ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ

M A G Y A R

ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ

1 8 5 2 - R Ö L .

A Z A C A D E M I A ' R E N D E L E T É B Ő L

K I A D T A

T O L D Y F E R E N C Z ,

T I T O K N O K .

Néhány érme-ábrával.

P E S T .

E G G E N B E R G E R J Ó Z S E F ACADEMIAI KÖNYVÁRUSNÁL.

M. DCCC. LIII.

F O G L A L A T .

Lap.

Kis gyűlés

a ' történettud. osztály' részére j a n u á r ' 10. 1852. 1 Repicky J. : J á s z b e r é n y i török leveleket ismertet és olvas

f e l , fölemlítve a' gr. Gyulai L a j o s - f é l e g y ű j t e m é n y t . . — Podhradczky J. : Gr. B a r k ó c z y F e r e n c z ' országgyűlési b e -

szédeit közli saját j e g y z e t e i ' k í s é r e t é b e n —

Kis gyűlés

a' mathem. és természettud. osztályok' számára

j a n . 12. 1852 G Bugát Pál : Az emberi szóhangok' áthatolásáról értekezik . —

Nendtvich K. : Bodor F e r e n c z ' b á n y á s z i m ű s z ó t á r á n a k meg-

vételét a j á n l j a —

Kis gyűlés

a' nyelv- és széptud. osztályok' részére jan. 24.

1852 — Hunfalvy P.: befejezi a' finn, magyar és török n y e l v e k ' ösz-

szehasonlító leirását « — K i s g y ű l é s a ' philosoph. és társadalmi tudd. osztályaszá-

m á r a j a n . 26. 1852 7 Horváth Cyrill : A ' bölcsészet' eszméjéről —

ö s z v e s kis gyűlés

j a n . 26. 1852. 7. érakor 26 Gr. Delamotte AntaV levele olv. a' gymnasiumi tanterv' f o r -

dítása' ügyében 27 K ö n y v - és kézirattári gyarapodás ·—

Kis gyűlés

a' mathem. és természettud. osztályok' részére

f e b r . 9. 1852 — Gebhardt F. : Az e m b e r - és tehénhimlőről . . . . . —

Nendtvich K. : A' b u d a - h a t á r i dolomitról értekezik . . . 48

Kis gyűlés

a' történetlud. osztály' részére mart. 6. 1852. . 49 Repicky J. : Czikkelyeket olvas fel a' török történetből (1596) —

Wenzel G. : Dalmatia' régi poglizzai k e r ü l e t é n e k történeti ismertetése —-

Kis gyűlés

a' mathem. és természetlud. osztályok'' részére

mart. 8. 1852 62 Györy ; A ' cubik g y ö k e r e k r ő l —-

Kis gyűlés

a' nyelv- és széptudd. osztályok' részére mart. 13.

*1852 66

^ Czuczor : A ' m a g y a r s z ó é r t e l m e z é s és szóelemzés' elveiről —

Kis gyűlés

Ά philosoph. és társadalmi tudd. osztálya1 r é s z é r e

mart. 1 5 . 1 8 5 2 . 7 7 Kállay : A ' G ú t i , G ó t h , Geta n e v e k ' vallásos a l a p j á r ó l . . —

Wenzel : M a g y a r - és E r d é l y o r s z á g ' t ö r v é n y h o z á s á n a k 's j o g r e n d s z e r é n e k p á r h u z a m á r ó l W e r b ő c z y óta . . 9 3 — 1 5 5

Kis gyűlés

a ' nyele- és széptudd. osztálya' részére m a r t . 2 0 .

1 8 5 2 138

\ Hunfalvy : A' s z ó g y ö k e r e k r ő l , a' v i s z o n y í t ó k - ' s e z e k ' s z á r -

m a z é k a i r ó l —

Kis gyűlés

a' philosoph. és társadalmi tudd. osztálya' részére 155

Toldy : S z é c h y Ágoston' e m l é k e z e t e —

Öszves kis gyűlés

m a r t . 2 2 . 1852. 7 ó r a k o r 180 Toldy : Lassú I s t v á n ' rövid é l e t r a j z a — K ö n y v t á r i g y a r a p o d á s h a z a i , 's k ü l f ö l d i n y o m t a t v á n y o k k a l . 182

Szlementcs P. az É v k ö n y v e k b e szánt d o l g o z a t a i . . . . —

Kis gyűlés

a' történettud. osztályt részére a p r i l ' 3. 1852. . —

Toldy : B á r á n y Ágoston' emlékezete 183 Kiss t ö b b r e n d b e l i régi p e c s é t n y o m ó k a t 's g y ű r ű k e t i s m e r -

tet meg 186 Repicky : Hatvan 's E g e r ' m e g h ó d í t á s á t olvasta . . . . —-

Wenzel : N e u g e b a u e r ' D á c i á j á t ' s K ő v á r i L á s z l ó ' E r d é l y i R é -

giségeit i s m e r t e t i —

Kis gyűlés

a' math, és természettud. osztályok' s z á m á r a a p r .

5. 1852. 5 ó r a k o r — Bt/gát : A ' h a d z s i d z s h a t á s á r ó l az e m b e r i t e s t r e , 's e' h a -

tás' okairól é r t e k e z i k — Gr. T e l e k i J ó z s e f e l n ö k ú j a b b a l a p í t v á n y a , , H u n y a d i a k K o r a "

czímű történeti m u n k á j a ' j ö v e d e l m é b ő l 187 T i t o k n o k i j e l e n t é s a' v e r s e n y ü g y ' m i b e n l é t é r ő l . . . . —

L u k á c s Móricz' kérelme egy a j á n l ó l e v é l r e nézve t e l j e s í t t e t i k —

Kis gyűlés

a ' nyelv- és széptudd. oszlálya'' részére a p r i l . 17.

1852. . 188 Czuczor : A' m a g y a r szóelemzésről —

Repicky török felavatási oklevelet mutat be 197 K i s g y ű l é s a' philosoph. és társadalmi tudd. osztálya"1 s z á -

mára a p r i l ' 19. 1852. — Tóth : Az angol ü g y v é d i t e s t ü l e t e k r ő l é r t e k e z i k . . . . —

Wenzel : A' h a z a i b á n y a v i s z o n y o k á t a l a k u l á s a 's k i f e j l ő d é -

séről é r t e k e z i k —

Kis gyűlés

a ' történetlud. osztály' részére m á j u s ' 1. 1852. . 199 Jerney : Constantinus P o r p h y r o g e n i t u s m e l l é k - 's egyéb t ö r -

t é n e t - f ö l d i r a t i n e v e k r ő l é r t e k e z i k —

Lap.

Kis gyűlés

a' math, és természettud. osztályok'' r é s z é r e m á j .

3 . 1 8 5 2 . . . 2 0 0 Györy : E m l ő k b e s z é d B e s z é d e s J ó z s e f lt. felett . . . . —

Kis gyűlés

& nyelv- és széptudd. osztálya' s z á m á r a m á j . 13.1852. 2 0 5

Toldy : A n t a l M i h á l y lt. e m l é k e z e t e — Hunfalvy : É s z r e v é t e l e k az elme szó' ősvilági a l a p j a i r ó l . 2 0 7

K i s g y ű l é s a' philosoph. és társadalmi tudd. osztályai' r é -

s z é r e m á j u s ' 17. 1852 2 0 9 Pauler : A ' p o r o s z b ü n t e t ő törvény' fő e l v e i r ő l . . . . —

Wenzel : A' h a z a i b á n y a v i s z o n y o k r ó l j o g i s z e m p o n t b ó l é r -

tekezik 2 2 1

Öszves kis gyűlés

május" 17. 1852. 8 ó r a k o r —

v Szilasy János r t . b ú c s ú z ó levele az a k a d é m i á h o z . . . —

K ö n y v t á r i g y a r a p o d á s 2 2 2

Kis gyűlés

a' math, és természettudd. osztályok' r é s z é r e j u n .

7. 1852 — Csorba : A' k e n y é r r ő l é r t e k e z i k —

Kis gyűlés

a' nyelv- és széptudd. osztálya s z á m á r a j u n i u s ' 19.

1 8 5 2 . : 2 2 5 Mátray : A ' m a g y a r n é p d a l o k ' k i t ű n ő s a j á t s á g a i r ó l z e n e i t e -

k i n t e t b e n —

\ Czuczor : Az elme és ész' é r t e l m e z é s e a m a g y a r n y e l v b ő l . 2 3 0 Mátray : Ozorai I m r e ' Krisztus és A n t i k r i s z t u s r ó l szóló m u n -

k á j á n a k ismertetése 2 4 0 K i s g y ű l é s a' philosoph. és társadalmi tudd. osztályai' s z á -

m á r a j u n . 2 1 . 1852 2 4 2 Karvasy : Az egyéni t u l a j d o n j o g r ó l 's a' s z a b a d c o n c u r r e n -

t i á r ó l s t á t u s g a z d á s z a t i t e k i n t e t b e n é r t e k e z i k . . . . — Wenzel : Az 1 5 1 4 - k i s o m l y ó - v á s á r h c l y i u r b á r i u m r ó l s t o -

v á b b i k i f e j l e s z t é s é r ő l —

ö s z v e s kis gyűlés

j u n . 2 1 . 1852. 7 órakor 2 4 8

K ö n y v t á r i g y a r a p o d á s —

Kis gyűlés

a' történeltud, osztály' r é s z é r e j u l i u s ' 3. 1 8 8 2 . . 2 4 9 Erdy : V a n - e R ó b e r t K á r o l y k i r á l y n a k szerb v e r e t ű é r m e ? . — Erdy : O s t o j a I s t v á n n a k , Dusán szerb c z á r n a k t u l a j d o n í t o t t ,

é r m é r ő l é r t e k e z i k 2 5 4 Kállay : A ' czófalvi a r a n y c s á k á n y o k r ó l —

F a b ó A n d r á s , R á t h K á r o l y , P r i v i t z e r L á s z l ó , V a l e n t i n e l l i

J ó z s e f levelei olvas!atnak 2 5 8 Nagy Iván : N é m e l l y v e l e n c z e i m a g y a r d o l g o k r ó l . . . —

Kis gyűlés

a' math, és természettud. osztályok' r é s z é r e j u l .

