I N N E N - O N N A N
• TÉKA
Ezzel a címmel Indít új sorozatot a bukaresti Iro- dalmi Könyvkiadó, a sorozat szerkesztője Csehi Gyula, a kolozsvári egyetem magyar irodalom professzora lesz, aki az Utunk máj. 2-i számában szólt erről. A Téká-ban naplók, emlékiratok, életraj- zok, levelezések, útleírások, riportok, esszék és különböző dokumentumok jelennek meg havonta két kötetben. A jel- zett témákban a magyar és egyetemes kultúrára egy- aránt kitekint majd a Téka.
Minden kötethez egy kis tanulmány és jegyzet lesz.
Az elsó kötetek már n y o m - dában vannak. A sorozat ter- véből Idézünk néhány címet:
Silvio Pellico börtönnaplója (Csetri Elek gondozza), Arisz- tótelész Poétikája (Szabó György), Saint Simon tanul- mányai (Jordáky Lajos), Sá- muel P e p y s Naplója (Sem- lyén György), Aesopus me- séinek teljes fordítása (Bodor András); és egy fölöttébb ér- dekes kiadás szerepel a ter- vezetben: a Kalevala új ma- gyar fordítása, melyet Nagy Kálmán készit el. (Nagy Kálmán kitűnő nyelvművelő és stiliszta is, az Utunkban külön rovata van, ahol fá- radhatatlanul és szellemesen végzi a nyelvművelés eléggé nem becsülhető munkáját.)
» A sorozat magyar anyagá- nak első kötetei: válogatás a régi Erdélyi Múzeum anya- gából . (Benkő Samu készíti, aki Kemény Zsigmond napló- jának, majd Bolyai János vallomásainak földolgozásá- val és kiadásával végzett igen fontos munkát az el- múlt években); Gyulai Pál, Thorma Zsófia ,,az első er- délyi tudós asszony külföldi régészekkel és tudósokkal folytatott levelezéséből", a nagybányai festők leveleiből i s készül egy kötet (Borg- hldal István), Kemény János és Bethlen Miklós önélet- írása (Dani János és Bernád Gusztáv), kolozsvári boszor- kánypörök (Kiss András), vá- logatás a századelő falupub- licisztikájából (Egyed Akos).
Lesznek a sorozatnak román, német és jiddis vonatkozású kötetei is.
EGYÉVES AZ „OLVASÖ NÉPÉRT" MOZGALOM Pedagógusok országos tanácskozása Szegeden az ol-
vasóvá nevelésről
A Szegedi Tanárképző Főiskola által gondozott pe- dagógiai folyóirat, a Módszertani Közlemények szer- kesztőségének kezdeményezésére május 28-án egész napos rendezvénysorozattal ünnepelték Szegeden az egy esztendeje meghirdetett „Olvasó népért" mozgal- mat.
A sajtótájékoztatóval induló programsorozatnak kedves és hangulatos mozzanata volt az a kiállítás, me- lyet ifjúsági könyvekből, valamint áz olvasóvá nevelést propagáló, saját maguk által készített plakátokból ál- lítottak össze a főiskola hallgatói.
A kiállítás megnyitását követően tudományos a n - két kezdődött a főiskolán Németh Istvánnak, az idén 10 éves Módszertani Közlemények főszerkesztőjének el- nökletével. A tanácskozáson többek között felszólalt Darvas József Kossuth-díjas író, az „Olvasó népért"
mozgalom meghirdetője, Miklósvári Sándor, a Művelő- désügyi Minisztérium főosztályvezetője, Dr. Pálmai Kálmán helyettes osztályvezető — a magyar tanárképző főiskolák küldöttei és gyakorló pedagógusok is. — A rendkívül tanulságos ankét teljes anyagát augusz- tusi számunkban szándékozunk közölni.
Darvas József a főiskola klubdélutánján Hegedűs András, tanszékvezető főiskolai tanár kö- szöntötte május
#28-án délután a Tanárképző Főiskolán megjelent Darvas József Kossuth-díjas írót, aki „apró örömök és nagy nyomorúságok" között nevelkedett, aki
„megszenvedett azért, mert a mélyből jött és a földből vétetett", akinek írásaiban a néphez való hűség. mel- lett ott van az „életalakító szenvedély, a mindig meg- újulni vágyás". Az író pedig vallott magáról: „Ahogy a szülőnek minden gyermeke kedves, úgy az írónak minden alkotása". A gyermekek: a Fekete kenyér, Víz- kereszttől szilveszterig, Egy parasztcsalád története, Szakadék, Részeg eső, A térképen nem található és többiek sorban állnak s az író emlékezik: melyik mi- lyen élmény hatására keletkezett, s hogy hogyan érté- keli azokat visszatekintve az évek távolából. A művek egy részét ma már másképp írná meg, mégis közel áll- nak szívéhez az eredeti formában is.
A főiskolai hallgatók kérdéseket tettek fel, s Dar-
vas József több izgalmas problémára adta meg a vá-
laszt. Sor került az irodalmi szociográfia értékelésére
is. Vajon a túlzott szociográfikus ábrázolás nem hoz-e
az-irodalomban visszafogottságot? Bár az irodalmi szo-
ciológia rejthet magában veszélyt, mégis nagyon fon-
tos a társadalmi önismeret szempontjából. Sor került a
fiatal, kezdő írók problémáira. A legfiatalabb írónem-
zedékre, mely még „gomolyog", végképpen mást akar-
nak ábrázolni és máshogy, mint a mai nagyok. Darvas
József hangsúlyozta, a szerkesztőségek egyik fő fel-
adata éppen a fiatalok íróvá' válásának segítése. A ma-
gyar irodalom és világirodalom, írók és kritikusok vi-
szonyának boncolgatása után hangsúlyozottan került
sor -a magyar szakos tanárok feladataira: az irodalom
tanárai kell hogy ismerjék az irodalomtörténet mellett
a fejlődő, mai magyar irodalmat is. Az irodalmat iga- zán szerető és ismerő tanárokra van szükség. A fiata- lok hozzászólása azt bizonyította, hogy bennük is meg- van az igény, a törekvés. Ez az értékes, hangulatos délután is hozzájárult ehhez.
SZEGEDI SZERZŐK ESTJE A KÖNYVHÉTEN A könyvhét alkalmából a Juhász Gyula Művelő- dési Központban szegedi szerzők — Andrássy Lajos, Polner Zoltán, Símai Mihály, Tóth Béla — találkoz- tak olvasóikkal. A bemutatást Kovács Sándor Iván egyetemi adjunktus, a Tiszatáj rovatvezetője vállalta.
Bevezetőjében a szegedi irodalom tízéves fejlődését foglalta össze, s tagadta a „minden időkre állandó ér- tékrend" kialakításának szükségességét. Az irodalmat, mint állandó folyamatot vizsgálta, melyben hol az egyik alkotó lép előre, hol a másik.
Bemutatta Andrássy Lajost, a Tiszatáj költő-fő- szerkesztőjét, akinek nemrégen jelent meg a második kötete, „Nem-múló nyugtalanság" címmel, melyben hű marad azokhoz az elvekhez, magatartáshoz, melyet első kötetével is vallott; Polner Zoltánt, kinek költé- szete jó példa, hogyan lehet az elvontabb mondani- valót is érthetően, mégis modernül'kifejezni; Simái Mihályt, akinek mindkét kötetében (A virradat vi- torlái, Látás és látomás) az életöröm hangja szólal meg.
