SZERDA, 1998. AUG. 19. ÜNNEP 9
• Kristó Gyula professzor a magyar állam megszületéséről
A keleti turultól a nyugati koronáig
A l á z a d ó K o p p á n y k i v é g z é s e . (Miniatúra a Képes Krónikából)
„A m a g y a r t ö r t é n e l - m e t a k o r a i i d ő s z a k b a n ú g y kell felfognunk, mint e g y n y u g a t r ó l j ö v ö , tu- d a t o s a n m e g t e r v e z e t t h a t a l o m g y a k o r l á s i rend- s z e r k i é p í t é s é n e k t ö r t é - n e t é t e g y ettől t ö k é l e t e - s e n k ü l ö n b ö z ö n é p k ö - z e g b e n . Szent István e g y keleti n o m á d n é p n y u g a - ti Karoling á l l a m á t hozta létre." - vallja a l á b b i in- t e r j ú j á b a n Kristó G y u l a t ö r t é n é s z , e g y e t e m i t a - n á r , a m a g y a r k ö z é p k o r - t ö r t é n e t k i e m e l k e d ő k u - t a t ó j a .
• Professzor úr, ön „A magyar állam megszületé- se" című, 1995-ben megje- lent könyvében a korábbi történettudományi elkép- zeléseket számos ponton meghaladó kutatási ered- ményeket adott közre a magyar állam kialakulá- sáról. Szeretném, ha eb- ben az interjúban a ke- resztény magyar állam lét- rejöttének körülményeiről volna szó. Javaslom, in- duljunk ki abból, hogy a magyar államszervezet ki- alakulásának vajon vol- tak-e előzményei a kalan- dozások korában, vagy még korábban, a honfog- lalás előtt.
- A korábbi évtizedek tör- ténetszemlélete olyan szigorú kategóriákat állított fel az ál- lammal kapcsolatban, ame- lyekbe csak a Szent István ko- rabeli államszerkezet fért be- le, s így a honfoglalás előtti képződményekről nem vett tudomást. Az elmúlt évtize- dek kutatási eredményei azonban bebizonyították, hogy a korai állam nem feltét- lenül függ a területiségtől.
Azelőtt azt mondták: állam csak meghatározott területen létezhet. Az új kutatások vi- szont rámutattak arra, hogy szép számmal léteztek olyan államszerű képződmények, amelyek személyek és nem terület felett gyakoroltak fennhatóságot. Ezekre az eu- rópai típusú állam jellemzőit nem lehet alkalmazni. Ha azonban az államot úgy fo- gom fel, mint olyan hatalom- gyakorlási formát, amely egy rétegzett társadalom fölött képződik, egy központi akarat megnyilvánulását, akkor kide- rül, hogy a vándorló steppei népek formációi államként működnek. E tekintetben előszeretettel használom a no- mádállam kifejezést.
• Mikortól létezett a hon- foglalás előtti magyarság
nomád állam?
- A magyar nomádállam egyidős a magyar fejedelem- séggel, amely jelen tudomá- sunk szerint a 850-es évek- ben, Etelközben jött létre. Ez az a bizonyos esemény, ami- kor Árpádot a kazárok szoká- sa szerint pajzsra emelték és fejedelemmé tették. Nyilván- való viszont, hogy nem ma- guk a magyarok találták ki a nomád állami rendszert; a róla tudósító források világosan közlik, hogy kazár mintára alakult meg. A magyarok egy ideig részesei voltak a kazár birodalomnak, majd abból ki- szakadva leképezték a kazár állami rendszert. Ennek előzménye egy háború, ame- lyet a 850-es években a kazár fennhatóság alatt lévő magya- rok és a besenyők egy cso- portja vívott. A magyarok ve- reséget szenvedtek és ennek következtében két részre sza- kadtak. Egyik részük kelet fe- lé ment, és kilépve Európából,
Perzsia vidékén, a Kaukázus- tól délre esó területen telepe- dett le. E magyarok legutolsó hiteles nyoma 1329-ból való;
egy számban egyre fogyatko- zó magyar népesség létezett századokon keresztül, míg be- le nem olvadt a környező né- pességbe. Iszlamizálódva és népi karakterét elvesztve tűnt el a történelem porondjáról. A másik magyar csoport a vere- ség nyomán nyugat felé vo- nult tovább; ók a kazár ura- lom alól akartak menekülni.
