Germ. ír. O.
A I »
NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK
SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK
_____________________________ __ X L I I .________________________________________
A MURGAI
NÉMET NYELVJÁRÁS ALAKTANA
IR T A
, W E I D L E I N J Á N O S
B U D A P E S T , í 9 3 0.
P F E I F E R F E R D I N A N D ( Z E I D L E R T E S T V É R E K ) N E M Z E T I K Ö N Y V K E R E S K E D É S E
Jl
X
U *
NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK
SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK
____________________________________ ___ X L I I . _______________________ ________________
A MURGAI
NÉMET NYELVJÁRÁS ALAKTANA
IR T A
W E I D L E I N J Á N O S
B U D A P E S T , 1 9 3 0.
P F E I F E R F E R D I N A N D ( Z E I D L E R T E S T V É R E K ) N E M Z E T I K Ö N Y V K E R E S K E D É S E
D U N Á N T Ú L E G Y E T E M I N Y O M D Á J A . P É C S E T T
B E V E Z E T É S .
A D unántúl déli részében, Tolnában ,és B ara n y á b a n (az u. n. Schwäbische Türkei-ban) lakó németséggel és nyelvével m indeddig kevesen foglalkoztak. Schäfer Illés nyom tatásban m egjelent müve' és Kiing Ádám kéziratos é rtek ezése1 2 * alap ján p r ó b á lt Schmidt Henrik valami re n d sz e rt belevinni az ottani nyelvi zűrzavarba. Ilyen körülm ények között, — bár Schmidt Henrik s a já t k u ta tá sa in a k eredm ényeit is felhasználta, — nem csodálkozhatunk azon, ha ez a m u n k ája eddig nem sikerült És nem is fog sikerülni mindaddig, — sem neki, sem másnak, — míg képzett nyelvészek be nem já rjá k az egész terü le te t és min den egyes faluban fel nem jegyzik az illető helység nyelv
já rá s á n a k legfontosabb sajátságait. Hiszen köztudomású, hogy a Schwäbische Türkei-ban csaknem minden egyes német falu n y e lv járása élesen eltér a többiétől. Amíg pontosan nem ism e r
jük minden egyes falu dialektusát, addig nem alkothatunk m agunknak teljes képet az egész vidék n y elvjárásáról, hiszen meglehet, hogy épen a legfontosabb és legbizonyítóbb nyelvi sajátság o k kerülik el figyelmünket.
Közismert tény, hogy a D unántúl déli részében lakó n ém et
ség között, úgy nyelvi mint etnographiai szempontból, eddig eléggé fel nem d e ríte tt zűrzavar, összevisszaság uralkodik. Nem ritka azonban az sem, hogy két vagy több falu német lakóinak nyelve, viselete, egész etnikuma teljesen megegyezik. Ilyen nyelvi és etnológiai egységet alkotnak a következő tolnamegyei
1 Schäfer Illés, A kalaznói nyj. hangtana, Bpest 1908.
■ Kling Ádám, A Kaposcsatorna-menti németség nyelv- és telepítés- története. Bpest, Doktori értekezés.
Schmidt, Die deutschen Mundarien Südungams. Ung. Rundschau
— Die d. Maa. Rumpfungarns. Bp^l928.
1914.
evang. ném et falvak is: K éty, F első n án a, M urga,4 K alaznó, K is
torm ás, V arsád , S zárazd , K esző-H idegkút, G yönk,4 * 1 d v ari B elecska. (E falvak n y e lv já rá si neve: kikh, nana, marka, kalas, klä-tarmas, vasath, saras, hidaküth, jirkh, utvö, peletska.)
E nnek a l l falunak evangélikus v allású ném et lakói m ár külső m egjelenésükben, v iseletű k b en ,' szokásaikban annyi egye
zést m u tatn ak , hogy az idegen nem is tu d ja őket m egkülön
böztetni egym ástól. E rre az egyezésre fig y elm eztetett m á r S chäfer is (vö. i. m. 4. lap ). N yelvük is an n y ira egyezik (az alább m egem lítendő e setet kivéve), hogy csak a leg gyakorlottabb fül veheti észre a meglevő csekély e ltérések et. Csak e g y e tle n egy fontos nyelvi e lté ré sre ak aro k rá m u ta tn i: a kín. in terv o calik u s helyzetben levő d, t (ff) n y e lv já rá sb e li m egfelelője á lta lá b a n in te rd e n ta lis zöngés sp iran s d, (Vö. S ch äfer i. m. 68— 69. §.) E zzel szem ben U dvari, H idegkút és B elecska (a tá rg y a lt terü le t, valam int az egész Schw äbische T ürkei északi vonala) nyelvében r felel meg en n ek :0 slira ,S c h litte n “, pora ,B oden“, ínra ,F a d e n “ phéra ,P e te r “, rera ,re d e n “, hora ,hat e r “.
F elm erü l az a kérdés, mi ezen nyelvi és etnológiai egye zések oka?
H a e falvak tö rté n e té t vizsgáljuk, azt fogjuk találn i, hogy ezek m ind elő fo rd u ln ak m ár a X IV .— XV. század i m agyar o k levelekben.7 V irágzó m agyar falvak voltak. H ogy e falvak régi m agyar lakossága a török hódoltság a la tt telje se n k ip u sztu lt vagy legalább is nagyon m egfogyott, az term észetes.
4 E községekben más vallásúak is laknak, kiknek nyelve az említettől némileg eltér.
5 Viseletűk az utóbbi években sokat vesztett jellegzetességéből.
(i Hazánkban eddig csak a györkönyi nyelvjárásról mutatták ki ezt a sajátságot. Vö. Schilling, Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. Bp 1928. 62. 1. Németországban előfordul a délkeleti Pfalz nyjárásaiban Wetterauban, a Saar-vidéken. Alnémet sajátság. Vö. Schmidt H., EPhK 1899. évf. 826. lap.
7 Csánki Dezső, Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Bpest 1897. III. k. A falvak legelső előfordulásának éve. Gyönk 1497, Hidegkút 1397, Kalaznó 1340, Kéty 1494, Nána 1394, Tormás 1444, Udvari 1347.
Varsád 1305. Csak Szárazd nincsen megemlítve. Belecska újabb telepítés.
1851-ben még puszta volt. (Vö. Fényes, Magyarország geogr. szótára, Bp.
1851.). — Murga legrégibb említése 1500-ban (Csánki i. m, III. 442. és 472- lap). Akkori neve: Morga. A Morgai családnak volt a birtoka.
5 A török kiűzése u tán ide is, m int a legtöbb d é l-m ag y ar
ország i helységbe, rácok te le p e d te k le,8 9 akik azonban előbb- utóbb m egint e ltű n tek errő l a vidékről. Itt-ta rtó z k o d á su k b iz o nyítékai, egy-két tö rté n e ti ad a to n kívül, a dűlőnevek. így van M urgán ratsakhipl, ratsapcrkh, slavakas, slavakatöl. 1755-ben rá c m ezőőre volt a falu n ak (Bockdan Cruwiz vagy Cruiz )
1851-ben is lak tak még rácok ezen a környéken. F ényes E lek szerin t F első n án án lakik még 34 ó hitű,10 11 (azaz görög-keleti rác).
A rácok ebben a faluban külön „n eg y ed b en “ lak tak , m elyet máig niklvaras-nak neveznek.”
A ném etek b e telep ítése is m egindul nyom ban a kuruc- íelk elés m egszűnése u tán . A bécsi korm ány a felszab ad u lt te r ü letek n ek a lakosság gyér volta m iatt nem sok h asz n á t vette.
I elepesek behozásához lá to tt. A B ácskában a korm ány maga intézi a telep ítések et, a D unántúlon ellenben hű em bereinek a d ja a g az d á tla n b irto k o k a t.12 13 A korm án y n ak ezen hű em berei, elsősorban p ersze ném etek, főleg rác és ném et tele p e se k e t hoz
nak be. A p u szta o rszágnak ném etekkel való b en ép esítésére főleg K ollonich fe k tet nagy súlyt. Idegen te le p íté st sürget, főleg ném etet, hogy „a király ság g erm an izáltassék , . . . a rebellis m ag y ar vér a ném et á lta l m érsékeltessék és ezzel . . . k irály a irá n t á llan d ó szereteth ez sz o k jék “ . (1689).1:1 K étségtelen azo n ban, hogy a ném eteket h azánkba te le p ítő fö ld esu rak at nem ez a m eggondolás v ezette e ljá rá su k b a n ; hiszen nekik csak m egbíz
ható, szorgalm as m unkásokra volt szükségük földjük m egm űve
léséhez. K ísérleteztek ők ráco k k al is, de ezekkel nem voltak m egelégedve.14 * És hogy végül a ném etek m ellett m arad tak .
s Cseinojevics Arzén ipeki patriarcha vezetése alatt érkeztek az országba.
9 Vő. Deutsch-ung. Heimatsblätter, I. évf. 161. lap.
lu Vő. Fényes idézett munkáját.