A negyedik vendég Tóth Béla volt, kinek most meg- jelent kötete, a Mi, janicsárok máris nagy érdeklődést keltett, s mindenképpen a szegedi irodalom hírének öregbítését szolgálja majd.
A bemutatás után Polner Zoltán Apró szentekelés, Elátkozott, Javasasszony, Látó, Szántó Kovács János és Mese a királykisasszony óhajáról című verseit, Andrássy Lajos Kötnek a gyökerek, Szívem a helyén, Te, ki mellettem végleges vagy című, Simái Mihály családcentrikus verseit (Rózsafüzér, Kantáta, Le- genda, Házi áldás) olvasta fel. „A költészet a prím- hegedű, a próza a bőgő, vagy a nagydob" jegyezte meg Tóth Béla, akitől a Mi, janicsárok c. részleteit hal- lottuk.
Kovács Sándor Iván értékelő bevezetője után tehát a szerzők „bizonyítottak". A szegedi alkotók és a szegedi versbarátok „randevúja" jól sikerült.
LACZKÖ KATALIN
SZEGEDI KÖLTŐK VERSEI A „SZIBIRSZKIJE OGNYI" HASÁBJAIN
Szeged szovjetunióbeli testvérvárosa, Odessza mellé m a már oda kell számítanunk a sok ezer kilométerrel messzebb fekvő szibériai Novosziblrszket is. Ami ugyanis mindeddig nem sikerült a hivatalos testvérvárossal, Odesszával, hogy ti.
írók cserelátogatásaira is sor kerüljön végre, az Novoszibirszk vonatkozásában rég realitás. Örömmel adunk hát hírt róla, hogy a személyes kapcsolatok eredményeként — s viszonzá- sául a Tiszatáj emlékezetes novoszibirszki Irodalmi össze- állításainak — a n a g y múltú szibériai folyóirat, a „Sziblrszkije Ognyi" ez évi 4. számában szegedi költök verseit olvashatjuk.
Beköszöntőként folyóiratunk címlapjának fotója s egy rövid, de adatokban gazdag Szeged-portré tekint az olvasóra. A kis bevezető magát m e g nem nevező szerzője (talán vendégeink egyike, Puhnacsov vagy Szmerdov írhatta) kedves és baráti túlzással Szegedet a Budapest utáni második legjelentősebb
I N N E N - O N N A N
HlD, 1969. 3. SZ.
Talán' furcsának tetszik,, hogy ebben a rovatban, ahol a kisebbségi magyarság iro- dalmi életének híreiről szok- tunk szólni, most egy meg- döbbentő' szociográfiára hív- juk föl a figyelmet. A Híd fönti számában jelent meg.
Biacsi Antal: Ez a halál nem magánügy című szociográfiai tanulmánya, amely Szabadka város és környéke 1964—1967 közötti öngyilkossági statisz- tikáját vizsgálja; a m ű el- nyerte a Híd szociográfiai- szociológiai pályadíját. Pél- dás adatszerűsége mellett következtetéseinek logikus- sága teszi jelentőssé. „Jugo- szlávia a százezer lakosra jutó évi átlag 12,2 öngyilkos- ságával tartósan biztosította magának az »öngyilkosok vi- lágranglistáján« a közepes helyezést. Ám az általános öngyilkossági arányszám mögött Igen jelentős, mond- hatnám úgy is: riasztó te- rületi eltérések rejtőznek. A területi különbségeket kife- jező öngyilkossági arányszá- mok egyes vidékeken végle- tesen nagyok, szinte ordíta- nak. A mögöttük rejlő té- nyek ezeken a területeken
— községekben — szinte el- gondolkoztató társadalmi je- lenséggé nőttek. Így például hazánkban Szlovéniában és Vajdaságban legnagyobb az öngyilkosok száma. E terü- letek általános öngyilkossági arányszámai meghaladják a 25,5-öt. A Horvát Szocia- lista Köztársaságban 15,1;
Szerbiában 12,2; Crna Go- rában 10,8; Bosznia-Her- cegovinában 6,4; Macedó- niában 4,0 és Koszovón 3,4 a százezer lakosra jutó öngyilkosok száma az 1966-os év adatai alapján.
Szabadka községben (mint a város és környező falvak és települések adminisztratív társadalmi-politikai terület- egységén) az 1959 és 1963 kö- zötti időszakban az évi álta- lános öngyilkossági arány- szám átlagban 54,1 volt. A község mai adminisztratív társadalmi-politikai terület- egységén az általános öngyil- kossági arányszám az 1964—
1967-es időszakban évi átlag- ban 58,7-re nőtt, 1966-ban pe- dig 66,1-gyel tetőzött."
Az öngyilkosságok idősza- kát tekintve a május-júni- us-július hónapok vezetnek;
különösen nagy az ötven éven fölüli férfiak arány- száma, s közülük a házasok döntő többségben vannak.
A szerző adatai cáfolják azt a téves hiedelmet, hogy az
681"
O N N A N
öngyilkosság a magasabb műveltségűek közül • szedi leginkább áldozatait; statisz- tikájából kiderül, hogy a legtöbben közepesnél alacso- nyabb műveltségi szintűek.
Foglalkozást tekintve a ma- gánföldművesek vezetnek,
„az őstermelőknél nincs hol- nap . . . " — Írja Blacsl An- tal. „Magyar betegség-e az öngyilkosság" — kérdi a szerző. Joggal kérdezi: . a vizsgált területen, Szabadka község területén, a magya- rok öngyilkossági arányszá- ma az életüket önként el- vetők között 72,7, ez a szám 14-gyel nagyobb a község ál- talános öngyilkossági arány- számánál és 40-nel nagyobb a vajdasági magyarságénál.
A tanulmány szól még a gyermeköngyilkosságokról, a társadalmi közönyről, a vá- ros elöregedéséről, az egy- kéről is.
A tanulmány tartalmi ér- dekessége mellett egy új je- lenségre is figyelmeztet: a vajdasági magyarság szellemi életében megjelent és sike- resen jelentkezett egy eled- dig elhanyagolt műfaj: a szociográfia. A Hid szocioló- giai-szociográfiai pályázata Igen fontos mozzanat a vaj- dasági magyarság kulturális életében, és a jelek szerint sikeres művek ösztönzője lett és lesz a jövőben is.
Biacsi munkája mellett el- készült és hamarosan megje- lenik egy szociográfia a vaj- dasági magyar tanárokról is.
A közlésből n e m derül ki, hogy mi a szerző foglalko- zása, egy napilapban láttuk a fényképét, amint a díjat átvette. Fiatalember. A neve után ítélve m e g éppenség- gel „szögedi". ő s e i bizonyá- ra „a szegedi kirajzásba"
tartoztak (Bálint Sándor ter- minológiája ez a Délvidékre kirajzó szegedlekre); a Bia- csi név a török hódoltság korában jelent meg Szege- den, török név volt.
(i.)
IGAZ SZÖ, 1969. 3., i. SZ.
A marosvásárhelyi folyó- irat e g y - e g y jelentős romá- niai magyar író munkássága bemutatásának szentelte két számát. A 3. szám Bözödi Györgyöt méltatja, a jeles irót, szociográfust, történészt.
