Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) II
A zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681)
II/3: Kelet-Magyarország
(az ötvárosi egyházkerület és az erdélyi magyar evangélikus gyülekezetek)
Pastores evangelico-lutherani in Hungaria II
A synodo Solnensi (1610) usque ad comitia Semproniensia (1681)
II/3: Hungaria orientalis
(districtus Pentapolitanus necnon ecclesiae Hungarico-lutheranae in Transylvania)
MEDiT · Budapest, 2021
Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM)
II/3 Permanens URL:
https://medit.lutheran.hu/site/konyv/4526
© Csepregi Zoltán
ISBN 978-615-6378-00-2
Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház MEDiT Kiadója, Budapest http://medit.lutheran.hu/
Felelős kiadó: dr. Fabiny Tamás Felelős szerkesztő: dr. H. Hubert Gabriella
Bevezetés – Introductio III
Rövidítések – Abbreviationes VII
Személyek ábécérendben – Personae ordine alphabetico 1
Lelkésznévsorok – Series pastorum (1610–1681) 677
Abaúj-Torna vármegye – Comitatus Abaujvar-Tornensis 677
Sáros vármegye – Comitatus Sarosiensis 682
Szatmár vármegye – Comitatus Szathmariensis 703
Szepes vármegye – Comitatus Scepusiensis 704
Ung vármegye – Comitatus Unghiensis 728
Zemplén vármegye – Comitatus Zempliniensis 730
Barcaság, Besztercevidék, Kőhalomszék – Provincia Barcensis, Districtus
Bistriciensis, Sedes Rupensis 741
Helynevek áttekintése – Conspectus toponymorum 743
A II/1–3 kötetek áttekintése – Conspectus voluminum II/1–3 793
Bevezetés – Introductio
Az alábbi névtár az „Evangélikus lelkészek Magyarországon” (ELEM) készülő adatbázis része.1 A most megjelenő részeket, melyek a 17. század derekán működő lelkészeket dolgozzák fel, azzal a céllal is szántuk előzetes kipróbálásra, hogy fogadhassák a felhasználók kiegészítéseit, javításait és észrevételeit.2 Ezúton is köszönettel tartozom kutatótársaimnak bel- és külföldön, akik kritikus figyelemmel kísérték a 16. századi köteteket és elküldték ezekhez korrektúrájukat, valamint megosztották velem még publikálatlan, ezirányú kutatási eredményeiket. Ebből a támogatói körből jelen kötet esetében elsősorban Czenthe Miklósnak kell név szerint köszönetet mondanom, aki rendelkezésemre bocsátotta a lőcsei evangélikus levéltárban készített fotóit.
Második korszakunk időhatárai, a zsolnai zsinat (1610) és a soproni országgyűlés (1681) meghatározó egyházpolitikai cezúraként keretezik a hazai evangélikus egyháztörténet „rövid 17. századát”. Ez a röpke hét évtized a vallásszabadság törvénybe iktatásának köszönhetően a protestáns egyházi életnek, az iskolázásnak és a könyvkiadásnak olyan felvirágzását hozta, hogy részben a lelkészi kar szükségszerű bővülése, részben az adatok sűrűsödése miatt a biogrammok adattárunk legvaskosabb köteteit fogják megtölteni.
Az első, a 16. századra koncentráló egységtől3 eltérően – az alább ismertetett forráshelyzet miatt – az életrajzi adatokat területi felosztásban közöljük. Jelen kötetben az:
– az Abaúj, Sáros, Szatmár, Szepes, Zemplén vármegyékre és időnként az ezekkel szomszédos területek egyes gyülekezeteire is kiterjedő ún. ötvárosi ev. egyházkerületnek,4 – az 1663-ig fennálló ún. „ung-zempléni protestáns unió” szlovák lutheránus részének,5 – valamint az erdélyi szász egyház szervezetéhez tartozó magyar nyelvű gyülekezetek6 papjait gyűjtöttük össze. Az ötvárosi terület ugyan inkább minősül püspökségnek, mint szervezett egyházkerületnek, de a vizsgált régió mégis sok szempontból határozottan elkülönül a szomszédos biccsei és bányai kerületektől.
Adatgyűjtésünk legfontosabb forrásai az egyházkerület ordinációs és zsinati jegyzőkönyvei, valamint a hitvallások és egyes egyházmegyei kánonok (felső-hernádi, sárosi) aláírásai, melyek eredetiben vagy másolatban maradtak fenn.
A forrásadottság diktálja, hogy a több helyen is megforduló 17. századi lelkészeket az ELEM adattárában ahhoz a területhez rendeljük (azaz abban a kötetben szerepeltessük), ahol először szolgálatba léptek (ahol felavatták őket vagy ahol aláírtak egy egységdokumentumot). A Formula Concordiae, az Ágostai hitvallás, az Ötváros hitvallás, a Szepesi hitvallás, ill. az egyházmegyék kánonjainak aláírása miatt a szolgálati viszony kezdő dátuma egy adott
1 A szerző az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport tagja és jelen adattár e projekt keretében készült el. Az ELEM kötetei alapjául szolgáló proszopográfiai kutatás a Refo500 Research Consortium által befogadott és regisztrált hosszú távú kutatási program.
2 https://medit.lutheran.hu/site/kategoria/40
3 ELEM I/1–3. Budapest 2014–2016. Ezek a 16. századi papi életpályák azóta a Lipcsei Egyetem
www.pfarrerbuch.de online-adatbázisába is bekerültek, s jelen kötetünk adatainak beolvasása is hamarosan megtörténik ide. Itt helynév szempontú lekérdezésre is van lehetőség.
4 A tartósan fennálló evangélikus szuperintendenciák között egyedül az ötvárosi püspökség volt folyamatosan betöltve (1614–1742, ill. a jogutód tiszai kerülettel együtt a 20. századig). Ugyan esetleges, de adattárunk szempontjából kulcsfontosságú körülmény, hogy a folyamatosan vezetett ötvárosi ordinációs anyakönyv eredeti példánya hiánytalanul fennmaradt a lőcsei evangélikus levéltárban.
5 Vö. Dienes 2009; Csepregi 2016. 101k.
6 Vö. Binder.
egyházközségben sokkal több esetben ismert, mint a befejező dátum, ahogy az ordináció időpontja is gyakrabban mutatható ki, mint a születési és halálozási év.
Erre az általános „bemeneti” tapasztalatra az ún. gályarabperek (1672–1674) jegyzőkönyvei cáfolnak rá, melyek – a kutató nagy segítségére – tömegesen szállítják a hivatalról való lemondás vagy más módon történt elmozdítás (elűzés, bebörtönzés, emigrációba kényszerítés) pontos datálását. Főleg az 1674-es pozsonyi perben készült pillanatfelvétel (melynek jegyzőkönyve nagy számban tartalmaz amúgy teljesen ismeretlen papi neveket és más forrásban egyáltalán elő nem forduló szolgálati helyeket7) döbbent rá arra, hogy még a kivételesen szerencsés forráshelyzet, az egyidejű ordinációs, a zsinati és a vizitációs jegyzőkönyvek fennmaradása mellett is milyen sok személy hullhatott ki a korábbi évtizedek tekintetében a kutatás rostáján, mennyire töredékes az adatfelvételünk. Különösen az apró falvak archontológiája fehérlik a hézagoktól.
Hogy a 16. századhoz képest messze jobb forrásadottságok mellett is mennyire hézagosak a lelkésznévsorok, és milyen távol áll adattárunk a teljességtől, azt az életrajzokban gyakran előforduló „lyukak” mellett (vagyis amikor a forrásszerűen adatolt időszakok nem érnek össze) főleg abból lehet felismerni, hogy a feldolgozott jegyzőkönyvekből időnként csak annyi derült ki, hogy a megnevezett lelkész éveken keresztül az adott egyházmegye kötelékébe tartozik, de pontos szolgálati helye már nem azonosítható.8
A „rövid 17. század” a felekezeti emigráció nagy korszaka. Előbb Oberpfalzból, Cseh- és Morvaországból, majd Alsó- és Felső-Ausztriából, sőt a harmincéves háború változó hadiszerencséje szerint a német birodalmi városokból is érkeztek hozzánk emigráns lelkészek, végül az ún. „gyászévtized” (1671–1681) idején megfordult az útirány, és magyarországi menekültek lepték el a sziléziai és a német egyházi munkaerőpiacot. Az eddigi életrajzi lexikonok nagy fogyatékossága volt, hogy az első korszakra nézve megelégedtek a Palatinus, Bohemus, Moravus, Austriacus, Silesius származási megjelölésekkel, ahogy az illető ezt neve mellett éppen használta, a hazai prédikátorperek elítéltjei esetében pedig sokszor olvasni az
„1674 után Németországban” általános megfogalmazást. A külföldi Pfarrerbuchok szisztematikus átnézésének és az új digitális keresési lehetőségeknek köszönhetően az ELEM ezen a téren is nagy előrelépést hozott: számos életrajzot egészítve ki bevándorlók esetén pontosabb származási és iskolázási helyekkel, kivándorlók esetében pedig letelepedési és halálozási adatokkal.