Ekkor költöztek Levédiából Etelközbe.
9 Nem különös, hogy azt a modellt vették át, amely- nek fennhatósága alól megszabadultak?
- A dologban nincs ellent- mondás, hiszen ez a jelenség nem függött a „nemzeti" jel- legtől. Á magyarok csak a ka- zár uralmat és nem a kazár modellt tagadták meg. Utób- bit saját maguk számára akar- ták használni. Végső soron ez a modell a kazárok számára sem volt eredeti, hiszen ók a türköktói vették át, akik való- színűleg maguk is átvették a még keletebbre, a Csendes óceán és az Altáj között élő népektől. A steppén tehát ki- alakult és évszázadokon ke- resztül öröklődött egy ura- lomgyakorlási forma, amely- nek átvétele a kínai nagy fal- tól Kelet-Európáig terjedt.
Miután a magyarok nyuga- tabbra költöztek, e keleties nomád modellt továbbvitték, és ók lettek legnyugatibb megvalósítói.
• Lehet azt tudni, hogy hányan voltak a magyar fejedelemség alattvalói?
- Ez igen nehéz kérdés.
Véleményem szerint a ma- gyarság ekkori életében na- gyobb szerepe volt a nomád életformának, mint ahogy azt korábban feltételezték, s ez át- értékeli a honfoglaló magya- rokra vonatkozó ismeretein- ket. A korábbi felfogás a hon- foglaló magyarok létszámát 400-500 ezerre teszi. Nehéz azonban elképzelni egy olyan nomád népet, amelynek ekko- ra lélekszáma lett volna. Ha tehát a magyarok nomádok voltak, ahogyan azt számos forrás is igazolja, akkor a honfoglaló magyarok létszá- ma, beleértve a hozzájuk csat- lakozott, eredetileg nem ma- gyar, de magyarrá vált eleme- ket is, nem lehetett több 100 ezernél. Meg kell azonban mondanom, hogy egy nomád nép esetében még ez a 100 ezer is inkább csak „kegyele- ti" szám. Ismerek olyan ki- váló német kutatót, aki a fénykorukban lévő hunok lét- számát összesen 40 ezerre te- szi. Márpedig a hunok nem kisebb ribilliót okoztak az 5.
századi Európában, mint a magyarok a 10. századiban.
Én tehát még az elől sem zár- kózom el, hogy a honfoglaló magyarok létszáma 100 ezer alatt volt.
9 Mennyire lehetett stabil ez az állam, amely helyvál- toztatás közben uralkodott 100 ezer emberen?
- A nomád államok belsó szerkezeti okokból rendkívül ingatagok voltak. Gyors felfu- tásukat, amelynek nyomán néhány évtizedig uralták a steppét, rendszerint gyors ha- nyatlás követte, majd elsöpör- te őket egy újabb nomád biro- dalom, amelyre ugyanez a sors várt. Amikor a magyar nomádállam hanyatlani kez- dett. akkor úgy látszhatott, ez a szabály teljesül majd be raj- ta.
9 Honnan lehet tudni,
hogy a magyar állam vál- ságba került?
- A válság egyik első jele, hogy 917-től a magyarok egy- szerre két irányba is vezettek kalandozásokat. Ez arra mu- tat, hogy ekkor legalábbis két- irányú hatalmi centrum ala- kult ki a magyarság körében.
