon de Hongrie en 1923 et en 1924.
Résume'. Les données relatives aux—dimen- sions des greves ayant eu lieu dans les charbonnages de la Hongrie actuelle montrent, pour les sept anne'es passées depuis la fin de la guerre mondiale, une ligne ascendante.
Pendant la guerre, .la cessation du travail était interdite. Depuis la revolution, la de—
mande intense, gui, en raison du morcelle- ment du pays, ne put étre, de la production intérieure, satis/aite gulauprioc des plus grands efforts, eut un effet modérateur sur les con- flits de travail. C'est gue l7accroissement du travail amena de meilleurs salaires, et la si—
tuation des mineurs ne s'aggrava gue par suite de la dépre'ciation de la couronne.
Depuis la fin de la guerre, a peu dleoc—
ceptions prés, les conflits de travail nleurent pour cause gue les gréves. Des lock—outs nleu—
rent lieu gue deux fois, dans trois établisse- ments. ( Voir les tableaux 1 et 3.)
Par nos guestionnaires statistigues ac—
tuels relatifs aux conflits de travail, nous pouvons rendre compte, de guestions sociales
de détails tres importantes: mesure de la solidarité ouvriere, durée des greves, inten- site' relative de celles—ci, pertes de temps de travail et de salaires, causes
résultats obtenus par la cessation du travail, négociations de conciliation, troubles de llordre public. Dans le cas ou nous réussiríons a faire réaliser la réforme de la statistigue de greves, nous espe'rons gue, sur la base des guestionnaires complete's figurant au projet de travail de ll0ffice de statistigue approuvé par l'Assemblée Nationale, nous pourrions rendre compte de plus intéressants fails sociausc encore.
A mai Magyarország szénbányáiban elő- fordult sztrájkok külső terjedelmére vonat—
kozó adatok a világháború befejeződése óta eltelt hét évben emelkedő vonalat adnak.
A háború alatt tilos volt a munkabeszün- tetés, a forradalmak lezajlása után pedig bá—
nyáinkra nagy feladatok háramlottak: az el- szakított hegyvidék széntermelésének pótlását, a hatványozottan jelentkező kereslet kielégí- tését csak fokozott munkával tudták elvé- gezni. A fokozottabb munka a,bányászok tel- jesítményének jobb értékelésére vezetett.
de conflits,
Mindezekreredményeztek aztán azt, hogy a háború befejeződése után szénbányáinkban eleinte csak kevés munkaviszály volt s szá- muk csak lassan gyarapodott.
A bányavállalatokban csupán 1924—ben, és csak két ízben volt kizaras. A munka—
viszályt bér, vagy hatalmi kérdések miatt a két eset kivételével a munkások kezdeményez- ték. Eszerint a munkaviszályok külső terje- delmére vonatkozó adatok a háború befeje- ződésétől kezdve egészen 1923-ig (bezárólag) teljesen, 1924-ben pedig legnagyobb részben megegyeznek a sztrájkok külsö terjedelmére vonatkozó adatokkal. Ez adatokat az I. sz.
táblában szemléltetjük, az összehasonlítás ked- véért a világháborút megelőző egyik békés
esztendő (1912) eredményeivel együtt.
Látható, hogy a sztrájkok száma a leg- utóbbi két esztendőben is tovább növekedett.
Különösen intenzív volt emelkedése 1924-ben,
mikor is több mint kétszer annyi sztrájk volt mint 1923-ban, háromszor annyi, mint 1922- ben, tizenegyszer annyi, mint 1919-ben.Szembetűnik, hogy az évről évre megállapít- ható emelkedés 1923-ban nem olyan intenziv, mint a megelőző években és mint 1924-ben.