Minden névtár és proszopográfiai adatbázis alapkérdései a bekerülési kritériumok: kiket veszünk föl és kiket hagyunk ki. Az ELEM címének három szava („Evangélikus lelkészek Magyarországon”) és alcímének évszámai (1610–1681) határozzák meg a négy legfontosabb explicit válogatási szempontot: az adatgyűjtés azokra terjed ki, akik megbízható, forrásszerűen igazolható vagy valószínűsíthető adatok szerint
– az evangélikus (lutheránus) tanítás szellemében, – felavatott lelkészként működtek,
– az egykori Magyar Királyság területén (ill. kötetünk esetében annak nyugati vármegyéiben), – és 1610–1681 között álltak szolgálatba.
A fentiekhez még technikai természetű, inkább implicit szempontok is társulnak. A betűrendes proszopográfiai adattáraknak szükségük van a személyek nevére, lehetőleg a teljes vezeték- és keresztnevére. Szinte automatikus bekerülési kritériumként adódott a
7 Varga 2002; Varga 2008.
8 Lásd alább Nicolaus Kenesei, Tobias Libertini (Wanko) és Isaacus Urbani példáját.
követelmény, hogy a kérdéses személynek a családneve vagy saját felvett (humanista, szerzői, származási) neve, de legalább ragadványneve legyen ismert.
A határesetekre és módszertani dilemmákra mindjárt a címszóként szolgáló személynév alatti Nota bene! megjegyzés hívja föl a figyelmet (ráadásul a valamilyen szempontból vitatható besorolású személyek nevét a címszóban is kurziváljuk). A legtöbb kétely az alapkritériumokból adódik: Valóban az evangélikus felekezethez sorolható? Valóban szolgált Magyarországon? Valóban felavatott lelkész? Ugyanitt utalunk a személyek azonosításának a dilemmájára is, hogy azonos nevek (esetleg egybeeső életrajzi adatok is) egy vagy több individuumot, életutat takarnak.
A felekezeti határeseteket a 17. században már nem a nehezen besorolható
„reformkatolikusok” és „protestánsok” jelentik, hanem főleg az áttérők. Ilyen áttérésekre akár egymás után oda-vissza is sor kerülhetett, főleg, ha a hitváltó nem megváltozott meggyőződését követte, hanem valamilyen büntetőeljárás elől menekült régi egyházából az újba. A reformáció századának még átmeneti viszonyaira emlékeztető bizonytalanságok két helyzetben fordultak elő: egyes szabad királyi városok és végvárak „közös protestáns” magyar prédikátorai esetében, valamint az ungi és zempléni szlovák egyházközségekben, melyek 1663-ig ugyan a református egyház szervezetéhez tartoztak, de papjaik minden jel szerint ekkor is evangélikus liturgiát végeztek. Földrajzi határeseteket a vizsgált korszakban az emigránsok gyermekei jelentenek, akik csak ritkán tértek vissza fiatalon elhagyott hazájukba, de külföldi szolgálati helyeiken is Hungarusként határozták meg magukat.
A teljes szövegében elektronikusan kereshető pdf-et nem látjuk el külön mutatókkal, csak helynévkonkordanciával és a személynévváltozatok esetében utalókkal. Komoly kihívással szembesültünk a személynevek használatának kérdésében. Kompromisszumos megoldásként (melyet a történeti érv is támogat) a latinos alapforma mellett döntöttünk, de változatként népnyelvi névalakokat is szerepeltetünk. Hasonló meggondolásból a helynevek esetében is a történeti alakokat választottuk, azaz ahogyan a 18–19. századi magyar szakirodalom ismerte őket még az ún. „helynévmegállapítás” előtt. Ez az eljárás természetesen hátrányokkal is jár, hiszen ma többek között a Google Maps is az egy-egyértelműnek megalkotott „1913-as”
helynevekkel dolgozik. Ezeket a hátrányokat hivatott kiküszöbölni a névtárhoz kapcsolódó helynévkonkordancia, mely az alapforma és a névváltozatok mellett az egykori vármegyei besorolást és a mai hivatalos elnevezést is tartalmazza.
A korábban megjelent 16. századi egységhez képest az adattár apparátusa két sorral bővült, egyrészt internetes hivatkozásokkal, melyek hasznosságát nem kell külön indokolni. Nagy előrelépést jelentett 2016 óta a német nyelvterületen az addig elkülönülten épülő online- adatbázisok GND-alapú összekapcsolása.9 A GND (Gemeinsame Normdatei) eddig csak a feldolgozást és katalogizálást végző gyűjteményi munkatársakat segítette, most azonban már a kutatók és felhasználók is tapasztalhatják áldásait (hazai megfelelője, a Nemzeti Névtér10 jelenleg még csak tesztüzemmódban működik).
A másik újdonság az Ms rövidítésű kéziratos kategória. Ez utóbbiban – a levéltári forrásoktól elkülönítve – főleg olyan 18. századi kéziratos műveket tüntettünk föl, melyek különböző gyűjteményekben (akár külföldön is) közel egykorú, ám eltérő lapszámozású másolatokban lelhetőek fel. Ezeknél nem mindig tartottuk szükségesnek, hogy az általunk használt példány oldalaira pontosan hivatkozzunk, hiszen a reménybeli olvasó lehet, hogy éppen egy más őrzőhelyű és formátumú másolathoz fér hozzá kényelmesen. Eljárásunkat az a felismerés vezette, hogy a 18. század latin nyelvű kéziratos nyilvánosságát ma nagyjából ugyanazon művek másolatai képviselik párhuzamosan budapesti, pozsonyi, turócszentmártoni, késmárki,
9 Többek között lásd: www.deutsche-biographie.de.
10 Lásd: http://abcd.hu/.
vagy akár prágai és hallei kézirattárakban. A „levéltári” és „kéziratos” hivatkozások elkülönítése biztosan nem sikerült következetesen – hiszen a két kategória közismerten oly sok ponton érintkezik és metszi egymást –, de bízunk benne, hogy proszopográfiánk használatát ezek az átfedések érdemben nem befolyásolják.
További gazdagodást a Lelkésznévsorok – Series Pastorum vármegyékre tagolt egység jelent.
2019 óta az ELEM legfrissebb kötetei már rendszeresen tartalmazzák ezt a hasznos áttekintést. A Series Pastorum hasonló célt szolgál, mint számtanórán az „ellenőrzés”, azt biztosítja, hogy a személyek, helyek és időpontok egymáshoz rendelése lehetőleg pontos és ellentmondásmentes (egy-egy értelmű) legyen. Bármilyen hiteles forrásunk is van arra (akár az érintett személy datált aláírása), hogy A személy B időpontban C helységben volt parókus, ha két ilyen adatsor ütközik, akkor nyilvánvaló, hogy nem tölthették be egyidejűleg mindketten ugyanazt az állást. Akár tartózkodhattak is egy helyen, de nem húzhatták egyszerre ugyanazt a papi javadalmat. Az ütközésre valami megoldást kell keresni, s ez a megoldás sok esetben a személyek azonosítása. A 17. században előfordul, hogy valaki még sajátkezű aláírásaiban is más-más nevet használ (pl. családnevet és származási nevet felváltva).
Fentebb köszönettel említettem, hogy a minket körülvevő kutatói közösség 2014 óta folyamatosan konstruktív kritikával kíséri az ELEM köteteinek megjelenését, felhívja a figyelmet tévedéseinkre és kiegészíti a hézagokat. Befejezésül szeretném megerősíteni, hogy nagy szükség van ezekre a visszajelzésekre, és hálával tanulunk minden módszertani vagy tartalmi megjegyzésből, örülünk bármely adatnak, mely akár már korábban megjelent, akár még előkészületben lévő életrajzi rekordot pontosít és gazdagít. Ha nyomtatásban sokszor már nem is, de a párhuzamosan gondozott online adatbázisban mindig lehet korrigálni és pótolni.
Ezúton kérem kutatótársaimat, továbbra is tartsák emlékezetükben adattárunkat.
