Emlékkönyv Kenéz Béla negyedszázados professzori munkásságának évfordulójára

5. szám.

__ _394 __ 1932

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::zz::a:a::::::::::::::::aa::g:az::zgggmzzgmzumzngmmgm:

küzdelemben s az fokozatosan éreztetni fogja jótékony hatását a válság lázától gyötört közgazdaságunknak különféle ter—

rénumain akkor is, ha új külföldi tőkefor- rásdkat egyelőre nem vehet igénybe. Az a nyomás egyébként, amelyet a külföldi adósságteher nagysága gyakorol gazdasági életünkre, a pénzintézeti tőkék oldalán nem mondható jelentékenynek; az ország—

nak 4 milliárd P-t meghaladó külföldi tar- tozásából mindössze körülbelül 12 mil- liárd P a pénzintézetek útján fennálló rész és ebből is tekintélyes hányad a kezesség.

A válság elmélyülésével bekövetkezett hanyatlás a hitelintézeti jövedelmeknél, il- letve tiszta nyereségnél jóval nagyobbnak mondható, mint a tőkeállományoknál. Két- ségtelen, hogy a rezsiköltségek leszállítása érdekében az 1930, de különösen az 1931.

év folyamán messzemenő lépések tétettek.

Bill!-§!

e IRODALMISZEMLE o §

Az is vitathatatlannak látszik, hogy a költ—

ségek —— különösen a vagyontételek *boni- tásának romlása folytán elkerülhetetle—

nekké vált leírások miatt —— nem voltak olyan arányban mérsékelhetők, amilyen arányban a jövedelmek csökkentek, s amennyiben érdemleges költségredukció- kat kell foganatosítani, ez csak az alkal—

mazottak járandóságainak nagyobbfokú

csájtásával, tehát szociális szempontból saj- nálatos kihatású intézkedésekkel történ- hetik, de ebben az irányban is meglehe- tősen korlátozottak a megtakarítási lehe- tőségek. Az 1931. évi tiszta nyereség általá- nosságban már csak olyan összegű dotá- ciókra nyujt fedezetet, amelyeknek bizto- sítása életbevágónak mondható.

Szigeti Gyula dr.

Könyvismertetések. —— Chrom'gue de livres.

'Em'lékkönyv Kenéz Béla negyedszázados

Album public? á l'occasion du 25! anniversaire du professorat de M. Béla Kenéz.

Szerkesztette; Laky Dezső dr. Budapest, 1932. 276 l.

Publie' sous la direction du Dr Désire' Laky. Budapest, 1932. 276 p.

Résume'. Les anciens éléues de M. Béla K e n e' z, professeur de statistigue á llUniversité de Budapest, ministre du Commerce, gui, comme premier prési- dent du Conseil Général Hongrois de Statistigue et president de la Société Hongroise de Statistigue, est une des personnalítés les plus illustres du monde stotistigue de Hongrie, lui ont olfert, en souuenir du 252 anniversaire de son professorat, un album contenant une séríe diétudes de grande valeur écrites a cette occasion. Cette précieuse oeuvre représen- tative de la science hongroise, a laguelle le comte Etienne de B e thlen, ancien president du Conseil, a e'crit une chaleureuse introduction pleine diélan poétigue, comprend, aprés une sobre dédicace de son éminent rédacteur en chef, le Dr Désiré Laky, professeur á PUniversite' des Sciences technigues de Budapest, 11 études ayant trait au droit international ou á Péconomie politigue, et suiuies de résume's fran- gaís. Voici la liste de ces études:

Aloyse Kovács: La statistigue de la fécon- dité des mariages en Hongrie.

Jules Moór: La Société des Nations repré- sente-t-elle une valeur pour l'humanité?

Etienne Csekey: Le premier code penal ga—

rantissant la liberte' de déclaration de la nationalite'.

Tibor Gyulay: Lie'volution de la vie écono- migue et la petite industrie.

Joseph J u d ik: Diminution du pouvoir d*aclzat et dépression e'conomigue.

Charles S c 11 n eller: Les problemes démo—

graphigues de la Hongrie d'aprés le recensement de 1930.

Tibor Szádeczkg—Kardoss; Les métho—

des et les enseignements principaux de la statistigue' du chómage en Hongrie.

Étienne V a r 9 a: Le développement e'conomiaue de la Hongrie mutilée.

