222 STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ
nak a fehérekkel szemben. Ez a hátrány 1973- ban kisebb, mint korábban volt, de változat- lanul lényeges, A magasabb, különösen fel- sőfokú iskolai végzettség megszerzése azon- ban a szines bőrűek egy része számára le—
hetővé teszi a társadalmi felemelkedést. Az utóbbi felvétel kimutatta a mexikói amerikai- ak lényegesen hátrányosabb helyzetét is. Ér- dekes, hogy a különböző európai országok- ból származó csoportok közül (a több gene—
rációs bevándoroltakat is figyelembe véve), a Nagy-Britanniából származók mellett a Szovjetunió mai területéről származók társa- dalmi mobilitása a legkedvezőbb. A magyar, a csehszlovák és jugoszláv származásúak mo- bilitása ennél lényegesen kedvezőtlenebb, és nagyjából az amerikai átlag körül mozog.
A befejező fejezetben a szerzők megkísér—
lik megállapításaikat összefüggésbe hozni az amerikai gazdaság és társadalom egyéb vál- tozásaival, a szolgáltatási gazdaság kifejlő—
désével. Ismét megállapítják, hogy a társa- dalmi mobilitás változásainak fő mozgatóere—
je a társadalmi—foglalkozási szerkezet válto- zása volt. Ugyanakkor nem találtak bizonyi—
tékot arra, hogy speciálisan a szolgáltatási
szektor lett volna a változások motorja, mert a megfigyelt változások (az iskolai végzettség hatásának erősödése és a magasabb iskolai ..mvégzettséggel elérhető előnyök növekedése) nemcsak és nem is elsősorban ezt a szektort
jellemezte. hanem ugyanúgy az ipart is. Az
adatok természetéből következik, hogy a kü- lönböző társadalompolitikoi intézkedések (a szegénység leküzdésére irányuló program, az oktatási reformok stb.) hatását is lehetne mérni. Az 1962. és az 1973. évi felvétel ered—
ményeinek pontos összehasonlítása csak ar- ra nyújtott lehetőséget. hogy a társadalmi mobilitásban bekövetkezett apróbb változá- sokat kimutassák. (Ez azonban nem csekély eredmény.) Ha a ,,második generációs", az
1970-es évek első felében végzett többi or—
szágos mobilitásvizsgálatot hasonlóképpen összehasonlítják az ,,első generációs", az xl960 körüli felvételekkel, és a különböző or- szágok felvételeit egymással is összevetik, ak—
kor további lényeges következtetéseket lehet majd levonni a társadalmi mobilitás mozga- tóerőiről.
(Ism.: Andorka Rudolf)
KULFÓLDI FOLYÓl RATSZEM LE
Ball!!!
GTA'I'IIGI!!!
A SZOVJETUNIÓ KOZPONTl STATISZTIKAI HlVATALANAK FOLYÓlRATA
1980. ÉVI 8. SZÁM
Ivanov, N—Zav'ialov, V.: Az Állami Statisztika Automotizált Rendszerének (ASZGSZ) fő irányvona-
loi.
Kiperman, G.: A nettó termelés normatívái.
D'iacskov, M.: Az építőipari áru- és befejezetlen termelés.
Dulics, V.: Az építőipari árutermelés statisztikája.
Gorbatov, V.: A tervezés és az anyagi ösztönzés új rendje (: számítóközpontokbon.
Petroszian. G.: Az adatgyűjtés és -feldoigozás.
Lescsev, A.: A KGST—tagországok gyümölcsöző együttműködése a statisztika területén.
Vlaszava, L. — Gluscsenko, A.: Tanácskozás az ész- szerűsítő és feltalálói tevékenységről.
1980. EVl 9. SZÁM
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVl. kong—
resszusa elé.
Doblecova, N.: A tudományos—kutató intézetek és szerkesztő irodák tevékenységének eredményeit tük—
röző statisztikai mutatószám-rendszer.
Kazinec, L,: A kumulált adatokon alapuló időso- rok elemzése.
!uzbasev, M. -- Popova, O.: A mezőgazdasági nö- vények terméshozomóban mutatkozó ingadozások és
állondósá statisztikai mérése.
Busev. z.: Közös használatú számitőközpontak programrendszerekkel való ellátása és ennek fejlesz- tési tendenciái.
Guszev, L. — Hibrikov, E. — Csupríkov, V.: A kis- számitógépek műszaki kiszolgálásának szervezése.
Anciíerova, L.: Vietnam függetlensége kikiáltásá—
nak 35. évfordulója.
Forbrig. G.: Az komplex elemzése.
ipari termelés hatékonyságának
1980. ÉVI 10. SZÁM
Vascsukov, L.: A mezőgazdasági termékek minősé- gével foglalkozó statisztika korszerűsítése.
