Agrárpolitikai ismeretek Többfunkciós mezőgazdaság

Pannon Egyetem

Georgikon Kar

Debreceni Egyetem

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar

„ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására”

TÁMOP-4.1.2. A/1-11/1-2011-0029 sz. projekt

Agrárpolitikai ismeretek

Többfunkciós mezőgazdaság

Vázlat

1. A multifunkcionalitás elmélete

2. Kapcsolat a mezőgazdaság termelési és egyéb funkciói között

3. Verseny a termőföldért

4. Vidékfejlesztés a multifunkcionalitás tükrében )

6. Összefoglalás

Multifunkcionalitás I

 A termelés mellett nem - termékkibocsátó (NTK) szerepe is van a mezőgazdaságnak, amelynek hatása pozitív és negatív is lehet gazdasági és társadalmi értelemben (externáliák és közjavak)

 NTK: környezeti és társadalmi-gazdasági funkciók; jelenlegi WTO tárgyalások témája

 A támogatások jövedelemelosztási hatása nem esik egybe a közjavak és pozitív externáliák szolgáltatásának térban és időben elvárt szintjével

 jövedelemtranszfer hatékonysága alacsony; célzott(abb) támogatások hiánya

 A nem-termékjellegű kibocsátások társadalmi értékének internalizálása nélkül e szolgáltatások szintje messze elmarad a társadalmilag elvárt mértéktől

 Ha a nem-termékjellegű (nem piaci) funkciók támogatása a tárgyévi termeléshez kötődik (pl. állatsűrűséghez), nem lehet szó zöld dobozos támogatásról (ez sárga dobozos

támogatás)

Multifunkcionalitás II

Kérdések:

 Milyen szoros kapcsolat áll fenn a termelés és az egyéb funkciók között, az agrárpolitika mekkora szerepet vállaljon az externáliákkal és közjavakkal összefüggő piaci kudarc elhárításában?

 Vajon a támogatások jelentik a nettó pozitív externáliák és közjavak szolgáltatásainak forrását?

 Támogatás nélkül ezek nem léteznének?

EU: fokozatosan előtérbe kerül a nem-termékjellegű funkciók támogatása

- pl. agrár-környezetgazdálkodás, állatjólét, cross complience: közvetlen támogatás feltétele

Multifunkcionalitás III

Fel nem osztható inputok

(pl. legelő, tehenek)

Termékkibocsátás (pl.tej)

NTK (pl.legeltetés,

mint tájkép)

Közvetett kapcsolat (nem állandó)

Közvetett kapcsolat a termékkibocsátás és nem termékjellegű kibocsátás (NTK) között Közvetett kapcsolat a fel nem osztható input, valamint a

termékjellegű és nem termékjellegű kibocsátás között

Forrás: Policy letter. Multifunctionality. OECD, Paris, 2003

T e rm é k - k ib o c s á t á s

(p l.t e j)

T e r m e lé s i m ó d A

F e l n e m o s z t h a t ó in p u t o k ( p l. le ge lő

t e h e n e k )

N e m á lla n d ó ( k a p c s o la t )

F e l n e m o s zth a tó i n p u to k

( p l . i n te n zíve n ta k a r m á n yo zo tt

te h e n e k ) T e r m e lé s i m ó d

B

N T K m a g a s s zin t e n (p l. t á jk é p )

N T K n in c s v a gy a la c s o n y s z in t ű

Multifunkcionalitás IV

A közvetett kapcsolat nem „állandó”, mert az a termelési mód függvénye

Forrás: Policy letter. Multifunctionality. OECD, Paris, 2003

Kapcsolat a nem-termékjellegű kibocsátás és a fel nem osztható input között

Nem-termékjellegű kibocsátás Erőforrás Közös, állandó és fel nem osztható inputok

Közös, változó és fel nem osztható input

1. Állandó inputhoz kapcsolódik (elsősorban)

Árvízvédelem föld A gátak karbantartása

(pl. munkaerő és gép)

Vízellátás szabályozása föld Öntözővíz használata

2. Változó inputhoz kapcsolódik csökkenő megtérülés mellett Legeltetéses tejtermelés

föld

Legelő, sövények karbantartása Tehenek tartása

A tehénlétszám kapcsolódik a táj élvezeti értékéhez. Meghatározott létszám alatt elérhető a kívánatos tájkép.

Meghatározott tehénlétszám felett azonban csökken a tájkép élvezeti értéke.

Búzatábla, mint tájkép

föld

A búzatábla fenntartása

A hektáronkénti tőszám (növénysűrűség) meghatározhatja a tájkép értékét. A gyakorlatban nincs bizonyíték arra, hogy a növénysűrűség komoly mértékben befolyásolja a tájkép élvezeti értékét.

3. Változó inputhoz kapcsolódik, nem csökkenő megtérülés mellett Pozitív hatást fejt ki az

agrárfoglalkoztatásra

Munka

A kézimunka-igényes termelés összefügg a mezőgazdasági foglalkoztatottak létszámával.

