„Elek Űr-ős első térésekor a kárpáti magyar fajt hozta, űrhajója Erdélyben,
Gyulafehérvár térségében ért földet…”
Őshaza itt-ott, őshaza
mindenütt
Mint a rokonság:
1. nyelvi
2. kulturális 3. genetikai
Őshazák
1. magyar 2. ugor
3. finnugor 4. uráli
5. urálaltaji
6. uráli indoeurópai
7. urálialtajiindoeurópai
Nyelvi őshazák
Wiedemann Castrén: urál altaji őshaza Ázsia szív ében
(1830-as, 40-es évek)urálifinnugor nyelvi őshazák/1.
Köppen: finnugorindoeurópai őshaza a Volga és a Káma találkozásánál
(nyelvészeti paleontológia, 1880-as évek)
urálifinnugor nyelvi őshazák/2.
A nyelvészeti paleontológia a rokon nyelvek
közös eredetű növény- és állatneveit használja fel az őshaza területének meghatározására.
A gondolatmenet röviden:
Ha az uráli nyelvcsalád nyelveiben
ugyanannak az állatnak vagy növénynek az
elnevezése közös eredetű (az uráli alapnyelvre visszavezethető), akkor feltételezhető, hogy az ősnépesség azon a területen élt, ahol az az állat vagy növény őshonos.
Na és az éghajlatváltozások?
Nyelvészeti paleontológia
László Gyula: finnugor őshaza a Baltikumtól az Oka folyóig
(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek)
urálifinnugor nyelvi őshazák/3.
A palynológia a spórákkal és
virágporokkal foglalkozó tudományág.
Pollen= virágpor
Minden növény virágpora egyedi jellegű.
Mocsári üledékekből megállapítható,
hogyan változott egy terület éghajlata: az egymásra rakódott üledékrétegekben
más-más növények virágporai találhatók meg.
Pollenanalízis palynológia
Hajdú Péter: Urálnyugat-szibériai ősh aza
(nyelvészeti paleontológia+pollenanalízis, 1960-as évek)
urálifinnugor nyelvi őshazák/3.
A történeti nyelvészet a rokon nyelvekből következtet az ősi alapnyelvre.
Nyelvészeti adatokból nem lehet
megállapítani, hogy az alapnyelv egyes nyelvi jelenségei mikor keletkeztek: az alapnyelv fennállásának elején, közepén vagy végén. Annyi azonban bizonyos,
hogy a rekonstruált nyelvi jelenségek az alapnyelv felbomlásának idején léteztek.
A nyelvészeti paleontológia
alkalmazásával rekonstruált őshaza tehát bizonyosan csak az alapnyelv
felbomlásának idején létezhetett. Korábbi időkről a nylevi adatok nem
tájékoztatnak.
Nyelvi őshaza: mikor?
Őstörténet-kutatás régészeti-antropológiai alapon.
A finnugorok és szamojédok által lakott területek benépesülése a jégkorszak után
