Tartalom I. Személyi rész
Meg bí zás ról tör té nõ le mon dás ... 98
Meg bí zás ... 98
II. Elnöki utasítások A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal el nö ké nek 1/10/2007. szá mú uta sí tá sa a bá nya te lek meg ál la pí tá sá ról ... 98
A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal el nö ké nek 1/15/2007. MBFH szá mú uta sí tá sa a Ma gyar Ál la mi Föld ta ni, Geo fi zi kai és Bá nyá - sza ti Adat tár ke ze lé sé ben lé võ ada tok ba tör té nõ be te kin tés nek és az ada tok ki adá sá nak mód já ról, va la mint az adat köz lés sel kap cso la - tos, fel szá mít ha tó költ ség té rí tés mér té ké rõl ... 108
A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal el nö ké nek 1/16/2007. MBFH szá mú uta sí tá sa az Épí té si Geo tech ni kai Adat tár mû kö dé si rend jé rõl .... 115
III. Közlemények Pá lyá zat tá mo ga tás el nye ré sé re ... 116
A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal köz le mé nye a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó egyes nyo más tar tó be ren de zé sek ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. ren de let 4. szá mú mel lék le te alap ján nyil ván tar tás ba vett ellen õr zõ (vizs gá ló) szer ve ze - tek rõl, üze mel te tõi ellen õr zõ szer ve ze tek rõl ... 116
A Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal köz le mé nye a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó egyes nyo más tar tó be ren de zé sek ha tó sá gi fel ügye le té rõl szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. ren de let 4. § (1) bekezdés alap ján nyil ván tar tás ba vett vizs gá ló szak em be rek rõl és fel - ügye le ti sze mé lyek rõl ... 117
Tá jé koz ta tó a nyo más tar tó be ren de zé sek mû sza ki-biz ton sá gi sza bály za tá nak köz zé té te lé rõl... 120
Tá jé koz ta tó a mun ka vé del mi jel le gû bír sá gok pá lyá za ti, va la mint in for má ci ós cé lú fel hasz ná lá sá ról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM ren de - let (a továb biak ban: R.) 19. §-a (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján lét re jött együtt mû kö dé si meg álla po dás lét re jöt té rõl 121 A Szál lí tó ve ze té ki Szak ági Mû sza ki Bi zott ság 3/2007. számú ál lás fog la lá sa nagy nyo má sú szál lí tó ve ze ték ma xi má lis üze mi nyo má sá nak a mó do sí tá sa be ad vány tár gyá ban ... 122
Rob ban tás ve ze tõi iga zol vány ér vény te le ní té se ... 123
Rob ban tó mes te ri iga zol vány ér vény te le ní té se... 123
Tá jé koz ta tás a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal új cí mé rõl ... 123
Tá jé koz ta tás a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal meg vál to zott te le fon- és fax szá ma i ról ... 123
Tá jé koz ta tás a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal ügy fél fo ga dá si rend jé rõl ... 125
Tá jé koz ta tás a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal Bu da pes ti Bá nya ka pi tány sá ga meg vál to zott te le fon- és fax szá ma i ról ... 125
Tá jé koz ta tás a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal Bu da pes ti Bá nya ka pi tány sá ga ügy fél fo ga dá si rend jé rõl ... 125
Fel hí vás a Bá nyá szat és Geo ter mia 2007 cím mel meg ren de zés re ke rü lõ kon fe ren ci á ra ... 125
A M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L H I V A T A L O S L A P J A
Szer kesz tõ ség:
1051 Bp., Arany Já nos u. 25.
Te l.: 301-2924
Meg je le nik szük ség sze rint Ára: 924 Ft
F E L H Í V Á S !
Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra
és a 2008. évi elõ fi ze té si árainkra
I. Sze mé lyi rész
Megbízásról történõ lemondás
Dr. Kó ka Já nos gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter – Dr. Esz tó Pé ter nek, a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal (a továb biak ban: MBFH) irá nyí tá sá ra adott ve ze - tõi meg bí zá sá ról tör tént le mon dá sát – ké rel mé re – 2007.
jú ni us 1-jei ha tállyal el fo gad ta.
Megbízás
Dr. Kó ka Já nos gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter – Sza ba dos Gá bor nak, az MBFH el nök he lyet te si po zí - ci ó já ra adott ve ze tõi meg bí zá sát 2007. jú ni us 1-jei hatállyal vissza von ta, és – a köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer - vek rõl, va la mint a Kormány tag jai és az ál lam tit ká rok jog - ál lá sá ról szóló 2006. évi LVII. tör vény 74. § (5) be kez dé - sé ben, va la mint a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal - ról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. ren de let 1. § (1) be - kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján – egy ide jû leg 2007. jú ni us 2. nap já tól ki ne vez te az MBFH el nö ké vé.
Sza ba dos Gá bor az el nö ki meg bí zást el fo gad ta.
– Dr. Ka to na Gá bort – az MBFH Ala pí tó Ok ira tá ban rög zí tett jog kö ré nél fog va – 2007. jú li us 1. nap já tól a Hivatal el nök he lyet te si fel ada ta i nak el lá tá sá val bíz ta meg.
Dr. Ka to na Gá bor az el nök he lyet te si meg bí zást el fo - gad ta.
II. El nö ki uta sí tások
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/10/2007. számú
u t a s í t á s a
a bányatelek megállapításáról
Dõlt betûvel a vonatkozó jogszabályok szövege szerepel A jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 49. § (1) be - kez dé se alap ján a bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII.
tör vény (a továb biak ban: Bt.) 26/B. § (3) be kez dé sé ben elõ írt fel ada tok: a bá nya te lek meg ál la pí tá sá val, mó do sí tá - sá val (bõ ví tés, csök ken tés, össze vo nás, meg osz tás) és tör - lé sé vel, va la mint nyil ván tar tá sá val kap cso la tos jog sza bá - lyi elõ írások egy sé ges vég re haj tá sa ér de ké ben a kö vet ke zõ uta sí tást adom ki:
I. RÉSZ
A BÁNYATELEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. Az eljárás megindítása
Bt. 26. § (1) Ás vá nyi nyers anya got fel tár ni és kiter - melni, va la mint szén hid ro gén föld alat ti tá ro lá sá ra föld - ta ni szer ke ze tet hasz no sí ta ni a föld fel szí né nek és mé lyé - nek e cél ra el ha tá rolt ré szén (a továb biak ban: bá nya te - lek) sza bad.
(2) Nem kell bá nya tel ket meg ál la pí ta ni az ás vá nyi nyers anya gok nak a ku ta tás ke re té ben, to váb bá a med dõ - há nyó nak a hasz no sí tá sa so rán vég zett fel tá rá sá ra és ki - ter me lé sé re.
(3) A bá nya tel ket ké re lem re – az ál lam i föld ta ni fel - ada to kat el lá tó szerv szak vé le mé nye alap ján, to váb bá kül fej té ses mû ve lés re vo nat ko zó bá nya te lek ese té ben az in gat lan tu laj do no sok nak a bá nya te lek kel le fed ni ter ve - zett in gat la nok vár ha tó igény be vé te li ütem ter vé vel és az in gat la nok hasz ná la ti, hasz no sí tá si, illetve ren del ke zé si jo gá val kap cso la tos ész re vé te lei figye lembe véte lével – a bá nya fel ügye let ha tá ro zat ban ál la pít ja meg.
Bt. 26/A. § (2) Bá nya te lek meg ál la pí tá sát kér he ti a bányafelügyelettõl
a) a 22. § (1) be kez dés sze rin ti ku ta tá si jog gal ren del - ke zõ bá nya vál lal ko zó, to váb bá
b) az a ter mé sze tes vagy jo gi sze mély, illetve jo gi sze - mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság, aki, vagy amely nem mi nõ sül bá nya vál lal ko zó nak, azon ban ar chív adat tá ri ada tok, új el mé le ti föld ta ni ér tel me zés ered mé nyei vagy be je len tés alap ján vég zett fel szí ni elõ ku ta tás ada tai alap - ján kész let szá mí tá si je len tést ké szít.
1.1. A ké rel met – be ér ke zé sét köve tõen ha la dék ta la nul – a bá nya ka pi tány ság nak meg kell vizs gál nia ab ból a szem - pont ból, hogy:
a) a ké rel me zõ jo go sult-e bá nya te lek meg ál la pí tá sát kér ni;
Vhr. 11/A. § (1) A bá nya te lek meg ál la pí tá sá ra irá nyuló ké rel met az ille té kes bá nya ka pi tány ság hoz kell benyúj - tani.