Nemrég múlt harminc éve, hogy megjelent a máig ele- venen ható s a maga korá-
kulturális és gazdasági központnak mutatja be, s a f e l s ő - oktatás itteni bázisairól éppúgy avatott tollal ad kurta tájé- koztatót, mint a város irodalmi hagyományairól, a Tiszatáj jelenéről vagy a magyar internacionalisták szibériai, k ö z e - lebbről novoszibirszki kapcsolatairól. Érdekes színfoltja e kis szegedi tükörnek az a gondolat, ami a két város, Szeged é s Novosziblrszk arculatának közös vonásait hangsúlyozza.
A „Szibirszkije Ogni" — írja a beköszöntő — ezzel a szegedi összeállítással nem tekinti befejezettnek Szeged és N o v o s z i - blrszk irodalmi kapcsolatait; ellenkezőleg: ,,e publikáció az állandó alkotó tapasztalatcsere kezdete".
Szegedről a következő költők szólalnak meg oroszul — Szmerdov, Puhnacsov, Plitcsenko, Karpunin és R o m a n o v f o r - dításában —: Andrássy Lajos (A mauzóleumban, A Kreml falánál, Novoszibirszkben), Lődi Ferenc (Ének, Vallomás), Simái Mihály (Csak a fák) és Veress Miklós (Moszkvai eső, Hajnal).
( - )
SZÉFIRODALMI FIGYELŐ EST ÚJSZEGEDEN
Az országos nyitány előtt került sór az újszegedi N o v e m - ber 7. Művelődési Központban a k ö n y v h é t m e g ü n n e p l é s é r e . A telt terem virággal díszített e m e l v é n y é n Darvas József Kossuth-díjas író, Csák Gyula, ¿Lator László, Fenákel Judit és Tóth Béla vallottak magukról, m ű v e i k e t pedig Schubert Éva, Kovács János és Mentes József adták elő.
Darvas József megnyitójában az irodalom nemzeti f e l a d a - tairól beszélt: „Az irodalomnak is feladata a szocialista ö n - tudat kialakítása. Ilyen szempontból jelentős, h u m á n u s a n f e l - fogott nemzeti probléma Is." Ezért van n a g y jelentőségé az egy évvel ezelőtt megindult „olvasó népért" m o z g a l o m n a k . A bevezető után szólaltak m e g a m ű v e k . Darvas m ü v e i közül a „Szegedi képek" hangzott el, régi szegedi emiékel d o k u m e n - tuma. Csák Gyula harmadik kötete, az Ember a k ö v ö n a könyvhétre jelent meg. Az iró az ezt megelőző két kötet k e - letkezéséről, íróvá válásáról beszélt. Ezután Lator László sa- ját verseit olvasta fel (öröm, Az udvar). Fenákel Judit h u - moros-szatirikus tárcáját (Az ember és az ő dolgai) m o n d t a el. Az est méltó csattanója volt Tóth Béla új r e g é n y é n e k (Ml, janicsárok) felolvasott részlete. „Sokan azt tartják, ö n - életrajzi irás. Nem rólam szól, a környezetemben e m b e r e k - ről, de az ember magát is csak belesikeríti" — mondta az iró.
Kovács János pedig jól értette, érezte, s ennek k ö v e t k e z t é b e n kitűnően interpretálta az elhangzott részletet.
—laczó—
BOLGÁR—MAGYAR BARÁTI EST
A bolgár hét keretében a Vörösmarty utcai Művelődési Központban Nikolaj Minov bolgár iró találkozott szegedi ol- vasóival. Mocsár Gábor, az írószövetség déí-magyarországi csoportjának titkára bevezetője után Juhász Péter irodalom- történész mutatta be a bolgár irodalom néhány reprezentatív képviselőjét: Stefan Canevet, Ivan Pojcsevet, Georgi D z s a g a - rovot, Parran Sztefanovot, Hriszto Fotevet, Konsztantin P a v - lovot, Ivajlo Petrovot. Az értékelésnél még többet m o n d t a k azok a művek, melyeket a Minerva színpad tagjai: Molnár Judit, Fekete Gizella, Szabó Olga, Zádori Fekete Mária é s Nagy András mutattak be. Nikolaj Minov befejezésként a bol- gár és m a g y a r irodalomról, a két n é p h a g y o m á n y a i r ó l e m l é - kezett meg.
Mlnovot egyébként baráti beszélgetésen látták v e n d é g ü l az írószövetség dél-magyarországi csoportjának tagjai is az Oj- ságíróklubban.
FELAVATTAK
DINNYÉS FERENC EMLÉKTÁBLÁJÁT
„A születése nyolevanharmadik évfordulójára készített e m - léktáblát — annak a háznak a falán, amelynek emeleti m ű - termében Dinnyés Ferenc alkotta művelt — a Városi Tanács megbízásából felavatom. Tisztelettel és kegyelettel adózva e m - lékének, életművének; az emlékezés koszorúját e l h e l y e z e m a város vezetői és művészetpártoló közönsége n e v é b e n is."
A babérkoszorút Kovács József, Szeged m. j. Városi T a -
nács Művelődésügyi Osztályának vezetője helyezte el- e sza- vakkal a Hunyadi sgt. 4 sz. házon, Dinnyés Ferec hajdani la- kóházán. Avatóbeszédében többek között elmondotta: Szeged kultúrpolitikai vezetése egyre nagyobb gondot fordít haladó kulturális hagyományaink, művészeti értékeink feltárására, örökségünk ápolására. A hagyományok feltárásában jelentős e r e d m é n y volt az elmúlt évben Dinnyés Ferenc halálának 10.
évfordulóján megrendezett, Szegeden, és Budapesten a N e m - zeti Galériában bemutatott, egész életművét reprezentáló kir állítás. Ez a kiállítás egyben adósságtörlesztés is. A város ve- zetése a tavalyi emlékkiállítás megrendezésével országos mű- vészeti fórumokkal együtt adózott Dinnyés Ferenc, ,,a festő- poéta" életművének, aki vállalta a művészet társadalmi f u n k - cióját, s alkotásaival egy nehéz korszakban a humánum szó- szólója volt.
EGYÉVES A MUVÉSZKLUB Az első születésnap
Egy évvel ezelőtt, 1968. június 14-én „házi kiállítás" nyílt az újságíróklubban. A szegedi festőművészek munkáiból összeállított tárlat célja: a kiállítók művészetének megisme- rése, megvitatása. Ebből a kiállításból nőtt kl — Akácz László, dr. Nikolényi István és dr. Polner Zoltán munkája eredményeképpen — a ma már igen jól működő művész- klub.
Az elmúlt évben gazdag, választékos, s mint a látogatott- ság mutatja, nagy érdeklődést keltő rendezvények követték egymást. Dér Endre József Attila-díjas író szeptemberi vita- indító előadása (a IX. Nyári Tárlatról) volt a nyitány. Ezt kö- vették Vlnkler László: A velencei biennaléról, Szelesl Zoltán:
Szegedi képzőművészek Európában, Tápal Antal: Munka és művészet, Dér István: Zombori László kiállítása, Zombori László: A Szegedi Téli Tárlat, Duránci Béla: Magyar és jugo- szláv nemzetek képzőművészeti kapcsolata, Hemmert János:
Anyagszerűség a képzőművészetben, dr. Pogány Ödön Gábor:
Az Alföld festészete, dr. Csaplár Ferenc: Szegedi írók és kép- zőművészek, Lelkes István: Dél-franciaországi útinapló c.
előadásai.
