Csorna Kálmán dr.: A szegénygondozás Budapesten

7. szám.

— 586 —— 1932

Csorna Kálmán dr.: A szegénygondozás Budapesten.

Dr Coleman Csorna: L'assistzmce a Budapest.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti : Illyefalví I. Lajos dr.) 62. kötet. I. sz (1931) — Budapest, 1931. 2471.

Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues (rédígées par le Dr Louis I.

Illyefalvi). Vol. 62. No 1 (1931). —— Budapest, 1931. 247 p. Publié par le Bureau de statistígue de la Ville de Budapest.

Résume'. Examinant le sys-téme diassistance publigue de dioers pays, liauteur constate gue, sur- tout en Allemagne, celle-la tend de plus en plus ti se spécialiser suivant les différentes branches diassistance (ossurances sociales, protection dlen- fants, de meres, de familles nécessiteuses, assistance aux vieillards et aux victimes de la guerre, protec—

tion des indigents de la classe moyenne). Les Etats étrangers, se préoccupant de plus en plus de la guestion de I'assistance publigue, commencent a la considérer comme un devoir diEtat. Ces derniers temps, plusieurs pays ont réíormé leur systeme suranne' diassistance. A cet égard, la Hon—

grie Ha pas encore d'institutions générales; Passis- tance publigue y est régie par guelgues décrets.

Examinant en détail les statistigues relatives á llassistance publigue et privée de Budapest, llauteur souligne gue cette ville a fait de tres grands sacri- fices pour Passistance publigue; ces sacriftces auraient eu encore plus de résultats, siil y auait, sous ce rapport, en Hongrie une organisation géné- rale. Le probléme niy sera radicalement re'solu gue si on y fait une loi re'glant la guestion pour le pays entier et groupant en une organisation ge'- ne'rale toutes les branehes de Fassislance.

*

Budapest székesfőváros szegényügyéről Kőrösy József ,,Budapest székesfőváros szegényügye az 1900—1902. években" című 1905—ben kiadott mun—

kája óta újabb beszámoló nem készült, pedig a gon- dozásra szoruló tömegek megszaporodása s a nép—

gondozás modern módjainak térfoglalása egyre jobban követelte ilyen beszámoló kiadását. E hiányt pótolja Csorna Kálmán munkája A munkát főleg abból a szempontból illeti sok dicséret, hogy a cim- ben igért kereten túlmenően nemcsak a fővárosi szegénygondozást tárgyalja minden vonatkozásában, hanem szisztematikusan átfogja a szegénygondozás minden problémáját, alapismereteit, fejlődésének vázlatát, a külföldi és magyar szegénygondozás egész rendszerét. A népgondozás 3 nagy csoportjá- ból (gazdasági, egészségügyi és nevelő gondozás) a gazdasági és nevelő ágazatok fejlődésmenetéről s különösen mai állásáról számol be szakszerű részle- tességgel. Kőrösy munkája az 1902-ig terjedő fejlő- désmenetet ismertetvén, Csorna könyve az 1902 óta bekövetkezett fejlődést ismerteti bővebben.

A könyv rámutat arra, hogy régebben szegény-

ügyi statisztika alatt csak a hatósági szegénygon—

dozás adatgyüjtését, tehát tisztán adminisztratív munkát értettek, míg újabban a statisztika az egye- sületi gondozás tömegjelenségeinek felölelésére is törekszik. Három irányú adatgyűjtésre szoktak súlyt helyezni: a gondozás ellátóira, a gondozás költsé- geire vonatkozókra és a gondozott személyek ada- tainak feltüntetésére.

Átfutva a külföldi államok szegényügyi rend—

szerét, megállapítja a szerző, hogy a jóléti gondozás sajátos ágakra való speeuializálódása egyre jobban teret nyer (szociális biztosítás, gyermek-, anya—, családvédelem, hadigondozottak és járadékosok, ag- gok ellátása, középosztálybeliek védelme). így a tulajdonképpeni szegénygondozás területe mind—

inkább csökken. li folyamat leginkább Németor- szágban figyelhető meg. Másik jelenség az államok élénkebb ütemű törvényhozási müködése, mely a szegénygondozás avult munkamódszerét korszerű reformoknak vetette alá. Az állam és szerveinek ér- deklődése a jóléti tevékenység iránt egyre fokozó- dik, a szegénygondozást állami feladatnak kezdik tekinteni s mindjobban törekszenek szakszerű mun- kaerők alkalmazására.

