10. szám.
magyar kultúrának. előbb mint államtitkár a wallás- és közoktatásügyi minisztérium—
ban, 1922-től pedig közel tíz éven át mint kultuszminiszter. Alighogy államtitkár lett, kezébe vette a perifériák kedvéért addig el- hanyagolt alföldi tanyai magyarság iskola—
ügyét és kidolgoztatta a statisztikai hivatal—
ban a tanyai iskolák egész hálózatát. Nagy- szabású tervét azonban, amely már a világ- háború alatt megvolt, de éppen. a háború
alatt nem volt megvalósítható, csak mint mi-
niszter tudta a háború után végrehajtani s ekkor tömegesen állította fel a tanyai isko—
lák—at. A statisztikával azonban nem ekkor került Klebelsberg közelebbi vonatkozásba.
Már az idegenben élő magyarság szellemi gondozásának munkájában igénybevette a statisztikát s munkássága egész folyamán nagyra értékelte a statisztika útmutatását kultúrpolitikájának támogatására s felhasz- nálta a statisztika eredményeit annak igazo—
lására. A Magyar Statisztikai Társaság
mindjárt megalakulásakor tagjai közé vá-lasztotta Klebelsberg Kunó grófot, mert ő is azok közé tartozott, akik bár a statisztikát,
mint tudományt nem művelték, de nagyra—becsülték és gyakorlatilag is felhasználták a statisztikát, mint a kultúrpolitika irányító- ját. Klebelsberg Kunó gróf annyira értékelte a statisztikát és annyira szívén viselte a hi- vatalos statisztika ügyét, hogy amikor az
összes tudományos intézményeket a ,,Gyüj-—877—— 1932
m
teményegvetem" kötelékébe foglalta, komo- lyan gondolt arra, hogy abba a központi sta- tisztikai hivatalt, mint elsősorban tudomá- nyos intézetet bevonja, vagy legalább is ré- szesévé tegye azoknak az előnyöknek, ame- lyeket a Gyüjteményegyetem a kötelékébe tartozó intézeteknek és azok tisztviselőinek biztosított. Az a székfoglaló beszéd, amelyet a Magyar Statisztikai Társaságban tiszteleti taggá való választása alkalmából mondottf) szintén ezt a gondolatot fejtegette és valósá- gos apoteózisa volt a magyar hivatalos sta—
tisztikának.
Ez a kis megemlékezés nem merítheti ki
mindazokat az elévülhetetlen érdemeket,amiket Klebelsberg Kunó gróf mint magyar kultúrpolitikus szerzett s amelyekért nem—
zete örökké hálás lehet neki; itt csak emlé- ket akartunk állitani Klebelsbergnek mint
gyakorlati statisztikusnak és olyan államfér—tinak, aki szeretetével és megértésével sok-
ban előre vitte :a statisztika fontos ügyét és sűrűn megjelenő hírlapi cikkeiben is mind- untalan rámutatott a statisztika fontossá—
gára és felhasználta annak tanulságait. Mi statisztikusok nemcsak mint magyarok tart—
juk mély tiszteletben az ő emlékezetét, de hálásak vagyunk neki azért a szeretetért és
megbecsülésért, amelyet tudományunk ésművelői iránt mindenkor tanusított.
Kovács Alajos dr.
Kisebb közlemények.
Petites communications.
Személyi hirek. —— Nouvelles personnelles.
Kitüntetés. —— Distinction honorifigue. A Kormányzó Út Ö Főméltósága a központi
slatisztíkai szolgálat terén szerzett érdemeikért Kovács Alajos dr. h. államtitkárt, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökét a II. osztályú magyar ér- demkereszttel, Laky Dezső dr. műegyet. tanárt, va- lamint Konkoly Thege Gyula dr. min. tanácsost, a Központi Statisztikai Hivatal alelnökét pedig legfel- sőbb elismerésével tüntette ki.
Gerevich Zoltán dr. 1- (1886—1932). A magyar közélet, különösen pedig a külügyi szolgálat és a hazai statisztikai világ csendben, de annál serényeb- ben és eredményesebben dolgozó munkás tagjának:
Gerevich Zoltánnal 1932 november 13—án, hosszabb betegség után és mégis megdöbbentően váratlan, korai elhunytával ismét megszaporodott átoknak az érté kvinknek száma, akiket a magyarság munkaerejűk
teljében veszített el, még mielőtt a reájuk bízott feladatokat maradéktalanul megoldh'atták volna.
