A Nemzetek Szövetsége pénzügyi és gazdaságkutató szakosztályának működése

2, szám,

——165— 1936

ntéxk-enyséxg mérése; vándorlásuk statisztikája; gaz—

iélelmiiszerek készlet-

gyasztasi statisztikája; trösztök statisztikája; szál—

lítási statisztika; a készáruk statisztikája; az áru—

dasági hullámzások; és fe-

elosztás statisztikája; a nemzeti vagyon és jövede—

lem statisztikája; a közületi pénzügyek statisztikája;

amótoros erők statisztikája; családi költségvetések statisztikai sz—fnnbavétole. A tagok soraiban magyar névvel a következö bizottságokban találkozunk:

Nagyvároso—k statisztikája: e bizottság előadója:

Illyefalvi I. Lajos dr. —— ezidősizerinit az Intézet bizottságainak egyetlen magyar előadója—aki az ltl34—ig Thin—ing Gusztáv dr. által betöltött munka-

kört látja el; ez azért ;is említespemiéltó, mert ilyen módon (és a fentemlített vegyes bizottság magyar tagja által) az Intézet alapítása, ill. Kőrösy tevékeny—

sége óta mondhatni szakadatlanul magyar kézben van a nagyvárosi statisztika nemzetközi ügyeinek irányítása. — A nemzeti vagyon és jovedelem sta—

tisztikája: e bizottság tagja: Fellner Fnigyexs dr. m A motoros erök statisztikája:

Kenéz Béla dr. — A

Intézet több egykori és jelenlegi magyar tagja is e bizottság tagja:

multban termeszetesen az

résztvett (mint előadó is) az intézet bizottságainak, egyben tehát a nemzetközi statisztika legfőbb tudo—

mányos szervének életében.!)

A Nemzetek Szövetsége pénzügyi és gazdaságkutató szakosztályának működése.

Les travaux de la Section Economigue et Finaneiére de la Société des Nations.

A nemzetközi statisztika ter—én tudományos szempontokból tudvalevőleg több mint félszázad ota a Nemze/lcözi Statisztikai Intézetben koncentrá- lódott a munka zöme, adminisztratív, adatgyűjtési

téren viszont a Nemzetek Szövetségéé és a hozzá—

csatlakozott szenveké a nemzetközi tevt'akeny—ség oroszlánrésze. A tudományos és gyakorlati célok és

fe ind atok te r'mxé sze tesen a

nemzetközi statisztika e két legföbb szervezetének egyhezszövödése miatt

működési köre közt nem lehet éles határvonalat húzni; hisz—en a Nemzetközi Statisztikai Intézet is

vállal gyakorlat—i feladatokat és tudományos mun—

kássága végsösorhan szintén föleg a gyakorlati statisztikai tevélmnysi'xg ogysögesítésének, kié—píté- slénzek céljait szogalja; a Nemzetek Szövetsége in- kább g 'a'koirlali eolú tevékenysége folyamán pedig nem egy ízben elmélyedö, tudomanyos működ—ést is kifejt (xs alapos modszert-ani kísérletekkel gaz- dagítja a tudományos statisztika irodalmát. Éppen e célok és feladatok összefüggése és hasonlósága

miatt a két szervezet egymással nemcsak vezetö—

ségéin keresztül tant fenn elég szoros kapcsolatot, hanem adott esetben az ü. n. "Vegyes Bizottságok"—

ban a legnagyobb liarmönlábain, vállvetve dolgozza

ki a nemzetközi gyakorlati

problémáit.

statisztika módszer-

A Nemzetközi Statisztikai Intézet iilésszakrairól,

k-iadványairól és egyesül—eti életéről a Szemle hosz- ideje

A Nemzetek Szövetsége és a kapcsolt intézmények szabi) állandóan és rendszeresen beszámol.

