STATISZTIKA! lRODALMI FIGYELÓ
KULFÚLD! STATISZTIKAI IRODALOM*
GAZDASÁGSTATISZTlKA
BODKIN. R. G. — MARWAH. K.:
A MAKROUKONÓMIAI MODELLEZES FEJLÖDESE
(Ti-ends in mocroeconomlc modeiing: the past auarter century.) — Journal of Policy Mode/ing. 1988.
2. sz. 299—315. p.
Az ökonometriai modellezés több mint fél- századra tekinthet vissza, de igazi lendüle—
tet csak a második világháború után vett.
A legismertebb ökonometi'iai modellek álta- lában az elmúlt harminc év folyamán ké—
szültek. A tanulmány ezt a két és fél évtize- des ökonometriai tevékenységet tekinti át nagy vonalakban. A vizsgálat területét némi—
leg leszűkíti az angol nyelvterületre. nem számítva be vagy éppen csak érintőlegesen említve a francia és a japán modellszerkesz- tési tevékenységet, figyelmen kívül hagyva a kérdés _német nyelvű szakirodalmát és ma—
delljeit, nem is szólva a szocialista országok modellezési tevékenységéről.
A tanulmány a történeti áttekintést Ian Tínbergen modellje-ivel kezdi. aki már az 1930-es években megalkotta Hollandia. majd az Egyesült Államok gazdaságának ökono—
metriai modelljét. A második világháború után L. R, Klein és társai ún. brit modellje, majd a Klein—Goldberger-féle USA-modell nyitották meg az ökonometriai modellek sorát az ötvenes évek első felében. Az ökonometriai modellek fejlődésének meg- figyelésekor a következő jellemvonások azo—
nosíthatók: '
-a sokváltozós, sokegyenletes modellek irányá- ba való fejlődés.
—-a munkacsoportok (teamek) által kidolgozott modellek arányának növekedése.
— a modellek instituclonálls kereteinek fejlődése (intézmények, egyetemi tanszékek által kidolgozott vagy finanszirozott modellek). '
* -—a nagy volumenű számítási munka elvégzését biztosítá számítástechnikai forradalom,
—- a közgazdasági elmélet fejlődése (például a diseauilibrium-elmélet),
— az előrejelzésre szolgáló ökonometriai modellek kialakulása.
—- gazdaságpolitikai modellek (gazdaságpolitikai intézkedések várható következményeinek kikísérlete- zése szimulációs eljárás segítségével).
—- nemzetközi (világgazdasági) összefüggéseket számszerűsítő ökonometriai modellek kifejlesztése.
Míg ]. Tinbergen és L. R. Klein modelljei általában 20—50 egyenletet foglaltak maguk- ban. az amerikai gazdaság Brookings-mo- dellje a hatvanas évek közepén közel 400 egyenletet tartalmazott. a modellt egyébként input-output táblával is összekapcsolták. Ezt a dimenziót jócskán meghaladta a Whar- ton—modell, amely mintegy kétezer egyenlet—
ből, illetve összefüggésből tevődik össze.
Nagyjából ugyanennyi összefüggésből áll a francia FlFl-modell. A kanadai gazdaság ún.
Candide-modellje ennél is több. mintegy két- ezernégyszáz összefüggést tartalmaz. E gi- gantikus modellek mellett a kisebb vagy kö—
zépnagyságú modellek is tovább élnek. Az utóbbiaknak gyakori sajátságuk. hogy a kí- nálati összefüggések dezaggregáltabbak és számszerűen is felülmúlják a keresleti egyen—
leteket; ezenkívül viszonylag csekély súlyt képviselnek a pénzügyi szféra összefüggései.
Magától értetődik. hogy a gigantikus model- lek kidolgozására egy ember aligha képes, így ezek a modellek általában munkaközös—
ségek együttműködésének az eredményei, a- melyek jelentős adatbankkal és nagy telje- sítményű számítógépekkel rendelkeznek. A nagy modellek (Data Resources incorpora—
tion — DRl. Michigan—model. Wharton, Can- dide) mind tudományos intézetek. egyete- mek, vállalatok támogatásával jöttek létre.
A számítástechnika fejlődése jelentős mér- tékben előmozdította a sokváltozós, nemline- áris egyenletrendszerek megoldását. Húsz—
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a ,.Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a kül- földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai Irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- lsmertetósekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendje'ben következnek egymás után.
STATISZTIKAI lRODALMl FlGYf;
huszonöt évvel ezelőtt a rendszert nem—
lineárissá kellett alakítani a paraméterek gyors, torzitásmentes és konzisztens becslése érdekében. A fejlődéshez a gépidőhaszná- lat olcsóbbodása is hozzájárult, Ezenkivül ma már rengeteg személyi számítógép van for—
galomban.
