É R T E K E Z É S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö K É B Ő L .
KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA A Z I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
GYULAI PÁL
OSZTÁLYTITKÁR.
X H . K Ö T E T . V I I . SZÁM. 1 8 8 5 .
A KASZTAMUNI-I
TÖRÖK NYELVJÁRÁS.
IRTA
T H U R Y J Ó Z S E F .
Á r a ä O kr.
K I A D J A A
BUDAPEST.
M A G Y A R T U D O M Á N Y O S
1885.
A K A D É M I A
ÉRTEKEZÉSEK
A NYELY- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
E l s ő kötet. 1 8 6 7 — 1 8 6 9 .
I. Solon adótörvényéről. Télfy Ivántól. 1867. 14 1. Ára 10 kr II. Adalé- kok az attikai törvénykönyvhöz Télfy Ivántól. 1868. 16 1. 10 kr. — I I I . A legújabb magyar Szentírásról. Tárkányi J. Bélától. 1868. 30 1. 20 kr. — IV. A Nibelung- ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. Szász Károlytól. 1868. 20 1. 10 kr. — V. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása Toldy Ferencztöl. 1868. 15 1. 10 kr. — VI. A keleti török nyelvről. Vámbéry Ármintól. 1868. 18 1. 10 kr. — VII. Geleji Katona István főleg mint nyelvész.
Imre Sándortól. 1889. 98 1. 30 kr. — VIII. A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. Bartalus Istvántól. Hangjegyekkel. 1869.
184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb magyar irodalomtörténetéhez. (1. Sztárai Mihálynak eddig ismeretlen szindarabjai. 1550—59. — 2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből. 3. Baldi Magyar olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. — 5. Szenczi Molnár Albert 1574—1633). Toldy Ferencztöl.
1869. 176 1. — X. A magyar bővített mondat. Brassai Sámueltől. 1870. 46 1.
20 kr. — XI. Jelentés a felső-austriai kolostoroknak Magyarországot illető kéz- iratai- és nyomtatványairól. Bartalus Istvántól. 1870. 43 1. 20 kr.
Második kötet. 1 8 6 9 — 1 8 7 2 .
I. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codexről. Mátray Gábor 1. tagtól. 1870. 16 1. 10 kr. — II. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. Szász Karoly r. tagtól. 1870. 32 1. 20 kr. — III. Adalékok a magyar szóalkotás kérdé- séhez. Joannovits Gy. 1. tagtól 1870. 43. 1. 20 kr. — IV. Adalékok a magyar rokonértelmü szók értelmezéséhez, Finaly Henrik 1. tagtól. 1870. 47 1. 20 kr. — V. Solomos Dénes költeményei ós a hétszigeti görög népnyelv. Télfy Iván lev.
tagtól. 1870. 23 1. 20 kr. — VI. Q. Horatius satirái (Etliikai tanulmány). Szék- foglaló. Zichy Antal 1. tagtól. 1871. 33 1. 20 kr. — VII. Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I. Magyar Pál XIII. századbeli kanonista. II. Mar- git kir. berezegne, mint ethikai iró. III. Baldi Bernardin magyar-olasz szótárkája
1582-ből. Második közlés IV. E g y XVI. századbeli növénytani névtár X V I I . é s XVII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon Besenyei előtt) Toldy Ferencz r. tagtól. 1871. 124 1. Ára 40 kr. — VIII. A sémi magán- hangzókról és megjelölésök módjairól. Gr. Kuun Géza lev. tagtól. 1872. 59 1.
20 kr. — I X . Magyar szófejtegetések. Szilády Áron 1. tagtól. 1872. 16 1. 10 kr. — X. A latin nyelv és dialektusai. Székfoglaló. Szénássy Sándor 1. tagtól. 1872. 114 1.
30 kr. — X I . A defterekről. Szilády Áron lev. tagtól. 1872. 23 1. 20 kr. — XII. Emlékbeszéd Arvay Gergely felett. Szvorényi József lev. tagtól. 1872. 13 1.
10 krajczár.
Harmadik kötet. 1 8 7 2 — 1 8 7 3 .
I. Commentator commentatus, Tarlózatok Horatius satiráinak magyarázói után. Brassai Sámuel r. tagtól. 1872. 109. 1. 40 kr. — II. Apáczai Cséri János Barczai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében Szabó Károly r. tagtól. 1872. 18 1. 10 krajczár. — III. Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. Szabó Imre t. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — IV. Az első magyar társadalmi regény. Székfoglaló Vadnai Károly 1. tagtól.
1873. 64 1. 20 kr. — V. Emlékbeszéd Engel József felett Finaly Henrik 1. tagtól 1873. 16 1. 10 kr. — VI. A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre.
Barna Ferdinand 1. tagtól. 187a 135 1. 40 kr. — VII. Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. tag felett. Riedl Szende 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — VIII. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. Goldziher Ignácztól. 1873. 64 1. 30 kr. — IX. Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. Riedl Szende 1. tagtól 1873. 12 1. 10 kr. — X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. Kuun Géza 1. tagtól. 1873. 52 1. 20 kr. — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. Riedl Szende lev.
tagtól 51 1. 20 kr.
Negyedik kötet. 1 8 7 3 — 1 8 7 5 .
I. szám. Paraleipomena kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a mit roszul mondtak a eommentatorok Virgilius Aeneise Il-ik könyvére, különös tekin- tettel a magyarra. Brassai Sámuel r. tagtól 1874. 151 1. 40 kr. — II. szám Bálinth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmá- nyairól. Melléklet öt kkálymik dana hangjegye. 1874. 32 1. 20 kr. — III. szám.
A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mivelése
A KASZTAMUNI-I
TÖKÖK NYELVJÁRÁS.
IRTA
T H Ü E Y J Ó Z S E F .
B U D A P E S T .
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S
1885.
A K A D É M I A .
A kaszíaiiiiini-i török nyelvjárás.
(Olvastfttott a M. T. Akadémia 1885. márcz. 80-áu tartott ülésében.)
Á m b á r a t ö r ö k s é g n e k m é g l e g t á v o l a b b eső n y e l v e i t is eléggé részletesen i s m e r j ü k , m i n d a m e l l e t t a nagy t ö r ö k - t a t á r n y e l v t e r ü l e t e n v a n n a k m é g o l y a n vidékek, m e l y e k n e k n y e l v e egész m á i g i s m e r e t l e n e l ő t t ü n k . Az i s m e r e t l e n t e r ü l e t e k leg- n a g y o b b i k a a kis-ázsiai törökök nyelve, a mely — ügy s z ó l v á n —
k ö z v e t e t t e n közelsége daczára m i n d e d d i g t e r r a i n c o g n i t a a török- t a t á r n y e l v é s z e k r e nézve. A karamáni (főváros Konia) és yuda- vendkjuri (főváros B r u s s a ) vilnjet-ek ( t a r t o m á n y ) n y e l v j á r á s á r ó l u g y a n irt m á r az orosz Makszimov « O n H T t nacjil;;iOBaniii T i o p c -
KHX-b AiaJieKTOBi) x y ^ a B e i u r a p a rí KapaiiaHiM» czímtí é r t e k e - zésében, de e kis füzetkéből csak n a g y o n á l t a l á n o s k é p e t s z e r e z h e t ü n k e két dialectusról, m e r t i n k á b b h a n g t a n i e l m é l k e - d é s e k e t t a r t a l m a z , n e m lévén b e n n e s e m szójegyzék, sem szöve- gek. Míg a Kharput környéki n y e l v b ő l csak a n n y i t i s m e r ü n k , a m e n n y i t S i n a s z i e f e n d i m k ^^s+áJ.I <SV?ir tvlenmesi czímti s z í n m ű v é b e n , az o t t a n i t á j b e s z e d e t képviselő B a t a k E s z e beszél.
I l y e n h i á n y o s levén Kis-Ázsia n y e l v é n e k ismerete, s i e t t e m m e g r a g a d n i az a l k a l m a t , hogy e h i á n y o s s á g o n segítsek s a t ö r ö k n y e l v e k és d i a l e c t u s o k m á r i s m e r e t e s s z á m á t egygyel szapo- r í t s a m . A j e l e n m u n k á b a n u g y a n i s a kastamuni vilajet n y e l v é t s z á n d é k o z o m bevezetni a t ö r ö k - t a t á r n y e l v t u d o m á n y k ö r é b e . E t a r t o m á n y , m e l y e t a Kízil I r m á k folyó é r i n t , Ivis-Ázsiának északi r é s z e n t e r ü l el, h a t á r a lévén észak felől a F e k e t e t e n g e r . A h m e d Vefik p a s a így í r j a le Lehce-i-osmani cz. s z ó t á r á b a n :
« K a s t a m u n i : v i l a j e t ve liva k ü r s i s i hir sehir dir. L i v a l a r í : K a s t a m u n i , K a n g a r i , B o l í , S i n u b . S a n j ' a g i n k a z a l a r i : K a s t a -
M. T . AK. ÉRT. A NYELV- ÉS SZÉPTUD. KÖRÉBÖL. X I I . K. 7 . SZ 1 *
m u n i ve D e v r e k j a n i ve A k - k a j a ve Kozika ve Göl m a ' S a r a u n , D a d a j ve Aztavaj, A r a j ve S í r t ma' I j d i r ve Mergiize ma' Afsar ve kürre-i-3'edid Ineboli ve k ü r r e - i - N a h a s ve Avrine ve Kinoli, Cide m a ' Tasköprii ve Gökce-agac ve Guni, Zafranboli.» (Kas- t a m u n i : egy t a r t o m á n y és hadosztály székhelye. K a t o n a i kerü- letek : K a s t a m u n i , K a n k a r i , Boli, Sinope. A kerületek j á r á s a i : K a s t a m u n i , Devrekjani, A k - k a j a , Kozika, Göl és S u r k u n , D a d a j , A z t a v a j , Ara.f, Sírt és I j d i r , Mergüze és Afsar, az Inebolihez csatolt ú j járás, az] A r a j h o z csatolt ú j j á r á s , Avrine, Kinoli, Cide és Tasköprii, Gökce agac, Giini, Z a f r a n b o l i ) .