Az 1923. évi kedvező viszonyokat ezen év előnyös közgazdasági helyzetével magyaráz—
hatjuk, de a még ugyanez év őszén meg- indult nagy tőzsdei bessz és később (1924- ben) az ü. n. szanálási válság a gazdasági helyzetet a legkülönbözőbb iparágakban ismét annyira súlyosbította, hogy emiatt 1924—ben a munkaviszályok száma is újabb gyarapo—' dásnak indult. A sztrájkok számában mutat- kozó növekedéshez hasonlőképen mutatkozik ez a sztrájkok által érintett telepek számának növekedésében is, 1923—ban itt is stagnálás, sőt némi javulas mutatkozott. A sztrájkoknak a fegyverletételt követő években történt el—
harapódzása évről évre folytonosnak mutat—
kozik a sztrájkoló munkások szán'iának gyara- podásában. Itt is igen magas az 1924. évi
emelkedés, míg 1923—ban e tekintetben is
csak csekély gyarapodás mutatkozik az előző évhez képest.A munkaviszályok másik csoportja a ki- zárásoke', úgy nálunk, mint kültöldön, mindig kisebb jelentőségű volt, mint a sztrájkoké. A
1925 —287— 8. szám.
!. A magyarországi szénbányákban előfordult sztrájkok. —— Les gréves dans les mines de charbon Hongrie.
§ A sztrajkok kitörése előtt alkalmazott munkások szama
§ Nombre des ouvrz'ers employés avant la gréve
9)
§?) É férfiak — hommes nők—femmes
[ § § ; § i ' 'S "' _a_: ? §
"0 % § ;; ! . ,) %% Egg—gű *a 253 együtt N
is .En m,; 5 % es 3—0 18.53 33 bl *? §
§ 09 3; § ; §.É ,:N-gxgxkzx enseme : §) %
; .M'U x'e; "" 3, k.,, x.§w:"$*:§9 ':1— 0 Ez
a: 353
o.:"sem;
o ' o:%s
;ɧ§
::g"§§s§§s§——
4.- 3 % ——_( s? "
'%%
i 53 § § § i: .; §§ ; § ; %% ággá §§é§§ számszerint! 0/ § § Ég
§ esze 4É1É§É 'ÉÉ ÉÉá—f %s%s—9359 ""M"" " És és"
1 2 [3 ? 4 5 6 7 8 9 10 11 12 _
1912 3 3 311 143 100 157 711 i 981 14 19 725
1919 6 12 ' 3.558 891 320 3.222 7.991 1 965 289 95 8.280
1920 7 15 , 5.811 1.831 57 8.179 16.397 * 963 622 87 17.019
1921 11 22 ? 5.926 2.117 452 9.072 17.567 T 961 706 39 18.273
1922 23 85 _' 20.246 1.168 251 2.666 24.331 971 734 29 . 25.065
1923 29 30 8.426 4.026 917 15.874 28.743 979 610 21 29.353
1924 67 103 ] 19.771 9.586 3.165 25.180 58.302 977 1.393 23 59.695
II. A magyarországi szénbányákban előfordult kizárások az 1924. évben.
Lock—outs dans les mines de charbon de Hongrie en 7924.
Férfiak—Hommes __ Nők—Femmes !
. 1 y; , w .. tt l __ § §
_ s a k e g y u t
Megnevezés §. ! § ! 3" "35233? """—"" " : § ! § §: v.
, . . ! v: : x 5053 munkások szám- ' 'E " % §?) § E §
Deszgnatwn § § 5; 5. 9 $$$ , . szerint % ' ?: § m % "0 Eg ov:
*a "Watt—í? " ... ; a " % % s a"? ":
._. : sw , . : *— r_
§ 53 ;; : § G %Y! ouvríers nombres 0/0 § § § 3- gain!) a.