Nagy hiányt pótol a képzőművészklub. Végre van egy fórum, ahol havonta egyszer a művészek összejöhetnek, vitat- kozhatnak. A jövő évi program tematikai bővítést is hoz.
Vonzónak ígérkezik a jövő év programja is. A X. Nyári Tárlat vitaindító előadását szeptemberben dr. Dömötör János tartja meg, majd Tóth Miklós iparművészetiéi, Sándor Lajos színházi díszlettervezéssel foglalkozó előadása követ- kezik, valamint egy építészeti jellegű előadás. A félévet dr. Péter László Kálmány Lajosról szóló előadása zárja majd.
A jubileumi, júniusi összejövetelen Lelkes István festő- művész tartott előadást Dél-franciaországi útinapló címmel.
Nizza, Vallauris, Provance — a képzelet a legszebb vonások- kal díszíti fel ezeket a vidékeket. Egy „látó" festőművész azonban észreveszi ezeknek a vidékeknek negatívumait is. Ta- pasztalatait érdekesen, színesen, diapozitívek segítségével ele- venítette fel. Az előadás — nyugodtan mondhatjuk — dél- franciaországi tárlatvezetés volt. A Fernand Leger-ről és Pi- cassóról vetített film hangulatosan egészítette ki a képet.
A HÁROM VÁGH-WEINMANN KÉPEI SZEGEDEN
„Amikor a fát kihúzzák a földből, többé nem terem rajt virág" — mondta kicsit szomorúan Nándor Vágh-Weinmann nemrég, a Móra Ferenc Múzeum igazgatói szobájában.
Harmincnyolc éve hagyta el családja hazáját, Francia- országba költöztek, s azóta csak másodszor jártak Magyar- országon: tavaly, amikor az Ernst Múzeumban állítottak ki, s most, a szegedi tárlat alkalmából, ö és Maurice nevű test- vére, bár kitépődtek a hazai földből, mégis „virágzanak", megmaradtak művésznek. S Szeged városára úgy emlékeznek vissza, mint életük legszebb emlékére. Itt ismerkedtek meg 1928-ban Juhász Gyulával és Móra Ferenccel, akiknek Mau- rice által festett képel ma is a szegedi múzeum megbecsült darabjai.
A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Móra Ferenc Mú- zeum április 27-én nyitotta meg a két Vágh-Weinmann test-
I N N E N - O N N A N
ban nagy vitát kiváltó és megdöbbentő könyve, a Szé- kely bánja. A m ű mai mél- tatói (Gáli Ernő, Balogh Ed- gár és Benkő Samu) a bí- rálatukat sem hallgatják el, mtnt ahogy egykor a Korunk is számon kérte Bözöditől az együtt élő dolgozók proble- matikáját, a tudományos ér- tékű történelmi és társadal- mi koncepciót, de most is a k ö n y v ádolgozására, megbő- vítésére és újra kiadására biztatják a szerzőt. A Szé- k e l y bánja valóban a nemesi történelemszemlélettel való leszámolás volt. A történész Bözödi legújabb műve is ezt a régi témáját mélyíti: A székelység társadalmi-gazda- sági mozgalmainak kérdései az 1562-es felkelést megelőző időben — 1968-ban jelent meg. Az 1848—49-es erdélyi események kutatása is ér- deklődésének középpontjában maradt, idevonatkozó fölgyü- lemlett kiadatlan tanulmá- nyainak kiadását sürgeti Benkő Samu.
A közlésre került, néhány Bözödihez szóló levél közül kiválik Gaál Gáboré, aki a legigazabb fölfedezője volt Bözödinek', és megnyerte őt a Korunk-nak. Gaál itt sem tévedett.
Bözödi szépíró is: talán leginkább benne nem vált szét a tudós és a szépíró, egyéniségének egyenértékű két szféráját a legtermészete- sebb együttesben tudta min- dig tartani. 1968-ban meg- jelent kötete, a Nyugtalan pásztorok, sajnos nem ka- pott méltó visszhangot Itt- hon, pedig az író Bözödi ak- tualitását, Időszerűségét bizo-
nyltja. Üj műve, melynek egy részletét az Igaz Szó közli, Gábor Áronról szól;
bizonyos, hogy e téma Bözö- diben a legautentikusabb föl- dolgozóra lelt.
A folyóirat 4. száma a ro- mániai magyar irodalom egyik legellentmondásosabb, de kétségtelenül nagy tehet- ségű alkotójára emlékezik:
Szabédl Lászlóra. Mind a megjelent, de nehezen hoz- záférhető, mind pedig a ki- adatlan művekből most kö- zölt részletekből kiderül, hogy Szabédi szuverén írói egyéniség volt, még végle- tes ítéletei is tiszteletet éb- resztenek; munkássága máig is méltó megítélésre vár. Az Igaz Szó az emlékező szám- mal el akart indítani a Sza- bédi életmű fölmérésében, mert az erdélyi magyar iro- dalomban Szabédi egyre erő- sebben érezteti kikerülhetet- lenségét.
683"
I N N E N - O N N A N
A f o l y ó i r a t m i n d k é t s z á m a t ö b b i s m e r e t l e n f é n y k é p d o - k u m e n t u m o t közöl. A 3.
s z á m b a n Móricz Z s i g m o n d o t és Bözödit l á t h a t j u k széke- l y e k k ö z ö t t ; egy m á s i k k é - p e n Móriczot M a r p s v á s á r - h e l y t az 1941-es k ö n y v n a p o n Asztalos I s t v á n , B a l o g h E d - gár, G á b o r I s t v á n és Bözödi G y ö r g y t á r s a s á g á b a n . A Sza- b é d i - e m l é k s z á m is közöl is- m e r e t l e n f é n y k é p e k e t . A leg- é r d e k e s e b b egy 1941-es k o - lozsvári k ö n y v n a p i fölvétel, r a j t a : Kiss J e n ő , Szabédi László, J é k e l y Zoltán, J a n c s ó A d r i e n n e és egy k ö z é p k o r ú , sót f i a t a l o s p a r a s z t e m b e r : V e r e s P é t e r ,
Az Igaz Szó 1969-ben f o r - m á t változtatott. De jól l á t - szik m á r , hogy n e m egysze- r ű e n f o r m a v á l t o z t a t á s r ó l v a n szó, h a n e m k ö v e t k e z e t e s m u n k á r ó l , a m e l y a r o m á n i a i m a g y a r i r o d a l o m f ö l t á r á s á t , értékelését, az élő I r o d a l o m - b a való beépítését t a r t j a föl- a d a t á n a k . Sok s i k e r t k í v á - n u n k az Igaz S z ó - n a k e h h e z a m u n k á h o z .
(i.)
v é r , N á n d o r és Maurice, é s M a u r i c e f i a , A n d r é V á g h k i á l l í - t á s á t .
A k é t testvér első g y ű j t e m é n y e s k i á l l í t á s a 1924-ben v o l t B u d a p e s t e n az A l k o t á s M ű v é s z h á z b a n , s azóta s z á m t a l a n h e l y r e e l j u t o t t a k k é p e i k . A t ö b b s z ö r i párizsi k i á l l í t á s o n k í v ü l N é m e t o r s z á g b a , K a n a d á b a , az E g y e s ü l t Á l l a m o k b a , K a l i f o r - n i á b a , é s m o s t ismét M a g y a r o r s z á g r a . É l e t ü k sok n e h é z s é g e ellenére m i n d h á r o m m ű v é s z o p t i m i s t a h a n g v é t e l ű k é p e k e t alkot. M i n d e n e k e l ő t t a színek t o m b o l á s a f o g j a m e g a s z e m e t . A szép P r o v a n c e is a l k o t á s r a ösztönözte a m ű v é s z e k e t .