Forrás: Policy letter. Multifunctionality. OECD, Paris, 2003

Verseny a termőföldért az élelmiszer-, takarmány-, textil-, energiaipar és egyéb iparágak között

Minden termőföld multifunkcionális

 Termelés – élelmiszer, takarmány, rost, ipari fa, papír, kemikáliák, építőipari anyagok, bioenergia (ezen belül hő, zöld áram, biogáz, folyékony bioüzemanyag, lebomló csomagolóanyag)

 Vízhasznosítás

 Szénmegkötés

 Biodiverzitás

 Tájkép és kulturális örökség

 Rekreáció és inspiráció

Vidékfejlesztés és multifunkcionalitás

 1975: Kedvezőtlen adottságú területek támogatása

 1988: Strukturális Alapok reformja; vidékfejlesztés támogatása Orientációs Alapból

 heterogén rendelkezések: beruházások és kedvezőtlen adottságú területek támogatása, előnyugdíj, stb.

 1992: Orientációs Alap + Garancia Alap kísérő intézkedései (alapjaiban nem változott)

 továbbra is heterogén intézkedések

 vidékfejlesztési támogatásokon belül alacsony a vidéki gazdaság/vidéki közösségek támogatásának aránya

 USA: agrár-környezetvédelem nem vidékfejlesztés

 2000: Alapjaiban nem változott

 2003: Integrált vidékfejlesztés, a vidéki gazdaság/vidéki közösségek támogatása

 A környezet és földhasználat még mindig nem játszik meghatározó szerepet az EU vidékfejlesztésében, a vidékfejlesztés pedig a KAP költségvetésében

 A vidékfejlesztés aránya a KAP költségvetésén belül még mindig csupán 20%, amely a 2014-2020 Kap reform keretében legfeljebb 23%-ra emelkedhet

Egységes szabályozás a programozás, pénzügy, monitoring és auditálás tekintetében

Egyetlen vidékfejlesztési alap

Tengely 1.

Verseny- képesség

Tengely 2.

Környezet +

Földhasználat

Tengely 3.

Gazdasági diverzifikáció

+

Életminőség

„LEADER” « Tengely »

Vidékfejlesztés

2007-2013

Összefoglalás

 A termékeny föld korlátozott és multifunkcionális

 Élelmezés-biztonság, vagyis a termelési funkció prioritást élvez a többi funkcióval szemben

 Az EU vidékfejlesztési politikájában még mindig nem kapott prioritást a mezőgazdaság többfunkciós jellege

 Az EU agrártámogatásában a vidékfejlesztés aránya alacsony, csupán 20%-ot tesz ki, azon belül továbbra is elhanyagolják a mezőgazdaság

 egyéb funkcióinak díjazását

 Az EU multifunkcionalitásról vallott nézete a következőkkel

jellemezhető: nagy szavak, kis tettek: kommunikációban azonban

kíválóak

Irodalomjegyzék

OECD (2001): Multifunctionality: Towards an Analytical Framework, 2001. Paris, OECD.

Popp J.(2003): Az agrárpolitikák mozgástere a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának tükrében. Agrárgazdasági Tanulmányok, 2003/8. Budapest, Agrárgazdasági Kutató és

Informatikai Intézet.

Popp J. (2004): Az EU Közös Agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere.

Budapest, 2004, Európai Agrárpolitika Kft.

Popp J. és Potori N.(2008): Az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggései.

Gazdálkodás, 52. évf. 2008. 6. sz. pp. 528- 544.

EC (2011): Impact Assessment – Common Agricultural Policy towards 2020. Commission staff working paper, Annex 4: Rural Development. European Union: A Sectoral and Farm Level Assessment, Deliverable 30/Final Report, Lund, Swedish Institute for Food and Agricultural Economics (SLI) (www.agrifood.se/IDEMA), 06/10/17.

Pannon Egyetem

Georgikon Kar

Debreceni Egyetem

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar

„ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására”

TÁMOP-4.1.2. A/1-11/1-2011-0029 sz. projekt

Agrárpolitikai ismeretek

A Közös Agrárpolitka 50 éve

Vázlat

1. A WTO megállapodás hatása a Közös Agrárpolitkára 2. A támogatás és a jövedelemtranszfer kapcsolata

3. Támogatások korlátozása

4. A KAP 50 éve a reformok tükrében 6. A közvetlen kifizetések refromja

7. A vidékfejlesztés refromja

8. Összefoglalás

MOTTÓ

… az USA agrárszabályozásának elemzése hozzájárul a WTO megállapodás és a KAP reformjainak megértéséhez, a hazai mezőgazdaság piaci kilátásainak megalapozásához”

USA

Az 1930-as évek óta nem változott meg a szabályozás

szerves egysége

WTO

A GATT Uruguay-i Fordulója nem volt

érezhető hatással az USA agrár- politikájára, mert a többi tagországgal

(az EU-val is) sikerült elfogadtatnia saját agrárpolitikáját

EU

Az USA

agrárpolitikája és a WTO megállapodás, valamint tárgyalások

döntő szerepet játszottak/játszanak a KAP reformjainak

előmozdításában

Magyarország

Mindezen ismeretek megalapozzák a

mezőgazdaság várható kilátásait

Jövedelemtranszfer

A jövedelemtranszfer vesztesége két forrásból származik:

az erőforrások torz allokációja (azok termelésre és kereskedelemre gyakorolt hatása)

 a „hézagos” jövedelemelosztás: támogatás egy része nem célzott kedvezményezettekhez „szivárog el”: inputellátó ipar, földtulajdonos, külföldi ország (exporttámogatásnál) és a támogatások

adminisztratív költségei

A jövedelemtranszfer annál nagyobb hányada marad a mezőgazdasági háztartásoknál, minél nagyobb mértékű a támogatások leválasztása a termeléstől és minél célzottabb a támogatás