A kizárások elrende— ( lése előtt alkalmazott !
yozygfgsogejzgg'13m . 242 209 10 61 522 996 2 0-4 524 —
employés avant les ?
lock-ours jí
A kizárt munkások [ -
15532?! des Dum-m § 30 8 —- 408 446 995 2 05 448 855
exvlus ;]
;
szénbányainkban kitört munkaviszalyok között szocialis részletkérdésekről: a munkások is csak kevés számú kizaras fordul elő, úgy—
hogy a végső statisztikai arányszámok nagy- ságán hozzászámításuk keveset valtoztat. A hazai szénbányákban előfordult kizárásokra vonatkozó adatokat a II. táblázatban kö—
zöljük, megjegyezve, hogy az 1912—1923
években a szénbányakban kizaras nem for—dult elő, az 1924. évi adatok pedig 2 esetre, 3 összesen 3 telepre kiterjedő kizárásra vonat- koznak.
A kizárások száma 1924-ben, a munka- viszályok tekintetében legmozgalmasabb év- ben is a sztrájkokhoz viszonyítva azoknak csak 3'00/0-a.
A hazai szénbányakban előfordult munka—
viszályokra vonatkozó egyéb statisztikailag számbavehető jelenséget illetőleg igen fontos
összetartásanak mértékéről, a sztrájkok idő- tartamáról, viszonylagos intenzitasukról. a munkaidő és munkabérveszteségről, a viszály- kodás okairól, a munkabeszüntetés fegyveré- vel elért eredményekről, az egyezkedési tar- gyalásokról és az előfordult rendzavarásokról tudunk még beszámolni mai munkaviszaly- statisztikai kérdőíveink alapján is. A jövőben azonban remélhetőleg még ennél is több ér—
dekes társadalmi és szociális mozzanat fog szerepelni a sztrájkstatisztikai beszámolókban.
ha a sztrajkstatisztika reformját végre sikerül keresztülvinnünk a statisztikai hivatalnak a nemzetgyűlés által jóváhagyott munkatervében szereplő kibővített kérdőívek alapján.
Az összetartás tekintetében rendelkezésünkre
álló legújabb adatok (1. a III. táblázatot) is újból
8. szám. —288—— 1925
Ill. A magyarországi bányászsztrájkokban résztvett munkások száma az 1912—1924. években.
Nombre des ouvrters ayant participe' aamigréves des minears de charbon de Hongrie de 1912 a 1924.
F é r f i a k — H 0 m m e s Nők—Femmes v,
55 ! § %% § együtt —— ensemble % §
,... 35 %% Ess se _ % §
§ § § %% §?) w § § 4-3 3 É x? S § %
k 25590 a: E §) : __ §) e . a fo
* a? %% evé ÉÉÉÉÉs sg s 533 s §; aag€
! es es sem maga. És mi % ha
már) Em §§§ Écgüogk 5: l 8: ! 'U'É ***-Pc
:, v.§ ce§ ,MS—a) azüsn§§$n —:e a :g N.3g
51 "És és est aEmEsw es 3 es 3 És. enem
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
A) A saját elhatározásukból sztrájkolók. — Oavm'ers ayant participe' volontairement aux graves.
1912 293 135 99 26 553 995 3 " 0' 556 76 6
1919 3.393 838 156 2.496 6.883 972 197 28 7.080 855
1920 4.443 1.259 379 4.147 10.228 97'4 273 26 10.501 617
1921 5.310 1.876 418 6.376 13.980 97'5 363 25 14.343 78'5
1922 17.821 ' 724 199 895 19.639 974 518 26 20.157 804
1923 7.389 2.882 676 9.714 20.661 987 274 13 20.935 713
1924 18.328 8.855 2.565 15.673 45.421 98'4 748 16 46.169 773
B) A kénytelenségből nem dolgozókJ — Chómears tm-volontaires.
1923 23 —— -— 268 291 100 0 — 0 0 291 10
1924 167 36 222 477 902 98'0 18 2'0 920 1'5
! 1919-ben, 1922-ben nem yolt kénytelenségből nem dolgozó.