A kiállítás egy m o z z a n a t t a l t o v á b b építi a m a g y a r — f r a n c i a k é p z ő m ű v é s z e t i k a p c s o l a t o k a t .
MAJOR MÁTÉ E L Ő A D Á S A AZ ÜJ ÉPÍTÉSZETRŐL A V ö r ö s m a r t y u t c a i M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t b a n M a j o r M á t é a k a d é m i k u s tartott m á j u s 2-án é r d e k e s e l ő a d á s t a f e n t i c í m - m e l .
E l ő a d á s á b a n két f ő k é r d é s r e a d o t t v á l a s z t : m i é r t j ö t t l é t r e a m o d e r n építészet; h o l t a r t az építészet n a p j a i n k b a n . Az é p í - tészet f o r m a v i l á g a is k é t k o m p o n e n s b ő l a l a k u l k i : az e g y i k az a n y a g i , a másik az a szellemi igény, a m e l y e t a t á r s a d a l o m t á m a s z t . Az anyagi k o m p o n e n s á l l a n d ó f e j l ő d é s e u g r á s s z e r ű f e j l ő d é s r e készteti a m á s i k összetevőt is. Az ú j a n y a g o k m e g - jelenése (acél, vasbeton) ú j f o r m á k k i a l a k í t á s á t t e t t e l e h e t ő v é .
A r r a a k é r d é s r e , h o g y p i l l a n a t n y i l a g h o l t a r t az é p í t é s z e t , s o k f e k e t e é s színes diapozitív k é p segítségével k a p t u n k v á - laszt. A világ l e g n a g y o b b szovjet, n é m e t , f r a n c i a é p í t é s z e t i csodái elevenedtek m e g e l ő t t ü n k M a j o r M á t é é r t ő k o m m e n - t á l á s á v a l .
E p r o g r a m m a l e g y i d e j ű e n é r d e k e s kiállítást l á t h a t t u n k a Művelődési Központ e g y i k n a g y t e r m é b e n . „Az é p í t é s z e t f o t ó - b a n " c í m m e l a M a g y a r F o t ó m ű v é s z e k S z ö v e t s e g e h i r d e t e t t p á l y á z a t o t . E n n e k az a n y a g n a k egy r é s z é r ő i k é s z ü l t a k i c s i n y , de t é m á j á v a l és t e c h n i k á j á v a l is é r d e k l ő d é s t k e l t ő k i á l l í t á s . Az ország m i n d e n r é s z é b ő l j e l e n t k e z ő f o t ó m ű v é s z e k k é p e i között k é t szegedi — d r . P o r s z á s z J á n o s és B u z s á k y F e r e n c —
d í j a z o t t k é p e i is s z e r e p e l t e k . k
LIEBMANN BÉLA 70 ÉVES
H i n n i u g y a n n e m h i s s z ü k , de az i g a z o l v á n y o k r o s s z i n d u - l a t ú b e j e g y z é s e i m é g i s c s a k azt á l l í t j á k , h o g y Liebmann B é l a , m i n d e n f o t ó r i p o r t e r e k l e g i f j a b b i k a az 1969-es év j ú n i u s 23-án b e t ö l t ö t t e a 70. évét.
H i n n i u g y a n n e m h i s s z ü k , de b i z o n y o s p a p í r o k m é g i s a z t m u t a t j á k , h o g y Béla b á c s i m é g v a l a m i k o r 1913-ban j e g y e z t e el m a g á t a k a z e t t a n y i t o g a t ó k céhével. Temesváron élt e k k o r , o t t lett o p t i k u s , és 1919-ben ott f é n y k é p e z t e l e azt a l e v e g ő b e n ú s z ó zeppelint, amely a z t á n n é h á n y p e r c m ú l v a l á n g o l v a z u -
CSEH, SZLOVÁK, MAGYAR KÖLTŐK
FORDÍTÁSA
Az Irodalmi Szemle 1969. 2. számában Füge- di Elek közölt egy anno- tált statisztikát A cseh és szlovák költészet ma- gyarul címmel. Izgalmas olvasmány. Csehből kb.
1930 verset fordítottak magyarra (ez 32—35 ezer sort tesz ki), és megkö- zelítőleg 130 költő mű- véből válogatták. A leg- többet fordított cseh
költő Jirí Wolker, Nez-
Liebmann B é l a : Múlt és j e l e nh a n t le. Ez a „ j á r m ű - p o r t r é j a " jelent m e g először n y o m t a - t á s b a n : a Temesvári Hírlap közölte.
Az első r i p o r t f o t ó t a z t á n — 1962-ig, s z a k m a m ű v e l é s é n e k 50. é v f o r d u l ó j á i g — p o t o m 200 ezer felvétel követte, s a k i is- m e r i B é l a b á c s i k a m a s z o s a n sebes lépteit, m e g j o b b k a r j á n a k a z t az u t á n o z h a t a t l a n k ö n y ö k e m e l é s é t , a h o g y a f é n y k é p e z ő g é - p e t e l k a t t i n t j a , ehhez a 62-es 200 ezerhez m é g ú j a b b tízezernyi f e l v é t e l t a d h a t .
Ez az elképzelhetetlenül sok f é n y k é p t ú l n y o m ó többsége S z e g e d e n készült. Itt rögzítette celluloidszalagra azt a m u n - k á j á t is, amellyel — 1940-ben — a luzerni n e m z e t k ö z i fotó- k i á l l í t á s egyik f ő d í j á t n y e r t e , s éppígy a z o k a t is, a m e l y e k k e l a n n y i n e m z e t k ö z i és hazai f é n y k é p t á r l a t r ó l hozott h a z a ér- m e k e t , okleveleket. N e m csoda hát, h o g y a n n y i díj b i r t o k á - b a n — 1954-ben — a vidéki kiállítók k ö z ü l elsőként e l n y e r t e a fotóművészi címet.
De h a s o n l ó k é p p e n az sem csoda, h o g y a m i n d i g kellő idő- b e n és kellő m e n n y i s é g b e n elkészített képeivel e l n y e r t e a
„ s a j t ó igen tisztelt k é p v i s e l ő i n e k " őszinte b a r á t s á g á t Is. Sőt, n e v é v e l még egy j á t é k o s szó kiötlésére is késztette ő k e t ! H a u g y a n i s v a l a k i v a k u j á v a l villant, a k k o r e t e v é k e n y s é g e t ú g y szokás minősíteni, h o g y „l i b m a n t" . S z a k k i f e j e z é s lett t e h á t Béla bácsi v e z e t é k n e v é b ő l . . .
Életének egy s z o m o r ú s z a k a s z á b ó l viszont r e g é n y . Bárdos P á l Különös ismertetőjele a félelem c í m ű m u n k á j á t az ő élet- . m e n t ő k a l a n d j a i n y o m á n írta. Mert Béla bácsi életeket is
" m e n t e t t , a h á b o r ú s k a v a r g á s b ó l m i n d e n f é l e rögtönzött m e s é k - kel, a p i l l a n a t szülte f o g á s o k k a l emelte ki sorstársalt. Csak a f e l e s é g e m e g a k i s l á n y a életét n e m t u d t a m e g m e n t e n i , ő k e t m á r h a z a f e l é t a r t v a , egy ausztriai f a l u szélén terítette le a r á j u k s z a b a d í t o t t golyó.
