Nemzetközi jelzőtábla, 1934

(1)

11. szam, —— 1041 — 1935

s-égü országrész a természetes szaporodás s a be—

szivárgó teltepiilők beolvadása folytán hamarosan

benépesült. Egyes időszakokban a régi országterület központi reszenek népgyarapodása sokszorosan felülmúlta a szélső országrész-eket. Megerősíti ezt T.lriri'ing Lajos számításainak az az eredménye is, hogy 1869 óta a trianoni területrész népességének

szaporodása kétszerese volt az elcsatolt területek nép—szaporodásának. A regi adatok kutatásának ezekne'tltfogva kett reindkívüzlii jelentőséget tulajdo- nítani s ezért tartozunk köszönettel 'Ilhirring Gusz-

távnak, aki korábbi búvárkodásaiivael is ma ismer-

tetett tanulmányával is igen végzett.

ertekes munkát

Személyi hírek. — Nouvelles personnelles.

Zawadowski Alfréd 'i' (l862—l935.)

A magyar közélet markáns alakját, a pénzügyi

közigazgatás és tudomány kimagasló szakemberét

vesztettük el Zawadowski Alfréd, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke elln'inytával. Zawa-dowski n-emresak szakmájának volt elméleti és gyakorlati

téren elhivatottja .és k—itű—nósege, de számos kapocs

fűzte a statisztikához is.

1862 november 20-án született 'l'emes'vár'ott.

Középiskoláit a budai II. kerületi gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a bécsi, berlini és budapesti egyetemeken végezte. Rendkívüli matematikai ér- zéke a főiskolán is kezdetben ily irányú tanuhná—

nyokhxoz vonzotta, később a jogi szakra tért át. En—

nek elvégzése után matematikai hajlamainak s jogi képzettségének megfelelt, hogy a statisztikai pályát választotta hivatásuk 1884—ben az Országos Statisz- tikai Hivatal szolgálatába lépett, ahol 1888-ban segédfogalmazó, 1890—ben fogalmazó lett. A Sta—

tii'sztiikra-i Hrivataltbói pénzügyi szolgálatba lépett s 1892—ben plénziiigyti tilkár'rá, 1904-ben pénz- ügyminiszt-eri titkár—rá, 1909-ben tosztálytzaniácsossá nevezték kti. A Statisztikai Hivatalban szerzett ismereteinek, saját bevallása szerint, a pénz—

ügyi szolgálatban is nagy hasznát vette. Tehetsége és használhatósága folytán pályája ezután gyorsan

ívelt előre. Mint osztálytanáxcsost a Pénzügyminisz—

térium költségvetési osztályának vezetésévet bízták meg. E minőségében nemcsak a magyar áilami

költségvetési munkálatokban tevékenykedett, hanem

élénk részt vett a magyar—osztrák közös ügyek tár—

gyalás-sában is .s itt a magyar érdekek képviseleté- ben igen értékes szolgálatot végzett. 1911—ben köz—

igazgatási bíróvá nevezték ki. 1920-ban mint alelnök

került a Legfőbb Állami Számvevőszékhez is már

mint ilyen megbízást kapott e hivatal vezetésére.

1921 május 12—vétől kezdve haláláig a Számvevő—

szék elnöki tisztét töltötte be. E nagyfontosságú

közjogi állásában nagy érdeme, hogy a háborús és háború utáni zaivanokból' kivezette hivatalát s annak hátralékait tis ]JikVi'dáibíl. November 23—án bekövet- kezett halálát énexlmeszesediésből eredő bántalmak

okozták,

Ötvenegyévcs állami szolgálata alatt több ízben

részesült magas 1911-ben a III.

osztályú va—sikoronarendet kapta, 1926-ban az al. osz- tályú magyar érdemkeresztet, 1931—ben :a teljes dí—

csérő elismerés arany érdemérmét.

kivtünte hésekben.

Hatalmas adminisztratív működése mellett igen számottevő tudományos munkásságot fejtett ki.

