Emlékkönyv Bernát István agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkalmából

9. szám.

—-801—— 1935

3. Világindexek.

1929 : 100.

l

1 n d e x 1928 1929 1930 1931 1932' 1933 1934

A nyersanyagtermelés világindexe . . . 981 1000 97'2 92'5 906 934 934 Élelmezési nyersanyagiermele's 101'0 1000 1010 990 101'9 101'0 99'0

Növényi eredetü . 1020 1000 1020 1000 1030 1020 950

Ebből gabona. . 103-0 1000 1020 99-0 1040 102—0 920

Hús . . . 99'0 1000 1010 1000 100' 1010 1048

Bor és maláta . . 101'9 100'0 86'0 944 991 90? 1098

Kávé, tea, kakaó 98'2 100'0 97'4 912 1000 1009 81'6

Ipari nyersanyagtermelés . 92'8 1000 919 829 73'0 8032 84'7

Dohány . 93'3 100'0 103'8 101'9 876 952 .

Olajnövény . 943 1000 96'2 99'1 96'2 99'1 90'6

Textil-nyersanyag 97'2 100'0 981 991 925 1028 1000

Kaucsuk . 76'3 100'0 95'4 92'4 81'7 977 1183

Fapép 889 1000 97'4 88'9 84'6 84'9 .

Tüzelőanyag 92'7 1000 927 83'6 76'4 809 87'

Fém 91'4 1000 819 62']. 448 560 681

Ásvány . . . 938 1000 965 84'1 68'1 70*8 77'9

Vegyianyag . . 933 1000 933 692 68'3 70'0 .

Világkereskedelem (mennyiség) , . 1000 928 85'3 739 749 753

Nyersanyag— világkészlet . . 920 1000 1360 1560 1690 1590 ' 154'0

Munkanélküliség . 1000 1640 2350 2910 2740 222 0

Világpiaci árak általános szintje . . . . 100'0 52'6 412 483 613

Élelmiszerek . . . A . 1000 581 4453 510 63-6

Mezőgazd. nyersanyagok . . 1000 454 327 45'1 58'9

Ipari ,, 100'0 49'2 456 460

az egyik főkomponens, n nyers élelmiszerindex, aránylag kis mértékben változott a válság hatására.

Jóval érzékenyebb a többi nyersanyagok termelté- sének indexe, amelynek maximális és minimális értékei szintén az említett években jelentkeznek.

A nyersanyagindex összetevői közül a növényi ere- detű nyersanyagok jóval kisebb (évi változásokat mutatnánk, mint az ásványi, fém stl). anyagok. A világkereskedelem mennyiségi adatainak tenden-

I'll-nu

nnetten-Inculnnlo-unnnnn-.uc-innen.-l...-nun-ol-u.n-nuonl-l-u.n—on.-lun-nn-un.-n-o-nnnogonuco-noln u-———————

6 IRODALMISZEMLE e §

D.III—"Il'l.'IICIOUIIIIII-...IIIÚOIIIll..ll.l!......IIIIOIOIII'IOIIOIIll-CIIIIICIIIICI-lICO-Il nú

ciájn hasonló. A munkanélk—ülisegre és a készle-

tekre vonatkozó indexek, amelyeknél a többiekkel

ellentétben az alacsony számok jelentik a kedvező s a magasak a kedwezőtlen konjunktúrát, ugyan—

csak 1932—ben kulminálnak. Végül valamennyi ár—

index is 1932-ig lanyhulást s azután szilárdulást tüntet fel. Tehát a gazdasági konjunktúrát jellemzö fővonalak egyike sem kivétel a szabály alól.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Emlékkönyv Bernát István agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkal—

mából.

Livre de souuenir pour le .40e anniversaire de l'actim'te' déployée par Etienne Bernát dans la poli- tigue agmire.

Többek közreműködésével szerkesztette Ihrig Károly.

Rédigé par Charles Ihrig et par plusieurs autres auteurs. Budapest, Stephaneum 1935. 228 1. — p.