K a s t a m u n i nyelve az o s m á n - t ö r ö k n y e l v n e k levén egyik tájbeszéde, azt a k a r o m f e l t ü n t e t n i , hogy m i b e n és m e n n y i b e n tér el a s t a m b u l i , vagy ú. n . irodalmi o s m á n - t ö r ö k nyelvtől és milyen viszonyban áll kis-ázsiai dialectus-testvóreihez, t. i. a k a r a m á n i , y u d a v e n d k j a r i és y a r p u t i t á j beszédekhez. S m i n t - hogy v a n n a k oly jelenségei, melyek a keletebbre levő t ö r ö k nyelvekkel, névszerint az a z e r b a j j a n i v a l ós c a g a t a j j a l egyeznek, r á m u t a t o k az ezekkel való találkozásokra, vagy viszont ezekkel s z e m b e n , az irodalmi o s m a n l i v a l való h a s o n l ó s á g a i r a .
Az é r i n t e t t h á r o m kis-ázsiai dialectusra v o n a t k o z ó forrá- sokat m á r e m l í t e t t e m ; az o s m a n l i és é a g a t a j - t ö r ö k nyelvek- ből f e l h a s z n á l t a n y a g o t az e u r ó p a i s z ó t á r a k n á l m a g á t ó l érthe- tőleg h i t e l e s e b b két eredeti török szótárból m e r í t e t t e m . Az o s m a n l i nyelvnek kétségtelenül leghívebb c o m p e n d i u m a Ahmed Vefik p a s a szótára, mely n a g y r é s z t egy régibb keletű s igen ter- j e d e l m e s és részletes, k r i t i k a i a l a p r a fektetett szótár a l a p j á n
készült, melyet Szilágyi Dániel, K o n s t a n t i n á p o l y b a n lakó derék h a z á n k f i á n á l m a g a m is l á t t a m ós o l v a s g a t t a m . Az e n n e k alap- j á n k é s z ü l t és a kiejtést a latin-írás p o n t o s s á g á v a l visszaadó szótár c z í m e : Lehce-i-osmani ; 3ild-i-evvel ve na ni. Biringi defa' basilmis dir 1293. (Osmán-török szótár I. és I I . kötet. Először m e g j e l e n t 1876-ban.) — A cagataj-török nyelvre vonatkozó for- r á s o m az öreg S u l e j m a n s e j k h szótára, a ki 1877-ben a török k ü l d ö t t s é g e t vezette h o z z á n k . 0 b o k h a r a i születésű ö z b e g ; beutazta Közép- és Dél-Ázsiát s H i n d o s t á n b ó l Kabul, Belkh, H e r a t , Merv, Bagdad városokon s H e d s a z o n k e r e s z t ü l K o n s t a n - t i n á p o l y b a jött és letelepedett. Lugat-i-cagataj ve türki osmani.
Eser nej-/ Sulejman efendi-i-bu/ari. Istanbol 1298. czimű szótára-
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 5
n a k c a g a t ' i j v e r s e k b e n í r o t t e l ő s z a v á b a n m e l e g e n e m l é k s z i k m e g m a g y a r o r s z á g i ú t j á r ó l , m a g a s z t a l j a a m a g y a r o k t e s t v é r i s z e r e - t e t é t s s z ó t á r a m e g í r á s a i n d o k á ú l e z e n ú t j á t m o n d j a , m i n t h o g y
n á l u n k — m i n t í r j a — é r d e k l ő d n e k a t ö r ö k n y e l v e k i r á n t é s k é r d e z g e t t e k t ő l e e g y e t - m á s t a k e l e t i t ö r ö k n y e l v b ő l .1) M u n k á j a m á s o d i k k ö t e t é t — m i n t t ő l e h a l l o t t a m — a k ö z é p - á z s i a i t ö r ö k t ö r z s e k k ö z m o n d á s a i f o g j á k k é p e z n i , m e l y n e m s o k á r a m e g - j e l e n i k .
A z a l a p , m e l y r e e z e n i s m e r t e t é s e m e t é p í t e t t e m , e g y , a k a s t a m u n i - i t á j b e s z « d b e n í r o t t k ö l t e m é n y e k e t t a r t a l m a z ó k ö n y v , m e l y e t 1 8 8 4 n y a r á n h o z t a m m a g a m m a l K o n s t a n t i n á p o l y b ó l .
O 9 ^ ^ í
A k ö n y v c z í m e : Mvtajabat-i-türkije J cdIÁjÜsa! ( a z a z : t ö r ö k
') Azt hiszem nem lesz érdektelen, ha közlök néhány sort ezen útra vonatkozó leirásból:
Körüsüp Peste sar! gittik biz, Minglik adamlí jer ejttik biz.
Köriben bizleri bolga3 liajran, Ma^ar: osmanli dejen itti figan.
Her kim osmanli dejen kickinsar, Türk dib kette, küciik hajkarisar.
Majaristani temamen kördüm, Gtilbaba türbesine jüz stirdüm.
Sark ehinesing talibi köp, Őagataj tiirkisining ragibi köp.
Asiadan gelmisim angladSlar, Őagataj bildigimi tinglediler.
Köp kep nrmakka talaslasdilar, Bol hígat iizre kengeslestiler.
Auing neun manga ragbet geldi, Bir Ingat bitmege gajret geldi.
(Nézelődve Pest felé jöttünk, melyet több ezer ember által lakott városnak mondtunk. Minket meglátva elcsodálkoztak és kiabálták, hogy a magyar is török; kicsinyje-nagyja a «török» nevet hangoztatta. Ma- gyarországot egészen megnéztem s arezomat Gtilbaba sírjához dörzsöltem.
A keleti nyelvek iránt sokan lelkesednek, a cagataj-török nyelv után sokan vágyakoznak. Megtudták, hogy Ázsiából jöttem s cagataj nyelv- ismeretemet hallgatták. Sok kifejezés iránt zavarban voltak s egy teljes
szótár készítéséről beszélgettek. Ezért vágy támadt bennem s buzgóság szállt meg, hogy egy szótárt írjak.)
ö m l e n g é s e k ) ; 5 5 s ű r ű n í r o t t lapra t e r j e d s az o l v a s á s t k ö n n y í t ő írás-jelek m i n d e n ü t t p o n t o s a n ki v a n n a k téve. Minden l a p o n a m a r g ó r a v a n n a k jegyezve az irodalmi o s m a n l i t ó l h a n g a l a k , vagy j e l e n t é s t e k i n t e t é b e n eltérő, vagy ebben elő n e m f o r d u l ó szók, természetesen az i r o d a l m i nyelv szavaival é r t e l m e z v e . A költemenyek, illetőleg gazelek szerzője egv Galib nevű k a s t a - m u n i - i költő, a ki m i n d e n k i t ki tud g ú n y o l n i : dervist, b í r ó t , b o r b é l y t stb., míg s a j á t m a g á t n e m m u l a s z t j a el m a g a s z t a l n i . U g y a n i s többször zeng m a g á r ó l ilyen f o r m á n :
Galib gibii Gastammanuda lat' düzen az du.
(Kevés van K.-ban, a ki úgy tud bánni a nyelvvel, mint Galib.) vagy: Jokdu Gastammanuda garsulugun, dir bi ásuk.)
(Azt mondja egy dalnok, hogy nincs párod K.-ban).
sőt Ojle bi gosma ogartim, ki adam hajran olur, Gezer artuk bu dejüá gajri ásuktan ásuga.
(Olyan gazéit csináltam, hogy az emberek csodálják, Száll ez a rege egyik dalnokról a másikra.)
V a n n a k a z o n b a n e k ö l t e m é n y e k n e k etbnograpliiai v o n a t - kozásai is, a m e n n y i b e n e m l í t é s t találunk n é m e l y s z o k á s o k r ó l , í g y pl. az egyik gazelből m e g t u d j u k , bogy a k a s t a m u n i - i t ö r ö k n é p n é l az islam daczára, m á i g f e n m a r a d t az ősi s a m a n h i t n e k egyik m o m e n t u m a , t. i. a tor, vagyis ü n n e p é l y e s evés-ivás a m e g h o l t a k lelki ü d v ö s s é g e é r t :
Juttuk pilav-le havlaju gecmúsler urf ucun.
(Ettünk piláfot és halvát a megholtak lelkiért).
E g y másik gazelből azt t u d j u k meg, bogy a falusi t ö r ö k , h a vendég érkezik házához, v a l a m i állatot szokott leölni tiszte- letére és m e g v e n d é g l é s é r e :
Köjlü gonuk g e l ü n j e ana gillu basar.
(A falusi, ha vendég jön, annak áldozni szokott).
A h a r m a d i k b a n azt e m l í t i a költő, hogy tavaszszal cso- p o r t o s a n megy ki a falu vagy város n é p e az erdőbe f e n y ő f a - h é j a t enni, mely kedvelt e l e d e l :
Camlar jasarur, köjlü cikar hep alajujle, Sojmuk jemesii cok /oá olnr dagda, paharda.
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 7
(A fenyőfák virítanak, a falusiak csoportosan kimennek, Fenyőfa héjat enni a hegyen tavaszszal nagyon kellemes).