Statisztikai szolgálata alatt írta meg i,,Magyarország

vizeinek statisztikája" című tanulmányát (Hivata—

los Statisztikai Közlemények I., II. rész. 1891.). A

nagyszabású tanulmány ,a folytonos árvizek által

indokolt vízügyi statisztikai felvétel eredményeinek

közzététele kapcsán vízrendszeriinket s a vízsz'abá—

lyozás pnobl—émáit alapvetően tárgyalja. Másik ha—

talmas munkája pénzügyi szolgálatának gyümölcse:

Pénzügyi törvények, szabályok és rendeletek gyüj-

temiénye (I—V. kötet. Budapest, 1909—13., későbbi pótzfiüzettcl). E Pavlinovié—csazl közös munkája ma is

nélkülözhetetlen forrásgyüjtemrény és szaikmunka.

Ezenkivül számos szakcikket írt bel. és külföldi

folyóiratokba, amelyekben különösen Magyarország

pénzügyi viszonyairól ad tájékoztatást.

később is szakvizsga-

A tstat'iisztikávaitt valto kapcsolatait

megtartotta. Tagja volt (a statisztikai

bizottságnak, majd 1922 óta a Magyar Statisztikai Társaságnak.

Mint ember is nagy volt. Magánélete példás,

műveltsége, nyelvtudása, művészi érzéke kivételes, szerénysége, jószív't'íségte közismert volt. Barátainak, munkatársainak impozánsan nyilvánult részvéte kísérte utolsó útjára.

Nemzetközi jelzőtábla, 1934.

Tableau économigue international, 1934.

A legfontosabb nemzetközi statisztikai adato—

kat összefoglaló táblázatunk ezúttal is részben évi átiagokat (az állomány— és rokonadatok, ren-

desen hófve'igi adatok alapján kiszámítva), rész-

ben évvégi adatokat (a többi adatok) közöl.

A közölt adatok forrásául elsősorban a Nép—

szövetség adatgyüjteményei, főleg a Népszövetség

Statisztikai Évkönyve szolgáltak, ezenkívül igény-

bevettük egyéb nemzetközi intézmények saz egyes államok hivatalos kiadványait is.

(2)

11. szám. — 1042 —— 1935

Nemzetközi jelzőtábla, 1934

.) § 333 _. . ? §. ;; %? .,. $ ? a 3

E 95 gli—5 S % § ag §§ IÉ "m? 533

3 I§ 733 "A? 5 1 %% SU 13: 450 %% w % Tűgá?

* -; 33 §c§§ Én! 33 ÉL": %? %% S.. É § ? v

, §: ma az? —§ % aa EMS 33 e... Ev is:—; "s %%

Orszag 3 313 3553 ege. 38 3 x% 3332 SgÉ 33-i 36 Ét 'az? $$$

§ áá a: 035 33. § §: £§§§§§ 33 :%s: ga. %% $$$

:3 Én? 29 of .:2 1 § ;; 235 %% 5—3 ?— paé gé Wu

lkmoog 1.000 !km2-re % o/00 , 000 0/0 1 200 1 000 t 1.000 000 P

Am. Egy. Áll. . . 7.839 126000 16 1 22'0 164 10? 57 . 186 135.119 376.377 5.575 7.165 4—- 1.590.

Argentina . . . . 2.793 12.164 4' 4 16'8 25'3 11'8 13'5 . 91 64.860 . 1.269 1.649 4— 380 Ausztráliai

Állam-Szöv. 7.704 6.706 09 229 16'4 93 71 80 1'6 36.742 9.288 1.131 1.360 —§— 229, Ausztria . , . . 84 6.750 80 4 319 13'5 12'6 0'9 399 23 2 3.603 251 720 539 —— 181 Belgium . . . . 30 8.248 274" 9 191 16'6 13'2 3'4 168 40 5 3.898 26.366 2.178 2.137 -—— 41'

Bolívia. . . 1.333 3.000 23 . . . 7

Brazília . . . . 8.525 44.900 5 3 . . . — . . 1.750 622 709 986 %— 277§

Brit—India . . . . 4.684 363100 77'5 67'1 35'7 22'5 13' 2 . 46'5 95.082 20.431 1.618 1.916 4- 298 Bulgária . . . . 103 6.020 08 4 810 29' 0 15 4 13' 6 39 35' 6 11.316 76 92 105 4— 13.