A jövedelemtranszfer hatékonysága

Nem célzott

kedvezményezett

17%

Nem célzott kedvezményezett

Nem célzott kedvezményezett

Nem célzott kedvezményezett

24% 25% 48%

Input támogatás Piaci ártámogatás Veszteségtérítési támogatás

Területalapú támogatás

Forrás: Farm Household Income Issues in OECD Countries: A Synthesis Report. OECD Paris, 2002

közvetlen támogatás

intervenciós ár piaci ár

Ár- és jövedelemtámogatás: EU

GOFR növényekre, tej- és tejtermékekre terjed ki!

Forrás: saját ábra az Agenda 2003 és Health Check alapján

Az EU-ban a gazdaságonkénti közvetlen és piaci támogatás korlátlan

-

- a KAP 2014-2020 reformtervezete tartalmazza a közvetlen támogatás/gazdaság korlátozását, de a gyakorlatban várhatóan nem lesz jelentősége

- az USA-ban hagyományosan is korlátozták az egy gazdaság által felvehető támogatások összegét

Megnevezés Támogatási korlát/gazdaság

Közvetlen jövedelemtámogatás nincs limit

Ártámogatás nincs limit

Vidékfejlesztés

- beruházási támogatás

nincs limit - van limit

Támogatások korlátozása: EU

Kihívások: a KAP története

Kifizetés: €/ha

Történelmi hozamok

Régió 1. Régió 2.

Aktuális kifizetés Átalány/ha

„Szükséges” kifizetés

Alacsony történelmi

hozam

Magas történelmi

hozam

Megjegyzés: egyes tagországokban számos régió; ahány régió, annyi fajlagos (hektáronkénti) támogatás történelmi bázisra alapozott ágazatspecifikus (GOFR + kérődző állattartás) támogatás

Forrás: saját illusztráció

544

494469 447

394 366

346 343

324 310

295 283

258 249 247 247

206 200 197

174143

118 112 83

295 185

265 264

243 236

0 100 200 300 400 500 600

Greece Malta Netherlands Belgium Denmark Cyprus Germany Italy Ireland France Slovenia Luxemburg Hungary Czech Republic Finland Sweden United Kingdom Bulgaria Austria Spain Slovakia Poland Portugal Lithuania Romania Estonia Latvia EU-15 EU-12 EU-27

EUR/ha

Támogatásra jogosult területre vetítve (172 m ha; 45,6 mrd €) (összes mezőgazdasági terület:182 millió ha)

Az 1. pillér közvetlen támogatásainak 2013. évi alakulása

Megjegyzés: Bulgária és Románia: 2015. évi jogosultságok

Átalánytámogatás bevezetése az összes közvetlen támogatás közel 16%-ának (7 mrd € ) újraelosztását jelentené!

Forrás: Zahrn. (2009)

A 2. pillér támogatásainak 2013. évi alakulása

229

164 162 160 152144

130 125 120 119 118

99 96 90 90

85 77 74 67

42 40 35 33

23 17

114 74 115

59

0 50 100 150 200 250 300 350 400

Malta Slovenia Slovakia Portugal Austria Greece Cyprus Bulgaria Estonia Poland Czech Republic Finland Hungary Italy Lithuania Luxemburg Romania Latvia Sweden Ireland Germany Spain Belgium Netherlands France Denmark United Kingdom EU-15 EU-12 EU-27

EUR/ha

2. pilléres támogatások társfinanszírozásánál a tagországok eltérő feltételeinek figyelembe vétele

Közvetlen támogatásra jogosult területre vetítve (172 m ha; 45,6 mrd €)

Forrás: Zahrn. (2009)

Milyen célt szolgál a KAP?

 Jövedelemtámogatás?

 De leginkább a gazdag termelőket támogatja…

 Környezetvédelem?

 A környezetromboló termelési rendszerek kapják gyakran a legnagyobb támogatást, ezzel szemben a fenntartható termelési rendszerek alultámogatottak

 Élelmezés-biztonság, élelmiszer-biztonság és élelmiszer-minőség?

 Pontosan hogyan is befolyásoljuk, ha termeléstől elválasztott támogatásokat alkalmazunk

 EU standardok teljesítésének kompenzációja?

 De számos más gazdasági ágazatnak szigorú előírásokat kell betartani támogatás nélkül…

 A KAP…?

 „kicsit többet jelent annál, hogy csupán eszköz a mezőgazdasági miniszterek kezében, hogy saját gazdálkodóik számára megkapják Brüsszelben és az EU nevében mindazt, amit a nemzeti kormányoktól nem kapnak meg.”

 „A politika átalakításához 6 hónapra, a gazdaság átalakításához 6 évre, a társadaloméhoz 60 évre van szükség!

Ralf Gustav Dahrendorf, former European Commissioner (1970-1974)

A KAP költségvetése

 Évi 53 milliárd EUR támogatás: kevés vagy sok?