11 nikl német gúnynév; uaras-ban a magyar város szó kereshető.
12 A Neo-acquistica Comissio gondoskodott róla, hogy a régi birtokos csaladok ne kapják meg ősi földjeiket. így a Morgai család egyik tagja f.Morgai Miklós) is hiába kérte vissza tulajdonát, Murgát, mert ezt már a Jeszenszkyeknek adták. (L. Jeszenszky-levéltár 1732.)
13 Kaindl, Die Deutschen in den Karpathenländern, II. 98. 1. — Szilágyi S., A. m. nemzet tört.-e, VII, k. 512. 1.
14 Hermann Egyed, A bátaszéki németek és népdalaik. Ném. Phil.
Dóig. 38. sz. 13. lap.
annak főokát a ném etség szorgalm ában, rá te rm e ttsé g éb e n kell keresnünk.
Itt em lítem meg, hogy a m agyar országgyűlés beleegyezése nélkül tö rté n te k az első telep ítések . Csak III. K ároly 1723. évi d ecretu m án ak 103. cikkelye intézkedik a te le p íté sre v o n atk o zólag,1' te h á t akkor, m ikor m ár n agyjából el volt intézve a b evándorlás.
A fentebb felsorolt ném et falvak jó részébe M ercy te le p í
te tte a n ém eteket; így V arsád (1718), F első n án a (1719), K alaznó (1722) és K istorm ás (1724) neki köszöni ném et lakóit. A többi faluba különböző földbirtokos családok hívták be a ném eteket 1718— 1730 k ö zö tt.1" Csak M urgán nem ta lá lu n k még ebben ar.
időben ném et telep esek et. Ide 1745-ben jö ttek az elsők.
E m lítettü k , hogy ezekben a falvakban leginkább evangé
likusok laknak. K issé különös ez a tény, hiszen tu d ju k , hogy az 1720-as alap elv ek k el e llen k ezett a m agyarországi p ro testán so k szám án ak növelése. K aindl id ézett m u n k ájáb an (II. k ötet 101. lap) azt gondolja, hogy h azánkba csak 1730 óta te lep íten ek p ro te stán so k at. Ez az állítás, — am int láttu k , — nem felel meg a valóságnak. L egfeljebb an n y it ism erhetünk el, hogy a k in cs
tá ri b irto k o k ra nem hív tak szívesen p ro te stán so k at.
A fentebb e m lített 11 falu nyelvi és etnológiai egyezése okának v izsg álatán ál legfontosabb volna m egtudni, hol volt a telep esek ő sh a z á ja ? És épen e rre a legfontosabb k é rd é sre nem k apunk m egbízható és pontos feleletet. C zoernig* 17 * azt m ondja, hogy sok gyarm atos v án d o ro lt be W ürttem berg, H essen, N assau és a R heinpfalz te rü le té rő l T olnába és B aran y áb a. E nnél p o n to sabbat legújabban Schilling sem igen m o n d o tt.1'T ö r té n e ti ad a to k h íján a n y elvtudom ány segítségét kell igénybe vennünk, m eg b íz
ható és pontos eredm ény rem ényéről azonban le kell m ondanunk 18 ,,Ö legszents. felsége jóságosán meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való men
tesség feltétele mellett, az országba hívhassanak és hogy e szabadságol országszerte kihirdethessék.“ E törvénynek országaiban való kihirdetéséről a király gondoskodjék.
Schilling i. m. 61. lap és k.
17 Czoernig, K.: Ethnographie der österreichischen Monarchie, Wien.
1855. III. k. 8. I.
ls Schilling i. m. 61—63. lap.
7 m indaddig, míg egy n y elv já rá sk u ta tó n k , aki az itthoni nyelj á r a sokat jól ism eri, szem től-szem be nem lá tja és be nem já rja N ém etország szám ításba vehető vidékeit és össze nem h a so n lítja az o tta n lakó nép n y elvét a hazai n y elv járáso k k al. K étségtelen ugyan, hagy a ,,S p ra c h a tla s “ m egkönnyítené ezt a m unkát, de m egbízhatóbbá semmi e se tre nem teszi. E gyébként e rre a Czoernig á lta l m egjelölt te rü le tre u ta ln a k a nyelvi tényekből vont k ö v etk eztetések is. (Vö. a b efejezést).
A tolnam egyei evang. ném et falvak lakosságának nyelvi és etnológiai hason ló ság án ak okai: N ém etországnak egyazon vid é
kéről valók, új h azá ju k b a n ugyanazon fö ld rajzi- és é le tk ö rü l
m ények közé k erü ltek , és egym ás között a n ex u st állan d ó an fe n n ta rto ttá k .19 * 21 22 *
Az új telep esek életérő l itt-ta rtó z k o d á su k első éveiben úgy
szólván sem m it sem tu d u n k .1'0 A m u rg aiak ra vonatkozólag n éhány a d a to t ta lá ltu n k a N em zeti M úzeum le v é ltá rá b an .11 A nagyon is gyér ad ato k b ó l m egtudjuk, hogy az első te le pesek (szám szerint 30) 1745 áp rilis 24.-én k ö tö tték első szerző d ésü k et a íö ld esu rak k al, Jeszen szk y Istv án n al és M ik
lóssal.*' E szerződés 14 pontba foglalja azo k at a teendőket, a zo k at a szo lg álato k at, am elyekkel a jobbágyok az u raság n ak tarto zn ak . Ebből a szerződésből m egtudjuk, hogy a jobbágyok
nak m ár az első évben is k e lle tt dézsm át beszolgáltatniok és 2 forintot fizetniök. A m ásodik évtől kezdve m inden h áz h e ly é it 7 forintot, félh ely ért 4 forintot ta rto z n a k fizetni. Intézk ed ik ez a szerződés a v ad ászato t, m éhészetet, m észárszéket és kocsm át illetőleg, a sertések u tán fizetendő összegről; végül m egem lé
kezik a p a p n ak teen d ő szolgálm ányokról is.19
19 Érdekes volna megtudni, vájjon az anyaországgal összeköttetésben voltak-e?
'° T. i. a tárgyalt tclnamegyei falvak telepeseinek életéről. — Vö.
Schilling i. m. 77—83. 1.
21 A Jeszenszky család levéltárában.
22 Jeszenszky István 1702-ben kapta ezt a falut Eszterházy Pál nádortól a szomszédos Csibrákkal együtt. E két helységben akkor összesen 32 jobbágy lakott. 1717-ben bérbe adta új birtokát (Murgát és Csibrákot) Egry Lászlónak 15 forintért. 1723-ban vette azt vissza. Földjének megmun
kálására a rajta élő 32 jobbágy nem volt elegendő és ezért engedte meg a 30 német „gazdáknak" a birtokán való letelepedést.
21 Vö. He:matsb!ätter I. évf. 163. 1.
E szerződésben különösebb érdekességek nincsenek. Nem ró túlságosan nagy te rh e k e t a jobbágyokra és ha az u raság m eg
ta r tja e szerződést, meg is leh ettek volna vele elégedve. C sak hogy a Jeszen szk y ek egym ásután sem m isítik meg a k o n tr a k tu so k at és súlyosabbnál súlyosabb kötelességeket szabnak job
bágyaikra. H iába p an aszk o d n ak ezek a v árm egyénél; az úriszéknél meg épen kinevetik őket. S zorult h ely zetü k b en a k irály n ő tő l v árn ak segítséget. És tényleg M ária T h eréziátó l jön a jobbágyok szám ára az első alapos segítség 1767-ben. A k ir á ly nő jó in d u lata term észetesen érezhető volt m ár az előző év ek ben is: bizottságot alak ít, m elynek fe la d a ta a jobbágyok p an aszain ak összegyűjtése. E l is halm ozzák ezt a bizo ttság o t a m agyarországi jobbágyok p an aszaik k al. A m urgaiak is kapva k a p n a k az alkalm on, hogy nehéz h ely zetü k et fe ltá rjá k és s e g ít
séget és o lta lm a t k érjen ek földesuraik önkénykedésével szem ben E lp a n a sz o ljá k 1766 okt. 30.-án k elt le v e liik b e n ,'1 hogy sok a robot, kicsiny a h a tá r és így kevés a term és, — fizetni pedig sokat kell. A z első k o n tra k tu sb a n m eg állap íto ttak o n kívül fiz e t
niük kell az u raság itt-ta rtó z k o d á sá n a k költségeit, azonkívül még 120 forintot két N y itráb a tö rtén ő fuvar m eg v áltásáért.