Cseh-Szlovákia 140 15.057 107' 6 2853 18 8 13 2 5'6 752 41 6 13.612 10.775 917 1. 049 4— 1327 Csíle . . . 742 4.465 6 0 378 338 26 8 70 18 4 6 9.609 1.804 144 349 ——l— 2052

Dánia . . . 43 3.656 85 0 34'8 178 10' 4 74 134 60 8 3.400 . 990 897 —— 93§

Délafríkai Unió 1.222 8.488 6' 9 298 235 97 13 8 . 4 0 4.176 12.195 1.170 1.355 4— 185'

Észtország . . ' 48 1.128 23':; 65'6 15'4 141 1 3 3 23 2 846 . 53 65 4;— 12

Finnország . . 388 3.534 9' 1 63'4 18'4 13'6 48 11 6 9 711 . 363 469 4— 106"

Franciaország 551 41.900 76 0 383 161 15'1 10 455 40' 5 90.000 47.623 5.169 3.994 — 1.175;

Görögország . . 130 6.630 51'0 53'7 288 169 119 . 129 8.535 . 282 176 —— 106.

Holland- Kelet- —:

India . . . 1.904 63.500 33'4 . . . 58'1 . 1.017 676 1.210 4- 534;

_ Ir szabad állam 69 3.013 43'7 521 192 130 62 128 21'7 1.035 107 665 313 —— 352 Japán . . . 382 68.195 178' 5 503 31'5 17'8 137 366 15" 4 12.971 37.200 2.275 2.156 — 119 Jugoszlávia . . 248 14.730 59 4 820 31'3 16' 9 144 16 28'618.596 387 269 299 4— 30 Kanada . . . . 9.542 10.835 1' 1 31'1 209 9 6 113 88 2 7 75.075 9.596 1.785 2.589 J;- 804 Kína . . . 11.103 450.000 40'5 . . . 14.298 18.685 1.188 617 —— 571

Kolumbia. . . 1.162 9.225 79 . 30'0 14'0 16'0 . . 676 200 182 284 11— 102

Kuba . . . 114 4.075 35'7 48'6 . . . 257 286 4— 29:

Lengyelország 388 33.418 86'1 75'9 26'6 14'5 12' 1 414 478 20.804 29.233 512 626 Jr— 114

Lettország . . 66 1.939 294 659 178 13'6 42 8 291 2.191 . 105 94 — 11

Litvánia . . . 56 2.471 44'1 79'4 247 145 10'2 . 47 1 2.851 . 80 84 4-— 4

Magyarország 93 8.898 95'7 518 214 144 7 () 22 60 1 17.642 756 345 405 _i— 60

Mexikó . . 1.969 17.600 8.9 678 427 252 17'5 . 2 8 2.750 630 314 697 ——l— 283 Navy Britannia 244 46.681 191'3 6'8 153 120 3' 3 1. 793 22 0 18.988 224.501 11.707 6.805 — 4.902 Németalföld . . 34 8.392 246 8 206 207 84 1283 182 27 6 4.680 12.341 2.386 1.636 -— 750 Németország . . 469 65.350 139 3 305 180 10' 9 7'1 2.605 43'71 45.325 125.011 5.983 5.601 — 382

Norvégia . . . . 323 2 871 8 9 35'3 148 9 8 5'0 40 2 6 328 . 628§ 492 —— 136

Olaszország . . 310 42.621 13129' 468 232 13' 1 101 962 43.) 63.328 367 2.240 1.527 —— 713 Oroszország . . 21.176 168.000 7 9 849 . . . 304.100 93.500 684 1.237 % 553