Budapest, 2021. augusztus 31-én
Csepregi Zoltán
zoltan.csepregi@lutheran.hu
Rövidítések – Abbreviationes
NB! Nota bene! (figyelmeztetés) Ord ordinatio (lelkészavatás)
P pater (apa)
M mater (anya)
Fr frater (testvér)
Fi filii, filiae (gyerekek)
St studia (tanulmányok)
LM ludi magister (tanító, tanár) VDM verbi divini minister (lelkész) S superiora (magasabb tisztségek)
N nota (megjegyzések)
A archivalia (levéltári források) Ms manuscripta (kéziratos művek) Lit litteratura (irodalom)
URL Uniform Resource Locator (internetes forrás)
* született (keresztelés dátuma: baptisatus)
† meghalt (temetés dátuma: sepultus)
∞ házasodott (özvegy: vidua)
~ „vagy”: a felsoroltak valamelyike lehet a helyes adat + „és”: a felsorolt gyülekezeteknek egyidejűleg lelkésze
& a felsorolt településrészeknek egyidejűleg lelkésze
Nota bene-megjegyzések
ev./ref. időrendi, szervezeti vagy tanfejlődési okokból nem sorolható kizárólag sem az evangélikus, sem a református (sem az unitárius) felekezethez kat./ev. időrendi, szervezeti vagy tanfejlődési okokból nem sorolható kizárólag
sem a katolikus, sem az evangélikus (sem a református) felekezethez laikus? ordinációjára nincs adat, laikus teológusként prédikálhatott
Mo. 0 magyarországi lelkészi szolgálatáról nincs adat praenomen? keresztneve a forrásokban eltérő
több személy? lehetséges, hogy az adatok több személyre vonatkoznak
transylvanus a szervezetileg fokozatosan elkülönülő erdélyi szász egyházban szolgált
Levéltári és kézirattári jelzetek (A)
AEEL Archív Evanjelického Cirkevného Zboru A. V. v Levoči, Archivum Ecclesiae Evangelicae Leutschoviensis, Lőcsei evangélikus gyülekezet levéltára
AMS Archív Myjavského Seniorátu Evanjelickej cirkvi A. V., Archivum Senioratus Nitriensis
EOK Evangélikus Országos Könyvtár
EOL, AGE Evangélikus Országos Levéltár, Archivum generalis ecclesiae
EOL, G I Evangélikus Országos Levéltár, Gömöri kerület ordinációs lista (1704–
1738, az eredeti: AECZT) és a Bányakerületben ordináltak (1704–1710, kéziratos másolat: AECZT), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G I/a Evangélikus Országos Levéltár, Bányai kerület ordinációs lista (1704–
1710, 1735–1740 kéziratos másolat: LKB), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G II Evangélikus Országos Levéltár, Bajmóci kerület ordinációs lista (1610–
1670, kéziratos másolat: LKB), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G III Evangélikus Országos Levéltár, Biccsei kerület ordinációs lista (1610–
1760, kéziratos másolat: LKB), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, Z Evangélikus Országos Levéltár, Ötvárosi szuperintendencia (Lőcse, Bártfa, Kassa, Eperjes, Kisszeben) ordinációs lista (1614–1741, az eredeti: AEEL), Raab Vilmos gépírásos kivonata
LKB Ústredná knižnica SAV (Bývalá lyceálna knižnica), Bratislava OSzK Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
UngBibl Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen Anhalts zu Halle, Handschriftenabteilung, Ungarische Bibliothek
WO V–VIII Archiv der Stadtkirchengemeinde Wittenberg, Ordiniertenbücher, Bd.
V. (1590–1605), Bd. VI. (1605–1627), Bd. VII. (1627–1674), Bd. VIII.
(1674–1726)
Kéziratos művek (Ms)
Carll Confessio fidei christianae parochorum vigintiquatuor regalium ecclesiarum in Scepusio. Valentinus Carll Rosnaviensis concionator Slavorum Leutschoviae describebat anno 89. Venerabili fraternitati XXIV regalium M. Antonius Platner pastor ecclesiae Leutschoviensis in amicitiae pignus et sui memoriam dono dedit, cum resignaret officium senioris in congregatione Isaacensi VI. Non. IXbris anno Christi 1599. [!] AEEL.
Catalogus Catalogus Testium et Confessorum Evangelicae veritatis, in
Comitatibus Trenchiniensi, Lyptowiensi et Arvensi, Libro Christianae Concordiae subscribentium. EOL, AGE, V.45: 98–122; I.a.2.(15).
Consignationes Consignationes pastorum et rectorum, qui inde a temporibus
reformationis, vsque ad nostram aetatem in […] comitatu Thurotzensi ministerio suo sunt defuncti. OSzK, Quart. Lat. 1174; Fol. Lat. 2078:
28r–37v; Turčiansky seniorátny archív v Martine.
Coronensis Civium Gymnasii Coron[ensis] Matricula. Reparata Opera Studioque Martini Ziegleri Coronensis (1544–1743). Archiv der Schwarzen Kirche, Braşov. Gernot Nussbächer átírása. Kézirat
Diarium Clementis Vita Georgii Clementis ex autographo desumta. Consignatio Filii praecedentis quippe Zacharaiae Clementis etiam ex autographo transumta, 1628–1686. EOL, AGE, V.57: 174–192; OSzK, Fol. Lat.
3415: 17r–24r; AECZLM, Syntagma matricularum et diariorum 295–
303.
Diarium Gross Diarium oder Verzeichniss des Lebenslaufes Pauli Grosz vom Jahre 1644 bis auf 1702. EOK, 11.073: 175–199.
Diarium Klein EOK, 11.073: 66–84; OSzK, Fol. Lat. 370: 20v–37v; Klein 3,211–220.
Diarium Kraus Diarium admodum reverendi domini. Martini Krausz condam pastoris Augustanae confessionis addictorum Montegeorgensis in Scepusio ab anno 1695 ad annum 1722. Ex originali descripsit Andreas Jonas Czirbesz. AEEL, Sen. B/I–30: 161–193.
Diarium Lochmanni Annotationes rerum memorabilium, quas conscripserunt Georgius Matthias, Joannes et Matthias junior e familia Lochmann. 1544–1655.
OSzK, Quart. Lat. 552; AMS, VI A 47: 3–115.
Diarium Noscovii Excerpta ex Diario Michaelis Noscovii ab 1663. usque 1672.
continuato. EOL, AGE, V.64: 232–249.
Diarium Türk Calendarium historicum. Wittenberg 1559. Štátna vedecká knižnica v Prešove, R 83.
Kalinka: Liptó Annales statum, numerum, ordinem, proventus coeterasque res memoria dignas ecclesiarum Lyptoviensis comitatus exhibentes […]
Joachimi Kalinkii […] (1647–1666). Másolatok: Archív Evanjelického Cirkevného Zboru A. V. v Liptovskom Mikuláši; Lyceálna knižnica (Cirkevný zbor Evanjelickej cirkvi A. V.), Kežmarok, MS 1936.
Klein 4 Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften Evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn. Gesammelt und mit vielen Anmerkungen erläutert von Johann Samuel Klein evangelischer Prediger der deutschen Gemeine zu Kaschau. Vierter Theil. Viertes Hundert Dieser Gesammelten Nachrichten. Befejezetlen kézirat: Štátna vedecká knižnica v Prešove. Mikrofilm: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Mikrofilmtár, 2535 B 04.
Lichner / Schulek Schulek, Matthias: Memorabilia ecclesiarum evang. Liptoviensium.
Alexander Lichner gépiratos másolata. Ústredný archív Evanjelickej cirkvi A. V. na Slovensku, Bratislava.
Matricula Pentapolitana Protocolon ordinatorum pro sacro ministerio ab anno 1614. sub superintendente M. Petro Zabelero […]. Eredeti: AEEL, Sup. V. C 23/a.
Kivonat: EOL, Z; EOL, AGE, V.54.
Micae Burius, Johannes: Micae historico-chronologicae… anno 1685. et insequentibus in ordinem redigi coeptae. EOL, AGE, IV.e.1; IV.e.2;
OSzK, Fol. Lat 2063; Fol. Lat 2064; LKB.
Novisoliensis 1 Album Gymnasii Novisoliensis (1617–1687). Kézirat. Magántulajdon.
Pfb. Württemberg Sigel, Christian: Das evangelische Württemberg, seine Kirchenstellen und Geistlichen von der Reformation bis zur Gegenwart. Gebersheim 1931. Württembergische Landesbibliothek, Stuttgart.
https://www.wkgo.de/personen/personensuche; http://wiki- de.genealogy.net/Das_evangelische_W%C3%BCrttemberg_(Sigel) Pogány Pogány, Gustáv: Zoznam farárov účinkujúcich v Šariši a na Spiši.
Ústredný archív Evanjelickej cirkvi A. V. na Slovensku, Bratislava;
xeroxmásolat: EOL.
Prot. Liptó Protocollum Contubernii Liptoviensis a 1613 ad 1686 annum. Másolat:
Štátny okresný archív v Liptovskom Mikuláši. Kivonat: EOL, AGE, IV.e.5.
Rimanovianum Protocolon Rimanovianum a Iohanne Rimanoviani seniore Fraternitatis et pastore in Arce Murány ita nuncupatum, 1573–1643. Archív Ev. A.V.
Farskeho Úradu Revúca, MS 1.
Scholtz 1–2 Kirchliche Nachrichten von den evangelischen Zipser Gemeinden besonders in den XIII Städten aus ächten Urkunden gesammelt von Johann Scholtz evangelischen Pfarrherrn in Matthsdorf. 1–2. 1810–1811.
AEEL (másolat).
Syllabus Syllabus Litteratorum Thurocziensium, quem optima Nomina ab oblivione vindicaturus magno studio collegit et venturae posteritatis gratia ordine alphabetico disposuit Andreas Schmal. 1755. OSzK, Quart. Lat.
32; Fol. Lat. 1393. EOL, AGE, V.51: 591–727; LKB, MS 79.
Forráskiadások és szakirodalom (Lit)
A nem oldalszám, hanem sorszám szerint idézett műveket (nr.) jelzi.
AAV 2–3 Album Academiae Vitebergensis. Sub auspiciis Bibliothecae Universitatis Halensis editum. Bd. 2. 1560–1602. Bd. 3. Indices. Halle 1894–1905.
AAV 4–5 Album Academiae Vitebergensis: Jüngere Reihe. Teil 1. 1602–1660. Hg.
Bernhard Weissenborn. Geschichtsquellen der Provinz Sachsen und des Freistaates Anhalt. Neue Reihe 14–15. Magdeburg 1934.