statisztikai tevékenyse'sgérr'íl viszont eddig hasábjain csak ritkábban esett szó (kindvz'myaiikat azonban a Szemle többnyire ismertette). Minthogy a Nem- zetek

tikai ténykedése az 1928. évi genfi nemzetközi graz—

Szövetséguének elinéleliilib lyeűllításr'i statisz—

daságstatisztikai egyezmény meg—szerákesztésevel egy—

idejűleg létrehívott ,,Smtiszlikai Surkértőbizoilsdff

által (Comité (l'experts slatislieiensl munkássága

állandósultak indokolt) hogy időről időre ennek a bizottságnak es egyben a Nemzetek Szövetségének statisztikai tevékenységéröl is beszámoljunk. E te- vékenys—éig zöme egyébként a Nemzetek Szövetsé- gének Loueday ismert angol statisztikus vezetése alatt lévő Pénzügyi és gazdaságkutató szakosztá- lyábcm zajlik le; ugyancsak e szakosztály égisze alatt folytatja munkásságát a Statisztikai Szakértő—

bizottság is. —— A Bizottság IV. ülésszakát 1935 június 3M6-án tartotta meg Genfben; az ülésen a külkereskedelmi statisztikai minimális árrnxlajstrom—

ról és az idegen— (turista—) forgalom statisztikájáról folytak tárgyailz'isol—z. A bizottságnak az első kérdés- ben össze—állított jelentését (és határozatait) azután a Nemzetek Szövetsége Tanácsa llS elfogadta és a minimális árulajstronwt a tag— és nemtagállamoknnk lehetőt—eges elfogadás céljából megküldte. Az ide—

genforgalmi statisztika kérdéseit a Huber (Francia—

ország) elnöklete alatt Összehivott külön albizott- ság tárgyalta tovább; enne-k, valamint az erdészeti statisztikai albizottságnak (elnök: John, Norvégia) és a bányászati és kohászati albizottságnak (elnök:

Huber, Franciaország) ugyancsak tárgyi szempontt—

l)ól nagyfontosságú előkészítő munkát végző ülése-i

1) Az Intézet bizotlsz'igalnak mnnln'isságárt'il, ill a magyar tagoknak a bizottságokban kifejt-ott mű—

ködés— 'öl l. föleg 'I'liírring Lajos dr.: Adatok :]

Nemzetközi Statisztikai intézet szervezetéről és tör—

tónetéböl. M. Stal. Szemle 1927. évf. 277A—28t'). !.

—— Noticex sur les rapports entre I'Instiiut Inler—

national de Statistzrjue et la Statistioue hongrois'a Journal de la Société Hongroise de Stalislione 1934. évf, 1617180. l.

2) V. 6 Konkoly Thege Gyula dr. és Dobrovitx Sándor dr.: Statisztikai problémák a római és genfi nemzetközi konferenciákon. M. Stat. Szemle 1929.

évf. 196—204. l. —— A genfi nemzetközi gazdaság- statisztikai értekezlet. M. Stat. Szemle 1929. évf.

1015—1048. l.

12

2. szám.

1935 október 29. és november 12. közt folytak le.

__ Párhuzamosan a Bizottság munkájával-, a Pénz—

ügyi és gazdaságkutató szakosztály adatgyűjtő és

——166—— 1936

Mm

adatközlő —— (és ezen a néven is egységesítő, _ tevékenysége egyre szélesebb keretekben folyta—

tódik.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de l'étranger.

A Balti Statisztikai Konferencia X. ülésszaka.

(Ae bession de la Conférence btatistigue Baltigue.) A haiti allamok: lisztorszag, Lettország és Litvá—

nlt'd. hivatalos statiszt-lkusainak uniójal) legutolsó (X.) ülésszakát 1935 október 3'1—1HOVCIIIDCL' 15—án rendezte meg; az ülésszak székhelye ezúttal Riga volt. Napirenden a következő statisztikai adat—

gyűjtések módszerének egységesítése szerepelt: nep—

mozgalmi statisztika, bizonyos mezőgazdasági vál—

lalatokba fektetett tőtke amontizlációjának ,stbaltlisz—

tikája, az ipari termelés indexet, a nagykereske- delmi árindexek, a csődök és a fizetési mérleg sta- tisztikai számbavétele, Az egyes kérdések jelentések alapján tárgyaltattak. A konferencia határozatok- ban és javaslatokban (óhajokban) szegezi le álláspontját; mint megállapítást nyert, az eddigi lratánozatdk és javaslatok túlnyomó részét a három érdekelt állam (ill. régebben kettő: Észtország és Lettország) érvénybe (is léptette. Az 1935. évi ülés—

szakon bemutatott jelentéseket a lett statisztikai hivatal hozta nyilvánosságra külön kiadványban.

Községi Statisztikai Munkaközösség. Berlin.

