Romaniuk, Kazimierz: Kísérlet a lengyel népgazdaság néhány alapösszefüggésének megállapítására

444

az elméleti séma feltételezésétől, mivel a technikai helyettesíthetőség problémája nem szüntethető ténylegesen meg. Klein egyébként bebizonyítja, hogy input—output táblán belül, még nagyszámú szektor ese- tén sem lehet tökéletes homogenitást biz—

tosítani.

A cikk a továbbiakban Klein hipotézisét tárgyalja. Fő kiindulási pontja, hogy az aggregálás,' valamint a termelés kapcso—

lódó jellegéből (joint production) adódóan az output homogenitása korlátozott mér- tékben valósítható meg. Ennek következ- ményeként Leontief értékadatokkal kény—

telen dolgozni és mutatói is érték muta—

tók. Ezért Viszont — állítja Klein —— a fenti koefficiens nem más, mint az input- ok és az output-ok árakkal súlyozott átla—

ga, azaz két index hányadosa.

a . : ESP/' (shot-J' (8) _ Ple'j

U Er Pi Mast (t) Pixi

ahol:

901703) —— a ,,9'" szektornak s—edik

outputja, ami az i szektor—

ba kerül, 17 (8) — ennek az ára,

29; (f) — i szektornak r-edik output- J'a,

pur) —— ennek az ára, , Pj Xij,P,-X,-—— ezen összegek indexe.

Tökéletes piac esetén a fenti egyenlet lehet konstans (ha a profitok maXimálL sak), a tényezők értékhányada úgyszintén, a tényezők helyettesíthetők és a koeffi- ciensek a technológiai paraméterek szere—

pét betölthetik, akkor ha a Cobb—Douglas- féle termelési függvény érvényesül.

Általánosabb, azaz nem tökéletes piac esetén a koefficiensek nem egyszerűen technológiai paraméterek, hanem a fo- gyasztói kereslet és a termelési tényezők kínálata elaszticitásával is kapcsolatosak.

Formulájuk:

1

a. I._._...

P] Xi] __ U [ ai]

Pl-Xi _ 1

1 _;— _—

Bi ahol:

ai] ———- a termelés elaszticitása, e;—-— keresleti elaszticitás,

sj— a termelési tényezők kiválasz—

tásának elaszticitása.

A jobboldalon levő három paraméter is feltételezhetően lehet konstans, de Klein bizonyítja ennek valószerűtlenaégét. "A fenti egyenlet rávilágít, hogy az input-out? , put koefficiensek általánosságban nem lehetnek tisztán technológiai jellegű parae ,

méterek. _ _

Szerző a cikk további részében, a két hipotézissel kapcsolatban végzett vizsgá- latainak eredményeivel foglalkozik. A viZSgálatot a cipőipar területén wie—1954—

időszakban végezte.

Minden koefficienst érték és mennyiségi egységben kifejezve elkészített és össze-—

veti a két mutató hosszú időszak alatti viselkedését. Számításait a munkaerőre és a bőr—felhasználásra vonatkozóan készí:- tette.

Gyakorlati vizsgálatai alapján szerző azt a véleményét fejti ki,, hogy, a Klein—w féle hipotézis általánosabb és eknéletileg helyesebb, mivel valóban az értékadatok stabilitását tudja igazolni. A Klein—féle—

mutatók hosszú időszak visszatekintő vizsgálatához, a Leontief—félék rövid idő—

szakra vonatkozó prognózis esetében al—

kalmazhatók.

(Ism.: Sim—n Józsefné)—

Romaniuk, Kazimierz:

Kísérlet a lengyel népgazdaság néhány alapösszefüggéaének

megállapítására

(Próba ustalenia niektórych podstawowych relacji wystepujacych w gospodaree navodowej Polski w 1957 roku.) — Przeglad Statystyczny.

1959. 4. sz. 317—330. 1).

