714 STATlSZTlKAi lRODALMl EIGYELÖ ,_
lata olyan statisztikai megfigyelési módszer kialakítását igényli, melynek segítségével a sajátosságok számbavehetők. Az állami sta—
tisztikai szervek a kereskedelmi szervekkel együtt több ilyen irányú kutatást végeztek.
A kutatások elsősorban a kiskereskedelmi szolgáltatások minőségének vizsgálatára irá- nyultak. Vannak hagyományos statisztikai mutatók is a minőség vizsgálatára; ilyenek
— a kereskedelmi dolgozók száma, képzett- ségi színvonala, a munka technikai ellátott- sága (pénztárgépek, árumérlegek stb.).
A lakossági kereskedelmi szolgáltatások minőségének mélyebb vizsgálatához azon- ban kiegészítő statisztikai információkra van szükség, s ezek speciális megfigyelések út- ján szerezhetők be. 1983—ban ilyen speciális kutatásra került sor, melyet a vásárolók kör- kérdésekre adott válaszai alapján végeztek el. A közvetlen reprezentatív felvétel alap- ján az üzletekben kérdezték meg a vásárló—
kat, akik a kereskedelem minőségéről nyilatkoztak. E célból 433 600 vásárlót kér- deztek meg az élelmiszerüzletekben és 218800 vásárlót az iparcikküzletekbenuA válaszokból nemcsak a kereskedelem minő- ségének értékelésére, hanem a hiányossá- gokra is kaptak információkat (például szűk áruválaszték, a pénztárak előtti sorbanállás, az eladók figyelmetlensége, a munkarend
megszervezése).
A vizsgálati eredmények azt mutatják,, hogy a kereskedelmi szolgáltatások színvo- nalának emelését illetően az egyik megha- tározó tényező az előrendeléses forma ki- szélesítése. A kereskedelmi szolgáltatások helyzetével kapcsolatos vizsgálat 56 800 hi- vatali alkalmazott és 141 100 vállalati mun—
kás és alkalmazott véleményét tartalmazza.
A vizsgálat legfontosabb kérdéscsoportja a vásárlással töltött időre vonatkozott. A meg—
kérdezettek a vásárlásra fordított idő egy részét szükségesnek — ismerkedés az áruvá- lasztékkal —, másik részét (például a pénz—
tárnál vagy eladónál a sorbanállást) lénye- gében feleslegesnek ítélték.
A kereskedelmi szolgáltatások színvonala nagymértékben függ az anyagi—technikai el- látottság színvonalától is. Ezen a területen az önkiszolgáló üzletek jobb helyzetben van- nak, több a pénztárgép és a villamos árumérleg, ugyanakkor nem kielégítő a ki- használtságuk.
A kereskedelmi szolgáltatásokban fontos szerepe van az ún. kiegészítő szolgáltatá—
soknak is, nevezetesen: ruhaszabás, kész- ruha kisebb átalakítása, félkész termékek árusítása, a bonyolultabb technikai cikkek felszerelése, az áru házhoz szállítása stb. E kieaészítő szolgáltatások színvonalának nö- velése szintén a kereskedelmi szolaáltatősok minőséajavító tényezője. Ugyancsak a minő—
séget befolyásoló tényezők közé tartozik az
áruszállítások rendszeressége, ami kiküszö- böli a kereskedelmi dolgozók időszakos túl- terhelését.
1984-ben kutatást végeztek a vendéglátás, elsősorban az üzemi, intézményi és a diák—
élelmezés minőségét illetően. Az étkezdék- ben, büfékben stb. kiosztott körkérdések alapján nyertek információkat a kiszolgálás színvonaláról és kulturáltságáról, az ételek minőségéről és választékáról, a félkész és konyhakész termékek beszerzéséről. Vizsgál—
ták a szolgáltatás színvonalára ható egyéb tényezőket is, mint például a vállalat nagy- sága,. a férőhelyek biztosítása, a felszerelt- ség, a munkarend stb.
1985-ben sor kerül a szolgáltatások szín- vonalának vizsgálatára. A reprezentatív vizs- gálat lehetővé teszi a szolgáltatások minő- ségének mélyebb vizsgálatát, elsősorban a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállala- toknál.