Theodore S u r á n y í - U n 9 e r: L'ezportation russe est-elle un dumping?

Eugene A n d r e ich: L'importance des relations de causalite' et diínterde'pendance dans les recherches économigues.

Désiré Laky: La criminalite' dans la Hongrie démembre'e.

Bethlen István gróf költői szárnyaláwsú meleg sza- vakkal írt előszavában avatja fel a magyar tudomá- nyos munkának ezt a galériáját, melyet 11 nagyszerű

—395— 1932 .

kar elme egy-egy értékes tanulmány megírásával

; ómesterének tiszteletére alkotott.

Tudományos irodalmunk komoly eseménye ez a ha

Emlékmű, melynek értékes anyaga, művészi ki- ele, méltón fejezi ki eszméjét, Kenéz Béla negyed- ados tanári munkásságának jelentőségét. Az lékmű talapzatára klasszikus, tömör mondatok- n, erőteljes kézzel véste rá ajánlását a mű terve- je, szerkesztője: Laky Dezső professzor.

A tanulmányok sorozatát Kovács Alajos dr.- k a házasságok termékenységéről szóló statiszti- ,í dolgozata nyitja meg. Áttekintő kritikai ismer- ését adja a házasságok termékenységének meg- 'gítására szolgáló statisztikai módszereknek, 'd, részletesen tárgyalja az idevonatkozó magyar- seági adatokat, A halál következtében megszűnt _zasságokban született gyermekekre vonatkozó tok megdöbbentő határozottsággal mutatják azt ökkenő irányzatot, mely a házasságok termé- nységében egy emberöltő alatt bekövetkezett.

—(az 1903—1905 átlaga) és 3-85 (1926—1929 át-

' ) jelzik a vizsgálat alá vont korszak házasság-ai- sziiletett gyermekek szélső számait, Megszakí—

nélkül fokról—fokra közeledünk ahhoz a határ- mhoz, melyen alul természetes

_nincs biztosítva. Részletesen vizsgálva ezeket az

tokat, a szerző rámutat arra a különbségre, szaporodásunk

ly a házasságok termékenységénél a városi és lakosság között ez utóbbi javára fennáll. A , gok tartamát tekintve figyelemreméltó az a mény, hogy a házasságok első éveiben a ter- nység foka alig változott s a korlátozás csak edik, vagy harmadik gyermeknél kezdődik.

"két gyermekes házasságok számának majd—

ozatos növekvésével szemben a teljesen ter-

;n házasságok száma is növekszik, amit részben azzal magyaráz, hogy Magyarorszá—

ánylag sok a késői korban kötött özvegyi há—

melyekből természetszerűleg már nem szü- gyermek. A hat-tíz gyermekes házasságok lényegesen csökken, míg a három-öt és a bgyermekes házasságok aránya nem mutat A nemzetiségi adatoknál tapasztalható elm eltérések ismertetése után a tanulmány szerint vizsgálja a házasságok termé—

erző rámutat a zsidóság termékenységi utatkozó feltűnően gyors csökkenésre, , Budapest nagytömegű zsidóságának álisan fokozódó terméketlenségével agta' ozás szerint a mezőgazdasági né- kenyebb, míg a kereskedelem és oportjáha sorozott lakosság ré- mszáma — nyilván az e foglalko- ttxámmal szereplő zsidóságxnál ész- ytán 4— igen erősen visszaesett.

Vitéz Moór Gyula azt a kérdést teszi tanulmánya tárgyává, vajjon érték-e a Nemzetek Szövetsége az emberiség számára. A nemzetközi jog újabbkori fej—

lődésének mintegy intézményes betetőzését jelenti a Nemzetek Szövetségének megalakítása, mely mun- kásságának már első évtizedében is a szociális, gaz—

dasági, humanitárius és kulturális feladatok terüle- tén számottevő értékes eredményeket ért el. Ke- vésbbé volt sikeres a Nemzetek Szövetségének mű- ködése a politika terén. S ezt elsősorban a szerveze- tében rejlő s alig leküzdhető hiányosságokkal ma- gyarázza a szerző, Rendkivül finom fejtegetései során rávilágít a Nemzetek Szövetségének két sú- lyos szervi hibájára: a tagállamok egyenlőtlensé- gére és a Szövetség tehetetlenségére s megállapítja, hogy az egyik hibának kiküszöbölése nem lehetsé- ges a nélkül, hogy ezáltal a másik ne növeltetnék.