1895—ben alakította meg gvnóf Károlyi Sándor a kisgazdatársndalom érdekeinek képviselete cél- jából a ,,Magynr andaszövetség"—et és ezzel egy- idejűleg indította meg első munkatársa, Bernát

István, a ,,Magyar Gaulíuk SzemléjeH című folyó- iratot. Unnepi köntösben jelent meg e mag—as szín- vonalú szaklap 1935 január—májusi száma, amely—

ben a közgazdasági tudományok legkiválóbb fáklya- Vivői emeltek méltó emléket Bernát István négy- évtizedes agrárpolitikai munkásságának, A Szemlé- ben megjelent tanulmányok fenti címen külön ki—

adványban tis közzétvétettek.

A kiadvány két fejez-etre oszlik. Az. első rész—

ben Bernát István életét és egyéniségét ismerteti Csepregi Horváth János ,,Dr. korláti Bernát István

58

(9. szám.

életrajza", Ravasz László ,,Bernát, az ember",", Czett- Ier Jenő ,,Bernát, az agrárpolitikus", Balogh Elemér ,,Bernát, a szövetkezeti úttörő" és Buday Barna ,,Bernlát, az író" címü értekezésében.

Ezek a tanulmányok nagy részletességgel raj- zolják meg; Bernát István küzdelmekben és sikerek—

ben egyaránt [gazdag életét s ezzel párhuzamosan megelevenedik az olvasók előtt a magyar közgaz- dasági eleit, különösképen pedig a magyar szövet—

kezeti és mezőgazdasági politika 40! éves fejlődése.

Ott látjuk az ifjú Bernát lIstvánt gróf Károlyi Sán—

dor vezérkaráwban az agrárszövetkezehit gondolat út—

törői között s az elmult négy évtized folyamán nagy tudását és kiváló .szervezőképesség—ét teljesen ennek a célnak szentelte. Bernát teremtette meg a magyar

modern agrárpolitika irodalmát s neki köszönhető,

hogy fokozottabb figyelem terelődött az agrár Ma- gyarországon az agrárérdekek védelmére. Nagyon találóan mondja Czettler: ,,Egy darab történelem az, amit ma Bernát István személyében ünneplünk".

IA kiadvány második részében a közgazdasági tudományok jeleseinek egy-egy tanulmánya díszíti Bernát emlékkönyvét. Nem terjeszke—dlhetün'k ki e helyen az elméleti közgazdaságtan keretébe tartozó értekezések ismertetésére — az emlékkönyv második része 17 tanulmányt közöl —— csupána statisztika tárgy—körével szorosabban összefüggő munkákat kí- vánjuk röviden érinteni. .

Gesztelyi Nagy László dr. ,,A búza legendája"

című munkájában bőséges statisztikai adatokkal igyekszik a "Magyarország a búzával áll vagy bukik"

jelszót megdönteni. A búza közgazdasági jelentösé- gét szembeállítja az állattenyésztésével, az ipani nö- vények, a gyümölcs és zöldségfélék termelésével s a vizsgálódások eredményeire támaszkodva Ma—

gyarországon za búz—akérdést a gazdasági kérdések első von—alából hátrább helyezendőnek tartja.

Juhos Lajos dr, ,,Dulneántúli rklis üzemek jöve—

delmi helyzete az 1929——1933—rig terjedő válság—

ciklusban" címen a gazdasági akadémiai tanszéke mellett 7 év óta működő számtartás-statisztika'i köz—

pont kutatásainak eredményeit foglalja össze 200 dunántúli parasztgazdaság adatai alapján. A szerző megállapítja, hogyaz ellenőrzött para-sztgazdaságok 1929—ben tenmtényeiiket a nagykereskedelmi árak—

nál 20%n—kal olcsóbban értékesítették, bevásárlá- sa'iknál pedig annál 26%-'kal magasabb árakat fizet- tek. A szerző szerint ez a veszteség, amely kat.