(2) A ké re lem hez mel lé kel ni kell:
a) a meg ál la pí tás ra kért bá nya te lek egé szé re vo nat ko - zó an a kü lön jog sza bály ha tá lya alá tar to zó te vé keny ség ese tén
aa) azt a ha tá ro za tot, amely ben a kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség meg ál la pí tot ta, hogy a ter ve zett te vé keny ség nem kör nye zet vé del mi en - gedély- és nem egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti engedély - köteles, vagy
ab) a kör nye zet vé del mi en ge délyt, vagy ac) az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge délyt;
b) mély mû ve lés re vagy kül fej té ses mû ve lés re ter ve zett bá nya te lek ese té ben a meg ál la pí tás ra kért bá nya te lek kel érin tett in gat la nok
ba) in gat lan-nyil ván tar tás sze rin ti tu laj do no sa i nak (va - gyon ke ze lõ i nek, hasz ná ló i nak) név- és cím jegy zé két, és
bb) ren del te té sé nek, hasz ná la ti ál la po tá nak le írá sát;
c) kül fej té ses mû ve lés re ter ve zett bá nya te lek ese té ben a bá nya te lek kel le fed ni ter ve zett in gat la nok vár ha tó igény - be vé te li ütem ter vét
ca) a ki ter me lés meg kez dé sé nek ter ve zett idõ pont já tól szá mí tott el sõ öt év re vo nat ko zó an éven kén ti,
cb) a továb biak ban öt éves bon tás ban;
d) mély mû ve lés re vagy kül fej té ses mû ve lés re ter ve zett bá nya te lek ese té ben a Bt. 26/A. § (3) be kez dés e) pont já - ban elõ írt tá jé koz ta tás egy pél dá nyát és a tá jé koz ta tá si kötelezettség tel je sí té sét iga zo ló ere de ti bi zony la to kat, vagy azok hi te les má so la tát;
b) a ké rel me zõ a tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gét tel je sí tet - te-e? E kö te le zett ség ak kor te kint he tõ tel je sí tett nek, ha a ké rel me zõ csa tol ta a tá jé koz ta tó le ve lét és az ere de ti tér ti - ve vényt az in gat lan tu laj do no sok név-, és cím jegy zé ké vel;
e) a Bt. 26/A. § (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti ké re lem ese tén a kész let szá mí tá si je len tést;
Bt. Vhr. 8. §
(2) A ku ta tá si zá ró je len tés nek tar tal maz nia kell:
a) a ku ta tás ra jo go sult meg ne ve zé sét, a ku ta tá si jo got ado má nyo zó és a ku ta tás mû sza ki üze mi ter vét jó vá ha gyó ha tá ro zat szá mát, az MGSZ-tõl vagy más föld ta ni adat - szol gál ta tó tól vá sá rolt ada tok ese tén a zá ró je len tés be - nyúj tó já nak az adat fel hasz ná lás ra jo go sí tó iga zo lást;
c) a kész let szá mí tá si je len tés alap ján meg ál la pí ta ni kért bá nya te lek ese tén a ké re lem tar tal maz za-e a zá ró je len tés be nyúj tó já nak az adat fel hasz ná lás ra jo go sí tó iga zo lá sát
(Az adat fel hasz ná lás ra vo nat ko zó jo go sult sá got a ké rel - me zõ nek szer zõ dés sel, szám lá val, vagy az ada to kat át adó bi zo nyí tó ere jû hoz zá já ru ló nyi lat ko za tá val kell iga zol nia, hogy az ada to kat
– a te rü le ten a Bt. 22. § (1) be kez dés sze rin ti ku ta tá si jog gal ren del ke zõ bá nya vál lal ko zó tól vet te át;
– ál lam i szerv tõl, ar chív adat tá ri ada tok meg vá sár lá sá - val sze rez te meg;
– új el mé le ti föld ta ni ér tel me zés ered mé nye i bõl nyer te;
– be je len tés alap ján vég zett fel szí ni elõ ku ta tás ada ta i - ból sze rez te);
Bt. Vhr. 11/A. § (2)
f) a bá nya te lek mû sza ki le írá sát;
g) a kü lön jog sza bály sze rin ti bá nya te lek tér ké pet;
h) kül fej té ses mû ve lés re ter ve zett bá nya te lek ese té ben a táj ren de zé si elõ ter vet.
(3) A (2) be kez dés a)–d) pon tok sze rin ti mel lék le te ket egy-egy, az e) pont sze rin ti mel lék le tet ket tõ, az f)–h) pon - tok sze rin ti mel lék le te ket a bá nya te lek meg ál la pí tá si el já - rás ban szak ha tó ság ként köz re mû kö dõ érin tett ha tó sá gok szá má val [35. § (10) be kez dés, 1. szá mú mel lék let] meg - egye zõ pél dány szám ban kell be nyúj ta ni.
(4) A (2) be kez dés f) pont já ban fog lalt mû sza ki le írás - nak tar tal maz nia kell:
a) a bá nya te lek ha tár vo na la tö rés pont ja i nak EOV rend - szer sze rin ti ko or di ná tá it, a ha tár vo nal tö rés pont ja i nál a
te rep ma gas sá gát, az alap- és fe dõ lap ma gas sá gát, a ha - szon anyag fe kü- és fe dõ szint je it (mBf);
b) a ku ta tá si zá ró je len tés vagy a kész let szá mí tá si je len - tés alap ján a bá nya te lek föld ta ni és ki ter mel he tõ ás vány - va gyo ná nak mennyi sé gét és mi nõ sé gi jel lem zõ it;
c) a bá nyá sza ti te vé keny sé gek kö vet kez té ben vár ha tó fel szí ni kõ zet moz gá sok kal szem ben vé del met igény lõ lé te - sít mény, la kó te le pü lés, víz bá zis, fo lyó- vagy ál ló víz meg je - lö lé sét;
d) a ki je lö len dõ ha tár-, illetve vé dõ pil lért, annak mé re - te zé sét, va la mint az ab ban le kö tött ás vány va gyont;
e) a meg ál la pí tan dó bá nya te lek kel ha tá ros, vagy azt rész ben vagy egész ben ma gá ban fog la ló bá nya tel ke ket és azok ha tár vo na la it, alap- és fe dõ lap ma gas sá gát;
f) a föld alat ti gáz tá ro lás ra meg ál la pí ta ni kért bánya - telek ese té ben a tá ro lás cél já ra szol gá ló föld ta ni szer ke - zet be, ter mé sze tes vagy mes ter sé ges üreg be mé lyí tett fú rá - sok mû sza ki ál la po tát, fel hasz ná lá suk le he tõ sé gét, a szük - sé ges kül szí ni be ren de zé se ket, azok mû sza ki jel lem zõ it és a gáz tá ro lás nak a kör nye zet ve szé lyez te té sét, szennye zé sét, ká ro sí tá sát ki zá ró tech no ló gi á ját.
(5) A mû sza ki le írás ban is mer tet ni kell:
a) a fel tá rás kor, ki ter me lés kor vár ha tó mel lék ter mé kek, hul la dé kok fi zi kai és ké mi ai tu laj don sá ga it;
b) az ás vá nyi nyers anyag fel tá rá sá ra, ki ter me lé sé re ki - vá laszt ha tó bá nyá sza ti mód sze re ket (mély mû ve lés, kül fej - tés, fú ró lyu kas – ezen be lül irá nyí tott fer de fú rá sú vagy víz - szin tes fú rá sú – mód szer) és ezek vár ha tó ha tá sa it a fel szín alat ti vi zek re, va la mint a kör nye zet más ele me i re;
c) a fel tá rás hoz, ki ter me lés hez vár ha tó an szük sé ges kül - szí ni és fel szín alat ti lé te sít mény cso por tok meg ne ve zé sét;
d) a ki ter me lé si fel té te lek tel je sít he tõ sé gét (be le ért ve a ki ter melt ás vá nyi nyers anyag el szál lí tá sát a leg kö ze leb bi or szá gos köz útig vagy szén hid ro gén szál lí tó ve ze té kig).
(6) A (2) be kez dés h) pont já ban fog lalt táj ren de zé si elõ - ter vet a kör nye zet vé del mi en ge dély re, a ha tá lyos te rü let - ren de zé si, illetve sza bá lyo zá si ter vek re, to váb bá az in gat - la nok igény be vé te li ütem ter vé re fi gye lem mel kell el ké szí - te ni. A táj ren de zé si elõ terv nek tar tal maz nia kell a ter ve zett bá nyá sza ti te vé keny ség so rán ki ala ku ló te rep vi szo nyok, va la mint a meg épí ten dõ lé te sít mé nyek szö ve ges le írá sát és tér ké pét.
(7) A táj ren de zé si elõ terv szö ve ges ré szé ben is mer tet ni kell az új ra hasz no sí tá si célt és e cél meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges fel ada to kat, a táj ren de zés sel ki ala kí tan dó új te - rep vi szo nyo kat és lé te sít mé nye ket, ki ala kí tá suk üte me zé sét és mód sze rét.
(8) A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott bányamûve - lési tér kép mé ret ará nyá nak meg fe le lõ tér ké pen áb rá zol ni kell a táj ren de zés sel ki ala kí tott új te rep vi szo nyo kat, ezek ma gas sá gi ada ta it és az ért he tõ sé get elõ se gí tõ met sze te - ket; va la mint az in gat lan-nyil ván tar tá si tér kép tar tal mát.