3 . 1852 2 6 3 Csorba : E l é a d á s á t f o g y t a t j a a' k e n y é r r ő l 2 6 4

Györy : A z ö s z h a n g z a t o k , h a n g l é p t e k és m é r s é k l e t ' s z á m v i - szonyairól é r t e k e z i k —-

Kis gyűlés

a nyelv- és széptudd. osztálya' részére j u l . 10.

1852 264 Fábián Gábor : A ' római classicusok' olvasásával 's tanul-

mányozásával egybekötött élvezetről és é r d e k r ő l . . . — Bornemisza János : A' czigány nyelv' elemei . . . . 2 8 1 K i s g y ű l é s a' philosoph. és társadalmi tudd. osztályai' s z á -

m á r a j u l . 12. 1852 320 Karvasy : Az egyéni t u l a j d o n j o g r ó l 's a' szabad c o n c u r r e n -

tiáról státus-gazdászati tekintetben szóló értekezését b é -

f e j e z i —

Öszves kis gyűlés

j u l . 12. 1852. 6 órakor — Brassai : E m l é k b e s z é d Méhes Sámuel lt. felett . . . . 3 2 1

K ö n y v t á r i gyarapodás 332

Kis gyűlés

a' történettud. osztály'' részére sept. 18. 1852. . — Repicky : T ö r ö k levélgyüjteményt mutat be 's olvas néhányat

magyar fordításban — Valentinelli könyvtár-igazgató' levele olvastatik . . . . —

Öszves kis gyűlés

sept. 20. 1852 —

Török : A' hazai írók által kiadatni szándékolt r e á l t u d o m á - nyi tankönyvek' megbirálását egy akadémiai szakbiróság' ítélete alá bocsáttatni 's illy tankönyvek' megszerzését in-

dítványozza — A ' Z á g r á b b a n létesült déli-szláv történeti 's régiségtani tár-

saság' levele — Könyvtári gyarapodás — Mignet és Henry József u r a k ' levelei —

Kis gyűlés

a ' n y e l v - és széptudd. osztályai részére oct. 2 . 1 8 5 2 . — Brassai : , , T a p o g a t ó d z á s o k a' magyar nyelv k ö r ü l " czímü

értekezését olvassa — Czuczor : M u t a t v á n y - c z i k k e k a ' n a g y - s z ó t á r b ó l . . . . —

K i s g y ű l é s a' philosoph. és társadalmi tudd. osztályai' s z á -

m á r a oct. 4. 1852 3 4 3 Wenzel : Adalékokat közöl a' czigányok' történetéhez . . —

Podhradczky : Mária T e r é z i a ' két levele Borsod m e g y e ' ren- deihez —- Valentinelli1 levele hazánkat illető státusíratok' ügyében . 346

Kis gyűlés

a' math, és természettud. osztályok'' számára oct.

18. 1852 — Bugát : „ M e t a p h y s i c a l r á g i c s á k " czím alatt hetvenkét tételt

olvas a' természettudományok' köréből —

Öszves kis gyűlés

oct. 18. 1852. 7 órakor —

K ö n y v t á r i gyarapodás —

Kis gyűlés

a' nyelv- és széptudd. osztálya? részére nov. 6 . 1 8 5 2 . 347 Hunfalvy : P á r h u z a m o t olvas a' magyar és finn nyelvek' n é -

melly összevágó szavai közt —

Lap.

Kis gyűlés

a' philosoph. és társadalmi tudd. osztálya' r é s z é r e

nov. 8. 1852 3 4 7 Kállay : F o l y t a t j a előadását a' h i t b i z o m á n y o k r ó l . . . . —

Érdy : A ' m a g y a r és n y u g a t e u r ó p a i f e u d u m ' l é n y e g e s k ü -

l ö n b s é g é t f e j t e g e t i szóbeli e l ő a d á s b a n —

Kis gyűlés

a' történettud. osztály'' s z á m á r a nov. 2 0 . 1 8 5 2 . . — Wenzel : F o l y t a t j a é r t e k e z é s é t a' c z i g á n y n é p ' m a g y a r h o n i

t á r s o d a l m i v i s z o n y a i r ó l — Szabó Károly' é r t e k e z é s e olvastatik a' hét m a g y a r n e m z e t -

ségről —

Kis gyűlés

a' math, és természettud. osztályok' s z á m á r a nov.

2 2 . 1852 — Győry : A ' z e n e h a n g o k ' m a t h e m a t i c a l t ö r v é n y e i t f e j t e g e t i . —

T o l d y b e a d j a a' m i n i s t e r i uton m a g y a r í t á s végett az a k a d é - m i á h o z é r k e z e t t t e r m é s z e t r a j z i n é v t á r t Pólya József lt.

által dolgozva 3 1 8

Öszves kis gyűlés

nov. 2 2 . 1 8 5 2 . 7 ó r a k o r —

K ö n y v t á r i g y a r a p o d á s —

Kis gyűlés

a' történettud. osztály' r é s z é r e d e c . 18. 1852. . — Érdy : A1 m a g y a r o r s z á g i a r a n y és e z ü s t , szent és házi e d é -

n y e k r ő l é r t e k e z i k — Wenzel : W e r b ő e z y I s t v á n ' é l e t r a j z á h o z n é m e l l y a d a t o t k ö z ö l —

Öszves kis gyűlés dec. 20. 1852 —

Pauler : Gr. C z i r á k y A n t a l - M ó z s e s e l h ú n y t igazgató tag f e -

lett e m l é k b e s z é d e t m o n d — K ö n y v t á r i g y a r a p o d á s k ü l f ö l d i tud. t á r s a s á g o k ' részéről . . —

Az 1 8 5 3 . évi ü l é s s o r ' m e g á l l a p í t á s a —

Kis gyűlés

a' math, és természettud. osztályok' r é s z é r e d e c .

2 0 . 1 8 5 2 . 7 ó r a k o r 3 4 9 Csorba : A ' k e n y é r ' v e g y t a n i viszonyairól é r t e k e z i k . . . —

M A G Y A R

ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ.

X I I . Év. 1 8 5 2 . J A N . F E B R . I. Sz.

KIS GYŰLÉS , J A N . 1 0 . 1 8 5 2 . (A' történetudományl osztály' részére)·

Nmélt. Széki gr. Teleki József úr ö ex ja elnökiele alalt

Jelen az illelö osztályból : Bajza , Erdy, Podhradczky rr. és l. tt. —·

Más osztályokból : Bugát, Gebhardt, Györy, Horváth Cyr., Kiss Kár., rr. tt. — Csorba, Hunfalvy, Repicky, Tasner lev. tt.

REPICKY JÁNOS lt.

jászberényi török levelek' g y ű j t e m é n y é t mutatta be 's i s m e r t e t t e m e g , 's azok közöl n é h á n y d a r a b o t m a g y a r fordításban fel is o l v a - sott. E g y s z e r s m i n d a 'gr. Gyalay Lajos-féle g y ű j t e m é n y ' n e v e z e t e s b d a r a b j a i t fölemlítette.

PODHRADCZKY J Ó Z S E F It.

két é r d e k e s o r s z á g g y ű l é s i beszédét közlötte gróf Barkóczy F e r e n c z e s z t e r g a m i é r s e k n e k , mellyek' egyikével Mária Terézia királynét

1 7 6 4 . julius' 3. k ö s z ö n t ö t t e , midőn a ' p o z s o n y i o r s z á g g y ű l é s t m e g - nyitotta , másikát pedig julius' 5-, mikor a' kir. előadásokat átvette.

E ' két b e s z é d e t — monda közlő — csak a z é r t t a r t o m fölolvasásra méltónak, m e r t a ' s z ó l n o k mind keltejében amaz e u r ó p a i hit ü 1 7 4 1 - ki o r s z á g g y ű l é s r e v o n a t k o z i k , mellyen mint a' szepesi a k k o r m é g társas káptalan' n a g y p r é p o s t j a , jelen v o l t , 's mellyen viselt d o l g o k - nál n e v e z e t e s e b b e t nem s o k s z o r olvasni. Hogy t. i. e g y vitéz és hős n e m z e t , minő a ' m a g y a r , f e j e d e l m e é r t nem csak h a r c z i a s a n v í v n i , hanem s z e r e n c s é t l e n s é g é n , szíves indúlattal 's őszintén m é g k ö n y e z n i , sőt z o k o g n i is tudjon ; mint nagy emlékezetű apáink tet- t e k , midőn a' minden oldalról m e g t á m a d o t t , 's mindenektől e l h a - gyatott Mária Terézia mély gyászba öltözve magát, övéit, országló h á z á t , 's az egész monarchiát boldogtalan és n a g y o n ingadozó ál- lapotában oltalmukba ajánlá.

Nem vontak tehát k a r d o t , mint a' képírók állítják elő : ezt az e g y k o r ú országgyűlési naplók nem említik ; de azt igen i s , h o g y olly n a g y és közönséges volt a' megilletődés, hogy a' karok és r e n - dek kivétel nélkül mindnyájan k ö n y e z t e k , 's elszántukban életöket, v é r ö k e t , 's mindenöket királyasszonyuk s a' t r ó n ' oltalmára f ö l - ajánlották.

A C A D . É R T ~ *

Birom az egész történetet azon syülés' naplójából — belőle a' magyar színpadra egy nagyszeiü drámát lehetne í r n i , 's a' s z e - repelő személyeket fejenként nevök szerint kitenni *)· Ha kinek k ö - zölünk kedve volna, bizonyos föltételek alatt közleném vele az egész k é z i r a t o t , sőt kiadásra is átengedném : hogy a'külföld is ezt a' nevezetes , és az austriai monarchákra és az egész monarchiára vonatkozó hős történetet már valahára eredeti k ú t f ő k b ő l , ' s azon nyelven olvashassa, mellyen íratott.