Perepecsin, l.: A befejezetlen építkezések statisz—
tikai vizsgálata.
Veszblond, V. — Trigubova, M. — Driucsína, E.:
A szerződéses termeltetés értékesítési terve teljesité- sének mérése.
Vasziliev, Ju. - Csobonova, E.: Szocialista munka- verseny á Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Számitóközpontjában.
Molokonov, V. — Riabinin. V.: A statisztikai be- számolőjelentések elektronikus feldolgozását végző
helyi komplexumok.
Kolcsin, Sz.: A szocialista gazdasági integráció.
Akíele, B.: Még egyszer az átlagos növekedési ütem számítási módszeréről.
Zadiraka, K. - Burba, V.: A termelési kapacitást megváltoztató tényezők meghatározása.
1980. ÉVI 11. SZÁM
Kravcsenko, F. — Dorogon, M.: Az anyagi—műszaki ellátás statisztikájának főbb fejlesztési irányai.
Safronova, O.: A munka hatékonyságának eme- lése és a statisztikai elemzés feladatai. '
Kondrosev, L.: A számitóközpontok munkájáról szóló statisztikai beszámolójelentés továbbfejlesztése.
Volkov. A.: A demográfiai folyamatok mérése és elemzése. Fontosabb mutatószámok és módszerek.
Vaszil'ev, Ju. — Gasinkov, O.: A statisztikai oda- tok elektronikus feldolgozásának továbbfejlesztése.
Vokk. V. —- Fidler. M..- Az ágazati kapcsolati mér- leg számitógépes feldolgozásának tapasztalatai.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
223
mrnnomosn _ _smwmanf.
A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL FOLYÓIRATA
1980. ÉVI B. SZÁM
Dluskí. M.: A minisztériumi ellenőrző szervek sze—
repe a statisztikai beszámolórendszer minőségének javításában.
Jarasinski, W.: A társadalmi munka termelékeny- sége Lengyelországban (nemzetköziösszehasonlítás).
Franczyk, K.: A tervezett termelőkapacitás kihasz- nálása az iparban, 1971—1978.
Szczerbínska, L.: A háztartási munka értékelése.
Skapski, T.: A nagyvárosokba bevándorolt lakos—
ság háztartási kiadásai.
Klimczyk, M.: A vajdaságok urbanizólódása és ipa—
rosodása 1970-ben és 1978-ban.
Balcerowska Ryzy, B.: Krakkó városi vajdaság jel—
lemzőinek összevetése az országgal és más városi vaidaságokkal.
Pawlicki. St.: A vajdasági statisztikai hivatalok ti- zennyolc éves tevékenysége.
Patoczka, Z.: A lengyel Nemzeti Bank vajdasági szervezetének együttműködése a krakkói vajdasági statisztikai főhivatallal.
Kokodzíeiczyk, B.: A statisztikai tájékoztatás iránti igény a nagyvárosi kerületi hivatalokban.
Prochal, ]. - Swiatek. l.: A vajdasági statisztikai főhívatal területi szerveinek szerepe és feladatai
Krakkóban.
Cebula, CL: A statisztikai tájékoztatás hasznos—
sága a Lengyel Egyesült Munkáspárt városi és köz- ségi bizottságainak munkájában.
Wachnachter, W.: Az 1978. évi népszámlálás fel- dolgozása a Statisztikai Főhivatal elektronikus adat-
feldolgozó központjában.
1980. ÉVI 9. SZÁM
Az állami statisztikai szervek információs tevé- kenysége.
Rutkowski. I.: A gazdasági növekedés folyamatá—
nak jellemzői. Javaslatok.
Víelrose, E.: Az életkor kerekítése a népszámlá-
lásokban. '
Hussain, M.: A világ államai társadalmi—gazda- sági fejlődése mutatószámainak kiválasztása.
Panek, T.: Reprezentációs mutatószámok kiválasz- tása.
Kufel, T. — Skapskí, T.: A nagyvárosokba beván—
dorló lakosság háztartási kiadásainak ökonometriai modelljei.
Myckan, I.: A létfenntartási költségek dinamikus mutatószámai becslésének módszertani problémái.
Fiszenberg, I.: Az állami statisztikai szervek tevé- kenysége a statisztikai beszámolórendszer fejlesztése érdekében.
ladach, I.: Az 1976—1979. évek statisztikai beszá-
molórendszerének értékelése.Gwíazda, ]. —- Gwiazda, H.: A mezőgazdasági tá- jak elhatárolása 0 rodomi vajdaságban.