AAV 6–7 Album academiae Vitebergensis: Jüngere Reihe. Teil 2–3. 1660–1812.
Hg. Fritz Juntke. Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in Halle a. d. Saale 1, 5. Halle 1652–1966.
Adattár 1–40. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 1–39.
Szerk. Keserű Bálint. Szeged 1965–2017.
ADB Allgemeine deutsche Biographie. 1–56. Leipzig 1875–1912.
www.deutsche-biographie.de; http://db.saur.de/WBIS
AGL Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon. 1–4.
Leipzig 1750–1751.
AGL Erg. Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon.
Fortsetzungen und Ergänzungen von Adelung, Johann Christoph [und Rotermund, Heinrich Wilhelm]. 1–7. Leipzig 1784–1897.
Analecta Scepusii Wagner, Carolus. Analecta Scepusii sacri et profani. 1–4. Viennae- Posonii-Cassoviae 1774–1778.
Arnswaldt Arnswaldt, Werner Konstantin von: Katalog der fürstlich Stolberg- Stolberg'schen Leichenpredigten-Sammlung. 1–4. Leipzig 1927–1935.
Bartholomaeides Bartholomaeides, Ioannes Ladislaus: Memoriae Vngarorum qui in alma condam vniversitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt. Pesth 1817.
Benka 2018. Peter Benka: V reči ľudu: Jazykové aspekty reformácie na príklade mesta Bardejov v 16. a 17. storičí. In: Peter Kónya / Annamária Kónyová (zost.): Reformácia v Strednej Európe – Reformáció Közép- Európában – Reformation in Mitteleuropa. II. Prešov 2018. 654–672.
Bibza Bibza, Gábor: Die deutschsprachige Leichenpredigt der frühen Neuzeit in Ungarn (1571–1711). Münster 2010.
Bienik Ján Bienik: Dejiny Novohradského seniorátu 1517–1922. Dolné Srnie 2010.
Binder Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára, 1542–1860. Brassó 1993.
Bizoňová 2018. Bizoňová, Monika: Počiatky reformácie a náboženské pomery na Spiši v 16–18. storiči (na príklade vybraných miest). In: Peter Kónya / Annamária Kónyová (zost.): Reformácia v Strednej Európe – Reformáció Közép-Európában – Reformation in Mitteleuropa. I. Prešov 2018. 169–180
Bohnert 2018. Bohnert, Daniel: Wittenberger Universitätstheologie im frühen 17.
Jahrhundert. Eine Fallstudie zu Friedrich Balduin (1575–1627).
Beiträge zur historischen Theologie 183. Tübingen 2018.
Bothár 1911. Bothár Dániel: Cassai András. Irodalomtörténeti Közlemények 21 (1911) 357–364.
Bothár 1912. Bothár Dániel: Lethenyei István. Theologiai Szaklap 10 (1912) 37–67.
Bozzay / Ladányi Bozzay Réka / Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595–1918. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 15. Bp. 2007.
Böröcz Böröcz Enikő: Az Evangélikus Országos Levéltár – Budapest – kézirat- katalógusa: 1850 előtti kéziratok. Magyarországi egyházi könyvtárak kézirat-katalógusai 10. Bp. 1993.
Breznyik 1–2 Breznyik János: A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. I–II. Selmecbánya 1883.
Bruckner Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció a Szepességen. I. Bp.
1922.
Buchholtz 1904. Historischer Geschlechtsbericht (Familienchronik) von Georg Buchholtz, den Älteren, nebst einem Auszuge aus dem Tagebuche seines Sohnes Jakob Buchholtz. Szerk. Weber Rudolf. A Luther- Társaság kiadványa 50. Bp. 1904.
Burius Burius, Johannes: Micae historiae Evangelicorum in Hungaria ab anno 1673. ad 1688. annum. Ex autographo Posoniensi edidit Paulus Lichner.
Posonii 1864.
Čovan 2015. Čovan, Miroslav: Šarišské zvony z obdobia stredoveku a raného novoveku. Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského Sectio Historica 49 (2015) 27–50.
Csepregi 2016. Csepregi Zoltán: A magyarországi evangélikusság nyelvi és etnikai viszonyai a 16–17. század fordulóján. In: Szabó Lajos (szerk.):
Teológia és nemzetek. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete. Bp. 2016. 91–106.
Deutsch Deutsch, George: Die mährischen evangel. Kirchengemeinden und ihre Seelsorger in der Reformationszeit. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 9 (1888) 145–174.
DHSA Deutschprachige Handschriften in slowakischen Archiven. Vom Mittelalter bis zur Frühen Neuzeit. Westslowakei – Mittelslowakei – Ostslowakei. Hg. Jörg Meier / Ilpo Tapani Piirainen / Klaus-Peter Wegera. Berlin–New York 2009.
Dienes 2001. Dienes Dénes (szerk.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek.
16–17. század. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp. 2001.
Dienes 2008. Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629–1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései.
Acta Patakina 21. Sárospatak 2008.
Dienes 2009. Dienes Dénes: Református-evangélikus unió Zemplén vármegyében a 16–17. században. In: Peter Kónya (szerk.): „Nezameniteľné je dedičstvo otcov...“. Štúdie k dejinám a súčasnosti protestantizmu v strednej Európe k osemdesiatym narodeninám biskupa Jána Midriaka. Acta Collegii Evangelici Prešoviensis 10. Prešov 2009. 171–
177.
Durovics / Kónya Durovics Alex / Kónya Péter: Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói 1667–1850. Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 11.
Bp. 2015.
Eckert 1 Eckert, Alfred: Die Prager deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte I. Studien und Dokumente 9. Kirnbach über Wolfach 1972.
Eckert 2 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Westböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte II,1–3. Studien und Dokumente 15–18. Rappenau-Obergimpern 1974–1976.
Eckert 3 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Nord- und Ostböhmen. Biographisches Handbuch
der böhmischen Reformationsgeschichte III. Studien und Dokumente 27–30. Rappenau-Obergimpern 1977.
EES Evanjelická encyklopédia Slovenska. Zost. Borislav Petrík / Peter Rybár. Bratislava 2001.
Emericzy 1872. Emericzy, David: Geschichte der evangelischen Gemeinde Felka vom Jahre ihrer Gründung bis zur Gegenwart. Neuhaus (Böhmen) 1872.
Emődi 2007. Emődi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma (1598–1621).
Acta Papensia 7 (2007:1–2) 29–50.
Fabó 1 Schmal, Andreas: Brevis de vita superintendentum evangelicorum in Hungaria commentatio. (1751). Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug.
conf. in Hungaria historica 1. Pest 1861.
Fabó 2 Schmal, Andreas: Adversaria (1765). – Bahil, Matthias: Tristissima ecclesiarum Hungariae protestantium facies (1747). Ed. Andreas Fabó.
Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 2. Pest 1863.
Fabó 3 Klanicza, Martinus: Fata Aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis ad synodum Pestiensem. – Simonides, Iohannes: Galeria omnium sanctorum. Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 3. Pest 1865.
Fabó 4 Fabó András (ed.): Codex evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria et Transsylvania diplomaticus – a Magyar- és Erdélyországi mind a két vallású evangelikusok okmánytára. Pest 1869.
Fata 2007. Fata, Márta: Glaubensflüchtlinge aus Ungarn in Württemberg im 17.
und 18. Jahrhundert. Forschungsaufriss mit einer Dokumentation der Exulanten. In: Erdélyi Gabriella / Tusor Péter (Hg.): Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. Bp. 2007.
519–547.
Franeker (nr.) Album studiosorum academiae Franekerensis (1585–1811, 1816–1844).
1. Franeker 1968.
Garber Garber, Klaus (Hg.): Handbuch des personalen Gelegenheitsschrifttums in europäischen Bibliotheken und Archiven. 1–31. Hildesheim 2001–
2013.
Gémes (nr.) Gémes István: Hungari et Transylvani. Kárpát-medencei egyetemjárók Tübingenben (1523–1918). Bp. 2003.
Genersich 2 Genersich, Christian: Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Késmárk in Oberungarn, am Fuße der Carpathen. II. Leutschau 1804.
GND Gemeinsame Normdatei (GND) der Deutschen Nationalbibliothek.
http://swb.bsz-bw.de/DB=2.104/; http://d-nb.info/
Góbi 1–2 Góbi Imre: Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. Aug. conf. in Hungaria. Volumen I. Usque 1791. Volumen II. Manuscripta. Bp. 1912–
1915.
Gömöri (nr.) Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken 1526–1789. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 14. Bp.
2005.
Grünberg Grünberg, Reinhold: Sächsisches Pfarrerbuch. Die Parochien und Pfarrer der evangelisch-lutherischen Landeskirche Sachsen 1539–1939.
1–2. Freiberg 1939–1940.
Grünewald Grünewald, Johannes: Der Liegnitzer Ordinationskatalog von 1636–
1742. Jahrbuch für Schlesische Kirche und Kirchengeschichte 32 (1953) 7–32.
Günther 1709. Cademann, Johann Rudolph: Ein danckender Priester Wurde an dem Exempel Des [...] Herrn M. Andreas Günthers, Ehemahligen Pastoris zu Kabsdorff in Ober-Ungarn, hernach 5. Jährigen Exulantens, seithero aber in die 31. Jahr wohlverdient-gewesenen Diaconi und Archi- Diaconi der Stadt-Kirchen zu St. Wentzel in Naumburg, Als Derselbe den 6. Novembr. 1709. [...] entschlaffen, am Tage seiner [...]