Egyik még sokáig folytatta a nyugati kalandozásokat - s ezek még sok sikert hoztak, hiszen 926-ban és 937-ben a magyarok eljutottak az Atlan- ti óceánig - ugyanakkor volt egy olyan magyar törzsi cso- portosulás, amely déli-dél-ke- leti irányban, Bizánc felé kez- dett el hadakozni. 917-től 955-ig hat ilyen alkalom- ról tudunk. A központ megszűntét támasztja alá az is, hogy a 10. század első fe- lének nagy részében nem is- merünk magyar nagyfejedel- met. Korábbról ismerjük Ál- most és Árpádot, azután vi- szont évtizedeken keresztül senkit. Fogalmunk sincs, kik voltak az utódok. Az ó szere- pük tehát már nem lehetett olyan nagy, mint elődeiké vagy utódaiké, Taksonyé és Gézáé. A bizánci császár 950 környékén megírja, hogy a magyarok nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga főnökeinek, vagyis a fejede- lemség, noha formálisan meg- maradt, törzsi alkotóelemeire hullott szét.
9 Milyen szálak kötötték össze ekkor a magyar tör- zseket?
- A 10. század második fe- lében már a magyarok maguk is úgy érezték, hogy megsza- kadtak a törzseket összekötő szálak. Jó példa erre a követ- kező mozzanat: az Árpádok mindig is idegenből hoztak feleséget; ez alól Taksony az egyetlen kivétel, aki fiának, Gézának az erdélyi Gyula testvérét szerezte meg. Ez azt jelzi, hogy Taksony már úgy érezte: Gyula idegen. Teljes joggal, hiszen az Árpádok 950 táján még pogányok vol- tak, míg Gyula már felvette a kereszténységet, s ezen kívül
is több száz kilométernyi tá- volságban éltek egymástól.
Amikor a 11. század elején István legyőzte Gyula fiát, ak- kor a források Gyula területét regnumnak, vagyis országnak nevezték, pontosan úgy, ahogy István területét is. A kortársak tehát úgy látták, hogy két különböző képződ- ményről van szó.
• Hogyan lehetséges, hogy a meggyengült ma- gyar nomádállam mégis fenn tudott maradni ebben
az időszakban?
- 917-től kezdve egyre gyorsabb ütemben forgácso- lódott szét a magyar nomád állam. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor rendes körül- mények között megjelent - mindig Keletről - egy hódító, amely az elpusztulóban lévő birodalmat magába szívta és új néven, új vezetőkkel, új bi- rodalmat hozott létre. A ma- gyarság azonban már bekerült a Kárpát-medencébe, vagyis kiszakadt a steppe nagy ára- mából, s ez a sors már nem fenyegette. A magyar történe- lem és a magyar nép szeren- cséjére Kelet-Európában ek- kor nem volt olyan nomád bi- rodalom, amely támadhatott volna. A kazároké ilyen lett volna, de ők épp ezekben az években szenvedtek vereséget az oroszoktól. így aztán a fel- bomló magyar fejedelemség számára ekkor egy hosszú agónia következett be.
• Ekkor következtek az első vesztes csaták is.
- 933-ban következett be az első nagy vereség Merse- burgnál, majd 938-ban újabb nagy vereség a szászoktól, amely után a magyarok többé soha nem támadtak Szászor- szágra. A vereségek sora után a 950-es évek elején a német király valóságos élő falat emelt a magyarok elé a délné- met területeken az Alpokon át a Póig, amely lezárta a nyu- gatra vezető utakat. Keleten ugyanakkor Bizánc is túljutott belső válságán. 941-ben már volt olyan délre irányuló ka-
landozó hadjárat, hogy a ma- gyarok nem tudtak átkelni az Al-Dunán, mert a másik olda- lon ott voltak a bizánciak.
955-ben megtörtént az augs- burgi, 970-ben az arkadiupoli- szi vereség s ezzel lezárultak a nyugat, illetve dél-kelet felé irányuló hadjáratok. A ma- gyarság ott állt a romokban lévő fejedelemséggel - való- jában nyolc különálló törzzsel - és ki volt téve annak, hogy jön egy hatalom, amely meg-
hódítja. Ez volt a mélypont. A magyarság magára volt ha- gyatva. Egy tökéletesen új geopolitikai helyzet áll elő: a magyarok kezdték észrevenni, hogy az új hódító immár nem keletről jön majd, hanem nyu- gatról. Ez döbbenetes felisme- rés lehetett. 955 után elkezd- ték cölöpökkel megerősíteni a nyugati határokat, mintha azt remélték volna, hogy ezek megakadályozzák a Nyugat behatolását a Kárpát-meden- cébe.
