ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ

I i G Τ A R

ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ

1 8 5 0 - R Ö L .

A Z A C A D E M I A ' R E N D E L E T É B Ő L

K I A D T A

T O L D Y F E R E N C Z ,

TITOKNOK

Kél kőre írt táblával.

P E S T .

E G G E N B E R G E R J . É S F I A ACADEMIAI KÖNYVÁRUSOKNÁL, M DCCC. L.

EMICH KS E I S E N F E I S * KÖNYVNYOMDÁJA.

F O G L A L A T .

Lap.

Öszves kis gyűlés jun. 10. 1850 1

G. Andrássy György : Megnyitó beszéd — Bizottmányi munkálkodás és gr. Andrássy másod elnök. —

Titoknoki jelentés az academia' 1848. és 4 9 - k i működé-

seiről 2

Öszves kis gyűlés jun. 17. 1850 7

Üléssor 1850-re. — Czuczor. — P á l y á z á s o k ' ügye. — Könyv-

tár' gyarapodása — K i s g y ű l é s e a' nyelvtudományi osztálynak j u n . 24. 1850. . 8

Mátray : A" Simon-codex' ismertetése —

Toldy : A' margit-legendáról 11 K i s g y ű l é s e a' philos, és társad, tudd. osztályainak j u l . 6.

1850 U Szontagh: Az alanyi világszemlélet tudományban, művészet-

ben és életben — Szilasy Faludi' munkáit ismertette 23

K i s g y ű l é s e a' történettud. osztálynak j u l . 8. 1850. . . . —·

Jerney egy X I . századbeli magyar nyelvemléket mutat be —

Kállay : A' kozár n é p ' származatáról — Podhradczky : A' nádori hivatal és név' eredetéről . . . 29

Kiss F. : Némelly magyarországi régiségekről . . . . 38

Történettud. pályázás' ügye . 39 K i s g y ű l é s e a ' mathem. és természettud. osztályoknak jul. 20.

1850 — Vállas : A' való és egész gyökü felsőbb egyenletek' felol-

dásáról — Nendtvich : Némelly még meg nem vizsgált hazai kősze-

nekről 42 Pályázási ügy 47

Öszves kis gyűlés jul. 22. 1850 —

Lap.

Toldy : Sztrokay Antal' rövid életrajza 47 Könyvtárügy. A' Jancsó-könyvtár' megvétele , 's gr. Teleki

József újabb ajánlata 48 K i s g y ű l é s e a' nyelvtud. osztálynak aug. 3. 1850 49

Jerney magyarázza a' XI. századbeli nyelvmaradványt . — K i s g y ű l é s e a1 philos, és társad, tudd. osztályainak aug. 5.

• 1850 · — l ^ K á l l a y : Az ősvilági rokon bölcseletek keleten és nyugaton —

Csatsko : A' gonoszság és vétkességről 58 Pályázási ügy ' 70

K i s g y ű l é s e a' történettud. osztálynak aug. 17, 1850. . . 71

Wenzel : Az egyetemi nemzeti intézetekről —

Erdy : Egy nevezetes régi tégláról 72 Jerney a' magyar nemzet' parthiai származásáról értekezik —

Podhradczky több magyarországi földrajzi neveket elemzett 73 Czech a' nádorok és egyéb főhivatalnokok1 chronologiáját

mutatja be

K i s g y ű l é s e a' mathem. és természettudd. osztályoknak aug.

19. 1850 74 Lugossy : Emlékbeszéd Hanák János felett —

Öszves kis gyűlés aug. 31. 1850 87

Gützlaff : A' chinai nyelvről és írásról —

Öszves kis gyűlés sept. 2. 1850 89

Toldy : A' Piry-hártya1 ismertetése —

Könyvtár' szaporodása 91

Kis gyűlés a' nyelvtud. osztáhf részére sept. 2. 1850. . . — Lugossy : Az academia' szombatos-énekeskönyvéről . . —

Kis gyűlés a?philos, és társad, tudd. osztályai' részére sept. 14. 130

Toldy : Dohovics Vazul' életrajza — Szász az erdélyi m. és székely perfolyamról értekezik . . 1 3 2

Szontagh : Az egyoldalú realismus tudományban és életben — Hetényi : Gróf Széchenyi I s t v á n , mint nemzeti nagy nevü

bölcselőnk' jellemzése 135

Kis gyűlés a' történettudományi osztály' részére sept. 16. . 145

Kállay : A ' magyarok' régi Sabir nevéről — Reguly : A ' dzungárokról, 's azoknak a' magyarokkal állí-

tott fajrokonságáról 155 Jerney : Szinte ezen tárgyról 168 Erdy : a' kigyósi pusztán talált niello-művekről . . . . —.

Öszves kis gyűlés sept. 28 173 Könyvtári gyarapodás < —

Kis gyűlés a' math, és természettud. osztályok' részére sept. 28. — Petényi : A' kakukról, mint a' természetnek csodálatos kü-

lönczéről — Lugossy : Emlékbeszéd Kerekes Ferenczről 188

Lap.

K i s g y ű l é s a' nyelvtudományi osztály' számára oct. 12. . . 1 8 9 Mdtray : A' muzeumi carthausi magyar codex' ismertetése . Repicky : A' perzsa és szanszkrit nyelvek' párhuzama (Be-

fejezés) . . '. 199 Bugát a' magyar-finn nyelvről észrevételeket közöl . . . 206

K i s g y ű l é s a' philos, és társadalmi tudd. osztályai számára

oct. 14 — Purjj/staller : az érdekek' észszerű rendéről —

~ ~ CsaTsko : A' gonoszság- és vétkességről 214 K i s g y ű l é s e a' történettud. osztálynak oct. 26. . . . . . 225

Podhradczky : A' magyarok' régi Sabartói asphaloi nevéről — Kállay : A' kozár népnek az ogor népfajlioz tartozása . . — Wenzel : Schultz Ernő' adatai II. Endre' keresztes h a d j á r a -

táról 232 Ö s z v e s k i s g y ű l é s oct. 28 ^ 254

Szilágyi István : Marmaros-szigeti falfestések . . . . —

Könyvtár-gyarapodás · . 258 K i s g y ű l é s a' math, és természettudd. osztálya? részére nov. 9. 259

Bugát: A' dinnye, physical, anatómiai és physiologiai tekin-

tetben — Györy : A' gyökérhuzások' egy ú j m ó d j a 260

K i s g y ű l é s a' nyelvtud· osztály'' számára nov. 11 264 Kállay : A ' g y l a s és carchan régi magyar nevek' jelentéséről —

Fogarasy J. : a' nagy szótárból^mutatvány-czikkeket olvas . 273 K i s g y ű l é s a' philosophiai és társ. tudd. osztályai részérc