Beerdigung den 10. Ejusd. aus dem von Ihm selbst erwehlten schönen Leichen-Spruche aus Klage-Lied Jerem. III. v. 22. 23. 24. [...] in der Stadt-Kirchen zu St. Wentzel vergestellet. Naumburg 1719. 53–58, 69–
96.
Gymn Rezik, Ján / Matthaeides, Samuel: Gymnaziológia. Dejiny gymnazii na Slovensku. Bratislava 1971. http://zlatyfond.sme.sk
Haan Haan, Ludovicus: Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Gyula 1858.
Hain Hain, Caspar: Zipserische oder Leütschaverische Chronica vndt Zeit- beschreibung. Hain Gáspar Lőcsei krónikája. Lőcse 1910–1913.
Hanák / Szabó Hanák Béla / Szabó András Péter: Keresztvíztől sírkeresztig. Családi eseményekre szóló meghívólevelek Kassa város levéltárában (1526–
1700). Magyar Családtörténetek. Források 4. Bp. 2021.
Házi (nr.) Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. 1535–1848. 1–2. Bp. 1982.
Hegyi / Szögi (nr.) Hegyi Ádám / Szögi László: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és főiskolákon 1526–1919. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 21. Bp. 2016.
Heltai Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. OSzK Évkönyve 1980. 243–
347.
Hepding Hepding, Ludwig: Quendel-Serpilius. Eine Pfarrerfamilie aus der Zips.
Südostdeutsches Archiv 15/16 (1972/73) 79–100.
Hornyánszky Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn. Mudrony Bohuslav, Bobok György predikátorok és Hornyánszky György rektor kéziratos művének felhasználásával kiadja Hornyánszky Viktor. Pest
21867.
Hörcsik 1998. Hörcsik Richard: A Sárospataki Református Kollégium diákjai, 1617–
1777. Sárospatak 1998.
Hörk Hörk József: A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa 1885.
Hörk 1888. Hörk József: Az ev. Tisza-kerület püspökei (superintendensek). Kassa 1888.
Hörk 1896. Hörk József: Az eperjesi ev. ker. collegium története. Kassa 1896.
Hradszky Hradszky József: A 24 kir. plébános testvérülete és a reformáció a Szepességben. Miskolc 1895.
Hritz / Förster Hritz Lajos / Förster Jenő (szerk.): A lőcsei evangélikus egyházközség története. Lőcse 1917.
Hubert 2004. H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének. Historia litteraria 17. Bp. 2004.
Hungarica 1–3 Klosterberg, Brigitte / Monok, István (Hg.): Die Hungarica Sammlung der Franckeschen Stiftungen zu Halle. Teil 1. Porträts. Hallesche Quellenpublikationen und Repertorien 7. Halle / Tübingen 2003. Teil 2A- B. Handschriften. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 39/1–2. Bp. 2015. Teil 3. Alte Drucke 1495–1800. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 40/1–2. Bp.
2017.
IAA (nr.) Latzkovits Miklós: Inscriptiones Alborum Amicorum (IAA). Szeged 2003–2020. DOI: 10.14232/iaa. http://iaa.bibl.u-szeged.hu/
JMUL Erler, Georg (Hg.): Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig. 1–3.
Leipzig 1909.
Karzel [1979.] Karzel, Othmar: Die Reformation in Oberschlesien. Ausbreitung und Verlauf. Quellen und Darstellungen zur schlesischen Geschichte 20.
Würzburg 1979.
Kathona 1987. Kathona Géza: Ismeretlen régi magyar nyomtatványok Johann Sámuel Klein „Nachrichten" c. művének kéziratban levő negyedik kötetéből.
Magyar Könyvszemle 103 (1987) 64–67.
Katona 2011. Katona, Tünde: Caritas und Memoria. Eine Leutschauer Stiftung im Dienste der Bildungsförderung in der Zips des 16. Jahrhunderts.
Buchreihe der Kommission für Geschichte und Kultur der Deutschen in Südosteuropa. 41. München 2011.
Katona / Latzkovits Katona Tünde / Latzkovits Miklós (szerk.): Lőcsei stipendiánsok és literátusok 1. Külföldi tanulmányutak dokumentumai 1550–1699.
Fontes rerum scholasticarum II/1. Szeged 1990.
Kemény 1910a. Kemény Lajos: Velechinus István életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 20 (1910) 197–206.
Kemény 1910b. Kemény Lajos: Czeglédi István életéhez, Irodalomtörténeti Közlemények 20 (1910) 319–324.
Kemény 1911b. Kemény Lajos: Cassai András életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 21 (1911) 365k.
Kemény 1912b. Kemény Lajos: Kassai András életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 22 (1912) 376–378.
Kempelen Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1–11. Bp. 1911–1932.
Klein 1–3 Klein, Ioannes Samuel: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinden des Königreichs Ungarn. 1–3. Leipzig-Ofen-Pest 1789–1873.
Klein 2015. Kónya, Peter / Csepregi, Zoltán (Hg.): Sto kňazských biografií Johanna Samuela Kleina = Johann Samuel Klein száz lelkészi életrajza. Prešov 2015.
Klesch 1669. Klesch, Daniel: Catalogvs presbyterorum Scepusiensium. In contubernio tractus ejusdem primario enumerans et exhibens [...]
Fraternitatis pastorvm XXIV. regalivm in Scepusio [...] seniores, qvotqvot ab annis CL integro sesqvi seculo continua serie ac ordine jure tamen electitio et dignitate qs. ambulatoria collegio huic viginti qvatuor virali praefuere, τῆς μνημοσύνης ἕνεκα dicatus ecclesiis viginti qvatuor et earundem plebanis regalibus seu pastoribus modernis nominatim, ceu versa indicat pagina a m. Daniele Kleschio Iglovviensi Scep., p. l. caes., n. t. ecclesiae Olasziensis plebano et ven. contub. XXIV. regalium oratore ordinario hactenus seniore electo, jam jam officium decenter resignaturo, a. [...] MDCLXIX die XX. Novembris. Bartphae: Georgius Sambuch, 1669. RMNy 3404.
Knihopis Tobolka, Zdenek et alii: Knihopis českych a slovenskych tisků. 1501–
1800. 1–9. Praha 1939–1967. http://www.knihopis.cz/
Konrad Konrad, Paul: Das Ordinationsalbum des Breslauer. Stadtkonsistoriums.
Correspondenzblatt des Vereins für Geschichte der evangelischen Kirche Schlesiens 13 (1913:2) Beiheft.
Kowalská 2006. Kowalská, Eva: Konfessionelle Exulanten aus Ungarn. Akzeptanz und Wirken im Alten Reich. In: Jörg Deventer (Hg.): Konfessionelle Formierungsprozesse im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa: Vorträge und Studien. Berichte und Beiträge des Geisteswissenschaftlichen Zentrums Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas 2006/2. Leipzig 2006. 297–313.
Kowalská 2007a. Kowalská, Eva: Günther, Klesch, Láni und die anderen. Zur Typologie der ungarischen Exulanten des 17. Jahrhunderts. Acta Comeniana 20–
21 [44–45] (2007) 49–64.
Kowalská 2007b. Kowalská, Eva: Das umstrittene Exil. Andreas Günther vs. Daniel Klesch. In: Wynfrid Kriegleder / Andrea Seidler / Jozef Tancer (Hg.):
Deutsche Sprache und Kultur in der Zips. Bremen 2007. 51–62.
Kowalská 2007c. Kowalská, Eva: Confessional Exile from Hungary in 17th Century Europe. The Problem of Mental Borders. In: Steven G. Ellis / Luďa Klusáková (ed.): Imagining Frontiers. Contesting Identities. Pisa 2007, 229–242.
Kowalská 2008. Kowalská, Eva: Exil als Zufluchtsort oder Vermittlungsstelle?
Ungarische Exulanten im Alten Reich während des ausgehenden 17.
Jahrhunderts. In: Joachim Bahlcke (Hg.): Glaubensflüchtlinge.
Ursachen, Formen und Auswirkungen frühneuzeitlicher Konfessionsmigration in Europa. Religions- und Kulturgeschichte in Ostmittel- und Südosteuropa 4. Berlin 2008. 257–276.
Kowalská 2017. Kowalská, Eva: Konfessionelle Gewalt in Ungarn während des 17. und 18. Jahrhunderts. Auslöser – Akteure – Auswirkungen. In: Religious Violence, Confessional Conflicts and Models for Violence Prevention
in Central Europe (15th – 18th Centuries). Praha–Stuttgart 2017. 277–
292.
Kowalská / Gerstmeier Kowalská, Eva / Gerstmeier, Markus: Evangelische Exulanten aus dem Königreich Ungarn und der frühe Pietismus. Migration, Krisenbewältigung und religiöser Wissenstransfer zwischen ungarischen und deutschen Zentren des Luthertums im 17. Jahrhundert.
In: Márta Fata / Anton Schindling (Hg.): Luther und die Evangelisch- Lutherischen in Ungarn und Siebenbürgen. Augsburgisches Bekenntnis, Bildung, Sprache und Nation vom 16. Jahrhundert bis 1918.
