STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 229
partnere összeköltözésének egyik esete (18 százalé- kos gyakorisággal), hogy 1999. május és 2000. ápri- lis között együtt változtattak lakást, a másik (az ösz- szes eset 7 százalékában), hogy a közös háztartásba csak az egyik partner költözött be. Összehasonlítás- ként az összes házaspár esetén a lakásváltoztatás aránya csak 5 százalék, az utóbbi 12 hónapban há- zasságot kötötteknél viszont eléri a 27 százalékot.
Az élettársi kapcsolatok időbeni változását is elemezték az 1996 és 1999 közötti időszakban, az egymást követő mikrocenzusok adatai alapján. A szerzők kifejtik a panel mintaválasztásának módsze-
rét, valamint a fennálló bizonytalanságokat. Az élet- társi kapcsolatba más életformákból az időszak során belépők aránya (11%) kisebb, mint az élettársi kap- csolatból kilépők (18%) aránya. A korábbi élettársi kapcsolatot felbontók aránya mintegy 6,5 százalék, ez kisebb, mint a házastársi kapcsolatot a vizsgált idő- szakban felbontók aránya (11,5%). Ezeket a mobilitási adatokat más forrásokkal összevetve ellentmondáso- kat mutattak ki. A cikk feltárja a nagyobb eltérések feltételezett (alapvetően metodikai) okait.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET FOLYÓIRATA
2003. ÉVI 3. SZÁM Balding, D. J. – Gastwirth, J. L.: Bevezetés.
Foreman, L. A. et al: A DNS-bizonyíték interpretálása.
Curran, J. M.: A törvényszéki üveg mögötti megfigyelés bizonyítékának statisztikai interpretációja.
Kaye, D. H.: Az ujjlenyomatok bizonyítóerejének meg- kérdőjelezése.
Izenman, A. J.: Az illegális kábítószer-kereskedők bünte- tése: hogyan kezelik a bíróságok a véletlen mintavételi kérdé- seket?
Basmann, R. L. – Slottje, D. J.: Copyright-visszaélések és -statisztikák.
Gastwirth, J. L. – Miao, W. – Zheng, G.: Különleges ese- tekből támadó statisztikai kérdések és a várható görbe haszná- lata foglalkoztatást megelőző tesztek érvényességének becslé- sében.
Zhang, P.: Többszörös imputálás: elmélet és módszer.
Nielsen, S. F.: Helyes és helytelen többszörös imputálás.
Van der Linde, A.: Dimenziócsökkentés véletlenarány- paraméterezésen alapuló lineáris diszkriminanciafüggvé- nyekkel.
A FRANCIA GAZDASÁGI
ÉS PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A STATISZTIKAI ÉS GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA
2003. ÉVI 363–365. SZÁM
Thoenig, M. – Verdier, T.: Védekező innováció és nemzetközi verseny.
Maurin, É. – Thesmar, D. – Thoenig, M.: A kereskede- lem és a foglalkoztatottság globalizációja: az exportok szere- pe.
Mirza, D.: Kereskedelem és munkaerőpiac nem tökéle- tes versenyben.
Biscourp, P. – Kramarz, F.: Az ipari cégek és a foglal- koztatottság „nemzetközisítése” az 1986 és 1992 közötti időszakban.
Coeuré, B. – Rabaud, I.: Franciaország vonzása: elem- zés, észlelés és mérés.
Mucchielli, J. L. – Puech, F.: „Nemzetköziesítés” és multinacionális telephelyek: a francia cégek példája Eu- rópában.
Benaroya, F. – Bourcieu, É.: A nagy csoportok globalizációja: új mutatók.
Askenazy, P.: A hozzáadott érték és a tőkemegtérülés megoszlása Franciaországban és az Egyesült Államokban:
egy újraértékelés.
Dervieux, L.: A főbb francia csoportok „nemzet- köziesítésének” felgyorsulása 1997 és 2002 között.
Picart, C.: „Nemzetköziesítés” és adósság a nagy fran- cia csoportok között a kései 90-es években.
Aussiloux, V. – Pajot, M.: Az EU kibővítésének keres- kedelmi kockázatai.
Behir, M. H. – Decreux, Y. – Fouquin, M.: Bővítés: a kapcsolatok erősödése Európa és a mediterrán országok kö- zött?
A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2003. ÉVI 3. SZÁM
Guerrero, V. M.: Negyedéves idősorok havi bontása és a nem megfigyelhető havi értékek előrejelzése.
Buskirk, T. D. – Meza, J. L.: Egy utólagosan rétegzett hányados típusú becslőfüggvény kábítószerhasználat becslé- séhez az Egyesült Államokban.
Zhang, L. C.: Egy bináris változó átlagának egyidejű becslése nagyszámú kisterületen.
Kott, P. S.: Gyakorlati alkalmazás instrumentális válto- zó kalibrálásához.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 230
Singer, E.: Az egyetértés jelentésének feltárása: részvé- tel a kutatásban és a kockázatra és haszonra vonatkozó hie- delmekben.
Saeboe, H. V. – Byfuglien, J. – Johannessen, R.: Minő- ségi kérdések a Norvég Statisztikai Hivatalnál.