Peru . . . 1.249 6.700 54 . . . II 728 30 132 243 J,— 111

Portugália. . . . 89 7.177 80' 6 51'1 28'4 16'6 11'8 . . 5.576 103 309 132 —— 177

Románia. . . 295 18.800 63 7 . 320 187 133 17 429 20.835 227 448 465 4— ' 17 Spanyolország 503 24.242 4832 56'1 262 159 103 407 31 5 47.247 5.337 950 674 —— 276

Sváw . . . 41 4.153 101'3 21'3 162 113 429 . 12 ] 1.381 . 1.559 907 — 652

Svédország . . 449 6.212 13'8 40'7 13'7 11'2 2') 115 91 7.723 415 1.150 1.143 — 7

Új- Zéland. . . 268 1.546 58 2412 165 8'5 80 44 3 2 1.769 857 421 627 %— 206

Uruguay . . . . 187 1.993 107 . 21'0 103 107 . 7'5 3.070 . 176 169 -— 7

Venezuela. . .. 912 3.300 3'6 . 28'5' 188 97 . . . . !

1) Néhány államnál korábbi évi adat. —— 2) Magyarország kivételével 1931. évi adat. —— 3) A motor-

kerékpárok nélkül. —— 4) Evi átlag.

(3)

11. szám. ——- 1043 — 1935

Tableau économigue international, 1.934.

;r' §

%

§ § * %% § ; is E A pénzegység %% %%

%f—k §§ 1 %g zta ;? 3. lm 93 33: na.—.—

vu _. mu ÉN 43 .D— aroyama re.—: — MN

át?"? ^§ ^{§ §}

_**

38 §?)

_"-

— 33

_{" :-}

fémg %s%s—§ %% 33 ;; ; §": §§ %? Cours de l'nnité 155533: v. rág §§ N §§ 33 P

fD mN Wii -— *2 r: 9— , . aritús- " O .: -

§4E 426 4254 menu Sán: 739 Jön ...%" 35 És") 25§

anem állam PénzngSégének 333323 51755;

km 1'000 P (333255—íííÉÉÉSÉSZÁZZÉZIíZÉ) unitfmoíémm %f" MT" % 1913/19142100

400809 25.164 27.822 5.536 4.161 8.700 34.239 Dollár 5'718 —40'3 154 107 138 Etats-Unis 38.364 225 1.361 1.171 758 905 3.651 Aranypeso 5'516 —52'8 . 130 . Argeníine

44.220 595 11 45 96 96 1.223 Fontsterling.. 27'825 —-50*9 4'53 135 119 Australie

6.730 35 154 1.073 1.847 2.000 3.527 Schilling.. ,. 0'805—21'8 475 110 105 Aulriche 9.750 198 1.990 3.56610.54311.513 11.378 Belga... .. .. 0'795 ——0'11 293 68 175 Belgigue

2.235 4 . 54 35 35 383 Boliviano 2087 ——585 . . Bolivie

32.478 128 . 3.257 2.170 2.692 15.991 Mílreis 0'684 —58'0 . . . Brésil

68.044 106 926 1.839 1.249 1.234 12.124 Rupia 2'087 —38'1 3'50 89 97 Inde Britannigue 2.931 4 63 3.723 5.264 5.695 21.840 Leva .. .. .. 0'041— 39 700 1.873 1.905 Bulgarie

13.614 117 377 6.619 7.985 7.983 37.325 Cseh korona... 0'169 — 3'50 84 86 Tchéco—Slovaguie 8.937 32 . 516 1.014 1.014 4.092 Aranypeso 0'696 ———50'3 450 344 140 Chili * 5.289 127 206 386 425 495 1.334 Dán korona .. 1'532 ——49'9 2'50 132 167 Danemark

19.188 201 623 12 38 36 276 Fontsterling ., 27'825 —38'9 350 102 116 Union Sud-Afric.