nov. 23 — HprvMhJCyr. : A bölcsészet' eszméje —

Hunfalvy T'látőn' Politeia czímü mnnkája' vázlatát és b i r á -

~~~ latáFölvassa 292 K i s g y ű l é s a' phil. és társadalmi tudd. osztályai számára

nov. 25. — Wenzel : Az összehasonlító jogtudományról —

Hunfalvy befejezi vázlatát a' plátóni köztársaságról . . . 296

Ö s z v e s k i s g y ű l é s nov. 25 — Pauler : Emlékbeszéd Frank Ignácz lt. fölött —

K i s g y ű l é s a' történettud. osztály' számára dec. 7. . . . 305

* Repicky : A' Dzsáfer pasa' történeteit tárgyazó academiai tö-

rök codex' ismertetése — Wenzel : Frangepán Kristóf' velenczei fogságáról . . . 3 1 7

Toldy : Turóczi' Krónikája' kiadásairól 374 K i s g y ű l é s e a' math, és természettud. osztályoknak dec. 9. 381

Vállas : A ' k ü l ö n b s é g e k ' é s s o m m á k ' t h e o r i á j á n a k főbb alak-

zatai 382 O s z v e s k i s g y ű l é s dec. 9 389

A' jövő évi üléssor -

Lap.

Könyvtári gyarapodás 339 O s z v e s k i s g y ű l é s dec. 21 390

Wenzel : Werbőczy Istvánnak velenczei követsége . . . —

Petényi : A' rózsás pirókról 399 Könyvtári szaporodás 413

K é p m e l l é k l e t e k .

A1 kígyósi niello-művek , . . . . 168

llózsapirók' j é r c z é j e 399

S a j t ó h i b á k :

7 4 , l.

7 5 . — 7 7 . —

7 8 . —

7 9 . —

80. —

8 4 . — 8 5 . —

2 6 . sor 1 8 . —

1. —

3 . — 4 . — 4 2 . —

1. —

2 4 . — 3 3 . — 4 5 . —

11. —

2 3 . - 3 5 . — 1 7 . — 4 3 . —

birólag életörömnek

helyett olo.

vigyázva — — illy - - mezején — — Simoncsicz', Incze'— — tudata — — baranyának ! — — meghódítottnak — — négy év — — kiadásban — — életiratára — — kitüntetéséről — — Diószegi, Fazekas' — — Dc itt — —

bizólag életörömek' vágyva igy mezejére Simoncsicz Incze' tudta

baranyának , meghódítottaknak négy évi kiadásában

„életirata" szavaira kitüntetéseiről.

Diószegi-Fazekas' Itt

ι

MAGYAR

ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ.

X . É v . 1 8 5 0 . J U N . J U L I U S . I . S z .

Ö S Z V E S KIS G Y Ű L É S , J U N . 10. 1 8 5 0 . Gróf Andrássy György másod elnök' elnöklete alatt

J e len voltak : Bene, Császár, Fáy, tiszt. tt. — Balogh, Bugát, Czech, Döb- rentei, Erdy, Gebhardt, Györy , Horváth Cyrill, Jerney , Kállay , Szász , Sze- mere Pál, Szilasy, Sztrokay , Vállas rendes tt. — Csatsko , Garay , Karácson , Karvasy, Kiss Fer., Lukács, Mátray, Nendtvich, Pauler, Peregriny, Podkradcz- ky, Reguly , Repicky , Szécliy, Székács , Szönyi, Tasner, Tóth L., Wallherr lev.

tt. — Toldy F. titoknok.

GR. A N D R Á S S Y GYÖRGY

elfoglalván az elnöki széket, az ülést a' következő beszéddel nyitotta meg :

Tekintetes Academia ! Midőn ezen magyar tudós társaság' ki- sebb gyűlését egy zivatarteljes boldogtalan időszak és közel egy évi önkénytelen szünidő után mint felsőbb helyről megerősített ide- iglenes másod elnöke én nyitom meg, ki e' parancsnak egyedül trón

és haza iránti hűségből hódoltam, lehetetlen a' Tek. Academiához néhány szót nem intéznem.

A' cs. teljhatalmú biztos b. Geringer ú r ö e x j a az academia'kö- rében annyi szellemi erőnek gyümölcstelen pangását sajnálva tapasz- talván, működésének ujabbi megindítását ennek tagjaiból összeál- lított egy bizottmányra bízta, mellynek véleményét és kívánságait egész terjedelmében elfogadta, az igazgatósági, a' nagy és köz gyű- lések' tartását nem még ugyan, de a' kis gyűléseket megengedni, 's így tudományos társas működésünk' folytatására tért nyitni méltóz- tatott. — 0 exjának bizodalom és kíméletteljes egész eljárása bővebb ábrázolást nem igényel, és a' Tek. Academia, nem kételkedem, a' bizottmány által már egyelőre is kijelentett köszönő hálás és kezes- kedő szavait h e l y e s e l n i n e i n csak, hanem érezni annak szük- ségét is, hogy azokat tettel kell bébizonyítni, t. i. intézetünk ere- deti rendeltetésétől el nem térve, egyedül és kizárólag tudományos működésekkel foglalkodni, rendszabásainkhoz szigorúan és lelkiis- meretesen ragaszkodni, szóval : utunkat „csendesen és ártatlanul"

mint az alapítványlevelek is elég jellemzöleg kikötik, folytatni.

Egyébiránt e' bizottmány' jegyzökönyvei azonnal közzé fognak tétetni. — Nemzeti nyelvünk az academia' közvetlen és közvetett buzgó működései által kétségtelenül sokat nyert, sokat, sőt annyit,

1

2 MAGYAR A CADEMI AI É R T E S Í T Ő .

hogy föczél helyett, ugy gondolom, most már eszközül is szolgál- hat a* valódi miveltség', alapos tudományosság' terjesztésében.

És ezek azon magasztos, az egész emberiséget érdeklő czélok, mellyekre véleményem szerint az academia mint egyik fötényezö kell hogy kiválólag fordítsa figyelmét és munkásságát, kiválólag azok felé törekedjék rendszabásaink' értelmében, buzgóan , csendesen és ártatlanul igyekezzék magyar édes anyanyelvünket általánosan meg- kedveltetni és megbecsültetni.

Az academia' jövője és jótékony hatása a' magyarság' n e m e - sebb kimívelödésére, kivált most már, és mindenkorra ezentúl, leg- bensőbb gyözödésem szerint, kirekesztöleg a'legszigorúbb political becsületességen és a' fennebb érintett alapokon nyugszik.

Legyen végre szabad azon reményemet kifejeznem, hogy e' társaság' tisztelt elnöke útjából szerencsésen visszatérvén, nem so- kára elfoglalandja elnöki székét, mit midőn a' Tek. Academiával egy- értelmüleg óhajtanék, magamat a' Tek. Academia*ezíves bizalmába ajánlom.

E r r e a 'titoknok az a c a d e m i a ' n e v é b e n m e g k ö s z ö n t e a ' m é l t . gróf ú r ' b u z g ó k ö z b e n j á r á s á t , m e l l y által az i n t é z e t e t k é t e s á l l a p o t j á b ó l , s z e r k e z e t e és ö n á l l ó - s á g a ' m e g m e n t é s é v e l , régi állásába v i s s z a v e z e t n i e s i k e r ü l t , m e g j e g y e z v é n , h o g y v a l a m i n t e d d i g , ú g y e z e n t ú l is a ' n y e l v e t mint e s z k ö z t , a ' tudományok' magyar nyelven mívelését és terjesztését p e d i g m i n t fö czélt f o g j a t e k i n t e n i , ' s e ' r e n - d e l t e t é s é t a ' l e h e t s é g h e z k é p e s t teljes b u z g ó s á g g a l l é t e s í t e n i .

— K ö v e t k e z e t t a ' M a g y a r o r s z á g ' p o l g á r i t e l j h a t . cs. Biztosa b. G e r i n g e r Károly ú r ö e x j a által m e g e r ő s í t e t t bizottmán ynak, mell y gr. Andrássy György igazg.

és tiszt, t a g ' e l n ö k l e t e a l a t t F á y A n d r á s és b. P r ó n a y A l b e r t i g a z g a t ó , B e n e t i s z t . , D ö b r e n t e i és Szilasy r e n d . , g r . DessewfFy E m i l és Tasner lev. t a g o k b ó l , Toldy t i t o k n o k és H e l m e c z y p é n z t á r n o k b ó l á l l o t t , ülési jegyzökönyvei' felolva- sása, m e l l y e k b ö l az a c a d e m i a t e l j e s m e g n y u g v á s t m e r í t v é n a ' t ö r t é n t e k i r á n t , s z í v e s ö r ö m n y i l a t k o z a t b a n t a n ú s í t o t t a a b b e l i h e l y e s l é s é t , is, m i s z e r i n t a ' b i z o t t -

m á n y a ' b e t e g s é g e által m e g g á t l o t t gróf S z é c h e n y i I s t v á n ú r ' h e l y é b e , h e l y e t - tes másod elnökül gróf A n d r á s s y G y ö r g y a l a p í t ó , i g a z g a t ó és t i s z t e l e t i t a g o t k é r v é n k i , a n n a k s z a b á l y s z e r i n t i felsőbb i n e g e r ö s í t t e t é s é t k i e s z k ö z l ö t t e .

— T o v á b b á o l v a s t a t o t t , 's itt k ö z z é is t é t e t i k a '

T1TOKNOKI JELENTÉS

az Akadémiának 1848 és 49-diki működéseiről.

I. Az Academia e' két évben 45 kis gyűlést tartott, és pedig 1848-ban öszveset tizenkilenczet, osztályit tizennyolczat; 1849.

négy öszveset és négy osztályit. — Szünidő 1848-ban julius 11-től September 11-ig; 1839-ben az év első négy havában, úgy annak egész második felében az ostromzári tilalom' következtén ülés nem tartatott, valamint, az országos zavarok miatt, nagy, igazgatósági és köz ülés sem.

II. A' mi az Academia' tudományos munkálkodásait illeti, azok a' hat osztály' sora szerint rerdezve a' következőkből állottak.

A' nyelvtudomány'' köréből mindenek előtt megemlítendő a ' n a g y s z ó t á r , mellyben annak fö dolgozója Czuczor Gergely, köz