A FRANCIA DEMOGRÁFIAI INTÉZET FOLYÓIRATA
2003. ÉVI 3. SZÁM
Khawaja, M.: A palesztinok termékenysége Gázában, Ciszjordániában, Jordániában és Libanonban.
Véron. J. – Rohrbasser, J. M.: Wilhelm Lexis: a normális élettartam a „természetes választások” szerint kifejezve.
Lévy, J. P.: Népességpályák helyi viszonylatban:
Seine-Saint-Denis esete.
Tremblay, M. – Arsenault, J. – Heyer, É.: Az alapítók génátvitelének valószínűségei Québec öt regionális népes- ségén keresztül.
Tremblay, M. – Vézina, H. – Houde, L.: A férfi arány születéskori demográfiai meghatározói Saguenay (Québec Kanada,) népességében.
A SVÁJCI STATISZTIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 2. SZÁM
Bernholz, P.: Az aranytartalékolás előnyei és hátrányai a központi bankoknál: külön hivatkozás a Svájci Nemzeti Bankra.
Bolzani, E. – Naga, R. H. A.: A bérek eloszlása Svájc- ban.
Lhabitant, F. S. – Tinguely, O.: Pénzügyi kényszerfel- tételek és beruházás: a svájci eset.
Mandler, M.: A piaci várakozások kinyerése az opciós árakból: két esettanulmány a piaci fogadtatásokra.
Müller-Fürstenberger, G. – Stephan, G.: A „hol kell csökkenteni” és „hol kell beruházni” flexibilitás: a gazdasá- gi klímaváltozás integrált felmérő elemzése.
2002. ÉVI 3. SZÁM
Drobetz, W. – Wegmann, P.: Átlagos visszaáramlás a globális részvénypiacra.
Kugler, P. – Rich, G.: Monetáris politika alacsony kamatlábak mellett: svájci tapasztalatok a 70-es évek vé- géről.
Müller, T. – Grether, J. M.: A Közös Agrár Politika hosszú távú hatásai Svájcra: egy szimulációs elemzés.
Stutzer, A. – Lalive, R.: Társadalmi munkanorma és munkanélküliség Svájcban.
Westermann, F.: Sztochasztikus trendek és ciklusok a nemzeti részvénypiaci indexekben: bizonyítékok az Egye- sült Államokból, Egyesült Királyságból és Svájcból.
2002. ÉVI 4. SZÁM
Baltensperger, E.: A svájci nemzetgazdaság: mi válto- zott az utóbbi 20 évben ?
Schips, B.: Empirikus gazdaságkutatás az elmélet és a politika közötti feszültségi térben.
Gaspar, V. – Vega, J. L.: Kutatás egy döntéshozó in- tézménynél: a kutatás elindítása az Európai Központi Bank- nál.
Bürgenmeier, B.: A fenntartható fejlődés gazdaságtu- dománya.
Flückiger, Y. – Vassiliev, A.: A munkanélküliségben meglevő különbségek Genf és Svájc más részei között.
Kirchgassner, G.: A közvetlen demokrácia következmé- nyei a nyitott pénzvilágra: empirikus eredmények Svájcra.
Bütler, M.: Az időskori biztosítás rugalmassága és új- raelosztása.
Cocca, T. D.: Az online kereskedelembe történő befek- tetés tranzakciós költségei: elméleti vizsgálat és empirikus bizonyítékok.
A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2002. ÉVI 4. SZÁM
Vano, B.: A roma népesség számának becslése Szlová- kiában.
Lapisáková, J.: Regionális mutatók és szerepük a terü- leti döntéshozatalban.
Marcek, D.: A háztartások időfelhasználásának model- lezése és előrejelzése Szlovákiában.
Horecky, M.: Nemzetiség és anyanyelv, 1. rész (2001- es népszámlálás).
AZ EGYESÜLT NEMZETEK EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA
2003. ÉVI 1. SZÁM
Vogel, F.: Mezőgazdasági önfenntartás – az emberi té- nyező.
Kavonius, I. K. – Törmalehto, V. M.: Háztartási- jövedelem-aggregátumok a mikro- és makrostatisztikákban.
Máté, I. – Miller, G.: A 2001. évi brit népszámlálás kérdése a háztartásszerkezetről.
Smith, J. – Blackwell, L. – Lynch, K.: Az ONS longitu- dinális vizsgálata: minőségi kérdések az adat- összekapcsolás 30 éves történetéből.
Skranefjell, A. – Tönnessen, M.: Statisztikatörténeti el- beszélések.
Rouhovirta, H. – Huttunen, M.: Hogyan válaszolnak a nemzeti statisztikai hivatalok a felhasználói igények válto- zására az Internet korában.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 231 Rau, J.: Ünnepi beszéd az ISI 54. ülésén, 2003, Berlin.
Fellegi, I. P.: Hivatalos statisztika – kényszerek és ki- hívások.
Solans, E. D.: Hivatalos statisztika egy globális gazda- ság esetén.
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
FOLYÓIRATA Wilrich, P. T.: Az 54. ülés tudományos programja.