M a g á n o s a n k e z d t e az ú j életet 1945 tavaszán, a m i k o r m á r - cius 18-től az M K P szegedi szervezetének hivatalos f é n y k é - p é s z e lett. A z t á n e l n y e r t e a Kiváló dolgozó címet, aztán Mun- kaérdemérem ezüst fokozatának és az MSZBT aranykoszo- • rújának Is a b i r t o k o s á v á vált.
És k ö z b e n persze m e g s z a k í t á s n é l k ü l sakkozott. 1928-ban
— egy s z i m u l t á n m é r k ő z é s e n — d ö n t e t l e n r e végzett a s a k k - f e n o m é n Capablankával, 1933-ban pedig szegedi b a j n o k k é n t ü n n e p e l t é k . A s a k k n a k k ö s z ö n h e t i e g y é b k é n t m á s o d i k felesé- gét is, akivel m o s t n y u g d í j a s öreg n a p j a i t tölti.
N y u g d í j a s , öreg n a p o k ? Nincs o l y a n délelőtt, hogy föl n e t ű n n e a szerkesztőségek t á j á n , t u d a k o l n i , mi az ú j megbí- zatás, h o v a m e n j e n . És m e g y , m a j d h o g y n e m szalad. Viszi kis f e k e t e t á s k á j á t , m a j d egy mozdűlat, és m á r i s ott a k e - zében a gép. Aztán, h a kell, „ l i b m a n t " . Ha valaki, ő aztán igazán t u d l i b m a n t a n i . . .
(akácz)
ROBERTO BENZI SZEGEDEN
M e g k ü l ö n b ö z t e t e t t ' é r d e k l ő d é s v á r t a a f i l h a r m ó n i a i h a n g - v e r s e n y dirigensét, R o b e r t o Benzi olasz s z á r m a z á s ú f r a n c i a k a r m e s t e r t . Ez a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s a m ű v é s z k é t f i l m j é n e k szólt (Első h a n g v e r s e n y , A k i s k a r m e s t e r ) , a m e l y e k által n e m c s a k t a n ú i , h a n e m bizonyos m é r t é k i g intim részesei is l e h e t t ü n k a c s o d a g y e r e k p á l y a k e z d é s é n e k , m a j d — n é h á n y évvel k é s ő b b — a m ű v é s z i m e g n y i l a t k o z á s o k k e z d e t é n e k , v a - l a m i n t a n n a k a családi, szellemi l é g k ö r n e k , a m e l y b e n élt.
M a g y a r o r s z á g o n először 1957-ben, Szegeden csak egy a l k a l o m - m a l , 1963-ban j á r t .
M ű s o r á t zenei é l e t ü n k egyik kiváló r e p r e z e n t á n s a , az Ál- l a m i H a n g v e r s e n y z e n e k a r szólaltatta meg. A h a n g v e r s e n y n y i - t á n y a k é n t Ravel M e n u e t a n t i q u a - j a , ezt k ö v e t ő e n Honegger III. (Liturgikus) s z i m f ó n i á j a , a szünet u t á n Mendelssohn S z e n t i v á n é j i álom k í s é r ő z e n é j é b ő l a N y i t á n y , Scherzo, Not- t u r n o , v a l a m i n t R i c h á r d S t r a u s s Till Eulenspiegel v i d á m csíny- jei című s z i m f o n i k u s k ö l t e m é n y e h a n g z o t t el.
A m i n d ö s s z e 20 éves Ravel ú j í t ó egyéniségét m á r h o r - dozó m ű p a r a d o x jellege — a m e l y e t a m ű címe is jelez — h i v a t o t t kivitelezőre talált k a r m e s t e r é b e n . A L i t u r g i k u s szim- f ó n i a d i f f e r e n c i á l t a b b a n y a g á v a l a z o n b a n m á r n e m tudott e g y é r t e l m ű e n megbirkózni, m e r t n e m eléggé d r á m a i alkat.
Mendelssohn n a p f é n y e s r o m a n t i k á j a viszont s o k k a l közelebb áll Benzi e g y é n i s é g é h e z : a S z e n t i v á n é j i á l o m részleteinek elő- a d á s á v a l m a r a d é k t a l a n é l m é n y t n y ú j t o t t . K ü l ö n k l kell emelni t e m p ó i n a k k i e g y e n s ú l y o z o t t s á g á t , a m e l y lényeges elem a t ü n - dérvilág idilli k é p é n e k , p r o b l é m á t l a n k ö n n y e d s é g é n e k k i f e j e - zésénél. A Till Eulenspiegel groteszk h u m o r á t , gazdag f a n t á -
I N N E N - O N N A N
val, Neruda, Lysohorsky következik utána. Wol- kertől 280 verset fordí- tottak magyarra.
A szlovák költészetből 2220 verset olvashatunk már magyaru]
t(38—40 ezer sor!), 140 költő mű- veiből készült, s a listát Hviezdoslav vezeti 160 verssel, ívan Krasko, Jan Kostra és Kari' Fra- no előtt. De előkelő he- lyen van a fordított köl- tők sorában Emil Boles- lav Lukac is, aki a ma- gyar irodalom kitűnő szlovák fordítója és pro- pagátora.
Cseh és szlovák verse- ket magyar nyelven kb.
100—100 kötetben lehet találni. Ezek között a kötetek között van egy nagyon korai szegedi vo- natkozású kötet is: Ár- vízkönyv Szeged javára (Bp. 1880.), Cajak és Botto verseinek fordítá- saival.
Fügedi Elek szerint az utánközlésekkel és új rá- fordításokkal együtt ma már „10 000-nél jóval több a cseh, a szlovák és a magyar versek kölcsö- nös közléseinek a szá- ma". Imponáló szám.
Mérhető mennyiség. De vajon hogyan lehetne mérni azt: mi szívódott föl az irodalmi tudatba mindhárom népnél ebből a hatalmas anyagból?
Csak egy példát a szá- mok ellen: Ondra Liso- horsky 115 verssel igen elöl van a lefordított cseh költők listáján, de vajon hányan tudják, még olvasó, irodalmi em- berek közül is, hogy mi- lyen világirodalmi nagy- ság a töredék kis lah népcsoport költője?
(i.)
685"
O N N A N
- ÉVADZÁRÓ A FILHAR- M Ó N I Á N Á L Az 1968y69-.es h a n g v e r s e n y - évad n a g y z e n e k a r i zárókon- certje n e m c s a k pontot tett egy zenei esemény, ciklus végére, de fel is tette r á a pontot. Vaszy Viktor p á l c á j a n y o m á n először Debussy Há- rom nocturne című zenekari kompozíciója csendült fel. A szerző Impresszionista alko- tóperiódusában keletkezett m ű hálás koncertfeladat, mert zenei m o n d a n i v a l ó j a alapján k ö n n y e n érthető, po- étikus ihletettségű, festői szépségű, s Vaszy Viktor a sokoldalú művész intuiciójá-
\ val vette Debussy k o r á b b a n sokat vitatott z e n é j é n e k gát- jait. A Nuages (Felhők) gyöngéden színes és sejtel- m e s h a n g u l a t a u t á n a Fétes (Ünnepek) mozgalmasabb, a Sirénes (Szirének) mély emó- cióval telitett előadása a Bu- dapesti MÁV Z e n e k a r t — fő- leg a f ú v ó s o k a t — m é l t á n a k a r m e s t e r i teljesítmény mellé emeli.