Magyarországon a szegénygondozás a törvény—

hozásnak mindmáig mostoha gyermeke maradt.

Egy-két törvény, néhány miniszteri rendelet szabá- lyozza a szegényügyet. Átfogó, az egész országra ki—

terjedő szegénygondozó szervezetünk nincsen. Tár- sadalombiztosításunk teljes kiépülése is alig remél—

hető belátható időn belül. A szegénygondozás terén minden csak keretekben létezik, amely kereteket a helyi szabályrendeletek vannak hivatva tartalommal betölteni. A helyi szervek erőteljes ellenőrzéséről nincs gondoskodás. Szerző szerint a népgondozás ellátását olymódon kellene a községek kötelességévé tenni, hogy bizonyos lélekszámmal bíró városok és községek önállóan, ezen alul lévők összeállva, járást alkotva vállalnák a teendőket s a terheket. E be—

osztást egy előzetes statisztikai felvétel alapján, ma- gában a törvényben kellene keresztülvinni, A zárt gondozás intézményeinek kötelezö létesítésével a teherbíróbb, nagyobb közületeket (városok, megyék, járások) kellene megterhelni. A népgondozás terheit azonban, község, megye és állam között, arányos kulcs szerint meg kell osztani. A népgondozás szak—

képzett, állandó tisztviselőkre volna bízandő, azon- ban a társadalom szerveinek befolyását is biztosi- tani kell, amit népgondozó—bizottságok felállításá- val lehetne elérni. A hatósági népgondozási kötele- zettség alapjául a községi illetőség helyett az állandó tartózkodást kell megtenni. A gazdaságilag erősebb közületek az aggok, munkaképtelenek és sinylődők részére intézetek létesítésére kötelezendők. Legsür- gősebb feladat a vármegyei szegényházak felépítése.

A dologház intézményére is szükség van. A gondo- zottakról a hatóságok nyilvántartás vezetésére köte-

? . szám.

—-—587—

lezendők s a központi rendszeres statisztikai adat- gyűjtést is be kell vezetni.

A könyv részletesen ismerteti a székesfőváros hatósági és társadalmi szegénygondozásának meg—

fogható statisztikai adatait. A hatósági nyilt és zárt szegénygondozás fejlődését három korszakra osztva ismerteti, melyek közül az elsőnek 1906, a második- nak 1917 a határa. Az adatok bő tárházából csak példaképen említjük fel, hogy 1929-ben a kerületi elöljáróságok által kiosztott pénzsegélyezés 714000 pengőt tett. Az előljáróságok által 1930 első negye—

dében nyilvántartott segélyesek száma 22.330 volt, köztük állandó havi segélyes 1.500. 1928—ban ösz—

szesen 121656 szegénységi, 34409 vagyontalansági, 27.111 illetékmentességi bizonyítványt adtak ki. A kerületi orvosok által 1929—ben 25.524 szegény beteg kezeltetett, 214 szülésznői kezelés történt, az ingyenes temetések száma 1.143 volt. A népkonyhá—

kon a kiadott jegyek száma 1929-ben 106.539 volt.

A szükséglakások lakóinak száma 2270 volt. A haj—

léktalanok menhelyein és a népszállóban az ágyak száma 720, az elszállásolt egyének száma a hajlék—

talanok menhelyein 207669 (ezek közül ingyenes

1.460); a ,,Menhely a szenvedő emberiségnek" el—

szállásolt 58.862 egyént, a községi ne'pszálló háló- tülkéiben 52.877, a külön fülkékben 5.055 egyén talált menedéket. A szeretetotthonok ápoltjaínak lét—

száma 1929 december végén 1.965 volt. A társadalmi karitatív egyesületek szama 1928-ban 184 volt, ezek közül mintegy 50 foglalkozik elsősorban felnőttek gazdasági, vagy egészségügyi gondozásával.

Budapest hatalmas anyagi és erkölcsi áldozatot hozott a szegényügye'rt. Hogy ezek kellő eredményt nem értek el, a szegénygondozás tervszerűtlense'gé—

nek, szervezetlenségének tudható be. Állam és tör—

vényhozás összefogásával, országos rendezéssel véli csak a szerző a kérdést gyökeresen megoldani, mely szerves hálózatba fűzi a probléma

E 1). dr.

