Kovalev, N.: A makroökonómiai modellezés néhány módszertani kérdése

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA MATEMATIKAI STATISZTIKA

KOVALEV, N.:

A MAKROÖKONÓMIAI MODELLEZÉS NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE

(Nekotorüe metodologicseszkie problemü makroékonomicseszkogo modelirovaniia.) -—

Voproszü Ekonomiki. 1966. 10. sz. 68—80. p.

A gazdasági kölcsönhatások tanulmá—

nyozásának egyik fontos eszköze a gaz-

dasági folyamatok és rendszerek mate—

matikai modellezése. A gazdasági model- lezesben —-—- különösen az optimalizált modellek esetében —-— a minőségi és mennyiségi analízis szerves egységben

jelentkezik; egyrészt számszerű formá-

ban tükrözik a gazdasági folyamatokat,

másrészt elősegítik a gazdasági törvények

érvényesülésének pontosabb megisme—

rését.

A gazdasági folyamatok modell formá-

jában történő feltárásána'l nagy jelentő-

séggel bír a gazdasági—matematikai mo—

dellek szintézisének megoldása. Szerző támadja azokat a közgazdászokat, akik -— abból kiindulva, hogy a népgazdaság

egységes rendszer —— egetlen modellben

igyekeznek az ott lezajló törvényszerűsé-

geket megmagyarázni. A szerző szerint

—— ezzel a nézettel ellentétben ——- a nép—

gazdaság egymással szoros kapcsolatban

álló részmodellek rendszerével jellemez—

hető. A részmodellek mellett fontos sze-

repat töltenek be a korlátozó feltételek,

—— ezek a népgazdasági szintű összefüg—

gések —— mivel egy konkrét feladat meg- oldásánál nagy jelentőséggel bír annak ismerete, hogy a rész milyen helyet fog—

lal el az egészben.

A tervezés gyakorlatában már régóta alkalmazzák a népgazdasági mérleget, melyet makroökonómiai modellnek te-

kinthetünk. Bár az utóbbi években egyre részletesebb ágazati bontásban dolgozták

ki ezeket a mérlegeket, további tökéle—

tesítésükre van szükség, nevezetesen a

termelés állóalap— és munkaigényessége, valamint a mérleg dinamikus jellege tekintetében. Nehézségek jelentkeznek a népgazdasági mérleg értéki, illetve natu—

rálís formában való összeállításának egy- behangolásánál is. Nem szabad lebe- csülni a dinamikus modellek alkalmazása mellett a statikus modellek jelentőségét

sem, tekintettel arra, hogy a dinamikus modellek kidolgozásához szükséges fel—

tételek hiányában segítségükkel a valóság

jó megközelítését lehet elérni.

A gazdasági-matematikai modellek fel—

állításánál különleges jelentőséggel bír az optirnalitás kritériumának kiválasz—

tása. Amig rész—, illetve mikroökonómiai

modellek esetében ez a feladat viszony—

lag könnyen oldható meg, makroökonó-

miai szinten e téren számos nehézség

mutatkozik. A népgazdasági optimum

kritériumának meg kell felelnie a társa—

dalmi termelés céljainak, eleget kell ten-

nie a szocializmus gazdasági törvényei—

nek, elsősorban a gazdasági alaptörvény

követelményeinek. Ebből következik, hogy az optimalitást kifejező célfüggvénynek nem egyetlen mutatóból, hanem a,,muta—

tók rendszeréből kell állnia. Az optima—

litás megvalósulását nemcsak a 'célfügg—

vénynek kell biztosítania, hanem a kor—

látozó feltételeknek is azt a célt kell

szolgálniok.

Lehetne például az optimalitás nép—

gazdasági szintű kritériumának tekinteni

a társadalmi munkatermelékenység ma—

ximális emelését. Sajnos azonban a tár—

sadalmilag szükséges munka költségeinek mérése számos problémát vet fel, így ez a mutató jelenleg nem használható fel

az optimalitás kritériumaként.

Szerző véleménye szerint ajánlatos

lenne kritériumként az alábbiakat elfo—

gadni: a nemzeti jövedelem maximumá—

nak elérése a tervidőszakban amellett,

hogy biztosítják a dolgozók jólétének és

a gazdaság fejlődésének szakadatlan nö-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

vekedését a tervidőszakon túlmenően is.

Ez a kritérium is a korlátozó feltételek egész során át valósulna meg.

Jelenleg a népgazdasági optimum ki—

fejezésre számos kritérium létezik, melyek többek között két csoportba sorol—

hetők.

1. Valamely globális tervmutató ma- ximumának elérése (társadalmi termék, nemzeti jövedelem, végső felhasználás, lakosság jövedelmei). Néhány modellben a személyes fogyasztási alap maximali- zálása a oélfüggvény. Ez utóbbi kritérium a szerző szerint nem tökéletes, mert csu- pán a rövid távú tervezés esetén kielé-

gítő, s inkább mint korlátozó feltétel

jöhet számításba.