A ' b e s z é d e k , mellyekben a ' m a g y a r érzelmű prímás n e m z e - t ü n k ' s z é p tulajdonait, 's nemes lelkének saját vonásait olly igen eredetileg f e s t i , ekkép hangzanak :

Augustissimi Principes ! Ter felieem merilo dixerim Hungári- ám , quae cum per S t a t u s , Ordinesque suos, a Patrio Tricolle c o n - vocatos , in occursum gloriose Regnantis Clementissimae Dominae, et Matris suae, ad Regni Limites, ovans tertio effunditur, iam T e m a sua Tutelaria Capita, veluti totidem Terrestria Altissimi Illius Tri- unius Vicaria N u m i n a , Augusto Diademate redimita, veneratur.

Ea Fortuna n o s t r a , quanto nos omnes inpleat gaudio , nolim, quis metiatur solo screnorum vultuum n o s t r o r u m , totiusque huius t'estivi Apparatus adspectu , aut exspectet ab exqniisitis Orationis figmentis. Sunt haec quidem etiam usitata laelitiae s i g n a ; sed non ita c e r t a , ut a callidae simulations artibus suapte secerni non pos- s i n t ; nosiri vero intimi, et sinceri, quod ex conspectu Augustorum Principum nostrorum venit gaudii, augmenta ila sunt irrefragabilia, sicut solidae', et efficaces undique causae : hinc p i u m , iustum et trar.quilium Gubernium ; illinc fida, prompta, et alacris parendi De- votio.

Quae a m b o , por hacrediïariatn quidem Successionem nobis tradita ; his tarnen temporibus , sub auspicatissimo isto Regimine, etiam peculiaribus mutuis studiis ita sunt confirmata , et aueta , ut sicut beatam tranquillitfetem nostram , eiusque fruetus o m n e s , in pium , providum, iustum, et clemens Maieslatum Vestrarum Guber- n i u m , post Deum unice recondimus : ita sospitatem , felicitatem, et quaevis Maiestatum Vestrarum O r n a m e n t a , ac Emolumenta, pro nostris nos h a b e r e , nulli dubiurn relinquamus.

Et Augusta quidein Maiestatum Vestrarum in Regnum hoc fi- d e l e , Merita, ac Bénéficia tanta s u n t , tamque conspicua , ut verbis multis haud opus s i t , ubi res ipsae diserte loquuntur. Me nec m o - nente , sentiunt omnes , quantum in dies in Re^no hoc bis Mariano et Apostolico creseat totius tarn fluxae , quam aeternae Beatitatis cerium Pignus, sincerus Veri DEI Cultus; vident assurgere magni- ficas A e d e s , Magno DEO sacras : nitere AUaria : honorari eorum

') lYémileg m e g e l ő z t e ez ohnjiásl Csokonai . ki e' lárgyat ezélőtt ötvenhat

é v v e l dramatizálta. Szerk.

KIS GYŰLÉS , J A N . 26. 1 8 5 2 . 3 Ministros, t a n t a , qui Legatione funguntur pro Christo : gaudent exeitari Publica exercendae Charitatis Christianao Domicilia : s u - spiciunt in florem assurgere Sacra , et Profana P a c i s , Bellique S t u - dia : Iaetantur florem Nobilitatis nostrae intimioribus Augustae Aulae Obsequiis, adeoque sacri Ipsius Corporis Custodia cum honorari, tum ad quaevis Saeculo convenientis Urbanitatis Officia excoli. Ad haec s a r t a , tectaque est sua Legibus, et Pactis nostris Sanctimonia, Magistratibus Authoritas, J u r i b u s , Libertatibus, ac Praerogativis omnibus vigor.

Hanc omnem nostram Fortunám , etiam iniquis, nostraeque viciniae valde infestis temporibus , partim inchoatam , partim p r o - motam , post DEUM, Stephaneae sibi sacrae Haereditatis Tutelam, grata confessione in acceptis referimus , u n i , plus , quam Maternae Clementissimae Dominae nostrae, de Nobis Sollicitudini, ac P r o v i - dentiae ;

Quam Augustissimus Imperator, D o m i n u s , et Corregens n o - ster, in Hungáriám , iam inde a felici Eius incolatu (cuius memoria apud n o s , in ßenedictione est) benigne propensus, altis Consiliis et Studiis S u i s , eliam ex hac n o v a , et perenni Felicitatis nostrae causa , benigne i u v i t , ac sollicite intendit, ut Augusta Soboles, J u - rium , Virtutumque Austriacarum H a e r e s , in Amore Hungarorum, quem cum ipso Sanguine inhibit, Exempli quoque tarn potentis vi geminata r o b o r e t u r .

E t , ο felicem metamorphosim Lacrymarum nostrarum ! q u i - bus fidis et calentibus, Te , Auguste Komanorum R e x ! vix natum, ac in Ulnis Magnae Matris, de fluxa Sociorum fide v a g i e n t e m , in hac ipsa Arce Regia ^ v i g a v i m u s ! 2), quem nunc, in Spes, et P r a e - sidia nostra adultum , iamque Maiestatis Insignibus Angelicam n o - stram Coronam o r n a t u r i s , et sublevaturis auctuin, laeti ac exultan- tes suspicimus et venerainur 3) .

Jucundas R e s , et Spes has n o s t r a s , novissime, Insignis O r - dinis Stephanaei solemniis restitutis, ornalas : nunc vero indictis pro salute, et Felicitate Reipublicae Comitiis, cumulatas, quam g r a -

') Quippe P o s o n i e n s i , quam exortnm Anno 1811. inceudium , in tris te rudas convertit.

3) Augusta quippe Maria Theresia, dum eius Coniux Franciscus in C o r r e g e n - tem assumtus die 2 1 . Septembris 1 7 4 1 . coram uuiversis Statibus , et Or- dinibus Regni Juramentum nuncupasset , Josepbum 13. Mártii eo Anno natum , aeque in Publicum proferri , et ad tol ti curando , dixit : „Se etiam, cum nihil, praeter huncce Thesaurum haberet, libenter Ilium eliam Slalibtis, et Ordinibns Regni offene."

3) Dum nomine SS. et 0 0 . R e g n i Viennae ad Comitia invitaretur, re'posuit:

„Sincera Statuum et Ordinum Officia , grato Animo suscipimus ; et cum a teneris iam erga bene meritam Hungaram Gentem , Animi s e n s e r i m n s P r o - pensionem : eo lubentius huius Diaetae occasionem arripimus , in qua toti Nalioni, et Singulis benevoliun Animum nostrum demonstrare poterimus."

1 *

Iis et devotis Animis prosequatur universa Gens nostra ! invidiae vitandae causa, non prosequar ego Oratione. Loquantur pro me F a - cta sat vocalia, quibus Hungari, prisca, quam a Divo Stephano P r o - pagatore a c c e p e r u n t , Fide, adhuc ostendunt : Quod DEUM timeant, Regem honorificent, Eique o b e d i a n t , non ad Oculum, et tanquam Homini : sed ex A n i m o , et uti DEO.

Dulce est iterum meminisse Laborum. Befricemus paulisper A d v e r s o r u m , quae tutissimus veri Amoris Lapis Lydius s u n t ; Ini- tiorum Memóriám. In hoc ipso Comitiorum L o c o , Voce etiam n o - strum Multoruin, quos laetioribus his temporibus Divina Benignitas servavit 0 , Ungaria in Tutelam Maiestatum Vestrarum , Yitam, et Sanguinem c o n s e c r a v i t , r e q u e i p s a , post : ea d o c u i t , nondum i n - tepuisse in Yenis s u i s , Martios Maiorurn Spiritus, neque longa de- svetudine obtusos esse Gentis Gladios, quando in R e g i s , et Regni Hostern stringendi sunt. Amoris hic H o r t u s , Nobili Hungarorum Fletu , et Sanguine , reciprocisque Maternaruiu Gratiarum rivis r i - gatus , ac foecundatus , ea deinceps Belli, Pacisque tempore sumsit I n c r e m e n t a , ut Fidelibus Subdilis, solo Clementissimae Doininae ac Matris suae nutu intellecto, ea etiam dispersis, sed eodem Amoris vinculo unitis, factu visa sínt facilia, quae collatis olim in commune Consiliis et Studiis, frustra optata esse meininimus.

Non persequar haec minutim , universim tarnen commemo- randa f u e r u n t , ut Sacratissimae Maiestates Vestrae , e x h i s , quae Facta s u n t , clementissime intelligant, quid deinceps, a subdita Hun- garorum F i d e , et homagiali obsequendi Proinptitudine e x s p e c t e n t ? quando v i d e n t , non magis eos avitorum J u r i u m , Libertatum, adeo- que Vitae ipsius s u a e , quam Begiae Dignitatis, cui sua in Tutelam t r a d i d e r u n t , Eiusque Coinmodorum et Emolumentorum , quae s e m - per cum suis coniuncta putant e s s e , sludiosos.

Conciliavit haric Studii aequalitatem , m u t u u s , tutissimum omnium Begnorum Praesidium, A m o r ; cui novis de nostra Felici- tate Consiliis f o v e n d o , et firmando, quum Sacratissimas Maiestates V e s t r a s , in medium n o s t r i , Sese demittentes, flexo Poplite, Ani- misque exultantibus v e n e r a m u r , una humillime supplicamus : ut qua Fiducia nos P a c i s , nuper operose constitutae F r u c t u s , a Cle- mentissiina in nos Providentia, in auspieatissimo hoc Conventu p r a e s t o l a m u r , earn homagialis Fidei alacritatem, Sibi Maiestates V e s t r a e , de nobis benigne polliceantur : in his omnibus, q u a e c u n - que e x Sacris Beipublicae istius Institutis, ad i u v a n d a m , et ornan- dam Begiae Dignitatis Maiestatem, conferri a nobis potuerint.