KIS GYŰLÉS , JUN. 24. 1850. 3 tudomásu szerencsétlensége miatt, 1849-ben csak 4 hónapig mun- kálkodhatott; így dolgozó társa Fogarasi János is tetemesb hivatalos elfoglaltsága, majd a' dolgok' bizonytalansága által támadt tétetlen- ség miatt épen n e m ; minél fogvae'munka az I betűnél tovább nem haladhatott. Az academia e' fennakadást annál mélyebben fájlalja, mert több ízben e' végre kiküldött tagjainak tudósításai, de az 1848.

előterjesztett mutatványok, 's különösen Czuczornak oct. 23. elő- adott szónyomozástani értekezése is újra meggyőzték az intézetet arról, hogy e'nagyszerű munkával a' nemzeti nyelv' tudományos ismeretének alapja állandóan meg leszen vetve. Megemlítendő m é g , hogy ez év' lefolyta alatt a' nagy szótár' anyagaihoz Hanák János közel ezer állatnév' gyűjteményével járult. — A' nyelvemlék-gyűj- tést és másolást Döbrentei Gábor a' m. kir. udv. kamara' levéltárá- ban folytatta. — A' nyelvtudományi osztály' üléseiben kétszer folyt érdekes eszmecsere az összehasonlító nyelvészet' körében ; egyszer midőn Kdllay Ferencz az „ól" és „akol" szók' nyomait vizszgálta számos indoeuropai és ural-altaii nyelvekben ; más ízben, mikor Sza- bó Károly mint vendég az óhellen és magyar nyelv' közös gyökereit

előterjesztő munkájából olvasott fel mutatványokat. Figyelemben ré- szesültek Repicky János' székfoglaló értekezése, mellya' sanscrit és perzsa nyelvek' alaktani párhuzamátterjesztette elő; ág γ Szabó Ist- ván levelei, mellyek több magyar nyelvvizsgálati tárgyakon kivül különösen az l hangnak nyelvünkben chamaeleoni természetét fej- tegetik.

A' p h i l o s o p h i a i o s z t á l y ' szőnyegén a' következő tár- gyak fordultak meg : Rónay Jáczint beköszöntöleg kaponyatani n é - zeteit terjesztette elő ; Palotai József a' származtató módszerről a' bölcsészetben értekezett ; Kdllay Ferencz az ösvilágban keleten és nyugaton feltűnt bölcseletek' rokonságát fejtegette; Szilasy János Voltairet mint bölcsészet méltatta; Vandrák András"1 székfoglalója Fries Jakab' bölcsészetét tárgyalta ; Szontagh Gusztáv folytatólag Ulrici' munkáját a' bölcsészet' alapelvéről ismertette ; Szilasy János a' böl- csészeinek a' természeti tudományokra való viszonyában mívelésé- röl, és szinte δ a' divatozó tanmódszerröl 's különösen a' társalgási módszer' előnyei 's mikép alkalmazásáról értekezett. — A' hazai böl- csészet' történetére vonatkozva, Döbrentei Gábor egy XV. század- beli névtelen magyar deista bölcséÜf ismertetett meg; Szilasy János pedig Makó Pál és Horváth János XVIII. századbeli magyar bölcsé- szeket tárgyalták. — Philosophiai műnyelvünk is három ízben foglal- ta el az osztály' figyelmét.

A ' t ö r t é n e t t u d o m á n y i o s z t á l y b a n Lányi Károly a' XV. századi magyar egyetemek' belrendezete' bővebb előadásával, Palugyai Imre pedig Dalmátországnak hazánkhozi viszonyai' törté- neti vázlatával foglaltak széket. Érdy János a' Crouy nemzetség' ok- leveles történetét terjesztette elő. Czech János a' magyar nádorok'

1*

4 MAGYAR A CADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

idötábláit előadó munkáját mutatta be 's azt élő szóval 's kiolvasások- kal ismertette. Waltherr László Varkocs György XVI. századbeli hő- sünkről 's nemzetségéről értekezett.

A' hazai régiségeket illetőleg Érdy János egy az Ipoly torko- latánál általa felásatott, szerinte IX. századbeli sírt, úgy egy a' pesti sáncz-ásások' alkalmával talált, hihetőleg II. századbeli római sírt is rajzokban és leírásban ismertetett meg ; szinte ő más alkalommal a' saját intézkedése alatt a' székesfejérvári régi főtemplom' helyén esz- közölt ásások' eredményeiről értekezett, azoknak tartalmát is, melly tetemekből 's arany, ezüst és vas ékszerek és eszközökből áll, a' nemzeti museum' egyik teremében előmutatván. Ugyanezekről szólt Jerney János is. Magyar műemlékekre tartozólag Gyurikovics György a' Trencsén és Pozsony vármegyékbelieket ismertette \Lugossy Jó- zsef a' sitéri régi templom' meszeletének lefejtése után általa fölfe- dezett falfesteményeket magyarázta 's terjesztette elé rajzolatban ; Nagy Iván némi XVII. századbeli lobogókat ismertetett meg ; Jer- ney János némi a' külföldön is figyelmet gerjesztett, állítólag E r - délyben lelt, érez buzogányt és sphinxet, rajzaik' elémutatása mel- lett, bírált m e g , azokat ujabbkori koholmányoknak bizonyítván;

Waltherr László némelly Keszthelyen őrzött régiségeket terjesztett elé szinte rajzokban. — Érdy és Jerney még némi irásos sziklacso- portokról értekeztek, mik a' kül- és belföldön találtatnak. — A' ma- gyar történeti kútfők' kiadása, nem kedvezvén az idő, újra nem moz- gattathatott ; de készített 's terjesztett fel az aeademia, osztályi bi- zottmány' terve szerint, a' kormányhoz kérést egy nemzeti közle- véltárnak a' törvénytudomány' érdekében felállítása iránt; melly azon- ban minden következés nélkül maradt.

A' m a t h e m a t i c a l o s z t á l y b a Arenstein József székfog- laló értekezéssel lépett b e , az úgy nevezett virtuális utak' elve' olly általános alkalmazhatóságáról, miszerint abból az öszves eröszet' minden tételei mint egy fő elvből következnek; más ízben ugyanaz a' rationalis gyökök' feltalálásáról értekezett. Györy Sándor a' negyed- foku egyenleteket, ismét a' gyökérhúzásokat fejtegette. Vállas An- tal némi, a' képzetes mennyiségek' tulajdonságait 's mind analyti- cal mind tértani értelmöket előterjesztő páiyairatról, végre Kiss Ká- roly hadi ügyünk' korszerű átalakításáról értekezett.

A' t ö r v é n y t u d o m á n y i o s z t á l y b a n Hunfalvy Pál A r i - * stoteles' elméletét a'jogról terjesztette elő, a'nicomachosi ethica'V.

könyve szerint ; Sztrokay Antal a' romaiaknál divatozott adórend- szerről 's az ezzel összekötött szavazási jogról, Frank Ignácz szék- foglalóíag az ősiség és elévülésről, Császár Ferencz szinte így az adós' személyének megítélhetőségéről, Csatsko Imre a' természeti jogról, ismét Sztrokay Antal az önkormányzatú helytartóságokról,

Pauler Tivador a' végszükség'jogáról, Fabriczy Sámuel a' béke-, bírákról, más ízben az állodalomnak a' nevelés és közoktatás körüli

KIS GYŰLÉS , JUN. 24. 1 8 5 0 . 5

jogai 's kötelességeiről értekeztek; Wenzel Gusztáv sz. István ki- rályunk' törvénykönyvének XII. századbeli, Endlicher által fölfede- zett kéziratát ismertette. A' nemzeti gazdászathoz tartozólag Györy Sándor a' közlekedési rendszerről 's a' szárazföldi és vizi közleke- dés' arányban tartásáról; úgy a' munkafelosztás' kiképzödéséröl é r - tekezett.

A ' t e r m é s z e t t u d o m á n y i o s z t á l y b a Petényi Salamon a' vadász sólyom' története' előadásával köszöntött be. Nendtvich Ká- roly a' föld'jövendőjéről, más ízben a' Bihar megyei kőszenekről ér- tekezett, ezen előadását előmutatásokkal's kísérletekkel követve.

Frommhold Károly vendég meteorologiai észleléseit 's az azokat képleg felmutató tábláit terjesztette elő. Kiss Ferencz az általa 1832.

nov. 13. Budán észlelt csillagfutásról közlötte észleletét. Bugát Pál a' lélek physiologiáját terjesztette elő. — A' természeti tudomá- nyok' hazai történetére tartozólag Hanák János az állattanét adta elő, különösen a' folyó század' elejétől az academia'felállításáig t e r - jedő időszakban. — A' természetrajzi műnyelv' dolga ismételve el- foglalván az osztály' gondjait, szinte Hanák János előadása' nyo- mán, a' nyelvtudományi osztálynak is hozzájárultával, az állat-, nö- vény- és ásványnevek' magyarítása körül követendő elvek határoz- tattak meg, úgy egyes műszók' vizsgálata 's megállapítása is folyt.—

Végre Balogh Pál, a' természettudósok' soproni és velenczei gyű- léseire kiküldött tagok' megbízásából e' két gyűlésről tudományosan kidolgozott bő jelentést tett.

Az ö s z v e s ü l és e k b e η némelly a ' m a g o k helyén említett székfoglaló 's más tudományos előadásokon kívül a' titoknok Sche- dius, Pyrker, Gyurikovics, Szalay Imre és Péczely elhunyt tagok' emlékezetét ünnepiette érdemeiket előterjesztő gyászbeszédekkel.—