En 1919 et 1922 tl n'y avaít pas de chómeurs involontaires.
bizonyítják azt, hogy a bányaszsztraíkok vala—
mennyiében és így a szénbányászsztrájkokban is sokkal nagyobb a munkások együttérzése, mint az ipari sztrájkokban. A bányászok, akik a föld mélyében a legnehezebb emberi munkák egyikét végzik, a közös életveszély miatt sokkal inkább egymásra vannak utalva, mint a gyárakban a föld felszínén, egymástól függetlenebb, egyéb ipari munkások. Az egy- mas eljárásától, munkájától való nagyobb—
arányú függés, a hévérek, a vájolók és szállítók összedolgozásanak feltétlen szük—
ségessége stb. is hozzájárul életveszélyes munkájukban szükséges összetartás kialaku- lásához. Ilyenképen nem csodálhatjuk, hogy a szénbányákban kitörő sztrájkokban a mun- kásoknak mindenkor legalább 3/4—ed része, sót többször 4/5 része vesz részt Hazánkban az ipari sztrájkokban a sztrájkolók tudvalevőleg rendszerint az alkalmazottak felét sem érik el s közöttük is még mindig igen tekintélyes a kénytelenségből nem dolgozók aranya.
Magyarországon az 1923. évi szénbánya—
sztrájkokban 71'30/0 volt. a sztrájkolók aránya.
1924-ben pedig hasonlóképen igen magas:
77'30/0 (III. tábl.). Az alkalmazottak nem sztráj—
koló csekély töredéke is rokonszenvez a ba—
nyászsztrájkokban a sztrájkolókkal, amennyi- ben tudvalevőleg ezek ilyenkor tárnak kar- bantartásához feltétlenül szükséges munkák ellátásával, esetleges szabotázs megakadályo-
zásával, felvigyázással stb. vannak elfoglalva.
Ezzel szemben az ipari sztrájkokban a nem sztrájkolók rendszerint tovább dolgoznak. Az iparban sokkal könnyebb az üzem részleges fenntartása s az nincs olymódon a munkások egy vagy más számához kötve, mint a bányák—
ban. A kénytelenségből nem dolgozók igen csekély aranyát illetőleg érdemes megjegyezni, hogy az a legutolsó két évben nem érte el az alkalmazottaknak 2 százalékát, az 1919—22.
évi sztrájkokban pedig egyetlen egy kény- telenségből nem dolgozó munkás sem volt.
A hazai szénbányákban 1923-ban előfor-
duló sztrajkok együttes időtartama 901/2, 1924-ben pedig 78753 nap volt. Mindkét évben
hosszabb az együttes tartam, mint 1919/21—ben (25—63), de csupán 1924—ben több mint 1922-ben (243 nap). Atlag esett egy sztrájkra 1923-ban 312, 1924-ben pedig 1175 szüne—
telési nap. Eszerint a fegyverletétel óta a munkaviszalyok tekintetében legmozgalmasabb évben, 1924-ben voltak a sztrájkok a szén—
bányákban a leghosszabb letolyásúak.
Az elveszett munkanapok száma tekinteté-
ben (1. a IV. táblázatot) is a minden tekin-
tetben maximumotjelentő 1924. év vezet856930
munkanappal, ez a veszteség 1650/o—kal többaz 1922. évi veszteségnél. Az 1923. évi kisebb
ennél, csupán 62.492. Az ezen adatokból kiszámítható munkabérveszteség 1924-ben 2,254.148 aranykorona volt.1925 —; 289 _—
8. szám.; M
' IV. A magyarországi szénbányákban előfordult munkaviszályok átlagos munkanap— és munka-
bérvesztesége az 1912—1924. években.
Pertes moye'nnes en journe'es de travail et en salat'res pendant les conflits de travail ayant en lieu dans les
mines de charbou de Hongrie de 1912 a 1924.