• Kadosa Pál: Concertino brácsára és zenekarra szó- listája a még p á l y á j a start- j á n álló fiatal művész, Er- délyi Csaba, a k i n e k a con- certo grossók zenekarkezelé- sére emlékeztető m ű b r á c s a - szólamának nehézsége m á r n e m jelent megoldhatatlan feladatot. F é r f i a s a n energi- k u s hangszerkezelése, nagy h a n g j a imponáló biztonságot kölcsönöz j á t é k á n a k . Remél- j ü k , még hallunk felőle.
Hatalmas a p p a r á t u s t moz- • gat Carl Orff: Carmina Bu- rana-ja. Vaszy Viktor k e d - veli, u g y a n a k k o r még a ne- héz p r ó b a k ö r ü l m é n y e k kö- zött is biztos kézzel, értőn nyúl az együttesek szintézi- sét m e g t e r e m t ő alkotások- hoz. Differenciáltsággal, szel- lemesen poentírozta a kö- zépkor világias örömét kife- jező m ű líráját, h u m o r á t , vaskosságát. Orff, századunk zenéjének érdekes a l a k j a , huszonnégy verset dolgoz fel a 13. századi latin, alné- met, néhol ófrancia szövegű
v e r s g y ű j temény-kódexból, amely egyik gazdag tárháza a középkori ún. vagáns-köl- tészetnek.
Tulajdonképpen szcenikus kantáta (az énekelt és ze- nekaron előadott tételeket pantomimikus színpadi játék egészíti ki a szerző eredeti elképzelése szerint), de — mint ez alkalommal Is — igen gyakran oratóriumsze- rűen mutatják be.
Az énekszólamokban Ka-
ziájú z e n e k a r i effektusait virtuóz t o l m á c s o l á s b a n h a l l h a t t u k mind a karmester, m i n d a z e n e k a r részéről. Roberto Benzi elég fiatal ahhoz, hogy r e m é n y e k e t t á p l á l j o n b e n n ü n k . V e - zényléstechnikája n a g y o n esztétikus, virtuóz a d o t t s á g o k k a l rendelkezik, plasztikusan értelmez. Szuggesztivitása, i m p u l z í v e r e j e csak megerősíti az elhivatottságáyal s z e m b e n i b i z a l m a t , ö r ö m m e l és várakozással t e k i n t ü n k a szabadtéri j á t é k o k Idei C a r m e n - b e m u t a t ó j a elé, ahol legközelebb v e n d é g s z e r e p e l Szegeden.
LACZKÖ SÁNDOR
EGY SZEGEDI BARTÓK-ESTHEZ B a r t ó k útjelző m u n k á s s á g á n a k h á r o m f é l e a l k o t á s á v a l j e - lentkezett m á j u s 12-én a szegedi T ö m ö r k é n y István G i m n á - zium és Művészeti Szakközépiskola Zeneművészeti Tagozata, és a hangverseny igazolta a Szegeden élő B a r t ó k - k u l t u s z t . Visszhangja sokszorosan t ú l s z á r n y a l t a a h a n g v e r s e n y n a p t á r h é t k ö z n a p j a i t : forró t ü n t e t é s s é nőtt. V á r o s u n k b ü s z k e lehet, hogy a Közreműködött m ű v é s z e k Szegeden t a n u l t a k és szegedi művészeti Intézményen, k e r e s z t ü l j u t o t t a k a Liszt F e r e n c Z e n e - művészeti Főiskolára.
A m ű s o r t a „ K o n t r a s z t o k " nyitotta meg. Ez a h á r o m t é t e l e s • k a m a r a m ű hegedűre, k l a r i n é t r a és z o n g o r á r a n e m s o k k a l B a r t ó k Amerikába költözése előtt készült. N a g y s z e r ű m u z s i - k á j á b a n szembetűnő a hangszerkezelés eredetisége, a m e l l e t t jazzhatásokat is felhasznált. A d a r a b egyik ékessége egy m a g y a r népdalszerű szakasz m e g h ö k k e n t ő beállítása. Ez u t ó b - biban f e l t ű n t a h á r o m r a g y o g ó k a m a r a m u z s i k u s : S c h m i d t Eleonóra, B á n Ildikó és Miháltz Gábor, a k i k teljes ö s s z h a n g - ban, a hangszínek ezernyi változatával szólaltatták m e g a zeneköltő elképzeléseit.
A megbetegedett Gregor József helyett Veroszta M a g d a ugrott be a „15 m a g y a r parasztdallal". Ez az 1914—1917 között készült népdal-feldolgozás B a r t ó k merész újításaiból a d o t t íze- lítőt. A fiatal főiskolai m ű v é s z n ö v e n d é k r e m e k r i t m u s s a l , lo- bogó tűzzel tolmácsolta az egyes s z á m o k a t és m e g l e p e t t a m ű egészének összefogásával.
A hangverseny f é n y p o n t j á t jelentette a „Szonáta k é t zon- gorára és ü t ő h a n g s z e r e k r e " r e m e k előadása. A m ű szépségeit n e m kell felfedeznünk, de aláhúzzuk azt a fejlődést, a m e l y e t a kivitelezés magas színvonala a B a r t ó k - k u l t u s z i n t e n z i t á s á - ból merített. A muzsika a n y a n y e l v ü n k k é vált. Ebben i r á n y í t ó szerepe volt az Antal István és A. F e r j é s i Katalin z o n g o r a - kettős átszellemült t o l m á c s o l á s á n a k . A t e c h n i k a i t ö k é l y f o l y - tán világos, párbeszédes zenélésmód Izzó feszültsége k i r o b - b a n ó sikert aratott. N e m kisebb a két ü t ő s : Keló P á l és dr.
P e r é n y l László szerepének fontossága. A zenei biztosságon felül kamarazenei a l k a l m a z k o d á s u k a t e m e l j ü k ki. A téte- lekből az I.-nek f ú g á j á t és a szinte j á t é k o s m . tétel egészét e m i i t j ü k , m i n t az előadás c s ú c s p o n t j á t .
SZ. G.
MEGYEI É N E K K A R I B E M U T A T Ó
M á j u s 11-én k e r ü l t sor Szegeden a T a n á c s k ö z t á r s a s á g i Művészeti Szemle k e r e t é b e n az é n e k k a r o k b e m u t a t ó j á r a . A se- regszemlén Szeged v á r o s és a m e g y e legkiválóbb k ó r u s a i v e t - t e k részt, a k i k m á r s o k a t t e t t e k a d a l k u l t ú r a ápolása, m e g - szerettetése érdekében.
A b e m u t a t ó t Nagy Lászlóné, az SZMT k u l t u r á l i s m u n k a - társa nyitotta meg. M e g n y i t ó j á b a n a csoportok n e m e s t ö r e k - vését értékelte.