Ugyanezekben tárgyaltatott még 1848-ban az akkori országgyűlé- sén hozott sajtótörvény, mint a' melly az egész írói rendet's az iro- dalmat, különösen pedig az academiát is közvetlenül érdekli, minek folytán az igazságügyi ministeriumhoz némelly a' közérdekben ta- nácsosnak látszó módosítások iránti vélemény terjesztetett fel, de melly kormányi vagy törvényhozási tárgyalás alá nem került. — Az academia 'pályajutalmait illetőleg: 1848. martius 31. volt határnapja a' nyelvtudományi és mathematical osztályok1 részéről hirdetett egy nyelvjárástani 's egy mathematic^^^encyclopaediai kérdésre készí- tendő feleletek' beküldésének. A z ^ s ő r e egy felelet érkezett, melly vizsgálat alá ment ; a' másodikra egy sem, 's azért az osztály annak ismétlését kérte: de nem tartatván meg az 1848-ki nagy gyűlés, mind a' kettőnek ügye függőben van. — 1849. martius' utolsója a1

philosophiai, történet-, természettudományi és mathematical osz- tály' köréhez tartozó , öt rendbeli versenynek volt határnapja : de csak az Ujváry-féle rendkívüli (történetig jutalomra érkezett egy pályairat, inellynek vizsgálata el ís rendeltetett; a' többiek iránti in-

6 MAGYAR A CADEMI A I É R T E S Í T Ő .

tézkedés mind az elmék' nyugtalansága, mind a' pénztár' megfogyat- kozott állapotja miatt alkalmasb időrehalasztatott.— Nagy gyűlések- nek e' két évben nem volta miatt, a' két-kétszáz arany nagy jutal- mak' elitélése és kiadása is elmaradt. — A' nyomatás végett 6e- adott kéziratok közöl egyedül Repicky János arab nyelvtana nyert helybenhagyatást, 's ajánltatott az igazgatóságnak kiadás végett. — A' nyomatások is e' két év alatt teljesen fel voltak függesztve, úgy hogy az Academiai Értesítőből is csak az 1848-diki folyam' első há- rom száma jelent meg. — Végül utazások ez években nem eszkö- zöltettek ; de megemlítendő éjszaki utazónk Reguly Antal1 hontérése, 's hogy ö jelenleg studiumai 's tapasztalásai' eredményeinek feldol- gozásával foglalatos.

III. Külföldi viszonyainkat illetőleg, az academia e' két évben a' tudományok' bajor királyi és porosz kir. academiáitól vette azok- nak évkönyveit és egyéb tudományos kiadásait szokott módon cse- rében.

IV. Az academia' gyűjteményei, különösen könyv-és kézirattá- ra , ez idő alatt is gyarapodtak, ha kisebb mértékben is, kül- és bel- földi tudósok' küldeményeivel. A' könyvtár' Teleki-féle részének alapczímtára nagyobb részt megkészült az új alkönyvtárnok által. Ar

könyvtári utasítás pedig a' tagok' használatára 1848-ban ki is nyo- matott.

Y. A ' s z e m é l y z e t e t illetőleg, nagy gyűlés nem levén : sem pártfogó 's új elnökség, sem tagok nem választattak. Helyettes s e - gédjegyzö Lukács Móricz lev. tag kormányhivatalt nyervén, 1848.

áprilisban vett említett tisztségétől bacsút ; 's különben is megritkul- ván a' foglalkodások , helye a' titoknok' javaslatára nyíltan hagyatott.

Továbbá a'könyvtári írnok Varga Soma vármegyei hivatalba menvén át, helyébe alkonyvtárnoki ranggal a' másodelnök úr Repicky János lev. tagot nevezte ki 1848. julius 1., ki azóta hivatalát folyton 's a' legnagyobb szorgalommal és pontossággal látja el.

Halál által, mennyire a' titoknoki hivatal előtt tudva van, a' tár- saság következő tagjait vesztette el : az igazgatók közöl b. Peré- nyi Zsigmondot ; a' tiszteletiek közöl Ragályi Tamást, Stáhly Igná- czot és Szalay Imrét ; a' rendesek közöl Horváth Józsefet és Pécze- ly Józsefet ; végre a' levelezők közöl Bresztyenszky Bélát, Degeran- do Ágostot, Dohovics Vazult, Gyurikovics Györgyöt, Hanák Jánost

és Mezzofanti bíbornokot.

M e g i n d u l h a t v á n ismét az e l ő a d o t t a k s z e r i n t a ' h e t i ü l é s e k ; azon t e k i n t e t - b ő l , m i n t h o g y a ' m a t h e m a t i c a l o s z t á l y ' h e l y b e l i t a g j a i ' s z á m a h á r o m r a o l v a d t l e , a ' t ö r v é n y t u d o m á n y i o s z t á l y ' m u n k a k ö r e p e d i g a ' l e g ú j a b b v i s z o n y o k által több t e k i n t e t b e n m e g s z ű k ü l t ; e l f o g a d t a t o t t a ' t i t o k n o k ' i n d í t v á n y a , m e l l y s z e - r i n t a m a z a ' t e r m é s z e t t u d o m á n y i o s z t á l y f y a l , ez a ' p h i f o s o p h i a i v a l e g y e s ü l v e t a r t a n d j a ü l é s e i t . J l a g á n a k az üléssornak m e g a l a p í t á s a a ' másod E l n ö k ú r ' k í - v á n s á g á h o z k é p e s t a ' j ö v ő öszves kis g y ű l é s r e h a l a s z t a t o t t , midőn az a c a d e m i a ' első e l n ö k e , gróf T e l e k i József úr ő e x j a , e r d é l y i ú t j á b ó l r e m é n y l h e t ő l e g v i s z - s z a t é r v é n , az e l n ö k s é g e t á t v e h e t e n d i .

KIS G Y Ű L É S , J U N . 24. 1850. 7

Ö S Z V E S KIS G Y Ű L É S , J U N 17. 1850.

Nmélt. gr. Teleki József úr ö exja elnöklete alall

Jelen gr. Andrássy György másod elnök. — Bene, Császár, Kubinyi tiszt. tt.

•— Bajza , Czech , Döbrentei, Érdy , Gebhardt, Horváth Cyr., Kállay t Szilasy, Szontagh, Sztrohay rr. tt. — Bertha , Csatsko , Garay , Hunfalvy, Kuthy , Lu- gossy , Lukács , Mátray , Paule r, Pere gr íny , Podhradczky , Reguly, Repicky , Széchy , Székács, Szönyi, Tasner , Waltherr lev. tt. — íoidy Ferencz titoknok.

— A ' nmélt. Elnök hosszas e l v á l á s u t á n é r z é k e n y s z a v a k k a l ü d v ö z ö l v é n a ' t á r s a s á g o t , a r r a f i g y e l m e z t e t é , m i k é p e n n e k most m é g i n k á b b m i n t v a l a h a h a - zafiúi k ö t e l e s s é g é b e n áll ö s z v e s e n és f e j e n k é n t a ' m a g y a r n y e l v és irodalom*

v i r á g z á s á t t e l j e s e r ő v e l e l ő m o z d í t a n i és b i z t o s í t a n i , 's e b b e l i i g y e k e z e t e i v e l a ' f e j d e l e m iránti h ő s é g e t ö s s z e k ö t n i . A ' m é l t . másod E l n ö k ú r n a k is m e g k ö s z ö n t e a b b e l i fáradozásait ( m e l l y e k ' e r e d m é n y e k é n t t e k i n t h e t ő , h o g y az a c a d e m i a i s - m é t g y ü l e k e z h e t i k , 's t á r s a s m u n k á l a t a i ' f o n a l á t ú j r a f e l v e h e t i . E z u t á n az ü l é s - s o r ' m e g h a t á r o z á s a k ö v e t k e z v é n , azon t e k i n t e t b ő l , h o g y az E l n ö k S z i r á k o n l a k t a ' d a c z á r a m i n é l g y a k r a b b a n j e l e n l e h e s s e n az ü l é s e k b e n , e z e k m i n d e n m á - s o d i k s z o m b a t r a és h é t f ő r e t ű z e t t e k , m i k h e z k é p e s t az üléssor ez é v r e e k k é p á l l a p í t t a t o t t m e g :

J u n . 24. N y e l v - és s z é p t u d d . o s z t á l y a . S e p t . 2 8 . Math, és t e r m . t u d d . oszt.

J u l . 6. Philos, és t á r s a d , t u d d . oszt. — 30. Öszves acad. gyűlés.

— 8. Történeti o s z t á l y . Oct. 12. N y e l v - é s s z é p t u d d . o s z t á l y a .

— 20. M a t h e m . és t e r m . t u d d . oszt. — 14. Philos, és társad, t u d d . o s z t .

— 2 2 . Öszves acad. gyűlés. — 26. T ö r t é n e t i o s z t á l y . A u g . 3 . N y e l v - és s z é p t u d d . oszt. — 28. Öszves acad. gyűlés.

— 5. Philos, és t á r s a d , t u d d . oszt. N o v . 9. Math, és t e r m . t u d d . oszt.

— 17. Történeti o s z t á l y . — 1 1 . N y e l v - é s s z é p t u d d . o s z t á l y a .

— 19. M a t h e m . és t e r m . t u d d . oszt. — 23. Philos, és társad, t u d d . oszt.

— 3 1 . Öszves acad. gyűlés. — Öszves acad. gyűlés.

S e p t . 2. N y e l v - és s z é p t u d d . oszt. D e c . 7. T ö r t é n e t i o s z t á l y .

— 14. Philos, és t á r s a d , t u d d . o s z t . — 9. Math, és t e r m . tudd. oszt.

— 16. T ö r t é n e t i o s z t á l y . — 2 1 . Öszves acad. gyűlés.

— E z u t á n a ' titoknok az a c a d e m i a ' n e v é b e n a z o n k é r é s t t e r j e s z t e t t e az e l - n ö k s é g e l é b e , h o g y m i u t á n a ' nagy szótár' f o l y t a t ó l a g o s k i d o l g o z á s a s z e r k e s z - t ő j é n e k C z u c z o r G e r g e l y n e k k u f s t e i n i f o g s á g a ' k ö v e t k e z t é n f e n n a k a d t : t é t e t n é k a n n a k P e s t r e v i s s z a b o c s á t t a t á s a i r á n t lépés ; m i r e az e l n ö k ú r a ' t u d o m á n y ' é r - d e k é b e n s z i v e s k é s z s é g g e l v á l l a l k o z o t t is.