Csak az a kár, hogy e költemények n a g y o n is a török ízlés- hez v a n n a k szabva s így alig akad egy-kettő, a m i t a mi európai Ízlésünk megsértése nélkül közölni és olvasni lehet. E n n é l - fogva csupán liet gazel az, a m i — latin h e t ü k k e l átírva s lefor- dítva — ezen n y e l v - l e í r á s á b a n a «szövegek»-et képviseli. A szö- veg-közlés e h i á n y o s voltán úgy segítettem némileg, hogy a szó- jegyzékben az egyes szókhoz p é l d a - m o n d a t o k a t h o z t a m fel, kiszakítva egy vagy két sort a gazelekből, s ezen e l j á r á s o m m a l a m a másik czélt is elértem, hogy így az illető nyelvi adatok hitelessege be v a n bizonyítva.
Még azt jegyzem meg előlegesen, hogy az arab-török írás termeszeténel fogva, több p o n t b a n n e m lehetett biztosan meg- h a t á r o z n i az eredeti kiejtést, m e r t a p u s z t a írás n e m m o n d j a meg, hogy pl. a j (vav) betű o vagy a - n a k , illetőleg ö vagy ö-nek B a J (kef) k, g, n vagy j - n e k olvasandó-e, h a csak úgy nincs í r v a valami török szöveg, m i n d Ahmed Vefik p a s a szótára, melyet egészen a latin íráshoz hasonló pontossággal olvasha- t u n k . E n n é l fogva az ilyen, biztosan meg n e m h a t á r o z h a t ó h a n - gokat n e m is v o n t a m a h a n g t a n i tárgyalás körébe s a szó-jegy- zekben is m i n d e n egyes szót az eredeti írás szerint h o z t a m fel, míg az átírást, sok esetben, csak t á j é k o z t a t ó n a k vagy kisegítő- nek t e k i n t e t t e m .1)
A m o n d o t t a k u t á n á t t é r h e t ü n k m á r a részletekre, t. i.
1. a hangtani, 2. alaktani sajátságok és 3. a szókincs megvizs- gálására.
A) H a n g t a n i s a j á t s á g o k .
Megvizsgáljuk, hogy a k a s t a m u n i - i tájbeszednek, az iro- d a l m i o s m a n - t ö r ö k nyelvhez mérve, milyen h a n g t a n i jelenségei,
l) Az arab-török betűk átírásáról szükségesnek tartóin meg- jegyezni a következőket:
£ = 5 (magy. d s ) ; ^ = c (magy. cs); ^ = / ( m a g y .k h) ; (j* és ^ja — s (magy. sz); j i = s (m. s); l e és cl a (pl. ^ i l c
® »
= Mik, i l é l = Ala);végre f = é (pl. J l o = mii).
milyen eltérései v a n n a k s bogy ezen eltérések m e n n y i b e n találkoznak a többi kisázsiai dialectusok, vagy a keletebbre eső t ö r ö k nyelvek s a j á t s á g a i v a l , vagy pedig m e n n y i b e n specialis t u l a j d o n a i a k a s t a m u n i - i n y e l v j á r á s n a k .
I. Vegyük s z e m ü g y r e m i n d e n e k előtt a vocalisokban m u - tatkozó nyelvi jelenségeket.
1 . A h a n g r e n d .
A legfeltűnőbb, a m i t a h a n g r e n d figyelembe vételénél t a p a s z t a l u n k , az, hogy igen sok szó, melyek az i r o d a l m i o s m a n - liban s c a g a t a j b a n , sőt t ö r ö k s é g - s z e r t e f e l h a n g n a k , itt a kaszta- muni-i t á j b e s z é d b e n alhangúakpl. goz (szem) — o s m . gőz, cag. köz; gun (nap) — o s m . gün, cag. kiln ; kotu (rossz) — o s m . kötü ; gol (tó) — osm. göl, cag. köl; gorunmak (látszani) — o s m . görünmek ; gagsatmak (elgyöngít) — osm. gevsetmek ; gugalanmak
(haragudni) — osm. gügelenmek ; bogimnak (ordítani, bőgni) — osm. bógürmek; s t b . E t e k i n t e t b e n egyezik vele a k a r a m á n i és y a r p u t i dialectus, m e r t e z e k b e n is előfordulnak ilyen s z ó k ; k a r a m á n i : goz (szem); gojnak (ing) — cag. küjnek ; gonul (szív)
— osm. gönül, k a s t a m u n i - i is gönül; aglanmak (mulatni) — osm. ejlenmek ; y a r p u t i : kotu (rosz); gostarmak (mutatni) — o s m . göstermek; guldunnak ( n e v e t t e t n i ) — osm. giildürmek, stb.
A törökül t u d ó görögök s z á j á b a n is alliangúak az olyan török szók, m e l y e k b e n ö vagy ü f o r d ú l elő, a m e n n y i b e n e h a n g o k a t a görög beszédszerv n e m t u d j a kiejteni, h a n e m o-t, illetőleg u-t m o n d helyettök, pl. ojranmak (tanulni) — osm. öjrenmek; dort (4) — osm. dórt; uc (3) — o s m . üc; curuk ( r o t h a d t ) — o s m . ciiriik, stb. E l s ő p i l l a n a t r a a z t l e h e t n e hinni, hogy a kaszta- muni-i tájbeszédnek e s a j á t s á g a görögös beszédmód, m e r t épen azon szók a l h a n g ú a k itt, m e l y e k b e n az o s m a n l i b a n ö vagy ü fordúl elő s ez lesz itt o-, illetőleg w-vá, m i n t a görögök szájá-
') Az egyszerű «osm.» (osmanli) jelzés alatt az irodalmi osmán- török nyelvet — vagy ba tetszik: a Lehce-i-osmani szókincsét — értem.
Másrészt az «osm.» és «cag.» jelzés alatt csak azt értem, liogy az illető szót e nyelvben így vagy úgy ejtik ki, legyen bár az a szó idegen eredetű.
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 9
b a n . Á m d e e fölvételnek m á s nyelvi jelenségek e l l e n t m o n d a n a k . 1. van elég ö vagy ü vocalisú szó, sőt az o s m . f e l h a n g ú i itt r e n d e s e n il-vé l e s z ; pl. eknü (savanyú), éirkün (rút), éekünmek (vonakodni), bekcü (őr), etmekéü (pék), berü (óta), éökmek (letér- delni), tiikmük (köpés), öjke (harag), stb. s ezek n e m úgy h a n g z a - nak, h o g y : aknu, cirkun, cokinak, tukmuk stb. 2. E z e n a l h a n g ú szók m i n d g-vel, vagy Á-val kezdődnek, vagy legalább g van bennök, m í g a görögök s z á j á b a n olyan szó is a l h a n g ú v á lesz, melyben nincs g u t t u r a l i s , pl. dort (dort), uc (tic), ojran- (öjren-), stb. 3. V a n elég ö—ü l i a n g z ó j ú szó, melyben g f o r d ú l elő s még sem a l b a n g ú a k , pl. zügürtlük (szegénység), sögüd (fűzfa), göfiül (gyomor), gögils (mell), gökreinek (zöldülni), ögiid (tanács).
4. Van eset a r r a is, h o g y n e m ö—ü, h a n e m e vocalisú osm. szó v a n itt a l h a n g o n , m i l y e n a gagsatmak — o s m . gevnetmek; a ka- r a m á n i s y u d a v e n d k j a r i b a n pedig aglanmak — o s m . ejlenmek.
E h a n g r e n d i k ü l ö n b s é g n e k oka tehát n e m a g ö r ö g beszédszerv minőségében rejlik, h a n e m a török-tatár nyelvek azon s a j á t s á - ban, hogy bennök a szótövek páros, al- és f e l h a n g ú f o r m á b a n f o r d ú l n a k elő s a k a s z t a m u n i - i , meg a többi liárom kisázsiai tájbeszéd t ö r t é n e t e s e n a l h a n g ú f o r m á b a n őrizett m e g bizonyos szókat, m i g az o s m a n l i a f e l h a n g ú a l a k b a n .
Második figyelemre méltó jelenség az, h o g y az osmanli-, vagy c a g a t a j b a n , illetőleg az a r a b vagy p e r s a n y e l v b e n vegyen- hangú szókban h a n g r e n d i assimilatio áll be, m é g pedig legtöbb esetben elöreható a s s i m i l a t i o , vagyis a szónak előrészén levő vocalisok oly h a t á s s a l v a n n a k az utánuk állókra, hogy emezek bozzájok h a s o n ú l n a k , pl. yabar (hír) — o s m . yaber; zijafat (vendégség) — o s m . zijafet; marifatli (művészi) — osm. mari- fetli; zarafat, (elegantia) — osm. zarafet; tenhe (egyedül) —
osm. tenha; h á t r a h a t ó l a g : nagadar (mennyi) — osm. ne-kadar;
babai (kár) — o s m . vehal, stb.
2. A h a n g s z í n .
H a n g s z í n e z e t t e k i n t e t é b e n a k a s t a m u n i - i tájbeszéd szó- kincse általában zártabb h a n g ú , m i n t az o s m a n l i . — a) A könnyű hangzók közül a z á r t a b b a k szerepelnek, t. i. az i és i helyett az u és ü, n e m csak ?, o és ii, illetőleg i, ö és ü u t á n , h a n e m a két
legnyíltabb b a n g - , a és e u t á n is s n e m c s a k a r a g o k b a n és kép- zőkben, h a n e m a t ő s z ó b a n is, pl. galmisduk ( m a r a d t u n k vala) — o s m . kalmisdik ; jaktu (égetett) — o s m . jakti; savlarunu (nad- rágját) — o s m . salvarini; Usugu (tüze) — osm. isigi; gaffasu (feje) — o s m . kafasi; var du (ment) — o s m . va rd i; hastaluk (betegség) — o s m . yastalik ; egniiiule (vállán) osm. egninde ; elü (keze) — o s m . eli; hekmetü (bölcsesege) — o s m . hikmeti; saru (sárga) — savi; criismek (érni) — osm. erismek ; gisii (valaki) — o s m . kiéi; catur (sátor) — o s m . radir; cirkün (rút) — o s m . cirkin; bülmek (tudni) — osm. bilmek; girmizu (vörös) — o s m . kirmizi; inmiis (leszállt) — osm. enmis.
b) Az alhangú szókban n é h a egv, vagv két fokkal is z á r t a b b h a n g o k v a n n a k , m i n t az o s m a n l i b a n , pl. boba (atya) — osm.
baba; olas (igás ló) — osm. alasa; girbugu (béka) — o s m . kir- baga, stb.
c) A felhangú s z ó k b a n , több esetben, az osm. z á r t vocali- sok ellenében n y í l t a b b a k a t t a l á l u n k , pl. getmck (menni) — o s m . gitmek; hekmet (bölcseség) — osm. hi km et; cezmek (oldozni) — o s m . cözmek, s t b .
d) Némely szóknál pedig az a kiejtés van megőrizve, a m i a régibb osmanliban is volt, t. i. z á r t a b b h a n g ú , pl. virmek (adni)
— osm. vermek; itmek (tenni) — osm. etmek; jimek (enni) — o s m . jemek; jir (hely) — osm. jer; dimek (mondani) — o s m . demek; inmek (leszállni) — o s m . enmek.