Arbeitsgemeinsclzaít für gemeindlz'che Statístik.) A német városi startisztlilkusoknak ez a "Deutscher Gemeindetag" kebelébe tartozó új testülete?) —- tt Német Városi Statisztikusok Szövetségén-rk jog—

utódja —— 1935 szeptember 3—ián és 41—én Königs- bergben ülésezett. A Morgenroth XV. (München) elnök vezetése :alatt lefolyt iilésnapokon elsősorban a testület 6 munkaboizotxlsága (1. népességi, 2. gaz- daság-i és közlekedési, 3. népjóléti és egészségügyi.

4. település- és lakás-, 5. pénz— és adó—, 6. iskola—

és kultúrstatisztilka) beszélte meg előkészítőül—ése—

ken a napirendre tűzött kérdés-eket és egyes aktuális részletproblémákat. (Az együttes üléseken azután az egybegyűlt városi és más német (birodalmi, or- szágos, egyetemi stb.) és külföldi statisztikusok ;]

következő előadásokat vitatták meg: 1. A nemzeti szocialista törvényhozás befolyása a német nép—

jólétre (előadó: Lawin, Königsberg). 2. Egy köz- ségi lalkásszámlálás és lakhérstalivszrtilka új szem- pontjai (Staedtler, Boroszló), 3. Kelet—Pomszorszá(;i 1929—4934. évi vándorlási statisztikája és ennek népességpolitikai jelentősége ( Müller, Königsberg).

4. A német tartományi statisztika feladatai és céljai a német községi statisztika keretében (Müller, a

1) L. M. Stttat. Szemle 1935. évf. 588. l.

?) V. 6 M. Stal. Szemle 1934, évi. 5551],

kelctporoszországi tartományi statisztikai szerv ve—

zetője, Königsberg). 5. A nagyvárosok élelmiszer- ellátásának statisztikai számbavétele (Büchner, Berlin), 6. A kulcs szerint való teherkiegyenlítés—

nek —— az adóbevételek országuk és kisebb közü- letti szervek közti megosztásának —— nehézségei ( Rompe, a t'elsősztiléz—iai iparvidék községi térd—ek- szövetségi statisztikai hivatalának igazgatója, Benthen). 7. A pénzügyi statisztika, mint az adó—

tehermegosztás alapja (Walpurger, Bréma). 8. Köz- ségi statisztikai kiadványok alakja (és tartalma (H erkommer, Augsburg) .

Német Statisztikai Társaság. (Deutsche Sta—

listische Gesellschaft.) A Német Statisztikai 'l'íir—

saság a várossltatiszti'kai konferenciához kapcs—o—

lódva, szintén Könrigsbergben, 1935 szeptember ö—én tartotta egyetlen :évi ülését. (Az ülésen, mely e szép—

multú testület 15. taggyűlése volt, közel száz német (és néhány külföldi statisztikus vett részt. A tárgya- lásokat Zahn (München) elnök irányította, Mog—

nyitója és a szokásos üdvözlő beszédek után há—

rom nagy előadás hangzott el —- mindegyiket tar—

talmas vita követte —— ú, m.: Bramstedt (Berlin) WA német közgazdaság alkata és fejlődése", Burk—

hardl (Drezda) ,,A matematika (és a gyakorlati statisztika" és Achner (Berlin) "Fogyasztási sta- tisztika a szi'tkségtetek fedezésének és a gazda—

ságtervewzésnek a szolgálatában" című előadásai. A 243 tagot számláló egyesület az elmult évben el—

nők—v útján eredményes tárgyalásokat indított a statisztika németországi főiskolai oktatásának tel—

jesebl'ní és rendxszerlesebbé tétele érdekében. — A königsbergi üléshez tanulságos .kel—etporoszországi utazás is csatlakozott,

Svájci Statisztikai Hivatalok Szövetsége.

(Verbrmd Schweizeríschcr Stafistischer Ámter.)

1935 december 4—1" ülésén (elnők: Freudiger HW Bern) ez a szövetség négy jelentésről (tárgyalt. Pauli (Bern) a reprezentatív nuidszerről és az indexek problémáiról, Niederpr (Bern) a svájci betlegs—egélyző—

pénztárak statisztikájáról, Zahner (Bázel) az 1930-es la'kásstntisztilka tmiuluságatiról, Kern (Bern) a decimális rends—zer közgazdasági és statisztikai könyvtárakban való alkalmazásáról terjesztett elő jelen-tést. A oél mindig a svájci statisztikai hiva- talok adatgyűjtésének, szervezeti kérdéseinek egy—

ségesítése volt, Jenny (Bázel) bejelentette, hogy Bázel város-kanton az adatszolgáltatású kötelezett- séget n kantonok közül elsőként lörvényhoilk—tattm