Nimmergut, A. – Körner, T.: DESAP – egy európai ön- értékelő program adatfelvételi menedzserek számára.
2003. ÉVI 9. SZÁM
Brunner, C.: A szolgáltatási minőség mérése.
A családstruktúra változása Ausztriában az 1961–2001.
évi népszámlálások alapján. Wernicke, I. H.: Adatminőség.
Neutze, M. – Smith, A.: Intelligens grafika – SVG Website adatvizualizálás.
Demográfiai öregedés Ausztria régióiban.
Teljes fenyőkitermelés, 2002. Giessing, S.: Táblázatos adatvédelmi módszerek τ- ARGUS-ban.
Vállalatszerkezeti felvétel, 2001.
Vállalatszerkezeti felvétel a feldolgozóiparban, 2001. Speth, H. T.: BV4.1 – egy felhasználóbarát szoftver gazdasági idősorok felbontására.
Az osztrákok szabadság alatti utazásai 2002-ben: rövid
tartózkodások, a 2002. decemberi mikrocenzus. Zühlke, S. – Zwick, M.: Adatigények és választási lehe- tőségek adatelemzéshez.
Körner, T. – Nimmergut, A.: Egy elérési panel önkén- tes háztartási felvételekhez a hivatalos statisztika számára.
Minkel, H.: Paneladatok konverziójának módszertana to- vábbi panel- és keresztfelvételi információk felhasználásával.
Sturm, R.: Vállalati mikroadatok anonimizálása.
Vorgrimler, D. – Lenz, R.: Anonimizált vállalati mikroadat állományok felfedés kockázata.
AZ OROSZ ÁLLAMI STATISZTIKAI
BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA Kaumanns, S. C.: Százalékban megadott csoportosított adatok reprezentálásának problémái.
Ehling, M.: Az 1991/92-es és 2001/02-es német idő- mérleg felvételek – a módszertan körvonalazása.
2003. ÉVI 10. SZÁM
Sommer, B.: Németország népessége a következő évti- zedekben.
Ivanov, Ju. N. – Khomenko, T. A.: A nemzetivagyon-
statisztika néhány problémája. Eisenmenger, M.: Módszer kiegészítő halálozási való- színűségek becsléshez a német halálozási táblákban 90-100 éveseknél.
Bajjbusinov, Sh. S.: A természeti erőforrások mint a nemzetivagyon-statisztika elemei: a gazdasági becslés prob-
lémái. Janke, R. – Riede, T.: Munkaerő statisztika – nemzet-
közileg összehasonlítható és naprakész.
Nesterov, L. I.: A lehetőségek korlátai a nemzeti va-
gyon reprodukálásában. Hauschild, W.: Ad hoc felvétel a vállalatközi kapcsola- tokról.
Kuznecova, E. V.: Az emberi erőforrás fejlesztés irányai
az eltérő gazdasági kapacitással rendelkező országokban. Pöschl, H.: Adminisztratív adatok felhasználása mező- gazdasági statisztikához Németországban.
Beljaevskijj, L. K.: Statisztikai módszerek a kereske- delmi vállalati piackutatásban.
Kazakova, N. A.: Információs és elemző rendszer – a gazdasági elemzés modern eszköze.
Vlasenko, N. A.: Az építőipari statisztika javítása.
Churilova, Eh. Ju.: A statisztikai felvételi kérdőívek nemválaszolási adatainak feldolgozása.
Ad hoc felvétel a globális információs hálózatok hasz-
nálatáról. A LENGYEL STATISZTIKAI FŐHIVATAL
FOLYÓIRATA Minashkin, V. G.: Az orosz értékpapírpiac fejlődése a
statisztikák tükrében. Semenova, D. S.: Pénzforgalom Oroszország területén. 2003. ÉVI 9. SZÁM Shmelev, V. B. – Shumilova, M. M.: Statisztikai muta-
tók használata a gazdasági biztonság becslésére a Karél Köztársaságban.
Syrda, E. J.: A statisztika szerepe az információs társa- dalomra vonatkozó integrált információs rendszerben.
Zgierska, A.: A reál munkaerőforrások prognózisa 2020-ig.
Davydova, A. I. – Suponina, I. V.: Az áremelkedés ha-
tása a fogyasztói kiadások struktúrájára az altáji területen. Marciniak, G. – Nowak, L.: A 2002-es A 2002-es la- kásösszeírás és népszámlálás fő eredményei.
Wanke, H.: Első beszámoló a 2002-es mezőgazdasági cenzus eredményeiről.
Timofiejuk, I.: Reálkeresetek és bérek az állami szek- torban.
A NÉMET SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL
FOLYÓIRATA Forys, I. – Gdakowicz, A.: Lakáspiac a nyugat-
pomerániai vajdaságban.
Strzelecki, Z.: Európa és Lengyelország – jelenlegi helyzet és demográfiai kilátások (1980-2050).
KÜLÖNSZÁM
Gorczyca, M.: Lakásépítés Japánban.
Merk, H. G.: Megnyitó beszéd az ISI 54. ülésén, 2003,
Berlin. Domanski, C.: A statisztika kezdetei lengyel földön.