(9) Ha a bá nya te lek ha tá ra in be lül a ter ve zett bányá - szati te vé keny ség kö vet kez té ben a fel szín alat ti víz kész let - bõl szár ma zó ál ló víz ki ala ku lá sá val és a bá nyá szat be fe je - zé sét kö ve tõ fenn ma ra dá sá val kell szá mol ni, úgy a kü lön jog sza bály figye lembe véte lével a táj ren de zé si elõ terv ben
meg kell ha tá roz ni az ezzel kap cso la tos elõ ze tes víz gaz dál - ko dá si, kör nye zet-, ter mé szet- és táj vé del mi fel té te le ket, ame lye ket a táj ren de zés, illetve a bá nya be zá rás so rán figye lembe kell ven ni.
d) a ké re lem tar tal maz za-e a jog sza bály ban elõ írt mel - lék le te ket;
Bt. 43. § (9) A bá nya fel ügye let mû kö dé sét sa ját be vé te - le i bõl fe de zi. A bá nya fel ügye let ré szé re fel ügye le ti te vé - keny sé gé ért a bá nya te lek jo go sult ja, kü lön jog sza bály sze rint föld gáz tá ro lói, – szál lí tói és – elosz tói, PB-gáz for - gal ma zói en ge dé lyes fel ügye le ti dí jat kö te les fi zet ni.
A fel ügye le ti díj éves mér té ke a bá nya te lek bõl a tárgy évet meg elõ zõ év ben ki ter melt ás vá nyi nyers anyag bá nya já - ra dék-kö te les rész e ér té ké nek 0,3%-a, egye bek ben az engedélyes te vé keny ség tárgy évet meg elõ zõ évi ár be vé te - lé nek 0,3%-a. A bá nya fel ügye let el já rá sa i ért igazga - tási-szolgáltatási dí jat kell fi zet ni. Men te sül az igazga - tási-szolgáltatási díj fi ze té se alól az, aki (amely szer ve zet) a bá nya fel ügye let ré szé re fel ügye le ti dí jat fi zet.
e) a fel ügye le ti díj fi ze té sé re nem kö te le zett ügy fél az igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat be fi zet te-e;
Bt. Vhr. 12. § (7) Nem ál la pít ha tó meg bá nya te lek annak, aki a bá nya já ra dék be val lá sá ra ás fi ze té sé re elõ írt kö te le zett sé gét [Bt. 20. § (2) be kez dés] bár mely, ál ta la mû - velt ki ter me lõ hely vo nat ko zá sá ban nem tel je sí tet te, illetve aki nek bá nyá sza ti bír ság [Bt. 41. § (1) és (2) be kez dés], vagy fel ügye le ti díj tar to zá sa [Bt. 43. § (9) be kez dés] van.
f) a Bt. Vhr. 12. § (7) be kez dés nem zár ja-e ki a bá nya - te lek meg ál la pí tá sát.
Bt. 26/A. § (3) Meg ha tá ro zott ás vá nyi nyers anyag fel - tá rá sá ra és ki ter me lé sé re a bá nya fel ügye let a bá nya tel ket ak kor ál la pít ja meg, ha a ké rel me zõ
a) ku ta tá si ada tok kal (ku ta tá si zá ró je len tés vagy kész let - szá mí tá si je len tés) iga zol ja, hogy a bá nya te lek kel le ha tá rol - ni kért le lõ hely ki ter mel he tõ ás vány va gyon nal ren del ke zik,
b) a te vé keny ség vég zé sé hez szük sé ges környezetvé - delmi, illetve – ha azt kü lön jog sza bály el ren de li – egy - séges kör nye zet hasz ná la ti en ge déllyel ren del ke zik,
c) meg ha tá roz za az ál ta la al kal maz ni kí vánt bá nya mû - ve lé si tech no ló gi át (mély mû ve lés, kül fej tés, fú ró lyu kas ki ter me lés), és mû sza ki le írás sal iga zol ja a ki ter me lé si fel té te lek tel je sít he tõ sé gét, va la mint meg je lö li a ki ter me - lés ütem terv sze rin ti idõ pont ját,
d) tel je sí ti a bá nya te lek-do ku men tá ció tar tal má ra jog - sza bály ban elõ írt kö ve tel mé nye ket,
e) mély mû ve lés re vagy kül fej té ses mû ve lés re ter ve zett bá nya te lek ese té ben iga zol ja, hogy a bá nya te lek kel le - fedni ter ve zett fel szí ni in gat la nok tu laj do no sa it (va gyon - ke ze lõ it, hasz ná ló it) a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ en leg alább 15 nap pal írás ban tá jé koz tat ta a bá nya te lek- meg ál la pí tá si szán dé ká ról, to váb bá kül fej tés ese té ben a bá nya mû ve le tek kel érin te ni ter ve zett egyes in gat la nok bá nyá sza ti cél ra tör té nõ igény be vé te lé nek mód já ról és vár ha tó idõ pont já ról,
Bt. 43/B. § (1) A bá nya te lek meg ál la pí tá sá ra in dí tott el já rás so rán az ügy in té zés ha tár ide je 90 nap, a ku ta tá si jog ado má nyo zá sá ra vo nat ko zó el já rás ügy in té zé si határideje 20 nap.
(2) Ha az ügy fél a ké rel met hi á nyo san nyúj tot ta be, a bá nya fel ügye let a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 15 na - pon be lül – meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé se és a mu lasz - tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett – hi ány pót lás ra hív ja fe l.
Ket. 31. § (2) A ha tó ság az el já rást vég zés sel meg szün - tet he ti, ha az ügy fél a ké rel mé re in dult el já rás ban a hiánypótlásra va ló fel hí vás nak nem tet t ele get, és az er re meg ál la pí tott ha tár idõ meg hosszab bí tá sát sem kér te, illetve nyi lat ko zat té te lé nek el ma ra dá sa meg aka dá lyoz ta a tény ál lás tisz tá zá sát.
(3) Ha a ha tó sá gi el já rá sért il le té ket vagy igazga - tási-szolgáltatási dí jat kell fi zet ni és az ügy fél a fi ze té si kö te le zett sé gé nek a ha tó ság er re irá nyuló fel hí vá sa el le - né re nem tesz ele get és költ ség men tes ség ben sem ré sze - sül, a ha tó ság az el já rást meg szün tet he ti.
1.2. Amennyi ben a ké re lem a kö te le zõ mel lék le te ket (en ge dé lyek, tér ké pek, iga zo lá sok stb.) nem tar tal maz za, a bá nya ka pi tány ság 5 na pos ha tár idõ tû zé se, és a mu lasz tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett hiánypótlásra szó lít ja fe l a ké rel me zõt. Ha a ké rel me zõ a meg adott ha tár idõ ig a hi á nyo kat nem, vagy hi bá san pótolja, a bá nya ka pi tány ság az el já rást meg szün tet he ti (ala ki hi ány).
Ket. 33. § (3) Az ügy in té zé si ha tár idõ be nem szá mít be:
a) a ha tás kö ri vagy ille té kességi vi ta egyez te té sé nek, illetve az el já ró ha tó ság ki je lö lé sé nek idõ tar ta ma,
b) a nem zet kö zi jog se gély el já rás idõ tar ta ma, ide ért ve a ma gyar kül kép vi se le ti ha tó ság tól kért jog se gély idõ tar ta - mát is,
c) a hi ány pót lás ra, illetve a tény ál lás tisz tá zá sá hoz szük sé ges ada tok köz lé sé re irá nyuló fel hí vás tól az annak tel je sí té sé ig ter je dõ idõ,
1.3. A bá nya ka pi tány ság a ké re lem ér de mi vizs gá la ta so rán ész lelt hi á nyos sá gok ese té ben (pél dá ul, ha a mû sza - ki le írás ban hi ba, el írás vagy nem meg fe le lõ adat sze re - pel), meg fe le lõ ha tár idõ tû zé se és a mu lasz tás jog kö vet - kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett hi ány pót lás ra szó lít ja fe l a ké rel me zõt. Ha a ké rel me zõ a meg adott ha tár - idõ ig a hi á nyo kat nem vagy hi bá san pó tol ja, a bá nya ka pi - tány ság az el já rást meg szün tet he ti (ér de mi hi ány).
A Bá nya tér ké pek mé ret ará nyá ról és tar tal má ról szóló Bá nya biz ton sá gi Sza bály zat ki adá sá ról szóló 69/1995.
(XII. 26.) IKM ren de let
1. § (3) Amennyi ben a bá nya tér kép nem fe le l meg a tér - kép ké szí té si elõ írásoknak, a te rü le ti leg ille té kes bá nya ka - pi tány ság (a továb biak ban: bá nya ka pi tány ság) kö te lez he - ti a bá nya vál lal ko zót
a) a bá nya tér kép fe lül vizs gá la tá ra, szük ség sze rin ti ki - ja ví tá sá ra,
b) ellen õr zõ mé ré sek el vég zé sé re, illetve c) új bá nya tér kép ké szí té sé re.