A p anaszlevelükből azonban kitűnik, hogy a derék m u rg aiak at főleg az b án to tta, hogy a csibráki úriszék a la p ta la n n a k nevezte p a n a sz a ik a t.24 25
A következő évben (1767) egy jobbágy fordul ugyanehhez a b izottsághoz.26 Egy katholikus em ber: Jo h a n n G eorg P u sc h m ann, el a k a r költözni a faluból és e zért h á z á t e la d ta Jo h a n n e s Finck-nek, aki azonban evang. volt. E m iatt k e rü lt összeütközésbe az u raság i ispánnal, aki ebbe a v ásárb a nem a k a rt beleegyezni ,E r wolle nit das ein C atolischer einen lu te ra n e r sein haus
verkaufen so lte .“ — K éri te h á t a csász. és kir. bizottságot, ism erje el ezt az ő h áz e la d ását.
Ebből a levélből is kitűnik, m ennyi nehézséget g ö rd íte tte k nálunk még a X V III. század közepén is a jobbágyok költözkö-
24 Vö. Heimatsblätter, I. évf. 220.
25 Azt írják: ,,al unßere bitten und klagen (sind) uns mit grester feind- schaft und qualitet zu niths gemacht worden.“
20 Heimatsblätter I. évf. 221. lap.
9 elése elé. A jobbágyok te lje s költözködési szab ad ság át csak
1790-ben á llíto ttá k vissza.2.
De nem csak a föld esu rak nem ta rto ttá k meg a szerző d ése
ket, néha a jobbágyok is m egszegték őket. A szerződések é r te l
mében csak az urasági kocsm ában m érh ettek bort. Ez ellen a p a ra g ra p h u s ellen v é tettek a jobbágyok. 1787 nov. 20.-án k é n y telenek írásban m egígérni, hogy nem fogják többé s a já t b o ru k at kim érni és hogy a jövőben meg fogják ta rta n i a szerző d ést m in den p o n tjáb an . E n y ila tk o z a to t a lá írtá k az e lö ljáró k : P e te r J u stu s bíró; K asp er Becher, H einrich M üller, G eorg Hoch, H ein rich S ch äfer: esk ü d te k .27 28 *
H a végül a m urgaiak szám ának g y a ra p o d á sá t vizsgáljuk, a z t fogjuk látni, hogy — b ár jó dolguk nem volt az első években mégis sza p o ro d ta k : 1767-ben m ár 81 ném et és 6 m agyar c sa
ládot talá lu n k a falu b an .2'1 A m urgai jobbágyok névsora ebben a z évben a következő:
‘•‘Georg Becher
“‘Kasper Becher Andreas Bechner Johann Bettß 5 "Paul Breidigam
Wendelin Breínling Johann Brettner Martin Brettner Friderich Brunner 10 Simon Emry
Ludwig Erlich Michel Faumann Georg Feyer Johann Fing 15 Friderich Fogler
Georg Frey . . . (?)
27 II. Lipót 1790. évi decretuma. 35. cikkely. „Az örökös jobbágyság mely az ország több törvénye által eltörültetett, de az idők viszon
tagságai miatt . . . újra behozatott, őseink szokása szerint most ism ét. . . köztörvénnyel szűntettessék meg." Megengedi ez a törvény azt is, hogy a jobbágyok eladhassák fölépítményeiket (superaedificata) és hogy elköltöz
ködhessenek, ahová akarnak.
2M Nemzeti Múzeum Levéltára. Arch. Farn. Jeszenszky fase. V. 1787.
211 Murga urbáriuma és úrbéri táblája. U. o, 1767.
Johann Fröhlich
“‘Johann Goltmann
“Konrad Goltmann 20 “‘Filip Hausmann
Lorentz Heckle Konrad Herbrich Georg Herrnbrod Heinrich Hoch 25 Walentin Hoher
'•‘‘Gebhard Jekuß Adam Istantzy
‘‘‘Johann Jan L. Justus 30 Peter Justus
Kristoff Keil Dietrich Kellner
* Jakob Keringer Johann Keßlring 35 Nikleß Klatt
Johann Kovatsch Johann Lain Johann Lein Konrad Lerch 40 Heinrich Loch
Justus Loch Michel Manirharth
*Georg Mareth
*Konrad Mareth 45 Peter Menchard
*Georg Müller
^Heinrich Müller
"Kristóf Müller
*Peter Müller 50 -Konrad Nagel
*Kristoph Nagel -Peter Nagel
*Petter Neller Walentin Nemeth 55 Filip Neümann
-Georg Novackh
*Thomas Novackh Heinrich Otth Jacob Pabst 60 Karl Paget
Michael Petermann Hierony Pfeffer -Georg Puschmann -Kristian Rapp 65 Adam Rauschneider
Kasper Reder Petter Reicherth Konrad Repp Peter Rim 70 Johann Sarg
Friderich Scheib Heinrich Schenhals Nicklas Schido Justh Schloßer 75 -Michel Schmidt
Heinrich Scholl Johann Schöffer Joseph Sonthauser Bartl Steller 80 Adam Stockhun
Konrad Stolzenpach -Konrad Wappenschmid
Karl Weidland Johann Weidlein 85 * Johann Werner
"Konrad Werner Georg Wißenfatt
A csillaggal jelölt család n ev ek még m indig elő fo rd u ln ak a fa lu b a n .10
1851-ben 640 lak ó ja volt M urgának; 1 az 1880-iki n ép szám lá lá s a d a ta i szerin t 753, 1920-ban azonban m ár csak 674.
A lakosok szám ának ez az ijesztő a p a d á sa nem k o rláto zó d ik M urgára, hanem á tte rje d csaknem valam ennyi tolnam egyei n ém etajk ú községre. Ennek a szom orú jelenségnek o k á t k é tség telen ü l a súlyos gazdasági helyzetben, ill. ennek k ö v etk ezm én y é
ben, a m indinkább te rje d ő eg y k e-ren d szerb en kell keresnünk 30 31
30 Kár, hegy a telepesek szülőhelye nincsen megjelölve. A murgai matrikulában sincs semmi adat erre vonatkozólag.
31 Fényes i. m.
Hangtani sajátságok.
Ezen m unka S ch äfer Illés „A kalaznói ném et n y e lv já rá s h a n g ta n a " (B pest, 1908) c. dolg o zatán ak kiegészítése kíván lenni. K alaznó község M urga szom szédságában fekszik. A két falu n y e lv já rá sa h an g tan i tek in tetb en csak egy-két pontban té r el:
1. K ín. e (germ, ai) a szóvégén a kalaznói n y j.-b an 32 i : sni;
a m urgaiban e : sné (kfn. sné).
2. Kfn. i az erős igék p a rt. perf.-ban, továbbá az ind. p raes, sg. 2. és 3. szem élyében a k. nyj.-ban e : ste^th, köpesd;
a m. n y j.-b an i : stixth, kvpiso.
3. Kfn. szóvégi -em a k. n y j.-b a n 34 -o : pqso (b é se m ),15 pöda (bódém ); a m urgaiban -m (de lehet -<? is) pesm, pödm.
E zeken kívül van néhány szórványos eltérés a két nyj.
között, m ely e ltérések azonban csak a m agánhangzókra v o n at
koznak. így K alaznón: rü, potr, tsokr, polvr, somr ~ M urgán:
ró, putr, tsukr, pulvr, sumr.
Meg kell még em lítenünk, hogy M urgán sem beszélnek egységes n y e lv já rá st. C sekély eltérések figyelhetők meg az evang. és kath. lakosok nyelvében úgy hangtani, m int ala k ta n i tek in tetb en .
A k a to lik u s o k n á l”'' 1. kfn. o > o (csak r + cons, e lő tt)"
khorn, tori, orjl, uorth.
2. Kfn. u > o (csak r b cons, e l ő t t ) 13 torsth (d u rst), torix (d u rch ), vorsth (w urst).
A z a la k ta n i elté ré se k re vonatkozólag vö. 68. §. jegyzet és 83. §.
32 Schäfer i. ni. 33. §. 3. 33 U. o. 38. §. 4. 34 U. o. 64. §.
35 A kfn. alakok mindig zárójelben vannak.
3B Az „evang. nyj." a fentebb felsorolt eseteket kivéve megegyezik a kalaznóival.
Schäfer i. m. 41. §. 3. 3K U. n. 4«. $. 4
Még m ielőtt á tté rn é n k dolgozatunk tu laj donképeni t á r g yára, a m urgai nyj. a la k ta n á n a k ism ertetésére, szükségesnek látszik, hogy a szokatlanabb jelek h angértékét megism erjük.
0 : e és a között álló tom pa hang.
s : alveoláris spirans.
5 : kín. fortis dent, spirans.
X : p a la tá lis spirans, ú. n. ich-Laut.
x : veláris spirans, ú. n. ach-Laut.
y : v eláris zöngés spirans.
d : in te rd e n tá lis zöngés spirans.
f] : veláris nasalis.
A : m agánhangzó fölött (d) kfn. hosszúságot jelöl.
— : „ „ (fl) nyelvj.-i „
: ,, ,, (o'") ,, orrh an g ú m ag.-hangzót jelöl.
L : ,, a la tt (e o) n y íltság o t jelöl.