A k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i d i a l e c t u s o k b a n s z i n t e n z á r t a b b h a n g o n e j t e n e k ki több szót, m i n t az o s m a n l i b a n , mi- lyenek pl. uturinak (ülni), osm. oturrnak ; dünmek (osm. d'ónmek);
giistermek (osm. göstermek), ütmek (osm. ötmck = énekelni), kiuiusmak (osm. k o n u s m a k ) , éimen (osm. cemen), dügmek (osm.
dögmek), ügmek (osm. öjmek = dicsérni), kiiplü (osm. köprii).
Máskor ellenben a k ö n n y ű hangzók n y i l t a b b i k a szerepel a z á r t t a l szemben, pl. armid (osm. a r m u d ) , camir (osm. c a m u r ) , jagmir (osm. j a g m u r ) , baj/is (osm. bajkus).
3 . A v o c a l i s o k m e n n y i s é g e .
E t e k i n t e t b e n is t a p a s z t a l u n k elterést az osmanlitól, m e r t n é m e l y szóban t ö b b , m á s szókban pedig kevesebb vocalis v a n ,
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 13
m i n t az irodalmi nyelv megfelelő s z a v a i b a n . A vocalisok n a g y o b b s z á m á n a k oka egyreszt az, bogy a k a s t a m u n i - i nyelvjárás meg- őrizte az eredetileg megvolt ö n h a n g z ó t , míg az o s m . m á r elvesztette, m i n t pl. az Hetinek (vezetni) igében, melv az osm., cag. és k a z a n i b a n iltmek, de a 741. kelt Tezkeret-ül-Evliá-hun') még Hetinek alakú (1. a szójegyzékben e s z ó t ! ) ; m á s r é s z t pedig az, hogy a k ö n n y e b b kiejtes kedveért j á r u l t a k h o z z á j o k ú j a b b voc ilisok úgy a szó elején, m i n t közepén, pl. irahat ( n y u g a l o m )
— o s m . rahat; írjeit (tulajdonnév) — o s m . Re jelt, melyből, a szókezdő r nehéz kiejtése m i a t t , I-rejeb s azután í r j eb lett.
Ugyanígy alakúltak a z : ursen (világos) — o s m . rusen ( m i b ő l : u-rusen — ur'sen) és urf (lélek) — o s m . ruh ( m i b ő l : u - r u h — u r ' h , illetőleg urf) szók is. Szókózépi voca lis-toldást t a l á l u n k a sanjimak (beszúrni) — osm., cag. és u j g . sánc-, san jmak ; saru- in ek (húzni) — o. siirmek; zirtilan (hiéna) — osm., cag. sirtlan;
asunaf (kézművesek) — o s m . esnaf; zifin ( s z e l l e m ) — o s m . zihn, s t b . szókban.
Ugyanilyen vocalis-toldást t a l á l u n k a k a r a m á n i és y u d a - v e n d k j a r i dialectusokban is r és l kezdetű szók elején, pl. ilazim (osm. lazim - k e l l ) ; ilaik (osm. laik); ilahana (osm. l a l i a n a ) ; uruzgar (osm. rüzgjar), uruskat (osm. r u y s a t ) ; irza (osm. riza), urja (osm. r u j a ) ; v a l a m i n t a y a r p u t i t á j b e s z é d b e n is, pl. avast gelmek (osm. r a s t g.), alaf (osm. laf = beszéd, fecsegés), stb.
Más esetekben pedig az ellenkező eset t ö r t é n t , t. i. az ere- detileg megvolt önliangzó elveszett a szótestből, m i n t pl. a következő s z ó k b ó l : zengii (kengyel) — o s m . üzengi, cag. ö z e n g i ; is jak (meleg) — osm. issijak; ej je (jól) — osm. ejije; pohca—
o s m . bogara, pogaca ; urba (ruha) — o s m . uruba, ruba, stb.
I I . A consonansokra vonatkozólag m á r n a g y o b b változa- tosságot ós több s z e m b e t ű n ő t u l a j d o n s á g o k a t t a p a s z t a l u n k , m i k e t a következő c s o p o r t o k b a n f o g l a l h a t u n k össze.
*) E török nyelvemléket a párisi példányból ismeri a tudományos világ, mely a 846. évben íratott. De ez korántsem az eredeti p é l d á n y ; mert Szilágyi Dániel hazánkfiának dúsgazdag könyvtárában 105 évvel régibb, vagyis 741-iki keletű példánya van meg.
1. A k e m é n y s é g i f o k .
a) A kemény gutturalis (k, y) szó elején s n é h a végén is meglágyul. Ez a szabály a n n y i r a általános, hogy m i n d e n , k kez- d e t ű szó a k a s t a m u n i - i t á j b e s z é d b e n .g-vel kezdődik, pl. galmak ( m a r a d n i ) — osm. kalmak ; gafa (fej) — o s m . ko fa, cag. kapa ; gadun (nő) — o s m . kadin ; gizil (piros) -— o s m . kizil; gan (ver) - — o s m . kan; gapu (ajtó) — o s m . kapu; gulak (fül) — osm. kulák;
guru (feleség) — osm. kari; gisv (valaki) — o s m . kiéi; gíz (leány) — osm. kiz ; gavag (nyárfa) — osm. karok; ufag (kicsiny)
— o s m . ujak; hasfaluk (betegség) •— osm. yastalik ; hulaf (ha- z u g s á g ) — osm. yjlof; hezüne (kincstár) — o s m . yazine. ( E g y é b p é l d á k £ a l a t t a s z ó j e g y z é k b e n ! ) — Szó közepén, két vocalis k ö z ö t t , n é m e l y esetben s z i n t é n meglágyúl a g u t t u r a l i s , de sok e s e t b e n k e m é n y e b b é lesz, pl. ajagu (lába, ajak-ból), jaragi (szer- s z á m a jarak-ból), gangvga (nőnek, gan^vk-ból); e l l e n b e n : goyar (illatozik) — osm. kakar; soyulmak (hízelegni) — o s m . sokul- mak; siyu (erősen) — o s m . siki; goyu (illat) — osm. koku;
nyaman (nem mehetek ki) — o s m . cikamam; sayal (szakái) — o s m . sakal; soyujon (bedugom) — o s m . sokujorum ; ujyu (álom)
— o s m . ujku.
A g u t t u r a l i s lágyúlása szó elején s közepén, beáll a yar- p u t i d i a l e c t u s b a n is, pl. gasavet (szomorkodás) — o s m . kasavet ; gar zu (vis-a-vis) — o s m . karsu; saga (tréfa) — osm. soka.
E l l e n b e n k e m é n y e b b e lesz szó elején a k a r n m á n i és y u d a v e n d - k j a r i b a n , pl. kajret (buzgalom) — osm. gajret; karib (idegen) — o s m . garib; kazab (harag) — o s m . gazab; s szó közepén az a z e r b a j , j a n i b a n : jayin (o. jakvn),joyarv (osm. jokari),jaysi{cag.
jaksi = jó), vayt (osm. vakt).
b) A kemény dentalis-ról (t, s) ugyanezt t a p a s z t a l j u k ; m e r t ez is ú g y a szó elején, m i n t közepén meglágyúl, pl. das (kő) — o s m . tas ; d .vsan (nyúl) — o s m . tavsan ; der (izzadás) — osm.
ter ; dutmak (fogni) — o s m . tutinak ; duz (só) — osm. tuz; juda- run (eszem, a jutmak-bóY), edemen (nem tehetek, az etmek-höl), büdemen (nem h i h e t e m , a biitmek-böl); zabah ( r e g g e l ) — o s m . sabah ; zopa (bot) — osm. sopa ; zokak (útcza) — osm. sokak ; zarraf (pénzváltó) — o s m . sarraf; zalt (csak) — o s m . salt;
zirtilan (hiéna) — osm., cag. sirtlan. A szókezdő f-nek d-re lá-
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 1 3
gyítását sok esetben m a g a az o s m a n l i is v é g r e h a j t o t t a a caga- tajjal szemben, de n e m m e n t a n n y i r a , m i n t a k a s t a m u n i - i t á j - beszéd, pl. cag. tar — osm. dar (szűk, szoros) ; cag. tirik — 08m. diri (eleven); cag. til — o s m . dil ( n y e l v ) ; öag. tirek — o s m . direk (oszlop) stb.