1.4. A bá nya ka pi tány ság a ké re lem ér de mi el bí rá lá sa kor kö te les a bá nya tér ké pe ket is vizs gál ni. Ha az el já rás so rán azt ál la pít ja meg, hogy a bá nya te lek tér kép nem fe le l meg a
69/1995. (XII. 26.) IKM ren de let tel ha tály ba lép te tett bá - nya biz ton sá gi sza bály zat ban elõ ír tak nak, ak kor a sza bály - zat l. § (3) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint kell in téz ked nie.
1.5. A bá nya ka pi tány ság az 1.2–1.4. pon tok ban elõ írt hi ány pót lást egy fel hí vás ban is elõ ír hat ja.
1.6. A bá nya ka pi tány ság a ké rel met az érin tett szak ha - tó sá gok hoz, csak az ál ta la a hi ány pót lá si fel hí vás ban elõ írt és tel je sí tett ki egé szí té sek kel együtt küld he ti meg.
Ket. 30. § A ha tó ság a ké rel met ér de mi vizs gá lat nél - kül, nyolc na pon be lül vég zés sel el uta sít ja, ha
e) a ha tó ság az ügyet ér dem ben már el bí rál ta, és vál to - zat lan tény ál lás és jo gi sza bá lyo zás mel lett ugyan azon jog ér vé nye sí té sé re irá nyuló újabb ké rel met nyúj tot tak be, és új ra fel vé tel nek nincs he lye fel té ve, hogy a ké re lem ér de mi vizs gá lat nél kü li el uta sí tá sát jog sza bály nem zár ja ki.
2. A bányatelek védneve 2.1. A bá nya te lek véd ne vé nek meg ál la pí tá sa
a) a bá nya te lek véd ne vét a te le pü lés ne ve, a sor szám (ró - mai szám mal) és az ás vá nyi nyers anyag(ok) je len tõ sé gük1 sor rend jé ben tör té nõ meg je lö lé se al kot ja. A bá nya te lek véd ne vét min den eset ben a bá nya ka pi tány ság ál la pít ja meg, füg get le nül at tól, hogy a ké re lem ben, illetve a bá nya te lek tér ké pen a ké rel me zõ et tõl el té rõ el ne ve zést je lölt-e meg;
b) a bá nya tel ket annak a te le pü lés nek a ne vé rõl kell el - ne vez ni, amely nek köz igaz ga tá si te rü le tén a bá nya te lek egé sze vagy na gyobb rész e fek szik. Ki vé te le sen, amennyi - ben az kü lö nö sen in do kolt, a sor szám után zá ró jel ben meg ad ha tó egyéb – a te rü let hely ben szo ká sos azo no sí tá - sá ra szol gá ló – tö mör el ne ve zés is;
c) egy adott te le pü lé sen be lül a bá nya tel kek véd ne vé - ben sze rep lõ sor szá mot fo lya ma to san kell ve zet ni, füg get - le nül az ás vá nyi nyers anyag faj tá já tól, és nem le het azo nos már ko ráb ban meg ál la pí tott (de pl. már tö rölt) bá nya te lek sor szá má val;
d) a bá nya te lek véd ne vé ben a ki ter mel ni (tá rol ni) tervezett ás vá nyi nyers anyag meg ne ve zé sé nél jog sza bály - ban vagy a bá nya fel ügye let ha tá lyos köz le mé nyé ben közzétett2 hi va ta los el ne ve zést kell hasz nál ni;
e) a bá nya te lek meg ne ve zé se ala ki lag a kö vet ke zõ:
„Te le pü lés név ró mai sor szám. (eset leg egyéb el ne ve zés) – ás vá nyi nyers anyag név(ne vek)” vesszõ vel el vá laszt va (pl. „Ne ke resd II. (Fel sõ hegy) – an de zit, do lo mit”). A pél - dá ban sze rep lõ an de zit és do lo mit sor rend jét az ha tá roz za meg, hogy me lyik ás vá nyi nyers anyag a mér ték adó. A zá - ró jel ben meg je lölt egyéb el ne ve zés csak ak kor ke rül jön a véd név be, ha az az azo no sí tás hoz in do kol tan szük sé ges, és ak kor is csak a te rü let ne vé re kor lá to zód jon.
1 Egy bá nya te lek ese té ben azt te kint jük je len tõ sebb ás vá nyi nyers anyag - nak, amely ese té ben a ki ter mel he tõ mennyi ség és – jog sza bály ban meg ha tá - ro zott – faj la gos ér ték szor za ta na gyobb ér té ket ered mé nyez.
2 A ha tá lyon kí vül he lye zett 1744/95 köz le mény he lyett 2007-ben re fe ra - tú ra cél fel adat ként új köz le ményt kell köz zé ten ni.
3. A bányatelek megállapításáról szóló határozat Bt. 26. § (3) A bá nya tel ket ké re lem re – az ál lam i föld - ta ni fel ada to kat el lá tó szerv szak vé le mé nye alap ján, to - váb bá kül fej té ses mû ve lés re vo nat ko zó bá nya te lek ese té - ben az in gat lan tu laj do no sok nak a bá nya te lek kel le fed ni ter ve zett in gat la nok vár ha tó igény be vé te li ütem ter vé vel és az in gat la nok hasz ná la ti, hasz no sí tá si, illetve ren del - ke zé si jo gá val kap cso la tos ész re vé te lei figye lembe véte - lével – a bá nya fel ügye let ha tá ro zat ban ál la pít ja meg.
Vhr. 12. § (1) A bá nya ka pi tány ság a bá nya te lek meg - állapítása fe lõ l a szak ha tó sá gok ál lás fog la lá sá nak ér vé - nye sí té sé vel, va la mint az MGSZ szak vé le mé nyé re fi gye - lem mel, ha tá ro zat ban dönt. A dön tés nél a bá nya ka pi tány - ság – mély mû ve lés re és kül fej tés re ter ve zett bá nya te lek ese té ben – a bá nya te lek kel le fed ni ter ve zett in gat la nok tu - laj do no sa i nak (va gyon ke ze lõ i nek, hasz ná ló i nak) az in gat - la nok ren del ke zé si, hasz ná la ti és hasz no sí tá si jo gá val, kül fej tés ese té ben az in gat la nok igény be vé te li ütemter - vével kap cso la tos ész re vé te le it is kö te les ér dem ben vizs - gál ni.
(2) A bá nya tel ket meg ál la pí tó ha tá ro zat ban a bá nya ka - pi tány ság ren del ke zik a bá nyá szat tal já ró ve szé lyez te tés el há rí tá sá hoz vagy csök ken té sé hez szük sé ges mû sza ki in - téz ke dé sek rõl és fel té te lek rõl, szi lárd ás vány-bá nyá szat ese té ben jó vá hagy ja az új ra hasz no sí tá si célt, és kül fej té - ses mû ve lés re ter ve zett bá nya te lek ese tén elõ ír ja a táj ren - de zé si elõ terv alap ján meg ha tá roz ha tó kö ve tel mé nye ket.
(3) A bá nya te lek meg ál la pí tás ügyé ben dön tõ ha tá ro za - tot kéz be sí tés út ján kö zöl ni kell a ké rel me zõ vel, az el já rás - ban szak ha tó ság ként el járt ha tó sá gok kal és – szi lárd ás vá - nyok ese té ben – a bá nya te lek kel le fe dett in gat la nok tu laj - do no sa i val (va gyon ke ze lõ i vel, hasz ná ló i val). A jog erõs ha tá ro za tot és a meg ál la pí tott bá nya te lek tér ké pét a bá - nya ka pi tány ság zá ra dé ká val el lát va meg kell kül de ni a ké - rel me zõ nek és szi lárd ás vány ra meg ál la pí tott bá nya te lek ese tén az ille té kes föld hi va tal nak, a bá nya te lek, mint jo gi jel leg in gat lan-nyil ván tar tás ba tör té nõ fel jegy zé se vé gett, va la mint az MGSZ te rü le ti hi va ta la ré szé re.
(7) Nem ál la pít ha tó meg bá nya te lek annak, aki a bá nya - já ra dék be val lá sá ra és fi ze té sé re elõ írt kö te le zett sé gét [Bt. 20. § (2) be kez dés] bár mely, ál ta la mû velt ki ter me lõ - hely vo nat ko zá sá ban nem tel je sí tet te, illetve aki nek bá nyá - sza ti bír ság [Bt. 41. § (1) és (2) be kez dés], vagy fel ügye le ti díj tar to zá sa [Bt. 43. § (9) be kez dés] van.