összefogja és szétfolyó szálait.

Annuaire Statistigue de la Société des Na- tions. 1931/32.

Kiadja aNemzetek Szövetsége közgazdasági tannlmányi szolgálata. w Genf, 1932. 342 lap, földrajzi tér- képekkel.

Publie' par le Service d'études économígnes de la Société dos Nations. — Geneve, 1931. 342 pages et plusieurs carles.

A Nemzetközi Statisztikai Évkönyv szerkesztői egyre frissebb és aktuálisabb anyagot tömörítenek össze az ezúttal említésreméltó módon megnövelt táblázatsorozatokban. Tartalmi szempontból pedig említést érdemel, hogy nemcsak a termelési adat—

sorok bővültek ismét (bor-, hús-, automobil-, pla- tina-, ópium-, stb. termelési számoszlopokkal), ha—

nem az indexsorokat is kiegészítette a Nemzetek Szövetsége közgazdasági tanulmányi szolgálata; ha—

sonlóképen kiépítette még az elektromos energia- termelési s elosztási, a munkanélküliségi, az ipari

' 1932

termelési stb. tahellákat is. Új és igen tanulságos az analfabetizmusról, a fizetési mérlegekről és a rádió adóallomásokról, valamint vevőkészülékekről be- számoló táblázat. Természetesen a legfrissebb nép- számlálási eredmények szintén helyet kaptak a né—

pességi alaptáblázatban, Egyébként az évkönyv be- osztása nem változott. Fejezetei: pénzegységek, sú—

lyok és mértékek; terület és népesség; munkanélkü- liség, a foglalkoztatottság mértéke, munkaviszályok;

állatállomány, termelés, fogyasztás; kereskedelem, szállítás és felszerelés; közületi pénzügyek, pénzügyi statisztikák és árak. Metodológiai tekintetekben biz—

tosabb alapokra helyezett, összehasonlíthatóbbá for—

mált adatgyüjteményével tehát most már ugyanúgy polgárjogot érdemel ki mind a tudományos búvár—

kodás, mind a praktikus élet minden ágában, ami minden esetre nem csekély mértékben szerkesztőjé- nek, Loveday A.-nak, a Nemzetek Szövetsége pénz- ügyi osztálya és közgazdasági tanulmányi szolgálata vezetőjének érdeme, aki tudvalevőleg a nemzetközi statisztika legjelesebb ismeröinek és mívelőinek egyike.

Apergu de la démographie des divers pays du monde. 1931.

Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hiva- tala. —— Hága, 1932. XXXVI —l—469 l.

Publíé par liijce Permanent de lllnsh'tut International de Staíístiguc. —— La Haye, 1932. XXXVI-l—469 p.

Lapszámra csak csekélyebb mértékben, de tar- talomra jelentősebben megnőtt a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet Állandó hivatalának legújabb népe—

sedési közleményei) A Nemzetközi Statisztikai ln- tézet Methorst Il. W. szakavatott szerkesztésében megjelent új kiadványában ezúttal különösen az összefoglaló táblázatok terjedelme duzzadt meg ör- vendetesen, az álló népesség fejezetében pedig a népszámlálási időpontok visszamenőleges pontos közlése sok fáradságtól kíméli meg azt, aki pl. egé—

szen tökéletes szaporodási adatok kiszámítására tö- rekszik. E nagy fejezetben egyébként csupán a fő- táblák terjeszkednek ki az összes területi egységekre, míg a többi táblában közölt részleges adatok csak kiegészítői a korábbi közlemények táblaanyagának:

csupán azokkal az országokkal foglalkoznak, ame- lyekről az előző kötetek szerkesztésekor még nem volt meg a legújabb adat. Az új Apereu-kötetben megjavított formában találjuk meg a kiszámított lélekszám évi adatait s az egyes államok nagyobb teriiletrészére vonatkozó eredményeket is. Kár, hogy mind a közigazgatási értelemben vett városokban, mind a lélekszámszerinti nagyobb tömörülésekben élő ..városi" népességre vonatkozó —— a közismert zavaró tényezők ellenére is fontos —— összefoglaló adatoknak még mindig nincs helyük az Apc—ren—

1) Az előző közlemények ismertetését 1. M. Stat.

Szemle 1930. évf, 325. és köv. lap.