Reformationsgeschichtliche Studien und Texte 167. Münster 2017.
277–318.
Križko 1948. Križko, Pavol: Dejiny banskomestského seniorátu. Liptovsky Mikuláš 1948.
Kulcsár Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700 = A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig. Összeáll. Kulcsár Péter. Bp.
2003.
Lampe Lampe, Fridericus Adolphus / [Debreceni Ember, Paulus]: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania. Utrecht 1728.
Lampe 2009. Debreceni Ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania – A magyarországi és erdélyi református egyház története.
Ford. Botos Péter. Sárospatak 2009.
Loesche 1923. Die böhmischen Exulanten in Sachsen. Ein Beitrag zur Geschichte des dreißigjährigen Kriges und der Gegenreformation auf archivalischer Grundlage. Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte im ehemaligen Österreich 42–44. Wien/Leipzig 1923.
Ludiková / Mikó / Pálffy Ludiková, Zuzsana / Mikó Árpád / Pálffy Géza: A lőcsei Szent Jakab-templom reneszánsz és barokk síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530–1700). Művészettörténeti Értesítő 55 (2006) 327–410.
MaMűL Magyar művelődéstörténeti lexikon. Szerk. Kőszeghy Péter. 1–14. Bp.
2003–2014.
Mayr 1961. Mayr, Josef Karl: Österreicher in der Stolberg-Stolbergischen Leichenpredigtensammlung. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 77 (1961) 31–101.
MEEE Magyar evangélikus egyháztörténeti emlékek. I. Szerk. Prónay Dezső / Stromp László. Bp. 1905.
Melzer Melzer, Jakob: Biographien berühmter Zipser. Kaschau 1832.
Mende Mende, Richard: Katalog der Leichenpredigten-Sammlungen der Peter- Paul-Kirchenbibliothek in Liegnitz. Bibliothek familiengeschichtlicher Quellen 9. Marktschellenberg 1938.
Mészáros 2003. Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona.
Pozsony 2003.
MITB 1 Stoll Béla / Varga Imre / V. Kovács Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1. Bp.
1972.
Mortzfeld Mortzfeld, Peter: Katalog der graphischen Porträts in der Herzog- August-Bibliothek Wolfenbüttel 1500–1850. Reihe A: Die Porträtsammlung der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. 1–50.
München 1986–2008.
MPEA Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 1–15. Bp. 1902–1934.
MUA Steinmeyer, Elias von (Hg.): Die Matrikel der Universität Altdorf (1575–1809). 1–3. Würzburg 1912–1918.
MUB Wackernagel, Hans Georg (Hg.): Die Matrikel der Universität Basel. 1–3.
Basel 1951–1962.
MUF Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel I. Universität Frankfurt a. O. (1506–1811) 1–3. Publicationen aus den k. preußischen Staatsarchiven 26, 32, 49. Leipzig 1887–1891.
MUGiessen Klewitz, Ernst / Ebel, Karl: Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 1.
1608–1707. Gießen 1898. Praetorius, Otfried: Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 2. 1708–1807. Gießen 1957.
MUHeidelberg Toepke, Gustav (Hg.): Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662. 1–3. Heidelberg 1884–1893.
MUHelmstedt 1–3 Zimmermann, Paul (Hg.): Album Academiae Helmstadiensis. I. 1574–
1636. Leipzig 1926. Hillebrandt, Werner / Mundhenke, Herbert (Hg.):
Die Matrikel der Universität Helmstedt. II–III. 1636–1810. Hildesheim 1979–1981.
MUJ Jauernig, Reinhold et alii (Hg.): Die Matrikel der Universität Jena. 1.
Jena 1944. 2–3. Weimar 1961–1992.
MUK Erler, Georg (Hg.): Die Matrikel der Albertus-Universität zu Königsberg i. Pr. 1–3. Leipzig 1910–1917.
MUM Caesar, Carolus Iulius (Hg.): Catalogus studiosorum scholae Marpurgensis 1527–1628. Marburg 1875–1887. Falckenheiner, Wilhelm (Hg.): Catalogus studiosorum scholae Marpurgensis 1629–
1636. Marburg 1888. Falckenheiner, Wilhelm: Personen- und Ortsregister zu der Matrikel und den Annalen der Universität Marburg 1527–1652. Marburg 1904.
MUR Hofmeister, Adolph / Schäfer, Ernst (Hg.): Die Matrikel der Universität Rostock. 1419–1831. 1–7. Rostock/Schwerin 1889–1922.
http://matrikel.uni-rostock.de/
MUS Knod, Gustav C. (Hg.): Die alten Matrikel der Universität Strassburg 1621–1793. 1–3. Strassburg 1897–1902.
MUT Hermelink, Heinrich: Die Matrikeln der Universität Tübingen. Bd. 1.
1477–1600, Stuttgart 1906. Bd. 2. 1600–1710. Bd. 3. 1710–1817.
Bearbeitet von Albert Bürk und Wilhelm Wille. Tübingen 1953.
Register zu den Matrikeln der Universität Tübingen von Albert Bürk und Wilhelm Wille. Tübingen 1954.
Nagy Iván Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1–12. Pest 1857–1868. Reprint: Bp. 1987–1988.
NDB Neue Deutsche Biographie. 1–27. Berlin 1953–2020. www.deutsche- biographie.de
NESA Novi ecclesiastico-scholastici annales evangelicorum August. et Helvet.
Confessionis in terris Austriacis. 1–9. Besztercebánya-Selmecbánya 1793–1803.
Okolicsányi Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. METEM könyvek 67. Bp. 2009.
Otto / Clark Otto, Karl F. Jr. / Clark, Jonathan P. (ed.): Bibliographia Kleschiana.
The writings of a baroque family. Columbia 1996.
Palcsó 1893. Palcsó István: A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története.
Késmárk 1893.
Pálfy Pálfy Miklós: Katalog der Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in Halle a. d. Saale 4. Halle 1965.
Papp 2018. Papp Ingrid: Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon. Historia litteraria 34. Bp. 2018.
Paulíny 1–4. Paulíny, Ladislav: Dejepis superintendencie nitrianskej. 1–4.
Senica/Jasenová 1891–1894.
Payr 1924. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron 1924.
Pfb. Altmark Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark:
biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Beiträge zur Regional- und Landeskultur Sachsen-Anhalts 18.
Halle 2000.
Pfb. Brandenburg Fischer, Otto: Evangelisches Pfarrerbuch für die Mark Brandenburg seit der Reformation. 1–2. Berlin 1941.
Pfb. Erfurt Bauer, Martin: Evangelische Theologen in und um Erfurt im 16. bis 18.
Jahrhundert: Beiträge zur Personen- und Familiengeschichte Thüringens. Schriftenreihe der Stiftung Stoye 22. Neustadt/Aisch 1992.
Pfb. Kirchenprovinz Albrecht-Birkner, Veronika: Pfarrerbuch der Kirchenprovinz Sachsen.
Hg. vom Verein für Pfarrerinnen und Pfarrer in der Evangelischen Kirche der Kirchenprovinz Sachsen e.V. in Zusammenarbeit mit dem Interdisziplinären Zentrum für Pietismusforschung der Martin-Luther- Universität Halle-Wittenberg in Verbindung mit den Franckeschen Stiftungen zu Halle (Saale) und der Evangelischen Kirche der Kirchenprovinz Sachsen. 1–10. Leipzig 2003–2009.
Pfb. Schlesien Neß, Dietmar: Schlesisches Pfarrerbuch. 1–11. Leipzig 2014–2018.
Pfb. Thüringen 1–8 Thüringer Pfarrerbuch. 1. Herzogtum Gotha. 2. Fürstentum Schwarzburg-Sondershausen. 3. Großherzogtum Sachsen(-Weimar- Eisenach) – Landesteil Eisenach. 4. Die reußischen Herrschaften. 5.
Fürstentum Schwarzburg-Rudolstadt. 6. Das Herzogtum Sachsen-
Altenburg. 7. Herzogtum Sachsen-Meiningen. 8. Herzogtum Sachsen- Weimar. Neustadt an der Aisch/Leipzig 1995–2017.
Pfb. Thüringen 9 Meinhof, Friedrich: Thüringer Pfarrerbuch. 9. Herzogtum Sachsen- Coburg. Entwurf. Heilbad Heiligenstadt 2016. www.pfarrerbuch- online.de
QGSK Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Brassó 1886–
Rácz Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben.
Sárospatak 1874. 2. kiad. 1–3. Lugos 1889–1905.
Révész 1894. Révész Kálmán: Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. 1550–1650. Bp. 1894.
Révész 1905. A mi osztályrészünk. A nagybányai ág. h. evang. egyház története.
Nagybánya 1905.
Révész 1907. Révész Kálmán: A régi időkből. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1907. 809–810.
Ribini 1–2 Ribini, Ioannes: Memorabilia Augustanae Confessionis in Regno Hungariae a Ferdinando I. usque ad III. Posonii 1787.; Memorabilia Augustanae confessionis in regno Hungariae a Leopoldo M. usque ad Carolum VI. Posonii 1789.
RMK I–III (nr.) Szabó Károly / Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. I–III. Bp.