Galka, E.: A Statisztikai Főhivatal levelező háló- zata.
Treider. J.: A népességszám becslése és az 1978.
évi népszámlálás eredményei közötti eltérések.
Bogacka, H.: A népszámlálások közötti népesség- szám becslésének pontossága.
Drabio, L.: A vajdasági statisztikai hivatalok szer- vezetének fejlesztése.
Nentwig, T.: A tevékenység szervezeti keretei. a vajdasági statisztikai hivatalok munkája hatékonysá—
gának fontos tényezője. ,
Berg, ]. — Wszolek. W.: A krakkói statisztikai fő- hivatol számitóközpontja és a területi statisztikai szervek közötti együttműködés.
Slaby, T.: A létfenntartási költségek becslése és a közvéleménykutatás Dániában.
1980. ÉVI 10. SZÁM
Orlinska, A.: A nemzeti vagyon számítása válto—
zatlan árakon.
Grzeslak, M. — Wilk. M.: A mezőgazdasági föld-
terület nagyságának és minőségének változása. 1975—1979.
Czarski, E.: A népgazdasági információs rendszer
továbbiejlesztése.Toczynski, T.: Lengyelország és Csehszlovákia kül—
kereskedelmének szerkezeti vóitozása.
Dubíczynski, K. — Radeckí, l.: A vaskahászati ter—
mékek felhasználása, 1970—1979.
Gaczek, W. —— Kuczyk, R.: Az iparosodás és az ur- banizáció területi különbségei Lengyelországban.
Bialczak, S.: Statisztikai adatok felhasználása a területi tervezésben.
Grzebyk, A.: Adatok a beszámolójelentést készítő dolgozókról.
Slazak, M.: Tapasztalatcsere -— a területi statiszti- kai dolgozók képzésének eszköze.
Jaegermann, T.: Az adatvédelem technikai
cmucmll
A BOLGÁR MINISZTERTANÁCS
EGYSÉGES TÁRSADALMI INFORMÁCIÓS RENDSZER BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
mód-
1980. ÉVI 3. SZÁM
Micsev, D.: Adatszolgáltatás az új gazdaságirá—
nyitás feltételei között.
Avramov. T. — Hrisztov, Hr.: Az automatizált infor- mációs rendszer mint a munkaerőforrások operatív
irányításának megbizható eszköze.
Uzunov. M. - Spotov, L.: A fogyasztási kiadások lineáris modelljének felhasználása a fogyasztás és a fogyasztói kereslet tanulmányozására.
Masiah, A.: A műszaki hoIadás statisztikája az iparban.
Toteva, N.: Az intellektualizálás és az új gazda- sógirányítás fokozatos bevezetése. Az egységes tár- sadalmi információs rendszer kialakításának, fejlő- désének és fejlesztésének fő iránya a Boigár Nép—
köztársaságban.
1980. ÉVI 4. SZÁM
Nyitrai Ferencné dr.: A magyar Központi Statisz- tgkai Hivatal feladatai és tevékenysége a BO-as évek—
en.
Vaszilva, E.: Néhány módszer a munkaerőforrások újratermelésének további tanulmányozásához—.
Mirkovics, K.: Variációk alkalmazása a szükségle—
teknek a társadalmilag szükséges munkaráforditó- sokra gyakorolt hatása számbavételénél.
Grozdeva, V. és szerzőtársai: Az agráripari integ—
ráció statisztikai tanulmányozása a Bolgár Népköz- társaságban.
1980. ÉVI 5. SZÁM
Conev, V.: Foiyamatok formalizálása szintetikus és analitikus indexszámokból álló képletrendszerek se- gítségével.
Hrisztov, E.: Az abszolút növekedés felbontása in- tenzív és extenzív hatásra.
Range/ovo. R.: Az ágazati kapcsolatok mérlegé—
nek aggregálásakor elveszett információ mennyisé- gének mérése és elemzése.
Karakasev, Hr.: Településrendszerek napi ingázói- ról készitett mérleg.
Anasztaszov, P.: A statisztikai számbavétel néhány jogi problémája műszaki adathordozók alkalmazása esetén.
224 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
STATISTISCHE NACHBICHTEN
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1980. ÉVI 9. SZÁM Gyorsjelentés (: gazdasági helyzetről.
Gisser, R.: Házasságkötesek e's válások, 1979.
Eichwalder, R.: Az osztrák népesség képzettsége.
Az 1980. márciusi mikrocenzus eredményei.
Fried/, H. P.: Az osztrák népesség dohányzási sza- kásai. Az 1979. szeptemberi mikrocenzus eredményei.
Simhandl, G,: Szooadidő-elfoglaltságok. Az 1978.
szeptemberi mikrocenzus eredményei.