Gerevich Zoltán a magyar felvidék sarja volt.—Besz tercebányán született, 1886 február 24—én. Közép- iskolai tanulmányait Kassán végezte, ahol atyja az főreáliskola igazgatója volt. Majd Buda- hallgatott jogot s 1908 júniusában ál- tudori oklevelet szerzett. Ek—
kir. Központi Statisztikai melynek kötelékébe 1908 február 29-én lépett. 1909-ben neveztetett ki miniszteri segédfogalmazóvá, hogy azután képes- ségeihez, rátermettségéh-ez méltón gyorsan halad—
jon előre; 1919-ben már miniszteri osztálytaná- a hivatal népmozgalmi osztályának ve—
állami pesten
lamtudományi
kor már a Magyar Hivatalban dolgozott,
esos és
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1925. évi 1".
228. l.
63"
10. szám.
zetője. Előbb azonban, mint tart. tüzénfőhadnagy a világháborút végigküzdötte és számos hadi-kitünte- tést érdemelt ki. A harctérről hazatérve már csak rövidebb időt töltött a hivatalos statisztikai szolgálat kebelében: 1920 januárjában szolgálattételne a kül- iigymjnisztériumba rendeltetett be, ahol eleinte a béketárgyalási anyag előkészítése és sajtó alá ren—
dezése tartozott munkakörébe. Ugyanezen év végén már a minisztérium tudományos osztályának he—
lyettes vezetője, aki a béketárgyalásokon is szak—
értőként vett részt. A következő évben a cseh határ- szakaszon működő határkiigazitó bizottság segéd—
biztosi teendőit látta el. 1921 szeptember 30—án kül—
ügyminisztériwmi miniszteri osztálytanácsossá ne veztetett ki. Mint e minisztérium kulturális osztá—
lyánlak vezetője a külföldi összeköttetések kiépítése és a külföldi tudományos s .sajtópropaganda terén szerzett igen jelentős érdemeket. Lelkes támogatója volt a magyar sport minden külföldi vonatkozású megmozdulásánavk. Tevékeny részt vett továbbá a Nemzetek Szövetsége szellemi együttmunkálko- dási bizottságának s a nemzetközi ok- tató—fi—lm-intézetnek működésében is. Utóbbi te-v vé'kenységét, valamint a magyar—olasz kapcso- latok érdekében kifejtett értékes munkásságát az olasz király az olasz koronarend parancsnoki keresztjével jutalmazta. 1928 augusztusában pedig elismeréseül Magyarország kormány- tanácsosi cím és jelleg ado- Gerevich Zoltán ragili- római
érdemeinek
zója a miniszteri
mányozásával "tüntette ki.
tásával és odaadó mun'kakészségével számos tudo—
mányos egyesület tevékenységébe kapcsolódott bele.
Statisztikai téren a magyar statisztikai élet két nagyfontosságú intézményének munkásságában vett állandóan részt: az Országos Statisztikai Tanács- ban, melyben kezdettől fogva 'a m. kir. külügy- minisztert képviselte és a Magyar Statisztikai Tár—
saságban, melynek alapításában tevékeny részt vett, s választmányá'ban is szinte a megalapítástól kezdve helyet foglalt. A társaság ügyeinek vitelében élénken
Nemzetközi adatok a mezőgazdaság jövedel—
mezőségéről. — Domoées internationales sur le rapport de l'agriculture.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet folyó évi szeptember havi füzete érdekes előzetes eredm-é- nyeket közöl abból az adatgyüjtésbő], amelyet a mezőgazdasági üzemek számtartási adataira vonat- kozóan lefolytatott. A részletesebb kimutatásból a parasztbirtok tiszta hozadékának az egyes orszá- gokbeli adatait közöljük.
Orszag Ev § ÉÉ § íg § %
;; es az m—o su:
% ez: ;: e eg
Anglia (Cambridge) 1928/29 17'00 332'52 940 1929/30 2831 3520 1-61 Skótország . . 1929/30 4445 10373 572
-——878——
193
közreműködött és értékes tanácsaival, valamint szá talanszor tanusított megértő támogatásával lén gesen elősegítette a Társaság munkaprogramjána különösen külföldi törekvéseinek zavartalan, si, res lebonyolítását. Székwfoglaló előadását a Tár, ság VI. rendes közgyűlése alkalmával, 1928 máj 3—án tartotta meg ,,A statisztika a diplomáciai sz gálatban" címen. A Társaság elöadó— és vidéki ü nepi üléseinek egyik leggyakoribb látogatója vo Tragtársai, valamint a Központi Statisztikai Hiva tisztviselői meghitt, hű kartársat, a statiszti ügyének igazi, önzetlen pártolóját gyászoljákrGer vich Zoltán elhunytával.