9 Tulajdonképpen milyen veszélyre lehetett számíta- ni nyugat felől?
- A magyarok meglepeté- sére kiderült, hogy a Nyugat nem lóháton, nyilazva és min- dent letarolva ront be, aho- gyan keletről szoktak a hódí- tók, hanem szellemileg kezd behatolni. Ez az új világ név- jegye. A nomád magyarság területhez jutott azáltal, hogy bezárták a Kárpát-medencébe.
972-ben Bizánc leigázta Bul- gáriát és kijutott az Al-Duná- hoz, s ezzel ott volt a magyar szállásterületek déli határá- ban, a német előrenyomulás is elérte a magyar területek nyu- gati részét, s így a harapófogó összeroppantással fenyegetett.
Mindeztek tetejében a 970-es évek elején a német-római és a bizánci császár gyermekei házasságot kötöttek. Hatalmas volt a fenyegetettség, hogy a kétoldali nyomás egy politikai szövetség révén összeroppant- ja a magyar szállásterületeket és a nem működő magyar fe- jedelemséget. Ez az a törté- nelmi pillanat, amikor 973-
ban Géza fejedelem elküldte követeit a még élő augsburgi győztes I. Ottó német-római császárhoz, ezzel kinyilvánít- va, hogy Magyarország kész megnyitni kapuit a Nyugat- nak.
9 Vajon miért nem ala- kult ki ekkor mindjárt a keresztény magyar állam?
- A befogadó lendület alábbhagyott. Ennek egyik oka, hogy a német császársá- got ebben az időben rendsze- res belsó bajok gyötörték, hi- szen a bajor herceg állandó el- lentétben volt a császárral.
Másfelől valószínű, hogy Gé- za visszakozott. Elhárulni lát- szott a fenyegető német-ró- mai-bizánci veszély, s miután kiderült, hogy nem omlott össze a kárpát-medencei ma- gyar lét, már nem volt fontos a kereszténység befogadása.
Források tanúsítják, hogy Gé- za fennen hirdette magáról: ó elég gazdag ahhoz, hogy egy- szerre szolgálja a kereszté- nyek mindenhatóját és a po- gány isteneket. Ez tipikusan egy nomád nagyúr gesztusa.
Géza volt az utolsó Árpád-há- zi pogány fejedelem.
9 Akkor hát: mikortól kezdődik az új magyar ál- lam megalakulása?
- A történelem tökéletes dramaturgiát szolgáltatott er- re. 996-ban, miután meghalt Civakodó Henrik bajor her- ceg, házasság jött létre a bajor herceg lánya, Gizella és Géza fia, István között. Az új Ma- gyarország ezzel a násszal kezdődik. Itt már egyértelmű az ország elkötelezettsége nyugat felé. A nyugat-európai keresztény közösségbe bebo- csátásra váró közép-európai népek közül a magyarok az elsők, akik ilyen rangos nyu- gat-európai házassághoz ju- tottak. A bajor herceg lányá- nak kezét nem adták akárki- nek - és persze a feltételek sem voltak akármilyenek. Va- lószínűleg nem egy nomád fe- jedelem sátrába adták Gizel- lát, hanem létezhetett egy há- zassági szerződés, amely ki- kötötte a kereszténység tűzön vízen át való véghezvitelét.
996-ban Gizellával bejöttek a nyugati papok, és a bajor vér- teslovagok. 997-ben meghalt Géza; István átvette a hatal- mat, ám rögtön szembe került a Géza-féle allűröket folytatni akaró pogány nagyúrral, Kop- pánnyal. Kettejük között 997- ben olyan csata történt, amelyről egykorú forrás azt közli, hogy a magyarok vív- ták a németekkel. Nyilván, itt Koppány lehetett a magyar, István pedig a német sereg vezére. A csatát tehát német fegyverek döntötték el. Kop- pány vereséget szenvedett, Istvánnak pedig immár nem volt ellenfele az Árpádok tör- zsének területén.