. ; * ,
% § § ;: § 313533? Egy nem "lgo-
Ék§w o-É Propartíon zóra " PVO-
a: E % É É'É "ml/WW POW' portion pour
? G.,-Éj § ; un ággá de mt chómeur
§ §$§ § ; $ ; ''''''eis—é—t'TÁ—átníéw
B§§ $$$ f_g :%sW § aga
* :s— §;§ § § este;;
a $$$ § [§ : És sas: "is az;,
agg Éug§§§§§§§§fsü§
És? $$$ §§§_§'§§:§§§§_§§§'s§§
A) A sztrájkokban —— Pendartt les greves
1912 3.882 13.323 1.294 4.441 6'9 23'9 1919 87.833 374.700 14.639 62.45 12'4 52'9 1920 12.398 14.602! 1.771 2.086 ! 1'1 1'4 1921 38.346 296563 3.486 2.696 2'6 20 1922 323288 347.461i14.056 15.107 16'0 17'2 1923 62.492 29.8411 2.155 1.02 29 1'4 1924 856.930'h2,254.148 12.790 33.64 182 479
B) A kizárásokban — Pendant les lock—outs
1924LE 989H 84211 494; 4219 2'2 ? 1'9
: ;
Az infláció következtében a papírkoronák- ban kifejezett bérveseteségek egyáltalában nem adnak statisztikailag használható képet a bér- veszteségek hullámzásáról. Ezért ezeket az adatokat aranykoronára számítottuk át, bár az aranykorona vásárlóereje is ingadozó volt.
A legutóbbi évek szénbányászsztrájkjai—
ban megállapított relativ intenzitásí számok- nak az egykori békés évek hasonló eredmé- nyeihez való viszonya is azt igazolja, hogy a vesztett háború után a standard of life kény- szerű leszállítása miatt a munka hozadéka a bányákban is csak tört része a világháborút megelőző idők ugyanezen szakmabeli munka- béreinek. Ennélfogva sztrájk esetén az egy sztrájkolóra esö aranykoronában kifejezett egy- napi munkabérveszteség is kisebb, mint a világháborút megelőzőleg. 1924-ben egy sztráj- kolóra munkanaponkint 2'63 aranykorona bér- veszteség esett, míg 1912—ben 3'38. Szerepe van a reálmunkabérveszteség kialakulásában annak a körülménynek is, hogy a munkásság a legutóbbi években már iparkodott a béke- beli aranykoronában kifejezett munkabérnek mind nagyobb hányadát visszaszerezni s ezért a munkabérvesztesége is meglátszik a munka jobb értékelésén. 1924—ben az egy sztrájko—
lóra esö, munkanaponkint kiszámított arany- koronákban kifejezett munkabérveszteség ma-
gasabb is, mint amegelóző években (1922 és
1923-ban 048 és 10? aranykorona).
A megélhetés megnehezülése miatt 1924—
ben a munkabérrel való elégedetlenkedés volt a viszályok legfontosabb oka. Az 1924. évi szénbányászsztrájkokban a munkabérrel való elégedetlenkedés a sztrájkok 92'60/o-ában (1923—ban 90'60/0—ában) szerepelt a sztrájkok okául. A követelések statisztikája alegutóbbi két évben ugyanis a következő képet mutatja :
V. A magyarországi szénbányász-sztrájkok oka 1923-ban és 1924-ben.
Les causes des gréves des mineurs de charbon ert Hongrie eu 1923 et 1924.
En 1923-ban lEn 1924-ben
§ tí ! 2 es s
§ ] mm C'- ?! ! mm !:
m ;; m a §); ::
A sztrájkok okai §§v§ $$$ §§V§ 5333
m: 0 5—2 m—go _a_—§?
_ %s%s cs agas e :-
Les causes de greves §§§§§ Ég, * §0§§É %%
§§ %% ig es es 5.3
'a'-53 E 483 0213 E §":
nem ege Etats :;
was a was-n a
m-Mc—Hk : vago-_l— §
("zek em Mara am
i
A munkabérrel való elégedetlenség—Me'- conteutement a cause
des salaires . . 19.225 906 48.614 92'6 Munkaidővel való elé-
gedetlenség — Me'-
contentement a cause
du temps de travail — —— 2.136 45 Naturaliákkal valo elé-
gedetlenség— Mécon-
teutemeut a cause des
rétrt'butions en nature 8.519 16'6 4.019 86 Szolidaritás — Soli-
darite' . . . . . —— — 4.510 96
Hatalmi követelések — Préterttiorts de Ido-
mmation . . . . 2.397 118 2.380 50 Egyéb követelések ——
Autres prétentious . —— — 8.069 17'1
!