A Nemzetek Szövetsége azért soha sem lehet az a tökéletes intézmény, amelynek sokan elképzelni szeretnék, de fogyatékosságai mellett is rendkívül nagy szolgálatokat tett és tehet a jövőben is az emberiség érdekében.

Csekey István a nemzetiség bevallásának sza- badságáról értekezik, kiindulva Észtország új bün- tetőtörvénykönyvének abból az úttörő rendelke- zéséből, amely szerint hat hónapig terjedő fogház- zal büntettetik a nemzetiségi bevallás befolyáso- lása. A nemzetiség jogi meghatározására alkalmas objektív ismertetőjeleket kutatva megállapítja, hogy ily külső ismérvek a nemzetiség fogalmát nem töltik ki. Végeredményben arra a megállapításra jut, hogy akár objektív ismérvek, akár pedig szub- jektív bevallás alapján történik a nemzetiség fel- vétele, védélmi rendelkezésekre mindenkép szük-

ség van, és hogy a polgári szabadságjogok között egyik legfigyelemreméltóbb helyet kellene a nem- zetiség bevallása szabadságjogának elfoglalnia.

Gyulay Tibor tanulmánya a kisipar helyzetét vizsgálja gazdasági életünkben. A rendelkezésre álló statisztikai anyagnak minden irányban való alapos kihasználásával vizsgálja a különböző kéz- műipari szakmák helyzetét és rámutat arra, hogy bár általánosságban a kézműipar a gyáriparral szemben lényegesen hátraszorult, egyes föltételek mellett a kézműipar mégis életképes, és fejlődése független a gazdasági életnek a kisipart egyébként háttérbe szorító hatásaitól. A kisipar számára fenntartott területeket a következő csoportokra osztja: 1. egyéni, illetve minőségi munka, 2. hely- hez kötött ipar, 3. egyéni szolgáltatások, 4. javí- tási, szerelő- stb. munkák.

A vevőerőcsökkenés és a gazdasági válság ösz- szefüggését kutatja Judik József, rövid, de mélyen szántó cikkével. A szerző kimutatja, hogy a vevő- erőcsökkenés nem minden esetben csak okozata a gazdasági válságnak, hanem gyakran oka a válság bekövetkezésének. Vizsgálva a vevőképesség csök-

5. 'SZám. _— 396; m— ; 1932 _

a

kenésének okait, három típust különböztet meg:

1..a termelt javak mennyiségének cSökkenése, 2.

a; termelt javak áresése és végül 3. a hitelkeretek megszűkülése következtében beállott vevőerőcsök- kenést. Elméleti fejtegetéseit a jelenkori gazda- sági életből vett konkrét példákkal igazolja.

Az 1930. évi népszámlálásnak még csak főbb eredményei láttak napvilágot, a statisztikai tudo- mányos irodalom azonban—nyomban beható vizs- gálat alá véve azokat, e népszámlálásra vonat—

kozóan máris számos értékes tanulmányt termelt.

Ezeknek a lsorozatához csatlakozik Schneller Ká- roly dolgozata. A népszámnak területi tagolás sze- rint már rendelkezésre álló adatai, valamint a ter-

mészetes szaporodás adatai alapján vizsgálja fon- tosabb népességi problémáinkat. Megállapítja, hogy; népszaporodásunk nemzetközi viszonylatban is kedvezőtlenre fordult s bár nyugat felé tekintve gyarapodásunk kielégítőnek látszik, a keleti álla- mokka] szemben erösen lemaradtunk. Úgy hogy numerikus súlyunk végeredményben abban a kon-

glomerátumban, amely területre'fés lélekszámra kb.

fedi a volt kettős monarchiát, némileg csökkent, holott az előző évtizedekben ezen a területen szám- arányunkkal fokozatosan és erőteljesen tért hódíf tottunk. A szaporodásunkra kiható, főleg gazdaság- politikai okok taglalása után szerző a népszaporo- dásnak terület szerint való alakulását vizsgálja;

Magyarországon a lefolyt évtiZedben a városiaso- dás folyamata nem állott meg, csupán lassúbbo—

dott. Városaink fejlődése azonban egyrenagyobb arányban a vándorlási különbözetenalapul, míg a természetes szaporodás adatai egyre aggasztóbban csökkennek. Minél fejlettebb, iparforgalmibb vala- mely helység, annál nagyobb a hanyatlás. Az ada- tok szinte tökéletes párhuzaanosságot mutatnak a városiasság fokozódása és a belső szaporodás gyen—

gülése között. A vidéki lakosság általánosság- ban alig változott szaporodási arányának részlete- sebb vizsgálatánál szerző megállapítja, hogy a leg- műveltebb vidékeknek belső propagatív ereje a leg- csekélyebb és a legelmaradottabbaké a legnagyobb.