2. Az optimalizálási kritériumok má—

sik csoportja a globális tervmutatók meg- valósitását a ráfordított költségek mini—

malizálásával szándékozik elérni.

Az optimális tervezés szempontjából nagy jelentőséggel bír a társadalom fo- lyó és perspektivikus szükségletei helyes

arányának megállapítása. Ez azt jelenti,

hogy az optimális perspektivikus ötéves tervek elkészítésénél több ötéves tervet átfogó tudományos prognózisa-a kell tá—

támaszkodni.

(Ism.: Kotász Gyuláné)

RJABUSKIN, T. V. —— NESZTEROV, L; l.:

A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLfTÁSOK TÖKÉLETESTTÉSÉNEK FELADATAI És A MATEMATIKAI MÓDSZEREK

(Zadacsi szoversensztvovanija mezsdunarod- nüh szravnenij 1 matematicseszkie metodü)

—- Vesztnik Akademíi Nauk SZSZSZR. 1966.

10. sz. 24—27. p,

A statisztikai adatok nemzetközi ösz- szehasonlíthaitóságával szemben támasz- tott követelmények a nemzetközi munka—

megosztás fejlődésével és a gazdasági

kapcsolatok szélesedésével fokozódnak.

A szovjet statisztika által összegyűjtött több ezer mutató közül csak mintegy 200

szerepel a nemzetközi összehasonlítások—

'ban, de ezek is csak globálisan, nem elég részletesen.

A gazdasági információrendszer egyik célja a terv-, illetve tényadatokat tar—

talmazó ágazati kapcsolatok mérlegének

összehasonlítása, valamint a társadalmi

termelés hatékonyságának Vizsgálata, ösz- szehxasonlitva az egyes termékek (közvet—

len és teljes) munka— és anyagráfordítá—

sait a különböző országokban.

A számítástechnika mind szélesebb körű

alkalmazása lehetővé teszi a mérlegszerű

8 Statisztikai Szemle

489

összefüggés kidolgozását több ezer ter—

mékre vonatkozóan. (Az 1959—re összeállí—

tott ágazati kapcsolatok mérlege—AKM

— 83 ágazat 157 termékére vonatkozott."),

Az osztályozások új elvek szerinti ta—

nulmányozása és összehasonlítása —- ter—

mék a termékkel, cikkcsoport a cikk-

csoporttal, ágazat az ágazattal —— lehetővé teszi a termék nómenklatúrák (mint

rendszerek) összehasonlíthatóságának és

eltéréseinek felderítését és az összeha—

sonlíthatóság mértékének a megállapí—

tását. Ennek alapján elvégezhetők az

összehasonlításhoz szükséges számítások és átcsoportosítások.

A nemzetközi összehasonlításokbain sküf

lönös figyelmet érdemel a Szovjetunió

és az Egyesült Államok statisztikai mu—

tatóinak az összehasonlítása. Akét ország

hasonlósága nagyság (terület, népesség)

és gazdaságszerkezet (sokágazatú gazda—

ság) szempontjából jó alap az összeha—

sonlításra. Annak ellenére, hogy sok azonos termék szerepel a két ország gaz—

daságában, sok átcsoportosításra és át—

számításna is szükség van, s ebben nagy

segítséget jelent a modern számtástech—

nika.

Nagy jelentőségű az ún_ ,,feltételes analóg" problémájának a megoldása,

amire akkor van szükség, ha a másik országban nincs meg ugyanez a termék.

A megoldás egyik (eddig alkalmazott)"

módja az, hogy a csoport vagy ágazat egész termelésének értékét átszámítják azoknak a termékeknek az árarányaiból

kiindulva, amelyeknek meg van a meg—

felelője a másik országban. A másik lee hetőség: ha korábbi időpontban termel—

ték az adott terméket a másik országban;

feltételezhető, hogy az ára kb. úgy Vál- tozott volna, mint a hozzá közelálló és még termelt terméké. Végül, ha egyál—

talán nem termelték, akkor (külkeres;

kedelmi) szakértők segítségével lehet

megbecsülni a valószínű árat. A,,feltéte—

les analóg" problémájának megoldásával fokozni lehet valamennyi értékmutató pontosságát.

,

A matematikai módszerek különösen nagy segítséget nyújtanak .a különböző valuták tényleges vásárlóerejének kiszá—

mításában.

A nemzetközi összehasonlítások egyik fontos területe lesz hamarosan —— nem..

csak a Szovjetunió, hanem valamennyi szocialista ország viszonylatában —— az

egyes termék termelése és a fogyasztók

ellátottságának mértéke között fennálló összefüggés vizsgálata.

E problémák megoldása után az össze—

hasonlítható mutatók közé sorolhatóaz

ágazati kapcsolatok mérlege is, ami az