— K ö v e t k e z e t t a ' n y e l v t u d o m á n y i o s z t á l y ' azon j u t a l o m k é r d é s é r e , m e l l y a ' n y e l v e k ' r o k o n s á g i r e n d s z e r é t 's a ' m a g y a r n a k a b b a n i h e l y é t t á r g y a z z a , f. é v i m a r t i u s ' 3 1 - i g m i n t h a t á r n a p i g b e é r k e z e t t e g y p á l y a m u n k á n a k ( M o n t e n e b b i b ő l -vett a r a b j e l s z ó v a l ) b e m u t a t á s a 's á l t a l á b a n az e ' k é t é v i v e r s e n y ü g y ' k é r d é s é - n e k t á r g y a l á s a . Az a c a d e m i a ú g y h i t t e , h o g y m i u t á n a ' 1 8 4 9 . és 5 0 - r e szólott h a t j u t a l o m t é t e l közöl c s a k k e t t ő r e j ö t t f e l e l e t , u . m . t a v a i az U j v á r y - f é l e é l e t - r a j z i f e l t é t e l r e e g y , 's ezidén a ' n y e l v t u d o m á n y i r a szinte c s a k e g y : e ' n y o m o t t

állapotja a ' p á l y á z á s n a k e g y e d ü l e ' m i n d e n t u d o m á n y o s m u n k á l k o d á s r a n é z v e o l l y i g e n k e d v e z ő t l e n k é t é v i i d ő s z a k n s t j ^ ^ l a j d o n í t a n d ó , 's h o g y a ' t u d o m á n y ' é r d e k é b e n ó h a j t h a t ó , m i s z e r i n t v a l a m e n ^ r e z i d ő r e k i t ű z v e v o l t , 's v a g y m e g - f e j t ő n é l k ü l m a r a d t , v a g y c s a k e g y e s p á l y á z ó által m e g k í s é r t e t t k é r d é s e k r e ú j v e r s e n y nyíljék. E n n é l f o g v a az ü g y ' részletes t á r g y a l á s a az o s z t á l y o k h o z u t a - s í t t a t o t t , hogy a z o k ' n y i l a t k o z á s a ' n y o m á n e ' k é r d é s e k n e t á n i ismétlése iránt ú j i n t é z k e d é s történhessék.

— A ' könyvtár' s z á m á r a b e a d a t t a k :

a' tudományok' ausztr.cs. academiájától az a u s z t r i a i n é m e t és illyr t a r t o m á - n y o k ' h e g y i és vizi a b r o s z a ' h á r o m k e l e t i lapja.

a' tudományok' porosz kir. academiájától : 1. A b h a n d l u n g e n d e r k ö n . A k a - d e m i e d. W i s s e n s c h a f t e n zu Berlin a u s dem J . 1 8 4 7 . B e r l i n , 1 8 4 9 . — 2. Mo-

8 MAGYAR A CADEMI AI É R T E S Í T Ő .

n a t s b e r i c h t e d e r d . k ö n . A k a d . d W i s s . v o m J u l y 1 8 4 8 . bis J u n y 1849. - - 3 , Y e r z e i c h n i s s d. A b h a n d l u n g e n d e r k ö n . A k a d . d. W . Berlin , 1848. — 4 . A ' p o - rosz a e a d e m i a ' t e r m é s z e t t u d . j u t a l o m k é r d é s e i , m e l l y e k a ' t e r e m b e n k i f ü g g e s z - t e t n i r e n d e l t e t t e k .

a Kisfaludy Társaságtól : I . A . K i s f a l u d y - T á r s a s á g ' É v l a p j a í . V l I - d k ö t e t . B u d a , 1 8 4 9 . — 2. H e l l e n K ö n y v t á r , k i a d t a a ' K i s f a l u d y - T á r s a s á g . V. és VI. k ö - t e t . P e s t , 1849. — 3. A ' s z é p é s z e t ' a l a p v o n a l a i , Greguss Á k o s t ó l , k i a d t a a ' K.

Társ. P e s t , 1 8 4 9 .

a ' Reguly-Társaságtól : R e g u l y - A l b u m . P e s t , 1850.

Bizoni Károlytól : S c h e u r e r i Rizologia h e b r a e a . Bazíl. 1 7 2 3 . — D e u t s c h Ferencz o r v o s t u d o r t ó l : ^ M a g y a r o r s z á g ' á s v á n y v i z e i n e k t é r k é p e . í v l a p . T e m e s - v á r , 1 8 4 9 . — Machold Fülöp b e s z t e r c z e b á n y a i n y o m t a t ó t ó l 2 8 db n y o m t a t v á n y 1 8 4 8 - 9 - b ö l . — Márkfi Sámuel e g y e t e m i t a n á r t ó l : * H i t k é t e I y e k . P e s t , 1 8 4 9 . — Szabó József e g y e t . j i d e i g l . t a n á r t ó l : ^ B á n y a m ü s z ó t á r . N é m e t - m a g y a r rész. B u d a 1848. — Szabó Imre e g y e t e m i volt t a n á r t ó l : * A ' z s ö l l é r l e á n y . P e s t , 1850. — Szentkirályi Zsigmond l e v . t a g t ó l : *Néliány t ö r v é n y j a v a s l a t a ' b á n y a i p a r ' ü g y é - b e n . Kolosv. 1 8 4 9 . — ToldyFei 'encz t i t o k n o k t ó l : SA ' m a g y a r t ö r t é n e t i k ö l t é - szet Z r í n y i e l ő t t . Első k ö z l e m é n y . Bécs, 1850.

— A ' kézirattár' s z á m á r a Szász Károly r . t a g e ' k é t n a g y b e c s ű k é z i r a t t a l k e d v e s k e d e t t : 1. e r d é l y i o r s z á g g y ű l é s i v é g z e m é n y e k ' g y ű j t e m é n y e , t ö b b n y i r e e r e d e t i p é l d á n y o k b a n . 2. N a g y - A j t a i Cserei Mihály H i s t ó r i á j a .

KIS GYŰLÉS , JUjV. 2 4 . 1850.

A' nyelvtudományi osztály' részére·

Nmélt. gr. Teleki József úr ö exja' elnöklete alatt

Jelen Balogh rt. Garay , Hunfalvy , Lugossy , Mát ray , Reguly, Repicky, Székács lev. tt. — Más osztályokból : Bajza , Döbrentei, Érdy , Gebhardt, Hor- váth Cyr., Kállay, Szász, Szilasy, Sztrokay , Ζádor r. tt. — Csatsko, Peregriny, Széchy, Tóth, Waltherr lev. tt. — Toldy F. titoknok.

MÁTRAY GÁBOR l t .

e g y h á r t y á r a í r t r é g i m a g y a r k é z i r a t o t m u t a t v á n b e , azt a ' k ö v e t k e z ő e l ő a d á s - sal k í s é r t e :

Főtisztelendő Dr. Simor János ú r , ez előtt az esztergáim é r - sekmegye' kormánytitoknoka, jelenleg Bécsben az ágostonszerzeti kolostorban létező lelkészképezde' elöljárója, 1848. novemberben a' magyar nemzeti Museumnak egy finom hártyára magyar nyelven írt régi kézirat- töredéket volt szíves ajándékban küldeni, mellyet ö Epölyön(Eppöl, Éppel) Esztergám vármegye' esztergami járása' déli szélén levő faluban egy ottani paraszt embertől nyere hihetőleg ak- k o r , midőn Bajnán, mellynek Epöly fiókja, lelkész volt. Több ízbeli tudakozódásom e' kézirat felöl mindeddig csak annyit juttatott tu- domásomra, hogy a' kézirat Epölyön találtatott. Nem fogok azon- ban nyugodni, hanem igyekszem a' leghitelesb forrásból kifürkész- n i , miként jutott e' kézirat ama becsülendő paraszt gazda'birtokába, hogy e' szerint talán annak is nyomába juthassak, nem létezik-e még a' kézirat' egyéb része is valahol.

A' jelen kézirati töredék 12-ed r é t ü , és csak 7 levélre, vagyis 14 oldalra terjed; még most is egybefüzve, miként hihetőleg e r e -

KIS GYŰLÉS , JUN. 24. 1850. 9 deti kötetében volt. Fájdalom ! a' szövegnek sem eleje sem hátulja nincsen m e g , 's így tökéletlen értelmű kezdete 's végével az olva- sóban enyhíthetlen sovárt gerjeszt a' munka' hiányzó részei' birha- tása után. Mivel azonban e' hét levelen foglalt szöveg több czikkre oszlik, mellyeknek tartalmai mindenkor a' czikk előtt veres betűk- kel adatnak elő, némi megnyugvást lel az olvasó abban, hogy leg- alább ama' néhány czikk egy-egy egészet tartalmazván, belölök a' munka' egykori rendeltetése felöl bizonyossá tétetik. Kitűnik t. i. a' szöveg' egykét helyéből, hogy e' munka lelki elmélkedéseket foglalt magában a' szent alázatosságról 's engedelmességről, 's lelki gya- korlatul Írattak a' ferencz-szerzetiek, és pedig (miután magyar nyel- ven irvák) ugyanazon rendű szerzetesnök' számára.

Hogy igen ügyes kéz irta, látszik a' csinos és pedig már a' gömbölyűbb fracturához hajló Írásból ; 's hogy azon korban készült, midőn már a' magyar helyesírás' rendezettebb szabályait követék az irók , kitűnik e' néhány lapi szövegben tapasztalható helyesírási egyenlőség 's következetességből, a' nyelv' rendesebb szabályai f e n - tartásából.

Nem csak ez okból tehát, de azért is, mert iróhártyán van írva 's Írásmód, betűk' alakja, egyes kifejezések 's nyelvbeli sajátságok csaknem mindenben megegyeznek Vas megyei birtokos Guary Mik- lós kir. udvarnok' hazánkfiánál egykoron őriztetett „elmélkedések a' pokol* kínjairól 's rágalmazásról" czímű régi magyar kéziratéival, mellyet boldog emlékű tudósunk Horvát István, kit hamvaiban is örök- ké áldani minden hazafinak elegendő oka van, XIV-dik századbeli- nek tartott (Tudom» Gyűjt. 1835. III. kötet, a' 102—103. lapon), magam is hajlandó vagyok e' kézirat-töredéket a' XIV. század' vé- gén , vagy legalább a' XV. elején készült műnek tartani.

Egyébiránt minden esetre e' kézirat egyike azon megbecsül- hetlen kincseinknek, mellyek édes hazánk' számtalan viharai' daczá- ra kedves nemzeti nyelvünk' emlékeiből fenmaradtak, 's áldhatjuk a' kezet, melly számunkra megörzötte, hálás tisztelettel említhetjük a' derék honfit, kí nemzeti intézetünk' gondviselése alá bízta.

Ha nem tudnám, hogy a' tisztelt Academia' tagjai előtt eléggé ismeretesek az illy régi magyar kéziratokban szokásos helyesírás' módjai, jegyzeteim szerint az e' töredékben tapasztalt sajátságokat rendre előadnám ; mellyekkel azonbUl^Bkaratom ellen ís hosszadal- mas lehetnék. Ez okból tehát csak röviden némelly szót és kiejtést említek, mellyek az akkori szójárás' divata'tekintetéből nem minden érdeknélküliek. Névszerint :