A "megyei bemutatón h é t k ó r u s szerepelt. A zsűri (Vaszy Viktor, P á r k a i István, Veszely Gabriella, Monoki Lajos) a r a n y minősítésű oklevelet adott a Szeged m . j. Városi T a n á c s a Vörösmarty utcai Művelődési Központ k a m a r a k ó r u s á n a k — melyet K a r d o s Pál vezetett —, az Erdős J á n o s által v e z e - tett MÁV vegyeskórusnak, s az Altalános M u n k á s k ó r u s n a k , mely dr. Mihálka G y ö r g y vezetésével lépett fel. Ezüst m i n ő - sítést k a p o t t a Heinz Gyula vezette k i s k u n d o r o z s m a i P e t ő f i Művelődési Otthon k ó r u s a , a Szegedi Szövetkezeti Bizottság é n e k k a r a Várady Zoltán vezetésével, és a Szegedi I f j ú s á g i Ház k a m a r a k ó r u s a K a l m á r F e r e n c n é vezetésével.
(laczó)
20 É V E S A M A G Y A R J O G Á S Z S Z Ö V E T S É G Élénk érdeklődéssel köszöntötték politikai f ó r u m a i n k a húszéves M a g y a r Jogász Szövetséget VII. kongresszusán. Ám túl e jelentős jubileumi emlékezésen, egyéb is figyelmeztetett a m á j u s i siófoki találkozóra. Miként a r r a a M a g y a r Hírlap .tudósításában találóan r á m u t a t o t t : „A jogi m u n k a elfoglalta
méltó helyét t á r s a d a l m u n k b a n . "
Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi ülésén hozott h a t á r o z a t a a szocialista demokrácia feladatairól, az Igazság- ügy-miniszter p a r l a m e n t i beszámolója, az országgyűlés elnö- k é n e k legutóbbi előadása, a tv jogi „ F ó r u m a " , n a p i l a p j a i n k - n a k a „ m e c h a n i z m u s b a vágó" jogpolitikai k o m m e n t á r j a i szo- cialista j o g r e n d s z e r ü n k gyors fejlesztését sejtetik. Érthetően, hisz a dolgozókat m i n d élénkebben érdekli a jog, n é p ü n k kö- veteli a rendet, s érzi, hogy ennek döntő eleme a jogrend . . .
— Ilyen ismert előzmények szellemében tanácskozott a szövetség Siófokon — m o n d o t t a a kongresszusról visszatérve dr. A n t a l f f y György egyetemi tanár, a szövetség megyei el- nöke. — J o g á s z t á r s a d a l m u n k kétezer képviselője ezúttal jog- életünk úgyszólván m i n d e n l é n y e g e s kérdését érintette. Csak n é h á n y a t említenék a megvitatott t é m á k b ó l : politikai beren- dezkedésünk a l k o t m á n y o s alapjai, a kodifikáció jogelméleti problémái, a b ü n t e t ő j o g n é h á n y időszerű kérdése, az ú j gaz- daságirányítási r e n d és a polgári jog összefüggése.
— D i n a m i k u s a n fejlődő társadalmi r e n d ü n k — folytatta a professzor —, a t u d o m á n y o s technikai f o r r a d a l o m kibonta- kozása j o g r e n d s z e r ü n k t ő l k o r s z e r ű b b és h a t é k o n y a b b jogpoli- tikai módszereket követel. Az állam és a jog fejlesztése egy- értelműen a d e m o k r a t i z m u s fejlesztését is kell hogy szol- gálja. N é p ü n k igényli a szemléletében felfrissült jogászi m u n - k á n k a t .
— A szocialista törvényességért folytatott tevékenységünk- ben — h a n g z o t t végezetül a nyilatkozat —, m e l y n e k érvé- nyesítéséért törvénnyel, jogalkalmazással, a jog megismerte- tésével, az e m b e r e k n e k a kívánt m a g a t a r t á s r a való nevelésé- vel k ü z d ü n k , meggyőződésem, hogy e széles szintű t a n á c s k o - zás során is előreléptünk.
LÉVAY ENDRE
I N N E N - O N N A N
rikó Teréz, Gyimesi K á l m á n és Réti Csaba n e m m i n d e n - n a p i technikai követelmé- n y e k k e l küzdöttek meg sike- resen, a k á r c s a k a Zenebará- tok Kórusa, mely szorgalmá- val és lelkesedésével egy- egy pillanatra ö n m a g á t m ú l - ta felül. Muzikális és tisz- t á n intonált éneklésével kel- lemes színfoltot jelentett a Tanárképző Főiskola I. sz.
G y a k o r l ó j a g y e r m e k k ó r u s á - n a k közreműködése. A MÁV- z e n e k a r kitűnő együttes, szí- vesen hallottuk őket. Szép búcsút vett t e h á t az óévad, bízunk benne, hogy szép lesz az újbóli találkozás Is, a m e l y talán m á r „konszoli- dáltabb k ö r ü l m é n y e k között"
k e r ü l h e t sorra.
LACZKÓ SÁNDOR S Z E R K E S Z T Ő I
Ü Z E N E T E K
Nem közölhető kéziratot k ü l d t e k : H. G. Kétegyháza,
— V. E. D u n a ú j v á r o s , — B.
J . Budapest, — T. L. Kiskun- m a j s a , — K. F. Hetényegy- háza. — G. J. Szentes, — K.
J . Eger, — B. B. Szolnok, — SZ. J. Szeged, — N. J. B a l - m a z ú j v á r o s , — Sz. G. B u d a - pest, — P. M. Budapest.
P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S
Hazánk és megyénk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére a Megyei Tanács V. B..
Művelődésügyi Osztálya egyetértve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága, a KISZ Megyei Bizottsága, a MÉSZÖV Megyei Igazgatósága, a KISZÖV Megyei Elnöksége, az MSZBT Megyei Elnöksége és a Fegyveres 'Erők illetékes szerveivel,
P Á L Y Á Z A T O T
hirdet irodalmi, képzőművészeti, honismeréti-helytörténeti szakörök számára a felszabadulá- sunk óta eltelt 25 év eredményeinek, alkotásainak gyűjtésére, feldolgozására és bemutatására.
Pályázni lehet kollektív és egyéni alkotásokkal, dolgozatokkal, kiállításokkal az őszi.
25 éves megyei felszabadulási évfordulók alkalmából.
A pályamunkák (alkotások, dolgozatok, kiállítások) mutassák be a szovjet hadsereg fel-
• szabadító harcát, ennek nyomában a népi demokratikus forradalom eseményeit, az új ha- talmi rendszer kiépülését, népünknek a szocializmus építése közepette a munkában tett erő- feszítéseit, eredményeit, a megtett utat, s népünk megváltozott mai életét.
A kollektív vagy egyéni alkotásokat a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályához, kell beküldeni (Szeged, Rákóczi tér) 1969. szeptember l-ig, melyeket bíráló bizottság minősít.
A bejelentett kiállításokat 1969. október 15-ig a helyszínen tekintjük meg és bíráljuk el...
A kiállítások bejelentésének határideje 1969. szeptember 1.
Pályadíjak: irodalmi szakköröknek 5000 Ft képzőművészeti szakköröknek 5000 Ft helytörténeti-honismereti szakköröknek 5000 Ft kiállításoknak 5000 Ft
A bíráló bizottság a pályadíjakat kollektívák és egyének között megoszthatja. Az el- bírálás határideje 1969. november 1. Az ünnepélyes eredményhirdetés 1910. április 4. alkal- mából történik. A pályadíjat elnyertek erről előzetes értesítést kapnak, amelyről a megyei sajté is tudósít.
Szeged, 1969. május 15. CSONGRÁD MEGYEI TANÁCS V. B.
MŰVELŐDÉS ÜGYI OSZTÁLYA 687"