I n g r e d e r e , Augustissima T r i a s ! in Haereditatem hanc Tuam, ea Benignitate et d e m e n t i a : qua Devotione, et F i d e , a Gente, Tibi ') Orator n e m p e , A n n i 1741. Comitiis , ut Praeposilus Collegiatae eoturu

E c c l e s i a e S c e p u s i e n s i s interfuit.

KIS GYŰLÉS , JAN. 26. 1852. 5 subdita, excipieris. Sparge in Nobili hoc Amoris Regno uberiora Clementiae, et nostrae Publicae Felicitatis Semina : ut DEUS, a quo omne Datum Optimum, Divorum Regni Tutelarium Meritis, et P r e - cibus p l a c a t u s , augeat Incrementd F r u g u m Justitiae Tuae ; Gens vero Tibi Fidelis , Subdita et Devota , arctioribus in dies obstricta N e x i b u s , sicuti avita J u r a sua , sub umbra p i a e , i u s t a e , ac g l o r i o - sae A q u i l a e , tuto requiescere gloriatur : ita devotae Fidei Officia, reciproci Amoris L e g i b u s , quae limitem nullum s c i u n t , constanter metiatur. Dixi.

Augustissima Romanorum I m p e r a t r i x , R e x , et Domina Cle- mentissima ! Quod omni iustae et Firmae Jurisdictioni est p r o p r i u m , ut uni Subditorum Felicitati studeat ; id Sacrae Apostolicae Maiestati V e s t r a e , huius Coronae Jurisdictiones J u r e haereditario Tenenti, semper propositum f u i s s e , grata confessione agnoscunt Fideles e i - dem Coronae subiecti S t a t u s , et O r d i n e s , Augusto Maiestatis V e - strae Solio profunda cum Veneratione advoluti.

Ita d e m e n t i s , et iusti Gubernii opinionem mire c o n f i r m â t , et auget Sacratissima Maiestas V e s t r a , quando Nobis Fidelibus Subdi- tis S u i s , de Republica in medium consulturis , et in Sacra Sua P e r - sona a d e s s e , et benignas P r o p o s i t i o n e s , velut Lucem , ac C y n o s o - ram Consiliorum, Studiorumque nostrorum, clementissime adsignare dignatur.

Utramque hanc Augustae Dignitatis, el providae Manuductio- nis Gratiam, flexo Poplite, Animisque aeternum devotis veneramur.

Ut autem humillimae Gratitudinis Tributum referamus : primum, DEUM Optimum Maximum, per quem Reges r e g n a n t , et Legum Conditores Justa d e c e r n u n t , assiduis Suspiriis precabimur : ut N o - bis Gloriosam Justitiae , Tranquillitatis et Felicitatis Matrem, Sospi- tem, et ter Faustam, quam diutissime : in Augusto autem Virtutum, Juriumque Suorum Haerede, aeviterne Perennem praestet. Deinde : Consilia nostra , Studiaque omnia , alacribus Animis , benignis M a - iestatis Vestrae Intentionibus ita a d i u n g e m u s , ut Orbis Christianus a g n o s c a t , N o s , etiam Commoda n o s t r a , Beatitatemque Publicam et Stabilem, quam Maiestati Vestrae Cordi e s s e , venerabundi, et laeti conspicimus, non tarn nostri A m o r e , quam ea de causa curare : ne unquam Augustae Regnanti Domui, molestum, aut indecorum sit,

m i s e r i s , vilibusque Subditis imperare.

Cum natura i p s a , Principum et Subditorum arctissimo n e x u est coniuncta : tum Maiorum nostrorum Exemplis, in primis autem, propria Animorum nostrorum Inductione, quam suave hoc Amoris Regnum in dies confirmât : ita instituti et comparati sumus ; ut omnia Subiectorum Membrorum O r n a m e n t a , et Commoda , p r a e c i - pue ad Sacri Capitis nostri Dignitatem, Maiestatemque confirman- dam , et augendam referamus.

Devotae, simulque Nobilis ac I n g e n u a e Propensionis huius

n o s t r a e a c l e r n u m Monumentum sil Locus hie i p s e , in q u o , paulo difficiliori t e m p o r e Gens H u n g a r a , in O b s e q u i u m , et T u t a m e n Ma- iestatis V e s t r a e , quod maximum, et pretiosissimum habuit, VITAM, et SANGUINEM , c o n c o r d i , omnium P r o c e r u m , Statuum , et Ordi- n u m V o c e , inter t e n e r r i m a s LACRYMAS consecravit.

Quanto u b e r i o r i b u s M a t e r n a e Clementiae, et Providentiae A r - g u m e n t s Maiestas Vestra hanc subditae Fidei Alacritatem , s u b i n - de sibi obstrinxit : tanto certiori E x s p e c t a t i o n e de Nobis p e r s v a s u m h a b e r e dignetur ; Non V o l u n t a t i s , quae s e m p e r prompta et alacris f u i t , e s t , et érit : sed alterius Facultatis vitium f o r e ; p r o i n d e , non minori Nobis I p s i s , quam Sacratissimae Maiestati Vestrae m o e r o r i f u t u r u m , si qua in R e , benignis Votis, quae eadem fida nostra D e s i - deria s u n t , F o r t u n a , E v e n t u s q u e minus r e s p o n d e b i t .

I t a , cum Vires n o s t r a s , Consilia, Studiaque omnia A u g u s t o Maiestatis Vestrae T h r o n o , homagiali cum Devotione s u b i i c i m u s : una in Clementissimo Maternarum Gratiarum S i n u , p o r r o etiam s u - s t i n e r i , f o v e r i , ac p r o t e g i , flexis Poplitibus humillime supplicamus.

Dixi.

KIS G Y Ű L É S , JAN. 12. 1 8 5 2

(A' mathematical és természettudd. osztályok' számára).

Nmélt. gr. Teleki József úr ο exja elnöklete alall

Jelen az illető osztályokból : Bugát, Gebhardt, Györy, Kiss Kár., rr. tt., Csorba. Kendlvich lev. tt. — Egyéb osztályokból : Bajza, Czuczor, Erdy, Jerney rr. lt. — Hunfahy, l'auler lev. tt. — Helmeczy Mih. szavazatos pénztárnok.

BUGÁT PÁL rt.

OÍ emberi szóltangóli' áthatolásáról (compenetrálásról) tartolt előadást.

— Utána ISendtvich Károly Itnak az osztály' n e v é b e n telt jelentése* n y o - m á n Bodor Ferenci e r d é l y i volt b á n y a n a g y ' bányászt műszót árának a' szótári g y ű j t e m é n y e k közé m e g \ á s á r l á s a az ö s z v e s gyűlésnek ajánltatott.

KIS G Y Ű L É S , J A N . 24. 1852.

(A' nyelv· és széptud. osztályok' részére)·

Kubinyi Ágoston tiszt, tag' helyettes elnöklete alatt

J e 1 e η az osztályból : Balogh, Czuczor, Hunfalvy, Mátray, Bepicky, Tas- ner r. és l. tt. — Más osztályokból : Bajza, Bugát, Czech, Erdy, Györy, Horváth C., Jerney, Kiss K. rr. tt. Tóth Lőrincz lt.

HUNFALVY PÁL lt.

b r f e j e z t e a' finn , magyar és török nyelvek' összehasonlító leírását, m e l l y e l a' harmadik folytatással e g y tagban közlöttünk a' d e c . 9 - d i k napján tartott n y e l v - tud. ülés alatt.

KIS GYŰLÉS , J A N . 2 6 . 1852. 7

KIS G Y Ű L É S , JAN. 26. 1 8 5 2 .

(A' philosophiai és társadalmi tudd- osztályai' számára)·

Kubinyi Ágoston tt. helyettes elnöklete alatt

J e 1 e η az illető osztályokból : Horváth C.,rt. — Pauler, Szönyi, Tóth II.

ü. — Egyéb osztályokból : Bajza, Balogh, Bugát, Erdy, Gebhardt, Györy, Jerney, Í V . tf. — Hunfalvy lt.

HORVÁTH CYRILL rt.

a bölcsészel' eszméjéről folytatólag é r t e k e z e t t , a' k ö v e t k e z ő k b e n .

A' bizonyosságról.

A" m a g y a r nyelv e ' szót : bizonyos, h á r o m f é l e vonzalban h a s z - nálja , úgymint bizonyos i r á n t a , bizonyos róla és bizonyos b e n n e . Minő legyen azon k ü l ö n b s é g , melly e ' v o n z a t o k ' elöhozása és szél- tibeni e l t e r j e s z t é s é r e indokúl szolgált, leginkább a k k o r j ö v e n d n a p - f é n y r e : ha e ' vonzatok a' bizonyos szó által k i f e j e z e t t gondolatnak f e j l é s f o k a i h o z arányosan ítéltetnek meg. Két e r e d m é n y t fog e' m e g - ítélés előidézni : az első a' v o n z a t o k ' k ú t f e j é t , a' második azoknak e g y m á s h o z i viszonyát illetendi. Az első szerint a' fölemlített v o n z a - tok nem az ö n k é n y n e k , h a n e m a' nyelv' mivoltát szemmel tarló é r - telemnek s z ü l e m é n y e i ; a ' második szerint a' közöttük fennálló k ü l ö n b s é g nem esetleges hanem s z ü k s é g k é p i .

Ugy látszik mindamellett, mintha nálunk ama' különbség n e m birna most a k á r k i r e n é z v e hasonló érdekkel. Most a ' bizonyos szónak használási módjai az élet' k ö z ö n s é g e s viszonyainál s z i n t ú g y , mint a' nyelv' t u d o m á n y o s k e z e l é s e k o r több izben f ö l c s e r é l t e t n e k egymással. Azonfölül e ' módok közól már az e g y i k e n m á r a' mási- kon el is szokott siklani az i r ó k ' és beszélők' figyelme.