 0,43%-a az EU GDP termelésének

 1%-a az EU közkiadásainak

 1,6% a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből

 5,6% a munkaerő aránya az aktív népességből

 40% a vidéki lakosság aránya az összlakosságon belül

 80% a termőterület aránya az összes területből

0 50 100 150 200 250 300 350 400

1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008

Vidékfejlesztés

Decoupled közvetlen kifizetés Coupled közvetlen kifizetés

Piacszabályozás

ERE/ECU/EUR/ha

EU-6

EU-9

EU-10

EU-12

EU-15

EU-25

EU-27

KAP kiadásai 1968-2008

Forrás: European Commission

Új Verseny

Protekcionizmus

Régi

Vidékfejlesztési Politika

Szektorális Agrárpolitika

Térségi Vidékfejlesztési Politika

Térségi

Regionális politika

Kohézió +

Redisztribúció

(Tisztességes) Verseny és Kohézió Fenntartható fejlődés ösztönzése Mozgósítás és Hálózat kiépítése Felhagyni

mg-i előítéletekkel

A KAP koordinált és integrált végrehajtásának modellje

Hurrá Európa!!!

Lisszaboni stratégia (2000-2010) kudarca:

tudásalapú gazdasága - elsősorban a szolgáltatási piac hiányosságai miatt

EU 2020 főbb pontjai

 tudásalapú gazdasági növekedés megteremtése - termelékenység javítása, innováció, egységes online piac, digitális integráció

 környezetbarát gazdaság

 oktatás és képzés fejlesztése

A

2020 terv vesztese a mezőgazdaság lehet

Lisszaboni szerződés

EU: Agenda 2020

Standard

területalapú támogatásokat

Termeléshez kapcsolt támogatás: gabona, olajosnövény, fehérjenövény, marhahús, juhtartás

A standard rendszer 2007-ban megszűnt (SPS bevezetése)

SPS (Single Payment Scheme): egységes gazdaságtámogatás

EU-15-ben/2 új tagállamban (Szlovénia, Málta) 2005-2007 között kötelezően bevezették EU-8/Románia, Bulgária 2014-től kötelező bevezetni

Közvetlen támogatás:

- termeléshez nem kapcsolt: 90%

- néhány opció esetében (elsősorban kérődző állattartásnál) termeléshez kapcsolt: 10%

Kötelező területpihentetés (2008-ban megszűnt) Cross compliance (18 előírás teljesítése)

Közvetlen támogatási/kifizetési rendszerek

SAPS (Single Area Payment Scheme): egyszerűsített kifizetés

Termeléshez nem kapcsolt támogatás

- nincs kötelező területpihentetés - cross compliance

Nemzeti kiegészítő támogatás (top up)

Termeléshez kapcsolt kiegészítő támogatás nemzeti forrásból (2013-ig)

„Top up” boríték: állattenyésztés (2004)*

 hízott bika boríték: EU szint 55 %-a – SAPS (31 540 ha gyep)

 húshasznú tehén boríték: EU szint 55 %-a – SAPS (65 000 ha gyep)

 extenzifikációs boríték: EU szint 55 %-a – SAPS (27 583 ha gyep)

 juhboríték: EU szint 55 %-a – SAPS (95 500 ha gyep)

 Rural world boríték: EU szint 55 %-a (300 ezer egyedre LFA régióban)

 tejboríték: EU szint 85 %-a kvótára – SAPS (83 192 ha gyep + tömegtakarm. ter.)

Állatprémium kiszámítása:

SAPS + to up (30%-pont, de tej esetében 60%-pont): tejnél 2007-ben már elértük a 100%-ot

•2005: EU szint 60%-a – SAPS (tömegtakarmány); 2006: EU szint 65%-a – SAPS (tömegtakarmány)

•2007: EU szint 70%-a – SAPS (tömegtakarmány); 2008: EU szint 80%-a – SAPS (tömegtakarmány)

•2009: EU szint 90%-a – SAPS (tömegtakarmány); 2010: EU szint 100%-a – SAPS (tömegtakarmány)

Közvetlen támogatások alakulása: [SAPS+top up*]/ha

Tagállam Ref. hozam

t/ha 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011-

2013

Csehország 4,20 145,7 159,0 172,2 185,5 212,0 238,5 265 265

Magyarország 4,73 149,5 161,0 174,3 208,6 238,4 268,2 298 298

Lengyelország 3,00 104,0 113,4 122,9 132,3 151,2 170,1 189 189

Szlovákia 4,06 140,8 153,6 166,4 179,2 204,8 230,4 256 256

EU-10 ** 4,00 138,6 151,2 163,8 176,4 201,6 226,8 252 252

EU-15 4,77 300,5 300,5 300,5 300,5 300,5 300,5 300,5 300,5

EU-10 / EU-15 %

83,8 46,1 50,3 54,5 58,7 67,1 75,5 83,8 83,8

*top up: nemzeti költségvetésből

**Becslés

Megjegyzés: a közvetlen támogatás kalkulációja történelmi referenciahozam alapján történik és a bázisterületre (3,5 millió ha), a SAPS viszont az összes kultúrállapotban tartott területre (5 millió ha) vonatkozik

Forrás: DG AGRI, Country Reports

KAP 2008. évi felülvizsgálata?