!anik, W.: A lakások felszereltsége, 1980. Az 1980.
márciusi mikrocenzus eredményei.
Győri, V.: Lakásépítési tevékenység, 1979. A lakás- épitési statisztika kiválasztott eredményei.
Vadászati statisztika 1979., illetve 1979/80.
A mező- és erdőgazdasági üzemek keresőtevékeny—
ség szerinti felosztása.
Grünauer, E.: Anyagi javak termelése, magas— és mélyépítés, nagy— és kiskereskedelem, energiaellátás,
1980. II. negyedév. '
Turerschek, K.: Az 1978. évi iparstatisztivkai felvétel.
Budíg, W.: Ausztria és Magyarország vipari terme—
lékenységének 1975. évi összehasonlitása.
Hölzl, E.: lngatlanvásárlások. 1979.
eredmények.
Ta rtományi
ECONOMiE ET STATISTIOUE
A FRANCIA STATISZTIKAI ÉS GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓlRATA
1980. ÉVI 124. SZÁM Dubois, P.: Az 1974—es válság.
Sabou/in, M.: A régiók közötti lönbségek.
Goomebert, M.: A mezőgazdák bevallott jövedel—
mei, 1975.
Roy, C.: A háztartási segitség.
Fayolle, J.: A vállalatok magatartása a külföldi konkurrenciával szemben.
demográfiai ki]-
1980. ÉVI 125. SZÁM
Camus, B. — Rousset, M.: A vállalatok diverzi-
fikációja.
Piens, B.: Gyógyszerészet: szektor, amelyben a nö- vekedés folytatódik.
Mínczelés, A. -— Guarré, D.: Közalkalmazottak 1976-
ban. *
Chastand, A.: A családok segélyezésének 10 éve.
Desprez, N. -— L'Hardy, Ph.: A kiskereskedelmi árak az utóbbi másfél évben.
Lemaíre, M.: Elszámolási készletek.
gyakorlat és vállalati
Schweizerische Zeitschrift für Volkswirtschaft und Statisük Revue suisse d'Economie politigua
et de Statistigue
A SVÁJC! STATISZTIKAI ÉS KUZGAZDASÁGI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1980. ÉVI 3. SZÁM
Borner, S.:méiethez.
.lones, R. W.: Komparatív és abszolút előny.
Hollenstein, H.: A fejlődő országok iparosítása és ennek hatása a svájci népgazdaságra.
Curzon, G.: A világkereskedelem helyzete és jövő- beli kiiátásai.
Gielsch, H.: A gazdag országok szerepe a világ- gazdaságban.
Caves, R. E.: Multinacionális vállalatok beruhá-
zási és telephely—megválasztási politikája.Kritikai kérdések a külkereskedelmi el-
Statistische Hefte'
NEMZETKÖZI ELMÉLETI
ÉS ALKALMAZOTT STATISZTIKAI FOLYÓIRAT 1980. ÉVI i. SZÁM
Kusz, U.: Menges és Diel becslési eljárása és a maximum—likelihoad módszer.
Lee, K. R. — Kapacía, C. H. — Brock. D. B.: A Raylegh-féle eloszlás paraméterének becslése kétsze-
resen csankított mintából.
Adalék az országok fejlettségi osztályozásához.
Menges, G.: Megjegyzések az országok osztályo- zásához.
]öcker, K. -H. -— Pflaumer. P.: Ukonometriai eljá- rás alkalmazása a beruházási döntések kockázatá- nak elemzésekarr
Schneeberger, H. — Drefahl, D.: Lehetséges min- tavételi törtek határai az optimális rétegezésben.
színvonal szerinti
1980. ÉVI 2, SZÁM
Hadi, F. A. —— Píetsch, F. - Rothkird'i, Ch. —— Sang—
meister, H.: Adalék az országok fejlettségi színvonal szerinti osztályozásához.
Balk, B. M.: Szezonális termékek és az éves, il- ietve havi árindexek szerkesztése.
Sato, K.: A "természetes" index és a hasznossági függvények.
Sato, K.:
indexek.
Funke, H. — Voeller, J.: Három megjegyzés K. Soto cikkéhez.
Borries, D. F. W.: A Siegel-féle index ,.geomet- riai" értelmezése.
Schmid, F.: A többdimenziós besorolás.
Hild. C.: Egy lineáris modell együtthatóinak né- hány torzított becslése.
Sztochasztikus részleges információ (SF!)
Kuss, U.: Általános statisztikai döntési modell.
Rechkemmer, E.: Makroökonómiai eljárás alkalma—
zása a gazdaságban.
Az ármegfordulás tesztje és gazdasági