9 Hogyan fogadta ezt a változást a többi magyar törzs?
- Ebben az időpontban még nem állt helyre a magyar fejedelemség. Csak annyi de- rült ki, hogy a magyarok nyolc törzse közül az egyik- ben, az Árpádok törzsében Istváné lett a vezető szerep, s ez a törzs a nyugati keresz- ténységhez, a német-római császársághoz kötötte szeke- rét. 997-ben tehát az ország nyugati sávjában kialakult egy törzsi állam, amely már magában hordozta az új állam struktúráit. Ahhoz, hogy Ist- ván a hajdani fejedelemséget királyként visszaállítsa, sor- ban le kellett vernie az ellen- álló magyar törzsfőket. Ehhez bizonyítania kellett, hogy ő
már nem a turulmadárra veze'L
ti vissza uralmát, hanem ő Is- ten kegyelméből uralkodó ki- rály. Koronát kért és kapott a pápától. A magyar korona, mint keresztény legitimizáci- ós szimbólum, az akkori világ két legnagyobb hatalmának jóváhagyását is jelképezte. A dramaturgia 1002-ben igen kedvező fordulatot vett István számára: III. Ottó halálával, Gizella testvérét, II Henriket választották meg német ki- rállyá, 1014-ben pedig német- római császárrá. István sógora lett a császár. Ennél ked- vezőbb helyzetben Magyaror- szág nemzetközileg aligha volt még. István abszolút biz- tonságban érezhette magát a belsó problémák megoldásá- ban.
9 Milyen mintára épült ki az új magyar államrend- szer?
- Az eddig természetesen csak az események politikai menete volt. Ezzel egyidőben hallatlan nagy szervezőmunka indult meg az országban, és tulajdonképpen ez eredmé- nyezte a magyar állam kiala- kulását. 996-tól kezdve új in- tézmények jelentek meg Ma- gyarországon: létrejött a hata- lom gyakorlásának új formá- ja, a királyi tanács, megala- kultak a vármegyék és a vár- ispánságok, vagyis a hatalom immár nem személyek, ha- nem terület fölött érvényesült.
De az új államrendszert nem István kétségkívül meglévő zsenialitása találta ki. Ahogy az elsó nomád államot kazár mintára vették át, a szent ist- váni államot német mintára hozták létre. A közigazgatás kialakítása, egyértelműen nyugati minta: sehol a nomád világban nem volt ilyesmi.
István törvényei is a „régi és új császárok" nyomán szület- tek. A magyar uralkodó által veretett pénz is a korabeli né- met pénzeket vette mintául.
Kiáltó volt a német hatás.
9 Nem tartották akkori- ban veszélyesnek az erős német hatást az ország szuverenitására nézve?
- Szent István állama, noha erős német hatásra alakult ki, természetesen szuverén ma- gyar állam volt. A mai világ- ban, amikor a nemzeti függet- lenség szólamai erősebbek, az ember hajlandó megbélyeg- zésnek venni, hogy a magyar állam német mintára alakult ki. Abban az időben azonban ez a legnagyobb dicséret volt.
A magyar állam a legtisztább forrásból merítette a maga mintáját, hiszen a német min- ta alapul vétele a nyugati vi- lágban olyasmit jelentett, mint a keleti világban a türk ala- pokra visszamenő kazár átvé- tel. E régi korszakokban nem működtek még a nemzeti ér- zelmek; a kérdés az volt, hogy ki, honnan vett valamit. Ha jobban megnézzük, az egész történelem bizonyos minták lemásolásából áll. A világtör- ténelem e szempontból egyál- talán nem változatos, hiszen nagyon kevés eredetit alkot- tak. Az igazi kérdés az, hogy jót, és jól másolták-e. István e szempontból remekül válasz- tott. Azt a német-bajor mintát vette át, amely lényegében a római alapokon kialakult frank mintára ment vissza. A magyar történelemben ez az a pont, amelyen az új magyar állam joggal mondhatja magát a római és a frank-germán vi- lág, illetve az ebből létrejött Nagy Károly-féle Karoling birodalom örökösének.
P a n e k S á n d o r