A természetbenijárandóságokra, a naturá- liákra vonatkozó követelések 1923—ban négy izben és 667 munkás részéről a kedvezményes élelmiszerjegyek kiszolgáltatásának beszünte—
tése miatt támasztattak. A munkásság ugyanis még a háborús idők óta annyira hozzászokott a jegyrendszerhez, hogy nehezen tudott hozzá—
szoknia kivételes állapot megszűnéséhez s a jegyrendszernek a legutóbbi években tör—
tént megszűnése ellen számos panaszt emelt.
1924-ben a naturáliákra vonatkozó ilyen pa-
naszok már nem hangoztattak, csak atermészet—
beni ellátás ki nem utalása, mennyisége, minő- sége, a ruhasegély elmaradása stb. panaszol- tattak fel.
8. szám.
x
290 — 1925 "
, Más üzemek sztrájkolóival való kartársi szolidaritásból. velük való együttérzésből, ügyükkel való rokonszenvezésből, söt követe- léseik súlyának fokozása céljából különösen a bányászsztrájkok tekintetében legmozgal—
masabb 1924-ik évben látunk sok munka- viszályt.
Az egyéb követelés között megemlítendő, hogy 1924—ben 3 sztrájkban a társpénztárak országosítását követelték a sztrájkolók. Egy ízben sztrájkoltak az egyházi adó kivetése miatt is.
A munkások veszteségeivel szemben a munkaadók veszteségeit a régi rendszerű kérdőívek alapján nem tudjuk kimutatni. Az ország közgazdaságának okozott kár nagy- ságára azonban már többféleképen is tudunk következtetni. Az ország gazdasági konszoli- dációja terén e nagyfontosságú szükségletet kielégítő, nagy gazdasági jelentőségű terme- lési ág, a szénbányászat, 1919—tól 1923-ig folytontartó, évről évre mutatkozó örvendetes haladást mutatott. 1924-ben azonban kissé megroppant az eddig folytontartó fejlődés görbéje. Ekkor mutatkozott a fegyverletétel óta elsóízben egy olyan esztendő, amelyben
kevesebb szenet termeltek Csonka—Magyar—
országon, mint az előző évben. Es itt tudjuk a szénbányászat fejlődéstörténetébe bekap- csolni a sztrájkokat. Láttuk fentebb, hogy az 1924—ik esztendő feltűnően mozgalmas volt a munkásviszályok tekintetében, láttuk, hogy nagy emelkedést jelent az előző évekhez képest úgy a sztrájkok, mint a sztrájkolók száma tekintetében. Nyilvánvaló, hogy az 1924. évi csökkent széntermelést a munkás- viszályok ugyanezen évben történt újbóli nagyarányú felszínrejutásával kell részben összefüggésbe hoznunk. Bár a csökkenést nemcsak a munkabeszüntetések okozták, mert 1924-ben a termelt szén értékesítése a növe—
kedő verseny és a megcsappant kereslet miatt bizonyos nehézségekbe ütközött. A mai Magyarország eddigi széntermelésére vonat— ! kozólag ugyanis a következő adatok állanak
rendelkezésünkre : '
VI. Széntermelés a magyarországi bányákban az 1919—1924. években.
Production du claarbon dans les mines de charbon de Hongrie de 1919 a 1924.