A számítástechnikai forradalom mellett talán a legfontosabb új fejlemény a model- lezés terén a közgazdasági elmélet bővülése és fínomodása. Ez több területen is meg—
figyelhető. Az egyik a különböző elméleti hátterű és különböző típusú gozdaságmate—
matikai modelleknek, például az ökonomet- riai modellnek input—output táblával való összekapcsolása, mint a Brookings-modell- ben. Ebben az esetben a kínálati szférát az input—output összefüggések, a keresletit az ökonometriai egyenletek képviselik. További fínomodás figyelhető meg a tőketényező specifikációjóban, illetve a kamatláb-alaku- lás tőkeberuházásokra gyakorolt hatásának vizsgálatában. Gyakori megoldás az álló—
eszközök összefüggéseinek különálló blokk- ban. illetve szubmodellben való vizsgálata.
Újonnan alakult ki az ún. ésszerű elvárások elmélete.
Az ökonometriai modellek előrejelzésre és gazdaságpolitikai alternatívák következmé- nyeinek szimulációs lejátszására való fel—
használása viszonylag régebbi keletű. Az újabb tapasztalatok alapján azonban kiala—
kultak olyan vélemények. amelyek szerint az előrejelzések az ökonometria modellezés gyenge pontjai.
A modellezés első huszonöt esztendejében még a gazdasági összefüggések elemzése.
és nem a modell függő változóinak előre- jelzése volt a vizsgálat célja. Az első előre- jelzést a Klein—Goldberger—féle USA—modell változóinak előrejelzésével 1953-ban hajtot—
ták végre. Egyesek később az előrejelzésben látták a modellezés kizárólagos célját, így a DRl—modell. a Wharton-modell stb. esetében.
Voltak, akik az előrejelzés csődjét, mások az előrejelzések lassan javuló trendjét emleget—
ték. Általában igaz az az állítás, hogy a
hetvenes évek nagy világgazdasági megráz- kódtatásait nem lehetett előrejelezni. Ugyan- akkor Klein a Wharton-modellt említi ellen- példa gyanánt, amely 1969-ben a világgaz- dasági recessziót prognosztizálta. Hang- súlyozza azonban azt, hogy a rutinszerű előrejelzési technikának jó közgazdasági itélőképességgel kell párosulnia az előrejel- zés során.
A modellek alkalmazási lehetőségeit to- vább tágították a fejlődő országoknak kidol—
gozott seaélvprogramok. Ugyanakkor újabb alkalmazási lehetőséget nyújt több ország, illetve országcsoport interdependens kapcso- '
latainak az elemzése. így például több mint hetven ország, illetve országcsoport szerepel
a nemzetközi LINK—projektben (körülbelül zenhatezer egyenlet és húszezer változó).
kutatói tervben a világ legjelentősebb ök nometriai kutatóközpontjai vesznek részt,
A szerzők az ezredfordulóig tartó idősza ban az ökonometriai modellezési tevéken ség további fejlődését jósolják: eszerint gazdaságpolitikusok a döntéselőkészíté folyamán változatlanul támaszkodnak ma az ökonometríai előrejelzésekre, illetve alternativ célváltozók függvényeként becs eszközváltozókra, minden esetben az ésszer ség keretei közt. az ökonometriai módszer való előrejelzés nem csekély költségeit
mérlegelve.
(lsm.: Nyáry Zsigmondi
VONALKÓDOK ÁZ EGYESULT ÁLLAMOK HÁZTARTÁSSTATlSZTIKAl ADATGYOJTÉSÉBEN (it is possible. . .) — Scan Newsletter. 1988. sze tember. 1—8. p.
A reklámszakma klasszikus problémá]
miként lehetne mérni a reklám hatásfok azt, hogy a fogyasztók vásárlásaikbon meny—
nyiben követik a hirdetések sugalmazása Úgy tűnik. e korábban közvetlenül, egzag módon nem mérhető összefüggés elemzésé—
ben jelentősen segithetnek a vonalkódok.
Az amerikai NPD/Nielsen cég az év végéig 15000 hordozható vonalkódos termi—
nált oszt szét egy reprezentativ fogyasztói csoport tagjai között. A statisztikai ,;p'anel"
tagjai korábban sohasem találkoztak vonal-*
kódoseszközökkel, feladatuk mégis az, hogy a jövő év elejétől valamennyi vásárlásukatf utólag, otthon — ezekkel a kézi olvasókkal—
regisztrálják, azok memóriájában rögzítsék illetve telefon útján (automatikusan) továb—1 bítsák a cég számitóközpontjába. A gondo- lat megvalósíthatóságát —- túl a hardware- software-adottságokon — az is segíti, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztók által megvásárolt anyagi javak túlnyomó többsé—
gén már megtalálhatók az UPC-vonalkódok.
A különböző fogyasztási szokások statisz- tikai elemzését az NPD cég korábban egy 50000 családból álló mintacsoportra ala- pozta. A családok tagjai vásárlásaikról ház- tartási naplót vezettek, és azt havonta el- juttatták a vállalatnak. Ez a módszer — a vásárlási naplók összesítése. a feldolgozási helyre való eljuttatása, feldolgozása és elemzése — hónapokat vett igénybe. Az NPID mintegy 10 éve ügyfelei lakásában kis szken—
neres (vonalkódolvasó inputegységgel ellá- tott) komnutereket kezdett elhelyezni, és az adatokat havonta gyűjtötték modemen vagy normál telefonvonalon keresztül. Gondot az jelentett, hogy ezek a hardware-eszközök drágák voltak, a fogyasztási cikkek jelentős