Érdekes részletjelensége szaporodási problémáink- nak, hogy a jelentősebb határmenti városok, külö- nösen azok, melyek éppen mögöttes, gazdaságtársa- dalmilag egymásra utalt vidéküket veszítették el, népszámukban stagnálnak; Fejtegetései végén szerző még rámutat azokra a közgazdasági prob- lémákra, melyek a népesedés kérdéseivel kapcso—

latosan előtérbe nyomulnak és megoldásra várnak.

Szádeczky-Kardoss Tibor tanulmányának címe ,,Munkanélküliségi statisztika módszerei és főbb tanulságai Magyarországon". Áttekintő vázlatát adja a munkanélküliségi statisztika nemzetközi megszervezésére, fogalmi meghatározásainak tisz- tázására irányuló törekvéseknek és azok eredmé- nyeinek. Behatóan ismerteti a munkanélküliek

az:

számbavételére szolgáló módokat, amelyekből is;?

mét csak 'azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatgyűjtések és alkal-

mazható módszerek összességükben sem teszik;

lehetővé a ,munkanélküliségnek kielégítő statiszti- kai megfigyelését. Áll ez nemcsak Magyarországra, hanem a külföld szinte valamennyi államára nézve is. A munkanélküliek számbavételénél felteendő kérdések tárgyalása után a tanulmány a munka nélküliségi statisztika magyarországi förrásaitris—f merteti, majd a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal

1925—1930 évi felvételei alapján a budapesti testi munkások munkanélküliségének alakulásáról szól Jóllehet ezek az adatok nem Ölelik fel a fővárost környező városokban és községekben lakó munka- nélkülieket s így a fővárosban mint gazdasági egy- ségben uralkodó munkanélküliségről nem adnak;

teljes képet, mégis viszonylagosan igen értékes be-_

pillantást nyujtanak a fővárosi mnkanélküliség természetére vonatkozóan. A tanulmányban ismer-'

tetett adatok munkaképességük, demográfiai, kul—"

turális és szociális helyzetük szerint részletezi aí munkanélkülieket; vizsgálja a munkanélküliség

okát, tartamát stb. Az 1930. évi népszámlálás mun-

kanélküliekre vonatkozó főbb adatainak ismerte- tésével s a helyzet rövid összefoglalásával zárja—

szerző tanulmányát.

Csonka—Magyarország gazdasági fejlődését tárja elénk Varga István tanulmánya. Könnyen át- tekinthető tömör összefoglalásban csoportosítja ér- tékes anyagát. Magyarország népességében gazda- sági szempontból igen figyelemreméltó [struktúra—

változás állott be a lefolyt évtized alatt. A munka- képes korban levők számának megnövekedése, a keresőképes kornak kitágulása és a nőknek a ke- reső pályákra való tódulása a kereső népesség számát rendkívül megnövelte s nagy kihatással volt a munkapiac helyzetére. A termelési és érté- kesítési feltételekben beállott mélyreható változá- sok ugyancsak új irányokba terelték gazdasági fejlődésünket. Ezeknek az alapvető jelenségeknek vázolása után szerző három fejezetre osztva rész—

leteiben tárgyalja az utolsó tíz év gazdaságtörté—

netét. Az első korszak az 1919—1924—ig terjedő inflációs időszak. A háború utáni gazdasági átalaku- lás, a pénz rohamos elértéktelenedése, tőzsdei

spekuláció, passzív külkereskedelmi mérleg, ked-

vezőtlen mezőgazdasági termelés: szomorú tünetei ennek a korszaknak, mivel szemben csupán a gyár- ipar fejlődése mutat kedvező számokat. A második időszak az 1924—1926—ig terjedő szanálási válság kora. Gazdasági depresszió, a tőzsdei értékek zu- hanása, a külkereskedelmi mérleg javulása, a me- zőgazdaság regenerálódása, a gyáripari termelés további fejlődése jellemzik ezeknek az éveknek gazdaságát. Harmadik fejezetében az 1927. évi [fel- lendiilést és az 1928—1931. évek hanyatlását fog-