1879–1898. Régi magyar könyvtár III. Pótlások, kiegészítések, javítások. Borsa Gedeon irányításával összeáll.: Dörnyei Sándor és Szálka Irma. 1–4. Bp. 1990–1993.
RMNy (nr.) Borsa Gedeon et alii (szerk.): Régi magyarországi nyomtatványok 1473–
1670. 1–4. Bp. 1971–2012.
RMSz Wix Györgyné / P. Vásárhelyi Judit (szerk.): Régi magyarországi szerzők: RMSZ. I. A kezdetektől 1700-ig. Bp. 2008.
http://www.eruditio.hu/lectio/rmsz
Roth Roth, Fritz: Restlose Auswertungen von Leichenpredigten und Personalschriften für genealogische Zwecke. 1–10. Boppard/Rhein 1959–1988.
Rudolf / Ulreich Rudolf, Rainer / Ulreich, Eduard: Karpatendeutsches Biographisches Lexikon. Stuttgart 1988.
SBS Slovenský Biografický Slovník (od roku 833 do roku 1990). 1–6. Zost.
AugustínMaťovčík. Martin 1986–1994.
Scheuffler Scheuffler, Johann: Der Zug der österreichischen Geistlichen nach und aus Sachsen. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in
Österreich 6 (1885) 127–140; 7 (1886) 188–202; 8 (1887) 95–112; 9 (1888) 83–102; 10 (1889) 126–145; 11 (1890) 142–159; 15 (1894) 157–186; 20 (1899) 51–82; 23 (1902) 86–100; 24 (1903) 184–235.
Schmidt 1868. Schmidt, Jan Jiří: Historia Cirkwe ewanjelické podle augsspurského wyznáni w Uhřich wsseobecně, obzwláště pak: Welko Hontského ew.
a. w. senioratu a jednotliwých jeho církwi, od reformácie až po nejnowssí časy: roku Páně 1866. Pest 1868.
Schroeder 1966. Schroeder, Felix von: Die slowakisch-deutsche Predigerfamilie Pilarik.
Südostdeutsches Archiv 9 (1966) 65–125.
Serpilius 1647. Serpilius, Johann II.: Dei opt(imi) max(imi) benignitate pastorum ecclesiarum ad inferiorem fluvium Poprad Fraternitas post luem epidemiam anni 1645 et varias mutationes tandem plene redintegrata, anagrammatice per Johannem Serpilium, eccl(esiae) Caismarcen(sis) pastorem et dictae Fraternitatis seniorem celebrata, anno a nati Salvatoris circumcisione sesquimilles. CXLVII. Leutschoviae (1647) typis Laurentii Breweri. RMNy 2185.
Škrovina Škrovina, Otto: Z historie turčianskeho evanj. senioratu a jeho zborov.
Martin 1929.
Slávik Slávik, Ján: Dejiny zvolenskeho evanjelickeho a. v. bratstva a senioratu.
Banska Štiavnica 1921.
Sobotík Bohumil Sobotík: Východoslovenské ordinace 1614–1741 a české země. Materialová studie. Ostrava 1958.
Szabó / Szabó 2007. Szabó András / Szabó András Péter: Joachim és Israel Leibitzer történeti feljegyzései. Studia Caroliensia 8 (2007:4) 77–86.
Szabó 2011. Szabó András Péter: Tobias Weiß poprádi evangélikus lelkész önéletírása. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények 9 (2011) 148–195.
Szabó 2014. Szabó András Péter: Caspar Hain lőcsei krónikája – egy kompiláció forrásai. In: Tóth Gergely (szerk.): Clio inter arma. Tanulmányok a 16–
18. századi magyarországi történetírásról. Magyar Történelmi Emlékek.
Értekezések. Bp. 2014. 169–202.
Szabó 2016. Szabó András Péter: Bridges to Königsberg: Students from North-East Hungary at Prussian Universities in the First Half of the Seventeenth Century. In: Almási Gábor, Brzeziński Szymon, Horn Ildikó (ed.):
Divided Hungary and Europa. Exchanges, Networks and Representations, 1541–1699. Vol. 1. Cambridge 2016. 101–120.
Szabó / Tonk (nr.) Szabó Miklós / Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban, 1521–1700. Fontes rerum scholasticarum 4. Szeged 1992.
Szelestei 1998. Szelestei N. László (szerk.): Naplók és útleírások a 16–18. századból.
Historia litteraria 6. Bp. 1998.
Szinnyei Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1–14. Bp. 1891–1914.
Szögi 2003. (nr.) Szögi László: Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1788. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 9. Bp. 2003.
Szögi 2011. (nr.) Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1700. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 17. Bp. 2011.
TAV Bohnert, Daniel / Wriedt, Markus: Theologiae Alumni Vitebergenses (TAV). Die graduierten Absolventen der Wittenberger Theologischen Fakultät (1502–1648). Leucorea-Studien zur Geschichte der Reformation und der Lutherischen Orthodoxie 38. Leipzig 2020.
Thury 1912. Thury Etele: Adatok a magyar protestáns gályarab-lelkészek történetéhez. Bp. 1912.
Thurzó család A Thurzó család és a wittenbergi egyetem. Dokumentumok és a rektor Thurzó Imre írásai (1602–1624). Szerk. Dományházi Edit et al. Fontes rerum scholasticarum 1. Szeged 1989.
Tiszáninnen (nr.) Ugrai János: A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészei: a kezdetektől a millenniumig. Adattár. 3. javított, bővített kiadás.
Sárospatak/Tiszaújváros 2017.
https://patakarchiv.hu/portal/adattar/download/72-tiszaninnen–1/adattar Tóth 2016. Tóth Zsombor: Persecutio decennalis: az evangélikus perspektíva lehetősége. Lányi György példája. In: Bitskey István et al. (szerk.): In via eruditionis. Tanulmányok a 70 éves Imre Mihály tiszteletére.
Debrecen 2016. 423–437.
Trausch Trausch, Joseph Franz: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch- literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen. 1–4. Kronstadt 1868–1902.
Trusius 1687. [Trusius, Hiobus:] Statua, In Perennem Mnemosynen Virorum, ex Hungaria per diversas Passim mundi plagas, pro Nomine Christi, &
Veritate Evangelii Cum suis suspirando exulantium, & intra LXXIII. ad LXXXVI. inclusive. Sedecimi aerae Christianae seculi, vitam miseram &
tristem cum placida beataque morte commutantium, cum annexa Paraenetica Paraclesi, erecta Operâ H. T. R. H. P. C. L. Lipsiae, Literis Johannis Georgii, 1687. RMK III. 3453.
Tschižewskij 1956. Tschižewskij, Dimitrij: Johannes Bayer, ein deutscher Philosoph in der Slovakei. Südost-Forschungen 15 (1956) 471–477.
TT Történelmi Tár. Bp. 1878–1911.
ÚMIL Új Magyar Irodalmi Lexikon. Szerk. Péter László. 1–3. Bp. 1994.
Varga 1989. Varga András: Egyháztörténeti feljegyzések egy Eber-féle kalendáriumban. Lymbus 1 (1989) 1–22. = A Lymbus füzetei 1.
Varga 2002. S. Varga Katalin (kiad.): Vitetnek ítélőszékre… Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve. Pozsony 2002.
Varga 2008. S. Varga Katalin: Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve: textus és értelmezés. Historia litteraria 24. Bp. 2008.
VD17 (nr.) Verzeichnis der im deutschen Sprachbereich erschienenen Drucke des 17. Jahrhunderts. Online-Datenbank. Wolfenbüttel 1996– www.vd17.de VD18 (nr.) Das Verzeichnis Deutscher Drucke des 18. Jahrhunderts. Online-
Datenbank. Göttingen 2017– www.vd18.de
Wagner (nr.) Wagner, Ernst: Die Pfarrer und Lehrer der evangelischen Kirche A. B.
in Siebenbürgen. Bd. I. Von der Reformation bis zum Jahre 1700.
Schriften zur Landeskunde Siebenbürgens 1. Köln/Weimar/Wien 1998.
Weber 1885. Weber, Samuel: Monographie der evangelischen Gemeinde A. C. Bela.
Mit Berücksichtigung der betreffenden Verhältnisse in Zipsen, Posen und Ungarn. Késmárk 1885.
Wurzbach Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 1–60. Wien 1856–1891.
Wünschendorfer Wünschendorfer, Karl: Geschichte der evangelischen Gemeinde Poprád. Kaschau 1872.
Zoványi Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. bőv.
kiad. Bp. 1977.
Zoványi 1903. Valami a Pilarikok családjáról és irodalmi működéséről. Protestáns Szemle 15 (1903) 271–276. = Uő: Kisebb dolgozatok a magyarországi protestantismus történetének köréből. Sárospatak 1910. 143–148.
Személyek ábécérendben – Personae ordine alphabetico
Abschein, Jacobus NB!
Ord: Bártfa, 1650.04.24 [Quasimodogeniti]
* Dobsina
†
∞
P: Paulus A.
M: Catharina Gregorin Fr:
Fi: Maria A.