A z asp iráció t (p h , th, kh) m indig jelöljük. (S chäfer Illés a szóvégen nem jelö lte). A szotagképző n a sa liso k at és liq u id ak at
n yom datechnikai okokból nem jelöljük.
N yelvészeti m unkákban szokásos rö vidítéseken kívül e lő fo rd u ln ak dolgozatunkban a következők:
k. nyj. = k alaznói n y e lv já rá s; m. nyj. = m urgai n y elv já rá s.
A L A K T A N.
I. A íőnév.
1. Genus.
1. §. G enus tek in tetéb en a nyj. nem m inden esetben eg y e zik a k ín .-tel. A nem beli e ltérések a következők:
1. Több kfn. m asc.-nak a n y j.-ban fém. felel meg: pints (biney),:i" kaisl (gisel), kriph (griebe), listh, phqrsiri (pfersich), praxth, sith, snqkh, spül, tsvivl (zw ib o lle); vagy neu tru m : somi (scham el), sqrts (schürz), tipa (topf).
2. Fem .-nak m asc. felel meg a következő esetekben: pi (bine), pril (berille b rille), típstöl (d iu p stále), frlusth, frnunfth (irstanth a n a ló g iá já ra ), kifth, rats (ra tte ), sql (scheitel), strut, solo (schölle), vampo (w am be), tsel (z é d e l); n eu tru m a követ
kezőkben: ksixth (gesiht), ksqts (gesetzede), rér (rőre), saxo (sa c h e ).
3. N éhány kfn. neutr. a n y j.-ban masc. le tt: tä (tou), vampsth (w am bes); vagy fern.: jqxth (jag et), riph, (spino-)vqvp (w eppe), sprau (spriu), vqth (w ette).
4. Főnevek, m elyek a k fn .-ben hím- és nőnem űek lehettek, a n y j.-ban hím nem űek: kartl (gürtel), sós (schő^); vagy nő
nem űek: úrth, p a k k , kvalth (gew alt), hairüth, sla>, (slangé).
5. Azok a főnevek, m elyek fém. és neutr. közt in g ad o z
tak, nőnem űek le tte k : armoth (arm üete), pér (bere), hümoth (heim üete), svql (sw e lle ); vagy sem legesek: kspensth (gespanst g esp en ste), koviso (gew issen).
6. S zavak, m elyek a kfn.-ben hím - és sem legesnem űek leh ettek , hím nem űek le tte k : ümar (eim ber), ürlüph (u rlo u p );
vagy sem legesek: ments (m ensche m ensch) ebben a szóban vaipsments, teil (teil); kfn. wite ,H olz‘ nőnem ű le tt e b b e n ' le\kvith ,H in te rd e ic h se l‘.
18 A kfn. szóalakok zárójelben vannak.
7. A jövevényszavak ere d e ti nem e g yakran m egváltozott.
A régebbiek közül fruxth és maudr a latin masc. ellen ére n ő n em ű ek ;40 az ú jab b ak n ál is ta lá lh a tó k e ltérések : s arqsth, ti khasínp, ti khupqrth, s jausp, tr spqtakl, tr tötum, tr trqtuür, s tsikarqtl, tr métr, tr litr, tr kilo.
2. Esetek.
2 §. A kfn.-ben meglevő négy eset közül a m urgai n y j.- ban a genitivus a szabad m o n d a th aszn álatb an elveszett. H elyébe re n d sz e rin t p raep o sitió s szerk ezet (legtöbbször fo~, kín. von) vagy pedig dat. + pron. poss. - féle k o n stru ctio lé p e tt; pl.
tr krona főm fas ,der K rah n vom F a ß ’, mam fotr sai haus ^ e i nem V a te r sein H a u s“.41 42
A z erős hím - és sem legesnem ü főnevek genitivusában c sa k nem m in d en ü tt -s van; -ps raggal csak két szólásban ta lá l
kozunk: im kotps vilp ,um G ottes W ille n “, qr kraisth aus laivps krqftp ,er sch reit aus Leibes K rä fte n “.
N évm ások genitivusa is ritk á n fordul elő; (1. az egyes n év m áso k at 62., 66. §.).
a) F ontosabb a gén. a családneveknél. Ez jelöli a ház egész népét. Innen m ag y arázh ató az a tény, hogy ezt a sg. gen.-t m a m ár p lu r.-n ak érzik és az ige és névm ás p lu r.-v al k a p c so l
ják. Lehet erős vagy gyenge ez a gén. M inden egytagú, v a la m int a két- és többtagú családnevek, m elyek sp irá n sra végződ
nek, a gyenge dekl. végzetét ( -p) k a p já k . A többiek m ind erősen ra g o z ta tn a k 4' (a gén. te h á t -s, ill. r u tá n -s végződésű).
P é ld á k : smidp Schm idték, laqp Langék, ikpso Ikuszék, mqrts- hanasa M ärtz Ján o sék , stb.; keriqrs G eringerék, nataris jeg y zőék, stb.
E red etileg erősen ragozott alakoknak a gyengék analógíá já ra való továbbképzése, te h á t k ettő s gén. van az ilyenekben:
koltmansp hantsi ,Jo h an n G o ld m an n “, pqkrso hanjqr .Jo h an n G eorg B eck er“.
'a Paul, DGr. II. 105.
41 H. Paul, Deutsche Gramm. III. 241. §.; Behagei, D. Syntax I. 449. §.
42 Behagei, Gesch. d. d. Spr. 492, 1.; K. Jakob, Teuth. III. 26. 1.;
Schäfer i. m. 73 §.
15 b) A gen. a szóképzésben, szóösszetételben m ind erős, m ind gyenge alak b an elég gy ak ran fordul elő: paudrsfrO, kailtstekh, qrvfftslaith, ésltsíarts (bovista nigrescens), hirjklts- stal, noxprslaith, vaipspilth; gyenge alak b an hovdrüth H ofraite, snekvhaus, nrnkheth, pálaspUo B allspiel.
c) Idő h atáro zo g en itiv u s:4'' noxts,Ai fermitöks vorm ittags, ma leVcisleptökh „m ein leb e n sta g “ . É rdekes alts immer, altsomöl m anchm al, altsfarth im m erfort, altsnox pl. iis rejrth alts nox es regnet noch im m er (kfn. „ a lle s “ gen .)45
3. §. Míg a gen. a szabad h asz n á la tb a n elveszett, addig a dativus sé rte tle n ü l m egm aradt. A z esetrag o k at azonban, m elyek a kfn.-ben legalább az erős ragozásban a többi esettő l elk ü lö nítik, elv esztette. Á ltalán o s ism ertető jele a névelő. ,
4. §. Az accusativust m ár a névelő végzete sem különböz
teti meg a nőm .-tói: tr fotr, maí(n) fotr ,der v. den V ater, mein v. m einen V a te r’.
3. A főnév ragozása.
5. §. A k fn .-nek m egfelelően mi is m egkülönböztetünk a n y j.-b a n erős és gyenge deklinációt. A kfn.-ben a them a- ill.
tövokalisok a la p já n négyféle erős rag o zást különböztetnek meg:
a-, Ö-, i- és u-deklinációt. „G y en g e“ ragozásúak az n-tövek és a különböző konsonantikus tövek m aradványai.
A következőkben tövek szerin t cso p o rto sítju k a főneveket ás szem léltetés céljából gyak ran idézzük záró jelb en a kfn.
a la k o t is.
Az a-dekltnáció.
6. §. Ide csak hím - és sem legesnem ü főnevek tarto zn ak . M egkülönböztetünk: 1. a-, 2. ja- és 3. m a-töveket.
" A genitivusnak a mondatban való másféle alkalmazása teljesen megegyezik a verbászi nyj.-ban való használatával. Mivel ezt kimerítően feldolgozta Theisz Frigyes (Nyelvtud. III. 39—45. 1., minket „a gén. a mon
datban" c. fejezet érdekel), így szükségtelen, hogy megismételjük az ott mondottakat. A murgai nyj.-ban mégis előforduló egy-két rendkívüli esetei munkánk folyamán megemlítjük (vő. 41, 62, 66. §.). Vő. még: Wilh. Schoof, D ie Schwälmer Mundart. ZfhdMa. 1905. évf. 246. kk.
Vl Brauné, AhdGr. 241. §. 2.
'v' Grimm, DGr. III. 100. 1.
Pl. Hímneműek: kín. tac, nyj. tokh; kfn. engel, nyj. e\l.
Kfn. Nyj. Kfn. Nyj.
Sg. nőm. acc. tac tökh engel er:l
gén. tages ( m tökh sai) engels ( m eij sai)
dat. tage tökh engel e\l
Plur. nőm. acc. tage tÖ/d engel erjl
gén. tage (tr tö/d ere) engel ( tr erjl ere f
dat. tagen tö/d engein erJ
Semlegesnemüek: kfn. wort. nyj. varth; kfn. lamp, nyj. lám.