A dentalis s p i r á n s a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i dialectus- b a n is meglágyul szó elején, pl. zebeb (ok) — o s m . sebeb ; zevda (szenvedély) — osm. sevda, s t b .
c) A labialisokiuU egészen az ellenkező t ö r t é n i k , t. i. a b szó kezdetén, a v pedig k ö z e p é n keménynyé lesz, pl. palta — osm. balta; pahar (tavasz) — osm. behar ; pok (merda) — o s m . bok; pohca — osm. boy ara (Leli. Osm.); jjifle (enyelgós) — o s m . jjilve, stb. A p csak azon e s e t b e n lágyul ó-vé, h a lágy c o n s o n a n s követi, a m i különösen a felső fok képzésénél t ö r t é n i k , pl. gib gizil (igen vörös, osm. k í p kízil), gab g a r a (igen f e k e t e , o s m .
kap k a r a ) .
A k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i d i a l e c t u s o k b a n is észlel h e t j ü k a labialisok k e m é n y e d ó s é t , a m e n n y i b e n a szókezdő s szóközópi vf-re változik, pl. fájtul (test) — osm, vü.jud ; ahfal (állapotok) — osm. alival; kasafet (szomorúság) — o s m . kasavet.
2. H a n g v á l t o z á s u g y a n a z o n h a n g s z e r v i s o r o n b e l ü l . a ) Az ilynemű h a n g v á l t o z á s b a n legnagyobb szerepök v a n a dentalisok-nnk; ugyanis az o s m . d, vagy t ellenében a k a s t a - m u n i - i b a n g y a k r a n z-t t a l á l u n k , vagy megfordítva, a szó elején s némely esetben közepén is, pl. zatlu (édes) — o s m . datli vagy tatli; zatmak (kóstolni) — o s m . datmak; zaz (iz) — osm. dad, tat; zalasmak (marakodni) — osm. talasmak; zatmak (megfogni)
— osm. tutmak; juzarsa (ha eszik) — osm. judarsa; juzan (evő)
— o s m . judan; dayil (élelmi szer) — osm. zayire. E h a n g v á l - tozásra m a g á b a n az o s m a n l i b a n is akad példa, ilyen a tik (szűk, szoros), mely zik a l a k b a n is előfordúl (Lek. 0. 798.). — Máskor osm. r ellenében l van a k a s t a m u n i - i b a n , pl. bel-fndar (szeren- cses) — osm. ber-yordar; bagilmak (kiabálni) — o s m . bagirmak;
ödlek (félénk) — osm. örkek; dayil — osm. zayire.
A dentalisoknak e g y m á s közt váltakozása m e g v a n a k a r a - m á n i és y u d a v e n d k j a r i d i a l e c t u s o k b a n is, a m e n n y i b e n az o s m .
c helyett a k a r a m á n i b a n s-t találunk, pl. uskur (madzag) — osm.
uckur; gesti ( á t m e n t ) — osm. gecti; kastí (elfutott) — osm.
kacti; üs (3) — o s m . üc ; turus (narancs) — o s m . turunc; Sam (fenyő) — o s m . cam ; — míg az o s m . r helyét e két dialectus- b a n l p ó t o l j a , így pl. küplü (híd) — o s m . küprii, kastamuni-i körpü; kultarmak (megszabadítani) — o s m . kurtarmak; tülbe (sir) — türbe; tesekkiil (köszönet) — o s m . tesekkür; parlajalak (csillogva) — o s m . parlajarak; esnejelek (ásítva) — osm. esne- jerek stb.
b) A gutturalisok csak a n n y i b a n v á l t a k o z n a k , hogy némely esetben az ng, illetőleg n helyett g áll a k a s t a m u n i - i b a n , pl.
dnguz (disznó) — oem. donuz, cag. tonguz ; agurmak (ordítani) — osm. anirmak.
c) A labialisokat illetőleg csak egy-egy p é l d á b a n találtam, hogy o s m . v helyett b, és b helyett m f o r d u l elő a kastamuni-i- b a n , t. i. babai (kár) — o s m . vebal, maélak (köpenyeg) — osm.
baslik s z ó k b a n . -— Osm. b ellenében m-t t a l á l u n k a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i b a n , pl. menefse (viola) — o s m . benefce; mazmata ( l a j s t r o m ) — o s m . mazbata.
3 . H a n g s z e r v i c s e r e .
a) A nyelvi jelenségek e t e r é n legnagyobb szerep j u t a labiálisok és gutturalisok cseréjének; u g y a n i s szó elején az osm.
/ h e l y e t t igen sok e s e t b e n h-t t a l á l u n k a k a s t a m u n i - i b a n ; m í g a szó közepén s végén ellenkezőleg o s m . h h e l y e t t / á l l a kasta- m u n i - i b a n , pl. hül (elefánt) — osm. fii; hiiske (fricska) — osm.
fiske ; hürengi ( e u r ó p a i ) — osm. frengi, freng ; liütne (ármány)
— o s m . fitne; hursat (alkalom) — osm. firsat; sefiir (város) — osm. sehir ; nasafat (tanács) — o s m . nasihat; zifin (szellem) — osm. ziltn ; uflaz (kitűnő) — osm. ilúa.z ; kidaf (sapka) — osm.
külah; kef (hegy) — o s m . kuh; urf (lélek) — o s m . ruh.
b) Az o s m . labialis (m) ellenében m é g dentalis n a s a l i s t is találunk a szó elején s az első személy r a g j á b a n r e n d e s e n , pl.
nekteb (iskola) — o s m . mekteb; nektib (levél) — osm. mektub;
nesreb (természet) — o s m . mesreb; virürün (adok) — o s m . veri- rim; judarun (eszem) — osm. judarim; baglaman (nem kötök) — osm. baglamam ; soyujon (bedugok) — o s m . sokijorurn. A y a r p u t i
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 1 5
dialectusban hasonlóan n az első személy r a g j a , pl. virein (adjak) — o s m . ver éjim, gelijorun, vagy g díjon (jövök); bilmen (nem t u d o m ) ; alaflarin (szavaim, osm. laflarim). A k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i nyelvjárásokban ellenben a szókezdő n helyett m-t találunk, pl. mizam (rend) — osm. nizam ; muska (példány)
— o s m . nusya; s az első személy r a g j a is m, mint az o s m a n l i b a n .
c) A gutturalist többször dentalis helyettesíti, t. i. osm.
A-val t, g-\e 1 d áll szemben, pl. yalta (Halsband, Ring) — osm.
yalka; erden (korán) — osm. erken (illetőleg ergen); ödlek (félénk) — osm. örkek (ill. ör//ek, m i b ő l : ölgek, aztán öldek és ödlek).
Megjegyzendő még a girmalamak (karmolni), melynek p á r j a az o s m a n l i b a n tirmalamak, a tirmak (köröm) főnévből.
A k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i dialectusnak e szempont alá t a r t o z ó sajátsága még az, liogy az osmanli ínylinng ellenében megőrizték az eredeti s a keleti törökségben meglevő gutturalist, pl. iigmek (dicsérni) — osm. öjmek ; aglanmak (mulatni) — osm.
ejlenmek; yudav. degirmen, k a r a m . deyirmen (malom) — osm.
dejirmen; yudav. degmek, k a r a m . deymek (érni) — osm. dej- mek, stb.
4. M e t a t h e s i s .
E h a n g t a n i jelenség igen nagy szerepet játszik a kasta- m u n i - i tájbeszédben, mert a liquidák (r, 1) rendesen helyet cse- r é l n e k akár az utánok, akár az előttök álló consonanssal, pl.
savlar (nadrág) — osm. salvar; devriis — osm. dervis; dejra (tenger) — osm. derja; mehraba (üdvözlégy !) — osm. merhaba ! mehremet (könyörület) — osm. merhamet; küblastu (hamuban sült hús) — osm. külbasti ; gabl (szív) — osm. kalb ; fejrat (jaj- g a t á s ) — osm. ferjad; turm.uk (tuskó) — o s m . tomruk; sorfa (asztal) — osm. sofra; melmeket (ország) — osm. memleket;
körpü (híd) — osm. köprü ; jurmuk (ököl) — osm. jumruk; zellet (íz) — osm. lezzet.
Ilyen metathesissel a l a k u l t a k még ezek is : gifle (kaczér- kodás) — osm. gilve; hajvar — osm. yavijar (kaviár); tehne (egyedül) — osm. tenha; dernek (gyülekezet) — osm. direnk;
pacaruz (nyereség) — osm. óapariz.
A k a r a m á n i , y u d a v e n d k j a r i és y a r p u t i d i a l e c t u s o k b a n s z i n t é n g y a k r a n előfordul e m e t a t h e s i s a liquidák mellett, pl. a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i b a n : gilbak (meztelen) — o s m . ciplak, t u r k o m á n b a n is cilbak ( M a y d u m k u l i 19. verse, Nyelvt.
Közi. XV. k.); devris — osm. dervis; dejra — o s m . derja;
kevran — osm. kervan; ( k a r a v á n ) ; soma (után) — o s m . sonra ; y a r p u t i b a n : kabl (szív) — osm. kalb ; sürpündigi (útczaseprő) — o s m . süpründigi.
5. A c o n s o n a n s o k m e n n y i s é g e .
A c o n s o n a n s o k r a nézve is azt t a p a s z t a l j u k , a m i t a voca- l i s o k a t illetőleg, hogy az o s m a n l i h o z viszonyítva, sok e s e t b e n , a szótest szegényebb, vagy g a z d a g a b b a c o n s o n a n s o k b a n . Leg- g y a k r a b b a n az r szokott elesni a szó végéről s közepéről, pl.
gada (-ig) — osm. kadar; bi (1) — o s m . bir; du, dü (van) — o s m . dar, diir; jokdu (nincs) — o s m . jokdur ; va'dur (van) — o s m . vardir; va-mu ( v a n - e ? ) — o s m . var-mi. Elvész ezenkívül a j e l e n t ő és íóltételes mód m i n d k é t j e l e n idejéből (s'ójlejon = s ö j l e j o r u m ; judaju = j u d a j o r ; ejlendürii = ejlendirir; varasa = v a r í r s a ) , az időhatározói alakból (varükan = v a r i r k e n ) és a g y o r s í t á s t kifejező f o r m á b ó l (gelii vi' = geli ver!), m i r e nézve 1. b ő v e b b e n az a l a k t a n i részt.