 Új tagállamok SPS bázisterülete 2005-2007 átlaga is lehet

 Régi tagállamok átalakíthatják a történelmi SPS modelleket 2010-ben

 SPS támogatásra jogosult terület 1 ha és/vagy minimális kifizetés 250 €

 Ültetvények: 0,3 ha vagy 100 €

 Kötelező területpihentetés megszűntetése (2009. január 1.)

 Gabonapiaci intervenció szűkítése (referenciaár, limit, tendereztetés stb.)

 Tejkvóta évi 1%-os emelése 2009-2013 között (Olaszországnak +5% 2009-től)

 Nem „agrárcégek” a támogatásokból kizárhatók

 1782/2003/EK tanácsi rendelet 69. cikkelyének átalakítása

 Brüsszeli források 10%-a objektív kritériumok alapján tagállami hatáskörben felhasználható

 Elvonás ágazatspecifikusságának megszűntetése

 SAPS támogatást alkalmazó tagállamokra is érvényes

 3,5%-pont termeléshez köthető

 Új felhasználási opciók (klímavédelem, kockázatkezelés stb.)

 Magyarország közvetlen támogatási keretének növelése 13 mio €-val

 Kötelező moduláció növelése 2009-től

Mely termeléshez kapcsolt támogatásokat érintette a KAP felülvizsgálata?

Növénytermesztés (hazai szempontból fontos)

Nem opcionálisan termeléshez kapcsolt támogatások:

 Energianövények termelésének támogatása (45 €/ha)  törölve 2010-től

 Fehérjenövények termelésének támogatása (55,57 €/ha)  törölve 2012-től

 Durumbúza minőségi kiegészítő támogatása (40 €/ha)  törölve 2010-től

 Rizs termelésének támogatása (232,5 €/ha)  törölve 2012-től

 Héjasgyümölcsűek termelésének támogatása (120,75 €/ha)  törölve 2012-től

 Szárított takarmányok feldolgozói támogatása (33 €/t)  törölve 2012-től

Opcionálisan termeléshez kapcsolt támogatások:

 GOFR-növények termelésének támogatása (25%)  törölve 2010-től

 Durumbúza termelésének támogatása (40%)  törölve 2010-től

 Vetőmagvak termelésének támogatása (100%)  törölve 2012-től

Állattenyésztés (hazai szempontból fontos)

Opcionálisan termeléshez kapcsolt támogatások:

 Speciális vágómarha-prémium (75%)  törölve 2012-től

 Szarvasmarha-vágási prémiumok (40% és 100%)  törölve 2012-től

Mikortól és milyen mértékben érinti a hazai gazdálkodókat a moduláció?

Támogatási tartomány

EU-15 EU-10

2009 2010 2011 2012-től 2012 2013-tól

≤ 5 000 € 0% 0% 0% 0% 0% 0%

5 001 € -

299 999 € 5% + 2% 5% + 3% 5% + 4% 5% + 5% 0% 5% + 5%

≥ 300 000 € 5% + 2%

+ 4%

5% + 3%

+ 4%

5% + 4%

+ 4%

5% + 5%

+ 4% 0% + 4% 5% + 5%

+ 4%

Modulált források az „új kihívásokra” fordíthatók (klímaváltozás, energia, biodiverzitás,

vízkészlet-gazdálkodás stb.)

2000-2006 2007-2013:

2 pénzügyi forrás (Alapok) 3 pénzügyi elszámolási és

ellenőrzési rendszer

5 programozási típusok (fajták)

1 alap

1 pénzügyi elszámolási és ellenőrzési rendszer 1 programozási rendszer

Valamennyi vidéki területre vonatkozik

Vidékfejlesztési politika

Vidékfejlesztési támogatások értékelése (2000-2006)

 Az intézkedések hosszú listája (22+4) a támogatások elaprózódásához, a hatékonyság csökkenéséhez vezetett

 A komoly holtteher-veszteség célzottabb intézkedéseket követel meg, különösen a beruházások és a támogatások megállapítása területén

 Meghatározott területeken kérdéses volt a kedvezőtlen adottságú területek (LFA) programjának hatékonysága

 A LEADER programot pozitívan értékelték

 A A térségi és alulról jövő kezdeményezések ígéretesnek tartották

 A támogatás és programozás mechanizmusának egyszerűsítését javasolták

Egységes szabályozás a programozás, pénzügy, monitoring és auditálás tekintetében

Egyetlen vidékfejlesztési alap

Tengely 1.

Verseny- képesség

Tengely 2.

Környezet +

Földhasználat

Tengely 3.

Gazdasági diverzifikáció

+

Életminőség

„LEADER” « Tengely » Vidékfejlesztés: 2007-2013

3 fő célkitűzés – 4 prioritási tengely:

Vidékfejlesztés 2007-2013: 3 fő célkitűzés (tengely)

1. A mező- és erdőgazdaság versenyképességének növelése a szerkezetátalakítás, modernizáció és minőségi termelés támogatásával

2. A környezet- és tájvédelem növelése a földhasználat támogatásával

3. A vidéki életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának elősegítése

4. + „LEADER” tengely (4. tengely)

- a helyi fejlesztési stratégia végrehajtása a LEADER segítségével - tagországok közötti együttműködés