Sg. nőm. acc. wort varth lamp lám
gén. wortes (m varth sai) lambes m lám sai
dat. wort varth lambe lám
Plur. nőm. acc. wort vertr 1 ember lemr
gén. worte ftr vertr érv) lember tr lemr ér ír
dat. Worten vqrtr lembern lemr
A nyj.-ban a plur. képzése a la p já n több csoportba o s z t
h a tju k az a-töveket.
a - t ö v e k , m e l y e k n e k p l u r á l i s a o l y a n m i n t a s i n g. (indeclinabilia).4''
7. §. Hímneműek. A következő főnevek m ár az ófn.-ben ill. kfn.-ben is előfordulnak: pvfql, plikh, plits, típh, trqhh, qrnsth, fis, flit\ (vittich), herih, hiph, hunth plur. hun, láph (leip), masth, räf (reif), rir>kh, sät (schin), sqrm (schirm, schérm), simph, sin, spis, stqkh (stéc), staikh (stic),,síö~ (stein).
straith, strikh, sukk (schuoch) plur. 'su, hentsv (hentschuoch), suns (swei-}), taix (tích), tüikh (teic), unrsith (óín. u n ta r s c e i d a ) , ü~flöth (u n -v lá t), vekh, vis, tsviliq, tsvqrn (zwirn).
N yelvjárási szavak knif, kris, smis (knaifv, kraisp és smaiso igékből), knips Knirps.
Régi jövevényszavak prif, pelts (belliéi), pilis (büle^).
khqrvds (kürbe3), prais, séjd (ségen), tis, vat (win). Üjabb e r e detű stof (olasz stoffa).
46 Paul, DGr. II. 7. §., Molz, PBB. XXVII. 227. 1. kk„ Lessiak, PBB- XXVIII. 125. §.
17 A z -/ (-el) végűek47 közül pail (biutel), penl (bendel), eql (enenkel), flijl (vlügel), khipl (gipfel), himl, khejl (kegel), Iqfl, mü~sl (m ei3el), nqvl (nebel), rijl (rigel), steql, slisl, viqkl, vqrvl (w ürfel), tsvikl.
N y e lv já rá si szavak: rivl, snitsl (raiva és snaida igékből).
Jö v evényszavak: eql (engel), esi, khqsl (ke33el), khivl (kübel), spijl (spiegel), stivl (stival), taivl (tiuvel), tijl (tigel) tsijl (ziegel), tsqrkl (zirkel).
A z -r (-er) végűek aifr, ätr (eiter), firjr, khodr (k a te r), sumr, vintr. Jö v ev én y szav ak khaisr, khqrpr, phqfr (p féfíer), tsijainr, tsilintr.
A k ín .-b en e lté rő nem ük volt ezeknek: amr, tsuvr (eimber, zuber n.), tsel (zedel f.).
Ingadozó a p lur. a köv.-nél: pqrkh, khql és knqyth, m elyek -a raggal is k épezhetik; l^het te h á t: pqrja, khqla, knq\ta.
Ide lép tek á t a m ássalhangzós tövek közül pqsm (bésem ), totr, qrml, khqrn, khqvr (kever), sivr (ófn. skivaro ,Stein- splitter'J : az ő-tövek közül khqfix (kevje, ófn. chevia).
8. §. S em legesek: pail (bihel), pa~ (bein), pröth, fqth,kärn, jox, km, läth (leit), re, salts, söf, sif, siph (sip), tsű (zíl).
A z -/ (-el) végűek411 pinti (bündel), fqrkl, hiqkl (huoniklin), retsl, ivl (übel a d j.).
Kfn. -er, nyj. -r végűek50 faiar (viur), füdr (vuoter), ludr (luoder), maltr, mqsr, rudr, üvr (uover), tsimr. Jö v evényszavak fintstr, mustr, plastr.
Jeg y zet. A z -r-re végződő sem leges a-tövek hör, jor, tír, tör m indig n raggal képezik többesüket.
a - t ö v e k , m e l y e k a p l u r . - b a n u m l a u t o t ( r a g n é l k ü l ) k a p n a k :
9. §. H ím nem űek: arm, kstaqkh, mürth (m arket, lat. m e r
ca tu s), rumph (rü m p f), sopx50 (schöpf), tökh p lur. tqkh és töyo, 47 Molz i. m. 255. 1.
48 Paul, DGr. II. 12. §., Molz, PBB. XXXI. 282. 1.
49 Molz i. m. 295. 1.
50 Kin. pf > nyj. px változásra Schäfer csak egy példát tud idézni.
(67. §. Jegyzet.) Ilyenek még: kropx (kröpf), tsop\ (ssopf), £apx<? (kapfen ,mit offenem Munde amseken’) .nach Luft schnappen. Nyugati germ, b, p más esetekben is px lesz a nyj.-ban: ilapxa (Flappe kn. nyj.-ban .Ohrfeige’) .schlagen’, §orpx& (scharben) .kratzen*, svap\a .schwappen’.
W eidlein J.: A m urgai ném et ny el vjá rás a la kta na 2
vansth (w anst). T öbbtagúak akr, pödm (bódém ), fodm (v ad em );
iöyl, hömr, nqyl (itt az u m lau t b eh a to lt a sg.-ba), svöyr (schw á- g er), övd (oven), vöyv (w agen).
Régi jövevényszavak phus (olasz bosco), kául (g ü l), khoph (köpf), mars, phöl (p fa l), kspas (olasz sp asso ), tants, trumph (fr. triom phe).
I tt em lítem meg azo k at a főneveket, m elyek a kín.-ben az a- és i-dekl. között ingadoznak.51 E zek a n y j.-b an m ind u m la u t
ta l képezik a p lu r.-t: asth, tarn, türm, flökh. halts, hath, kham, klarj, kram (kram pf), knoph, klots, kies (klŐ3; a sg.-ba b e h ato lt a z u m lau t), krukh (kruoc), (lón), plukh, rokh, sats, sös, stal,
strumph, svam, svarm, voll, tsüm.
10. §. Sem legesnem űek. C sak k é t főnév k ap u m la u to t a p lu r.-b a n : klöstr (klóster) és löyr (léger).
a - t ö v e k , m e l y e k a p l u r . - b a n -ár, -r (ófn. -ir, kín. -er) r a g o t k a p n a k :
11. §. H ím nem üek. -ár, -r plur.-végződés e red etileg nem já ru lh a to tt hím nem üekhez; ahol mégis fellép ett, o tt an alógia eredm énye. E lőször olyan főnevekhez já ru lt, m elyeknek két nem ük volt. E zek közül előbb a n eu tr. vette fel az -er p lu r.- rag o t és csak innen k e rü lt ez a hím nem ü a la k ra is.5'
P é ld á k : arth— qrtr (őrt m. és n.), koth— ketr (got m., de abgot n.), az összes -tűm végződésű főnevek, m elyek ered etileg hím nem üek ugyan, de m ár O tfrie d n á l elő fo rd u l ,,duam “ m int n eu tr. — Ilyenek még kaisth—kaistr, man—menr (B ojunga és M olz sz e rin t53 a ,'W eib er“ és ,Kinder* p lu rá liso k k a l való szoros asszociáció eredm énye a man -r p lu r.-ra g ja . Ez a felfogás a mi n y e lv já rá su n k ra nézve k o rláto zan d ó , m ert nálunk a khinth p lu r.-a khin)-, ta(r)n—tq(r)nr, ranth—renr (a hasonló hangzású n eu tr. m int ha(r)n—hq(r)nr, kha(r)n—khqfrjnr ill. panth— penr, lanth— lenr a n a ló g iá já ra k e le tk e z h ete tt ez a p lu r.-a la k ). M eg ta r to tta e re d e ti p lu rá lisá t varm—vqrm (w urm ).
12. §. Sem legesek.54 Ide szám os sem legesnem ü a-tő ta r tozik, m elyek részben m ár az ófn.-ben -ir p lu r.-rag o t v e ttek fel
81 Paul i. m. II. 10. §., Braune, AhdGr. 219. §. 3.
52 Molz, PBB. XXVII. 242. 1„ Paul, DGr. II. 23. §.
83 Molz, 244. 1.
81 Molz, PBB. XXXI. 327. kk„ Paul, DGr. 19. §.
a z elv eszett régi végződés p ó tlá sá ra . A suffixum i-je á lta l oko
zo tt um laut, — ha a tővokális m inősége m egengedte, — m in d en ü tt m eg találh ató .
U m lau to t k ap n ak : panth, tarf, fas, klös (glas), kröph, haus, holts, ha(r)n, khalph (plur. khqlvr), kha(r)n, lam, lox, maul, röth (rat, gen. ra d e s), töl. U m laut n élk ü l: prqth (b rét), äikh pl. awr (ei), fqlth, klüth (kiéit), nqsth, rinth. A kfn.-ben még ra g ta la n volt a p lu rá lisu k : pux (buoch), lanth pl. lenr, li^th lith, saith (schit), .slos; varth p lur. oqrtr, de z'x hunm küdd varth kqvö: ebben a kifejezésben m eg m arad t a régi plur.