Ez ok nélkül nem t ö r t é n h e t i k . Honnan t e h á t ama' fölcserélés m e g ama' k ö z ö n y ö s s é g r e mutató elsiklás ? Vagy bir kellő n y o m a - tékkal a' bizonyos szó által kifejezett gondolat, vagy nem ; ha igen, mi hozta elö a' k ö z ö n y ö s s é g r e mutató elsiklást ? ha n e m , mi s z ü k -

s é g volt a' használási módok' e l f o g a d á s á r a ? L e s z n e k , kik itt is a ' korlátot nem ismerő ö n k é n y r e , vagy a' mindig és mindenütt nagy befolyást gyakorló megszokásra hivatkoznak. A' v é l e m é n y e k ' h a - tárai közt m o z g ó e g y é n e k n é l nem ú j s á g az illyszerü hivatkozás.

Tudniok kell a z o n b a n , h o g y az ö n k é n y és m e g s z o k á s r a i h i v a t k o - zással valamint másutt u g y itt sem fog a' k é r d e z ő s k ö d é s lecsillapít- tatni. Túl v a g y u n k már az értelmi fejlődés' a m a ' fokozatán, mellyet vaktában fölkapott n é z e t e k h e z szító fölületesség b é l y e g z e t t . Most minden oldalról megalapítottat vár a ' d o l g o k ' t e r m é s z e t é b e ható ész.

A z é r t valahányszor most valamelly szó' használási módjainál z a v a r vagy közönyösség m u t a t k o z i k , mindannyiszor értelmi hiányba ü t - közünk : mellynek okait annál kevesebbé hagyhatja érintetlenül a ' nyomozó é s z , minél , n a g y o b b a ' k é r d é s alatti s z ó ' á l t a l kifejezett gondolat és az elme' más működései közt létező ö s s z e f ü g g é s .

Hogy a' bizonyos szót épen oily befolyásos gondolat' k i f e j e - zésére szokta a' magyar használni, akár az élet' közönséges viszo- nyait akár a' nyelv' tudományos kezelését tekintjük : a' tapasztalás kétségbe nem hozhatólag tanúsítja. Különösen ama' követelési súly, mellyet a' magyar e ' s z ó ' h a n g o z t a t á s a k o r éreztet, világosan jelenti:

miszerint az általa kifejezett gondolat mindenkép tulható é r v é n y e s - séggel működik az élet' közönséges viszonyaiban. Ki az illy viszo- nyok közt saját bizonyosságára hivatkozik, az bánásmódjának súly- pontját nem a' külsőség' folytonosan változó tárgyaiba, hanem a ' szellem' bensejébe helyezi. Mi pedig a' bizonyos szó' tudományos kezelésének foganatát illeti, ez a'tudományok" történeti lapjaiból eléggé ismert. Mióta van már, hogy a' tudósok a' hivés' és tudás*

köreinek meghatározatlansága rniatt mindegyre felekeznek ! És ha gyökerében ragadjuk meg e' visszalökő t ü n e m é n y t , okát azon t é - továzásban találjuk, melly a' bizonyos szó által kifejezett gondolat körül folyvást uralkodik. A' tudósok' egyik felekezete az emberi ismeret' valódi becsét egyedül a' tudástól függeszti föl; mig a' m á - sik felekezet csak akkor véli az igazságot legbiztosabban elértnek, ha azt hivés' alakjában birtokolja.

Mellyik felekezetnek legyen igaza : mindaddig bizonytalan, mig a' bizonyosság' fogalma kellőleg tisztába nem hozatott. Ugyan- azt sürgeti a' bizonyos szó' használási módjai körül mutatkozó za- var és közönyösség is. Magától é r t e t i k , hogy ezen zavar' és közö- n y ö s s é g ' okaira nézve annál sürgetőbb az eligazodás : minél j ó t é - konyabb , ha sikerülten, és minél k á r t é k o n y a b b , ha balul fogatik föl a' gondolat és használt szó közötti összefüggés. T e g y ü k , hogy valaki zavartságban van a' bevett szó' használási módjai körül, nem látszik-e mindjárt : hogy az olly egyén nem hozta még illő tiszta- ságba a' módok által kifejezendő gondolatot ? Vagy ki mondhatná, hogy a ' b e v e t t szónak módjai iránt közönyös egyén kívántán átvizs- gálta legyen ama' gondolatot, mellynek kifejezhetése végeit a' szó elfogadtaték ?

Azonban a' bizonyos szó iránti közönyösség sem mutatkozik nálunk egyenlő hiánynyal. Vannak, kik használási módjaival ü g y e - sen tudnak bánni. Illyenek a' mügondos iró és a' nyelvész. Amaz, hogy a' módok' helyszerü alkalmazásával az irálynak kecsegtető változatosságot kölcsönözzön ; emez , hogy a' nyelv rejtettebb s a - játságainak kiszemelése után a' nyelvtant ujabb szabálylyal gazda- gítsa. Mindeniknél k i t ű z ö t t , de különb a' czél. A' mügondos iró a ' nyelvi s z é p s é g , a' nyelvész a' nyelvi helyesség után törekszik. A' mügondos írónál egyedül a' nyelv' külső, a' nyelvésznél egyedül a' nyelv' belső oldala forog kérdésben. De épen ez a z , mi miatt sem az egyik sem a' másik nem juthat azon p o n t h o z , melly a' bizonyos szó' használási módjait valódilag előidézte.

E' pontnak fölvilágosítása a' bölcsész' kötelességei közé t a r -

KIS GYŰLÉS, JAi\. 26. 1852. 9 tozik. E n n e k áll é r d e k é b e n oda t ö r e k e d n i , h o g y az egyoldalúság é s a' szokástól eltorzított i s m e t á r g y a k saját e r e d e t i tisztaságukban l e - g y e n e k fölmutatva.

Lássuk e ' fölmulató t ö r e k v é s ' g y ü m ö l c s é t a' bizonyosságnál, melly, mint már az eddigiekből tudva v a n , a' bölcsészet' e s z m é j é - n e k egyik l é n y e g e s oldalát teszi.

Mi voltaképen a ' b i z o n y o s s á g és minő álláspontokról kelljen azt t á r g y a l n i , h o g y kibontásával a ' bölcsészet' e s z m é j é n e k t a r t a l - mazása mindinkább ö r e g b ü l j ö n , az i g a z s á g ' bárhol kezdendő n y o - mozása tévakadályoktól t i s z t u l j o n , és a ' b ö l c s é s z által czélba vett m e g n y u g t a t á s biztosítottá váljék : még mindig olly f ö l a d a t , melly v é g é r v é n y e s föloldásra vár. A' bölcsészeli r e n d s z e r e k b e n , valamint e g y é b m u n k á k b a n is , sokfélét találhatni , mik e ' t á r g y r a k ö z e l e b b - ről v o n a t k o z n a k ; de olly gondolati s z ö v e d é k e t , melly ez irányban t e t e m e s f o g y a t k o z o l t s á g o t nem l á t t a t n a , nehezen tudunk f ö l m u t a t - ni. A z e n n e k okait f ü r k é s z ő előtt azonnal előtűnnek a' bölcsészeti r e n d s z e r e k ' k ü l ö n k ö d é s e i , m e g az e g y e s m u n k á k n a k igazán tiszta tudás helyeit, mellékes é r d e k e k r e czélzó törekvései. Számtalanszor, mint m á r m e g t ö r t é n t , f ö l t é v e , sokszor pedig követelve lön : h o g y a' b i z o n y o s s á g ' fogalma iránt mindenki saját e r e j ü l e g jőjön ö n m a - gával tisztába. Szinte fölöslegesnek tartatott az olly t á r g y n á l i v e s z - t e g l é s , mellynek s z ü k s é g e l t m e g e s z m é l é s é t a ' mozgásba hozott k e d é l y ' sugalmai is ösztönzőleg elősegítik. A ' k é s z a k a r v a 's majd nyilván majd alattomban t ö r t é n t elhomályosítás v a g y eltorzítás itt csak annyiból e m l í t e n d ő , a ' mennyiben az illy szándékkal is annál hathatósabban k i e m e l t e t e t t a ' b i z o n y o s s á g ' természeti á l l á s a , minél n a g y o b b gond fordíttatott annak illő helyébőli kimozdítására. El lön mindenkitől i s m e r v e , ha m i n d j á r t nem mindenkitől vallva is , h o g y a' bizonyosság s z ü k s é g k é p i viszonyban áll az emberi szellemhez.

A n n y i legalább t a g a d h a t a t l a n , miszerint a' b i z o n y o s s á g , a ' hajdani bölcsészektől k e z d v e ar m a i a k i g , m i n d e n k o r olly t á r g y volt a' b ö l - csészet' határain b e l ü l , melly különös figyelemmel vizsgáltatott.

Hozatott is föl irányában több b ö l c s e l e t , ö s s z e h a n g z ó k a l a p - ban , de n a g y o n eltérők e r e d m é n y b e n . Ha különködési pontjaikat mellőzve azon oldalaikat t a r t j u k szem e l ő t t , mellyekben egymással m e g e g y e z n e k , valamennyi a' dogmatismus, scepticismus és s y n t h e - tismus alá sorozható.

Föladatunkat illetőleg a ' dogmaticus i g y gondolkodik : az i g a z - ság van ' s mi arról m e g g y ő z ő d h e t ü n k , másokat is m e g g y ő z h e t ü n k .

A' scepticus ellenben igy szól : az igazság van ; de mi a r r ó l wieg nem g y ő z ő d h e t ü n k , sem másokat m e g nem g y ő z h e t ü n k .

A' synthelícus v é g r e , b é k é t akarván az eltávozó felek között l é t e s í t e n i , következőleg nyilatkozik : az igazság v a n , 's mi a r r ó l r é s z b e n m e g g y ő z ő d h e t ü n k , r é s z b e n pedig nem ; r é s z b e n másokat is m e g g y ő z h e t ü n k , részben pedig nem.