- helyi akciócsoportok felállítása

A Leader vidéki, nem mezőgazdasági termelőre is vonatkozik, a másik

3 tengely támogatásaira a mezőgazdaság jogosult

Tengely 1.: Versenyképesség növelése

az előirányzott EU támogatás legalább 15%-a

Tengely 2.: Környezet és földhasználat

az előirányzott EU támogatás legalább 25%-a

Tengely 3.: Életminőség javítása és gazdasági diverzifikáció

az előirányzott EU támogatás legalább 15%-a

Tengely 4.: LEADER Megközelítés

az előirányzott EU támogatás legalább 7%-a (a tematikai tengelyekre vonatkozik)

Programok közötti egyensúly

Közös Agrárpolitika 50 éve

 Gazdaságonként felvehető közvetlen támogatások korlátozása eddig többször volt napirenden, de a tagállamok leszavazták



termelés koncentrációjához főleg a saját tőke és kevésbé a támogatás járul hozzá

 Az EU-ban a támogatások korlátozása a vidékfejlesztés keretében nyújtott beruházási támogatásokra korlátozódik

 A fajlagos területalapú támogatás csökkentése alig változott és független az aktuális piaci árak alakulásától

 Kötelező területpihentetés megszűnt az EU-ban (2008)

 Támogatások 90%-át elválasztották a termeléstől (2005-2012 között)

 Intervenciós rendszer reformja folyamatos volt 1992 óta, amikor az

ártámogatás csökkentésével párhuzamosan bevezették a közvetlen

területalapú támogatást

Összefoglalás



 EU költségvetésének 40%-a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre megy (80%-a közvetlen és piaci támogatás)

 Közvetlen kifizetések: ágazatok régiók és tagországok közötti különbségek nagyok, ez érdemben a jövőben sem változik

 A piaci támogatás a biztonsági háló kiépítése irányába mozdult el

 A vidékfejlesztésben a versenyképesség javítása mellett szerepet kap még a környezetvédelem/földhasznosítás és gazdasági diverzitás, a jövőben sem várható komolyabb változás

 EU 2020 stratégia:tudásalapú/zöld gazdasági növekedés, oktatás és képzés, munkahelyteremtés (K + F +I), mevalósulása azonban kétséges

 A vidékfejlesztés regionális megközelítése szociális és térségi szempontok

integrálásával a gazdasági és szociális kohézió erősítésével, így a vidékfejlesztés térségi funkciója (3. és 4. tengely) a kohéziós politika része lehetne, mégsem ez fog bekövetkezni, ugyanis a korábbi 1., 2., 3. és 4. tengely A KAP része marad



Irodalomjegyzék

Halmai P. (szerk.) (2002): Az Európai Unió agrárrendszere. Budapest: Agrárkamara és Mezőgazda Kiadó.

Popp J.(2003): Az agrárpolitikák mozgástere a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának tükrében.

Agrárgazdasági Tanulmányok, 2003/8. Budapest, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet.

Popp J. (2004): Az EU Közös Agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Budapest, 2004, Európai Agrárpolitika Kft.

Popp J. – Potori N. – Udovecz G. (2004): A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon.

Agrárgazdasági Tanulmányok, 2004. 5. szám. Budapest: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet.

Popp J. és Potori N.(2008): Az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggései. Gazdálkodás, 52. évf. 2008. 6. sz. pp. 528- 544.

EC (2011): Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on support for rural development by the European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD). COM(2011) 627 final/2.

EC (2011): Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing rules for direct payments to farmers under support schemes within the framework of the Common

Agricultural Policy. COM(2011) 625/3.

Pannon Egyetem

Georgikon Kar

Debreceni Egyetem

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar

„ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására”

TÁMOP-4.1.2. A/1-11/1-2011-0029 sz. projekt

Agrárpolitikai ismeretek

KAP-reform 2004-2020

Vázlat

1. A Közös Agrárpolitika fejlődése

2. A Közös Agrárpolitika költségvetése 2014- 2020 között

3. Közvetlen támogatások alakulása 4. Vidékfejlesztés

5. Mezőgazdasági termékpiacok

6. Összefoglalás

Termelékenység

Versenyképesség

Fenntarthatóság Korai évek Krízis évei MacSharry-

reform Agenda 2000 Fischler- reform

Health Check 2008 Élelmezés-

biztonság Javuló hatékonyság

Piac- stabilizáció

Termelés támogatása

Túltermelés Növekvő finanszírozási

igény Nemzetközi

nyomás Szerkezeti intézkedések

Csökkenő készletek Környezeti

kérdések Jövedelem- stabilizáció Költségvetési

stabilizáció

Folytatódó reformok

Verseny- képesség Vidékfejlesztés

Piac- orientáció Fogyasztó- központúság Vidékfejlesztés

Környezet- védelem Egyszerűsítés

WTO- kompatibilitás

2003. évi reformok megerősítése

Új kihívások Kockázatok

kezelése

Közös Agrárpolitika fejlődése

Forrás: Európai Bizottság

P1 (közvetlen és piaci támogatások) P2 (vidékfejlesztés)

Összesen

Egyéb forrás

•

Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F

•

Élelmiszerbiztonság erősítése

•

Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak

•

Sürgősségi tartalék piaci beavatkozásokra

•

Nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére (Európai Globalizációs Alap)

Összesen

Összes uniós költségvetési forrás

317,2 Mrd EUR 101,2 Mrd EUR 418,4 Mrd EUR

5,1 Mrd EUR 2,5 Mrd EUR 2,8 Mrd EUR 3,9 Mrd EUR max. 2,8 Mrd EUR 17,1 Mrd EUR

435,5 Mrd EUR A források névértéke a 2013. évi szinten marad

Közös Agrárpolitika költségvetése (2014-2020)

Forrás: Európai Bizottság

0 10 20 30 40 50 60 70

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 199 7 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám.

Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés

EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

KAP kiadásainak alakulása folyó áron (1980-2020)

Mrd EUR

Forrás: Európai Bizottság

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

0 100 200 300 400 500 600 700

Málta Hollandia Belgium Olaszország Görögország Ciprus Dánia Szlovénia Németország Franciaország Luxemburg Irország EU-27 Ausztria Magyarország Csehország Finnország Svédország Bulgária Spanyolország Egy. Királyság Lengyelország Szlovákia Portugália Románia Litvánia Észtország Lettország

EUR/ha

KK új elosztása (EUR/ha)** KK status-quo (EUR/ha)* EU-27 átlag (EUR/ha) 90%-a az EU-27 átlagnak (EUR/ha)

* 73/2009/EK tanácsi rendeletben lefektetett összes KK a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva

** KK a tervezet II. mellékletében lefektetett 2019. évi támogatási keretek és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva

Jelenlegi kifizetési szint és az EU-27 átlagának 90%-a közötti különbség csökkentése 1/3-dal 2020-ig azokban a

tagországokban, ahol a hektáronkénti közvetlen támogatás nem éri el az EU-27 átlagának 90%-át.

Ezt az EU-27 átlagát meghaladó hektáronkénti támogatásban részesülő tagországok finanszírozzák.

Közvetlen kifizetések (KK) újraelosztása

Magyarország P1 forrásai 2013: 1,319 Mrd EUR 2014: 1,298 Mrd EUR 2015: 1,297 Mrd EUR 2016: 1,296 Mrd EUR 2017: 1,295 Mrd EUR

Forrás: Európai Bizottság

Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása / kötelező P1 források max. 2%-a

1. pillér forrásainak megbontása

Termeléshez kapcsolt támogatások

P1 források max. 5%-a vagy 10%-a /opcionális

Kedvezőtlen természeti adottságú területek támogatása P1 források max. 5%-a / opcionális

Zöld komponens / kötelező P1 források 30%-a

Alaptámogatás

P1 források maradéka 3%-a nemzeti tartalék

Ke re szt -me gfelelteté s Kiste rm elők áta lány tám og atá sa P1 fo rr ás ok ma x. 10 % -a /kötelező Nincs ke re szt -me gfelelteté s

 A tagállamok a 2014-2019 közötti időszakra megállapított P1 támogatásaik legfeljebb 10%-át átcsoportosíthatják P2 forrásaikhoz

 A tagállamok, amelyek P1 támogatásai továbbra sem érik el az EU-27 átlagának 90%-át, a 2015-2020 közötti időszakra megállapított P2 támogatásaik legfeljebb 5%-ával megnövelhetik P1 forrásaikat

Alaptámogatás

 Az alaptámogatás keretösszege annak függvényében változik, hogy a szabadon választható közvetlen támogatások közül melyeket alkalmazzuk, továbbá hogy a kötelező és szabadon választható jogcímek finanszírozására, valamint a nemzeti tartalékra a források mekkora hányadát különítjük el

 alaptámogatás összege: 143 EUR/ha

 kalkulált terület: 4,809 mio ha

Magyarországon a SAPS támogatás mellett jelenleg kb. 210 mio EUR egyéb közvetlen támogatásban részesülnek a gazdálkodók, döntően az állattenyésztők. A status quo fenntartására a közvetlen támogatási források 10%-ának (kb. 130 mio EUR) termeléshez

kötésén túl a nemzeti tartalék kínálna lehetőséget, ez

azonban a tervezet

értelmében Magyarország esetében legfeljebb 20,5 mio EUR-t tenne ki.

Termeléshez kötött támogatások

10%

Nemzeti tartalék 1%

Fiatal gazdálkodók támogatása

0,7%

Kisgazdaságok átalánytámogatása

5,3%

Zöld komponens 30%

Alaptámogatás 53%

Az I. pilléres források lehetséges felosztása Magyarországon

Forrás: az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítások

Támogatási jogosultságok

 Alaptámogatás jogosultságokkal aktiválható, az aktiválás feltétele az egyéb közvetlen támogatásoknak (kivéve kistermelők átalánytámogatása)

 Jogosultságok alapja a 2014. május 15-ig bejelentett, jogosult hektárok száma

 jogosult földterület

 amelyen elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve

 amely 2008-ban még támogatásra jogosult volt, de azon bizonyos környezetvédelmi okokból kifolyólag mezőgazdasági tevékenységet már nem folytatnak, ezért a jogosultság a jelenleg hatályos jogszabályok szerint megszűnt

támogatási jogosultságokat tehát elvileg a jelenleginél nagyobb területre is kioszthatnak a rendszer bevezetésekor

 az új támogatási jogosultságok forgalomképesek lesznek, de csak „aktív gazdálkodókra”

ruházhatók át, ugyanakkor szabadon örökölhetők

 Kistermelők átalánytámogatása (€500-1000/év) szintén jogosultságokkal aktiválható

 legkésőbb 2014. október 15-ig igényelhető

 kistermelők átalánytámogatási jogosultsága nem átruházható, csak örökölhető

 A rendszer bevezetésekor Magyarországon támogatási jogosultságot kaphat minden gazdálkodó, aki

 2011-ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely 2003. június 30- án nem minősült kultúrállapotban tartott területnek

Kisgazdaságok átalánytámogatása I.