E i t k á b b a n vesz el a dentalis t, vagy d a szó végéről és közepéről, pl. abdas — o s m . abdest; gunuzun (nappal) — gün- düziin, vagy a k, m i n t : vies' (Moschus) — osui. müsk, müsk.
Némely esetben pedig j á r u l é k - m á s s a l h a n g z ó t t a l á l u n k , a m i az illető osm. s z ó b a n nincsen, pl. liapaz (marok) — o s m . apaz; menglis (társaság) — osm. meglis ; garmangarus (össze- vissza) — karmakaris, stb. — I l y e n betoldott c o n s o n a n s o k a t t a l á l u n k a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i s z ó k b a n is, még pedig s z i n t é n n-t, pl. kiiing (kard) — o s m . kilig; menglis; firsant (alkalom) — o s m . f u r s a t ; sunc (bűn) — o s m . sue. Azon h a n g - t a n i viszonyt is feltaláljuk e két d i a l e c t u s b a n , a mi az o s m . apaz és k a s t a m . liapaz között van, a m e n n y i b e n itt az a, ille- tőleg I (elif) és £ (äjn) kezdetű szók A-val, vagy y-val kezdőd- nek, m i n t : yates — o s m . ates ; yanbar — o s m . a mbar ; baba — o s m . aba.
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 1 7
B) A l a k t a n i s a j á t s á g o k .
A k a s t a m u n i - i tájbeszód a l a k t a n a voltaképen u g y a n a z , m i n t az o s m a n l i ; s n e m csatlakozik e t e k i n t e t b e n sem a caga- t a j h o z , vagy azerbaj.jamhoz, h a n e m egész világosan m e g l e h e t r a j t a látni, hogy a m i eltérése van, az csak bizonyos r a g o k és képzők k o p o t t a b b voltából s vocalisaik zártabb színezetéből s t b . áll s ezen eltérések egy része egyezik a kisázsiai dialectusok egyikével vagy másikával.
1. A mi a névragozást illeti, az irodalmi o s m a n l i t ó l csak a n n y i e l t é r é s t vehetünk észre, bogy a ragok vocalisai lehetnek z á r t a b b a k is. A genitivus r a g j a in, in, uh, üh vagy w-vel, pl.
aga-nuh (úré), calab-un (istené), gozumuz-uh (szemünké). A dati- vus, illetőleg allativus : a—e, ja—je, n e m pedig ga—ge, m i n t a c a g . - b a n . Accusativ.: i — i , u—ü,ji—ji,ju—jii s a 3. szem. r a g j á t fölvett névszóknál ni—ni, nu—nil, vagy n, pl. zopa-ju (botot), oglan-u (fiút), pilu-ju—pirtu-ju (czók-mókot), gajasu-n (fejét), g a n f u k l a r u n guzalu-n (a n ő k legszebbikét). A locativus: da—de;
ablativus : dan•—den.
2. A melléknevek fokozása szintén az a d j e c t i v u m elé j á r u l ó p a r t i c u l á k k a l alakúi, pl. doha ak (fehérebb), cok ag (legfeliérebb), gáti cok (igen sok), gajet j a l a b f k (nagyon fénylő), gab gara (igen fekete, o s m . k a p kara), gib gizil (igen piros, osm. kip kizil), sim siyu (nagyon erősen, o s m . sim siki). — A kicsinyítő képző szintén gik—ßek, vagy jugaz, pl. köjjek (falucska), sevdigek (kedveske), gizjugaz (kis leányka), oglanjugaz (kis fiúcska).
3. A számnevek úgy a l a k u l á s u k b a n , m i n t h a n g t a n u k b a n az o s m . számnevekkel egyeznek. Az egy = bir és bi; 4 = dört (nem tört, m i n t a cag.), 9 = dokuz (nem tokuz, m i n t a cag.),
1000 = bin (míg azerb. min, cag. ming). — A szorzó számok képzője a kerre-n kívül még gez, a mi egyébiránt az o s m . - b a n is h a s z n á l t a t i k , pl. iic gez = h á r o m s z o r ; osm.-ban bir gez = egyszer (heh. Osm.), bu gez = diesmal. E l ő f o r d ú l a bicük és bicügez «egyszer» (a c o m m e n t á r b a n «bir kerre») j e l e n t é s b e n , b i z o n y á r a biréük (s t a l á n bir + jik diminut., m i n t bir körre-.fiÁ) és bircük-gez vagy bir + jigiz helyett.
4. A névmások r a g o z á s a h a s o n l ó a n az osmanlival, n e m a keletibb törökséggel egyezik. A személyes névmások u g y a n i s :
M. T . AK. ÉRT. A NYELV- ES S Z É P T . KÖRKB. 1 8 8 5 . XII. K. 7 . SZ. 2
ben ( n e m : men), sen, o vagy ol; biz ( n e m : miz), síz, anlar (nem : alar); g e n i t i v u s : benim ( n e m : mening), senin és seniin, anin és anun; bizim, sizih, anlarin ; d a t . : bana ( n e m : manga), sana ( n e m : sanga), ana (nem : a n g a ) ; bize s t b . ; a c c u s . : beni és benii, seni és senii, a n i ; bizi és bizii, sizi és sizü, a n l a r i . — A m u t a t ó - n é v m á s o k : bu (ez), gen. bunun, dat. bann, acc. bnnu; su ( a z ) ; ol bir (a másik). Kendü (ő m a g a ) ; kendiim, kendün, keudiisii.
5. A birtokos személt/ragok u g y a n a z o k , m i n t az osmanli- ban, c s a k h o g y vocalisaik zártabbak l e h e t n e k ; pl. goda-muz (testünk), goz-umuz (szemünk), goda-su (teste), gafa-su (feje), giz-un (leányod), dil-ün (nyelved), el-iin (kezed), goz-laru (szemei), is-lerü (dolgai), ev-ii (háza), bas-u (feje).
6. A névutók á l t a l á b a n ugyanazok, m i n t az i r o d a l m i nyelv- ben (zártabb vocalis-színezettel vagy l á g y a b b consonansokkal), milyenek pl. gibii (ként, képen, osm. gibi, a z e r b . gimi), denlii (féle, h a s o n l ó , ként), berii (óta, osm. beri), sonra, dek, iéün-ücün, sura (osm. sira; a r k a m i z s i r a = u t á n u n k ) ; üstiine, öniine, cev- resünde, iciinde, pesúnde (után, p e r s a pes-ből), altunda, gada vagy gadar (osm. kadar) s t b . De van n é h á n y olyan nóvutó is, mely az o s m . - b a n n e m h a s z n á l t a t i k , legalább úgy n e m , m i n t n ó v u t ó ; ilyen a geri = u t á n , pl. andan geri — az u t á n ; a y a r - p u t i b a n szintén ilyen h a s z n á l a t a van, m í g az o s m . geri vagy girii i g e h a t á r o z ó (hátra, vissza). Az önce = előtt, előbb, = o s m . evvel, p l . j u t m a d a n öüce = ivás előtt (osm. j u t m a d a n evvel).
Anaru = felé, szemközt, túl, pl. garsu j a k a d a n a ü a r u = a túlsó oldal f e l é ; az osm. anaru i g e h a t á r o z ó . — Gitinda = mellett, n á l - n é l ; u g y a n a z , a m i a cag. katinda s régi o s m . kijinda (a
Tezkeret-iil-Evlia-bnn ; 1. a szó-jegyzéket !).
7. Az adverbiumok és adverbialis ragok h a s o n l ó k é p e n az irodalmi o s m a n l i nyelvvel egyeznek. A m ó d h a t á r o z ó itt is ce, je, vagy cene, jene, pl. cokcene = sokan, japcene = l a s s a n , pekcene — erősen, usuljene = m ó d j á v a l , kejfimje = kedvem szerint, telineje — egyedül. Mennyiség - h a t á r o z ó a gadar, pl.
daglar gadar (akkora, m i n t a hegyek), samlar gadar (akkora, m i n t a fenyőfák). I d ő h a t á r o z ó az un, pl. gunduz-un = n a p p a l , a gunduz — o s m . g ü n d i i z - b ö l ; zabah-un = r e g g e l ; v. ö. osm.
kis-in (télen), jaz-in (nyáron), giiz-in (őszszel, L e b O . ) .
8. Az igeragozásban észlelhető eltérések c s a k n e m kivétel
A KASZTAMUNI-I TÖRÖK NYELVJÁRÁS. 1 9
n é l k ü l h a n g t a n i t ü n e m é n y e k s l e g i n k á b b hangváltozáson, vagy h a n g k o p á s o n és z á r t a b b vocalis-színezeten a l a p ú i n a k . E g y i k eltérés az, hogy az egyes számú első személynek r a g j a a folyó j e l e n b e n , a o r i s t u s b a n s n é h a a h a t á r o z a t l a n m ú l t b a n m helyett * n,1) a második személyé pedig az a o r i s t u s b a n is lehet n. A má- sodik k ü l ö n b s é g n e k oka az, h o g y a folyó j e l e n n e k , a o r i s t u s n a k , föltételes j e l e n n e k , az egyik idöliatározói alaknak képzőjéből (-jor, i r — u r ) elvész az r s az elsőnél a személyrag vocalisa i s ; minek következtében ilyes a l a k o k a t t a l á l u n k :
Folyó jelen: 1. szm. j a s a j o n = élek (osm. j a s a j o r u m ) , gor ujon = látok (osm. g ö r i j o r u m ) , so yujon = bedugok (osm.
s o k u j o r u m ) ; 3. szm. b a t a j u = siilyed (osm. batíjor), j u d o j a = e s z i k ; gimirryu = mozog, ^ i r m a l a j a = k a r m o l ; de n é h a így is : beüzejo?- = h a s o n l í t .