1.250 4 40 41 70 70 135 Eszt márka .. 1'532 —37'9 537 85 87 Estonie 5.399 31 46 1.277 3.356 3.350 4.754 Finn márka.. 0'144 —47'2 4'46 90 983 Finlande 43.457 1.915 18.399 81.855 46.992 47.817 . Francia frank 0'224 —— 266 76 105 France

2.694 14 132 5.686 8.81910.734 42.966 Drachma.. .. 0'074 ——56'8 700 1.969 1.937 Gréce

7.375 54 177 . . . Hollandi forint 2298 13— 03 417 67 . Indes Néerlanal.

4.293 51 . 15 29 38 50 Fontsterling .. 27'825 _.98'2 . . 152 Etat libre d'Irlande 20.200 120 1.326 2.239 1.336 2.193 9.090 Yen 2'850 ——-64'4 365 134 149 Japan

10.133 10 177 5.378 6.914 6.914 41.190 Dinár.. 0'101—23'1 682 63 1.114 Yougoslavie 67.713 1.115 732 160 . 344 3.141 Dollár .. .. 5'718 ——39'8 . 112 121 Canada

13.441 49 . 95 . 918 . Sanghaí-tael.. 8'822—51'3 97 106 China

2.950 15 64 53 52 151 Aranypeso 5'565 —62'1 . . Colombia

5.000 28 . . 56 55 236 Aranypeso .. 5.718 ——40'4 . . . Cuba

19.890 26 320 1.365 2.016 2.168 4.692 Zloty.. .. .. 0'6414— 01 500 56 67 Pologne

2.652 4 51 82 136 142 106 Lat .. 1'108— 12 550 83 72 Lettonie

1.549 2 29 102 258 252 117 Lita .. .. 0'572— 0'0l . . 70 Lituanie

8.662 14 79 381 1.085 1.151 . Pengő 1'000—1'24'50 79 90 Hongrie

20.500 90 . 288 276 276 1.052 Aranypeso . 2'850 ——66'8 . 95 . Meacigue 32.835 1.878 5.363 405 825 824 8.030 Fontsterling.. 27825 "382 200 88 141 Gr.—Bretagne

3.677 146 1.933 913 653 783 3.371 Hollandi forint 2'298— 0'0 2'50 78 140 Pays—Ras 58.370 968 206 5.984 6.183 6.458 11.761 Márka 1'362— 14 400 98 121 Allemagne

3.835 59 206 353 362 409 1.526 Norvég kor... 1'532 —43'7 3'50 124 148 Norvége 22.151 378 1.74413.14518.39620.217106.563 Lira .. .. .. 0'301— 30 310 62 71 Italie 77.631 180 2.419 7.880 61.486 65.401 . Rubel 2'942 —— . . . Russie

3.649 14 . 97 111 111 679 Sol .. 1'601—50'3 600 188 150 Páran

3.422 34 . 2.137! 1.916 2.176 7.400 Escudo 0'253 —37'9 548 94 1.968 Portugal 11.133 24 349 25.906 22.687 22.687 139.084 Leu .. 0'034— 24 593 58 2.235 Roumam'e 16895 177 . 4.711 1.028 1.276 21.550 Peseta . 1'103 ——57'9 591 163 184 Espagne

5.326 88 2.104 1.440 436 478 2.182 Svájci frank.. 1'103—1— 01 200 90 129 Suisse 16.843 150 537 708 928 1.066 2.490 Svéd korona.. 1'532 ——42'2 250 114 155 Suéde

Nemzetközi jelzőtábla, 1934

11. szam, —— 1041 — 1935

s-égü országrész a természetes szaporodás s a be—

benépesült. Egyes időszakokban a régi országterület központi reszenek népgyarapodása sokszorosan felülmúlta a szélső országrész-eket. Megerősíti ezt T.lriri'ing Lajos számításainak az az eredménye is, hogy 1869 óta a trianoni területrész népességének

szaporodása kétszerese volt az elcsatolt területek nép—szaporodásának. A regi adatok kutatásának ezekne'tltfogva kett reindkívüzlii jelentőséget tulajdo- nítani s ezért tartozunk köszönettel 'Ilhirring Gusz-

tetett tanulmányával is igen végzett.