Id e lép tek á t55 56a) a ja-tövek közül: amth, pqth (bette), en (ende), hemph pl. hemr (hem ede), $tikh (stücke); — b ) a z i - tövek közül klith (lit m. n.), ksi\th (gesiht f.), kspensth (ge- sp e n st f. n.).
Jeg y zet. A zon főnevek, m elyek -yp suffixum m al képezik k icsin y ített a la k ju k a t (vő. 41. §.), a p lu r.-ban kettős p lu rá lis jelet kap n ak , m in d k ettő -r, pl. khintyo—khinrypr, pipyd— pivr\dr, mqtid—mqdrydr, filya—filryar, lemya— lemryar, krqpya—
kr'evryar. B eáll te h á t az erős sem legesek plur.-végződése -r, -er és ehhez já ru l a dem .-képző plur. ala k ja . Ily en k o r a szóvégi hely zetb en lek o p o tt hangok ism ét elő tű n n ek : stü~xd—stä~nryar
(stein), p ä ~ \ d—pä~nr\dr (bein). M ás h an g tan i szabály is m eg
figyelhető (asszim iláció, p > v, t > d változés) hint\c>—h i n r ^ r (hunt), khqrp^o—khqrvr\or (korp), K ittf—Kidr\dr (huot).
A ja- és wa-tövek.
13. §. A ja-tövek"6 a kfn.-ben annyiban té rn e k el a tiszta ö-tö v ek tő l, hogy a sg. nőm. és acc.-ban -e-re (ófn. -í) végződnek, a tővokálisuk pedig, ha az eg y á lta lá n lehetséges volt, um lautot k ap o tt.
14. §. H ím nem űek. A z ide tarto zó hím nem üek a p lur.-ban nem k ap n ak ragot. P é ld á k : a) néhány ősgerm án szó: uqkh (w ecke), vüts (weize) és egy jövevényszó khes (ksese); — b) az -í>r, -r (-írre) végű szavak, ’7 m elyek cselekvő szem élyt jelölnek (nom ina agentis) mä~str (m eister), snaidr, töklenr (vő.
42. §.), E zekhez c satlak o ztak az -dr (-r) végű jövevényszavak, 55 Molz i. m. 374. 1.
56 Paul, DGr. II. 15. §., Mhd Gr. 121. §.
Braune, 200. §.
m elyekben a h a n g sú ly talan -or -r-vé gyengült toktr, profesr; — c) az -dr, -r (lat. -arius, -arium ) végű régi jövevényszavak, m elyek tá rg y a k a t jelölnek khalenr (kalendensere), khelr (kél- le r), kraitsr (kriuzsere), t r e \tr (trih te r t r e h t e r ) ; — d) az igék
ből k é p z e tt nom ina actionis, m elyek egyszeri, m ozzanatos c se lekvést fejeznek ki (vö. 35. §.), m int kraxr, stumpr stb.
15. §. S em legesnem űek: a) m elyek a p lu r.-b an nem k ap n ak ragot khin, hern (hirne), kraits (kriuze), nets (a többi egytagú ja-tő re vonatkozólag vö. 12. §.); — b) m elyek a p lu r.-b a n -er, -r rag o t k a p n ak : a) a k-, ke- (ge-) p a rtik u lá v a l ö ssz e te tt g y ű jtő n ev ek 58 c so p o rtja (vö. 36. §.); — ß) a -nis képzővel a lk o to tt elvont főnevek58 (vö. 29. §.).
16. §. A kevésszám ú wa-tő 59 sem ragot, sem u m lau to t nem kap a p lu r.-b an . H ím nem üek: kié, sné, sé, tä (tou n.). S em legesek: kni (knie kniu), mél, émér (sm ér m .), éprau f. (spriu), strö.
Az ő-deklináció.
17. §. A z ő-tövek m ind nőnem űek. M egkülönböztetnek ó-.
jó- és iuó-töveket, de az ő- és m ó-tövek közt m ár az ófn.-ben sem volt különbség; a jő- és ő-tövek a kfn.-ben szintén m eg
egyeznek m ár a ragozásukban. T öbbesjelük a ny j.-b an -a (ill.
r u tá n n), épúgy, m int az n-tövű főneveknél és az i képzős elv o n tak n ál (fém. a b stra c ta ). A nőnem ű erős és gyenge ragozás közti különbség te h á t te lje se n m egszűnt. E z az u n ifo rm izáló aás m ár az ófn.-ben m eg in d u lt.00
a) A z ó-tövek: pith, (äye-)pröm (brá, bráw e), püs, qrd (erde), ér, farph (varw e), fari^th (vorchte), frökh, koph (gebe), knöth (genäde), hilf, ail (ile), klökh, klö (klä, k läw e), lér, räs
(reise), sax, san (schände), spröx, étim, stun (hüt-)vüth (w eide) vampe m. (wambe ,B auch’).
Id e ta rto z n a k a -th (ófn. -id a), -it} (-unge) és -a ra i (-erie) képzőkkel alk o to tt nőnem űek (vö. 30. és 31. §.); továbbá az -r, -l (-er, -el) végűek61 közül fqdr, halftr, khamr, kloftr, Iqvr
53 Wilmanns II. 194. §. Paul, DGr. 15. §.
59 Braune, 204. §., Weinhold-Ehrism. 94. §., Paul, DGr. 16. §.
60 Braune i. m. 208. §. 2.; Paul, MhdGr. 126. és 132. §.
61 Lessiak i. m. 139. §. a.; Paul, DGr. II. 48. §.; Wilmanns, DGr. II.
207—208. §.
21 (léb er), lätr (leiter), saiar (sc h iu re ); kaisl (d ih sel), kovl (gabel), khantsl, nöl (n äd el). A jövevényszavak közül flas, khi\
(küchen), kheth (ketene), mints, truml (trum bel), (khisa-)tsi%
(zieche) .62 *
Je g y zet. U gyanígy képezi többesét hqtsapqts ,H ag e b u tte “.63 b) j ó - tövek.64 prikh (brücke), kqrth (gerte), hql, hith (h ü tte ), kriph (krippe), riph (rippe), sin (sünde). — Ebbe a csoportba ta rto z n a k a hím nem ű főnevekből -n (-in, -inne) k é p zővel to v áb b k ép zett nőnem űek04 (m ovierte Fem inina) :65 khéniyji, lérasn, natärisn, nqlrsn .Königin, L ehrerin, N otärin, N e lle rin \
(Az -s a család n év k ép ző ; vö. 2. §. a).
c) A z i képzős nőnem ű elvont főnevek.66 A z um laut nem állt be m in d en ü tt; pl. tüf (toufe), hulth (hulde). U m lau ttal: fn, hé (hoehe), naikir (gir), kreqkh (krenke), né (naehe), leq (lenge), (faiar)vqr (ófn. w e r i) ; khqrph p lur. khqrvo ,K irchw eihe‘ szóban vai (ófn. wihi) szó re jlik . (Vö. 32, §.)
Az i-deklináció.
18. §. A z i-tövű főnevek m ind hím - vagy nőnem űek. A kfn.
esetrag o k itt is lek o p tak , úgy hogy a k ét nem ragozása teljesen m egegyezik.
H ím nem üek. a) A z u m lau t nélküli í-tövekhez ta rto z n a k az erős igékből k é p z e tt elvont főnevek67 (V erb alab strak ta) pis (bi3), krif (griff), snith, srith, slus (slu^), trith, stb.
b) A p lu r.-t u m la u tta l képezik a köv. i-tövek: api (apfel), paux, pokh, kasth, kharph (korp), saqkh (schranc), tarn (turm , t u r n ) ; — az igékből k ép zettek m int fiús, slökh p lur. slqkh,
"sprux, spruq, stös, tsukh. U gyanígy a régibb konsonantikus- és u-tövek, m elyek m ár az ófn.-ben és kfn.-ben á tlé p te k ebbe az o sz tá ly b a 08 füs (fuo3) h a n g sú ly talan alak b an vas ebben: fqrvas ,F ü rfu ß “, ső~ (sün), tsö~ (zan) p lur. tsé~.
62 Kretschmer, Wortgeogr. 118. 1.
83 U. o. 226. 1., Grimm,, DWb. IV. 2. 1270. 1.
84 Braune i. m. 209—211. §.
85 Kluge, Wortbild. Abr. 47. §.
88 U. o. 18. §.; Paul, DGr. II. 49. §.
u' Braune i. m. 216. §.