Aoristus: 1. szm. judaraw = eszem, j a v l a r u r a a = kérek (osm. j a l v a r i r i m ) , aluraw = veszek (osm. alirim), virüriin = adok, söjleran - beszélek; 3. s z m . g a c a r = fut, iirer = u g a t , v a g y : e j l e n d ü r a ' = m u l a t t a t (osm. ejlendirir), v i r a ' = ad (osm.
v e r i r ) ; 2. szm. dirsiin = m o n d a s z , söjlersaw = beszélsz, vagy p e d i g : d u r - a n = állsz, ideit = teszesz. — Negative: 1. s z m . baglamaw = n e m kötök, varmatt = n e m megyek, gorman = n e m látok, jimen = n e m e s z e m ; a 2. szm. gelmez-sün = n e m jössz, vagy p e d i g : virnie-rt = n e m adsz, g u l ? a a - n = n e m nevetsz, gorkwia-n = n e m f é l s z ; 3. szm. etme^ = n e m tesz. — A h a t á - r o z a t l a n m ú l t 1. szm. g o r m a - m u s - a a = n e m l á t t a m .
A föltételes jelen 3. s z e m é l y e : v a r a ' s a = h a megy (osm.
varírsa), o k a ' s a = h a olvas ( o s m . o k u r s a ) ; 1. szm. j u z a r s a m = h a e s z e m ; 2. szm. gecersen — h a átmégysz.
Idöhatározó: alu'kan = m i k o r vesz (osm. alir-ken), v a r a ' - kan — m i k o r megy (osm. v a r i r - k e n ) ; de így i s : óimcrken = mi- kor f ü r d i k , őikarkan = m i k o r kimegy.
Ide lehet s z á m í t a n i azt az esetet is, hogy a cselekvés g y o r s a s á g á t kifejező segédigéből is elvész az r, pl. gelü vi' — j ö j j h a m a r ! (osm. geli ver !) galduru vi'= vidd el h a m a r ! (osm.
k a l d i r i ver!).
9 Az aoristus 1. személyének ragja a Tezkeret-ül-Evliában is n, pl. isterün (keresek), ismarlarun (ajánlom).
2*
A h a r m a d i k , m á r j e l e n t é k t e l e n e b b k ü l ö n b s é g az, hogy a s z e m é l y r a g o k , idő- és módképzők vocalisai z á r t a b b a k is lehet- nek, m i n t az o s m a n l i b a n , pl. geldiim ( j ö t t e m ) , getfü (elment), a t t u k (dobtunk), jatfw (feküdt), g a r a r m w s (megfeketedett), sor- musdum (kérdeztem vala), galmísdttfc ( m a r a d t u n k vala), axaxmus (kerese), j i m ü s (eve), gacarduk (elfutánk), abnalu (venni kell), Aiiüemelü (hallgatni kell).
Végre — a m i m á r tökéletes eltérés az o s m a n l i t ó l — egé- szen ú j gerundialis a l a k o k a t is t a l á l u n k a k a s t a m u n i - i tájbeszéd- ben, a mit m á s t ö r ö k nyelvben n e m i s m e r e k , pl. gal-asan (a k a l m a k - b ó l ) , go]-us un (a kojmak-ból), gov-usun (görmek-ből), disle-jüsiin, k ü k r e - j ü s ü n s ezen a l a k o t a szövegek c o m m e n t a t o r a o s m . -nge, -inge (pl. g ö r i n j e , d i s l e j i n j e ) a l a k k a l értelmezi.
A k a s t a m u n i - i dialectusnak a z o n s a j á t s á g á b a n , hogy az 1. s z m . r a g j a n, osztozik a y a r p u t i tájbeszéd is, pl. b i l ü r ü a (tudom), bil men (nem tudom), vir ein ( a d j a k ) ; míg a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i b a n m e g m a r a d az m, a z o n b a n a 2. szm. r a g j a ezekben is n, s a folyó jelen 1. és 2. és az aoristus 2. szeme- lyében g y a k r a n elvész az r, pl. a folyó jelen 1. s z m . : gidijom (megyek), japf/om (csinálok), gidyo« (megyünk), u t u n y o z (ülünk) ; a 2. s z m . calijon (ütsz), esnejon (ásítasz), d e : sö)\ejorun, ukuju- run is.
Az aoristus 2. szm. is ten (akarsz), j a z a j i (írsz); a h a t á r o - z a t l a n m ú l t 2. s z e m é l y e : j a z m i s m (írtál).
E g y é b dialecticus sajátságai a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i t á j b e s z é d n e k :
Az egyes számú i, szm. a jövő i d ő b e n : k a r a m . j a p a g a m , y u d a v . japgarn (csinálni fogok, osm. j a p a j a j i m ) .
Az egyes számú 2. szm. u g y a n e z e n i d ő b e n : k a r a m . j a p « g a n , y u d a v . j a p g a n (osm. j a p a j a k s i n ) .
Az egyes számú 3. szm. a folyó j e l e n b e n : k a r a m . gelijor-ur, j a p i j o r - u r , y u d a v . gelyorw, japt/or-a ; az a o r i s t u s tagadó a l a k j á - b a n : cík)»a'-mi (nem m e g y ki ?), o l m a ' - m i ( n e m lesz?).
A többes számú 1. szm. az a o r i s t u s b a n : giderik (megyünk), íífiíinirík ( m u l a t u n k ) ; a jövő i d ő b e n : k a r a m . j a p a g a z , yudav.
j a p gaz ; o p t a t i v u s b a n : gi deik vagy gi dek ! u t u raik vagy uturaÁ./
A többes számú 2. szm. a folyó j e l e n b e n : isiejorsiz; a f u t u -
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 2 1
r u m b a n : k a r a m . j a p a g a n i z , yudav. j a p g a n i z ; az o p t a t i v u s b a n : gidesiz, óikasiz; h a t á r o z a t l a n m ú l t b a n j a z m i s - s ú .
Végül m e g v a n a k a r a m á n i és y u d a v e n d k j a r i d i a l e c t u s b a n az a p a r t i c i p i u m f u t u r i , m e l y a b a s k í r b a n s kazáni t a t á r b a n is előfordul, t . i. az asi—esi f o r m a , pl. d ü n e s i m geldi = k e d v e m j ö t t visszatérni, o g l u m u g ü r m w geldl = kedvem j ö t t a f i a m a t
m e g n é z n i ; s á l l h a t u t á n a a kadar n é v u t ó is, pl. sen carsida gezesije kadar, biz k a h v e - m a h v e iéerek s u r d a aglanirik (míg te a b a z á r b a n j á r k á l s z , m i kávét-mit ivogatva itt időzünk).1) K ü l ö n b e n ez az alak m e g v a n a sztambuli n é p n y e l v b e n is, pl.
«jerin dibine gecesi köpek» (te k u t y a ! kinek a föld alá kellene b ú j n i ) (Transscription des türkisch bearbeiteten Lustspiels Ajjar-i
Hamza, von Euzicka-Ostoic. W i e n , 1883.).
9. A szóképzés csak a n n y i b a n tér el az o s m a n l i t ó l , hogy a képzők vocalisai z á r t a b b a k s c o n s o n a n s a i lágyabbak is lehet- nek, pl. j a n 8 u z (lelek nélkül), güzellük (szépség), s o j í ü m a k (ki- fosztatni), g a ó i r m a k (megfutamítani). Megjegyzendő a névszó- képzéshez az avla-s (vadászás) szó, mely az o s m a n l i b a n avla-jis;
és az igeképzéshez az a jelenség, hogy a t c a u s a t i v u m egy tagú, consonans-végü igékhez is járúl, pl. gaj-atmak (a c o m m e n t á r szerint = k a c l r m a k , a gaj — o s m . kaj igéből), dur-tmak (meg- állítani = osm. d u r d u r m a k ) . Az ilyen képzés egyébiránt m á s török nyelvekben is előfordúl, pl. osm. ö r k - ä f m e k és k o r k - a í m a k ( m e g i j e s z t e n i ) ; cag. jav-wfmak (közel hozni, Lug. Cag.), kiz-ft- m a k (hevíteni, A b u s k a ) ; kaz. kalk-ií (fölemel; B á l i n t G . ) ; j a k . iit-ií (kimondatni), käl-i£ ( k o m m e n l a s s e n ; Böthlingk), s t b .
C) Szó-jegyzék.
E szó-jegyzék a k a s t a m u n i - i tájbeszédnek azon szavait t a r t a l m a z z a , 1. m e l y e k n e k a l a k j a , vagy jelentése eltér az iro- d a l m i osmanlitól, 2. a melyeket az irodalmi nyelv épen n e m ismer, 3. vagy p e d i g r i t k á n használ s az e u r ó p a i s z ó t á r a k b a n n e m igen v a n n a k m e g . — A szók ertelmezése h á r o m f é l e m ó d o n
*) Ezen igei alak előfordúl a Tezkeret-iil-Evliában is ; pl. Bir kiéi geldi, je]esi diledi (egy ember jött, enni valót kórt, 178. verso); jeje- sinden jediirn (ettem az enni valóból, 178. tergo).
t ö r t é n t : 1. a t ú l n y o m ó részt a török c o m m e n t a t o r értelmezésé- vel (irodalmi osmanli) h o z t a m fel s záró-jelben m a g y a r r a fordí- t o t t a m ; 2. a szövegekből d e r í t e t t e m ki a szó j e l e n t é s é t s bizo- n y í t é k ú l f e l h o z t a m a megfelelő osm., vagy cag. s z ó t ; 3. h a az ilyen m e g h a t á r o z á s n e m látszott eléggé biztosnak, ilyen eset- ben a megfelelő o s m . szót é r t e l m e z t e m a Lehce-i-osmani szerint.