Az imént fölhozottakból következő folyományok erednek : 1) mindenik fél elfogadja, hogy az igazság van : 2) a' dogmaticus sze- rint az igazság és ember közötti viszony lényeges : azért ennek amabbani bizonyosságát elérhetőnek tartja ; 3 ) a' scepticus az igaz- ság és ember közötti viszonyt nem ismeri lényegesnek : azért e n - nek amabbani bizonyosságát tagadja ; 4 ) a' syntheticus az igazság és ember közötti viszonyt lényegesnek tartja ugyan ; de azért még nem látja állíthatónak, hogy az ember mindenkép bizonyos lehet az igazságban.

A' dogmaticus, elvéhez hüven, törekvése' fő irányát abba h e - lyezi : hogy az igazságbani bizonyosságot mind ö n m a g a , mind má- sokra nézve minél nagyobb tökéletességgel megvalósíthassa.

A' scepticus ellenben valamennyi tehetségével azon dolgozik, hogy a' bizonyosság' irányábani hiedelmet minden áron semmivé tegye. Szolgáljon például Sextus Empiricus, ki az igazság-nyomo- zókat azokhoz hasonlítja, kik a' sötétben kincset k e r e s n e k , 's ha valamikép módját ejthetik is a' kincsnek, azt, a' setétség miatt, nem képesek fölismerni. Hogy ezen összehasonlítás már azért is érvény- t e l e n , mivel az i g a z s á g , mint index s u i , maga tesz önmagáról bi- z o n y s á g o t , csak mellesleg legyen megemlítve.

A ' syntheticus' állítása szerint az igazságbani bizonyosság megvalósítható u g y a n ; de még sem teljesen. Szerinte az igazság v é g e t l e n , az ember pedig véges lény. Miképen lehetne tehát azt elfogadni : hogy a' határok közé szorított ember képes legyen azon lényt teljesen megismerni, melly fölötte van minden gondolható ha- tárnak ?

lllyképen nyilatkoznak az igazság és bizonyosság közötti vi- szonyról értekező bölcsészek. Egyik sem tagadja az igazság' l é t e - zését, valamint azt sem, hogy mi, tehetségeink' korlátoltsága mellett i s , bizonyosak lehetünk az igazság iránt. Állítani, hogy a' scepticus az igazság' létezését és az az iránti bizonyosságot ellenmondás nél- kül el nem f o g a d h a t j a , annyi mint öt minden józanságtól megfosz- tani. Tulajdoníttassák bárminő nyomosság azon o k o k n a k , mellyek- kel a' scepticus a' dogmaticus ellen föllép, mégsem fog belőlük kö- vetkezni : hogy a' scepticus az igazság' létezését és az ember' az iránti bizonyosságát tagadja. Ellent mond ugyan a'scepticus önma- gának, de nem az igazság' létezésének és az az iránti bizonyosság- nak elíogadása miatt, hanem azért : mivel épen akkor követel saját elvére nézve bizonyosságot, midőn a' követelt nemű bizonyosságot teljesen le akarja rontani. Vagy talán nem követeli ezt a ' s c e p t i c u s ? Ha n e m , akkor törekvése nem volna más, mint hiú fecsegés.

Áll tehát ezen állítás: az igazság van. Azon első kérdés, melly ennek hallása után azonnal fölmerül, igy hangzik : mit foglal m a - gában ezen állítás ? Tartalmára nézve nagyon s o k a t , 's innen van, hogy a' fölhozott kérdésre többféle válasz adathatik. Valamennyi

KIS GYŰLÉS , JAN. 26. 1852. 11 közöl azonban leginkább ide tartozik a ' következő : lia az igazság, mint ollyan , van , nem lehet az emberi önkény' szüleménye. Ha pedig nem önkény' s z ü l e m é n y e , és mégis bennünk elútasíthatlanúl van : akkor ránk nézve eredeti, vagy is ollyas valami, a' mi nekünk

teremtetésünk' perczekor adva lön.

Két sajátság tűnik itt f ö l , mellyek nélkül bennünk az igazság n i n c s , nem is l e h e t , úgymint az eredetiség és adottság. Eredeti ránk nézve az i g a z s á g , mert az sem előleg sem utólag nem szerez- hető. Nem e l ő l e g , mert ennek elfogadásával a' jelenbeni igazságot az előbbitől; ezt ismét az előbbitől, ezt megmeg egy másik előbbi- től kellene leszármaztatnunk, a' nélkül hogy valaha a' lánczolal' első szeméhez eljuthatnánk. Hogy ez k é p t e l e n s é g , könnyen átlát- ható. Nem u t ó l a g , mert tapasztalási úton csak az fog bennünk elő- zsendíttetni, a' minek már eredetileg birtokában vagyunk. Ezen ál- lítás sok előtt különös és szokatlannak látszhatik ; ámde túlléptük már azon küszöböt i s , mellyen belül minden , a' mi valakire nézve különös és szokatlan , igaztalan is egyszersmind. Elég az hozzá, hogy mi az igazságot nem galyabítotluk önkény szerint, hanem azt, mint már bennünk találtat, következőleg mint lényiségünk' eredeti t a r t a l m á t , csak elöfejtjük. Ha pedig ez igy van , akkor az igazság nem szerzett v a g y o n , hanem eredeti adomány, vagy is olly kincs, melly n e k ü n k , bizonyos czél' megvalósítása' tekinteiéböl adva lön.

Kettő fordúl itt is elő : a' czél, melly általunk az igazság' irá- nyában megvalósítandó, és az eredetileg adott igazság. Minő ez az eredetileg adott igazság ? És miben áll az az általunk megvalósí- tandó czél?

Tapasztaljuk, sőt elmélkedésünk' behatásával is azt hozzuk k i : hogy azony lény, melly előttünk folytonos működése állal tulaj- don létezéséről állandó és elvitázhatlan tanúságot l e s z , nem csak m á s é r t , hanem önmagáért is van. Illyen az igazság is. Képtelenség állítani, hogy a' minket saját létezéséről állandóan meggyőző igaz- ság sem önmagához viszonyban n i n c s , sem önálló léttel nem bir ; mert az állandó meggyőzést csak azon föltét alatt hozhatja elő : ha tulajdon önálló létét sajáterejü működésével folytonosan teszi. A' mi pedig önmagát sajáterejüleg teszi, a z , midőn e' működést végre h a j t j a , teszi önmagában saját szükségképi lényegét ; és akkor az illy módon működő lény nem másét t , hanem önmagáért van. Ámde mihelyt valamelly, önmagát t e v ő , lény' létezése más lény által is tudva van : akkor amaz saját lényegét nem csak önmagában leszi, hanem teszi más önálló lényben i s , még pedig a z é r t , hogy ezen más lénytől, ha ismerő-tehetsége v a n , megismertessék. Azon ö n - t e v é s , melly megismerhetés végeit t ö r t é n i k , kijelentés vagy kinyi- latkoztatásnak szokott neveztetni.

Az ismeképes lények k ö z é , mellyek a' magát kinyilatkoztató igazságot elfogadhatják és m e g i s m e r h e t i k , sorozandó az ember is.

20

MAGYAR AC ADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

A' végből van tehát ránk nézve az i g a z s á g , hogy azt szellemünk- beni megnyilatkozásakor elfogadjuk és megismerjük. Ámde hogy az elfogadott igazság' irányában a' megismerhetés tisztán v é g r e h a j t - ható l e g y e n , elkerülhetlenül szükséges : miszerint az igazság olly határozatokban nyilatkozzék m e g , mellyek által öt a' nem-igaztól állandóan meg lehessen különböztetni. Szükséges azonfölül, hogy a' határozatok közt egy a' többit u g y hassa k e r e s z t ü l , és ránk nézve a' többiek' sorában olly csalhatlan bélyegként tűnjék f ö l , mellynek tiszta "s teljes fölfogása után bizonyosak lehessünk magának az igazságnak bírásáról is.

Láttuk i m é n t , hogy az igazság nem önkénytől f ü g g ő , hanem eredeti adomány, mellynek megismerésére hivatva vagyunk. Magá- ban találja tehát ezt m i n d e n k i , ?s ha elméletileg nem tesz is annak megismerésében kitetsző haladást, gyakorlatilag a' lelkiösmeret' feddő vagy-helyeslő szavában lehetetlen arra rá nem ismerni. Minek másolhatlan következtében ama' tárgyi határozat, mellyben és melly által magát bennünk kinyilatkoztatja, nem lehet m á s , mint a' szük- ségképiség. Láttuk továbbá, hogy az igazság, midőn önmagát meg- ismerhetés végett t e s z i , teszi saját lényegét, melly, mint tudva van, nem esetleges, hanem szükségképi. Akár alanyi akár tárgyi szem- pontból tekintessék tehát az i g a z s á g : mindenkor a'szükségképiség- ben találandjuk fel azon i s m e r t e t ő j e g y e t , mellyet birva az igazság' birása iránt tisztában lehetünk.

Ez lehetetlenségnek fog sokak előtt látszani, kik a dolgot más szempontból nézik. H o g y a n ? —- igy szólandnak k ö z b e . — hi- szen ha ez á l l , akkor a ' scepticismusnak is állania kell. Hát nem azért vitálkodik-e a' scepticus a' bizonyosság ellen, mivel az ember folytonos váltakozásainak közepette, az igazsághoz, mint minden változáson fölülálló szükségképiséghez, teljességgel el nem j u t h a t ? És ebben nem is gáncsolható , mert az ember csak azt képes m e g - i s m e r n i , a' mi vele rokon. Már p e d i g , ha az igazság' fő bélyegét a' szükségképiség teszi, akkor a' megismerendő igazság és a' m e g - ismerő ember közt kikerülhetlen az ellenmondás. Mert ugyan miben áll az ismeképes szellem' fő b é l y e g e , ha nem a' szabadságban ? Ha tehát az igazság' fő bélyegét a' s z ü k s é g k é p i s é g , a' szellemét ellen- ben a' szabadság t e s z i : hol azon pont, melly a' megismerendő igaz- ság és a' megismerő emberi szellem közt némi közösségre m u t a t - h a t ? Pedig e ' nélkül nem lehet helyt adnunk a' bizonyos i s m e r e - teknek. Vagy el kell tehát f o g a d n u n k , hogy az igazság bizonyos megismérését tagadó scepticus'állítása csorbíthatlan é r v é n y ű ; vagy el kell f o g a d n u n k , hogy az igazság' fő bélyege nem a' s z ü k s é g k é - p i s é g b e n , hanem valami másban keresendő.