a ) Nyelvtani tekintetben említendőnek tartom, hogy e' kéz- iratban a' főnévre vonatkozó számnév mindenkor (a' mostani szokás' ellenére) nem ik-es sorszám, hanem osztószám gyanánt használta- tik , p. o. harmad példa, negyed példa, ötöd példa, nem pedig har- madik , negyedik, ötödik példa. Ezt tapasztaltam más régi magyar

16

MAGYAR A CADEMI AI É R T E S Í T Ő .

kéziratokban is. Jele, hogy az ik-es sorszámok régente csak akkor használtattak, midőn magánállók voltak, nem pedig mint mellékne- vei valamelly főnévnek. 6) Az andok és endek végzetü egyszerű jövő idő az igéknél e' kéziratban igen gyakran használtatik, p. o.

lejendek, bocsátandod, megutálanr'od, megutálandónak 's a' t. Jele, hogy ez már a' hajdankorban is divatozék. c) E' szó : bün i betűvel iratik, miként más régi kéziratokban is. Nagyon hajlandó vagyok tehát hinni, hogy hajdan nem bűn, hanem bin volt szokásban ; hacsak azt nem állítjuk, hogy e' szokást a' német papok hozák b e , kik ez előtt (miként átalán még a' mi időnkben is) az ü betűt i-nek olvasák.

Emlékszem egyébiránt, hogy gyermekkoromban gyakran hallám, miként magyar mesteremberek e' szót bűnös igy olvasták bines a' folyó század' első tízedében fülem' hallattára. d) Több ízben fordul elő e' mondat : „harmad, negyed, ötöd példát vetni." Mi nem egyéb mint példát előadni, példát mondani, példát előmutatni, e) Igen lé- lekismeretesen használtatnak az ik-es igék, p. o. dicsekedik, f é - nyeskedik, dicseködöl, fényesködöl, láttatik, olvastatik, fohászko- d é k , levetközék, történék. ρ A' és az névelők ritkán fordulnak elő annyira, hogy egész lapot találtam a' nélkül, g) A'határozott óhajtó mód'jelen idejének egyes száina' harmadik személyében a ' r é g i szo- kásos bővítő rag gyakran használtatik ; p. o. hirdetné-je, kajáltaná- ja (hirdetné, kajáltaná). K) Szembetűnő, hogy e' szó gyümölcs min- denkor csak gymölcs-nek iratik, miként a' boldvai codex'halotti beszédeiben ; mit azonban már más régi kéziratokban is tapasztal- tam. Í')E' szók helyett: annál, annyival, mennyivel, sokkal, e' szó is használtatik nagygyal·, p. o. nagygyal inkább kell örülnöm, / ) Bizo- nyos szó helyett bizonyságos használtatik ; p. o. bizonyságos nyere- sége. Nem különben: — Bizony e' szók helyett: — valódi, való- ságos, valóban; p. o. és elmene, mint bizony engedelmes. — To- vábbá előfordulnak : l) Némikoron (némellykor helyett), m) Fegyel- mezni (feddeni helyeit) ; p. o. kezdé magát nagy keménységgel fe- gyelmezni. n) Tisztössége nem adja vala (e' helyett: „méltósága, tisz- tes eredete, nem engedi vala"). 0) Keménységös (kemény helyett) ; p. 0. hogy eszök elveszöth volna az keménységös penitenciának mi- atta. p~) Megépöjték, megépítették a' latin aedificare, 's német erba- uen értelmében ; azaz : ájtatosságra gerjeszték, szellemi élvet szer- zettek; p. 0. a' Cristusnak johait megépéjtötték volna, — az Cri- stus.iak johait ekképpen megépöjték. 9) Bulcsot vévén, azaz : búcsút vévén. Tehát hajdan bulcs volt a' gyökszó,nem pedig búcsú. Bulcs nevü helység ma is van honunkban, r ) „Lelkének angyali kiességé-

vel" — azaz : tisztaságával, magasztosságával. És tb.

F e l o l v a s t a t o t t ez után k é t c z i k k az e m l í t e t t k é z i r a t b ó l .

Toldy Ferencz a' Simor-codex' korára nézve azt jegyezte meg, hogy az félreismerhetlenül-ugyanazon írókezet tüntetvén elé , melly az egyetemi könyvtárban levő, 1508-ban írt úgynevezett Nádor-co-

KIS GYŰLÉS , J U N . 2 4 . 1 8 5 0 .

17

dexet írta, de szilárdabb lévén 's így az iró barát' ifjabb korára mu- tatván, az ha nem is a' XVI. század'eléjéröl, minden esetre a'XV-nek végéről való. A' Guary-codexxel vont nyelvi párhuzam is, melly a - zonban bővebb megalapíttatást kívánna, a' korra nézve ugyanazon eredményt adja, mert az nem XIV. századbeli, mint Horvát István gyanította, ki annak csak tíz levelét ismerte, hanem, mint Döbren- tei czáfolhatlanul bebizonyította, a' XV.század'végéről van, noha a' 3. és 7. darabon kívül, mellyek kétség kívül a' XV. század' közepén túl szereztettek, többi darabjai, nyelvök szerint, valóban a'XIV. szá- zadra mutatnak vissza.

— Ez után

TOLDY F E R E N C Z t i t o k n o k

szent Margit1 magyar /e^eratfó/áró/értekezett.EIöadta mindenek előtt, hogy majusban Bécsben mulatván, az academia' részére még az el- hunyt Nádor-Pártfogó által kieszközlött felsőbb engedelem mellett aT

es. udv. kamara' levéltárában levő példányát szűz szent Margit' éle- tének megvizsgálván , úgy találta, hogy az nem egyéb , mint azon, debreczeni Kovács Pál által néhai udv. könyvtárör Kollár Ferencz' részére az udvari könyvtárnak azóta elveszett codexéröl készült má- solat, mellyröl Horvát István a' magyar nyelv' régi maradványairól írt értekezésében (Tud. Gy. 1835. II.) emlékezvén úgy vélekedett, hogy az Kollár' többi kézirataival együtt a' cs. titkos levéltárba ju- tott. A' dolog különben van ; a' Kollár' kéziratai t. i. csak akkor v é - tettek meg az udvar által, miután egy részök már elárvereztetett.

Ez utóbbiak közt volt a' kérdéses Margitlegenda; melly eladatván kö- zel negyven évig magán kezeken forgott, míg végre 1821. junius 8. azon okból, hogy azonegy kötetben némelly, birtokjogokat illető oklevelek és acták' másolatai is foglaltatnak, a' cs. udv. kamara ál- tal megvétetett. Ennek a' Pray' kiadásával, 's mennyire előadó' jegy- zései engedék, a'nemz. museumban levő, a'XVI. század' elején készült másolatával tett összehasonlításából kitűnt, hogy e' két má- solat lapról lapra, betűről betűre, még törléseit is ide tudva, töké- letesen megegyezik annyira, hogy az udv. könyvtár' elveszett h á r - tyairata (mellynek a' Kolláré hív másolata) 's a' museum' papirosra írt codexe tökéletesen megegyeztek.Nemolly bizonyos,vájjon Pray a' kettőnek egyike után készitette-e kiadását? Legalább feltűnő, egyes eltéréseken kivül mik leírási hibák is l^fa&tnek, az u betűnek állandó alkalmazása ν helyett, értve ott, hol az e-vel összetéve hangzó erő- vel bir, holott mind a' Kollárféle másolatban, mind a' museum' co- dexeben az ő hang állandóan ew-vel fejeztetik ki. Hasonlókép feltű- nő miszerint Praynál 's utána Vajda Sámuel' kiadásában is két sza- kasza a' szövegnek úgy van, zavart renddel, felcserélve, miszerint kísértetbe jönénk egy harmadik codex' léteztét tenni fel, hol a' ter- niók hibából összezavartatván, a' szöveg' folyamata megzavartatott, a' nélkül hogy Pray azt észre vevé : ha Horvát István határozottan

12 MAGYAR A CADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

nem állítaná, hogy ezer bajjal végre nyomába jutott, mikép a' W i - czay' példánya, mellyet utóbb Jankowich szerzett meg 's most a' museumé, csakugyan Praytól került. 'S ez esetben a' hibák és elté- rések Prayt terhelik, 's a' codex' újabb, hibátlan kiadatását nagyon ohajthatóvá teszik : mi mellett az előadott okokból a' Kollárféle má- solat segedelmet nem nyújthatván, annak az academia'részére lemá- solása teljesen felesleges.

Ezek' bejelentésétől szóló alkalmat vett némelly megjegyzéseit közölni magáról sz. Margit'legendájáról. Mindenek előtt k o r á t ille- tőleg Horvát István' abbeli állítását hozta fel, melly szerint „bizo- nyos , hogy ez az Elet már a' tizenharmadik században Íratott" (Tud.

Gyűjt. 1835. II. 112. 1.), 's azon helyére a' legendának, mire Hor- vát alapítja állítását, 's melly szerint a' Margit' szentsége' vizsgálá- sára kiküldött egyházi férfiak az adatokat összegyűjtvén, „nekünk is (t. i. a' dörnés barátoknak) ÍRNIA hagyák, miképpen jól látjátok, AZ Ö LEGENDÁJÁT" azt jegyzette meg, hogy Horvát a' Pray' kia-

dásában (316. 1.) levő hibát (nekeunk es jrNa hagyak) önkénytesen javította irnia-ra, melly olvasás nyelvtanilag lehetetlen „írnunk" he-

