58. §. A névm ásokat H. P au l u tá n 125 három csoportba o sz tju k : a j genus nélküli névm ások cso p o rtja (az 1. és 2. sze- m élyű pron. pers. és a pron. ref 1.), b) az ú. n. ,,geschlechtige P ro n o m in a“ és e j a főnévi és m elléknévi e re d e tű névm ások cso p o rtja.
1. A genus nélküli névmás. (Ungeschlechtiges Pronomen.)
59. §. (A következő p arad ig m ák b an a kfn. alak m ellett áll a n y elv járási. A h an g sú ly talan alak záró jelb en van.)
1. személy 2. személy refl.
Sing. nőm. (ich) «X (du, dü) tu (td)
gen. (min) rnai'n) (ma) (din) tai(n) (ta) (sin) sdi(n) (sa) dat. (mir) mir (mr) (dir) tir (tr)
acc. (mich) mix (dich) ti\ (sich) si\
Plur. nőm. (wir) mer (mr) (ir) er (tr, r) gen. (unser) untsr (iuwer) aidr
dat. (uns) unts (iu) a ix
acc. (unsich.uns) unts (iuch) aix (sich) six
123 Lessiak i. m. 122. §. a.
1,1 Theisz, Nyelvtud. III. 43. 1.
125 Paul, DGr. II. 126. §. kk.
A nyj. a la k ja i te h á t hangtörvényileg m egfelelnek a k fn .- nek, kivéve a) a 2. szem ély sing. nom .-t, m elyben a kín. du m a ra d t meg szabályos n y ú lá ssa l és b) a p lu r. d a t.-t és acc.-t, m ely k ieg y en lítő d ö tt. Kfn. wir a n y j,-ban mér. Ez a w > m v álto zás enklitikus alakokból m ag y a rá z an d ó .126
U d v arias m eg szó lításn ál a 2. szem ély p lu r.-a h aszn álato s ér, r, tr; pl. ér seltas maxa ,ihr sollt (sie sollen) dies m achen';
h an g sú ly ta la n helyzetben vü kétr hi~ ,wo geht ihr (gehen sie) hin*? M ivel ilyen esetben az r m indig az ige p lur. 2. szem élyé
nek t-jéhez járu l, e zért ezt a tr k ap c so la to t m ár önálló n év m ásn ak érzik, úgy hogy olyan esetekben is h asz n á ljá k , ahol ez nem jogos: vantrmrs sö téth ,wenn ihr m ir es sagen w ü rd e t’
( t ä t e t ) ! eptrs her kepth ,ob ihr es h ergebt ! 2. Az ú. n. „geschlechtiges Pronomen“.
60. §. A 3. szem élyű szem élynévm ás.127
Masc. Neutr. Fern.
Sg. nőm. (ér) er (r) (é}) es (s) (si, si, sie, siu) si (se)
gen, (és) sdi (és) sai (ir[e]) era (ra r)
dat. (ime )e m (m ) (im[e]) em (m) (ir[e]) era (ra r) acc. (in) en (n) [éy] as (s) (sie, si, si, siu) si fsa) P lu r. nőm. acc. mind a három nem ben (si, si, sie, siu) si (sa)
gen. ,, „ (ir[e]) era
dat. „ „ „ (in) ena (na)
A k fn .-tői való e ltérések : a) a sg. gen.-ban a kfn. és h e ly e tt a pron. refl. (sin) sai(n) le tt á lta lá n o ssá ; b) a kfn. siu ala k elv eszett; c) a nőnem ű sg. gen. dat. és a p lur. gen. éra, m ely m egfelel a középkor végén feltűnő ihro alak n ak , m ely v a ló színűleg az ófn. gén. p lur.-ból (iro) szárm azik.
61. §. A 3. szem. hím nem ű szem élynévm ásnak él m ég egy a la k ja , m ely azonban m ár csak idősebb em berek közt já rja , a hé. Ez alném et alak, de ism erik kn. te rü le te n is;128 hé és er
126 Lessiak, PBB. XXVII. 151. §.
127 Paul i. m. 131—133. §.
128 Paul, MhdGr. 147. §. 2., G. Rönnebeck, Studien zum dialektgeogr..
Unterschied von hé und er. Teuth, II. 172. 1. Eredményeit nyelvjárásunk helyének megállapításánál hasznunkra fordíthatjuk.
39
m u tató névm ással, m ely et néha (erősítésnél) tö ,da* szócskával eg y ü tt h aszn áln ak tqr tö, ti tö, tes tö.
64. §. M ár a k ín.-ben vonatkozó névm ássá is le tt a ,dér"
bizonyos a lá re n d e lő m o n d atszerk ezetek b en . A n yj.-ban vü (wá) h ely h atáro zó szó v al vagy vos kérdőnévm ással erősítve h a sz n á l
ják pronom . relativ u m k én t tqr vü, ti vü, tqr vos, stb.
je g y z e t. 1. K ín. swér, swcvj ,w er im m er, w elcher im m er w as im m er1 a ny j.-b an okärver, okärvos, okürvelr, okarvos- ferä~n ( < magy. ak árk i, ak árm ely ik ).