' tf»
(a, e, i, i, o, ö, u, ü, av, ev, aj, ej).
^jjübl abanmak — befödni, e l t a k a r n i ; osm. abanmak (bir s e j i n üzerine k a p a n u p m a n ! o l m a k ; LehO.).
Bojlu b o j u n j a üstüne düstüm, abandim oy ! (Egész hosszában rá estem, befödtem, oh !
í j J j o l abdas = abdest (vallásos m o s a k o d á s ) ; o s m . abdest.
tj^íof abarmak = g ö t ü r m e k (vinni, elvinni); t u r k o m a n a par- inak (alip v a r r n a k , g ö t ü r i v e r m e k ; LehO.).
Abarursan su guzel gizfugazu, zillii Teres, Saru altun-le dolu ben virüriin sana bi fes.
(Ha elviszed azt a szép lánykát, csengetyűs Teresz, Sárga aranynyal tele adok én neked egy fez-t).
agab = v á j j o n ; o s m . ageba.
ü
j.^üC/cj'1 etmekcü = p é k ; osm. etmekci.
agu = k e s e r ű ; o s m . agi.
JyA. ^cs-l agi gol = deniz (tenger), t u l a j d o n k é p : k e s e r ű vizű tó (gol = osm. göl «tó»).
adamak -- a d n i ; Calaba sükr adaruz = i s t e n n e k hálát a d u n k . Más helyeken is fordul elő egyenesen «adni, dare»
j e l e n t é s b e n . Osm. adamak = ahd-, nezr-, vad etinek (Ígérni, odaígérni), adak = nezr, v a d ; a h d o l u n a n sej (igéret, f o g a d a l o m ; a megígért t á r g y ; L e h O . ) ; cag. atag és adak = a h d o l u n a n s e j ; nezr, vad (Lug. Cag.).
, j 5 í l erden — e r k e n (korán, j ó k o r ) ; osm. erken, ergen.
^j'yicJ artuk = több, t ö b b é ; o s m . artik.
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 2 3
erken = b i k j a r (dologtalan, t ó t l e n , r e n y h e ) ; o s m . ergen, irgen ( b a ' z a : b i k j a r ; LehO.).
iLeZj'.J erüimek - j e t i s m e k (érkezni, j u t n i ) ; o s m . eriémek.
tjj/eiíjCö (JjcoSj! aramak-daramak k e r e s n i - k u t a t n i ; o s m . arainak- taratnak; cag. karainak (keresni).
U c g i i n arasalar darasalar, b u l a m a z l a r .
( H a 3 n a p i g keresik-kutatják is, n e m t a l á l h a t j á k . ) O l y a n p á r o s kifejezés ez, a m i l y e n ú g y n é v s z ó k b ó l , m i n t igékből sok v a n m i n d a t ö r ö k , m i n d a m a g y a r n y e l v b e n . D e a mi l e g f e l t ű n ő b b az ilyen k i f e j e z é s e k n é l , az a h a n g t a n i t ö r v é n y - s z e r ű s é g , h o g y az összetétel m á s o d i k t a g j á t r e n d e s e n labialis (b, m) k e z d e t ű szó k é p e z i m i n d a t ö r ö k , m i n d a m a g y a r nyelv- b e n . P l . o s m . éürük-mürük ( r o t h a d t , h a s z n a v e h e t e t l e n ) ; glgi-bigi (csecse-becse), alaga-bulaga ( t a r k a - b a r k a ) , jara-bere (seb és var), öte-beri (ide-oda), a ü . s - r m s (adás-vevés); m a g y a r b a n : csere-bere, esiga-biga, csete-paté, clegy-bclegy, csörög-börög, czók-mők, czecze- macza s t b .
aULi,! eslemek = k a j d etmek (figyelmet f o r d í t a n i valamire, g o n d o l n i valamivel). 0
jjil aé = t a r n (étel); o s m . őag. as.
^ o
^ I A i l ismar = i s a r e t (jel, j e g y ) ; o s m . ismar.
^ v Á i l iééuk = t t í z , t f i z f é n y ; rohan issugu = p á s z t o r - t ü z ; osm. isik.
^jlsAwo! isgak - h a r a r e t (hőség, m e l e g s é g ) ; o s m . issigak, sigak.
f " 0
^Jcl^sUa^ű! istakratoz = istakos ( t e n g e r i rák).
•^uűI issu = si.jak (meleg, f o r r ó ) ; o s m . issi, m a g y . izzó.
J o issu dam = h a m a m (fürdő, t u l a j d o n k é p «meleg s z o b a » , az issu és dam «szoba» szókból),
c l j j j f l l asunaf=esnaf (a k é z m ű v e s e k , m e s t e r e m b e r e k osztálya).
Lc.1 aga = ú r ; ajan aga = n a g y ú r . ') cag. islamak (kulák salmak; Lug. ő.).
o
l»Lüt agéam = a ' / s a m (este).
(j^cj^Fl agurmak — o r d í t a n i ; o s m . anirmak.
Dagda gosar, jiirür, agurur liem esek gibü.
(A hegyen futkos, szaladgál és ordít mint a szamár.) j^sU agur-janur és jyé.1 agur-jagur = j a l t a k l a n m a
(hizelgés).
Her gorduguna siriniip agur-jagur ejler, San j i n g a n eliinde böjümüs tejfe sebek dür.
(Mindennek, a mit lát, mosolyog, hízeleg,
Azt gondolnád, hogy czigány kezében növekedet f u r c s a majom.) (^Jj^jjjo! andurmak = h a s o n l ó l e n n i ; o s m . andirmak.
^ja. í ak ginnü = a r a k , r a k i ( p a l i n k a ) .
J J l i L Á ^ j l ak sakallu = köj r / t i j a r i (a f a l u véne, t u l a j d o n k é - p e n «ősz szakállú»).
j^Lí I anaru = dogru, j o k a r i , ötiirii (felé, föl, s z e m k ö z t ) ; o s m . anari (túl, t ú l s ó rész), anarí-beneri ( i d e - o d a ; L e h O . ) ; cag.
anri (túl).
^ *• 0
^jLwirl insan = i n s a n (ember).
> o -
eksü — s a v a n y ú ; o s m . ekéi.
o -- o
dJU^idi^l eA;iesmeA;=satasmak (beleakadni, t a l á l k o z n i , czivódni).1) Eklefme bana, hab gibü billah j n d a r u n ha.
(Ne czivódj velem, bizony isten elnyellek mint egy magot).
G O
aJU^áJ-S^I ejlesmek = p i h e n n i ; o s m . ejlesmek.
Ejleímenin artuk zamanu cattu, deprenme.
(Már ideje van a pihenésnek, ne ugrálj).
^Sl egin — v á l l ; o s m . egin.
^jSr alak — kösk ( n y a r a l ó , k i o s z k ) ; valószínűleg avlak = va- d á s z ó t a n y a , o l y a n é p ü l e t , m i t eredetileg v a d á s z a t i a l k a l - m a k r a csináltak. V, ö. cag. avlak ( S i k j a r g j a h ) .
9 V. ö. osm. eklemek (bir seji digerine zamm, — vasi etmek = egyik tárgyat a másikhoz fűzni, illesztem; LehO.).
A KASZT AMUNI-I TÖKÖK NYELVJÁRÁS. 2 5
alaj = j ü m l e ( m i n d , m i n d n y á j a ) ; alajumuz — m i n d n y á - j u n k ) .
J4ÁLÓ algam-sagamal = a l a i m - e s - s e m a ( s z i v á r v á n y ) ; o s m . alaim-sagma, v a g y alaim-i-sema.
Calabun hekmetü cok, su algam-sagamala bak, Gudretujle bezemüs saru, jesil-le ala bak.
(Isten bölcsesége nagy, nézd azt a szivárványt,
Nézd a hatalmával fölékesített sárga, zöld, piros színt.) viLí^ÜJI ellésmek = l a t i f e e j l e m e k ( t r é f á l n i ) .
ä j j ^ a J amberiije = a n b e r i j e (liqueur).
eme je = egész e r ő v e l ; o s z i n . eme je, em je ( h e r elin e m e - ki-le b i r l i k t e — j i i m l e j a r d í m ile g ö r i l e n is ; L e h O . ; m a - g y a r b a n «két kézzel» vagy «isten i g a z á b a n » . )
J^c £of eme gul.! = o r u j (böjt).
Bozdun eme gulu bu zabah abdas a l u k a n : Gacmus Imuguna seniü ámdan j i v í k .
(Megszegted a böjtöt ma reggel, mikor m o s a k o d t á l : Ibrikedből (?) víz szaladt le a torkodon.)
^ o l ammi = a m u f a (nagybácsi, bátya).
o ,
aJLjj-saíI injütmek = b o s s z a n t a n i , s é r t e g e t n i , k í n o z n i ; o s m .
injitmek.
J Á j l engel = a g j a r , r a k i b ( v e r s e n y t á r s , v á g y t á r s ) ; o s m . engel.
lil^il énük = kiiciik é o j u k (kis g y e r m e k ) ; cag. énük (a v a d á l l a - tok k ö l y k e ; L u g . Cag.); o s m . eni és ini (öcs), enik és inik (úszó á l l a t o k , h a l a k , h ü l l ő k k i c s i n y j e ; L e h O . ) .
obur = t e l h e t e t l e n , a ki s o h a s e m lakik j ó l ; o s m . obnr ( d o j m a z , d o l m a z ) .
o , ,
vy ötüsmek = é n e k e l g e t n i ; az öt ( é n e k e l n i ) f r e q u e n t a t i v a l a k j a , m i n t az uéuémak ( r ö p k ö d n i ) az uémak i g é b ő l ; o s m . ötüsmek.
öj = d a r g i n l i k ( h a r a g ) ; o s m . öj b o s s z ú .