Igy hangzik az ellenvetés, mellytöl nem lehet a' n y o m a t é - kosságot megtagadni ; ámde mihelyt a' dolog' velejéig hatunk, azonnal kiviláglik, miszerint a' benne előfordultak a' scepticismus'

i

KIS GYŰLÉS , JAN. 26. 1852. 13 ü g y é r e nézve csak látszólag érvényesek. „Az igazság és szabadság k ö z t , igy szól H e i n r o t h , nincs ellenmondás, hanem csak ellentét."

A' hol ellenmondás v a n , ott a' határozatok egymást kölcsönösen lerontják ; a' hol ellentét v a n , ott egymást kölcsönösen korlátolják.

Hogy például a' kör kerek i s i e g y e n négyszögű is, l e h e t e t l e n ; mert e ' határozatok egymást kölcsönösen lerontják. De hogy az emberi szellem' mivoltát az egyediség és egyetemiség' e g y s é g é b e helyez- zük , nem lehetetlen ; mert az egyediség és egyetemiség egymást nem rontják l e , hanem korlátolják. í g y van a' dolog a' szabad e m - b e r és szükségképi igazsággal is.

Mind a' mellett a' szabadság és szükségképiség közt mindig mutatkoznak némi jelei az ellenmondásnak. Ugy látszik , mintha a' szabadság is a' szükségképiség is olly elemeket foglalnának m a g u k - ban , mellyek az egymássali megférést lehetetlenítik. Hogyan is le- hetne ott bensöleg alapos m e g e g y e z é s , hol az egészek' tartalmazó elemei nem rokonűlnak egymáshoz ? Külsőleg korlátolhatják e g y - m á s t , de itt a' szabadság' és szükségképiség' külsőleg végrehajtott korlátolásánál valami magasabb kívántatik. És mégis ugy rémlik, mintha ezen magasabb valami, akár a ' s z a b a d s á g o t akár a ' s z ü k - ségképiséget t e k i n t j ü k , teljességgel nem volna kivihető.

Lássuk a' dolgot közelebbről. Birjon például bárminő szabad- sággal az e m b e r , vajon k é p z e l h e t ő - e , hogy általa változást i d é z - hessen elő a ' s z ü k s é g k é p i s é g e n ? A' ki állítja, önmagának mond ellent; mert egyfelől el kell fogadnia : hogy a' változhatatlanság a*

szükségképi lény' lényegéhez t a r t o z i k , másfelől pedig állításával ugyanezt tagadja. De a' szükségképi lény sem határozhatja meg a' szabadságot; mert mivel bizonyítja be a' szabad lény azt, hogy sza- badsággal bír, ha nem az által : hogy semmi más lénytől nem hagyja magát meghatározni?

így okoskodhatnak az ellenmondást vitatok. N é z z ü k , m e n y - nyiben van igazuk. Két tényező tűnik itt föl : a' szabad e m b e r és a' szükségképi i g a z s á g , vagy más viszonyból szemlélve, az önmagát saját szabadságában tevő ember, és az önmagát saját szükségképi- ségében tevő igazság. Tehát mindegyik tényekben teszi ö n m a g á t ;

<le épen azon oknál f o g v a , mivel a' tényekben mindegyik önmagát t e s z i , mindenik külön vett tény szükségképen viszonylik az önma- gát tevő tényezőre. Következőleg midőn az ember teszi önmagát saját t é n y e i b e n , az igy tett tényekben önmagánál marad , azokat önmagára viszonyítja , és azokat önmagával, még pedig tudva és szükségképen , egyesíti. Mi fol y ebből ? Többi közt az is , hogy a' ténykedve önmagát tevő ember az általa elövillantott tényekben csak azt fejtheti elö egyinásutánilag önmagából, a' mi már, mint eredeti tartalom , azelőtt js benne foglaltatott. Hogy ezen eredeti tartalom nem önkénytől függő szülemény, sem nem kívülről származott e s e t - leges módolat, hanem szükségképi adomány, a' fönnebb é r i n t e t -

tekböl is eléggé világos. Ha pedig szükségképi adomány: benső vi- szonyban kell állania az igazsághoz, mert az igazság is szükségképi.

Továbbá, ha az eredeti tartalom, adomány : azon lénytől kellett f ü g - g e n i e , kitől adatolt. De a d h a t - e vajon valamelly lény más lénynek valami szükségképit, ha önmaga szükségképiséggel nem b í r n a ? Azon axióma szerint : non potest plus esse in effectu, quam in causa, teljességgel nem. Úgyde a' szükségképiség az igazság' fő b é l y e g e - ként mutattatott föl; annak t e h á t , kitől eredeti tartalmunk , vagy is l é n y e g ü n k , mint adomány, f ü g g , 's ki bennünk a' szükségképiség által, mint igazság, megnyilatkozott, a' szükségképiség mellett sza- badsága is van. Lehetetlen is adományozót szabadság nélkül g o n - dolni. Azonfölül az adományozó, mielőtt magát az adomány' adására elhatározta, tartozott a z t , és a' megadományozandó lényt is vilá- gosan megismerni. Ki tagadhatná ezek után , hogy azon lény, kitől a' mi szükségképi lényegünk van s ki magát bennünk a' s z ü k s é g - képiség által kinyilatkoztatta , saját természeténél fogva értelmiség- gel is akarattal is b i r ? Az értelmiség és akarattal biró lény, mint tudva van , szellemnek mondatik.

Fölösleges ezek után minden további bonczolgatás, mert a' ki az imént vázoltakat fölfogta , igen könnyen m e g é r t h e t i , hogy a' fölemlített e'lenmondásbani tényezők egymásra szellemileg m ű k ö d - nek. Innen következtethető a' megnyilatkozhatás' lehetsége. A' „si- milia similibus" elv szerint a' szellem a' szellemnek megnyilatkoz- hatik. Innen a' megismerhetés' lehetsége is.

Lehetetlen tehát helyt nem adnunk azon állításnak : hogy mi a' szellemnek, mint szükségképiség által megnyilatkozó igazságnak megismerésére képesek vagyunk.

De vajon hivatva vagyunk-e ? Ha igen , mi az , a' mi minket hivatásunk ez iránybani teljesítettségéről biztosít? Ha nem : mi szük- ség volt az ö n t u d a t r a , melly valamennyi földi lény közt egyedül az ember' tulajdona? Vagy helyen kívüliek talán e' kérdések ? Nem gondolnók. M e r t , ha mi az igazság' megismerésére csakugyan hi- vatva vagyunk; akkor azon kellékekkel is el kelle láttatnunk, mely- lyek nélkül az igazság' megismerése puszta óhajtás. A' puszta ó h a j - tás ki nem elégít. Da honnan ezen ó h a j t á s ? Hogy kívülről nem ö n - tetett belénk , azt állandó ingerléséből is tudjuk. Természetünkben kell tehát azon ösztönnek lenni, melly amaz óhajtást elözsendítette és folytonosan fentartja. És ezen belülről fejlődő természeti ösztön a z , melly velünk tudatja : hogy mi az igényelt kellékeknek b i r t o - kában v a g y u n k , és hogy mi mind az igazság', mind magunk részé- ről biztosítékokhoz is juthatunk , mellyek a' kérdés alatti megisme- rés iránt minden kétséget eloszlathatnak. Az igazság' részéről illy biztosíték a' már többször említett szükségképiség. Hát a' mi r é - szünkről ?

A' mi részünkről minden más előtt kiemelendő az öntudat.

KIS GYŰLÉS , JAN. 26. 1852. 15 Többször halljuk a' köznép' ajkairól e' kifejezést : „olly i g a z , mint hogy én itt állok;" melly mit jelenthet e g y e b e t , mint az öntudat' biztosítólag kitörő hatalmát? Az öntudat maga lesz önmagáról b i - zonyságot. Nem is ok nélkül gyakorlott ö mindenkor annyira gyözö tekintélyt a' bölcsészet' körében. Az ujabbkori bölcsészeknél k ü l ö - nösen azon súlypontnak n é z e t i k , melly épen olly összetartó hata- lommal működik az ismeretek' országában , minövei a' nap a' nap- rendszerhez tartozó égi testek'irányában. Nélküle nincs élelinozgás az ismeretek k ö z t ; a' hol pedig ez nincs, ott az élő igazság nem talál hív tükörre.

Kiváló figyelmet igényel ezek után az önszemlélés, vagy is a' bennünk élő alaptény' azon m ű k ö d é s e , mellyel mindazt közvetlenül, de tárgyilag fölfogja, a' mi bennünk van. Hogy az illy móddal f e l - fogott és szcmléltben az eredeti a' n e m - e r e d e l i t ö l , a' változó a' nem-változótól, a' lényeges a' nem-lényegestöl nincs még kellőleg elválasztva, a z a z , hogy az illy móddal felfogott tartalom olly e g é - szet k é p e z , melly nincs még önmagában tisztán megkülönítve, a' dolog'természetéből látható. Nein is az önszemlélés' hivatása az illy megkülönítés, hanem a' nyomozó értelemé. Az értelem választja el az eredetit a' n e m - e r e d e t i t ő l , a' változót a' nem-változótól, a' l é - nyegest a ' n e m - l é n y e g e s t ő l , és miután mindenik kör' elemeit külön, és a ' k ö z t ü k létező viszonyokat is külön megvizsgálta, előáll az ész, hogy a' megvizsgáltakból szervezetet alkosson, mellyben mindenütt határozottan kitűnjék az összefüggés' tárgyalapos szükségképisége.