holdakra számítva 23 pengőt lesz, a szövetkezeti beszerzés és értékesítés hiányának tudható be

Konkoly Thege Gyula dr. ,,A szövetkezeti ügy és tejtenmlék—eilnk értékesítése" cimű tanulmányában a magyar tejszövetkezetek működését ismerteti 1898—sig visszamenőleg; Ezzel kapcsolatban rámutat arra a nagyarányú 'termelésufejlesztö erőre, amely

a kismennyiségű vagy 'kisértékű mezőgazdasági

—— 802

_. 1935

%

termények és állati termékek értékesítésével foglal—

kozó szövetkezetekben rejlik.

Magyaronszágon 1894-ben alakult az első tej—

szövetkezet, öt év alatt azonban csupán 76 ilyen szövetkezet kezdhette meg mintegy 10 ezer taggal működését, a beszállított tej mennyisége pedig leg—

feljebb 10'5 millió literre szorítkozott. .Az utolsó be'keevben már a szövetkezetek száma 519 volt, a tagoktól átvett tej mennyisége pedig 113.729 ezer liter.

A háború után erőteljes fejlődésnek indult a tej és tejtermékek szövetkezeti útonkvaló értékesí—

tése. 1933aban már 650 szövetkezet működött 79.275 taggal, akik a szövetkezetek részére fejt 129095 teh—én után 140889 ezer liter tejet szállítottak be.

Ebben az évben országos átlagban az összes tejös- teheneik 14%-—át szövetkezetek rész-ére fejtek. Az összes tejipari vállalatok 1933-ban 330 millió liter tejet vettek át s ennek a mennyiségnek közel 43%—a tejszövetkezete-kre esett. Ugyancsak erőteljes fejlö—

désnek indult főkép a szövetkezetek működésének hatására a vajtermelés, valamint annak exportja is.

A kiadvány végül Bernát István eddig megjelent

" e' ek 'e vir'k't közli.

muv m J gy" 6 Jánki Gyula dr.

lllyefalvi ]. Lajos dr.:

pesten.

Dr Louis I. Illyefalvz': Les enfamts de Budapest.

Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadása.

Publié par le Bureau de Stal. de la Ville de Budapesl.

Budapest, 1935. 202 lnp.

A gyermek Buda-

Témájánál, tartalmánál és kiállításánál fogva egy'f—onmán megkapó az a zsebkönyvnagysá-g'ú kiadvány, mely llIyeiulví I. bajos dr., a Székes—

fővárosi Statisztikai Hivatal minden országos prob—

léma 'iránt nagy megértést tanusító igazgatójának szakavatott szenkeszlttésében éppen a hankxányi be—

széd napjaiban hagyta el a sajtót. Az a féltő gond és szeretet, mely a kis kötet bevezetőjéből kicsen—

diil, minden táblázatát, számoszlopát jellemzi. Tera mészetesen, mint zsebkönyvszerű kiadvány, nem lehet kimerítően teljes és részletes. Atrányla'gos bő—

s—é—giében azonban könnyen áttekinthető za (kis kiad—

ványiba sűrített tömör számanyrag Nehány általá—

nos adat után bemutatja a gyermekek számának alakulását Budapesten; majd táblasourozat taglalja .a lakásuk megoszlását .a gyermekek szem—

pontjából es rajzol- szomorú képet a születések ala—

kulásáról. Több összeállítás ismerteti a törvény sze.

rint felbontott házasságok gywerrnetle'létssizámát, :]

gyemnekha'landóság alakulását, a gyenniekeik egész—

ségügyi wállafpotát és erkölcsi viszonyait; igen icamul—

ságos a gyermekekre vonatkozólag a 'kÖZOlkvbáJfáS és köz—művelődés, az iskolai jótékonyság, a tankötele—

selk nyilvántartása és a művelődési intézmények, és a székesfőváros gyemnekvédelmi tevékenysége c.

egyé sz