2. R elat. értelm e van a n yj.-ban a kfn.-ben ö sszetételekben a n n y ira e lte rje d t ső szónak; pl. läfth so snqltr khenth J a u lt, so schnell ihr könnt*, krais sofilsta vilsth .schreie, so viel du willst*.
65. §. Kfn. wer, wa~-, kérdőnévm ás a n y j.-b an ver (nőm.
m asc.) és vos (nőm. acc. n e u tr .) ; gen. (wés) vem säi; d at.
(wem) vem; acc. (wen) ven. A d a t.-szál csak szem ély u tá n le h e t kérdezni. A fém. és a p lu rá lis m ár a kfn.-ben h ián y zik .132 Jeg y zet. A kfn.-ben ez az ö sszetétel: etewer, etew a^ h a tá ro z a tla n névm ás; nyj.-i m egfelelője qpas.
3. Melléknévi és főnévi névmások.
(Pronominale Adjektiva und Substantiva.)
66. §. N évm ási tövekből m elléknevek is k é p eztettek , m e
lyek u gyanolyan ragozásúak, (néhány sa já tsá g o t te k in te tb e nem véve), m int a m elléknevek á lta lá b a n .133 134
A genus n élküli névm ásból valók a birtoknévm ások kfn.
min, din, sin, unser, iuwer és a kfn. ,,er“ pron. p lur. gen.-ból:
ir, m elyet kn. te rü le te n a XIV. században k ezd tek ragozni.
A 3. szem. birtoknévm ás ragozása a n y j.-b a n :lu
Masc. Neutr.
Sg. nőm. sái(n) fsa ) sai ( sa)
gén. fsaim sai)
d at. sáim fsa m )
acc. sdin fsa ) sál fs a )
Fém.
sál fsa ) fsáinr éra) sáinr fsá n a )
sai fsa ) 132 Paul, MhdGr. 149. §.
133 Paul, DGr. II. 136. §. kk„ MhdGr. 151. §.
134 A hangsúlytalan alakok zárójelben vannak.
4 í
Masc. Neutr. Fém.
nom. érn érd érd
gén. (érm sai) ( érv érd)
dat. érm érd
acc. crn érd érd
nom. acc. sai fsa ) érd
gén. ( same érd, érd éra)
dat. sdtna, éra
A sing. nom .-ban, m iként a kín.-ben is, jelzői h aszn álatb an a ra g ta la n alak (u n flek tierte Form ) já rja . A ragozott a lak : kfn. miner, m n iu , m ine5 önálló h a sz n á la tra k o rláto zó d o tt;
a n y j.-b an a m asc. és fém. e lv esztette végzetét, csak a sem!, a la k ta r to tta meg: maints. M int állítm án y i kiegészítő a rago- z a tla n alak áll szóvégi n n élk ü l.135
A gén. nagyon ritk án fordul elő és akkor is k ö rü lírjá k ; pl. orparm ti\ ivr mix ,erb arm e dich über m ich“. A plur. gen.
csak ebben a szólásban fordul elő ké tanr vqkh ,gehe deiner W e g e !
67. §. N évm ási tövekből valók még: 1 kfn. welch, nyj.
velr, véli, vei (a -eh m ár a kfn.-ben is h ián y o zh at).136 2. Kfn.
solch hiányzik; ebben a jelentésben h aszn álato s sö ii~n, sö d~, sö Ci~. 3. Kfn. weder m egm aradt a jédr névm ásban ( < iew éder).
M ivel az -r a szótőhöz tarto zik , m egm aradt a nyj.-ban m ind
három nem sg. nom .-ban; kfn. iederman m egfelelője a jédrs M ás m elléknévi ragozású szókat is sorolnak a névm ások közé. így kfn. ein, nyj. ä~n, , ä~ (vö. a szám nevet); kfn.
kein, nyj. khä~n, kha~ , khu~. Főnévi h aszn álatb an a sémi.
nom. és acc. á^nts, kha~nts. A kfn. sélp, selber névm ásnak m egfelel sqlvrth, m ely a refl. erősítésére, n y om ósítására szol
g ál: six sqlvrth; .derselbe* h e ly e tt h a szn álja a nyj. tqrnémlix, tinémlix, iesnémlix. Kfn. jener m egfelelője sqlr, sqli, sql, m ely úgy rag o ztatik , m int a tqr, kivéve a sg. acc.-t, m ely olyan m int a nom. Ú jabb e red etű ek kfn. manec, nyj. mantxr, mantx, mantx (főnévi h aszn álatb an v man/x >s); kfn. etelich, nyj.
<ttlix; óin. einig, nyj. ünixv (plur.). * 1 198 Az n a nom.-ba az acc.-bői került.
1 Weinhold-Ehrismann, 25. §.
Főnévi e re d e tű a kfn. man, nyj. mr; ö sszetételben k fn .