3.1. A bá nya tel ket meg ál la pí tó vagy el uta sí tó ha tá ro zat ren del ke zõ ré szé nek – a Ket.-be n elõ ír ta kon kí vül – tar tal - maz nia kell:
a) a bá nya te lek véd ne vét;
b) a bá nya te lek bõl ki ter me lés re en ge dé lye zett ás vá nyi nyers anya gok meg ne ve zé sét és ezek nek jog sza bály ban vagy az MBFH hi va ta los köz le mé nyé ben meg adott kód - ját;
c) az ás vá nyi nyers anyag(ok) ha szon anyag ként vagy med dõ anyag ként va ló be so ro lá sát (A ku ta tá si zá ró je len tés mel lék le tét ké pe zõ la bo ra tó ri u mi vizs gá la ti ered mé nyek
alap ján a bá nya ka pi tány ság ha tá roz za meg azt, hogy a meg ku ta tott te rü le ten mi lyen kód sze rint be so rol ha tó ás vá - nyi nyers anyag ter mel he tõ ki, amely után a bá nya vál lal ko - zó meg õr zés re, vagy ön be val lás alap ján bá nya já ra dék el - szá mo lás ra kö te lez he tõ.);
d) a bá nya ka pi tány ság kö te les a bá nyá sza ti jo go sult - ság, va la mint a bá nya já ra dék fi ze té si kö te le zett ség rõl ren - del kez ni, ha a ku ta tá si zá ró je len tés ben (kész let szá mí tá si je len tés ben) el fo ga dott ás vá nyi nyers anyag meg ne ve zé se (meg ha tá ro zá sa) és a bá nya te lek nek ad ha tó véd név kö zött el té rés van;
e) a bá nya te lek föld raj zi he lyét (me gye és te le pü lés);
f) a bá nya te lek jo go sí tott já nak ne vét és szék he lyét (pos tai cí mét);
g) a bá nya te lek ha tár vo na lá nak tö rés pont ja it egy sé ges or szá gos ve tü le ti rend szer ben (EOV), a ha tár pon tok nál a te rep, a fe dõ- és alap sík ten ger szint fe let ti ma gas sá gát (Bal ti ma gas sá gi rend szer ben) és a bá nya te lek te rü le tét (m2-be n, illetve km2-be n);
h) szi lárd ás vá nyi nyers anyag ese té ben a bá nya te lek kel érin tett in gat la nok hely raj zi szá ma it;
i) a ki ter me lés ter ve zett mód ját (fú ró lyu kas, kül fej tés, mély mû ve lés), tá ro lás ese tén a tá ro lást;
Bt. 32. § (1) A bá nyá sza ti lé te sít mény, a kõ olaj, kõ olaj - ter mék, föld gáz, egyéb gáz- és gáz ter mék-szál lí tó ve ze ték, va la mint a föld gáz, egyéb gáz- és gáz ter mék-el osz tó ve ze - ték, to váb bá kör nye ze tük vé del me ér de ké ben biz ton sá gi öve ze tet kell ki je löl ni. A biz ton sá gi öve zet ter je del mét és a biz ton sá gi öve zet ben ér vé nye sí ten dõ ti lal ma kat és kor lá - to zá so kat jog sza bály ál la pít ja meg. A biz ton sá gi öve zet tel érin tett in gat la non a jog sza bály ban vagy ha tó sá gi ha tá - ro zat ban elõ írt kor lá to zá sok és ti lal mak ér vé nye sí té sé re szol ga lom, ve ze ték jog, hasz ná la ti jog ala pít ha tó.
(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott lé te sít ménnyel össze füg gés ben foly ta tott te vé keny ség ha tá sá tól a la kó te - le pü lést, a fel szí ni vagy föld alat ti egyéb lé te sít ményt, a víz kész le tet, a fo lyó-, ille tõ leg ál ló vi zet, mû em lé ki in gat - lant, ré gé sze ti, vé dett ter mé sze ti te rü le tet szük ség ese tén vé dõ pil lér (ha tár pil lér, vé dõ idom) ki je lö lé sé vel kell meg - óvni. A vé dõ pil lért a te vé keny ség foly ta tá sa so rán ve szé - lyez tet ni nem le het. A bá nya fel ügye let az ér de kel tek meg - hall ga tá sá val és az érin tett szak ha tó sá gok egyet ér té sé vel a vé dõ pil lér le fej té sét vagy meg gyen gí té sét engedélyez - heti, ha annak ren del te té se meg szûnt, vagy ha a bizton - sági és vé del mi kö ve tel mé nyek más mó don is kielégít - hetõk.
Vhr. 11. § (1) A bá nya tel ket úgy kell ter vez ni és meg ál - la pí ta ni, hogy a bá nyá sza ti te vé keny ség kö vet kez té ben vár ha tó fel szí ni kõ zet moz gá sok ha tás te rü le te a bá nya te lek ha tá rán be lül le gyen. En nek ér de ké ben a bá nya ka pi tány - ság ha tár pil lér ki je lö lé sé re in téz ke dik.
j) a bá nyá sza ti te vé keny ség tõl vé dõ pil lér rel vé den dõ lé te sít mé nye ket, te rü le te ket;
k) a vé den dõ lé te sít mé nyen ként, te rü le ten ként a vé dõ- és ha tár pil lé rek ki je lö lé sét, a vé dõ sáv(ok) mé re tét, a ha tár - szög(ek)et és a ha tár szög(ek) kor rek ci ó ját ré te gen ként,
több szin tes vagy több te le pes mû ve lés ese té ben szin ten - kén ti, te le pen kén ti meg ha tá ro zás sal.
Bt. 26/B. § (3) A bá nya te lek meg ál la pí tá sá ra vagy mó - do sí tá sá ra (bõ ví té sé re, csök ken té sé re, egye sí té sé re vagy meg osz tá sá ra) irá nyuló ké re lem el bí rá lá si el já rá sá ban a bá nya fel ügye let a ku ta tá si (kész let szá mí tá si) ada tok alap ján meg ál la pít ja a bá nya te lek ben ta lál ha tó ás vá nyi nyers anya gok mennyi sé gét, ha szon anyag ként vagy med - dõ anyag ként tör té nõ be so ro lá sát. A ku ta tá si te rü let rõl, a bá nya te lek rõl és a bá nya mû ve lés sel érin tett te rü le tek rõl a bá nya fel ügye let nyil ván tar tást ve zet.
3.2. Amíg a ha tá lyos Bt. 25. §-a a bá nya vál lal ko zó ál tal szol gál ta tott föld ta ni ada to kat üz le ti ti tok ként kö te le zi ke - zel ni, a ha tá ro zat – ki zá ró lag a ké rel me zõ ré szé re csa tolt – ön ál ló mel lék le té nek kell tar tal maz nia az ás vá nyi nyers - anya gok mennyi sé gét, illetve a föld ta ni, a ki ter mel he tõ és a pil lé rek ben le kö tött ás vány va gyont. E mel lék let ben a bá - nya ka pi tány ság hi vat koz zon a Bt. 25. § (3) be kez dés ben meg fo gal ma zot tak ra. Er re a mel lék let re a ha tá ro zat ren - del ke zõ ré szé ben utal ni kell.
Ket. 72. § (1) A ha tá ro zat nak tar tal maz nia kell a) az el já ró ha tó ság meg ne ve zé sét, az ügy szá mát és ügy in té zõ jé nek ne vét,
b) a jo go sult vagy kö te le zett ügy fél ne vét (meg ne ve zé - sét) és la kó he lyét (szék he lyét vagy te lep he lyét) vagy tar - tóz ko dá si he lyét (szál lás he lyét),
c) az ügy tár gyá nak meg je lö lé sét, d) a ren del ke zõ rész ben
da) a ha tó ság dön té sét, to váb bá a fel leb be zés (ke re set - in dí tás), illetve a fel leb be zés elekt ro ni kus úton va ló be - nyúj tá sá nak le he tõ sé gé rõl va ló tá jé koz ta tást,
db) a szak ha tó ság meg ne ve zé sét és ál lás fog la lá sát, dc) az ügy fél nek, va la mint az el já rás egyéb részt ve võ i - nek já ró költ ség té rí tés, illetve mun ka díj össze gé rõl szóló ren del ke zést, ha annak meg ál la pí tá sa nem kü lön vég zés - ben tör tént,
dd) az el já rá si költ sé gek vi se lé sé rõl szóló dön tést, de) a kö te le zett ség tel je sí té sé nek ha tár nap ját vagy ha - tár ide jét és az ön kén tes tel je sí tés el ma ra dá sá nak jog kö - vet kez mé nye it,
df) a ha tá ro zat ban meg ál la pí tott fi ze té si kö te le zett ség és a fel leb be zé si il le ték elekt ro ni kus úton va ló meg fi zet - he tõ sé gé rõl szóló tá jé koz ta tást,
Bt. 26/A. § (3) Meg ha tá ro zott ás vá nyi nyers anyag fel - tá rá sá ra és ki ter me lé sé re a bá nya fel ügye let a bá nya tel ket ak kor ál la pít ja meg, ha a …
f) érin tett te rü let re vo nat ko zó táj ren de zé si elõ terv ben ja va solt új ra hasz no sí tá si cél ját a szak ha tó sá gok, az el já - rás so rán adott hoz zá já ru lá suk ban el fo gad ják.