lyett; 's hogy ezt már Vajda Sámuel, 1782-ki budai kiadásában h e - lyesen olvasta ΐΥτα-nak, a' minthogy a' Jankowichnál volt 's utóbb a' nemz. museum' birtokába került codexben a' 123-d. lapon csaku- gyan jrua áll. Előadó ez alkalommal nem rejthette el csodálkozását, mikép kerülheték el Horvát figyelmét, ki mégis úgy látszik végig olvasta a' legendát, azon számos helyek, mellyek a' késöbbséget nyil- ván hirdetik, millyek péld. Pray' kiadása' 303. lapján ez : „Ezenkép- pen fel eulteuzteteek nagy syralmakkal, es fazkodasokkal, és íny- koron volna immár veternyenek ideye fel veveek ez zent zuznek eu zentseges testét, es el hozak, es le tevek az kar alatt, yollehet al- talyaban nem nevezy meg az Legenda helyet, hanem chak zent egy- haznak mongya, de menere az Legendanak folyasa targya, az kar allyat mongya zent egyhaznak." A' magyar legenda tehát egy előtte létezettből később készült, és ollyankor midőn szent Margit' kortár- sai közöl immár egy sem élt a' szigeti klastromban, különben a' he- lyet, mellyen a' szent kiterítve volt, szemtanúktóltudhatáa'magyar iró 's nem kelle azt a' deák legenda' folyamatából kisütnie. Ismét a' 319. lapon: „Ennek utanna futa egy kys mezeuckere, kyt mastan hyvonk clastrom keuzepenek, az ideuben ot myelnek vala az soro- rok nyarban" ; és ismét a' 321. lapon: „Es eu maga be eseek az kút- ban , mert az ideuben az kutat nem kerehtetteek keurnyul keuvel mykeppen mastanismét a' 323. lapon: „Tahat el mene zent Mar- gyt ázzon az eu kamorachkayaban az eu jmadsagynak helyere, bog ky vagyon az kar keuzeut, es az keufal keuzeut, azaz kyt mastan hyvonk Zent Margyt ázzon helyenek." Feltehetö-e, hogy az itt érin- tett változások, különösen a' klastrom' külön helyiségei' neveinek cseréi sz. Margit' halálával rögtön estek meg ? A' magyar legenda

KIS GYŰLÉS , JUN. 24. 1850. 13 tehát nem egykorú a' szűz' szentségének vizsgálóival, hanem készült azon deák legendából, mellyet azok írva hagytak, mint azt már Pray is (231. 1.) helyesen sejtette; és készült szabadon, mit a' forrásra igen gyakor hivatkozások bizonyítanak : és így sem Horvátnak nincs igaza , ki azt eredetinek, sem Révainak, ki fordításnak tartotta. — Azonban, megjegyzé előadó, sokkal sem készült Margit' halála után, a' mire különösen az mutat, hogy (316.1.) a'szentesitési ügyet nem viszi tovább 1276-nál, holott ha az sokkal későbbi volna, a' Robert Károly' harmincz évvel utóbbi lépéseit is alkalmasint megemlíti vala;

's hogy az ország' akkori állapotjaira vonatkozó némelly helyek na- gyon lris emlékezetét árulják el a' nem rég elmúlt időknek. Ezen kí- vül bizonyos, hogy a' szöveg' romlottsága, melly az ősi nyelv' félre- ismerhetlen nyomai melleit újabb formákat is tüntet fel, gyakori má- solásra, 's egyszersmind a' munka' készülte s utolsó leíratása közt könnyen két század'elteltére mutat. Hogy Guarini ( f l 3 4 8 . ) , ki kétség kivül a' Robert Károly által V. Kelemennek újra megküldölt acták- ból dolgozta a' szentek' Eleteiben álló deák legendáját ( „ e x iurato- rum testium dictis" mondMaluenda ; „ex prolixioribus actis" a' bol- landisták), nem szolgált eredetiül a' magyar legendairónak, ennek némelly eltérései és bövebbsége bizonyítják. Ezek után mind nyelvi mind országos, magán, és müveltségtörténeti tekintetben méltatván előadó e' nevezetes emléket, végül a' hazai műtörténetre nézve e - melte még ki néhány helyét. Tudva van, úgy mond, hogy a' közép korban nálunk is a' klastromok voltak a' képző művészetek' valósá- gos székhelyei, hogy azoknak műszükségei saját embereitől teltek k i , így már sz. István király alatt; sőt müiskoláink is voltak: illyen vala különösen a' Buda feletti szentlőrinczi pálos monostori híres fő- iskola , mellyben az akkor szokott tudományokon kivül a' szépírás (codexirás), festés, mellynek egyház' sőt világi teremek' falain is (elő- adó még maga látta nyomait a' Beezkóvár'lovagtereme' festésének), szent képeken, 's codexekben nyílt tér mező, 's a' szobrászat nem csak űzetett, de egyházi, sőt világi férfiak' számára taníttatott is. A' szóban levő legendában is talált előadó néhány becses adatra. A' 273. lapon : „Soha ez zent zuz Uronk Jesusnak es eu zuleenek zuz Marianak Itepeket el nem multa. kyk irattanok az capitulom hazban avagy egyebeut, hanem le terdepelven idvezelven euket stb. A' 323.

lapon : „ . . . inely helt Zent Margyt ázzon jgen zepen meg ekeseht- veen Uronk Jesusnak fezeuletyvel, es zenteuknek kepevei..." A' 336. lapon: „ E z felyul megmondot gyermeknek fel tamadasarol való choda tetele Zent Margyt azzonnak, meg vagyon faragvan az Zent Margyt azzonnak koporsoyan, kyt faragtanak feyer marvan keu- beul.l,í Margit' síremléke e' szerint nem volt hasonló a'többi Magyar- országban eddig találtakhoz, mellyek írásos karimában a'halott mell- képét , vagy egész alakját, vagy néha csak czímerét mutatják dom- bormüben, hanem históriai előadást tüntetett elő, melly a' legenda'

14 MAGYAR A CADEMI AI É R T E S Í T Ő .

334-6. 11. leírt csodát tárgyazta : oily feladat kétségkívül, melly a' szokottnál nagyobb fokát követelte a' szobrászi mütehetség és mü- gyakorlottságnak. Ha honi szobrászbarát készítette azt, miután ma- ga a' tárgy' választása sok öntudatra 's azon időben nem mindenna- pi ügyesség-érzetre mutat, igen jó véleményt gerjeszt a' hazai mű- vészet felöl; de a' dolog, őszintén megvallva, kétes, mert azon ko- porsót is, mellybe a' szentnek tetemei két vagy három hónappal ha- lála után áttétettek, lombardiai Albert és Pétör mesterek által ké- szült (307. 1.), kik ugy látszik udvari szobrászok voltak- Felhozta még előadó a' 320. lapon álló e'helyet : ,,nagy hamarsagalel keulde egy sorort, es hagya el hozny az eu aranbol chynalt tablayat, mely tablaban vadnak nagy sok zenteknek ereklyeeuk es az eleven zent kereztfa", mellyet a' Haeufler József által rajzban és leírásban közzé tett Margit' házioltárára vonatkozónak tart.

— F e l v é t e t v é n a5 n y e l v e k ' r o k o n s á g i r e n d s z e r é t 's a ' m a g y a r n a k e b b e n i h e l y é t t á r g y a z ó jw/aíowifcérdés' ü g y e , m i u t á n a' t u d o m á n y o s v i z s g á l ó d á s o k r a o l l y m o s t o h a idők miatt e ' fontos k é r d é s r e c s a k e g y f e l e l e t é r k e z e t t , a ' p á l y á z h a t á s ' i d e j e 1852. m a r t i u s ' v é g é i g t e r j e s z t e t e t t ki.

— Végül a ' titoknok1 i n d í t v á n y á r a e g y , r é g i m a g y a r k é z i r a t o k ' és n y o m t a t - v á n y o k ' b e k ü l d é s e v a g y l e g a l á b b m e g i s m e r t e t é s e iránt a ' h a z a f i a k h o z i n t é z e n d ő f e l s z ó l í t á s ' k i b o c s á t á s a h a t á r o z t a t o t t el.

KIS G Y Ű L É S , J U L . 6. 1 8 5 0 .

(a' philosophiai és társadalmi osztályok' részére)·

Nmélt. gróf Teleki József úr ő exja elnöklete alatt

Jelen az illető osztályokból Döbrentei, Horváth Cyrill, Kállay, Szász, Szilasy, Szontagh, Sztrokay, Ζádor rend. tt. — Bertha, Lukács, Pauler, Szönyi lev. tt. — A' többi osztályokból : Jerney rl., Lugossy, Reguly, Repicky, Széchy lev. tt. — Tol- dy Ferencz titoknok.

S Z O N T A G H G U S Z T Á V r t .

az alanyi világszemléletről értekezett tudományban, művészetben, és életben. Philosophusnak, így szólalt fel, ki az életben előforduló tünemények' belső okait kutatja, 's kinek vizsgálódásai' fő tárgya az ember 's annak működése tudományban, művészetben 's társadalom- ban, semmi sem nyújthat gondolkodásra annyi alkalmat és anyagot mint az emberek közt uralkodó vélemény és nézetek különbsége ; 's e' tárgy csaknem elutasíthatlanúl tolja fel magát vizsgálatra olly időben, midőn, mint napjainkban, a' világ eszmeforrongástól mo- zog , az egymástól nézetben eltérők pártokra oszlanak, 's a' társa- dalmi élet csatáktól szinte megrendül.

E' tüneményben pedig kivált két észrevétel tölti el megillető- déssel a' jóindulatú vizsgáló' keblét : először azon roppant eltérés egymástól, melly szerint az emberek a' homlokegyenest egymással ellenkező állításokat mint egyedül igazakat és üdvösöket vitatják, 's másodszor azon megátalkodott makacsság és szenvedelem, mellyel

KIS G Y Ű L É S , JUL. 6. 185 0. 15 azt teszik, egymásra alig hallgatva, egymás' okait nem méltatva, 's azért magokat capacitálni nem engedve. És e' mellett nem is elég- szenek meg szó- vagy Írásbeli polémiával, hanem ha a' vallás' vagy politica' körében forog a' vita , hol tehát lelki üdvösségöket vagy e' földöni boldogságukat koczkáztatva vélik, véres harczra kelnek, egymást ágyúzzák, akasztják s égetik, és pedig — elevenen. Az ke- vésnek fér fejébe, kogy e' különböző nézet csupán különböző e g y é - ni felfogás és gondolkodásmódból származhatik, ők azt rendese η buta makacsságnak, rosz indulatnak, sőt egyenesen gazságnak tu- lajdonítják.