Az 1957. évi lengyel nemzeti jövedelmet és az ágazatközi kapcsolatok mérlegét tar—

talmazó statisztikai kiadványok alapián szerző kísérletet tesz néhány olyan alap- összefüggés számszerű meghatározására, amelynek a társadalmi újratermelési— fo- lyamat elemzése szempontjából van je—

lentősége. A számítások elméleti kiinduló pontja Marx ismert újratermelési sémája, A, hozzáférhető lengyel adatok alapján a marxi újratermelési sémának csak egyes elemei állapíthatók meg. Az 1957. évre vonatkozólag például a következő értékek meghatározására van meg a lehetőség:

" n

P : 2 X,— : ZX] : 727,8 milliárd EI,

irni igl

ahol X,- : X j a társadalmi össztermék,

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

445

i az anyagi termelés javakat előállító te—

rülete, J' az anyagi termelés javakat át—

vevő területe, P a társadalmi össztermék, továbbá

n n n n

ezzzwwzaazhfz

izmai ;í—l fal

: 430,4 milliárd z],

ahol 0 — az anyagi ráfordítások összege, mi] _ a j ágazatból az i ágazatnak átadott termékmennyiség, (1, a j ágazat behozata—

lának és amortizációjának értéke, h] a a' ágazat ,,tévedések és hiányok" rovata.

n

1) : 2 v,- : 184,5 milliárd zl,

-——-1

n

m : 2 m]- : 112,9 milliárd zl,

j :1

ahol 17 a termelők béralapja, m a többlet—

termék (társadalom számára előállított termék). Természetesen o és m összege

"adja az 1957. évi lengyel nemzeti jövedel—

met:

v—i—m : 297,4 milliárd zl.

Egyes további értékek megállapíthatók becslés alapján. Az állóeszközök bruttó felhalmozása 75,7 milliárd. Ebből az ősz- -szegből az anyagi szféra bruttó beruházá—

saira jut kb. 68,1 százalék, vagyis kb.51,6 milliárd zl,a nem anyagi szféra bruttó be—

ruházásaira kb. 31,9 százalék, vagyis kb.

24,1 milliárd 21. Tegyük fel most, hogy a forgóeszközök és tartalékok növekedését képviselő 23,5 milliárd zlotyból a fele ter—

melőeszköz, másik fele pedig fogyasztási cikk. A felhalmozott termelőeszközök ér—

téke így kb. 63,4 milliárdra tehető, a fel—

- halmozott fogyasztási cikkeké kb. 35,8 mil—

liárdra. A 28,9 milliárd összegű kivitelt teljesen a fogyasztási cikkek közé számít- ja a szerző, a ki nem egyenlített 3,9 mil—

liárdos maradékösszeghez hasonlóan. Az 1957—ben előállított termelőeszközök értéke pedig a termelési folyamatban elhasznált forgóeszközöknek és a termelőeszközök ható fel:

7: n

P1 : 2 2 mi]- 4— akkum. term. eszk. : j :1 'i———1

: 368,9 4— 63,4 : 4323 milliárd zl.

A bruttó társadalmi termék többi része egyenlő az előállított fogyasztási cikkek értékével:

P2 : 295,5 milliárd zl.

Tehát:

P : P1 -§— P2 : 4323 %- 295,5 : 727,8 milliárd zl.

Fenti adatok alapján megközelítőleg meghatározhatók a következő relációk:

Itt az a feltevés, hogy mind a behozatal, mind az amortizáció a nettó termelés ele—

mei. Az amortizációval kapcsolatban ez annyiban indokolt, hogy elvben a generál—

javítások értékével egyenlőnek tekinthető, mely az ágazatközi kapcsolatok mérlegé- ben a végtermék része.

P

—— : —— : 0,406.

P

Az ágazatközi kapcsolatok táblája alap—

ján megállapíthatók továbbá az egyes nép- gazdasági ág teljes termelése és a szárma—

zási ág szerinti ráfordítások közötti arány, vagyis az ún. költségegyütthatók.

%.

_íLza

Xi

ii

Az ágazatközi kapcsolatok mérlege alap—

ján nemcsak a társadalmi össztermék megoszlása mutatható be 0, 17 és m között, hanem az egyes ágazatok bruttó termékei- nek hasonló megoszlása is, amikor a c ér—

téke itt az amortizációval együtt értendő.

Egy ilyen táblából látható például, hogy a termelés anyagi költségei hogyan viszony- lanak a társadalmi össztermékhez, a bér—

alaphoz, a többlettermékhez stb.

(Ism.: Hajpál Gyula)