1932—

lalja össze a szerző. Az 1927. évi rövid fellendülés a mezőgazdaságot kivéve, a gazdasági életnek majd minden terén kedvezően éreztette hatását s 'külö—

nösen a hitelélet terén, a betétek emelkedéséne'l

mutatott hatalmas mozgalmat. A mezőgazdasági népesség vásárlóerejének csökkenésében látja a szerző a rövid fellendülést követő válságkorszak legfőbb okát. A tanulmány az 1931 júliusában be- következett pénzügyi összeomlásig tárgyalja anya- gát s azzal a megállapítással zárul, hogy a magyar válság legfontosabb és végső oka a régi gazdasági terület feldarabolása. A dolgozat függelékeként szerző igen tanulságos színkrónikus tabellába'n fog- lalja össze az ismertetett korszak eseményeit.

Dumping-e az orosz kivitel? Erre a kérdésre válaszol Surányi-Unger Tivadar. A dumping szó fogalmának szabatos meghatározása után behatóan tárgyalja a szovjet—kivitelnek természetét. Megálla- pítja, hogy annak egyedüli mérvadó célja az, hogy biztosítsa az ötéves gazdasági terv megvalósulását, amelynekaszerző szerint nincsenakapitalizmus el—

len irányuló, közvetlen támadó célja. Megállapítja továbbá, hogy a szovjet áruit általában nem adja olcsóbban a belföldi áraknál s azért az orosz kivi- tel a helyes fogalommeghatározás szerint nem te- kinthető dumpingnek.

Andreich Jenő logikusan felépített dolgozatá- ban az okozati és függvényszerű kapcsolatoknak, a tudományos gazdasági kutató munkában jutó szerepét igyekszik tisztázni. Az utóbbi években a gazdaságstatisztikai kutatás hatalmasan fejlődött, számsorai egyre differenciáltabbak lettek s ezáltal lehetővé vált az egyes jelenségeknek szabatosabb megfigyelése, az alakulásukra ható okoknak tisz- tázása, súlyuknak megmérése és így a jelenségek összefüggésének matematikai módszerek alkalma- zásával való meghatározása. A matematikai mód- szerek alkalmazása a gazdasági jelenségek vizsgála- tánál a törvényszerűségek megállapítását jelentékeny mértékben megkönnyíti. A matematikai magyaráza-

tok azonban általában nem elegendőkajelenségek

— magyarázatához. A gazdasági törvényszerűségek végeredményben csak ideális feltételek mellett, hi- potétikusan érvényesek. Az érvényesség fokának megítéléséhez szükség van a realitások korelátumá—

ak ismeretére. Az egyszerű okozati összefüggések bonyolult gazdasági törvényszerűségek feltárás-ára

alkalmasak s azért a modern gazdasági mód—

ran legújabban teljesen a függvényszerű kap- latok matematikai tárgyalási módjára tér át.

Utolsónak illeszkedik be az emlékmű magas nnalú tanulmánysorozatába Laky Dezső esszel-nak Csonka—Magyarország kriminalitásá- t tanulmánya. A kötet szerkesztője szerény—

kxmegnyilvánulását látjuk ebben a beosz—

tw, de egyúttal szerencsés helymegjelölését an-

nak a témának, amelyben a népességnek, a gazda-.

sági és társdalmi életnek az előző, tanulmányokban tárgyalt problémái összetevődve jutnak kifejezésre.

A szerző a háború előtti 1903—1908. ésl909—19.13., a háború alatti 1914—1917. és a háború utáni 1921—1925. és 1926—1929. évek adatainak össze—

hasonlításával tárgyalja a kriminalitás fejlődését.