Halász Simon 1- (1871—1932). — Bazsó jos 'i' (1881—1932). A Központi Statisztikai H
valtalt a folyó év őszén igen érzékeny vesztese érte két kiváló tisztviselőjének Halász Simon sta főtanácsosnak és Bazsó Alajos stat. fötisztnek röv időközben történt elhunytával. Halász Simon 187 ben született s 1895—ben lépett a hivatal szolgál tába s ettől az időtől kezdve megszakítás nélkül hivatal külkereskedelmi osztályának volt egyik ige kiváló szakképzettségű tisztviselője. Halálával—
külkereskedelmi osztály egyik legnagyobb tudás s alig pótolható tisztviselőjét vesztette el benn Bazsó Alajos 1908 őszén kezdte szolgálatát s legutób a gaZdasági hivatalnak volt igen érdemes tisztviselőj
Geering Trangott dr. 1' (1859—1932). A Nem zetközi Statisztikai Intézet egyik érdemes, mé 1895—ben megválasztott tagja, a svájci Geerin Traugott dr. elhunyt. Geering évtizedeken át vo aktiv statisztikus, vezetője a svájci pénz- és vám ügyi minisztérium kereskedelmi statisztikai szolgá
!atának. Ebben az állásában, valamint hasonlóké pen huzamosabb időn át a bázeli kereskedelmi ka mara titkári székében is érdemes működést fejtet ki. Irányító szerepet vitt Svájc tudományos életében főleg a Svájci Statisztikai Társaságban és bázeli Statisztikaiuközgazdasági Társaságban töltöt be fontos poziciót.
bo § Én—É
Ország Év 82; § §§§ 0/
ÉeE teáí
..- " . W ;.
tg: :.c: É'U'Hg
Németalföld (Overijssel) 1929/30 15'94 16595 3' . 1927/28
1928/29 1929/30
. 1927/28 1928/29 1929/30 . 1927/28 1928/29 1929/30 . 1927/28 1928/29 1929/30
1) Erdőkkel s nem müvelt területekkel, Dánia
Németország
Svájc .
Ausztria .
10. szám. —— 879 —— 1932__
, FÉE ján szemléltetik (1925—1929. évi átlag : 100). Az
??É g—ÉÉ értékingadozásokat e kimutatás azáltal küszöböli Ország Év ZÉ _Ez—Ég % ki, hogy valamennyi évről az 1930. évi értékek Ég: § §?) alapján számítja ki az indexeket; ezáltal az indexek
§ '" E M: mennyiségeket jeleznek.
Cseh-Szlovákia . 1927/28 17'56 143'33 5'83 Nyers élelmiszerek
1928/29 17'37 138'38 5'12 tes Há'firsaráyaf'gglg A kereskedelem
1929/30 17-52 8172 283 magia]; allam-ár; ,guamuman)
, _ számítottindexszá- (összes árúk)
Bulgaria . . 1928/29 1)%15'54 228'89 10'41 mok)
1929/30 909 23290 12'81 ! (__-x NA gp
Románia . 1928/29 ?) 2906 3937 5'20 ? ?. 2 9.3 2 2 92 2 53 2
indexalap1925—29:100
Magyarország . 1929/30 1) 1472 3726 142 ; ! [ !
E ' 3 . . . . 94100110104100 9010le2107
LengyelorSZág - 1927/28 513'64 117'06 6'45 Égígigillnerika . . 96 98 102 93(ss)911oo110((95§
1928/29 ?))13'54 86-57 384 gyámnak . 321851; ig; 185 (1333; ig ill;
1929/30 13-59 6026 2465 Ázrsliafá): : : : : % $§8§1331£§l$li$§8§l . !
Ausztrália.. . . 1 .