, A terrnelt —_ Production Növekedés v EV fekete barna ! ösaW csökkenés(—)0/o
, de houille de lignile totale Accroíssement Annee szén mennyisége ezer toMan 0" dímímtlion
guaniiíé en guíntaux gngtrignes l'") 0/0__ ,,
1919 l 142 3.760 i 3.902 —
1920 1 168 4.688 4.856 24—4
1921 , 427 5.693 6.120 26'0
1922 ! 935 6.191 7.126 16'4
1923 ' 851 6.858 7.709 82
1924 J 816 6.353 7.169
— 7'0
Látható, hogy 1923-ig a széntermelés az egyre gyarapodó munkaviszályok dacára is évről évre folyton gyarapszik. 1924—ben mu—
tatkozik elsőízben visszaesés az előző évvel szemben.
A hazai szénbányákban a legutóbbi két évben előfordult sztrájkok a sikeresség szem- pontjából rendszerint a részleges sikerű. olykor a teljesen sikertelen, sztrájkok arányát mu- tatják a legmagasabbnak. A kettő együtt 1923- ban és 1924-ben úgy a sztrájkok. mint a sztrájkolók száma tekintetében 80—900/0—os arányt mutat.
A sztrájkok folyamán előfordult egyez- kedési tárgyalásokra és rendzavarásokra vo- natkozólag a VIII. táblázatban foglalt adatok állanak rendelkezésre. Megemlítendő, hogy 1924-ben a kereskedelmi miniszter megbízá- sából a sztrájkolók 43'80/0—ával folytak egyez- kedési tárgyalások.
VII. 'A magyarországi szénbányász-sztráikok eredményei 1923-ban és 1924-ben.
Résultats des gréves des mineursr de charbon de Hongrie en 1923 et 1924
En 1923—ban §En1924-ben
' ' , St"kk i St"klók ' St'kk ! s.t"klók ,5031
A Slkresseg foka és; aaa. ! gat; w aaa; liga. ;.
Degre du resulíat abszolut sz'W—ában abszolut sz. (Vo-ában abszolut sz. ola-ában abszolut sz. "lo—ában irtják-1 33 en nombres " 0], m nombres 0 en nombres 0 en nombres " ff.—5 § §
77777 ; ahsolus en !" absolns en /0 absolus_ en /0 absolns en /0 14 Na"?—
ToljesSuccéssikerűcomplet 3 ! 103 i . i i i
2.253 10'8; 7'7 * 11 164 4.565 9'9 ' 7'6
Sikertelen
?
Sans succés 16 552 14.430 68'9l 49'2 27 40'3 — 8.777 19'0 14'7
Részleges sikerű *
Succés parttal 10 34'5E 4.252 203 14'5 29 43'3 32.827 711 55'0
Összesen l ?
Au total 29 1000 20.935 100'0 71'4 ! 67 1000 46.169 1000 l 77'3
§
41'1925 ——'291 _—
8. szám.VIII. A magyarországi szénbányászsztráj—kokban előfordult egyezkedési tárgyalások 1923—24-ben.
Négociatvions d'accommodemeut ayant eu lieu dans les gréves des miueurs de charbon de Hongrie en 1923 et 1924.
) Eri1923—ban Eníeeeben
, Sztrájkok Sztrájkolók És , Sztráikok Sztrákolók gi ,
Megnevezes Gréves Gre'uistes § l § Gréves Grégistes ;;É " §
Désigmztiou ! § § vgy, fiű § my)
Wabsz.sz. " O/o—áhan absz. sz. — Wo—ában'ggv § absz. sz. — i olc—ában *absz. sz.—_ offábang§§§ §
:ennombres 0 ennombres 0! üggN en nombres 0 en nombres ' 0 ggg ;;ng ( absolus 3" /v _ absolus 3" m 420 0 ** absolus .m /0 absolus 3" /0 k.,: o a
' "w ; )
Nem volt egyezkedés ! Il n'y a paseu de ne'-
gociations d'aecom-
modement . . . . 13 44'8 18.329 875 624 32 47'8 11.801 25'6 198
A felek közt— Entre
les parties- . . . . 7 241 1.277 B'] 43 23 343 18.398 398 308
A ker. min. megbízá-
sából —— Au nom du '
ministreducommerce 1 34 158 07 06 7 104 20.210 48'8 33'8
Bányahatóság és más '
hatóság elött— De— _ ) [
varrt les autorités mi— É ;
m'érrs . . . . . 8 27'6 1.816 8'7 62 9 134 5.082 110 ; 8'5
Szakszervezet közve— . '
títése'vel—Par Mn- termédíaire du syrt-
dicat professiouncl 4 13'8 482 23 16 12 179 14.019 304 235
Rendzavarás előfor— %
dult-e? Perturba—
tious de l'ordre
public . . . . . 2 69 *14 006 004 4 5'9 *) 29 006 004
H i !