Az összeomlás sajnos lehetetlenné tette az 1918——

1920. évek adatainak begyűjtését. A rendelkezésre álló adatoknak nyers összehasonlítását megnehe—

zíti az a körülmény, hogy Csonka-Magyarország

népességének kor, anyanyelv, vallás, foglalkozás,'

műveltség stl). — a kriminalisztika szempontjából oly döntő kihatású ismérvek —— szerint való meg—

oszlása lényegesen más, mint volt Nagy-Magyar- országé. így pl. a népesség nyelvi megoszlásából szinte teljesen hiányzanak a románok, akiknek a kriminalitása aránylag lcsaknem kétszer akkora volt, mint a magyar vagy a német anyanyelvű la- kosságé. A háborús korszak adatainak értékét erősen befolyásolja, hogy a katonai bűntettesekről nincsenek adataink s azonkívül itt megnehezíti—k az összehasonlítást a mobilizált ország eltérő foglalko- zási, jövedelemelosztási, szociális, stb. viszonyai is.

A lefolyt mozgalmas időkben különösen szembe—

szökik a bűnügyi statisztikának az a hiánya, hogy az adatokat a jogerősen kimondott itélet éve és nem a bűntett elkövetésének időpontja szerint csoportosítja.

Szerző elismeréssel hangsúlyozza azért a Központi Statisztikai Hivatal újításának jelentőségét, hogy 1926 óta ez utóbbi szempontból is feldolgozza az anyagot. A kriminalitásra kiható újabb törvényeink tömör ismertetése után a tanulmány a legfontosabb kriminálstatisztikai adatokat tárgyalja. Komor, mélytónusú színekben néhány erőteljes eesetvonás—i sal, lenyűgöző képét tárja elénk annak a romlásnak, mely a háború következményeként Magyarország er- kölcsi életében végbement. A békeévek kriminalitá-Y sának reményteljes fokozatos enyhülését a háborús évek különleges életviszonyai által okozott átmeneti csökkenés után a bűnügyi adatoknak ijesztő arányú t'elszökkenése váltja fel. A becsületsértési és kihágási ügyek kikapcsolásával, csupán a súlyosabb elbírálás alá eső bűncselekményeket vizsgálva látjuk, hogy az 1921—25. évek átlagában az elítélteknek százezer 12 éven felüli lakosra eső aránya 45%-ka1 több, mint az 1909—1913. években, 5 kétharmaddal több, mint a világháború éveiben. Az 1926—1929—ben számot—

tevő javulást állapíthatunk ugyan meg, de még így is jó egyötöddel magasabb az arányszám a háború előtti időszakénál. Bűncselekmények szerint vizsgálva szerzö behatóan tárgyalja különösen azt az érdekes jelenséget, hogy míg a háború előtt a személy ellen irányuló összes bűncselekmények arányszáma átlag 80%-kal meghaladta a vagyon ellen irányuló bűn- cselekményekét, addig a háború alatt ez a két arány—

Bí'Aszám. _..3'98"_.

19321—

szám már egyszinten mozgott: s a hábonú utáni idő—

szakban határozottan és nagymértékben felcseré- lődött, úgyhogy 1.921—1925-iben a személy ellen irányuló bűncselekmények arányszáma a felénél is kevesebb a vagyoni bűncselekményekénél. Még jobban rávilágít, amnban erre a változásra az arányszámok abszolút; értékének módosulása. A. sze- mély ellen irányuló bűncselekmények aránya; 542-1'61 (1904—1908) a vimgálat alá vont háború utáni első korszakban 296—ra csökkent;. a vagyon: ellen, irányu—

lóké viszont 300—ról timi-re. emelkedett. A változást főleg a könnyít és súlyos testi sértések eseteinek ritkulása, a másik oldalon pedig a lopások, a csalá- sok és sikkasztások megdöbbentő elszaporodása okozta. Ijesztően növekedett a nők, bűnözése, a visszaeső bűnösök száma és alig találunk itt—ott egyes adatot, mely erkölcsi züllésnek ezt a borzalmas ké—

pét csak némileg is enyhítené. Ezek között azonban bizonyára az a körülmény a legbiztatóbb, hogy a tár- gyalt utolsó négy évben mégis legalább viszonylag javulás mutatkozik. Különös érdeklődéssel tekinthe- tünk azért a szerzőnek ebben a tanulmányban be- ígért részletesebb munkálatai elé, melyek a legújabb évek adataival kiegészítve el fogják dönteni, hogy kriminalitásunk kedvezőbb alakulásába vetett remé- nyeink megvalósultak-e vagy sem.

Szemle'nkben csak vázlatos ismertetését adhattuk a nagyértékű emlékműnek, melynek tanulmányai nagyszerű kifejezői a magyar tudomány fejlettsége-' nek, Kenéz Béla kimagasló professzori működésének, tanítványai nagyrabecsülésének és Laky Dezső dr.

nagy tudással párosult szervezőtehetségének.