Adtunk eddig előzményeket, mellyekböl a' következő e r e d - mények folynak : 1) az ember az igazság' megismerésére hívatva v a n ; 2) az igazság és ember közötti viszony l é n y e g e s ; 3) e ' v i s z o n y az öntudatos szellemben életviszonynyá fejlődvén , ezen szellemet mindenkép följogosítottnak mutatja arra : hogy az igazságbani bi- zonyosságot önmagában folytonosan iparkodjék megszilárdítani.

És mit nyerünk ezen folytonosan megszilárdítandó bizonyos- sággal ? Nyerjük azon biztosítékot, melly vészünkről az igazság' megismerésénél kívántatott. Két biztosítékra tehetünk szert az igaz- s á g ' megismerésében : az egyik tárgyi, melly a' szükségképiségben, a' másik alanyi, melly a' bizonyosságban áll.

Ott vagyunk tehát ismét a bizonyosságnál, de azon nyert tu- dattal gazdagítva , hegy PZ emberi szellem annak folytonos fejlesz- tése és megszilárdítására föl jogosíttatott. E' följogosítást a' szellem kétségbe nem vonható tények állal tartozik megmutatni. Hogy ezen tények' összegében fog azután amaz állapot is megvalósulni, melly bizonyosságnak mondatik, a' dolog természete hozza ugy magával.

Elég a z , hogy a' bizonyosság szellemi állapot, melly csalhat- lan tények által lesz megvalósítva. Ezt azonban nein ugy kell érteni, mintha a' bizonyossági állapotnak, mielőtt az öntudatunk' előterére fejtetnék , legkisebb nyoma sein volna; mert ez homlokegyenest

MAGYAR AC ADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

ellenkeznék az emberi szellem és az igazság közt valódilag fennálló életviszonynyal. Van bennünk a' bizonysági állapotnak mindenkor n y o m a ; de ez a ' t ö b b i állapotok' nyomaival annyira el van vegyiive, hogy annak a' többiek' sorábóli tiszta és világos kiemelésére csak az k é p e s , ki magát e r r e külön akarati elhatározotlsággal előkészí- tette. Pedig épen ezen akarati elhatározásban áll ama' kellék , melly az e m b e r n e k , igazságot és bizonyosságot illető, működésénél r i t - kán tökéletes. Hányadik az, ki az igazságot egyedül önmaga becse- ért méltányolná !

Első ezek u t á n , mire föladatunk' megközelíthetése végett, ügyelnünk k e l l , a' szellem és igazság közti életviszony. Mint élet- viszony kölcsönös hatásban fog megnyilatkozni. E' kölcsönösségnél fogva : A ) Az ember nincs, nem is lehet az igazságon kivül, hanem csak abban és az által. Minek következtében az igazság olly lét-elem rá n é z v e , mellyen kivül épen ugy nem élhet szellemi é l e t e t , a' ho- gyan testi életet nem élhet a' levegőn kivül. Bizonyítvány ez arra, hogy az ember át van hatva az igazság által ; miért is azon állapot, mellybe amaz áthatás' erejénél fogva hozatott, nem önkényétől f ü g - g ő , hanem kénytetett. Hasztalanúl iparkodnék az ember tőle m e g - menekülni; mert erején fölül van az attóli megmenekülés. L e g i n - kább tapasztalhatni ezt a' lelkiösmeret' furdálásinál. Sőt az is é s z r e - vehető, hogy minél inkább törekszik valaki ezen kénytetett állapottól m e g m e n e k ü l n i , annál nagyobb erőt fog őrajta és létezése' vala- mennyi szálain gyakorolni. És ezen állapot' közvetlen fölfogása az, mi közvetlen bizonyosságnak neveztetik. B) Az ember által megis- merendő igazság sincs az emberen kivül, hanem benne van , mint elsajátítandó tartalom. Ha pedig benne van , mint tartalom ; akkor az igazság ugy tűnik föl a ' b e l v i l á g ' határain belül, mint nem-én, mellynek az öntudatos én ellene szegezkedik , és magát annak i r á - nyában túlterjedöleg viseli. E' tűlterjedés előtt az én a' nem-ént magától mintegy ellöki, hogy a' vele szemben állót, vagy is tárgyi- asítottat annál jobban keresztülhathassa ; ha pedig ennek végeztével a' keresztülhatottat önmagával rokonnak ismerte : rajta lesz, hogy vele mindinkább egygyé lehessen. Azon állapot, mellybe az ember a' fokonként áthatott i g a z s á g n a k , mint nem-énnek elrokonítása, és az ezt követő e g y g y é - l é t e l által á t t é t e t i k , nem más, mint a' k ö z v e - tett bizonyosság. C) Ha pedig az áthatoltsági és áthatási állapotok egy, mindenkép megtudatolt állapotegységgé olvadnak ö s s z e ; akkor ezen megtudatolt állapotegység összerü bizonyosságnak mondathatik.

Ezekből látható a' bizonyosság' fejlődésének három fokon k e - resztül történő menete is.

A ) A ' közvetlen bizonyosságnál első az igazság' közvetlen fölfogása. Mi legyen a' maga tiszta egyszerűségében az igazság' közvetlen fölfogása, azt m o s t , a' mi sokképen közvetített álláspon- tunkról nagyon nehéz meghatározni. Annyira megszoktuk tni már

KIS GYŰLÉS , JAN. 26. 1852. 17 az i g a z s á g n a k okokkal m e s t e r s é g e s e n t á m o g a t o t t f ö l f o g á s á t , h o g y szinte f u r c s a s á g n a k l á t s z i k , ha most az igazság' közvetlen f ö l f o g á - sáról van szó. Pedig hol veszi m e g g y ő z ő e r e j é t az igazság' k ö z v e - tett t á m o g a t á s a , ha nincs bennünk nyilatkozmány, melly a' k ö z v e t - len igazság' r é s z é r e t a n ú s k o d i k ? É s mi más ezen nyilatkozmány, mint a' b e n n ü n k eredetileg benlevö i g a z s á g ' s z a v a , mellynek h a t á - lyánál fogva az a k á r h o n n a n jövő i g a z s á g o t , mint velünk r o k o n t , öntudatlanul is e l h a s o n í t j u k , és ez által vele e g y g y é l e s z ü n k ? E z azonban nem ö n k é n y l e g e s e l h a t á r o z á s n a k , h a n e m m á s u n n a n s z á r - mazó k é n y t e t é s n e k e r e d m é n y e ; m e r t a ' k ö z v e t l e n fölfogásban nincs m é g h e l y e az én és n e m - é n közötti h é z a g n a k .

Az igazság u g y a n is olly t ú l t e r j e d ő e g é s z , mellyben az e m - b e r , mint l é t - e l e m b e n van és m ű k ö d i k , de eleinte inkább f o g é k o - n y a n , mint önhatólag. Működik t e h á t b e n n e , de az i g a z s á g ' v o n z ó e r e j e annyira áthatja minden i r á n y z a t á t , h o g y a z , s a j á t m e g h ó d í - t o t t s á g á n a k é r z e t é b e n , önmagáhozi viszonyát nem k é p e s u g y m e g - szilárdítani : hogy az i g a z s á g o t , mint vele szemközt álló t á r g y a t , magától távol t a r t h a t n á . Képződik az e m b e r , de k é p z ő d é s e ' f o l y a - matában s a j á t e r e d e t i tartalmából nem azon elem villantatik elö, mellyet ö a k a r , ' s m e l l y e t , ö n m a g á n a k bővebb kifejthetése v é g e t t , eszközül használhatna m á s l é n y e k r e i h a t á s a k o r ; hanem e r e d e t i t a r - talmából csak az emeltetik k i , mit b e n n e a ' k é n y t e t ő l e g m e g n y i l a t - kozó igazság s z ü k s é g e i .

Nézzük például a ' mysticismus' híveit. Telvék emelkedett g o n - dolatok és k é p z e t e k k e l , mellyek mindnyájan az igazság' csalhatlan f e n s é g é r e v o n a t k o z n a k ; de csakhamar é s z r e v e h e t ő , h o g y azok nem a ' czélt illető é r t e l e m ' szövesztményei, hanem a ' m e g i h l e t e t t k e d é l y ' akaratlan sugalmai. Ha vallomásra szólítod fel őket : k é p z e t e k k e l árasztanak e l , mellyeken keresztül átvillannak ugyan a' legvalódibb g o n d o l a t o k ; ámde hiában kívánnád t ő l ü k , h o g y ezen gondolatokat minden képzelmi burok nélkül u g y terjeszszék e l ö , a ' h o g y a n azt az i g a z s á g ' tisztán m e g i s m e r t béltartalma igényli. T u d j á k , h o g y az igazság v a n ; de hogy mi legyen ö n m a g á b a n az i g a z s á g , azt nem képesek fölmutatni. Ök.tehát az i g a z s á g ' létén túl nem t e r j e s z k e d - nek. Oka pedig e n n e k azon k é n y t e t é s , mellyet az i g a z s á g n a k s z ü k - s é g k é p i s é g b e n megnyilatkozó léte az ö k e d é l y ö k r e folytonosan gyakorol. E ' k é n y t e t é s azután é r z e l m e k b e n olvad föl. I n n e n az é r - zelmekbeni tüláradás. De honnan az érzelem ? E z a k k o r idéztetik e l ö , midőn az i g a z s á g ' léte az e m b e r i szellem' létével közvetlenül egyesül. Ezen , szellemünkre n é z v e k é n y t e t e t t e g y e s ü l é s b e n z s e n - dittetik föl a' közvetlen b i z o n y o s s á g , mellynek alakja az érzelem.

Tehát a z , a ' ki az igazság' i r á n y á b a n közvetlen bizonyossággal bír, é r z i , h o g y az igazság van. És az illyenről m o n d j a a ' m a g y a r , h o g y az igazság iránt bizonyos. Nem tudja , h o g y mi ; de k é t s é g b e neu»

hozhatólag elfogadja , h o g y van.

« C A D . É B T 2