(ism.: Farkas Gizella)
ZEL'BNER, A.:
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK ONKÖLTSÉGE
(Szebesztoimoszt' szel'szkohozjojsztvennoj produk- cii.) — Voproszü Ekonomíki. 1984. 9. sz. 63—71. p.
A szovjet mezőgazdasági termékek önkölt- ségének 0,5 százalékos csökkenése 1.1 mil- iiárd rubel megtakarítást jelentene évente.
A jelenlegi önköltségszómítási módszert a szovhozokban a harmincas, a kolhozokban a hatvanas évektől alkalmazzák. Néhány te—
kintetben ez a módszer finomításra szorul.
Például a takarmányok, a vetőmagvak és a szopós állatok értékelésében. Ezek a szovho—
zokban és a kolhozokban eltérők, így a szó—
mítások nem hasonlíthatók össze.
A munkadíjak elszámolása is különböző.
A kolhozokban ez a tétel tartalmazza a tár- sadalombiztosítást MAD/o). a szovhozokban
csak a közvetlen munkabért, a központi tár- sadalombíztosítási alapba fizetett összeg nélkül (ami a bruttó jövedelem 5—6 száza—
léka). Az önköltség nem tartalmazza továb—
bá a prémiumokat és a jutalmakat sem, amelyek a munkabéralap 5.3 százalékát, egyes köztársaságokban, például Észtország- ban 10.9 százalékát tették ki.
A termékek önköltségének valamennyífel- merült ráfordítást tartalmaznia kell, tehát az anyagi ösztönzés alapjából történt kifizeté—
seket, a hosszú lejáratú hitelek kamatait, az adókat, a szociális célú kifizetéseket stb. is.
Továbbá figyelembe kell venni a költségve—
tésből finanszírozott ráfordításokat is, pél- dául a kártevők elleni védekezés költségeit.
Költségnövelő tényező, hogy a növényi kultúrák termőterülete délről északra, illetve
STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ ,715
nyugatról keletre terjeszkedik. Ez növeli (:
munkabérköltséget és a drágább építkezés miatt az amortizációt.
Az önköltség emelkedésének egyik lénye- ges oka az egyre növekvő mértékben alkal- mazott ipari eredetű anyagok drágulása.
Ezért is fontos hatékonyabb felhasználásuk.
1985-ben például 26 millió tonna műtrágya- hatóanyagot kap a mezőgazdaság. El kelle—
ne érni, hogy egységnyi műtrágya-felhaszná—
lás fél egységnyi gabonahozam-növekedést eredményezzen.
A kolhozok és a szovhozok állóeszközei- nek túlnyomó része, 80 százaléka ipari ere- detű. Az ipari eredetű folyó felhasználások- ból a legjelentősebb arányú a takarmány, majd az üzemanyag, az alkatrész és a ne- gyedik helyet foglalják el a kemikáliák (mű- trágya és növényvédőszer), Míg 1976-ban 1 rubel bruttó termelésre 0.67 rubel anyagi rá- fordítás jutott, ebből '0,31 rubel ipari erede- tű anyag, 1980-ban már 0.114 rubel (az 1976.
évinek kétharmada).
Drágul a mezőgazdasági technika is. Ez azonban nem egyértelműen költségnövelő.
A gabonafélék betakarítását az új nagy tel- jesítményű gépekkel az Oroszországi SZSZK területén 15—18 nap alatt sikerült befejezni, ami jelentősen csökkentette a veszteségeket.
Számítások szerint a késedelem hektáron- ként O,5——5 mázsa veszteséget jelent, a kör- zet természeti viszonyaitól és a gabonafaj- tótól függően.
A hosszú tárolási és szállítási idő is vesz- teséghez, a termék önköltségének növeke-
déséhez vezetett. Nemcsak több szállító- eszközre van szükség, hanem az útviszo- nyokhoz, az időjáráshoz, a szállítandó ter- mék fizikai tulajdonságaihoz alkalmazkodó speciális teherautókra, továbbá a jelenlegi—
nél üzemanyag-takarékosabb járművekre.