Személyi hírek. — Nouvelles personnelles.

Zawadowski Alfréd 'i' (l862—l935.)

vesztettük el Zawadowski Alfréd, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke elln'inytával. Zawa-dowski n-emresak szakmájának volt elméleti és gyakorlati

fűzte a statisztikához is.

Középiskoláit a budai II. kerületi gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a bécsi, berlini és budapesti egyetemeken végezte. Rendkívüli matematikai ér- zéke a főiskolán is kezdetben ily irányú tanuhná—

nek elvégzése után matematikai hajlamainak s jogi képzettségének megfelelt, hogy a statisztikai pályát választotta hivatásuk 1884—ben az Országos Statisz- tikai Hivatal szolgálatába lépett, ahol 1888-ban segédfogalmazó, 1890—ben fogalmazó lett. A Sta—

tii'sztiikra-i Hrivataltbói pénzügyi szolgálatba lépett s 1892—ben plénziiigyti tilkár'rá, 1904-ben pénz- ügyminiszt-eri titkár—rá, 1909-ben tosztálytzaniácsossá nevezték kti. A Statisztikai Hivatalban szerzett ismereteinek, saját bevallása szerint, a pénz—

ügyi szolgálatban is nagy hasznát vette. Tehetsége és használhatósága folytán pályája ezután gyorsan

térium költségvetési osztályának vezetésévet bízták meg. E minőségében nemcsak a magyar áilami

élénk részt vett a magyar—osztrák közös ügyek tár—

gyalás-sában is .s itt a magyar érdekek képviseleté- ben igen értékes szolgálatot végzett. 1911—ben köz—

igazgatási bíróvá nevezték ki. 1920-ban mint alelnök

mint ilyen megbízást kapott e hivatal vezetésére.

1921 május 12—vétől kezdve haláláig a Számvevő—

szék elnöki tisztét töltötte be. E nagyfontosságú

közjogi állásában nagy érdeme, hogy a háborús és háború utáni zaivanokból' kivezette hivatalát s annak hátralékait tis ]JikVi'dáibíl. November 23—án bekövet- kezett halálát énexlmeszesediésből eredő bántalmak

Ötvenegyévcs állami szolgálata alatt több ízben

részesült magas 1911-ben a III.

osztályú va—sikoronarendet kapta, 1926-ban az al. osz- tályú magyar érdemkeresztet, 1931—ben :a teljes dí—

csérő elismerés arany érdemérmét.

Hatalmas adminisztratív működése mellett igen számottevő tudományos munkásságot fejtett ki.

vizeinek statisztikája" című tanulmányát (Hivata—

los Statisztikai Közlemények I., II. rész. 1891.). A

indokolt vízügyi statisztikai felvétel eredményeinek

talmas munkája pénzügyi szolgálatának gyümölcse:

temiénye (I—V. kötet. Budapest, 1909—13., későbbi pótzfiüzettcl). E Pavlinovié—csazl közös munkája ma is

folyóiratokba, amelyekben különösen Magyarország

később is szakvizsga-

megtartotta. Tagja volt (a statisztikai

bizottságnak, majd 1922 óta a Magyar Statisztikai Társaságnak.

műveltsége, nyelvtudása, művészi érzéke kivételes, szerénysége, jószív't'íségte közismert volt. Barátainak, munkatársainak impozánsan nyilvánult részvéte kísérte utolsó útjára.

Nemzetközi jelzőtábla, 1934.

Tableau économigue international, 1934.