St: Bártfa (1635–), Igló (1637–), Thorn (1642.05), Wismar, Rostock (1643.08), Königsberg (1644.06.09)
LM: Dobsina (1647–), Váralja (Szepes-) (1649–1650)
VDM: Olaszi (Szepes-) (diakónus: 1650–1653), Remete (Szepes-) (1657–) S:
N: veje: Melchior Geitner VDM
A: EOL, Z 70(85); EOL, AGE, V.38: 388–389, 526
Ms: Matricula Pentapolitana 289/85; Pogány 25, 39; Scholtz 1: 336
Lit: Buchholtz 1904. 25; MUK 1,456; MUR 3,133; Szögi 2003. 732, 1103, 1310; Szögi 2011.
1492, 2253.
Acanthi (Acancsi, Acancsj, Acanthj, Acanthus, Acanti, Acantii, Acanty, Akanthy, Tileman, Tilemann), Christianus
NB!
Ord: Bártfa, 1650.04.03 [Judica]
* Marienwerder
†
∞
P: Tilemannus Acanthi M: Anna Nadrensis Fr:
Fi:
St: Königsberg (1646)
LM: Sóvár (Német-) (1648–1650)
VDM: Folkmár (1650–1656), Salgó (Sebes-) + Harság (1656–), Miszlóka (1664) S:
N: 1657-ben aláírta a sárosi kánonokat
A: EOL, Z 70(84); EOL, AGE, V.38: 496; V.45: 366 Ms: Matricula Pentapolitana 288/84; Pogány 48 Lit: Hörk 263; RMNy 3152(8); RMSz 30.
Adami, Johannes (Ján) [1]
NB!
Ord:
*
†
∞ P:
M:
Fr:
Fi:
St:
LM:
VDM: Jernye (1640–) S:
N: 1640-ben aláírta a sárosi kánonokat A:
Ms:
Lit: Hörk 279.
Adami (Adamus, Adamy), Johannes (Ján) [2]
NB!
Ord: Kassa, 1668.11.28
* Kubin (Alsó-)
† Kiel
∞
P: Venceslaus A. VDM
M: Maria Raphanides (Hren, Chren, Raphanidis) Fr: Martinus A. [1] VDM
Fi:
St: Bártfa (1655–), Rosenberg (1657–), Szakolca (1658–), Bártfa (1659), Lőcse (1660–), Besztercebánya (1663), Szombat (Szepes-) (1663–1664)
LM: Gánóc (1664–1668)
VDM: Závadka + Ulozsa (1668–1670), Krig (1670–1673) S:
N: 1674 után Löwenben, Boroszlóban, Byczynában és Kielben élt száműzetésben A: EOL, Z 100(16); EOL, AGE, V.38: 545; V.49: 66
Ms: Klein 4: nr. 1; Novisoliensis 1: 27; Pogány 49, 51
Lit: Burius 163; Hornyánszky 281; Klein 1,198; 3,143; Okolicsányi 132; RMNy 2815(24), 2910(25).
Adami (Adam, Adamy), Martinus (Martin) [1]
NB!
Ord: Bártfa, 1646.07.15 [7. Trin.]
* Németbród, 1620 k.
† Lőcse, 1690
∞
P: Venceslaus A. VDM
M: Maria Raphanides (Hren, Chren, Raphanidis) Fr: Johannes A. [2] VDM
Fi: Martinus A. [2]; Johannes A. [3]
St: Trencsén, Bán, Lőcse (1636–), Thorn (1640), Königsberg (1641.02.25) LM:
VDM: Remete (Szepes-) (1646–1657), Lőcse (helyettes: 1657–1659, diakónus: 1659–1674, parókus: 1682–1690)
S:
N: 1674–1682 között Boroszlóban élt száműzetésben
A: EOL, Z 60(38), 100(16); EOL, AGE, V.38: 249, 514–515, 530; OSzK, Fol. Lat. 2078:
62v–63r
Ms: Klein 4: nr. 1, nr. 84, 238A; Matricula Pentapolitana 249/38; Pogány 18, 20, 25; Scholtz 1: 334
Lit: Bibza 291, 294, 297, 307; Bruckner 290, 378k; Buchholtz 1904. 210; Burius 151; Fabó 1,68, 136; Hain 268k, 278–280, 296, 301, 306, 345k, 352, 365, 380, 489k, 515; Hornyánszky 45, 112k; Hritz / Förster 82–84; Klein 1,17, 59, 194; 2,12–22; 3,138; Klein 2015. 339, 498–
499; MUK 1,418; RMK III. 3133, 3190; RMNy 2774(2–4), 2777(2), 2841, 2910(1–3), 3040(5), 3162, 3212(5), 3353(2), 3368(16), 3446(4), 3455(2), 3520, 3566(6), 3575(5); RMSz 31; SBS 1,30; Sobotík 47k (nr. 31); Szinnyei 1,61k; Szögi 2003. 490, 898; Szögi 2011. 1669;
Zoványi 13k.
Adriani (Adriany, Adriányi), Melchior NB!
Ord: Lőcse, 1639.06.02 [Ascensio]
* Szentmárton (Turóc-)
†
∞
P: Johannes A.
M: Barbara Neosoliensis Fr:
Fi:
St: Selyk (Nagy-), Medgyes (1627–), Szelindek (1628–1631) LM: Szelindek (kántor: 1631–1634), Richvald (1636–1639) VDM: Hazslin (1639–1645), Patacskó (1645 után)
S:
N: 1639-ben aláírta a sárosi kánonokat; 1634–1636 között nevelő a Haller családnál A: EOL, Z 43(172); EOL, AGE, V.51: 652–653; OSzK, Quart. Lat. 1159: 24r Ms: Matricula Pentapolitana 176/172; Syllabus
Lit: Hornyánszky 73; Hörk 300, 305; Klein 2015. 461.
Agner (Agnerus), Johannes [3]
NB!
Ord: Kassa, 1670.05.15 [Ascensio]
* Breznóbánya
†
∞ Elisabeth Obermayer P: Johannes A. [1]
M: Anna Bradička (Bradil) Fr: Daniel A. [1] VDM
Fi: Daniel A. [2] VDM; Johannes A. [4] VDM St: Kassa (1662–), Eperjes (1664–1669)
LM: Dobó (Tarca-) (1669–1670)
VDM: Décső (1670–1672), Libetbánya (szlovák: 1673, 1682–1689), Sztregova, Libercse (Nagy-) (1694–1706)
S:
N:
A: EOL, Z 103(34), 132(113); G II 37(12); EOL, AGE, V.58: 305, 440; V.62: 45; OSzK, Quart. Lat. 1159: 13v; UngBibl 65
Ms:
Lit: Bienik 28; Hornyánszky 117; Hörk 230, 244; Klein 1,149, 199; Okolicsányi 177; Pálfy 174; RMNy 3202A(23), 3410(17), 3531, 3578.
Akanthy → Acanthi, Christianus
Albini (Albinus, Albiny, Albinyi), Andreas (Ondrej) [2]
NB!
Ord: Bártfa, 1665.07.10
* Körmöcbánya
† Kiel, 1679
∞
P: Andreas A. [1]
M: Martha Newolna Fr:
Fi: Maria A.
St: Zólyom (1645–), Mosóc (1647–), Lőcse (1649–1654), Königsberg (1676.01.03) LM: Toporc (1654–1665)
VDM: Olaszi (Szepes-) (szlovák: 1665–1673) S:
N: 1669-ben megválasztották Velbachra, de nem fogadta el meghívást; a szepesváraljai rendkívüli törvényszék számkivetésre ítélte (1674); unokája: Andreas Leporini [2] VDM A: EOL, Z 92(204); EOL, AGE, V.38: 391, 526–527
Ms: Klein 4: nr. 2; Matricula Pentapolitana 383/204; Pogány 9, 40, 46; Scholtz 1: 336 Lit: Bruckner 265, 354; Burius 163; Hradszky 267; MUK 2,90; RMNy 3573(6); RMSz 36;
Szögi 2003. 1449; Szögi 2011. 1631; Trusius A2v.
Almer (Allmer, Alman, Almási, Almerus), Paulus (Paul) NB!
Ord:
* Wittenberg
† Zeuden, 1696
∞ Susanna Lasitius P:
M:
Fr:
Fi: Paulus Gottlob A. VDM (1680–1733) [Pfb. Kirchenprovinz 1,94]; Susanna A.
St: Wittenberg (1656.06.19)
LM: Váralja (Szepes-) (kántor: 1672)
VDM: Ruszkinóc (1673–1674), Zeuden (–1696) S:
N: 1673-ban aláírta a Szepesi hitvallást; megidézték a pozsonyi delegált törvényszék elé (1674); a szepesváraljai rendkívüli törvényszék számkivetésre ítélte (1674); 1674 után Boroszlóban élt száműzetésben; veje: Godofredus Clanner MA VDM (*1672); unokája:
Paulus Ephraim A. VDM (1703–1759) A: EOL, AGE, V.38: 532
Ms: Carll 63; Pogány 23, 31; Scholtz 1: 327
Lit: AAV 4,554; Barton / Makkai 236; Bruckner 119, 355; Burius 158; Hornyánszky 237;
Hradszky 272, 299; Pfb. Kirchenprovinz 1,94; Rácz 2,8; RMK III. 3971; RMSz 38;
Scheuffler 1902. 96 (nr. 551); Varga 2002. 61, 219; Varga 2008. 57, 159.