L't. ' ' . . 1928/29 33'33 17'11 1'62 _
'vama 1929730 37.34 32.31 5124 Világ. . . . 95! 99! 1061101] (96) 91l101]110l(101)l (85/90)
' . . . N él! ' k 97100 103101 99
Lettorsmg — - 13333 05321 1323 322. N§É§Éanyí$ifzefe. 92 99 111 101 91
1929/30 ?40-55 24-33 3-97 _ _
1 A k k d 1 ,, t "J n tko ' 1929-ig bezá Észtország A . 1927/28 4184 19-46 3-43 rólag közöl'fraeáatíke e(ily ágggnuÉzagatZtgglÉ kifohogy az egyes
1928/29 *) 41—09 13-03 2-27 mgymgfgy
VX garin ex—sze . em ve61929/30 73872 1100 1'88 t "1 t k ' 1 ' k lt' ' '. A 1930. ' amódszer
elégtílínníkmgfzííiyxlfláa ése 133555; vazlamint %ggeagímerika zár—
Finnország . _ 1927/24 2297 58-70 5-10 jelben közölt adatai az e területek kereskedelmi ,;guantum"—ának
1928/29 22 13 41.25 3.29 csökkenésére vonatkozó kulön adatok alapjan szamittattak ki.
_ 2) Ideiglenes számok.
1929/30 21'71 34'22 2'64 3) A Szovjet—Unió Európához számittatott.
Norve' ia . 1927 28 17'26 9017 166 ,
g 192429 16'60 106'08 1-95 Láthatjuk, hogy bár az árcsökkenések hatasa 1929/30 16'39 10850 215 az indvexekből kiküszöböltetett, 1930—ban és 1931—
Svédország . 1927/28 11.35 51'98 2.35 ben már jelentős a termelés és kereskedelem vissza- 1928/29 11.42 4998 2427 esése; legnagyobb a visszaesés Északamerikában.
1929/30 15'21 70'59 2'91 Hasonló bázison (1925—1929. évi átlag : 100)
!) Erdőkkel.
2) Erdőkkel és vizekkel.
Mmt látható, az adatok országonkint s az egyes orszlláokon belül is rendkívül eltérnek, s a kisbir—
toknawmim tőkének kamatozása 1%—13% kö-
zött ingadozik. Magyarország a kimutatásban mini-
má'lis adatai Szerepel. '
A világtermelés újabb alakulása.
La production mondiale dans les derniers temps.
A Népszövetség egymásután adja közre a világ gazdasági helyzetének alakulását tárgyaló kiadvá- nyait; melyek gazdag tárházai érdekes gazdaság- statisztikai adatoknak. Legújabb ily vonatkozású kiadványából, .az ,,Apergu de la production mon- diale 1925—1931" c. munkából érdemesnek tartjuk bemutatni a következő adatokat.
A nyerstermékek világtermelésének s ezzel kap- csolatban a világkemeskedelemnek újabb alakulásá- ról az alábbi indexek tájékoztatnak, amelyek az élelmiszerek és nyersanyagok termelésének és ke- reskedelmének adatait 1925—1929. évi átlagok alap-
és 1930. évi értékek alapján mérlegelve termékcso—
portok szerint is szemléltetjiik a világtermelés alakulását:
1925 1927 1929 193031931l
Gabonanemlíek . . 99 99 101 101 98 Hús . . . 952) 1002) 104!) 99?) . Bor és komló . . 109 96 108 94 96
Kávé, tea, kakaó . 88 111 120 92 * 106
Dohány . . . 99 96 106 109 .
Olajtartalmúnövényi ' ,
anyagok . . . . 95 104 107 100 105 Textil-anyagok . . 97 94 106 103 104
Kaucsuk . . . . 80 93 132 125 121
Fat-anyag . . . . 86 100 117 113 . Tüzelőanyagok . . 93 102 110 101 92
Fémek . . . 88 99 116 95 71
Nem fémes ásv. . . 87 101 112 109 . Vegyészetitermékek 88 93 123 111
Nyers élelmiszerek . 97 100 103 101 99
Nyersanyagok . . 92 99 111 101 91
Föindex . . 95 99
106 101 96 l) Ideiglenes adatok.
% Részben becslésen alapuló indexek.
10. szám.
—880—
E kimutatásból is kitetszik, hogy 1929—től kezdve
a termelésben erősen lemenő tendencia érvényesül,
de itt—olt kivételekkel is találkozunk. Legmélyebbre (71) a fémek termelési indexe süllyedt.
Végül egy áttekintő kimutatást, közlünk az ipari termelés főindexeiről (l. a túlsó hasábon).
Az indexszámok 1925—1929 : 100 alapon érten—
dők, némelyik országnál azonban az illető ország által használt alapot nem sikerült az 1925—1929 :
100-as közös nevezőre visszavezetni. így Ausztria,
Csile és Magyarország indexeinek alapja 1927 ma-
radt, az angol Board of Trade indexe 1924—1929.