Philosophus, ki az embereket ismeri, angyalokat nem lát ben- n ö k , de ördögöket sem, 's így illy gyűlöletes ráfogástól ment. Látja mikép az emberek míg nézeteikkel a' tárgyilagos világ s közvetlen szemléiét' körében forognak, véleményben egymástól nem távoznak;

mert a' közvetetlen tárgyilagos valóság leköti véleményeiket, és csak akkor kezdenek eltérni egymástól, ha nézeteik az ismeret' e' közvetetlen kútforrásától távolabb esnek, 's ez eltérés annyival na- gyobb, mennyivel nagyobb az etlöli távolság: kétségtelenné tevén, hogy itt az alanyi különböző képzelet és gondolkodásmód üzi j á t é - kát, tehát nem tárgyilagos tehetségünk, az érzék, a' szemlélet, a' reproductiv képzelödés és az ész, hanem a' reflexió, a' productiv képzelödés 's a' határain túlcsapongó érzemények és vágyak, mert ez a' kör az, hol az emberi szabad akarat befoly, tehát az önkény' határt nem ismerő patvarkodásai.

Az emberek közt uralkodó vélemények és nézetek' különbsége pedig eredhet: Tehetségeink' eredeti, tehát velünk született kü- lönbségétől, 2. Különböző műveltségi folttól, 3. A' különböző mü- velésmódtól, melly szerint vagy szabályszerinti öszhangzatban fej- lödnek, vagy egyoldalulag és ferdén, egymás felett túlnyomóságot nyerve, egymást elnyomva 's tévesztve, 's így összes szellemi mű- ködésünket 's világszemléletünket is ferdítve és tévesztve. Mind ez okokat ez úttal fel nem világosíthatom, mert ki kellene az egész lé- lektant merítenem, 's ez túlhaladná az előadásomnak szánt idő' kor- látait ; azért ez úttal az elméleti és gyakorlati Idealismus hiu áb- rándozásai''magyarázatára szorítkozom, melly szerint egy része az embereknek, 's épen a' legműveltebbek egyéniségök' alanyi pápa- szemével magokból kifelé nézik a' világot, képzelgésök' álomképeit tárgyilagos valóságnak tartván.

Tehetségeink' munkássága csak úgy szülhet szabályszerű tör- vényes eredményt, ha szabályszerüleg öszhangzásban működnek mindegyik a' maga körében, azon tűi nem csapongva, egymást el nem nyomva, nem tévesztve, hanem ébresztve és támogatva. Az érzék, szemlélés, reproductio, képzelödés és érzemény által nyerjük ismereteink' anyagát, a' reflexió, a' productio, képzelödés által k é - pezzük az anyagból a' tudományt 's művészetet. Az ész a' mérték-

22

MAGYAR A CADEMI AI É R T E S Í T Ő .

adó 's irányzó tehetség, mellynek a' többiek alá vannak rendelve, hogy minden tehetség maga terén maradjon 's korlátain túl ne csa- pongjon , 's így az eredmény az emberiség' czéljainak megfeleljen, az ember' ismerete igaz legyen, művészete' szüleményei szépek, cselekedetei sikeresek és jók azaz a' kötelesség és jog eszméinek meg- felelők.

E' szellemi működésnél kettőre kell kivált figyelnünk : először hogy a természettől megszabott rendet megtartsuk, tárgyból kiin- dulva 's azt magyarázva, nem pedig a priori szerkesztve 's másod- szor, hogy ezen működésnél azon tehetségek túlnyomó hatalmat ne gyakoroljanak, mellyek alanyi természetűek lévén, korlátlan befo- lyásukkal a' tárgyilagos igazság' helyébe könnyen az egyéni kép- zelgést helyezik, szertelen müködésök' tetőpontján a' tárgyilagos világszemléletet alanyivá változtatván. Magyarázom a' dolgot lélek- tanilag.

Én philosophálva Kanttal 's a' józan észszel, mindig megkülön- böztetem a' tárgyat a' gondolattól. A' tárgy mindig a' gondolaton kivül van 's anyagi, a' gondolat eszményi természetű. A' gondolat ennélfogva sohasem a ' tárgy maga, mert mint mondám mindig azon kívül van, 's gondolkodásunk azt nem is teremtheti. Gyakorlati munkásságunk sem teremti a' tárgyakat, hanem azokat a' természet- től nyeri, azokat szándékaink és czéljaink szerint használva azaz a' nyert anyagot szükségeinkhez képest változtatva. E' szerint minden elméleti és gyakorlati munkásságunk a' tárgyakból szellemünk' mű- ködése által eredvén , ebből először az világlik k i , hogy minden ön gondolkodó ember, tudományban művészetben és életben szükség- kép vagy realista vagy idealista, a' szerint tudniillik a' mint mun- kássága egyik vagy másik oldalra hajlik inkább ; világos másodszor, hogy a' realismus szintúgy mintáz idealismus meggyözhetetlen, so- ha nem múló, egymás által ki nem egyenlíthető, és pedig, mint már mondám, épen azért, mert gondolatink sohasem lehetnek a'tárgyak magok, sem a' tárgyakat gondolkodásunk által nem teremthetjük; har- madszor világos , hogy tárgyilagos ismeretre máskép szert nem te- hetünk, hanem ha a' szemlélet' utján észrevett tüneményeket ma- gunknak magyarázzuk, tehát tárgyból kiindulva, mert e' nélkül nem is gondolkodhatunk. Ezen (tapasztalati) úton jutunk tárgyilagos is- meretre. A' reflexiónak mindig a' szemlélet által nyert anyagot kell feldolgoznia, nem pedig a priori kiindúlva, elvont fogalmak által a' való' ismeretét szerkeszteni törekedvén ; mert ez természet elleni megfordított út volna, mellyen tárgyilagos ismeret helyett alanyi ter- mészetű egyéni képzelgéseket nyernénk.

A; művészet' körében a' reproductiv képzelödés tünteti elönkbe a' szemlélés által nyert tárgyilagos világot, a' productiv képzelödés- nek tehát ennek anyagát kell művészileg és Ízléssel feldolgoznia, az észtől vezettetve, hogy teremtményei híven á b r á z o l j á k a'tárgyilagos

KIS GYŰLÉS, JUL. 6. 185 0. 17 világot, és szertelen túlnyomósága a' valóvilág' életképeit a' képze- lödés' alanyi világába ne sülyeszsze, 's az igazat a' jóval ellenkezés- be ne hozza.

Gyakorlati munkásságunkat illetőleg mindnyájan bizonyos te- hetségekkel születünk, bizonyos állásponton 's körülmények közt, miket mi nem teremtettünk, de magunkat azokban találtuk. Hogy tehát czéljainkat elérhessük, hogy szándékink teljesüljenek, minde- nek előtt minmagunk', álláspontunk' 's a' körülmények' józan isme- rete és méltatása szükséges. Ez itt is a' prius, ez különbözteti meg a' gyakorlati eszű embert az ábrándozótól. Ha ellenben felhevült kép- zelödésünk, a' szertelen érzemények és vágyak fejünket ábrándba burkolják, hogy a' való körülményeket nem méltatva, egyéniségünk' ábránd képeit hajhászszuk, reá akarván azokat tolni a' valóságra : akkor cselekedeteink a' lehetség' vonalán túlcsapongván , szükség- kép a' sikertelenség' örvényébe bukunk, és minmagunkat, családun- kat 's ha magas állodalmi polczon munkálkodunk, az országot tönkre teszszük.

Ezek, tisztelt társaim, mint mondáin, pusztán lélektani magya- rázatok ; de vizsgáljuk meg : helyben hagyja-e azokat a' tapasztalás.

Az egyes tehetségek' túlnyomósága bennünk eredhet: 1. Az egyik- nek vagy másiknak eredeti túlnyomó erejétől 's élénkségétől; 2 ) Egyoldalú 's ferde műveltségtől. És itt felette nehéz, ha nem lehe- tetlen , meghatározni, mennyi ebben a' születésnek, mennyi a' mű- velődésnek tulajdonítandó. Hogy tehát ne hibázzunk, vegyük egye- dül a' műveltségi módot tekintetbe, és pedig nagyban, a' classicus világ' művelődési módját az újkorival összehasonlítva.

Tudva van, mikép Hellas és Róma, ifjúságát öszhangzatosan képezte, testét és lelkét egyensúlyban fejtette tudomány, művészet 's gymnastica által. Felhalmozott tudomány 's a' sajtó' feltalálása' kö- vetkeztében megszaporodott könyvtárak akkoron még nem létezvén, az oktatásnak szükségkép inkább tárgyból kelle kiindulni, élő szóval, magyarázólag, mire a1 hely is a' természetben választatott. Socra- tesz a'porticusokban tanított, Plato az academia' kertjében, Ari- stotelesz sétálva. Az oktatáson keresztül esett egyén azután ifjúságát

fegyverben tölté, férfi korát polgári hivatalban 's lia elöregedett 's tehetséget érze magában, iró lett. Illy nevelés és élet mellett , a' római 's görög emberiségben szükségkép öszhangzás, önuralkodás és tárgyilagos világszemlélet fejlődött ki. Pillantsunk tudományukra:

mi józanabb, erkölcsibb, gyakorlatibb irányú Socratesz'philosophiá- jánál? Mi természetszerűbb Hipocrates'orvosi elveinél?01vassátok Thu- cydidest: Tárgyilagos valóságban adja-e elő a' peloponnesusi hábo- rút? Ismeri-e az embereket és a' világot? Hisz archon volt 's had- vezér i s , és e' magas pontokról nézte azon történeteket, miket elő- ad. Vessetek egy pillantást a' görög művészetre. Goethe felülmul- hatlannak mondja maga nemében 's minta gyanánt szolgálónak örök

2