3.3. At tól füg get le nül, hogy a ké re lem nek a bá nya fel - ügye let helyt adott, vagy azt el uta sí tot ta, a ha tá ro zat ren - del ke zõ ré szé nek – a Ket. 72. § (1) be kez dés d) pont já ban fog lal ta kon kí vül – tar tal maz nia kell
a) kül fej té ses bá nyá szat ese tén az el fo ga dott új ra hasz - no sí tá si célt tar tal ma zó táj ren de zé si elõ terv alap ján meg - ha tá roz ha tó kö ve tel mé nye ket;
Bt. 34. § (5) A bá nya vál lal ko zó kö te les gon dos kod ni ar ról, hogy a bá nyá nak a fõ bá nya ve szé lyek (víz ve szély, gáz ki tö rés-ve szély, súj tó lég ve szély, szén por rob ba nás-ve - szély, tûz ve szély, por ár ta lom-ve szély és szi li kó zis ve szély) szem pont já ból va ló mi nõ sí té sét el ké szít sék.
Vhr. 21. § (3) A bá nya mi nõ sí té sét a bá nya ka pi tány ság a bá nya te lek meg ál la pí tá sa kor vagy a mû sza ki üze mi terv el bí rá lá sa kor hagy ja jó vá.
b) amennyi ben in do kolt, a ter ve zett bá nya te lek fõ bá - nya ve szé lyek, va la mint a por- és su gár ve szély sze rin ti elõ - ze tes mi nõ sí té sét vagy en nek mel lõ zé sét;
Bt. 26. § (3) A bá nya tel ket ké re lem re – az ál lam i föld - ta ni fel ada to kat el lá tó szerv szak vé le mé nye alap ján, továbbá kül fej té ses mû ve lés re vo nat ko zó bá nya te lek ese - té ben az in gat lan tu laj do no sok nak a bá nya te lek kel le - fedni ter ve zett in gat la nok vár ha tó igény be vé te li ütem ter - vé vel és az in gat la nok hasz ná la ti, hasz no sí tá si, illetve ren del ke zé si jo gá val kap cso la tos ész re vé te lei figye lembe - véte lével – a bá nya fel ügye let ha tá ro zat ban ál la pít ja meg.
c) az igény be vé te li ütem terv el fo ga dá sát;
d) a bá nya ka pi tány ság egyéb ren del ke zé se it.
3.4. A föld alat ti gáz tá ro lás ra jo go sí tó bá nya te lek ha tá - ro zat mel lék le té ben kell meg ha tá roz ni:
a) az e cél ra fel hasz nál ha tó ku tak meg je lö lé sét, funk - cióját;
b) a be tá ro lás és ki ter me lés mennyi sé gi kor lá ta it;
c) a ku tan kén ti ter me lé si-be saj to lá si ha tár ér té ke ket;
d) a ré teg nyo más meg en ge dett ér té ke it, a nyo más mé rés rend sze res sé gét;
e) a fel szí ni tech no ló gia jel lem zõ pa ra mé te re it;
f) a tá ro lás-ter me lés alatt szük sé ges meg fi gye lé se ket.
4. A határozat indokolása Ket. 72. § (1) A ha tá ro zat nak tar tal maz nia kell e) az in do ko lás ban
ea) a meg ál la pí tott tény ál lást és az annak alap já ul el - fo ga dott bi zo nyí té ko kat,
eb) az ügy fél ál tal fel aján lott, de mel lõ zött bi zo nyí tást és a mel lõ zés in do ka it,
ec) a mér le ge lé si, mél tá nyos sá gi jog kör ben ho zott ha - tá ro zat ese tén a mér le ge lés ben, a mél tá nyos sá gi jog kör gya kor lá sá ban sze re pet ját szó szem pon to kat és té nye ket,
ed) a szak ha tó sá gi ál lás fog la lás in do ko lá sát, ee) az el já rás so rán al kal ma zott le fog la lás in do ka it, ef) azo kat a jog sza bály he lye ket, ame lyek alap ján a ha - tó ság a ha tá ro za tot hoz ta,
eg) a ha tó ság ha tás kö rét és ille té kességét meg ál la pí tó jog sza bály ra tör té nõ uta lást,
f) a dön tés ho za tal he lyét és ide jét, a dön tés ki ad má nyo - zó já nak a ne vét, hi va ta li be osz tá sát,
g) a dön tés ki ad má nyo zó já nak alá írá sát és a ha tó ság bé lyeg zõ le nyo ma tát, elekt ro ni kus do ku men tum for má já - ban ki adott dön tés ese tén a mi nõ sí tett elekt ro ni kus alá - írást.
4.1. A Ket. 72. § (1) be kez dés e) pont já ban elõ ír ta kon kí vül a ha tá ro zat in do ko lá sá ban rög zí te ni kell:
a) az el já rás meg in dí tá sá nak idõ pont ját;
b) hogy a föld ta ni is me re tek iga zo lá sa me lyik ku ta tá si zá ró je len tés vagy kész let szá mí tá si je len tés alap ján volt el - fo gad ha tó;
c) az ás vá nyi nyers anyag be so ro lás la bo ra tó ri u mi vizs - gá la tok ra uta ló in do ka it (ki, mi kor és mi lyen mód szer rel vé gez te a vizs gá la tot);
d) föld alat ti gáz tá ro lás ese tén a föld ta ni szer ke zet zárt - sá ga mi lyen szak ér tõi vé le mé nyek alap ján meg ala po zott;
e) a bá nya vál lal ko zó mi lyen kör nye zet vé del mi vagy egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge déllyel, illetve ezek mel lõ zé sét ki mon dó ha tá ro zat tal ren del ke zik;
f) a bá nya ve szé lyek sze rin ti mi nõ sí tés in do ka it;
g) az igaz ga tá si-szol gál ta tá si, illetve fel ügye le ti díj meg fi ze té sé nek té nyét, vagy a meg fi ze tés aló li men te sí tés in do kát.
4.2. Az in do ko lás nak a bá nya te lek jel le gé tõl, sa já tos sá - ga i tól és a köz re mû kö dõ ha tó sá gok szak ha tó sá gi nyi lat ko - za ta i tól füg gõ en, ér te lem sze rû en tar tal maz nia kell a kö vet - ke zõ fi gye lem fel hí vá so kat:
a) a ha tá ro zat nem men te sít egyéb en ge dé lyek be szer - zé se alól;
b) a bá nya te lek meg ál la pí tá sá tól szá mí tott 5 éven be lül a ki ter me lést meg kell kez de ni [Bt. 26/A. § (5) be kez dés];
c) a bá nya te lek meg ál la pí tá sa nem mi nõ sül a te rü let- igény be vé tel meg kez dé sé nek [Bt. 26/A. § (1) be kez dés];
d) a bá nya te lek meg ál la pí tá sa nem vál toz tat ja meg a bá nya te lek kel le fe dett fel szí ni in gat la nok tu laj don jo gát, ren del te té sét és hasz ná la tát [Bt. 26/A. § (4) be kez dés].
Amennyi ben a ké rel me zõ bá nyá sza ti célt szol gá ló épít - ményt vagy egyéb mû tár gyat kí ván lé te sí te ni a bá nya te lek ha tá rán be lül, annak meg kez dé se elõtt kö te les be sze rez ni a te rü le ti leg ille té kes épí té si ha tó ság en ge dé lyét;
e) a ter ve zett bá nyá sza ti te vé keny ség so rán a me zõ gaz - da sá gi ren del te té sû föl dek vé del me ér de ké ben – a föld te - rü le tek bá nyá sza ti cé lú ide ig le nes vagy ál lan dó jel le gû igény be vé te le, a mû ve lé si ág meg vál to zá sa ese tén – a bá - nya vál lal ko zó kö te les be sze rez ni az ille té kes föld hi va tal elõ ze tes en ge dé lyét, illetve in do kolt eset ben ren dez ni kell az igény be vett te rü let hasz ná la ti jo gát. A bá nyá sza ti lé te - sít mé nyek el he lye zé se so rán be kell tar ta ni az or szá gos te - le pü lés ren de zé si és épí té si kö ve tel mé nyek rõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. ren de let (OTÉK) elõ írásait, kü lö nös te kin tet tel a vé dõ tá vol sá gok ra;
f) a bá nyá sza ti te vé keny ség gel oko zott ká ro kat a bá - nya vál lal ko zó kö te les meg té rí te ni (Bt. 37. §);
g) a bá nya te lek jo go sí tott ja az épí tés ügyi ha tó ság tól kér he ti a bá nya te lek ha tá rai kö zött fek võ ház he lyek re az épí té si ti la lom vagy kor lá to zás el ren de lé sét, amennyi ben a bá nya tel ket az in gat lan nyil ván tar tás ba be je gyez ték (Bt. 39. § (1) be kez dés);
h) kül fej té ses bá nya mû ve lés re szol gá ló bá nya te lek meg ál la pí tá sát köve tõen, de leg ké sõbb a Bt. 26/A. § (3) be kez dé sé nek c) és e) pont ja i ban em lí tett ütem terv ben
meg je lölt idõ pont elõtt öt év vel, a bá nya vál lal ko zó jo go - sult a bá nya te lek kel fe dett in gat la nok ra a vo nat ko zó épí - tés ügyi jog sza bá lyok ren del ke zé sei sze rint épí té si és te lek - ala kí tá si ti la lom el ren de lé sé nek kez de mé nye zé sét kér ni a bá nya fel ügye let tõl. A ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén a bá - nya vál lal ko zó nak az épí té si és te lek ala kí tá si ti la lom kez - de mé nye zé sé re vo nat ko zó jo gai meg szûn nek. [Bt. 26/B. § (1) be kez dés];
i) mély mû ve lés re szol gá ló bá nya te lek ese té ben a bá - nya vál lal ko zó ak kor jo go sult az épí té si és te lek ala kí tá si ti - la lom el ren de lé sét kez de mé nyez ni, ha a bá nyá sza ti te vé - keny ség elõ re lát ha tó an ki hat a fel szí ni in gat lan ra.