A legfontosabb nemzetközi statisztikai adato—

kat összefoglaló táblázatunk ezúttal is részben évi átiagokat (az állomány— és rokonadatok, ren-

A közölt adatok forrásául elsősorban a Nép—

szövetség adatgyüjteményei, főleg a Népszövetség

Statisztikai Évkönyve szolgáltak, ezenkívül igény-

11. szám. — 1042 —— 1935

Nemzetközi jelzőtábla, 1934

.) § 333 _. . ? §. ;; %? .,. $ ? a 3

E 95 gli—5 S % § ag §§ IÉ "m? 533

3 I§ 733 "A? 5 1 %% SU 13: 450 %% w % Tűgá?

* -; 33 §c§§ Én! 33 ÉL": %? %% S.. É § ? v

, §: ma az? —§ % aa EMS 33 e... Ev is:—; "s %%

Orszag 3 313 3553 ege. 38 3 x% 3332 SgÉ 33-i 36 Ét 'az? $$$

§ áá a: 035 33. § §: £§§§§§ 33 :%s: ga. %% $$$

:3 Én? 29 of .:2 1 § ;; 235 %% 5—3 ?— paé gé Wu

lkmoog 1.000 !km2-re % o/00 , 000 0/0 1 200 1 000 t 1.000 000 P

Venezuela. . .. 912 3.300 3'6 . 28'5' 188 97 . . . . !

1) Néhány államnál korábbi évi adat. —— 2) Magyarország kivételével 1931. évi adat. —— 3) A motor-

kerékpárok nélkül. —— 4) Evi átlag.

11. szám. ——- 1043 — 1935

Tableau économigue international, 1.934.

§ § * %% § ; is E A pénzegység %% %%

%f—k §§ 1 %g zta ;? 3. lm 93 33: na.—.—

vu _. mu ÉN 43 .D— aroyama re.—: — MN

át?"? § § §

38 §?)

— 33

fémg %s%s—§ %% 33 ;; ; §": §§ %? Cours de l'nnité 155533: v. rág §§ N §§ 33 P

§4E 426 4254 menu Sán: 739 Jön ...%" 35 És") 25§

anem állam PénzngSégének 333323 51755;

km 1'000 P (333255—íííÉÉÉSÉSZÁZZÉZIíZÉ) unitfmoíémm %f" MT" % 1913/19142100

400809 25.164 27.822 5.536 4.161 8.700 34.239 Dollár 5'718 —40'3 154 107 138 Etats-Unis 38.364 225 1.361 1.171 758 905 3.651 Aranypeso 5'516 —52'8 . 130 . Argeníine

6.730 35 154 1.073 1.847 2.000 3.527 Schilling.. ,. 0'805—21'8 475 110 105 Aulriche 9.750 198 1.990 3.56610.54311.513 11.378 Belga... .. .. 0'795 ——0'11 293 68 175 Belgigue

2.235 4 . 54 35 35 383 Boliviano 2087 ——585 . . Bolivie

32.478 128 . 3.257 2.170 2.692 15.991 Mílreis 0'684 —58'0 . . . Brésil

68.044 106 926 1.839 1.249 1.234 12.124 Rupia 2'087 —38'1 3'50 89 97 Inde Britannigue 2.931 4 63 3.723 5.264 5.695 21.840 Leva .. .. .. 0'041— 39 700 1.873 1.905 Bulgarie

13.614 117 377 6.619 7.985 7.983 37.325 Cseh korona... 0'169 — 3'50 84 86 Tchéco—Slovaguie 8.937 32 . 516 1.014 1.014 4.092 Aranypeso 0'696 ———50'3 450 344 140 Chili * 5.289 127 206 386 425 495 1.334 Dán korona .. 1'532 ——49'9 2'50 132 167 Danemark

19.188 201 623 12 38 36 276 Fontsterling ., 27'825 —38'9 350 102 116 Union Sud-Afric.

1.250 4 40 41 70 70 135 Eszt márka .. 1'532 —37'9 537 85 87 Estonie 5.399 31 46 1.277 3.356 3.350 4.754 Finn márka.. 0'144 —47'2 4'46 90 983 Finlande 43.457 1.915 18.399 81.855 46.992 47.817 . Francia frank 0'224 —— 266 76 105 France

2.694 14 132 5.686 8.81910.734 42.966 Drachma.. .. 0'074 ——56'8 700 1.969 1.937 Gréce

7.375 54 177 . . . Hollandi forint 2298 13— 03 417 67 . Indes Néerlanal.

át?"? ^§ ^{§ §}