88 U. o. 216., 229 , 230., 238. §.
19. §. N őnem űek, a) V alódi z-tövek, m elyek a p lu r.-t csak u m la u tta l (külön rag nélkül) képezik: aksth, hauth, vanth p lur.
ven. Ide lép tek á t hanth p lur. hen (u -tő ); kants, prusth, khü (kuo), laus, maus, nus, sau ( s ű ) ; ezek régibb m ássalhangzós tövek. M egőrizte azonban e red eti ra g o zását nöxth (naht) p lur.
nöxtd.69 A régibb hím nem ü par;kh (banc) p lur. pe*]kh.
b) A legtöbb z-tövű (fém.) főnév a p lu r.-ban -d (illetve r u tá n -n) rag o t kap. Id e ta rto z n a k : a) m elyeknek tő h an g zó ja nem k a p h a t u m la u to t70 fristh, fli\th (pfliht), listh, srifth; — ß) a -safth, -haith, -khaith, -ath képzőkkel alk o to tt elvont fő
nevek71 (vö. 27. és 28. §.); — y) ered etib b m ássalhangzós tövek parkh (bűre) p lur. párja, küs (geÍ3).
Az u-deklináció.
20. §. E főnevek nagyrészt m ár az ófn -ben is az z'-dekl. szerint ra g o ztattak . A kín. hím nem üek k ö zü l72 m egvan a n y j.-b an frida sikk, sith f., (lenk-)vith f. — A fém. hanth m ár e lő fo rd u lt (vö.
19. §.); a n y j.-b an m egvan az u m lau t nélküli a la k ja is ezekben:
alrhanth, ferhana (v o rh an d en ).73 A z egyetlen neutr. fi (vihe) plur. fi\ar.
Az n-deklináció.
21. §. A z n-tövű főnevek a kfn.-ben m inden esetben — kivéve a sing. nom .-t és a n eu tr. sing. acc.-t — n-re végződtek.
Ez az n a n y j.-b an szabályosan elveszett. A p lu r.-k ép zés a la p ján k ét cso p o rtra o sz th a tju k az ide tarto z ó főneveket: a) m e ly e k nél a p lur. ra g ta la n és b) m elyek -a (ill. r u t á n n) rag o t k a p n a k A z első csoportba csak hím nem üek ta rto z n a k .
22. §. H ím nem üek:74 a) A p lur. ra g talan . Id e elsősorban szem élytelen főnevek ta rto z n a k , a) U m lau to t k a p n a k pöya, proka, phus, kiírta, kröva (grabe), khasta,krOya (krage), möya
8B Paul, MhdGr. 128. §. 2.
70 Lessíak í. m. 180. 1.
71 Paul i. m. 127., 251. §., Braune i. m. 219. §.
72 Weinhold-Ehrism. 100. §.
73 Paul, DGr. II. 43. §.
74 Paul, MhdGr. 130. §., Brauné, 222. §., Molz, PBB. XXVII : 269, Lessiak, 130. §.
23 (m age), vosm (w ase). ß) U m laut nélkül képezik tö b b esü k et ( — sing.) palkd, prune, (brunne), taume (dum e), fqtse (vetze),;
katariké, kai je, höke, kilte (guldin ad j.-b ó l), kholva (kolbe) krotsa .K ern g eh äu se',75 ra^ka nagy k aréj k e n y ér,76 tropa, hole, suqka (schinke), tsapa (zap fe); továbbá phoxa ,Pocke' és lapé
(lap p e), m elyek ere d e ti ó-tövek.
b) A p lu r.-t -a (ill. -n) raggal képezik az élőlényeket jelölő hím nem ü n-tövek; ezek a sg. nőm .-ban az ófn. o-ból le tt kfn. e-t elv esztették (ófn. ohso, kín. ohse, nyj. o6s). Ilyenek pauer, pü (buobe), trax, qrph, frats ,G eck \ ksql (geselle), hős, her, menth, nar, oks, phaf, phau (pfáw e), hqlm, hits, (schütze), kfptr, (gevatere) ; népnevek hvöph, uqr, tqrkh stb. J ö v e v ényszavak: húsár, rekruth, saltöth, musikanth. Á tlép tek : halma
(a-tő), hmqrts, htaxl, htár, ströl (strá le ); ezek régi ó-tövek.
23. §. N őnem űek;77 emits (am ei^e), fii (vliege), frá (vrouw e), kai, kas (ga53e), kai (gige), klokh, hőse (plur. ta n t.), hür, khats, khqrix (kirche), khisth, klqth, (k létte), kliq, kvqth ,Z w etsche‘, lath, Iqrix, luqa (lunge), mikh (m ücke), plants, rös, haiph, háth (scheide), sáf (seife), saide (side), hliq, smikh ,Schm itze‘, hnüth (S chnautze), soph (suppe, soppe), hoth (schotte), sarkh (sorge), spin, htaq, htuph (stube), snqrix (ófn. sn u rih h a), tauph, vokh (w age), válts, vants, vath (w atze .O hrfeige'), vol, tsaq, tsoth .A usgußrinne', tsuq (zunge).
Jöv ev én y szav ak : krents (grenize), khqrh (kirse), khqrts (kerze), kvith (quiten), phaif (pfife), plaum (pflíim e), pum ph, poph (puppe, boppe). — A z irodalm i nyelvből valók: faprikh.
khasqrn, pistöl, tsikári.
Ide ta rto z n a k az -r, -l végűek közül78 plödr (b látere), ái\l (eichel), klamr, natr, hutsl .runtselige B irnen', vartsl (w urzel);
az ilyen végződésű jövevényszavak kumr (fr. concom bre), khqltr, toxtl .O hrfeige' (tkp. .D attel ), intsl, papi, mantl, prqtsl, arjl (orgel), hoxtl, hisl (schüzzel), htopl, töfl.
E bbe az o sztály b a lép tek joxth (jag et), khuxluph ,K ugel- 75 Grimm, DWb. V : 2424.
76 U. o. VIII : 104
" Braune i. m. 225—226. §., Lessiak i. m. 141. §., Paul, MhdGr.
129. §., DGr. II. 44. §.
78 Paul, DGr. II. 48. §.
h o p f (ezek ered . a -tö v e k ); svql (sw elle), vqth antvarth [ja- tö v ek ); pqrsth (b ü rste), enth, fristh, hifth (huf p lu r. hüffe), math (m agét) (ezek régi z-tövek).
24. §. Sem legesnem űek. A kfn.-ben csak négy gyenge rago- zású sem leges főnév van: ouge, őre, herze, w ange. E zeknek m egfelelői a n y j.-b an : äkh p lur. äyd, ür p lur. ürn (és ürvatl), hqrts p lu r. hqrtsd és hqrtsr, vaq plur. vaqd (h e ly ette pakd, kfn.
backe, h aszn álato s).
U gyanígy ragozzák e k ét jövevényszót: papír és kvatir (plur. papim, kvatirn).
Különböző konsonantikus tövek maradványai.
25. §. A kfn.-ben öt r-tö v ű rokonságnév79 van, m elyek a n y j.-b a n is m eg találh ató k , csakhogy k ettő közülök e lv esztette k o n so n an tik u s rag o z á sá t fotr (vater) prüdr (b ru o d er), motr (m uoter), toxtr (to h ter), svqstr (sw e s te r); prüdr és toxtr p lu r.-a pridr és teytr ; a többiek m ind n-nel képezik többesüket. A fotr szó h a th a to tt egy e re d e ti a -tő re (p ate), m elynek n y j.-i a la k ja phqtr p lur. phqtrn.
F ő n e v e síte tt p a rt. p ra e s.80 81 csak k e ttő van a n y j.-b an : frainth (vriunt) és fainth (vient). M in d k ettő -d rag o t k ap a p lu rá lisb a n .
Pluralia tantum.
26. §. K ülön m egem lítem azo k at a főneveket, m elyek csak a p lu r.-ban h aszn álato sak . Ily en ek laith, kdpridr, ksvistr, hosd (hose), kotyr ( < m. g aty a), aikhomd, auslöya, ü~khostd, hqrsd (hirse, ered. ja-tő), trestr (tre ste r), slékh verés, ür&sa sl .Ü ber
bleibsel von Speisen u n d F u tte r ‘.
✓
79 Weinhold-Ehr. 102. §.
80 U. o. 103. §. Braune i. m. 236. §.
81 Schmeller I. 134. lehetségesnek tartja Wulfila „uzetin“ szavával való kapcsolatát; vő. még: Beranek, Eine deutsche Entsprechung des got.
,,uzéta‘‘. Teuth. IV. 286.
25
1. Elvont tulajdonságot vagy állapotot jelentő főnevek (abstracta).
27. §. Kfn, -heit, -keit;82 nyj. -haith, -khaith, -ath. A z ófn.- ben még önálló heit f. ,W esen, W e ise ’ m e g ta rto tta ezt az ön á lló sá g á t a köv. esetekben : Iqdixrhaith .ledigerw eise’. lqvi\rhaith v. Iqventixrhaith ,lebendigerw eise‘, tödrhaith, kliklixrhaith.