Ezért a magyar indexszám, mely a táblázat szerint 1931—ben a legalacsonyabban (68) állott, a többi államokkal azonos alapból kiindulva, nem a leg- mélyebbre süllyedt index, Ha pl. az ipari termelés főindexeit 1929 : 100 alapon számítjuk ki, a leg—
nagyobb depressziót mutató államok sorrendje így alakul: Egyesült Államok, Németország havi indexe 68, Magyarország, Lengyelország, Németország évi indexe 70, Kanada 72, Belgium havi indexe, London and Cambridge 76, Ausztria 77, Cseh-Szlovákia 78 stb.
1932
1925 1927 § 1929 § 1930 § 1931
Délafrikai Unió . . 84 98 116 124 § . Kanada . . . 79 99 121 1033 87
Egyesült-Államok . 95 97 _ 108 88 ; 74
Csile . . . (89) (114) (119)? . Japán (8 számsor) . 90 97 118 110 109
(12 számsor) . . (100) (121) (114) (109)
Szovjet-Unió . , . 62 96 143 175 : 195
Németország : '
Evi index. . . . 89 108 109 94 § [77]
Havi index . . . 87 107 112 92 ; 76 Ausztria . . A . (100) (114) (100); (88) Belgium:
Evi index. . . . 82 103 111 99 89 Havi index . . . 80 105 111 93 84 Dánia. . . (100) (117) (127); .
Franciaország . . . 88 90 114 115 § 102
Magyarország. (100) (97) (84)! (68)
Norvégia. . . . . (100) (123) (124) .
Lengyelország . . . 84 102 115 95 ' 80 Nagybritannia:
Board of Trade . . (101) (105) (97); (88;
London and Cambr. 99 109 112 100 ' 85 Svédország:
Kommerskollegium 87 98 117 116 Sveriges Industri-
förbund . . . . 90 97 110 106 94 Cseh—Szlovákia. . . 88 100 115 101 i 90
Új-Zéland . . . . § 92 102 105 . .
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
Népmozgalom. — Munkapiac. —— Termelés. —- Kereskedelem és közlekedés. -— Áralakulás. -—— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Monument de la population. — Marché du travail. — Production. —— Commerce et transports. — Formatíon des prix. — Momuu'e et crédít.
Tableau économígue.
Réaumé. Nous présentous les données de sep—
tembre 1932:
Les chiffres concernant le mouvement de la po- pulation offrent un tableau défavomble. Bíen gue Ie nombre proportionnel des moriages se soit élevé (i 71 p. 1000, accusant un uccroissement de 1'4 p.
1000 sur le chiffre du mois précédent, il était infé- rieur de 06 p, 1000 () celui de septembre 1931. Pen—
(Iant les neuf premier-s mois de l'année, on (: con—
tracté 3.667 muriages de moins ()ue dans la méme période de l'anne'e précédente. Tandís gue le nombre proportionnel des nés-vivonts augmentait légérement par rapport nu mois pre'cédent et á septembre 1931, la mortalité s'est éleve'e ('! 20'0 pour 1000, contre 179 p. 1000 en aoút dernier et 14'6 p. 1000 en septembre 1931, atteignant un niveau dépassont ceux enregistrés, pour le mois de septembre, pendant les 8 derniéres années. Le nombre proportionnel, cal- culé pour 100 nés-uiuants, des décés d'enfants de moins de 1 on, out a été trés défavomble pendant les
derniers mois, accusnit une nugmentation essentíelle
en septembre 1932, montant á 27'7, contre 247 on mois pre'cédent et M'? au mois correspondant (le 1931. En raison de Paugmentation considérable des décés, la proportion de I'accroissement naturel, ml—
culée pour 1.000 liabitants, n'a été (Iue de 5'2, contre 69 en aoút dernier et 10'5 en septembre 1931.
Lo tension constatée ces derniéres années sur le marché du travail est on train de cesser. Le nombre (les chómeurs a baisse' de 0'900 par rapport ou mois d'aoűt 1932 et (le 2'6% par rapport á septembre 1931.
Pour le pays entier, on comptait 530 demandes sur 100 o/fres de travail, contre 603 en amit 1932. On a placé 17'0% des rhómeurs, soit 2700 de plus gu'en aoüt dernier.
Les chiffres concernant In production accusenf également une arnéliomtion. La production de char—
bon dépassait (le 9'7% le chi/Tre d'aoűt 1932 et de 14'0% celui de septembre 1931. Celle du minerai de fer, de la scorie de fer el de la Tante ír raffiner, ayant baissé en aoút au niveau le plus bas enregistre' dans Panne'e, siest élevée considérnblement. Lu prmium