*) Csak a rendzavarásban résztvett munkások száma, míg a többi rovatban az illetö sztrájkokban résztvett munkások száma. —— Seulemeut le nombre des ouvrrers ayant participé aux perturbatious de l'ordre public, tandis (lue dans les autres colormes iudigueut le nombre des ouvriers ayant particr'pe' aux gréves. .
Munkásbevándorlás Franciaországba.
Immigration des travaílleurs en France.
A francia központi állami munkaközvetitö hivatal 1924. évi jelentéséből a minket is érdeklő alábbi adatok érdemelnek itt felemlítést.
Az általános gazdasági helyzet Franciaországban oly kedvező volt, hogy számos foglalkozási ágban erős munkáshíány jelentkezett. Ez magyarázza. hogy
részint a Service de main d'oeuvre Etranger (a kül- földiek bevándorlását és elhelyezését irányító és ellen—
örző hivatal) részint a kerületi, vármegyei és városi községi hat. munkaközvetitők útján 382725 külföldi munkás kapott elhelyezést és pedig 104.112 a háború nyomán elpusztított vidékek újjáépítése körül. Azok közt a bevándorlók közt, kikről részletes statisztikai felvétel volt készíthető, első helyen az olaszok, utánuk a lengyelek s belgák állanak. Ugyanezen bevándorlók közül 74.000 az állandó munkáshiánnyal küzdő mező- gazdaságban, a többiek különböző ipari foglalkozá—
sokban (bányászat, vas-, mély— és magasépítkezési, fémkohászat és fémfeldolgozó stb. iparban) nyertek foglalkozást. Legtöbb a mezőgazdaságban és az építő- iparban.
A 882725 külföldi munkás közül a hatósági munkaközvetítők helyeztek el 79.000 embert. Ezeknek foglalkozások szerinti részletezéséről a jelentés nem
Saile Tivadar dr.
tud számot adni. A hatósági munkaközvetítők 1924.
évi tevékenysége az előző évvel szemben egyébként általában jelentös haladást mutat. Elhelyeztek ugyanis bel- és külföldi munkást összesen 1,512.103—at, vagyis
kereken 51.000—el többet, mint az előző évben és pedig kereken 7 70.000-et állandó és 278.000—et kisegítő (egy hetet meg nem haladó tartamú) munkára.
Az elhelyezettek közt legnagyobb számban voltak a dook- (hajó be- és kirakodó) munkások (560000), továbbá az élelmezési iparban és kereskedelemben alkalmazottak ( 257 .000). napszámosok (156000), mező—
gazdasági munkások (127000), háztartási alkalma- zottak (102000, főleg nők), mély— és magasépítő- munkások (82.000), fémkohászati és fémipari munkások (61.000), keresk. alkalmazottak (35.000), bőrgyárí és bőrfeldolgozó munkások (26.000), személyes szolgá- lati íparokban alkalmazottak (pl. borbély) 24.000.
A hatósági munkaközvetítök hatásköre az összes foglalkozási ágakra még az úgynevezett szabad fog- lalkozásokra is kiterjed. Ez utóbbi foglalkozási ágban (mérnököket, rajzolokat, artistákat stb.) 4684-et helyez- tek el.
Az elhelyezett iparos- és kereskedőtanoncok száma kereken 9000, a hadirokkantaké 21.523 volt.