Dobrovits Sándor dr.

Asztalos József dr.: A magyar főiskolai hall- gatók statisztikája az 1930/31. tanévben.

Dr Joseph Asztalos: Statistigue des étudiants des écoles supérieures hangroiises en 1930—31.

Kiadta a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —— Buda—

pest, 1932. 90. !,

Publiéz par l'ijice Central R. Hongrois de Statistígue,

—- Budapest, 1932. 90 p.

Résume'. Récemment, PO/fice central royal hongrois de statistigue a publié deux ouvrages traitant largement de la situation sociale, écono- migue et scolaire des étudíants de Hongrie. Le premier, para en 1931 sous le titre de ,,Statistigue des Etudiants des Universités Hongroises en 1930", contient une étude du Dr Désíre' Laky, profes- seur () PUniversíté hongroise des Sciences technigues, sur les Universités et les Hautes Ecoles de Droit;

it a été publie' en hongrois et en írangais. Le second, para il y a guelgues jonrs, contient une étude du Dr Joseph Asztalos, et donne une idée com- plete de I'enseignement supérieur en Hongrie.

O/frant un résume' substantiel de langue frangaíse,

ainsi gue de tableaux pourvus d'explications hon,—

groises et frangaises, ce dernier travail renseignera également ltétranger.

*

Az elmult évtized során a szellemi munkanél- küliség egyik legfontosabb társadalmi s mondhat—

juk, gazdasági problémává súlyosodott. A főiskolai végzettséghez kötött munkahelyek mögött mindjob- ban, feltorlódik a munkakeresők tömege, amelynek egyrésze a magasabb ambíciókról való lemondás után, a képesítésén aluli munkaköröket özönli el, jórésze azonban még, így, sem tudja megelhe—

tését, jövőjét biztositani. Ezzel a jelenséggel pár- huzamosan mindinkább fokozódó mértékben tere- lődött a figyelem a főiskolai hallgatóság szociális vonatkozású viszonyaira, kutatva azokat a módo- zatokat, amelyek segítségével az egyes foglalkozási ágakban mutatkozó utánpótlás a legcélszerűbben volna. biztosítható.

E körülmények hatása alatt, valamint a felső- fokú oktatásügy megfelelő irányíthatása érdekében a Vallás— és Közoktatásügyi Minisztérium 1930-ban megbízta a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy a főiskolai hallgatóság szociális, gazdasági és tanul- mányi viszonyaira vonatkozó statisztikai adatokat gyűjtse be és a feldolgozás eredményeit tegye közzé.

A statisztikai számszerű anyag tudományos feldol- gozásával Laky Dezső dr. egyetemi tanárt bízta

meg a minisztérium, akinek hivatott tolla erőtelje—

sen domborította ki felsőfokú oktatásunk mai hely- zetét s annak kellő értékelhetése céljából a felső- fokú oktatásügy hét évtizedes történetét vetítette elénk. Ez az első tanulmány ,,A magyar egyetemi hallgatók statisztikája 1930" címen*) külön magyar és külön francia nyelven jelent meg, vizsgálódása azonban csupán a numerus clausus törvény hatálya alá tartozó főiskolákra (egyetemek és jogakadé- miák) terjedt ki.

A felsőfokú oktatás problémájának nagy hord—

erejére való tekintettel a Központi Statisztikai Hi- vatal az 1930/31. tanévről begyűjtött anyagot is közzétette ,,A magyar főiskolai hallgatók statiszti- kája az 1930/31. tanévben" cím alatt. Ebben a kind—

ványban a számszerű anyag tudományos kimun- kálását Asztalos József dr. végezte kiváló tárgy- ismerettel és szakavatottsággal, Ez a tanulmány már nemcsak a numerus clausus hatálya alá tartozó lőn iskolákra terjed ki, hanem teljes képét adja a felső- fokú oktatásnak, amennyiben a szerző az összes t'ő—

iskolák hallgatóságára kiterjeszti mélyreható vizsgá- latait.

A szétágazó problémák tömegét a tanulmány 1) lsmertetését ]. a Magyar Statisztikai Szemle 1931. évi 9. számának 897. és a 11. számának 1.010 oldalán.