Azokban a körzetekben, ahol rossz az út—
hálózat, a szállítási költségek elérik a tel- jes önköltség 40 százalékát. Az üzemanyag—
megtakarításban, a járművek kihasználásá- ban ,és kisebb javításában érdekeltté tet- ték a gépkocsivezetőket. Ezáltal a szállítási költségeket a kísérletre kijelölt kolhozokban 13—25 százalékkal csökkentették.
Az önköltségcsökkentés nagyobb lehetősé—
ge a munka termelékenységének emelése.
Ezt elősegíti a jelenleg érvényes premizálá- si rendszer. Ugyanis a költségcsökkenés % (növénytermelés), illetve 440 (állattenyésztés) százaléka kiosztható a dolgozó kollektívá-
nak prémium címén.
A szovhozokban a nyereség 15 százaléka használható fel anyagi ösztönzésre azzal a megkötéssel, hogy az nem lehet több, mint a munkabér 12 százaléka. Ez a helyzet el- lentmondásos. Egyrészt azért, mert a nyere- ség tömege az értékesített termék mennyisé- gétől, árától függ. Másrészt, mert nem ösz—
tönöz a munkaráfordítások csökkentésére.
mivel azok valumenéhez mérik a kiosztható prémium összegét. Célszerűbbnek tűnik a munkatermelékenység-növelés és az önkölt- ség-csökkenés aránya szerint premizálni.
(lsm.: Molnár István)
BlBLlOGRÁFlA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az
alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:STATISZTIKAI ÉVKONYVEK
KOREA statistical handbook 1981. Ed. by the Na- tional Bureau ot Statist. Seoul. 1981. Econ. Plan-
ning Board. 141 p.
Dél-Korea statisztikai évkönyve, 1981.
I 145 D 2/1981 SO lieu thöng ke . . . Viet Nam 1980. Statistical data of the Socialist Republic of Vietnam. Ha Noi
1981. Tong cuc Thong Ke. 127 p.
A Vietnami Szocialista Köztársaság statisztikai ada- tai, 1980.
! 105/B 1/1980 STATISTICAL abstract of the region of the Eco- nomic Commission for Western Asia 1971—1980. Bag- aad. 1982. U. N. Econ. Commiss. XXXI, 540 p.
Nyugat-Ázsia Gazdasági Bizottsága régióiának sta- tisztikai évkönyve, 1971—1980.
I 104 B 11/1971—1980 STATISTICAL yearbook of China 1983. English ed.
Compíil by the State Statistical Bureau. Hong Kong.
1983. Econ. lnf. 14, 596 p.
Hong Kong statisztikai évkönyve, 1983.
'l 52 C 20/1983/a
STATISTICAL yearbook for Asia and the Pacific 1981. Ed. by the Economic and Social Comission for Asia and the Pacific. Bangkok. Thailand. 1982. U.
N. xxx, 563 p.
Ázsia és Óceánia statisztikai évkönyve, 1981.
l 58 B 8/1981 STATISTICKI godisnjak Jugoslavija 1983. Godina 30.
Becgrad. 1983. Sav. Zav. za Statist. 791 p.
Jugoszlávia statisztikai évkönyve. 1983.
l 46 B 16/1983 STATISTICS Canada. Annual report 1982—1983. Ot- tawa. 1983. Statíst. Canada. 37 p.
Kanada statisztikáit). Eves jelentés, 1982—1983.
470 245/1982—1983 STATISTISCHES Jahrbuch 1984 für die Bundesre- public Deutschland. Hrsg.: Statistisches Bundesamt.
Stuttgart — Mainz. 1984. Kohlhammer. 790 p.
A Német Szövetségi Köztársaság statisztikai év- könyve, 1984.
l 11 C 2/1984 SUOMEN tilastollinen vuosikirja. Vuonna 1982. —- Stotistical arsbok. of Finland. Helsinki. 1983. Tilas—
tokeskus. XL, 521 p.
Finnország statisztikai évkönyve, 1982.
ll 43 C 1/1982