[Bt. 26/B. § (2) be kez dés];
j) a bá nya te lek jo go sí tott ja nem jo go sult a bá nya te lek ha tá ra in be lül elõ for du ló egyéb ás vá nyi nyers anyag ki ter - me lé sé re [Bt. 22. § (7), 26/A. § (3) be kez dés]. Ha a bá nya - te lek jo go sí tott ja olyan ás vá nyi nyers anya gok ra buk kan, amely re jo go sult sá ga nem ter jed ki, az elõ for du lást kö te les be je len te ni a bá nya fel ügye let nek és kez de mé nyez he ti a bá nya te lek nek e nyers anyag ra tör té nõ ki ter jesz té sét, mely re el sõbb ség il le ti meg. [Meg jegy zés: Amennyi ben a jo go sult ság gya kor lá sa a Bt 36/B. § (3) be kez dé se sze rin ti med dõ anyag be so ro lá sú nyers anyag ki ter me lé se nél kül nem va ló sít ha tó meg, úgy en nek a med dõ anyag nak a ki ter - me lé si és tá ro lá si fel té te le i rõl a bá nya ka pi tány ság nak a mû sza ki üze mi terv jó vá ha gyó ha tá ro za tá ban kell ren del - kez nie.];
k) bá nyá sza ti te vé keny sé get csak jó vá ha gyott MÜT sze rint le het meg kez de ni és foly tat ni;
l) a bá nya vál lal ko zó kö te les az ada ta i ban be kö vet ke - zett vál to zá so kat 30 na pon be lül a bá nya ka pi tány ság hoz be je len te ni [Vhr. 12. § (5) be kez dés];
m) a te vé keny ség hez szük sé ges egyes lé te sít mé nyek en ge dé lye zé se kü lön el já rás alá tar to zik [96/2005. (XI. 4.) GKM ren de let 1. sz. mel lék let].
4.3. A ha tá ro zat zá ra dé ká ban utal ni kell ar ra, hogy a bá nya fel ügye let ha tás kö rét és ille té kességét a konk rét ügy ben mely jog sza bá lyok mely sza ka szai ál la pít ják meg.
5. Bányatelek térkép, záradékolás, kézbesítés 5.1. A bá nya te lek ha tá ro zat kö te le zõ mel lék le te a bá - nya te lek tér kép.
5.2. A bá nya te lek tér kép re rá kell ve zet ni a bá nya te lek meg ál la pí tá sa ügyé ben ho zott ha tá ro zat szá mát és a tér ké - pet a bá nya ka pi tány ság alá írás sal, dá tum mal és bé lyeg zõ - vel zá ra dé kol ja.
Bt. 26/A. § (1) A bá nya te lek meg ál la pí tá sá ról szóló ha - tá ro za tot a bá nya fel ügye let kéz be sí tés út ján köz li a ké rel - me zõ vel, a szak ha tó ság ként el járt ha tó sá gok kal, to váb bá kül fej té ses és mély mû ve lé ses bá nya mû ve lés re meg ál la pí - tott bá nya te lek ese té ben a bá nya te lek kel le fe dett in gat la - nok tu laj do no sa i val és a jog erõs ha tá ro za tot meg kül di az ille té kes föld hi va tal nak, a bá nya te lek in gat lan-nyil ván - tar tás ba tör té nõ be jegy zé se vé gett. Nem kell az in gat - lan-nyil ván tar tás ba be je gyez tet ni a kõ olaj, föld gáz (be le -
ért ve a szén-di oxid gázt is) ki ter me lé sé re meg ál la pí tott bá nya tel ket. A bá nya te lek meg ál la pí tá sa nem mi nõ sül a te rü let-igény be vé tel meg kez dé sé nek.
5.3. A bá nya te lek meg ál la pí tá sá ról, vagy el uta sí tá sá ról ho zott ha tá ro za tot kéz be sí tés út ján kö zöl ni kell:
a) a ké rel me zõ vel;
b) az el já rás ba szak ha tó ság ként be vont ha tó sá gok kal;
c) szi lárd ás vá nyok ese té ben – a bá nya te lek kel le fe dett in gat la nok tu laj do no sa i val (va gyon ke ze lõ i vel, hasz ná ló i - val); va la mint
d) mind azok kal, akik ügy fé li mi nõ sé gü ket hi telt ér - dem lõ en iga zol ták.
5.4. A bá nya tel ket meg ál la pí tó jog erõs ha tá ro za tot zá - ra dé kolt tér kép mel lék let tel kéz be sí te ni kell:
a) a ké rel me zõ nek;
b) szi lárd ás vá nyi nyers anyag ki ter me lé sé re meg ál la pí - tott bá nya te lek ese té ben a föld hi va tal nak.
5.5. A bá nya tel ket el sõ fo kon meg ál la pí tó, mó do sí tó vagy el uta sí tó jog erõs ha tá ro za tot a bá nya ka pi tány ság ügy - in té zõ je kö te les a zá ra dé kolt tér kép pel együtt pos tai vagy elekt ro ni kus úton – a jog erõ re emel ke dést kö ve tõ 5 na pon be lül – el kül de ni az MBFH Bá nyá sza ti, Gáz ipa ri és Épí tés - ügyi Fõ osz tá lya ré szé re, to váb bá csak elekt ro ni kus úton az MBFH Föld ta ni és Adat tá ri Fõ osz tá lya ré szé re is.
5.6. A bá nya tel ket má sod fo kon meg ál la pí tó, mó do sí tó vagy el uta sí tó jog erõs ha tá ro za tot az MBFH Bá nyá sza ti, Gáz ipa ri és Épí tés ügyi Fõ osz tá lya (ügy in té zõ je) kö te les elekt ro ni kus úton el kül de ni az MBFH Föld ta ni és Adat tá ri Fõ osz tá lya ré szé re is.
5.7. Az MBFH Bá nyá sza ti, Gáz ipa ri és Épí tés ügyi Fõ - osz tá lyá nak ügy in té zõ je kö te les gon dos kod ni ar ról, hogy a bá nya te lek meg ál la pí tá sá ról, mó do sí tá sá ról vagy tör lé sé - rõl ho zott jog erõs má sod fo kú ha tá ro za to kat nyil ván tar tás - ba vé tel cél já ból elekt ro ni kus úton meg kap ja az MBFH Informatikai és Adat vé del mi Osz tá lya is.
II. RÉSZ
6. A bányatelek módosítása
Bt. 26/B. § (4) Ha az ás vá nyi nyers anya gok el he lyez ke - dé se in do kol ja, a bá nya fel ügye let a bá nya tel ket ké re lem - re, mó do sít hat ja. Ha a mó do sí tás az in gat lan-nyil ván tar - tás ba be jegy zett bá nya tel ket érint, a mó do sí tás ról ren del - ke zõ jog erõs ha tá ro zat meg kül dé sé vel az ille té kes föld hi - va talt is ér te sí te ni kell.
Bt. 26/C. § (1) Ha a bá nyá sza ti mun kák vég zé se so rán a mû ve lés re en ge dé lye zett bá nya te lek te rü le tén a ki ter - me lés be fe je zé se vagy a kon cesszió meg szû né se elõtt olyan ter mé sze ti, kör nye ze ti, mû em lé ki vagy ré gé sze ti ér - ték vá lik is mert té, mely más mó don nem véd he tõ meg, az érin tett ha tó ság ha tá ro za ta alap ján – mely ben rendel -
kezni kell a bá nya vál lal ko zó kár ta la ní tá sá ról is – a bá - nya fel ügye let a bá nya tel ket hi va tal ból csök kent he ti.