Ezen képzések szám a csekély. E lő fo rd u ln ak :
aj -ath; kvénath .G ew ohnheit’, kraqkath .K ra n k h e it“, vörath .W a h rh e it’.
bj -haith; tumhaith (tum bheit), faulhaith (vűlheit), kröp- haith, sé~haith .S chönheit’, tustrhaith (d in sterk eit) .D unkelheit .
c) -khaith;88 ez főleg -i\, -lix végű m elléknevekhez járul, úgy hogy a tu la jd o n k é p e n i képző -ixkhaith és -lixkhaith (ófn.
-agheit, -igheit; kfn. -ekeit, -ikeit). P é ld á k : eslhaftixkhaith, folksamkhaith, fqrixtrlixkhaith, .F ü rc h te rlic h k e it’, silixkhaith .S chuldigkeit’, tixtixkhaith .T ü ch tig k eit’, stb.
28.
§.
Kfn. -schaft,8* nyj.-s
afth.A -safth képző ( ~ schaffen) eg y a rá n t já ru lh a t főnevekhez és m elléknevekhez. Leginkább kollektív jelen tése van,
a) S zem élyt jelen tő főnevekhez já ru lt ezekben: pót safth (boteschaft), faint safth (vientschaft), ksql'safth (g esellesch aft), khuntsafth (kuntschaft) .eingezogene N ach rich t’, noxprsafth (n ách b ú rsch aft), sipsafth (sippeschaft). Id e vehető mansafth i s ; jelen tése a kfn.-ben .L ehenspflicht, Lehenseid, w as d er M ann zu leisten h a t’, a n y j.-ban ellenben ,die G esam m theit der Mannen*.
b) Nem szem élyt jelölőkhöz ritk á n já ru l: qrpsafth (erbe- schaft), artsafth (őrt) helység.
c) M elléknevekhez já ru lt ezekben: hqrsafth (herschaft ,H oheit, H e rre n w ü rd e ’), ebben a felk iáltásb an hots (? < kots ,G o tte s ’) hqrsafth noxamöl (más esetekben a ,H e rr‘ szóhoz c sa tla k o z o tt), pürsafth (bar ,nackt, b lo ß ’) .B arsch aft’, lips afth
(liep) a szerelm esek.
S2 Paul, DGr. V. 63—64. §., Kluge, Wortb. Abr. 22. §.
83 E képző kialakulására vonatkozólag vő. Paul i. m. II. 173. §.
84 Paul, DGr. V. 62. §. Wilmanns, DGr. II, 294. §. Kluge L m. 23. §.
II. Származék-főnevek.
d) A z ige névszói a la k já v a l van összetéve pdkhantsafth. frvantsafth, kfaqdsafth.
29. §. K ín. -tuom, -nisse v. -n ü sse;85 nyj. -tűm , -nis.
Ez a képzésm ód nem igen h aszn álato s.
a) -tűm képzővel ájdtüm (eigentuom ), qrtum (irretuom ).
b) -nis: qrjrnis ( ~ kín. erg ern ), drüiknis, pdkrqpnis (be- grebnisse), kdtqxtnis (gedsechtnisse), kfeqnis (ge-vangnisse).
khämnis ( ~ geheim a d j.), hinrnis (hinderniss), qrnis .Irrtum*, tsaiknis (ziugnisse).
30. §. Kfn. -unge;86 nyj. iq.
Ez a képző e red etileg denom. névszóképző le h e te tt. A n yj.- ban elvont főneveket képezünk vele a) m elléknevekből és b}
igékből.
a) hé\iq ,H öhe‘, sairiq ,S äu re', tairiq ,Teuerung* (K. Ják o b m inden p é ld á ja ism eretes a m urgai n y j.-ban is).S7 — b) manv (m einunge), artniq (w o rd e n e n ), sqtsiq (schatzunge), vitrir (v iteru n g e).
K o n k rét jelen tésű ek fqstiq (vestunge), närirj (narunge).
kvitiq Q uittung, vöniq (w onunge), tsailiq v. tsaidiq ,Z eitungs
blatt*.
31. §. Kfn. -ie, -erie;88 nyj. -ai, -Drai.
E zek e red etileg csak főnevekből k ép eztek ab strak tu m o k at.
Ily en ek a n y j.-ban m ár csak csekély szám ban ta lá lh a tó k . hqksdrai, spitspüvarai, sváindrai v. sairai ( < svai, sau). A n n ál g yakrabban já ru l azonban az -ai képző igékből -dr v. -r suf- fixum m al alk o to tt cselekvőt jelen tő főnevekhez8" (nom ina ag en t i s ) ; ilyenkor ism étlődő vagy ta rtó s cselekvést fejez ki és e zért gyakori a ro sszalást, gáncsot kifejező m ellékérteiem . Pl. fréjvrai .Fragerei*, hässrai .Geheiße*, papldrai .G eplapper*, rqtsvrai .ratschen*, k erep eln i (itt: p le ty k á z n i), spaitsvrai .Spuckerei*, tu m h ra i ( < tumid ,eilen*). Ezen képzésnek g y ak ran k o n k rét értelm e van, am ennyiben a cselekvés tá rg y á t vagy eredm ényéi jelöli: pakdrai ,das Gebackene*, paudrai ,das Gebaute*.
85 Paul i. h. 61. §., Wilmaivns i. h. 272. §., Kluge i. h. 20. és 21. §.
88 Az eredeti használatára vonatkozó nézetek eltérők; vő. Paul i. m.
55. §., Kluge i. m. 11. b. §.
87 Teuth, III. 12. 1.
88 Paul i. m. 60 §., Kluge i. m, 15. és 24. §.
89 K. Jakob, Teuth. III. 17. 1. (8. b.)
27 32; §. i képzővel a lk o to tt fem inina a b stra c ta .
M ár a gótban és ófn.-ben gyakoriak a m elléknevekből í képzővel a lk o to tt nőnem ű elvont főnevek. M aga a képző (> kín. -e) a n y j.-b an lekopott, a képzések szám a pedig csekély;
(v. ö. 17. §. c.) soknak közülük k o n k rét jelen tése van: haltsprái (briune = ,b rau n e E n tzü n d u n g d er L u ftrö h re'), plqs (blass»
,w eißer S tirn fleck '), hél (hüle) ,H öhle'.
33. §. Kfn. - d e r -1;91 nyj. -th.
a) Kfn. -de (ófn. -ida) képzővel m elléknévből képeztek elvont főneveket, m a azonban m ár alig ta lá lu n k ilyeneket.
N álunk elő fo rd u ln ak : h a th (vröude ~ frő, ragozva: fraw ér).
hqlfth ,H á lfte ‘ (ez K luge szerin t a ,,halb" m elléknévnek -ida képzővel to v áb b k ép zett a la k ja ; lehetséges azonban, hogy nem denom. képzés, hanem igei gyökérből -ti képzővel k ele tk e z ett a la k ),1'2 Kfn. girde, gem einde ny j.-b eli a la k ja naikir, km C r.
b) Kfn. ,,-t“ elem m el igékből k ép eztek abstractum okat, a nyj.-ban azonban ez a képzésm ód is kihalt. Pl. fluxth, kopurth, kifth, jqxth ,Jag d , L ärm ', m gxth, nöth ,N a h t‘, m lth (schulde), frnunfth m., ii~flöth m. (unvlät m. n., vlöuw en ,säu b ern ' igéből).
34. §. K épzőnélküli elvont főnevek.
M ár az ófn.-ben ta lá lu n k igékből külön suffixum nélkül k ép zett hím nem ü a b stra c tu m o k a t.1'3 A n y j.-b an szép szám m al fo rd u ln ak elő nőnem űek is. A ko n k rét értelem sem ritk a. Hím - nem üek: far;kh, karjkh, kris ,S chrei', lüf (louf), röth (rä t), slőkh, suth ,Schutt, R egenguß', vwjkh ,W ink‘. N őnem űek:
ausökh .A u ssag e’, ufpas ,A ufpasse', lukh ,Lüge‘, hantslökh .H andschlag, V erlobungsfest', strä .Streu, L eichenbett', trauor (trü re ), frökh (vräge), frekh ( < freko .verrecken') .Seuche*.
35. §. Kfn. -er; n y j. -or, -r.
A z -or, -r képzős deverb, ab stractu m o k rövid p illa n a tn y i cselekvést fejeznek ki („seufzer" típus) ;04 fn. te rü le te n a rtik u lá t- lan han g o k at jelölnek. N álunk jelö lh etn ek : a) a rtik u lá tla n han- 80 81 82 83
80 Paul i. m. 51. §., Kluge i. m. 19. §.
81 Paul L m. 56. §., Kluge L m. 9. §., Jakob, Teuth. III. 14. I:
82 Paul i. m. II. 154. §., Wilmanns, II. 344. 1.
83 Kluge i. m. 12. §., Jakob, Teuth. III. 15. 1., Paul i. m. 57. §.
;>1 Kluge i. m. 14. §. Jakob, u. o. A Jákob idézte összes példák ismertek a mi nyj.-unkban is.