 Ha Magyarország I. pilléres forrásainak összegét elosztjuk a közvetlen támogatásra jogosultak számával, majd vesszük a kapott összeg 15%-át, akkor elérjük az 1000 EUR/igénylő felső határt

 1000 EUR összegnél a kisgazdaságok átalánytámogatást preferálók száma: 69,3 ezer fő (az összes igénylő 39%-a)

 az érintett gazdálkodói kör összesen 32,6 mio EUR (átlagosan 470 EUR/igénylő) többlettámogatáshoz juthat, vagyis kétszer annyi szubvenciót vehet fel, mint 2013-ban

 az érintett gazdálkodói körhöz a támogatásra jogosult földterület alig több mint 3%-a tartozik (160 ezer ha), ami így kikerül az alaptámogatás vetítési alapjából

 mivel az átalánytámogatásra legkésőbb 2014. október 15-ig lehet bejelentkezni, kulcsfontosságú a gazdálkodók megfelelő tájékoztatása

 Ugyanakkor a kistermelői támogatás a viszonylag magas

hektáronkénti kifizetéssel a kisbirtok konzerválását is elősegítheti

Kisgazdaságok átalánytámogatása II.

1000 EUR

69,3 ezer igénylő

470 EUR/igénylő extra támogatás Jogosult terület 3%-a

32,6 M EUR átcsoportosítása

Aktív gazdálkodó és fiatal gazda

 Aktív gazdálkodó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely

 összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évadban vagy

 mezőgazdasági földterületein a tagállam által meghatározott alaptevékenységeket elvégzi

 az első kitétel csak az 5000 eurót meghaladó összegű közvetlen támogatásra jogosult gazdálkodókra vonatkozik

 további kritika tárgya, hogy a diverzifikációra való törekvés ellentmond az aktív farmer definíciójának, ráadásul nem világos, hogy a diverzifikáció tükrében milyen jövedelem tekinthető nem mezőgazdasági jövedelemnek?

 Fiatal gazdálkodó

 40 évesnél nem idősebb és

 gazdaságát az igénylést megelőző öt esztendőnél nem korábban indította el

 Fiatal gazdálkodó támogatása

 kiegészíti az alaptámogatást

 összege legfeljebb az adott tagállamban a támogatási jogosultságok hektárra vetített átlagának 25%-a lehet

 legfeljebb 25 hektárra (azon tagállamokban, ahol a gazdaságok átlagmérete a 25 hektárt meghaladja, legfeljebb az átlagnak megfelelő területre) vehető fel

 legfeljebb 5 évig folyósítható (a jogosultság időtartama a gazdaság elindítása és a fiatal gazdálkodók támogatásának igénylése között eltelt évek számával csökken)

 Fiatal gazdálkodókat a második pillérből legfeljebb 70 ezer euróval lehet támogatni

Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása

 40 évesnél fiatalabb gazdálkodók száma: 15 791 fő

 Kisgazdaságok átalánytámogatását preferálók száma: 6 335 fő

 Potenciális igénylők száma: 9 456 fő (csak a kor és a birtokméret alapján)

 potenciális igénylők közül 7 154 fő (76%) ≤25 ha területet művel meg

 összes jogosult területük 77,3 ezer ha

 potenciális igénylők 2 302 fő (24%) >25 ha területet művel meg

 összes jogosult területük 159,8 ezer ha, ebből 57,6 ezer ha részesülhet a támogatásban a 25 ha korlát miatt (7570 EUR-tól esnek el)

 Összes potenciálisan jogosult terület: 237,1 ezer ha

 25 ha korlát esetén: 134,9 ezer ha

 50 ha korlát esetén +38 ezer ha

 érintett gazdaságok száma: 1 018 (113 ha átlagterület)

 100 ha korlát +70 ezer ha

 érintett gazdaságok száma: 400 (180 ha átlagterület)

 A fiatal gazdálkodók támogatásának potenciális finanszírozási igénye 25 ha korlátnál az I. pilléres források mindössze legfeljebb 0,7%-ára (8,8 mio EUR), de 100 ha korlátnál is csupán 1%-ára (13,4 mio EUR) rúgna

 Egyébként érthetetlen, hogy miért kötelező a fiatal gazdák támogatása az 1. pillérből (opció maradhatna)

Fiatal gazdálkodók

15,8 ezer fő fiatalabb 40 évesnél 9,5 ezer potenciális igénylő

7,2 ezer fő ≤ 25 ha (77 ezer ha)

2,3 ezer fő > 25 ha (160 ezer ha, de csak 58 ezer ha támogatható a 25 ha korlát miatt)

102 ezer ha jogosulatlan terület 8,8 M EUR igény (1. pillér 0,7%-a)

Te mióta gazdálkodsz?