(2) A mû ve lés alatt ál ló bá nya te lek te rü le té nek az (1) be kez dés alap ján hi va tal ból tör tént csök ken té se miatt a bá nya vál lal ko zót meg il le tõ kár ta la ní tás ra a Pol gá ri Tör vény könyv ren del ke zé se it kell al kal maz ni.
Vhr. 12. § (4) A bá nya te lek mó do sí tá sá ra irá nyuló el já - rás ban a bá nya te lek meg ál la pí tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo - kat kell al kal maz ni. Ha a mó do sí tás a bá nya te lek ben ta lál - ha tó ás vá nyi nyers anyag(ok) be so ro lá sá nak változtatá - sára irá nyul, a mó do sí tás ról az annak alap já ul szol gá ló föld ta ni szak ér tõ ál tal el len jegy zett kész let szá mí tá si je len - tés alap ján és az MGSZ szak vé le mé nyé nek figye lembe - véte lével a bá nya ka pi tány ság dönt.
6.1. A bá nya te lek mó do sí tá sá nak kell te kin te ni a bá - nya te lek te rü le té nek bõ ví té sét, csök ken té sét (be le ért ve a mély sé gi vál to zá so kat is), egye sí té sét, meg osz tá sát, va la - mint a szén hid ro gén ki ter me lé sé re meg ál la pí tott bá nya te - lek föld alat ti gáz tá ro lás ra tör té nõ meg vál toz ta tá sát. Nem te kint he tõ a bá nya te lek mó do sí tá sá nak a jo go sí tott sze mé - lyé ben, el ne ve zé sé ben, szék he lyé ben be kö vet ke zett vál to - zás. A bá nya te lek mó do sí tá sa nem a bá nya tel ket meg ál la - pí tó ha tá ro zat mó do sí tá sát je len ti.
6.2. A bá nya te lek mó do sí tá sá ra hi va tal ból vagy ké re - lem re ke rül het sor. A bá nya te lek mó do sí tá sá ról ho zott ha - tá ro zat nak ön ma gá ban is ér te lem sze rû en meg kell fe lel nie a bá nya te lek meg ál la pí tá sá ra vo nat ko zó 2.1. – 5.5. pon tok - ban fog lal tak nak:
a) a bá nya te lek mó do sí tá sá ról ho zott ha tá ro zat ren del - ke zõ ré szé nek tar tal maz nia kell a mó do sí tan dó bá nya te - lek hez ké pest be kö vet ke zett – ne ve sí tett – vál to zá so kat, va la mint ezek re és a ko ráb bi mó do sí tá sok ra is fi gye lem - mel a bá nya te lek ak tu a li zált ada ta it, a vo nat ko zó ren del ke - zé se ket a ko ráb bi ha tá ro za tok kal egy sé ges szer ke zet ben;
b) a mó do sí tás so rán a bá nya fel ügye let nek vizs gál nia kell, hogy a ko ráb bi ha tá ro za tok mely elõ írásait nem le het – az idõ mú lá sá val be kö vet ke zett jog sza bá lyi vagy egyéb okok miatt – meg is mé tel ni;
c) az egy sé ges szer ke zet be fog lalt mó do sí tó ha tá ro zat in do ko lá sá ban egy ér tel mû en meg kell je löl ni, hogy a ha tá - ro zat nak me lyek azok az új ren del ke zé sei (és azok in dok - lá sa), ame lyek ellen fel leb be zést le het be ter jesz te ni;
d) amennyi ben a mó do sí tás egy bá nya te lek ket tõ vagy több rész re va ló meg osz tá sát je len ti, a mó do sí tás sal lét re - jött új bá nya tel ke ket ön ál ló ha tá ro za tok kal kell meg ál la pí - ta ni;
e) amennyi ben a mó do sí tás ket tõ vagy több bá nya te lek egye sí té sét vagy egy bá nya te lek ket tõ vagy több bá nya te - lek re va ló meg osz tá sát je len ti, egyik új bá nya te lek sem kap hat ja a ko ráb bi bá nya te lek vagy bá nya tel kek sor szá - mát;
f) a bá nya tel kek össze vo ná sa, vagy bá nya te lek meg - osz tá sa ese tén az érin tett ere de ti bá nya tel ket (bá nya tel ke - ket) a ha tá ro zat ban tet t ren del ke zés sel tö röl ni kell, és az új bá nya tel ket (bá nya tel ke ket) fo lya ma tos sor szá mo zás sal kell ne ve sí te ni.
III. RÉSZ 7. A bányatelek törlése
Bt. 26/B. § (5) A bá nya vál lal ko zó ké rel mé re vagy hi va - tal ból a bá nya tel ket a bá nya fel ügye let a nyil ván tar tás ból tör li, és er rõl az ér de kel te ket ér te sí ti, va la mint meg ke re si az ille té kes föld hi va talt, a bá nya te lek nek az in gat - lan-nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lé se vé gett. A bá nya te lek volt jo go sult já nak kö te le zett sé gei a bá nya ká rok meg té rí - té se, a táj ren de zés és a biz ton ság, va la mint a kör nye zet- és ter mé szet vé de lem te kin te té ben a bá nya te lek tör lé sét köve tõen is fenn áll nak.
Bt. Vhr. 12. § (6) A bá nya te lek ak kor tö röl he tõ [Bt. 26/B. § (5) be kez dés], ha a te rü le ten a bá nyá szat tal össze füg gõ kör nye zet ká ro so dást fel szá mol ták, és a fel színt ve szé lyez te tõ ta laj moz gás már nem vár ha tó.
Bt. Vhr. 22. § (6) Amennyi ben a bá nya fel ügye let a Bt. 26/A. § (6) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ese tek ben a bá nya vál lal ko zó bá nyá sza ti jo gát tör li, a bá nya te lek ben fenn ál ló bá nyá sza ti jo got a bá nya kár ral kap cso la tos, a táj ren de zé si, a kör nye zet- és ter mé szet vé del mi fenn ál ló kö te le zett sé gek kel együtt az MBH át ru há zás cél já ból meg - hir de ti a Bá nyá sza ti Köz löny ben, az MBH hon lap ján, szén hid ro gé nek ese té ben az Euró pai Unió Hi va ta los Lap - já ban is. A bá nyá sza ti jog át ru há zá sa ese tén az 1/C. §-ban fog lalt ren del ke zé se ket kell al kal maz ni az zal, hogy az át - adó a Ma gyar Ál lam. A hir det mény re je lent ke zé se ket ké re - lem nek kell te kin te ni, és azo kat a be ér ke zé sük sor rend jé - ben kell el bí rál ni. Ha a meg hir de tés tõl szá mí tott egy év el - tel té vel a bá nyá sza ti jog más sze mély ré szé re nem ke rült át ru há zás ra, a bá nya tel ket a bá nya fel ügye let hi va tal ból tör li, és in téz ke dik a fenn ma ra dó kö te le zett sé gek nek a Bt. 41. § (7) be kez dé se sze rint ren del ke zés re ál ló biz to sí ték ter hé re tör té nõ tel je sí té sé rõl.
7.1. A bá nya fel ügye let a bá nya tel ket ké re lem re tö röl - he ti, vagy hi va tal ból tör li. Hi va tal ból tör li a bá nya fel ügye - let a bá nya tel ket a Bt. Vhr. 22. § (6) be kez dé sé ben fog lalt eset ben (meg hir de tés ered mény te len sé ge).
7.2. A bá nya ka pi tány ság a bá nya tel ket a táj ren de zé si kö te le zett ség vég re haj tá sát köve tõen – a Bt.Vhr. 12. § (6) bek.-r e is fi gye lem mel – ha tá ro zat tal tör li.
Bt.Vhr. 27. § (2) A bá nya fel ügye let nek a bá nyá sza ti te - vé keny ség re meg ál la pí tott ha tó sá gi fel ügye le te – a Bt. 1. § (1) be kez dé sé nek d) és g) pont ja i ban meg ha tá ro zott ese tek ki vé te lé vel – a ki ter me lés be fe je zé sét és a táj ren de zé si fel - ada tok el vég zé sét köve tõen meg szû nik.
7.3. A bá nyá sza ti te vé keny ség re szóló ha tó sá gi fel - ügye let meg szû né se nem je len ti azt, hogy a bá nya be zá rá - sát, vagy a bá nya te lek tör lé sét köve tõen be kö vet ke zett – a bá nyá sza ti te vé keny ség bõl ere dõ – ká ros ha tá sok vagy ve - szély hely ze tek meg szün te té sé re a bá nya fel ügye let in téz - ke dé si kö te le zett sé ge ne áll na fönn.
Bt. 26/A. § (5) A bá nya vál lal ko zó a bá nya te lek meg ál la - pí tá sá tól szá mí tott 5 éven be lül kö te les a ki ter me lést,
